Délmagyar logó

2017. 09. 25. hétfő - Eufrozina, Kende 8°C | 19°C Még több cikk.

OGY - ÁSZ: a makroszámok a fenntartható költségvetést szolgálják

Képviselői hozzászólásokkal folytatódott kedd délután az Országgyűlésben a zárszámadási törvényjavaslat vitája.
20:05 - Ellenzéki felszólalók bírálataival, valamint a kormány és az ÁSZ ezekre adott reagálásaival ért véget a 2013-as költségvetés zárszámadásának több mint hét órán át tartó vitája. A Ház keddi ülése a napirend utáni felszólalásokkal ért véget.

Az MSZP a rászorulók támogatását kevesellte

Hiszékeny Dezső (MSZP) az éghajlatvédelemért emelt szót. A szén-dioxid-kibocsátási kvóta felhasználásáról azt mondta: a szocialista kormányok a panelprogramra fordították az ebből befolyó bevételeket, míg az Orbán-kormány jelentősen csökkentette az ebbe bekapcsolt épületek számát.

Tukacs István (MSZP) a költségvetés tervezését kaotikusnak ítélte. Számos ponton kevesellte a kiadásokat, elsősorban a szociális juttatásokat. Bírálta a kormányoldalt, mint mondta, képviselőik nem szálltak vitába, nem védték meg saját költségvetésüket, a vezérszónokukon kívül nem szólaltak fel a reggel óta tartó vitában.

Heringes Anita szocialista képviselő a környezetvédelemre, a hulladékszállításra szánt forrásokat kevesellte, emellett parlagfű-mentesítésre is többet költött volna.

A Jobbik a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet bírálta

Szávay István (Jobbik) a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet bírálta, mert bár jelentős forrásokhoz jutott, nem költötte el azt maradéktalanul. Szerinte ideje lenne átgondolni az intézet támogatását, és azt is, hogyan végzi a munkáját. A képviselő kifogásolta a nemzetpolitikai támogatások elosztásának módját is.

NGM: a kormány elkötelezett az adósság csökkentése mellett

Rákossy Balázs, a nemzetgazdasági tárca európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára előterjesztői zárszavában azt emelte ki: a 2010-es kormányváltáskor kormányzati beavatkozás nélkül 7 százalék felett lett volna az államháztartási hiány, azt követően pedig minden évben 3 százalék alatt tartották. A túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében 2013 tavaszán az egyenleget javító intézkedésekről döntöttek.

Szólt arról, hogy a kedvezőtlen külgazdasági körülmények ellenére a kormány megosztotta a terheket, jelentősen átalakította az adórendszert, a munkát terhelő adók helyett a fogyasztói adókra helyezett hangsúlyt.

Szavai szerint a kormány elkötelezett az adósság csökkentése mellett. A családok rezsiterhei csökkentek, a nyugdíjak reálértéke nőtt, javultak az otthonteremtési lehetőségek - sorolta Rákossy Balázs.

Az ÁSZ figyelembe veszi a jelzéseket

Az általános vitában elhangzott felvetések figyelembe vételét ígérte Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke a korábban elhangzottakra reagálva. Beszélt arról, hogy érzékelik az állami és önkormányzati cégek vagyonával összefüggő kockázatokat. Megjegyezte: a 2010-ben hivatalba lépett Országgyűlést dicséri, hogy immár ezen vállalatokat is tudja ellenőrizni az ÁSZ. Példaként említette, hogy lefolytatták közösségi közlekedési cégek, színházak ellenőrzését, s ezt teszik a vízművekkel, hulladékfeldolgozókkal és a távhőcégekkel is.

Az adóbevételek teljesülését érzékeny területnek minősítette, jelezve: ez 70 százalékát adja a költségvetésnek. A bevételek elmaradtak a tervezetthez képest, ennek kockázataira korábban az ÁSZ és a Költségvetési Tanács is felhívta a figyelmet - tette hozzá.

Domokos László arról is beszélt: az adóelkerülés kockázatait érzékelik, folyamatban van a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számvevőszéki vizsgálata.

A délelőtt tíz órakor kezdődő vita este fél 7-ig tartott.

Nemzetközi szerződések átvezetése a magyar jogrendbe

Az ülésnap végén két, a nemzetközi fuvarozást érintő változtatás kihirdetése került terítékre, de vita nem alakult ki.

Ezt követően Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkára ismertette azt a kormányzati törvényjavaslatot, amely a legfrissebb uniós elvárásokat vezeti át a magyar jogrendbe a légiközlekedés biztonságának növelése érdekében.

Az előterjesztést a Fidesz nevében Völner Pál támogatta, míg a Jobbik padsoraiból Gyüre Csaba a polgári repülés még biztonságosabbá tétele mellett érvelt.

Napirend után

A napirendi pontokat követően Varju László független országgyűlési képviselő a kormány védelmi politikáját bírálta, a szocialista Kiss László a siket sportolók nagyobb állami megbecsülését szorgalmazta, míg frakciótársa, Demeter Márta arról beszélt, hogy Magyarország nemzetközi megítélésének árt a kormány jelenlegi külpolitikája.

Ezt követően Lezsák Sándor lezárta a keddi ülésnapot. Az Országgyűlés várhatóan hétfőn tartja következő ülését.

Az Országgyűlés plenáris ülése október 14-én. Fotó: MTI (galéria)

17:29 - A szociális kiadások csökkentése miatt bírálták a kormányt ellenzéki képviselők a zárszámadási törvény kedd délutáni vitájában az Országgyűlésben.

Varju: az ország nem hívta le az összes uniós forrást

Varju László független képviselő (DK) a kormány felelősségét hangsúlyozta azzal kapcsolatban, hogy a lezárult hétéves uniós költségvetési ciklus során az ország nem hívta le a rendelkezésére álló teljes összeget. Kijelentette: emiatt a magyar gazdaság számára nélkülözhetetlen forrásokat nem használtak fel.

A politikus szerint az Állami Számvevőszék kormányt dicsőítő jelentést tett le az asztalra, alátámasztva a sok "megvalósulatlanságot". Azért is bírálta a kabinetet, mert a közmunka nélkül szerinte nem bővült a foglalkoztatás.

Szabó Dezsőt idézve "görénykurzusnak" nevezte az elmúlt négy évet, mert a görény sunyi, lop és büdös - mondta.

MSZP: az ország jelentős része elszegényedett

Korózs Lajos (MSZP) szerint a tavalyi év az ország jelentős részének elszegényedéséről szólt, a kabinet pedig a társadalmi szolidaritás csekély mértékét sem mutatta.

Bírálta a miniszterelnököt és kormányát, amiért jelenleg is a szociális ellátások lefaragásán dolgozik. Mint mondta, ahogy hallja, meg fogják szüntetni a gyest, a rendszeres szociális segélyt, az átmeneti segélyt, a jövedelempótló támogatást, az ápolási díjat és az időskorúak járadékát.

A szociális támogatások ügyéről szólva azt mondta: csökkent a jövedelempótló támogatások előirányzata. Mélyült a nyomor, a szegények még szegényebbek lettek, az egyes ellátások támogatására pedig összesen mintegy félmilliárd forinttal alacsonyabb támogatás jutott.

Perverznek nevezte az újraelosztás módját, példaként azt hozta fel: aki kukoricaszárral fűt, az nem részesül a rezsicsökkentésben. Magyarország legnagyobb szégyenének tartotta, hogy megszüntették a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíjat.

MSZP: a gyermekek fele nélkülöz

Frakciótársa, Bangóné Borbély Ildikó szintén a szegénység növekedéséről beszélt. Azt mondta: újabb százezrek kerültek a létminimum alá, miközben a kormány kevesebbet költött a jóléti kiadásokra. Szerinte ma a gyermekek fele nélkülöz.

Kifogásolta, hogy több mint hatszázezer forintot kellett havonta keresnie egy háromgyermekes családnak ahhoz, hogy teljes egészében igénybe vehesse a családi adókedvezményt.

Közölte azt is: csökkent a családi pótlékra kifizetett összeg, miközben a részesülők száma is, az ellátás összege pedig nem emelkedett. A legnagyobb mértékben a falvakban érhető utol a szegénység - mondta.

Gúr Nándor: megalapozatlanság és dilettantizmus

Gúr Nándor (MSZP) botrányosnak nevezte, hogy a vita ezen szakasza során egy ellenzéki képviselő és egy államtitkár képviselte a kormányoldalt.

A képviselő hangsúlyozta, hogy 2013-ban hét alkalommal módosították a költségvetést, ezért az kiszámíthatatlanná vált. A megalapozatlanságról és dilettantizmusról beszélő politikus úgy fogalmazott: Magyarország vagy beragadt ott, ahol van vagy csak csökkenő irányú tendenciákat tud felmutatni. A családok és a vállalkozások adóterhei nőttek, a gazdaság teljesítménye pedig csökkent - jelentette ki.

MSZP: vidékromboló a büdzsé

Harangozó Gábor (MSZP) ezt azzal folytatta, hogy a tavalyi költségvetés nemcsak megalapozatlan és dilettáns, de vidékromboló is. Magyarország európai centrumtól való távolodása nőtt és a régiós versenytársainktól is kezdünk lemaradni, sok tekintetben Románia és Bulgária is megelőz minket - mondta.

A képviselő drámainak nevezte az országon belüli különbségeket is, miközben hangsúlyozta, hogy a legapróbb vidéki települések lassan ellehetetlenülnek, fejlesztésekre nem jut pénzük, a közszolgáltatásaik pedig leépülnek.

A képviselő hangot adott annak a megérzésének, hogy a kormányzat lemondott a vidéki Magyarországról, elkönyvelte, hogy azt nem tudja felzárkóztatni, ezért arra kísérletet sem tesznek.

A letelepedési kötvényt bírálta az MSZP

Az államadósságról is beszélő Szakács László (MSZP) bírálta, hogy a letelepedési kötvényekhez elsősorban offshore országokban bejegyzett cégeken keresztül lehet hozzájutni. Megjegyezte, hogy az "egész hercehurcán" Magyarország gyakorlatilag semmit nem keres, a közvetítő cégek viszont nagyon sokat. Arra is kitért, hogy a gyakorlatban egyetlen 250 ezer eurós kötvénycsomagért akár egy népes család is betelepülhet.

A stabilitási megtakarítási számláról azt mondta, hogy annak segítségével az illegálisan megszerzett pénzek is legálissá válhatnak.

Az MSZP a rendészeti szervek, az ügyészség és a honvédség költségvetését kifogásolta

Az MSZP-s Harangozó Tamás szerint nem biztosították megfelelő színvonalon a rendészeti szervek feltételeit, az állomány folyamatos hiányosságokkal küzd, a fejlesztések pedig nem nevezhetők modernizációnak. Úgy fogalmazott: elitalakulatok helyett a polgárok ügyeivel kellene érdemben foglalkozni, a körzeti megbízotti irodákat, helyi rendőrségeket erősíteni.

Frakciótársa, Bárándy Gergely azt kifogásolta, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazása 3 milliárd forintba került, de a valódi kár elsősorban nem a költségvetést, hanem az igazságszolgáltatást, az embereket érte. Bírálta a korábbi Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium reprezentációs és fogadási keretének bővülését is.

A szintén MSZP-s Teleki László szerint nem valósult meg a tervezett nemzetiségi politika, az oktatás, a kultúra és a foglalkoztatás területén is stagnáltak a költségvetési számok. Hiányolta egyebek mellett romaházak létrejöttét, és több forrást tartott indokoltnak az oktatásra.

Demeter Márta (MSZP) a honvédségi forrásokat tartotta alacsonynak. Bírálta, hogy csökkent a kiképzési forrás. Szerinte csak azért nem kritizálja a NATO az országot, mert katonáink kiválóan teljesítenek.

Az Országgyűlés plenáris ülése október 14-én. Fotó: MTI (galéria)

14:38 - Képviselői hozzászólásokkal folytatódott kedd délután az Országgyűlésben a zárszámadási törvényjavaslat vitája.

Szelényi: mindkét dokumentum "kormánykamu"

"Kormánykamunak" nevezte a zárszámadási törvényjavaslatot és az Állami Számvevőszék kapcsolódó jelentését Szelényi Zsuzsanna független országgyűlési képviselő, az Együtt-PM politikusa. Az ellenzéki képviselő úgy fogalmazott: a törvény a valóság mélységes elhallgatásának eszköze.

Értékelése szerint a kormány három ellentmondásos célt, a költségvetési hiány kordában tartását, a gazdasági növekedés beindítását és a jövedelemelosztás átalakítását próbálta nyilvánvaló sikertelenséggel megvalósítani. Szelényi Zsuzsanna úgy vélte: 2013-ban nem volt növekedési fordulat, a gazdaság stagnálását átmeneti kampánnyal sikerült felturbózni.

A politikus azt is mondta: a 3 százalékos hiány fenntartása mellett a nemzeti versenyképesség súlyosan gyengült, a fizetésből élő emberek pénze egyre kevesebbet ér. Minden mutató, ami a növekedést mutatná, továbbra is tartósan alacsony - tette hozzá, megjegyezve a költségvetési egyensúlyt csak papíron sikerült megvalósítani. Szelényi Zsuzsanna kitért arra is: a büdzsé tükörként mutatja az elszegényedést, a középosztály lecsúszását is.

Jelezte: egyik indítványt sem fogja elfogadni.

Nemzetiségi szószóló: vissza kell állítani a nemzetiségi civilek támogatását legalább a 2002-es szintre

Ritter Imre német nemzetiségi szószóló a zárszámadás vitájában kiemelte: a nemzetiségi civil szervezetek működési támogatása tavaly 110 millió forint volt, s ez az összeg 2001 óta nem emelkedett. Szerinte a jövő évi költségvetésben vissza kell állítani a támogatások reálértékét legalább a 2002-es szintre.

Örvendetes, hogy a romák számára léteznek külön támogatások - jegyezte meg, hozzátéve, hogy fontos a roma közösség minél gyorsabb és szélesebb körű társadalmi integrációja. Nem szerencsés ugyanakkor az a gyakorlat, hogy egy-egy projekt támogatása attól függ, működik-e vegyes bizottság a adott kisebbség anyaországával, mint ahogy attól sem függhet, hogy az anyaországban létezik-e magyar kisebbség vagy sem - vélte.

Kitért a nemzetiségi pedagógusok juttatásainak bővítésére is, ugyanakkor megjegyezte: ez csak a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézményekre vonatkozik, teendő tehát van még e téren is.

A nemzetiségi önkormányzatok támogatásáról azt mondta, hogy az 2008 és 2010 között minimálisan, az elmúlt négy költségvetési évben pedig egyáltalán nem nőtt, stagnált. A területi és települési képviselő-testületek helyzetéről Ritter Imre kiemelte: lehetetlenül alacsony összegű az általános működési támogatás, és jelentősen nehezebbé vált a feladatalapú támogatás célzott felhasználása.

A problémák ugyanakkor nem a költségvetés nem megfelelő végrehajtásából adódnak, így indítványozta a törvényjavaslat elfogadását.

Fidesz: bővült a foglalkoztatás

Kara Ákos (Fidesz) arról beszélt, hogy 2010 óta nagyon sok lépés történt a foglalkoztatás bővítése érdekében. Az e téren megfigyelhető növekedés tavaly még gyorsabb ütemre váltott, a kormányzati intézkedések egyre inkább kifejthették kedvező hatásukat a munkaerőpiacra - hangoztatta a kormánypárti politikus, hozzátéve: 2010-13 között a foglalkoztatottak száma 155 ezerrel, azaz 4,2 százalékkal nőtt. Ennek mintegy harmadát teszik ki a közfoglalkoztatottak, vagyis a versenyszféra egyre nagyobb mértékben veszi ki részét a foglalkoztatás bővülésében - magyarázta.

Továbbra is az a cél, hogy az elsődleges munkaerőpiacon teremtsenek munkahelyeket - jelezte a fideszes országgyűlési képviselő.

MSZP: államilag irányított rendetlenség jellemzi a közoktatást

Az MSZP-s Kiss László szerint a zárszámadási törvényjavaslat nem támasztja alá azokat a kormányzati kijelentéseket, amelyek szerint kiemelt figyelmet fordítanak az oktatásra.

Az ellenzéki politikus azt mondta: a köznevelési törvény egy működésképtelen rendszert hozott létre, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) hibát hibára halmoz, ráadásul tartozik a pedagógusoknak a bankszámla-vezetési költségekkel.

"A közoktatást államilag irányított rendetlenség jellemzi", a rendszer konzerválja a feszültségeket - fogalmazott a szocialista képviselő.

Kiss László szerint a jelenlegi rendszer avítt, visszahozza az "egyentankönyveket", az "egyentananyagot" és az "egyenpedagógusokat".

Jobbik: hiányzik a kormányzat vízió

Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselő szerint nincs olyan kormányzati vízió, amely felvázolná, mit akar tenni a kabinet Magyarországgal.

Mint mondta, a kormány elszabotált egy fontos feladatot, hiszen nincs nemzetivagyon-leltár, így nem tudni, megvan-e "a kincstári ezüst". Amíg ez hiányzik, addig nem lehet felelősen vezetni az országot - jelentette ki.

A Jobbik politikusa felszólalásában elképesztőnek nevezte, hogy a tranzakciós illeték emelése után a bankok azt teljesen áthárították a lakosságra.

Z. Kárpát Dániel emellett ismét jelezte, elkerülhetetlennek tartja az ország adósságterhének felülvizsgálatát.

Bírálta emellett, hogy a kormány olyan multinacionális cégekkel kötött stratégiai szerződést, amelyek nem feltétlenül szorulnak rá erre a támogatásra.

Az Országgyűlés plenáris ülése október 14-én. Fotó: MTI (galéria)

OGY - Krónika 3. rész (zárszámadás)

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) vezérszónoka szerint kiszámíthatóság, biztonság és az átláthatóság jellemezte az ország költségvetését és gazdálkodását az elmúlt évben. A Jobbik viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy az államadósság meghaladja a 85 százalékot. Az LMP szerint nagy árat fizetett a társadalom a tavalyi büdzséért.

KDNP: kiszámíthatóság és átláthatóság jellemezte az elmúlt évet

Kiszámíthatóság, biztonság és az átláthatóság jellemezte az ország költségvetését és gazdálkodását az elmúlt évben - mondta Latorcai János a tavalyi büdzsé zárszámadásának vitájakor, az Országgyűlésben kedden.

A kereszténydemokrata frakció vezérszónoka úgy fogalmazott: a makrogazdasági számok tények, és a tények makacs dolgok, makacsul jelzik, hogy 2013 a gazdasági és a költségvetési fordulat éve volt. Ezt támasztja alá a napirenden lévő törvényjavaslat és a zárszámadás végrehajtását ellenőrző jelentés is - hangsúlyozta.

Kiemelte: tavaly Magyarország ismét képessé vált arra, hogy a saját lábára álljon, egy évtized után lekerült a szégyenpadról, és 2013 júliusában kikerült az ország a túlzottdeficit-eljárás alól. Latorcai János kitért arra is, hogy mindez annak a tudatosan tervezett és kézben tartott költségvetési politikának az eredménye, ami a 2010-es kormányváltással kezdődött.
A kormánypárti politikus rámutatott: az alaptörvény és az új számvevőszéki törvény alkotmányos szintre emelte a felelős közpénzügyi gazdálkodást, és végleg lezárta az eladósodásra épülő gazdaságpolitika időszakát. A stabilitási törvénybe épített az ország eladósodását megakadályozó garancia-rendszer biztosítja, hogy ne kerüljön az ország ismét kiszolgáltatott helyzetbe. Latorcai János beszélt még arról, hogy új alapokra kellett helyezni a közpénzügyi ellenőrzéseket, ez és a költségvetés innovatív tervezése, annak szabályos végrehajtása teremtette meg az alapját az államadósság csökkentésének, a gazdasági növekedés beindításának, és ezáltal a foglalkoztatás bővítésének.

Jobbik: az államadósság meghaladja a 85 százalékot

A Jobbik véleménye szerint a kabinetnek annak ellenére sem sikerül csökkentenie az államadósságot, hogy ezt a célt már a megelőző Orbán-kormány is kitűzte maga elé. Erről Volner János, a Jobbik vezérszónoka beszélt kedden az Országgyűlésben a 2013-as költségvetés zárszámadásának általános vitájában.

A politikus felhívta a figyelmet, hogy míg 2010 első negyedévének végén kereken 82 százalékos volt a GDP-arányos adósságmutató, az most meghaladja a 85 százalékot.

Az elmúlt éveket hat különböző költségvetési kiigazító csomag jellemezte - tette hozzá Volner János, rámutatva: idén az államadósságnak a Széll Kálmán-terv alapján a GDP 65-70 százaléka körül kellene állnia.
Eközben a korábban erőszakkal államosított, a GDP tíz százalékát kitevő, 3000 milliárd forintos magán-nyugdíjpénztári vagyont az állam "elégette az államadósság-csökkentés oltárán" - fogalmazott.

Arra is kitért, hogy a Fidesz-KDNP 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban többször módosította a saját maga által készített költségvetést, mint azt a 2010-es büdzsét, amit még a szocialisták készítettek.

A gazdasági környezet kapcsán hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok jegybankja, a FED egy nagyszabású gazdasági élénkítő programot hirdetett meg, nyolcvanmilliárd dollárt pumpáltak bele az amerikai gazdaságba. A mértékadó közgazdászok szerint egy ilyen élénkítés pozitív hatásokat gyakorol a feltörekvő piacokra, ezért a befektetői környezet kifejezetten pozitív volt Magyarország számára - emelte ki.

Bírálta, hogy az oktatási kiadások mértékét a 2010-es 11,6 százalékról 2013-ra 10,6 százalékra csökkentek. A szintén a munkaerő újratermelését szolgáló egészségügyben a 2010-es 9,1 százalékról 2013-ra 8,7 százalékra csökkent a ráfordítás aránya - mondta.

A költségvetés adóbevételei 2013-ban 6,1 százalékkal nőttek, de a tényleges bevételek még így is 534 milliárd forinttal maradtak el az elvárttól - hangsúlyozta. A foglalkoztatási ráta pedig Ciprussal holtversenyben az OECD országok között a legalacsonyabb - közölte.

LMP: nagy árat fizetett a társadalom a tavalyi büdzséért

Az LMP szerint a magyar társadalom nagy árat fizetett a tavalyi költségvetésért - mondta Schmuck Erzsébet, a párt vezérszónoka a zárszámadási törvényjavaslat vitájában.

Az ellenzéki politikus szerint a 2013-as büdzsé nem a magyarokról szólt, hanem arról, hogyan lehet még több bőrt lehúzni az emberekről, hogyan lehet még több pénzt vándoroltatni a kormány mögötti magánzsebekbe.
A tavalyi költségvetéssel folytatódott Magyarország elszegényedése, a társadalom kettészakadása, ma a lakosság kétharmada rossz anyagi körülmények között él - mondta Schmuck Erzsébet.

Kritikái között említette az előző évi büdzsé "igazságtalan adóváltoztatásait", amelyek alapján úgy fogalmazott, 2013 az adómaximalizálás éve, mert még soha nem szedtek be annyi adót, mint tavaly. Schmuck Erzsébet szerint az államadósság elleni harc ugyancsak kudarc, és rosszul áll az ország egymillió új munkahely megteremtésében is.

Az LMP-s országgyűlési képviselő azt is mondta, hogy miközben forrásokat vontak ki az oktatásból, és csökkentek a lakhatási támogatások, aközben a kormány milliárdokkal többet költött propagandára.

A politikus összegzése szerint "újabb kidobott év áll mögöttünk".

Az Országgyűlés plenáris ülése október 14-én. Fotó: MTI (galéria)

OGY - Krónika 2. rész (zárszámadás)

A 2013-as büdzsé zárszámadásáról szóló javaslatot tárgyalják a képviselők kedden az Országgyűlésben. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára expozéjában azt mondta, tavaly fenntartható pályára állt a gazdasági növekedés.

Tállai: fenntartató pályára állt a növekedés

Fenntartható pályára állt a gazdasági növekedés 2013-ban, ami jó alapot adott az idei évre a teljesítmény további erősödéséhez - jelentette ki Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára a 2013-as büdzsé zárszámadásáról szóló javaslat országgyűlési vitáját megnyitó keddi expozéjában.

Hangsúlyozta, a nemzetközi szervezetek és a befektetők is elismerik a kormány gazdaságpolitikájának és fegyelmezett költségvetési gazdálkodásának eredményeit, ezt mutatja a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése is.

Az államtitkár kifejtette: a kabinet tavaly folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett strukturális reformjait, amelyek fő célja a magas államadósság csökkentése, a versenyképességének javítása, a munkaerő-piaci aktivitás fokozása és az ország növekedési potenciáljának emelése volt.

ÁSZ: a makroszámok a fenntartható költségvetést szolgálják

A fenntartható költségvetést és a fejlődést szolgálják a főbb makrogazdasági mutatók - mondta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke .

Domokos László a számvevőszék elemzése alapján arról is beszámolt, hogy stabilizálódott az önkormányzatok gazdálkodása, a helyhatóságok kedvezőbb költségvetési egyenlege pedig hosszabb távon is fenntartható.
Az európai uniós támogatások 45 százalékkal növekedtek az előző évihez képest, felhasználásuk többsége azonban az év második felére húzódott - tette hozzá.

Beszámolója szerint míg az ország 272 milliárd forinttal járult hozzá az unió költségvetéséhez, itthon 1583 milliárd forintnyi uniós forrás felhasználása teljesült. Hozzátette: a kifizetések aránya a megelőző év mintegy 40 százalékáról 61 százalékra emelkedett.

Fidesz: 2013 a gazdasági fordulat éve volt

A gazdasági fordulat éveként jellemezte 2013-at Szűcs Lajos, a Fidesz vezérszónoka. A kormánypárti politikus kiemelte: egyidejűleg megvalósult a költségvetési stabilizáció, tartósan alacsony lett a hiány, Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól.

A vártnál nagyobb gazdasági növekedést a saját forrásból megvalósított beruházásoknak tulajdonította és kitért arra is: az autói- és a feldolgozóipar is jelentősen hozzájárult a gazdasági élénküléshez. Hozzátette: egyebek mellett a rezsicsökkentés miatt alacsony maradt az infláció, és javult az uniós pénzek felhasználása is.

Szűcs Lajos kiemelte azt is: a kormány több pénzt hagyott az embereknél és a növekedés gátjának tartott devizaadósság csökkentése érdekében is számos intézkedést hozott. Ezek közé sorolta a végtörlesztést, az árfolyamgátat ás a Nemzeti Eszközkezelő létrehozását. Az állami adósságátvállalásra utalva megjegyezte: a kormány az önkormányzatokat is segítette.

A fideszes képviselő szólt a foglalkoztatás növeléséről és a munkanélküliségi ráta csökkenéséről, a bruttó átlagkereset növekedéséről, valamint arról is, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv 800 ezer munkavállaló munkahelyének megtartásához járult hozzá.

Szűcs Lajos szerint a kormány jó munkát végzett az előző évi költségvetés tervezésekor és végrehajtásakor, s ezt igazolja az Állami Számvevőszék jelentése is. A politikus a kormánypártok nevében elfogadásra ajánlotta a zárszámadási törvényt.

MSZP: az államadósság nagyobb, mint valaha volt

Az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy ma az államadósság nagyobb, mint valaha volt, nagyobb, mint 2010-ben Orbán Viktor kormányzásának kezdetén. Burány Sándor kijelentette: az államadósság elleni harcot a kormány elbukta, nem lehet csökkenő adósságpályáról beszélni, az államadósság aránya a gazdaság teljesítőképességéhez képest növekvő tendenciát mutat.

Burány Sándor 2013-at a növekvő adókkal jellemezte, valamint - több éves távlatban - a leszakadó keresetek, jövedelmek évének nevezte. Szerinte tavaly "brutális" megszorítások voltak, továbbá kapkodó és kiszámíthatatlan volt a gazdaságpolitika.

Megfogalmazása szerint a Fidesz egyfajta állami piramisjátékot vezetett be: aki a piramis alján van, annak jövedelméből egyre többet vonnak el, míg a piramis csúcsán lévők egyre több kedvezményt kapnak.

Az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke szerint a kormány több adót vezetett be, mint amennyit megszüntetett. Bírálta az egykulcsos adórendszert, amely szerinte csak a legmagasabb jövedelmi sávba tartozóknak hozott adócsökkentést, az alacsony vagy közepes keresetűeknek nőtt az adója.

Burány Sándor szerint a kormány által hirdetett családbarát politika ellenére kétéves távlatban nézve csökkent a gyermekes családok reáljövedelme. Kitért arra, hogy 2013-ban az előző évekhez képest mintegy 1000 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, az oktatásból, a nyugdíjrendszerből és a szociális ellátórendszerből.

Mint mondta, erős a gyanú, hogy a forint gyengülése tudatos gazdaságpolitika eredménye, ennek árát pedig a növekvő devizahitelekben, illetve az államadósságban fizeti meg az ország.

A 2013-as költségvetési törvényről szólva megemlítette, hogy azt hétszer módosították, ami minden, csak nem kiszámítható és átlátható gazdaságpolitika.

Közölte, pártja nem szavazza meg a zárszámadást.

Az Országgyűlés plenáris ülése október 14-én. Fotó: MTI (galéria)

OGY - Krónika 1. rész (napirend előtt: MNB, gazdaságpolitika, sport, almatermelők, gólyatáborok)

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) "pénzszórásáról", a gazdaságpolitikáról, a sportról, az almatermelők helyzetéről és a felsőoktatási gólyatáborokról volt szó kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

LMP: nincs törvényes alapja a jegybank "pénzszórásának"

Schmuck Erzsébet (LMP) azt mondta, hogy a MNB felügyelőbizottsága - így az abban ülő fideszes delegáltak is - azt állapította meg, hogy nincs törvényes alapja a jegybank "pénzszórásának". Felidézte, hogy az MNB az elmúlt időszakban több száz milliárd forintot költött ingatlanvásárlásokra, illetve juttatott saját alapítványainak. Az ellenzéki politikus szerint a kormánypárti képviselők mégis vállat rántottak, és leszavazták Matolcsy György jegybankelnök parlamenti bizottsági meghallgatását.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a nemzetközi - osztrák, holland, francia - példák is azt bizonyítják, hogy más nemzeti bankok is támogatnak oktatási célú alapítványokat, intézményeket.

Hozzátette: a jegybank ellenőrzését a törvény egyértelműen szabályozza, a nemzeti bank tevékenységét az Állami Számvevőszék mellett az Országgyűlés is ellenőrzi.

MSZP: 2013 a növekvő adók éve volt

Burány Sándor (MSZP) szerint 2013 a növekvő adók, a leszakadó kerestek, a brutális megszorítások, a növekvő államadósság és gyengülő forint éve volt. Mint mondta, tavaly 2012-höz képest 6900 milliárd forinttal fizettünk több adót, és bár történtek intézkedések, nem sikerült megállítani a reáljövedelmek csökkenését.

Az ellenzéki politikus közölte, 2013-ban a gyermekes családok zömének reáljövedelme nagyobb mértékben csökkent, mint a gyermek nélküli családoké. Hozzátette: 2013 a brutális megszorítások éve is volt, 1000 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből, az oktatásból, a nyugdíjrendszerből, a szociális ellátások területéről.

Tállai András államtitkár válaszában gyökeresen eltérően látta a 2013-as évet. Véleménye szerint 2013 a költségvetési stabilizáció éve volt, az ország kilenc év után kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól. A több adóbevételnek pedig szerinte az az oka, hogy egyre többen, egyre nagyobb jövedelemből fizetnek adót.

Közölte, tavaly összességében a reálbérek 3,2 százalékkal növekedtek. Hozzátette: az államadósság mértékének növekedését pedig megállította a kormány.

KDNP: nőtt a sportoló felnőttek aránya

Simicskó István (KDNP) ismertetése szerint míg 2010-ben a felnőtt lakosság 5 százalék sportolt, és a gyerekek 75 százaléka csak a testnevelésórákon mozgott, addig az elmúlt négy év intézkedéseinek köszönhetően mára 15 százalékra nőtt a felnőtt lakosság sportolási hajlandósága, és 890 ezer gyerek sportol minden nap az iskolában.

Kitért arra, hogy a kormány eddig is számos intézkedést hozott a sportolás feltételeinek biztosítására, a költségvetésben hatmilliárd forint van tanuszodák, tornatermek építésére.

A Jobbik az érdemi intézkedéseket hiányolta az almapiaci válsággal kapcsolatban

Apáti István (Jobbik) "Almageddon" című felszólalásában úgy ítélte meg, hogy az almapiaci válsággal kapcsolatban nem történt konkrét, érdemi, a gyakorlatban végrehajtható intézkedés.

A szeptember végén bejelentett állami almafelvásárlásról azt mondta, hogy az ígért ár az önköltséget sem fedezi, és álláspontja szerint az ellenkezik az EU versenyjogával is. A szaktárca szemére vetette, hogy elmulasztotta az EU-tól igényelni a 13 ezer gazdát megillető 72 milliárd forintos agrár-környezetgazdálkodási támogatást, illetve 125 millió eurós árukivonási támogatást. Apáti István szerint legfőbb ideje lenne, ha lemondana Fazekas Sándor miniszter, a magoszosok és az agrárkamara fideszes vezetői.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint ez egy jó probléma, hogy bőség van almából, azt ugyanis könnyebb kezelni, mint ha hiány lenne. Elmondta, mintegy 800 ezer tonna almatermés várható Magyarországon, és a bőséges termés mellett súlyos gondot okoz az orosz embargó is.

A 125 milliós uniós támogatásról azt mondta, az EU rájött, hogy rossz módszertan szerint hirdette meg a pályázatokat. Magyarországon 226 termelő nyújtott be igényét, mire az EU zárolta keretet, majd új módszertannal 165 milliós nagyságrendű támogatási keretet hirdetet - ismertette. Közölte: ez azt jelenti, hogy a többi között 725 tonna alma, illetve körte, 570 tonna szilva után igényelhetnek támogatást.

Fidesz: a felsőoktatási intézmények vezetői a felelősek a gólyatáborokért

Kucsák László (Fidesz) a közelmúltban ismertté vált, a gólyatáborokban történt bűncselekmények kapcsán arról beszélt, hogy elsősorban a felsőoktatási intézmények vezetőségének a felelőssége, kik a tábor szervezői, ott milyen tevékenység folyik. Csak másodsorban vetődik fel - folytatta -, azok felelőssége, akik a tábor tényleges szervezői. Rögzíti-e bármi, milyen magatartási szabályokat kell követnie a höknek egy ilyen tábor lebonyolítása kapcsán? - kérdezte. Szükséges lenne rögzíteni azon eseteket is, amikor a hallgató megcélzott hivatására alkalmatlanná válik. Példaként említette, hogy pedagógusként nem foglalkozhat fiatalokkal az, aki hallgatóként súlyosan megsérti mások méltóságát, jogait.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára elmondta, ha minőségi felsőoktatás akarnak építeni, akkor a gólyatáboroknak is minőséginek kell lenniük. Elmondta, hogy a kormány által szigorított büntető törvénykönyv a nőket is fokozott védelemben részesítik. Mint mondta, a gólyatáborok sokszor nagyon alulszervezettek, ez pedig kedvez az oda "sanda szándékkal" érkezőknek.

11:59 - Zárszámadás - ÁSZ: a makroszámok a fenntartható költségvetést szolgálják

A fenntartható költségvetést és a fejlődést szolgálják a főbb makrogazdasági mutatók - mondta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a 2013-as büdzsé zárszámadásának vitájában, az Országgyűlés keddi ülésén.

Domokos László a számvevőszék elemzése alapján arról is beszámolt, hogy stabilizálódott az önkormányzatok gazdálkodása, a helyhatóságok kedvezőbb költségvetési egyenlege pedig hosszabb távon is fenntartható.

Az ÁSZ elnöke javuló költségvetési fegyelemről beszélt esetükben, valamint kiemelkedő egyenleg-teljesítménytől. Megjegyezte ugyanakkor: a biztonságos tervezés csak megalapozott fejlesztésekkel tartható.

Az európai uniós támogatások 45 százalékkal növekedtek az előző évihez képest, felhasználásuk többsége azonban az év második felére húzódott - tette hozzá.

Beszámolója szerint, míg az ország 272 milliárd forinttal járult hozzá az unió költségvetéséhez, itthon 1583 milliárd forintnyi uniós forrás felhasználása teljesült. Hozzátette: a kifizetések aránya a megelőző év mintegy 40 százalékáról 61 százalékra emelkedett.

Az adó- és adójellegű bevételek 6,1 százalékos növekedést mutattak tavaly 2012-höz képest - folytatta -, a mintegy 534 milliárd forintos növekedés azonban 7,2 százalékkal maradt el a tervezettől.

A lakossági befizetések 2,8 százalékkal növekedtek, a cégek befizetései 0,4 százalékkal csökkentek, míg a fogyasztási adókból származó bevételek 9,5 százalékos emelkedést mutattak - fejtette ki.

Domokos László továbbra is létező, negatív jelenségként említette az illetékkiszabási ügyek elhúzódását.

Beszámolt arról is, hogy a számvevők a tavalyi költségvetési folyamatok makrogazdasági folyamatairól egy elemzést is készítettek.

Ebben megállapították, hogy a makrogazdasági célok teljesülése, vagyis a költségvetés stabilizálása, a gazdasági növekedés elindítása, a foglalkoztatás bővítése és az adósságráta csökkentése javuló makrogazdasági környezetet mutatnak.

Mint mondta, ehhez hozzájárult a külső gazdasági feltételek javulása, a növekedés szerkezetének kiegyensúlyozottabbá válása, a kormányzati intézkedések gazdasági hatásai de a gazdasági szereplők pozitív várakozásai is.

Közölte azt is, hogy a magyarországi újraelosztás aránya 1,2 százalékponttal volt magasabb a megelőző évinél, amelyben az uniós források 45 százalékos növekedése játszott döntő szerepet. Az újraelosztás mértéke mind az unós átlagot, mind a visegrádi országokét meghaladta - közölte.

Beszámolója szerint a költségvetési kiadások növekedése összességében rontotta a kormányzati szektor egyenlegét, a közvetlen állami kereslet GDP arányos nagysága azonban 0,7 százalékponttal nőtt, és így hozzájárult a belföldi kereslet, a piac bővüléséhez.

Ismertette azt is: az állam működési kiadásai emelkedtek, míg a jóléti funkciók finanszírozásának részaránya mérséklődött. Az állam adósságkezelésre a korábbi évnél közel azonos összeget fordított, a gazdasági funkciókra azonban többet költött a 2012-es szintnél.

A nyugdíjbiztosítási alap bevételének 9 százalékos emelkedéséről számolt be az ÁSZ elnöke, az egészségbiztosítási alapból a szociális hozzájárulás miatti kiesést pedig a költségvetési hozzájárulás pótolta.

Mint mondta, ellenőrzésük során 3,1 milliárd forint értékben tártak fel hibákat, amely elenyésző a kiadások mértékéhez képest. Véleményezték a többi közt a Nemzeti Földalappal kapcsolatos kiadásokat, mert azok 5 százalékának elszámolása a nem a jogszabályok szerint történt, valamint az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala beszámolóját is.

Az Országgyűlés plenáris ülése október 14-én. Fotó: MTI (galéria)

10:58 - Zárszámadás - Tállai: fenntartató pályára állt a növekedés

Fenntartható pályára állt a gazdasági növekedés 2013-ban, ami jó alapot adott az idei évre a teljesítmény további erősödéséhez - jelentette ki Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára a 2013-as büdzsé zárszámadásáról szóló javaslat országgyűlési vitáját megnyitó keddi expozéjában.

Hangsúlyozta, a nemzetközi szervezetek és a befektetők is elismerik a kormány gazdaságpolitikájának és fegyelmezett költségvetési gazdálkodásának eredményeit, ezt mutatja a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése is.

A kabinet tavaly folytatta a kormányzati ciklus elején meghirdetett strukturális reformjait, amelyek fő célja a magas államadósság csökkentése, a versenyképesség javítása, a munkaerő-piaci aktivitás fokozása és az ország növekedési potenciáljának emelése volt - fejtette ki az államtitkár.

Tállai András rámutatott, hogy Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnere és exportpiaca, Németország tavaly alacsony gazdasági bővülést ért el a gyenge külkereskedelmi egyenleg és az elmaradó beruházások miatt. Ennek tükrében kimondottan pozitív eredménynek nevezte, hogy a magyar külkereskedelem dinamikusan növekedett, az exportteljesítmény jelentősen emelkedett, amihez nagyban hozzájárult a járműgyártási termelés felfutása.

Tájékoztatása szerint Magyarország bruttó hazai összterméke 2013-ban 1,5 százalékkal bővült. A növekedési fordulatban szerepet játszott egyebek mellett a beruházások felfutása, a mezőgazdaság teljesítménye és a külső konjunktúra élénkülése - sorolta.

A politikus a gazdasági növekedés hosszú távú fenntarthatósága bizonyítékának tartja, hogy a fizetési mérleg masszív többletet mutat, és a költségvetési hiány is 3 százalék alatt maradt. Hozzátette, hogy tavaly már a belső kereslet is pozitívan járult hozzá a gazdaság teljesítményéhez, majd jelezte, hogy a beruházások - 5,2 százalékkal - és a lakossági fogyasztás - 0,2 százalékkal - egyaránt nőtt.

Megjegyezte, hogy a fogyasztás élénkülésében szerepet játszottak a rezsicsökkentések, valamint az is, hogy a foglalkoztatottság rekordszintű bővülésén keresztül emelkedtek a reáljövedelmek, és javult a fogyasztói bizalom. A beruházások számottevő bővülése pedig azért is kedvező - magyarázta -, mert a felépülő termelő és szolgáltató kapacitások nemcsak rövid, hanem hosszú távon is elősegítik a gazdasági növekedést.

Az államtitkár elmondta: tavaly a mezőgazdaság, a feldolgozó- és az építőipar is bővült, a munkaerőpiacon pedig folytatódott a foglalkoztatottak számának 2010 nyarán megindult növekedése.

A bérekről szólva Tállai András kiemelte, a bruttó átlagkereset a nemzetgazdaság egészében 3,4 százalékkal növekedett, majd emlékeztetett, hogy 2013-ban a félszuperbruttó kivezetésével érvényesült először tisztán az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer, ami a nettó bértömeg emelkedését okozta. Ezt figyelembe véve nemzetgazdasági szinten a nettó keresetek 4,9, míg a reálbérek 3,2 százalékkal emelkedtek - közölte.

Tavaly évtizedek óta nem látott alacsony, 1,7 százalékos átlagos árnövekedést regisztráltak az országban - folytatta -, ami szintén visszavezethető egyrészt a rezsicsökkentésre, másrészt a globális olaj- és élelmiszerár-csökkenésre, valamint az alacsony külföldi inflációs környezetre.

Az államháztartásról elmondta: a 2013. évi pénzforgalmi hiány 819,9 milliárd forint lett, ami a GDP 2,7 százaléka. Ezen belül a központi alrendszer hiánya az 1125,2 milliárd forintos előirányzathoz képest kedvezőbben, 932,8 milliárd forintra teljesült. A helyi önkormányzati alrendszer egyenlege a tavalyi költségvetési törvényben szereplő 15 milliárd forintos deficit helyett jelentős, 112,9 milliárd forintos többlettel zárt. A kormányzati szektor európai uniós módszertan szerinti hiánya a GDP 2,4 százaléka lett - ismertette az adatokat.

A központi költségvetési szervek és a fejezetek által kezelt egyes jogcímeken megjelenő programok, feladatok, támogatások 2013. évi kiadása 6707,2 milliárd forintra teljesült, ami 1640 milliárd forinttal, mintegy 32,4 százalékkal több a 2012-es teljesítésnél - fejtette ki, megjegyezve, hogy a növekedés jelentős részét az önkormányzatoktól átvett intézmények kiadásai okozták. Ugyanakkor az év végi aktuális kiadási előirányzathoz viszonyított kifizetés 88,7 százalék volt - közölte.

A nemzetgazdasági tárca államtitkára arról is beszélt, hogy az előző évben a kifizetett uniós források a GDP több mint 5 százalékát tették ki, és kijelenthető, "az uniós költségvetésből érkező források jóval meghaladják a hozzájárulásunk összegét".

Végül a társadalombiztosítás két pénzügyi alapjával kapcsolatban Tállai András elmondta: a Nyugdíjbiztosítási Alap a tavalyi évet 1,3 milliárd forint többletbevétellel zárta, az Egészségbiztosítási Alap hiánya pedig mindössze félmilliárd forint volt.

Korábban írtuk:

Az Országgyűlés mai ülésén kezdi tárgyalni a 2013-as költségvetés zárszámadását.

A Ház ülése reggel 9 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, ezt követően indul általános vita a 2013-as büdzsé felhasználásának ellenőrzéséről, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentését várhatóan Domokos László, a szervezet elnöke ismerteti a képviselőknek.

Az ÁSZ megállapításai szerint a tavalyi költségvetés végrehajtása a jogszabályi előírásoknak megfelelt, a zárszámadási törvényjavaslat megalapozott, és tovább javult az egyes intézményi beszámolók és fejezeti elszámolások megbízhatósága. A számvevőszék értékelése alapján az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánya a kitűzött hiánycél alatt maradt, a GDP 2,2 százaléka volt, és a költségvetési folyamatok kézben tartása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 2013 júniusában Magyarország kikerült az Európai Unió túlzottdeficit-eljárásának hatálya alól.

A hét utolsó ülésnapjának hátralévő részében nemzetközi szerződések jóváhagyásáról tárgyalhatnak a képviselők.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A KENÓ keddi nyerőszámai

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint az október 14-i KENÓ-játékban a következő számokat… Tovább olvasom