Délmagyar logó

2017. 06. 25. vasárnap - Vilmos 22°C | 36°C Még több cikk.

Népszavazást kezdeményezett az országgyűlési törvényről a DK

Megerősítő népszavazást kezdeményezett az elfogadott, de még ki nem hirdetett országgyűlési törvényről a DK.
A Demokratikus Koalíció (DK) hétfőn megerősítő népszavazást kezdeményezett az aznap elfogadott, de még ki nem hirdetett országgyűlési törvényről – jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Molnár Csaba. A DK ügyvezető alelnöke hozzátette: a referendum benyújtásával az a céljuk, hogy a köztársasági elnök feladatkörét az új államfő megválasztásáig ellátó Kövér László házelnök hétfőig ne írhassa alá a jogszabályt, mert akkor a DK megalakíthatja parlamenti frakcióját.

Hangsúlyozta, hogy a megerősítő népszavazáshoz nem kell aláírásokat gyűjteni, mert annak kiírásáról vagy elvetéséről a parlamentnek a következő, vagyis hétfői ülésén kell döntenie, egészen addig Lezsák Sándor házalelnök fel sem terjesztheti a javaslatot Kövér Lászlónak.

Elmondta, tudják, hogy a Ház nem fogja megerősíteni népszavazási kezdeményezésüket, de az új országgyűlési törvényt legkorábban csak kedden lehet kihirdetni, a DK frakcióalakítási moratóriuma viszont hétfőn lejár és a korábbi jogszabály alapján még aznap felállhat a képviselőcsoportjuk.

Molnár Csaba utalt arra, hogy tavaly decemberben a Jobbik az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről kért megerősítő népszavazást. Hozzátette, hogy az akkor még hatályban lévő alkotmány alapján ezt elutasította a Ház, mert ilyen referendumot csak a képviselők egyharmada kezdeményezhetett volna. Szavai szerint az új alaptörvényből viszont kimaradt az egyharmadról szóló rendelkezés, ezért bármely képviselőnek joga van megerősítő népszavazást indítványozni".

„Őszintén megmondom (…), ha a Fidesz trükközik, akkor mi is trükközni fogunk" – jelentette ki a politikus.

A képviselő elképzelhetőnek tartotta, hogy a „Fidesz törvénysértéseket fog elkövetni a következő pár napban", de mint mondta, ahhoz, hogy a frakcióalakításukat meg tudják akadályozni, olyan durva törvénysértésre lenne szükség, ami még „a törvénysértésekre szakosodott fideszes politikusoknál is (…) ritkaságszámba megy".

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a házszabály kifejezetten megtiltja, hogy ilyen ügyekben rendkívüli üléseket hívjanak össze, tehát a parlament nem dönthet korábban a kezdeményezésükről.

„Igazi fricska Orbán Viktornak, (…) hogy a Demokratikus Koalíció éppen az új alaptörvényen hagyott lyukon keresztül fog besétálni az Országgyűlésbe" – jelentette ki Molnár Csaba.

A parlament a kormánypártok támogatásával, 258 igen szavazattal, 70 ellenében fogadta el négy kormánypárti képviselő - köztük a két frakcióvezető, Lázár János és Harrach Péter - javaslatát a házszabály módosításáról. A Jobbik, az LMP és a DK független képviselői nemmel szavaztak, a szocialisták nem vettek részt a voksolásban.

Az új országgyűlési törvény helyett - a fideszes Lipők Sándor javaslatára - a hozzá kapcsolódó házszabály-módosítás tartalmazza a megváltozott frakcióalakítási szabályokat, rögzítve azt is, hogy a DK-hoz tartozó tíz független képviselő nem hozhat létre képviselőcsoportot. A szabályozás ugyanis csak az előző általános választáson országos listát állító és mandátumot szerző párthoz tartozó képviselőknek teszi lehetővé a frakcióalakítást, egyúttal tízről tizenkettőre emelve az ehhez szükséges politikusok számát.

A parlament alkotmányügyi bizottsága még tavaly novemberben úgy döntött, hogy fél év elteltével alakíthat frakciót az MSZP-ből októberben távozó és azóta a DK színeiben politizáló tíz képviselő. Ezt az állásfoglalást a parlament is megerősítette. A féléves moratórium a jövő hét hétfőn járt volna le, a házszabály-módosítás azonban az elfogadott országgyűlési törvénnyel együtt - annak kihirdetését követő napon - hatályba lép.

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök október 22-én jelentette be, hogy az MSZP-ből kilépve Demokratikus Koalíció néven új pártot alapítanak. Közölte továbbá, hogy a szocialista pártból vele együtt távozó politikusok létrehozták az új párt parlamenti frakcióját Molnár Csaba korábbi kancelláriaminiszter vezetésével.

A frakcióalakításról másnap Molnár Csaba levélben tájékoztatta Kövér László házelnököt, hangsúlyozva, hogy képviselőcsoportjuk a házszabálynak megfelelően jött létre, és mivel nem kiléptek vagy kizárták őket az MSZP-frakcióból, nem kell fél évet a függetlenek között tölteniük.

Mesterházy Attila, a szocialisták frakcióvezetője viszont egy napra rá azt közölte a házvezetéssel, hogy a tíz képviselő kilépett a szocialisták képviselőcsoportjából. Ezt Molnár Csabának írt levelében azzal magyarázta, hogy a házszabály és az MSZP-frakció szabályzata - a mandátumról való lemondáson kívül - a frakciótagság megszűnésének csak két esetét ismeri, a kilépést és a kizárást, azaz egyik dokumentum sem ad lehetőséget a frakcióból való kiválásra. A kormánypárti többség erre hivatkozva szavazott úgy az alkotmányügyi bizottságban és a plenáris ülésen is, hogy a Gyurcsány-pártnak várnia kell a frakcióalakítással.

Az Országgyűlés jelenlegi házszabálya a frakciók megalakításával kapcsolatban azt rögzíti, hogy az ugyanazon párthoz tartozó képviselők - legalább tízen - képviselőcsoportot hozhatnak létre. Rendelkezik arról is, hogy a valamely frakcióból kilépett vagy kizárt képviselőt függetlennek kell tekinteni, s aki függetlenné vált, csak hat hónap elteltével csatlakozhat képviselőcsoporthoz.

Olvasóink írták

  • 1. Mozimasiniszta 2012. április 17. 14:10
    „Jujjj... már megint ama ruszki generális jutott eszembe aki zseneális haditervet agyalt ki az ellenség megtévesztésére: ugyanis ha látszatra áltóhelyben marad , de valójában megkerüli és hátba támadja az ellenséget , akkor már le is győzte - önmagát !
    azaz : túljárt a saját eszén !”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Feloldották az országos tűzgyújtási tilalmat

Feloldotta a több mint egy hónapja tartó tűzgyújtási tilalmat a Vidékfejlesztési Minisztérium. Tovább olvasom