Délmagyar logó

2017. 08. 21. hétfő - Sámuel, Hajna 14°C | 23°C Még több cikk.

Nem várható ingatlanár-robbanás a csatlakozás után

Az ingatlanszakma az uniós csatlakozás után - a közvéleménnyel ellentétben - inkább a belföldi kereslet növekedésére számít. A csatlakozásnak csak évek múlva lesz árkihatása, amely a piac különböző szegmenseiben eltérő módon érvényesül majd.

Gazdaságkutatók szerint a 2004-es csatlakozásnak az építő- és építőanyag-ipar, valamint az ingatlanpiac lesz a leginkább nyertes ágazata. Mehrli Péter, a Magyar Ingatlan Szövetség elnöke szerint azonban a csatlakozás után a lakóingatlanpiacon nem várható kevés munkával megszerezhető sok pénz, illetve gazdag nyugat-európai vásárlók tömeges megjelenése.

Az osztrák példát követhetjük

Szakemberek szerint a magyar ingatlanpiaci változások nem a fejlett nyugat-európai országok mintáját követik, hanem inkább a spanyol és portugál példára emlékeztetnek majd. Magyarország ingatlanértékesítés tekintetében ugyanabba az érdekszférába tartozik, mint Ausztria, amely az 1995-ös uniós csatlakozásakor ingatlanügyekben szintén átmeneti rendezést harcolt ki magának 10 évre, de Magyarországtól eltérően nem a termőföld külföldiek általi felvásárlásától félt, itt ugyanis a megművelhető föld a hegyes táj miatt hiánycikk. Az osztrákok akkor attól tartottak, hogy a nyugati tartományokban főleg a németek majd megveszik a régi lakóházakat üdülőnek, s ezzel az év egy részére kihalttá teszik a településeket. Az említett átmeneti időszak még nem ért véget, de az osztrák félelmek egyelőre nem igazolódtak.

Magyarország a csatlakozási tárgyalásokon elsősorban a termőföld védelmére összpontosított, és ennek érdekében szintén 10 éves átmeneti időszakot kért. A külföldiek földtulajdonlásáról létrejött megállapodás hétéves átmeneti időszakot állapít meg, az országban élő és ott mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni gazdáknak pedig három év után teszi lehetővé a föld megvásárlását.

Ami az ingatlanok árát illeti, Ausztriában a lakás - és irodabérleti díjak 1994-ben némileg visszaestek, az 1995-ös csatlakozás után pedig valamelyest megemelkedtek, s azután sokáig nagyjából változatlan szinten maradtak. Kizárólag a luxusingatlanok ára és bérleti díja nőtt jelentősebb mértékben a csatlakozás után, ám Magyarországtól eltérően itt ez nem csak a legújabb építésű lakásokra és irodákra vonatkozott.

Kevés a bérlakás és az olcsó szálláshely

Magyarországon egyelőre ingatlanpiaci túlkínálat tapasztalható lakóparkokból, irodaházakból, raktárakból, kevés viszont a bérlakás, az olcsó szálláshely és a nyugdíjasotthon. A hazai ingatlanpiacot még mindig a Budapest-centrikusság jellemzi, a multinacionális cégek dominálnak, kevés a megbízható forrásból származó piaci információ. A szakemberek úgy vélik, hogy informatika területén nagy a lemaradás az ingatlan szakmában is, az ingatlanpiaci szolgáltatást végzők szervezettsége alacsony, és ezért érdekvédelmük sem biztosított.

Az ingatlankereskedők prognózisa szerint a következő évtizedekben a lakóingatlant vásárlók összetétele jelentősen változik, ezért új típusú reklámokra és újabb finanszírozási konstrukciókra lesz szükség. A társadalomban növekszik az egyedül élők aránya, ezért élénk kereslet várható a kis lakások iránt, és nyugdíjasotthonokból is többre lesz szükség. Emellett az egyedülálló fiatalok életformája is átalakul, így újra felértékelődik a belváros, mivel ott szeretnek lakni, ahol dolgoznak.

Sok országban elmaradt a csatlakozás utáni felfutás 

A szakemberek szerint a korábban csatlakozott országok tapasztalata azt mutatja, hogy közvetlenül az integráció előtt sok országban magasra tornázták a kínálati árakat, de a csatlakozáskor a várt piaci felfutás nem következett be. A gyors áremelkedés helyett inkább időben eltolva, néhány év múlva kezdtek el emelkedni a lakásárak, ám ez is elsősorban az élőmunkaerő fokozatos bérfelzárkóztatása miatt következett be. Az EU-csatlakozás miatt a jövőben az ingatlanberuházásoknál nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem, ami azonban a dráguló munkaerővel együtt még költségesebbé teszi az építkezést.

Újabb irodaépítési hullám indulhat

Magyarország az első helyre került tizenhárom "feltörekvő" európai ország irodaingatlan-piacának felmérésében, amelyet egy amerikai cég végzett. Bár napjainkban ez a piac stagnál, a szakértők úgy ítélik meg, hogy a közeljövőben várható gazdasági fellendülés és elsősorban az uniós csatlakozás eredményeként ismét megnő a kereslet, amely irodaépítési hullámot indíthat el.

Az öt ingatlanügynökség alkotta Research Fórum (RF) szerint a magyar főváros összesen mintegy 1,3 millió négyzetméter alapterületű irodavagyonnal rendelkezik. Ez igen alacsony: 22 európai város közül Budapest mindössze Prágát, Moszkvát és Kijevet előzi meg. Figyelemre méltó, hogy a valamivel kisebb területű és kevesebb lakosú Bécs hétszer akkora irodaterülettel rendelkezik. (Budapest területe 525 négyzetkilométer, lakóinak száma 1,8 millió, míg Bécsben 414,5 négyzetkilométeren 1,6 millióan élnek.) Szakemberek ebből is arra következtetnek, hogy az EU-csatlakozás után drasztikusan emelkedni fog az irodaszükséglet.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Több százmilliós pályázat közbeszerzésre

Összességében több százmillió forintos közbeszerzési pályázatokon hirdetett győztest a megyei… Tovább olvasom