Délmagyar logó

2017. 06. 23. péntek - Zoltán 21°C | 35°C Még több cikk.

Nincs több szemét a környéken

Folytatás az 1. oldalról.

A szakértői jelentést a lerakót üzemeltető Rekultív Kft. is megkapta és kifejtette álláspontját a megállapításokkal kapcsolatban.
Nagy Lajos, a társaság ügyvezető igazgatója a Kisalföldnek elmondta: a vizsgálat megállapította, hogy célszerű volna mintegy harminc százalék nem rugalmas hulladék vagy föld a megfelelő tömörítéshez. A depónia megnyitása óta folyamatos probléma, hogy nem kerül ki elegendő mennyiségű inert (az adott körülmények között kémiai reakcióba nem lépő) hulladék. A vizsgálat szerint ennek hiánya nem teszi lehetővé a megfelelő tömörítést.
– Elgondolkodtató, hogy a hulladéklerakó vonzáskörzetének településein hány bányagödör és egyéb mélyedés telt be az elmúlt évek során azokkal az inert anyagokkal, amiknek a jánossomorjai depóniában lenne a helye. Az elmúlt időszakban sajnos mind az önkormányzati beruházásokból származó kedvezményes, díjmentes törmelékelhelyezés, mind pedig a közterületi építkezésekből származó törmelék csak minimális mértékben került a lerakóba. A Rekultív Kft. az elmúlt két évben önköltségi árszabással több ezer köbméter ilyen anyagot szállított a depóniába, ám ennél lényegesen többre lenne szükség. A tulajdonosok és a társaság közös feladata lesz rászorító és ösztönző intézkedésekkel elérni, hogy a különböző építési és bontási hulladékok az erre kijelölt lerakókba kerüljenek a jövőben – mondja Nagy Lajos.
– A jelentést készítők a depóniatér nagyságát 70 ezer négyzetméterben állapították meg, a végleges magasságát pedig tizenkét méterben. Ezzel szemben a lerakó környezetvédelmi hatástanulmánya a hulladék hasznos magasságát – azaz az átlagmagasságot – állapítja meg tizenkét méterben. Az átlagmagasság megítélésünk szerint tizennégy méterig növelhető az állékonyság veszélyeztetése nélkül. Ezzel a magassággal és az évi 68 ezer tonna beszállított hulladékkal számolva még a legkisebb tömörítéssel is legalább 11,2 év a depónia hátralévő élettartama. Az uniós előírásoknak megfelelően azonban a Rekultív Kft. már lépéseket tett annak érdekében, hogy a keletkező hulladékból minél kevesebbet kelljen a depóniában lerakni. Ezért állítottuk üzembe többek közt a válogatósort, növeltük a lakossági szelektív gyűjtőszigetek számát Mosonmagyaróváron. Ezeknek az intézkedéseknek és a térségi hulladékgazdálkodási rendszer által a jövőben megvalósuló beruházásoknak köszönhetően várhatóan tovább csökken a lerakott hulladék mennyisége, ezzel együtt pedig nő a depónia élettartama.
– A szakértői vélemény szerint, tekintettel arra, hogy 112 ezer lakos kommunális hulladékát helyezik el a lerakóban, az erre megadott 49.843 tonna nagyon soknak tűnik. Lakosonként általában 180–260 kilogramm hulladékkal számolnak átlagosan évente. Ezzel szemben a jánossomorjai lerakóban mértek szerint minden lakosra 445 kilogramm szemét jut évente. A vizsgálatot végző azonban megemlíti, hogy ez a szám csak a részletek tisztázása után fogadható el. A hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerint ugyanis a települési hulladék meghatározásba nemcsak a háztartásokból származó, hanem az ahhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék is beletartozik. A jánossomorjai depó-

niába beszállított mintegy 49 ezer tonna hulladék nem csupán a lakosságtól, hanem a különböző intézményektől, közületektől és termelési egységektől elszállított hulladékot is takarja. A beszállított hulladékmennyiség fele származik csak a lakosságtól, tehát az országos átlag erre a régióra is igaz – mondja az igazgató.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rajtra készen a válogatott

A csütörtökön kezdődő 35. sík vízi kajak-kenu világbajnokság előtti utolsó sajtóeseményét tartotta… Tovább olvasom