Délmagyar logó

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -2°C | 7°C

Nincs maradásuk az abdai gulyáknak

Gyorsan változik a világ: Abdán a konfliktusok egyik legfőbb forrása a tehénszag. A Győr melletti faluban még három gazda maradt, a nagyszámú jószág tartását azonban helyi rendelet tiltja, nem beszélve a korábban született törvényről, amely az óvoda körzetét védi a legyektől és a szagtól. Nincs más megoldás: a három családnak ki kell telepítenie a gulyát.
Így is a végsőkig menő toleranciáról kell beszélni, mert a jogszabály szerint az abdai lakóövezetben már négy éve nem lehetne négynél több tehenet tartani, azt pedig, hogy a gulya közvetlenül az óvoda mellett bőgjön, törvény is tiltja. A jószággal ugyanis nemcsak a szag jár együtt, hanem a légy is, sőt, a patkány, amelyet hiába irtanak, mert a méreg elfogyasztása után a rágcsálónak még éppen annyi ideje marad, hogy eljusson mondjuk az óvoda homokozójáig.
Az állattartással kapcsolatos ellenérzése a lakosságnak úgy nő, ahogy a hőmérséklet emelkedik, hiszen a szag nyilván nyáron jelenti a legtöbb gondot. Egymást érik a panaszok a hivatalnál, s a közmeghallgatáson az is elhangzott valaki szájából: ha ő volna a jegyző, mindennap megbírságolná a családokat, az megoldaná a problémát.
Weller Tamás körjegyző szerint azonban ez nem így van, a jószág valószínqleg akkor sem tqnne el egyik pillanatról a másikra, viszont a tizenkét becsületes ember munkanélküli lenne és segélyért járna az önkormányzathoz.
– Tény, hogy a 2003-as rendelet a régi gazdáknak is csak 2005 végéig adott moratóriumot az állatok kitelepítésére, azóta jogunkban állna akár mindennap kiszabni a bírságot – mondja a körjegyző. – De az érem másik oldala, hogy ezekben az ötven–hatvan éves gazdaságokban becsületes, szorgos emberek dolgoznak, akik egyszer csak ráeszméltek, hogy megváltozott körülöttük a világ. A helyzetet meg kell oldanunk, de a kompromisszumok híve vagyunk, s a megfelelő terület kijelölése egyáltalán nem egyszerq feladat – magyarázza Weller Tamás. Nem kevés állatról van ugyanis szó: az egyik család például ötven marhát, a szaporulattal együtt több mint száz állatot tart éppen az óvoda körzetében.
Az évek során öt variáció is szóba került, egyezkedett a hivatal például egy bodonhelyi földtulajdonossal, aki a volt téesz területén viszonylag kedvező áron rendelkezésre bocsátaná a száz férőhelyes istállóját, ez azonban a gazdáknak a harmincöt kilométeres távolság miatt nem felel meg. A jelenlegi terv szerint a bécsi vasútvonal mögötti önkormányzati földről egyezkedik a község, ehhez azonban még el kellene fogadni a rendezési terv módosítását, mivel ez most mqvelési terület. A feltételek is igen szigorúak, mert nemcsak természetvédelmi körzetről van szó, de – akárcsak Abda határainak nagy részén – az árvízvédelmi követelményeknek is meg kell felelni. A jegyző szerint, ha a családok ideiglenesen kitelepítik állataikat, akkor egy év alatt végleges bázist lehetne létrehozni a lakóövezeten kívül, ahonnan még a szélirány is kedvező.
Horváth Károly és felesége gazda bátyjával hármasban gondozzák a nagyapjuk által 60 éve alapított gazdaságot, ők azok, akik az óvoda mellett élnek, s akikre a legtöbb panasz érkezik. Horváth Károly szerint egyébként az új telep felépítése húszmillió forintba kerülne.
– Megértjük, hogy ez a törvény, nem vagyunk a kiköltözés ellenségei. Mi nem bántunk senkit, és nagyon sokat dolgozunk itt hárman. Segélyt soha nem kértünk, még temetési segélyt sem, ami alanyi jogon járt volna. Ezért annyit mindenképpen megérdemlünk, hogy ésszerq alkut köthessünk. Az önkormányzattal kötött egyezség a területcseréről nekünk nem kedvező: több mint egy hektárt – egymillió forintot – veszítünk rajta. Azért a millióért igen sokat kell dolgozni. De ha zöld utat kapunk, akkor egy-két hónap alatt fel tudjuk számolni itt a gazdaságot – mondja Horváth Károly.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ön szerint szemetes város Sopron?

Tovább olvasom