Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 4°C

Nyitott és zárt kapuk a magyar dolgozók előtt

A munkaerő-piaci korlátozásokat már a csatlakozás évétől, 2004. május 1-jétől feloldotta több állam is.
A munkaerő-piaci korlátozásokat már a csatlakozás évétől, 2004. május 1-jétől feloldotta az akkor újonnan csatlakozó országokkal, így Magyarországgal szemben is Nagy-Britannia, Írország és Svédország. A moratóriumot feloldók közé ez év májusától újabb négy állam, Finnország, Portugália, Görögország és Spanyolország csatlakozott. Ezekbe az országokba a munkaerőpiacra korlátozások nélkül lehet bejutni.

A megyei munkaügyi központ tájékoztatása szerint a munkaerőpiacát ugyan nem nyitotta meg Belgium, Franciaország, Luxemburg és Olaszország, azonban jelentős könnyítéseket vezettek be. Belgiumban a munkaerő-hiányos foglalkozások esetén – munkaerő-piaci vizsgálat nélkül – csak munkavállalási engedélyt kell kiváltani, amit öt nap alatt kiad a hivatal. Ebbe az országba főként ápolónőket, villanyszerelőket, gépjárműjavítókat, építőipari szakembereket, mérnököket, informatikusokat és könyvelőket várnak.

Franciaországban hét ágazatban, 61 foglalkozási szakmában munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül adják ki a munkavállalási engedélyeket. Luxemburgban a mezőgazdaságban, szőlőművelésben és vendéglátóiparban tekintenek el a munkaerő-piaci helyzet vizsgálatától. Olaszországban ugyan fenntartják az engedélyezés jelenlegi rendszerét, de az éves kvótát 80 ezerről 170 ezerre emelték.

A magyar munkavállalók – s ez kitűnik a megyei munkaügyi központ felméréséből is – főként német nyelvterületre mennének dolgozni. A központnál évente átlagosan 2500-an – ez évben idáig 600-an – érdeklődnek, s az ő megkérdezésük alapján 75 százalékuk német, 20 százalékuk angol, 5 százalékuk egyéb más nyelvterületen vállalna munkát. Arról nincs adat, hogy közülük mennyinek sikerül, mert nem kötelező visszajelezni, ha valaki külföldön talál magának munkát.
Mindezt figyelembe véve rosszul érinti a magyarokat, hogy Ausztria, Németország – Dánia, Hollandia, Norvégia és Liechtenstein mellett – fenntartotta a status quót. S úgy tudni, három évig nem is akarnak változtatni ezen.

Ausztriában egyedül annyi a könnyítés, hogy az új EU-tagállamok már náluk dolgozó állampolgárainak családtagjai automatikusan megkapják a munkavállalási és tartózkodási engedélyt. Németországban változtatás nélkül fennmarad a jelenlegi korlátozás mind az egyéni munkaerőmozgásra, mind a határon átnyúló szolgáltatás keretében megvalósuló kiküldetésre vonatkozóan. Dániában – megőrizve a jelenlegi engedélyezési rendszert – gyorsítják és egyszerűsítik az elbírálási eljárást. A holland kormány és a parlament a munkaerőpiac megnyitásának témájára az év második felében visszatér.

A munkaügyi központ tájékoztatása szerint a megkérdezettek 30 százaléka az idegenforgalom és vendéglátásban helyezkedne el külföldön, másik 30 százaléka a segéd- és betanított, valamint szezonmunkát vállalna. Húsz százalékuk a fém-, építő-, illetve gépiparban helyezkedne el, 5 százalék egyéb más szakmában vállalna munkát, a maradék 10 százalék bizonytalan, bármilyen munkát hajlandó lenne elvállalni.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Autóbusz és autó ütközött a Lövér körúton

Autóbusz és egy Peugeot Partner autó ütközött tegnap a Lövér körút és a Vas Gereben utca… Tovább olvasom