Délmagyar logó

2017. 07. 20. csütörtök - Illés 21°C | 34°C Még több cikk.

Nevenincs borrégió

A tavaly elfogadott bortörvény teremtette meg a lehetőségét, hogy a borrégiók alakuljanak ki.
A termelők pedig úgy döntöttek: öt szervezetet hoznak létre. A formálódó régiókhoz csak a Tokaji borvidék nem csatlakozott, így a köztestületek a 22-ből 21 borvidéket fognak majd össze.

A témában megszólaltatottak mind úgy vélik, hogy az új egységek lényege a különböző borvidéken, de egy régión belül termett, azonos fajtájú szőlők házasításának lehetősége. Eddig az így készült bort csak tájborként lehetett értékesíteni. Ha azonban a borrégió megalakul, akkor a bortörvényi fogalomrendszer szerint termőhelynek minősül és az említett házasítással termelt bor minőségi borként hozható forgalomba. Így nagyobb tételben lehet előállítani azonos minőségű bort és az nagyobb eséllyel kerülhet a szupermarketek polcaira.

„ Magyarország területének nagyságához képest a 22 borvidék sok, de azt nem szeretnénk, ha megszűnnének a borvidékek, mikor már a kereskedelembe is bevezették nevüket, megteremtették arculatukat."
– A tömörülésnek az együtt pályázás és a közös marketing adhat értelmet. Jó, hogy a régiók kialakításáról a borvidékek maguk dönthettek, nem erőltették rájuk a dolgot, de a földrajzi elhelyezkedés igazából meghatározta a választást – mondta el véleményét a Kisalföldnek dr. Vaszari László, a Pannonhalmi borvidék hegyközségi tanácsának elnöke. Tájékoztatásából kiderült: az öt északnyugat-magyarországi borvidék, az Etyek–budai, az Ászár–neszmélyi, a Móri, a Pannonhalmi és a Soproni tavaly júniusban fogadta el régiójának alapszabályát.

Soros elnöknek a tagok az Ászár–neszmélyi borvidék vezetőjét, Kamocsay Ákost választották. P mondta el lapunknak, hogy a tervek szerint az új szervezet régiós borversenyt szervez az elkövetkezőkben és más rendezvényen is közösen vesz részt. Ám szerinte idő kell ahhoz, míg felépíti saját programját, marketingjét, és várnia kell a szakminisztérium jóváhagyó rendeletére. Tájékoztatás alapján még az elnevezésről is folyik a vita. Ugyanis a Duna nevet szeretné magának az alföldi régió is, amely a Kunsági, a Hajós–bajai és a Csongrádi borvidéket fogja össze.
„ A borrégió megalakításának akkor van értelme, ha gyakorlati haszna mutatkozik a nagyok, azaz a felvásárlók és a kisebb területen termelők számára is. Mindenképp erre kell törekedni."

A Soproni borvidék hegyközségi tanácsának elnöke azonban úgy véli, a Duna névre kár várni. Szerinte az már elúszott. Molnár Tibor az eredetvédelmi bizottságnak is tagja, és tudomása szerint már döntés született arról, hogy az alföldieké a vitatott név. Sőt, a Pannon is foglalt, ezért mást kellene kitalálni.

Összefoglalásként megállapítható, hogy a nevenincs északnyugat-magyarországi borrégió látványos ténykedésének kezdete csúszik, míg például a balatoni borrégió több népszerűsítő akcióba belefogott. Az agrártárcától pedig azt az információt kaptuk, hogy a borrégiókkal kapcsolatos jogszabály-előkészítés folyamatban van, annak nyomán a parlament hoz majd döntést.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lejár a Windows türelmi idő

Véget ért a türelmi időszak, és végleg életbe lépett a Windows operációs rendszerek frissítéseinek… Tovább olvasom