Délmagyar logó

2017. 01. 20. péntek - Fábián, Sebestyén -9°C | 0°C Még több cikk.

Nemzeti emlékhely lett a szabolcsi földvár

A szabolcsi földvárat egykor a honfoglaló magyarok építettek.
A kulturális örökségvédelemről szóló törvény alapján nemzeti emlékhellyé nyilvánítanák a szabolcsi földvárat, amelyet egykor a honfoglaló magyarok építettek, és ahol 1092-ben Szent László király vezetésével tartottak egyházi zsinatot és törvényhozó országgyűlést, törvénykönyvet alkotva az országnak.

Csegei László, a település polgármestere az MTI-nek elmondta, hogy a község önkormányzati képviselőtestülete kezdeményezi a földvár nemzeti emlékhellyé nyilvánítását, amit támogat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzati Közgyűlés is.

A kérelmet február végén, március elején nyújtják be az országgyűléshez és szeretnék, ha az egykori zsinat és törvényhozó tanácskozás idei, 920. évfordulójára a földvár megkapná a címet, és a nemzet egyik kiemelkedő fontosságú helyszíneként tartanák nyilván a jövőben.

Szabolcs település a Kárpát-medencében letelepedett magyar törzsek egyik vezéri szálláshelye volt, majd lett később névadója a valamikori Szabolcs vármegyének székhelyként, ahol az ispáni tisztségviselő lakott. Földvárát a honfoglalók háromszög alakúra, 337x225x387 méteresre formálták. A védelmi feladatokat ellátó létesítményt hatalmas fatörzsekből rekeszes szerkezetűvé alakították, és azokat kitöltötték földdel. A 3,3 hektáros várat a 11. században újra és újra feldúlták a betörő úz és kun törzsek. A tatárjárás idején pedig a mongol lovasseregek foglalták el és rombolták le. Nem is építették újjá többé.

A szabolcsi földvárat - későbbi közigazgatási szerepe mellett - az 1092. május 20-án ott tartott egyházi zsinat és törvényhozó országgyűlés tette mindörökké híressé. Szent László király oda hívta össze az ország főpapjait és világi méltóságait. A szabolcsi országos gyűlés határozatai, amelyek II. Orbán pápa döntésein alapultak, Szent László király I. Törvénykönyve néven váltak a magyar jogtörténet kiemelkedő alkotásává.

Csegei László tájékoztatása szerint az utókor a legutóbbi századokban igyekezett megőrizni a szabolcsi földvár maradványait, amely így Közép-Európa legépebben maradt középkori védelmi létesítményének számít. Jelenleg kisebb felújításokat igényel, amelyeket tavasszal szeretnének állami segítséggel elvégezni.

A régi zsinat és törvényhozó gyűlés idei, 920. évfordulója alkalmából nagyszabású ünnepséget terveznek nyáron, és remélhetőleg - emelte ki a polgármester - akkorra a földvár megkapja a nemzeti emlékhely címet. A megemlékezés mellett Szabolcs község ad majd helyet az idei megyenapnak is, amelyet a megyei önkormányzat szervez hagyományosan, tisztelegve a közigazgatási egység valamikori létrehozói előtt.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Újabb vallási közösségeket ismerhet el egyházként az állam

A parlament emellett hétfőn ismét nekivághat a Malév-bizottság felállításának. Tovább olvasom