Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Nyolc féle fogyasztó létezik a Tárki és a GFK szerint

Csoportosította a magyar fogyasztókat a Tárki és a GfK Hungária. Közös kutatásában 8 jellegzetes fogyasztói csoportot különböztet meg a két cég.
A kutatásból kiderül, hogy a magas jövedelem nem minden esetben jelent magas színvonalú fogyasztást, az alacsony jövedelem azonban mindig egy gyengébb fogyasztási színvonalra utal - áll a két kutató cég Független Hírügynökséghez szerdán eljuttatott közleményében.

A felső plusz kategóriát a társadalom csupán 4 százaléka teszik ki. Életkor szempontjából inkább a fiatalok, felsőfokú végzettséggel rendelkező, budapestiek tartoznak ide. Fogyasztásuk és jövedelmi helyzetük alapján is kimagasló helyzetben vannak, főként változatos és szolgáltatásközpontú étkezés, étterembe járás területén emelkednek ki.

A felső klasszik csoport a fogyasztói felső réteg egy speciális szegmense, ennek megfelelően nagysága mindösszesen 2 százalék. A felsőfokú végzettség, az összes háztartási jövedelem alapján számított legmagasabb jövedelem jellemzi őket. Többek között a változatos élelmiszer- és ruhafogyasztás, valamint a költséges és magaskultúra tekintetében is kimagasló a fogyasztásuk. A legjellegzetesebb sajátosságuk azonban, hogy a műgyűjtés területén átlagon feletti a fogyasztásuk.

A befutott értelmiségiek csoportja a minta 14 százalékát alkotja. Az ide tartozók háromnegyede aktív, jellemzően Budapesten és a megyeszékhelyeken él. Fogyasztási szokásaikat tekintve a költséges és magaskultúra-fogyasztásuk közvetlenül a "felső plusz" után következik és ők azok, akik az egyszerű és könnyen hozzáférhető kultúrából a legkevesebbet fogyasztják.

A hedonista fiatalok a társadalom 17 százalékát teszik ki. Jellemzően megyeszékhelyeken élnek, átlag feletti összjövedelemmel rendelkeznek. A csoport tagjai átlag feletti lakásminőséggel, valamint átlagos anyagi fogyasztással jellemezhetőek. Ők állnak az alapvető élelmiszer és ruhafogyasztás, valamint az egyszerű és könnyen hozzáférhető kultúra fogyasztása terén is az első helyen.

A városi alsó-közép réteg a mintán belül 7 százalékot kitevő csoportja jellemzően fiatal, budapesti tanulókból vagy aktívakból áll. A csoporttagok felét kitevő aktívakon belül magasabb a szakmunkások, a kisiparosok és a kiskereskedők, valamint a beosztott értelmiségiek aránya. Jóval átlag feletti változatos élelmiszer és ruhavásárlási szokások, az egyszerű és könnyen hozzáférhető kultúra kedvelése, valamint az átlagosnál magasabb lakásminőség jellemzi őket.

A szegény nyugdíjasok a társadalom legnagyobb részét képező, 25 százalékát kitevő fogyasztói csoport tagjai. Közülük a legtöbben nyugdíjasok, de hozzájuk hasonló életvitelt folytatnak sokan a jellemzően fizikai munkát végző aktívak csoportjából. A napi háromszori és otthonközpontú étkezés esetében listavezetők, a változatos és szolgáltatásközpontú étkezés esetében pedig sereghajtók. A költséges és magaskultúra területén is jóval az átlag alatt fogyasztanak.

A minta 13 százaléka a szegény munkásréteg. A csoportot a legtöbb területen átlag alatti fogyasztás jellemzi. Magas közöttük a szakmunkás végzettségűek, az aktívak és a 31-45 év közöttiek aránya. Nekik már az élelmiszerek tekintetében is megszorításokat kell alkalmazniuk, jobbára egyszerű és olcsó ételeket fogyasztanak. A lakásminőség szempontjából is jóval az átlag alatt vannak.

Az Underclass csoportba tartozók 18 százalék az összes háztartási jövedelem alapján a legrosszabb helyzetben lévő réteg. Jellemzően legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkeznek és sok él közöttük községben. Az alacsony szintű jövedelem a fogyasztásuk minden területét jellemzi. Az ide tartozók 20 százaléka nem tud rendszeresen megfelelő mennyiséget költeni az alapvető élelmiszerekre.

A GfK Hungária és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet közös kutatásából kiderül, hogy nagy pontossággal előre jelezhető, hogy a fogyasztói szokások alapján kialakított csoportok várhatóan hogyan reagálnak majd a fogyasztási cikkek vagy a szolgáltatások piacán esetlegesen bekövetkező változásokra, például egy új termék vagy szolgáltatás bevezetésére. A 14-75 év közötti korosztályt vizsgálták, összesen 3 049 ember fogyasztási szokásait vették figyelembe. A személyes és háztartási fogyasztást vették figyelembe, a lakáshasználat, a napi és tartós fogyasztási cikkek esetében. A fogyasztás 6 területe közé tartozott a lakásminőség, az anyagi javak birtoklása, az élelmiszer és ruházkodás, a kultúra, az információs technológia és a pénzügy. A kutatást eredményeként összesen 8 fogyasztói csoportot határoztak meg.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Fidesz csak egy átfogó adóreformmal tudna azonosulni

Aggasztónak tartja a Fidesz Gyurcsány Ferenc kijelentését arról, hogy el kell indítani a… Tovább olvasom