Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

Nemcsak idénymunka

 Egyre többen saját továbbtanulásukat finanszírozzák a népszerűk diákmunkákból.
A különböző diákmunkák közvetítésével foglalkozó, többnyire országos hálózatban működő iskolaszövetkezeteknél a jelentkezés legfontosabb kritériuma, hogy a munkát kereső diák nappali tagozatos tanuló vagy hallgató legyen, s ezt iskolalátogatási papírral tudja igazolni.
Egységes feltétel még az összes diákszövetkezetnél, hogy minden munkára jelentkezőnek jelképes, 1000 forintos összeggel be kell lépnie a „cégbe", valamint a tizenhat év feletti korhatár. Igaz, írásos szülői engedéllyel, bizonyos kötöttségek mellett már a tizenöt évesek is vállalhatnak munkát. A tapasztalatok alapján a nyári vakáció idején (június-július hónapban az év többi részéhez képest idén körülbelül négy-ötszörös túljelentkezést regisztráltak az iskolaszövetkezetek) inkább a középiskolások mennek el dolgozni, míg a tanév ideje alatt főképp egyetemisták, főiskolások vállalnak „diákmelót".

Fizikai és értelmiségi

A diákok általában elég színes palettáról választhatnak maguknak munkát, kedvük és rátermettségük alapján dobozcsomagolástól kezdve forgalomszámláláson át még könyvterjesztésben is kipróbálhatják képességeiket. Az esetek kilencven százalékában fizikai munkáról van szó, de a legtöbb iskolaszövetkezet ún. „értelmiségi munkákra" is biztosít lehetőséget. A régióban jelen lévő külföldi cégek ugyanis szívesen alkalmaznak idegen nyelveket jól beszélő, talpraesett, kreatív diákokat, akikre zömében tolmácsolásnál, fordításnál, hoszteszfeladatoknál számítanak. De nem ritka az sem, hogy építőipari vállalkozók különféle rajzolóprogramok kezelésével másod-, harmadéves építészmérnök-hallgatókat bíznak meg.

Molnár Albert, a Meló-Diák győri kirendeltségvezetője szerint azonban már arra is volt példa, hogy diákmunka keretében új Audikkal főiskolások gördültek le a gyártósorról, vagy a Széchenyi-egyetem nagyobb rendezvényein minisztereket, prominens személyeket diákok kísérgettek. A megyében tevékenykedő diákszövetkezetek aktuális munkaajánlatait ma már az interneten, online formátumban is megtalálják az érdeklődők.

Régiónként (is) differenciált bérek

A bérek természetesen differenciáltak, az „értelmiségi munkákkal" több pénzt lehet keresni: egy fordítási munkának például magasabb az órabére, mint az újsághajtogatásnak. Megyénkben az órabérek átlagosan 305 forintnál kezdődnek, ami a fővároshoz viszonyítva ugyan körülbelül 15–20 százalékkal alacsonyabb fizetést jelent, de mindent egybevetve még így is sokkal jobb anyagi feltételek mellett dolgozhatnak a Nyugat-Dunántúlon „csatasorba álló" diákok, mint az ország keleti részében élők. Molnár Albert véleménye szerint az iskolaszövetkezetek minden körülmények között munkaszerződést kötnek a diákokkal, amelynek az a nagy előnye, hogy az elvégzett munka után biztosan megkapják jogos jussukat a fiatalok.

Hitel helyett

A középiskolás Jáni Attila két éve jelentkezett diákmunkára. A győri bencés gimnázium végzős diákja tanév közben rendszerint hetente két-három délután, átlagosan körülbelül 3–4 órát dolgozik. Feladata többnyire szórólapterjesztés, de az iskolai szünetek alatt szívesen vállal különböző rakodási munkákat is.

Szabó Petra általában borítékolást, címkézést, valamint számítógépes adatfelvitelt végez. A főiskolás lány kisebb-nagyobb megszakításokkal a tanulás mellett öt éve „melózik" párhuzamosan. Legfőbb indoka a zsebpénzkereseti lehetőség, de számára a jó társaság sem utolsó szempont.

Törőcsik Péter szintén rutinos motorosnak számít „munkahelyén", négy éve vesz részt különféle, kisebb-nagyobb diákmunkákban. A villamosmérnöknek tanuló győri fiatalember csütörtökönként ingyenes újságokat hord szét a városban, fizetésével ösztöndíját egészíti ki. Mint mondja, a diákhitelt semmiképp sem akarta felvenni, ezért inkább elment dolgozni.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Németország

Tovább olvasom