Délmagyar logó

2017. 11. 23. csütörtök - Kelemen, Klementina 3°C | 13°C Még több cikk.

OGY - Az MSZP az uniós pénzek kiosztását bírálta

Az alaptörvény-módosítás elfogadása ellen tiltakozó diákokról is szó volt hétfőn a parlamentben.
19:22 - A TIR-igazolványokkal történő fuvarozásról szóló egyezmény kihirdetését lehetővé tevő előterjesztést ismertette a fejlesztési tárca államtitkára hétfőn a parlamentben, majd részletes vitákkal zárta munkáját a Ház.

Fónagy: az előterjesztés a megfelelő kihirdetést célozza

A TIR-igazolványokkal történő nemzetközi árufuvarozás vámegyezményének magyarországi kihirdetése nem felel meg az egyezményben, az alaptörvényben valamint a nemzetközi szerződésekben foglaltaknak. Ezt orvosolja az Országgyűlés előtt lévő előterjesztés - mondta expozéjában a nemzeti fejlesztési tárca államtitkára az általános vitában.

Fónagy János közölte: az 1978-ban hatályba lépett vámegyezmény, amely azóta több módosításon is átesett, az Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Gazdasági Bizottságának leghatékonyabb eszköze a nemzetközi kereskedelem elősegítésére, a fuvarozás gyorsítására, az adminisztráció egyszerűbbé tételére. Azt szolgálja, hogy az áruk a vámhatóságok minimális beavatkozása mellett jussanak el a célállomásra.

Mindennek alapja, hogy a bekapcsolódó és megfelelő technikai ellátottságú vámhatóságok hitelesnek fogadják el a fuvarozók által kitöltött nemzetközi vámhatósági okmányt, a TIR-igazolványt. A vámegyezmény módosításai az egységes végrehajtást szolgálják - tette hozzá.

A vitában Korondi Miklós jobbikos képviselő támogatandónak tartotta az előterjesztést, és azt mondta: az egyezmény alapelve, hogy az áruk mentesüljenek bizonyos illeték alól.

Az ülésen elnöklő Balczó Zoltán az általános vitát lezárta.

Fegyveres szervek tagjainak szolgálati viszonyáról

Staudt Gábor (Jobbik) azt kifogásolta a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyát módosító előterjesztés részletes vitájában, hogy a Magyar Rendvédelmi Kar (MRK) főtitkári teendőit munkavállalóként lehet majd ellátni, szerinte ezt választott tisztségviselőre kellene bízni.

Azt mondta, ha nem jut megfelelő anyagi támogatáshoz a rendvédelmi kar, akkor a mindenkori kormányzat kényétől-kedvétől függ a támogatás. Hozzátette: az anyagi támogatásokról szóló, az MRK és a miniszter közötti megállapodásokat nyilvánossá kell tenni a Magyar Közlönyben.

Részletes vitákkal zárták a képviselők a hétfői ülésnapot

Részletes viták lefolytatásával zárult a hétfői ülésnap az Országgyűlésben, ezek egyikében sem alakult ki komoly politikai vita.

Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvényjavaslat vitájában Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt hangsúlyozta, hogy a "salátatörvény" több pontja támogatható, de a szerencsejáték-adóztatásnál a degresszív adózás bevezetése nem, és nincs is olyan kaszinó, amelyiknek ezzel kedveznének.

A hegyközségekről, az egészségügyet érintő egyes törvényekről, a közszolgálati tisztviselőkről és a közfoglalkoztatásról szóló törvényjavaslatok részletes vitáiban egy-egy képviselő szólalt csak fel, ismertetve módosító javaslatát.

A viták lezárása után Balczó Zoltán levezető elnök az ülésnapot is lezárta. A képviselők kedd reggel folytatják a munkát.

Plenáris ülés az Országházban - március 18. Fotó: MTI (galéria)

18:40 - Az interpellációk és egyéb kérdések után határozathozatallal folytatták a hétfői ülésnap napirendjének megtárgyalását a képviselők.

Költségvetési intézményként működik tovább 28 kórház

Április 1-jétől költségvetési intézmény lesz az a 28 kórház, amely már korábban állami tulajdonba került, de eddig gazdasági társaságként működött. Az erről szóló törvényt kormánypárti szavazatokkal fogadta el az Országgyűlés.

Az átalakulás nagyjából 18 ezer dolgozót érint, ők - ha továbbra is az adott betegellátó intézményben kívánják folytatni munkájukat - közalkalmazotti státusba kerülnek.

A fenntartó minden munkavállalót átvesz az átalakuló intézményekbe; alapilletményük, illetménykiegészítésük és rendszeres illetménypótlékaik együttes összege pedig nem lehet alacsonyabb a gazdasági társaságnál január 1-jén érvényes, jogszabály, kollektív és munkaszerződés alapján járó alapbér és rendszeres bérpótlékok együttes összegénél.

Szakminiszter dönthet a barlanglátogatások szabályairól

Elfogadta az Országgyűlés a fideszes Bartos Mónika törvényjavaslatát, amely a környezetvédelmi és a természetvédelmi törvényt módosítja. A 266 igen, 49 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadott módosítás szerint a jövőben így a szakminiszter rendeletben szabályozhatja az állami tulajdonú barlangok látogatásának, kutatásának, hasznosításának és a barlangi búvármerülésnek a szabályait. A javaslat megteremti a lehetőségét annak, hogy az ingatlan-nyilvántartásból törölhető legyen a 2003. július 18-át megelőzően az ingatlanok tulajdoni lapjaira hibásan bejegyzett láp vagy szikes tó jogi jelleg.

Egyszerűsödnek a gyermekvédelmi és szociális eljárások

A képviselők 222 igen, 82 nem ellenében és 12 tartózkodással elfogadták a szociális és gyermekvédelmi törvény Magyary-programmal összefüggő módosítását, aminek eredményeképpen egyszerűsödnek a szociális és gyermekvédelmi eljárások. A jövőben egyebek között egyszerűbb lesz az örökbefogadás engedélyezési folyamata, valamint a lakásfenntartási támogatás, a fogyatékossági támogatás, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás és az óvodáztatási támogatás megállapítása és folyósítása.

A szociális közműszolgáltatás kialakítása érdekében fogadtak el törvénymódosításokat

A fogyasztók adminisztratív és anyagi terheinek csökkentését célzó törvénymódosításokat fogadott el az Országgyűlés. A jogszabály szerint az energiaszolgáltatóknak kell nagyobb terhet vállalniuk a jövőben.

A fideszes Németh Szilárd, Wintermantel Zsolt és Zsigó Róbert javaslatát 307 igennel, ellenszavazat nélkül, 11 független képviselő tartózkodása mellett fogadta el a parlament.

A változtatás után a szolgáltatóknak az eddigi évenkénti leolvasással szemben - ha a fogyasztó ezt kéri - negyedévente kell díjmentesen leolvasniuk a mérőórákat, és ennek lehetőségét este nyolc óráig biztosítaniuk kell.

Előírták azt is, hogy a szolgáltatóknak minden járási székhelyen ügyfélszolgálat kell fenntartaniuk, az ötezresnél népesebb településeken pedig panaszirodát kell működtetniük.

Színezhetővé tették az üzemanyagokat a felhasználás ellenőrzéséért

Kiterjesztette az Országgyűlés az eddig csak készletezéssel foglalkozó Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség tevékenységi körét, így az a jövőben megjelölheti az üzemanyagokat, hogy ellenőrizze a kőolajtermékek belföldi felhasználását.

A képviselők hétfőn 266 igen szavazattal, 56 nem ellenében fogadták el a változtatást, amelyet Németh Lászlóné fejlesztési miniszter kezdeményezett a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvényjavaslatban.

A kormány indítványával európai uniós irányelveket is átültet a magyar jogrendbe, így az ország kőolajból és kőolajtermékekből álló tárgyévi biztonsági készletét a megelőző évben átlagosan 90 nap alatt behozott vagy átlagosan 61 nap alatt belföldön elfogyasztott kőolaj és kőolajtermék mennyiség alapján határozza meg.

Változtattak a kormány költségvetést módosító javaslatán

A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztésében szereplőhöz képest tízmilliárd forinttal több lehet az idei költségvetés kiadási főösszege és hiánya, miután az Országgyűlés hétfőn elfogadta a parlamenti szakbizottság erről szóló módosító javaslatát.

Az indítvány alapján a büdzsé bevételi főösszege 15 ezer 323 milliárd 816 millió forint marad, a kiadási főösszeg viszont 16 ezer 205 milliárd 151 millió forintra, a hiány pedig 881 milliárd 335 millió forintra emelkedik.

A javaslat az önkormányzatok adósságkonszolidációjához kapcsolódó állami támogatást emeli 20 milliárdról 30 milliárd forintra. Az indoklás szerint a módosítás növeli a központi alrendszer hiányát, de a törlesztési célú támogatást az önkormányzati alrendszerben bevételként kell elszámolni, így az államháztartási szinten egyenlegsemleges.

Plenáris ülés az Országházban - március 18. Fotó: MTI (galéria)

17:11 - A mobilinternet elterjedésének problémái, a Csornát elkerülő út, a közterület-felügyeletek jogkörei és a gávavencsellői körzeti megbízott ügye is napirendre került a kérdések során hétfőn a parlamentben.

Jobbik: hogyan segítik elő a mobilinternet elterjedését?

Németh Zsolt (Jobbik) azt kérdezte, hogy a kabinet hogyan akarja elősegíteni a mobilinternet elterjedését, illetve hogyan akarják etikai keretek közé szorítani a szolgáltatókat.

A mobilinternet elterjedésének elősegítése állami és piaci érdek is egyben - jelentette ki a válaszadó Fónagy János. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy a mobilszolgáltatók a felszabaduló spektrumhelyeken korszerű szélessávú szolgáltatást tudnak nyújtani.

Fidesz: mikor készül el a Csornát elkerülő út?

Gyopáros Alpár (Fidesz) azt kérdezte, hogy mikor fog elkészülni a Győr-Moson-Sopron megyei Csornát elkerülő út. Hangsúlyozta, hogy annak nyomvonaláról már 2007-ben döntöttek. Fónagy János államtitkár leszögezte: a csornai elkerülő út kiemelt jelentőségűként jelenik meg az Új Széchenyi Tervben. Hozzátette, a kivitelezés nyáron kezdődik és 2015 első félévében be is fejeződik.

MSZP: mi a kormány célja a közterület-felügyeletekkel

Tóth József (MSZP) azt kérdezte, hogy mi a célja a kormánynak a közterület-felügyeletekkel. Hangsúlyozta, hogy a közterület-felügyelők már majdnem a rendőrökkel megegyező jogosultságokkal rendelkeznek, például testi kényszert is alkalmazhatnak. Eközben a helyi rendőri egységek egyre kisebb kapacitással tudnak részt venni a közbiztonság fenntartásában - tette hozzá. A politikus azt kérdezte, hogy a kabinet a rendőrség fejlesztése helyett miért a közterület felügyeletekkel akarja megoldani a közbiztonsági problémákat.

Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára azt mondta, rossz volt a kérdésfeltevés, mert a képviselő állításaival ellentétben éppen, hogy erősödnek a helyi rendőrségi erők. A közterület-felügyelők jogállása és tevékenységi köre viszont nem fog változni - jelentette ki.

MSZP: miért nincs körzeti megbízott Gávavencsellőn?

Juhász Ferenc (MSZP) azt kérdezte, hogy miért nincs körzeti megbízott a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gávavencsellőn. Hozzátette, amikor kérdését benyújtotta, akkor még ez volt a településen az egyik legfontosabb kérdés, ma már viszont az, hogy mikor állítják vissza az áramszolgáltatást.

Hangsúlyozta, a település problémái és nagysága miatt egészen biztosan rászorulna egy körzeti megbízott jelenlétére.

Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszként közölte: Gávavencsellő régóta körzeti megbízotti székhely, jelenleg is két fő látja el ezeket a feladatokat. Arra is kitért, hogy a településen nagy erőkkel küzdenek, hogy újra visszaállítsák az áramszolgáltatást.

Plenáris ülés az Országházban - március 18. Fotó: MTI (galéria)

16:55 - Az élelmiszerek áfájáról, a hóhelyzetről, az otthonteremtésről, valamint Szaniszló Ferenc újságíró kitüntetéséről beszéltek a képviselők az azonnali kérdések órájában, az Országgyűlés hétfői ülésén.

Jobbik: csökkentsék az alapvető élelmiszerek áfáját

Apáti István (Jobbik) az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése érdekében szólalt fel. Szerinte a látvány- és presztízsberuházások, valamint az általa feleslegesnek ítélt kormányzati beszerzések forrásul szolgálhatnának ehhez. A források között említette a multicégek, valamint a spekulációs tőke áramlásának megadóztatását is.

Szatmáry Kristóf, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára azt mondta: nincs garancia arra, hogy a kereskedőláncok átadnák az embereknek az áfacsökkentés értékét. Emlékeztetett a 2005-ös tapasztalatokra, amikor a csökkentés kétharmadát azok a multlik nyelték le, amelyeket a Jobbik megadóztatna.

Hozzátette: ennek ellenére vizsgálják a kérdést, és ha a feltételek megvalósíthatók, megfontolják azt.

Fidesz: az E.ON nem lépett fel hatékonyan

A fideszes Lipők Sándor azt kifogásolta, hogy Észak-Magyarországon még mindig mintegy 15 ezer ember van áram nélkül. Szerinte a szolgáltató E.ON nem tett meg mindent a probléma elhárítása érdekében, mivel a munka elvégzése több pénzbe került volna, és számukra fontosabb a profit, mint a szolidaritás - fogalmazott. A képviselő a vállalat több döntését is kifogásolta, és azt mondta: nincs kellő technika és szakember a cégnél.

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára szerint a kiesések egy részét sikerült elhárítani. Azt mondta: nem szabad figyelmen kívül hagyni, milyen szélsőséges időjárás okozta a károkat, és azt sem, hogy erre mennyire voltak felkészülve a közműcégek. Közölte: bizonyos esetekben kötbért kell fizetnie a szolgáltatónak.

MSZP: Bakondi a Dunántúlon megbukott

Horváth András Tibor (MSZP) szerint "Bakodi György a Dunántúlon megbukott". Azt mondta: tanácstalanság és fejletlenség jellemezte az általa irányított katasztrófavédelem munkáját, és bírálatot fogalmazott meg amiatt is, hogy péntek délelőttig nem volt tájékoztatás. Feltette a kérdést: ki a felelős azért, hogy nem használták a tájékoztatásra szolgáló informatikai rendszert.

Pintér Sándor belügyminiszter válaszában megvédte munkatársait, akik - mint mondta - embertelen körülmények között segítettek a bajba jutottaknak. Szerinte a Belügyminisztériumon nem múlott az információhiány, mivel 518 esetben adtak ki információkat.

A Dunántúlról szólva közölte: már 14-én délután lezárták az autópályát, vagyis kellő időben - fogalmazott. Szerinte semmi nem bukott meg, erre bizonyítéknak nevezte, hogy nem volt halálos áldozata a katasztrófának.

A Jobbik az otthonteremtést szorgalmazta

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) az elvándorlást nevezte a legnagyobb válságnak. Az Magyarország szerencséje, hogy a fiatalok elsősorban nemzeti érzelműek - mondta -, még akkor is, ha az oktatási rendszer és a média gyökértelenné tenné őket. Kijelentette: a félmillió külföldön dolgozó magyar nem itt fizet adót, és nem is itt költi el jövedelmét.

Átfogó otthonteremtési programot tartott fontosnak, amely szerinte bérlakás-rendszerrel kombinálva valódi segítség lenne. Hangsúlyozta: ez a hazai építőipart is életre keltené.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára általános európai tendenciának nevezte a kivándorlást, lengyel és román példákhoz hasonlította a magyar adatokat.

Az otthonteremtés fontos eszköz a fiatalok életkezdéséhez - jelentette ki, hozzátéve, hogy erre 172 milliárd forintot költ a kormány.

Az MSZP Szaniszló Ferenc Táncsics-díját kifogásolta

Nyakó István (MSZP) bírálta a kormányt, amiért Táncsics-díjjal tüntette ki Szaniszló Ferenc újságírót, annak ellenére, hogy az Echo TV munkatársát korábban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa is elmarasztalta az emberi méltóság megsértéséért, valamint gyűlöletkeltő magatartásáért. Feltette a kérdést: hogyan tüntethették ki az újságírót, és követi-e a hibát személyi felelősségre vonás.

Hibát követtem el és én ezt a hibát el is ismertem - kezdte válaszát Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter. Mint mondta, Szaniszló Ferenc munkásságából azt kívánta elismerni, amelyet annak idején a Panoráma újságírójaként tett, a többi közt a Ceausescu-rendszer elleni küzdelem tudósítójaként. Hozzátette: nem ismerte Szaniszló Ferenc későbbi nyilatkozatait, amelyek "az irracionalitás világába tartoznak".

Hozzátette: a döntésért a felelősséget vállalja és viseli. Ugyanakkor visszakérdezett: ki viseli a felelősséget Gergényi Péter egykori rendőrfőkapitány Budapest-díjjal való kitüntetéséért és azt is felelevenítette: a szocialisták Táncsics-díjjal jutalmazták a bíróság által rágalmazás miatt elítélt Bolgár Györgyöt vagy az adócsaló Sass Józsefet.

Jobbik: gerinctelen lépés kihátrálni a díjazás mögül

A jobbikos Pörzse Sándor farizeus, gerinctelen lépésnek nevezte, hogy a miniszter kihátrál Szaniszló Ferenc díjazása mögül. Feltette a kérdést: kinek a nyomására határolódik el saját korábbi döntésétől? Szerinte azon újságírók nyomására, akik az elmúlt 25 évben abban a hazaárulásában vettek részt, amelyet a tőle jobbra ülő frakció követett el.

Balog Zoltán miniszter szerint szégyellje az magát, aki ha hibázik, nem hajlandó beismerni. Kifogásolta, hogy Szaniszló Ferenc kijelentései népekre és népcsoportokra olyan negatív jelzőket tartalmaznak, amelyek nem férnek össze hitvallásával. Hangsúlyozta: a törvény nem teszi lehetővé a díj visszavonását.

Kijelentette ugyanakkor azt is: rossz döntésének mégis lesznek jó következményei, hiszen azáltal, hogy néhányan visszaadják a díjat, tisztul a Táncsics-díjasok névsora.

Plenáris ülés az Országházban - március 18. Fotó: MTI (galéria)

16:03 - A véradók számának alakulásáról, a Várkert Bazár felújításáról, a rendészeti és honvédelmi dolgozók bérezéséről is szó volt az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.

Jobbik: jelentősen csökkent a véradók létszáma

Gyenes Géza arról beszélt, hogy a véradók létszáma jelentősen csökkent az utóbbi években, ami a gyógyításra használható vér és vérkészítmények mennyiségét is jelentősen apasztotta. Szavai szerint dúl a vérturizmus Ausztria felé, eközben nálunk műtétek maradnak el. Miért csökkent szinte nullára véradókkal való törődés? - kérdezte a jobbikos politikus.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár szerint van elegendő vér, és véradó is. A hazai véradók száma mindig is 250 ezer fő körül volt, a 430-440 ezer egység vér, amire szükség van, tőlük gyűlik össze. Magyarországon vérbiztonság van, a világon szinte mindenütt térítésmentességre törekednek e téren.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 191 igen 39 nem és 7 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

KDNP: hol tart a Várkert Bazár felújítása?

Pálffy István a Várkert Bazár rekonstrukciójáról érdeklődött. Felidézve a 130 éve épült komplexum történetét, azt mondta: soha nem sikerült az épületegyüttesnek tartós, megfelelő funkciót találni. Az épület, amely Budapest szégyenfoltjává vált, most újjászülethet - mondta, érdeklődve arról: hol tart a kivitelezés, milyen munkák várhatók, milyen források állnak rendelkezésre, mikor adják át a megújult bazárt és milyen programokat kínálnak majd.

Rétvári Bence államtitkár célként jelölte meg az értékelvű helyreállítást és elmondta, február 1-jén indultak a felújítási munkák, első ütemben a gyalogos közlekedést fejlesztik, és tervek szerint kikötő is kapcsolódik majd hozzá. A beruházás 8,9 milliárd forintba kerül, amit teljes egészében uniós forrásból finanszíroznak. A tervek szerint 2014. március végén adják át a megújult Várkert Bazárt, ahol egy helyen mutatják be az ország és a város látványosságait. A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: mikortól biztosítanak jó fizetést a rendészeti dolgozóknak?

Harangozó Tamás arról szólt, hogy 2010 óta egy fillérrel sem nőtt a rendészeti dolgozók illetményalapja, sokuk fizetése csak a bérkompenzáció miatt nem csökkent. Az Orbán-kormány költségvetési kudarca miatt nem képes emelni vagy a jó fizetség ígérete puszta hazugság volt - vonata le következtetésként. Mikortól biztosítanak jó fizetést a rendészeti dolgozóknak? - tette fel a kérdést.

Kontrát Károly államtitkár közölte, az előző kormány nem fizette ki a tűzoltók 7 milliárdos illetménypótlékát, ezt a mostani a kabinet rendezte. A kormányváltáskor súlyos létszámhiánnyal, adóssággal küzdött a terület. Azonnal hozzáláttak a megfelelő életpályamodell kimunkálásához, jelenleg az új előmeneteli és illetményrendszer előkészítése zajlik. Magyarországon ismét rang rendőrnek lenni, a rendészeti középiskolákba, és a közszolgálati egyetemre évről-évre egyre többen jelentkeznek - mondta. A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés 178 igen, 48 nem és 36 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

Jobbik: mikor rendezik a honvédség béreit?

Jámbor Nándor a 12 pontot idézte és arról beszélt, hogy a magyar honvédséget felszámolták, maradékát idegen hatalmak szolgálatába állították, a honvédség a haza védelmét egyáltalán nem képes ellátni. A személyes helytállás ugyanakkor megkérdőjelezhetetlen - utalt a hétvégi hóhelyzetre. Azt kérdezte, mikor lesz önálló, az ország védelmét ellátni képes honvédség, a béreket mikor rendezik.

Hende Csaba honvédelmi miniszter leszögezte, a honvédség önálló, és képes az ország védelmére. Kitért a honvédség eszközeinek bevetésére, a honvédek helytállására a korábbi árvízek, iszapkatasztrófák során, majd köszönetet mondott a hétvégi védekezési munkákba bevont honvédnek. Felhívta a figyelmet a negyedik generációs harci repülőkre, a Grippenekre, amelyek - mint mondta - tökéletesen tudják az ország légterét biztosítani, és jelezte: Magyarország a jövőben Szlovénia légterének védelmében is részt vesz. A bérezés kapcsán azt mondta, az egységes közszolgálati életpályamodell nyújt megoldást, aminek kidolgozása a végső szakaszába érkezett.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 177 igen 42 nem és 7 tartózkodó szavazattal azonban igen.

Azonnali kérdések

MSZP: az ország keleti részén sok településen a mai napig nincs áram

A szocialista Veres János arról beszélt, hogy az ország keleti részén sok településen mind a mai napig nincs áram, az iskolákban nem tudnak tanítani. Azt kérdezte: mi az oka annak, hogy ennyi késedelem után döntötték csak el, hogy a honvédség eszközeit be kell vetni, a mai napig nem kezdték meg a szabolcsi vezetékek javítását, és olyan mértékben megvannak elégedve a katasztrófavédelem vezetőivel, hogy érdemi vizsgálat nélkül teljesítményüket 100 százalékosra értékelték.

Pintér Sándor belügyminiszter azt mondta: az adott helyzet ónos eső és vihar miatt alakult ki, a gerinchálózaton 240 oszlop dőlt ki. Nem vetették be későn a honvédség eszközeit - szögezte le, hozzátéve: iskolai szünetet rendeltettek el, 5 ezer főre főz a honvédség az érintett a településeken, agregárokoat vittek a helyszínre. Az érdemi vizsgálat minden egyes bevetés után, értékelő-elemző tevékenységet követően kell, hogy megtörténjen, amit meg fognak tartani - közölte.

Gúr Nándor viszonválaszában azt mondta, jó lett volna, ha meg sem szólal a tárcavezető. A lakosság tájékoztatása nulla volt, ezt a miniszternek is tudnia kell; nem engedték hazajutni az embereket, ellátásukról nem gondoskodtak, káosz, amit csináltak - értékelt.

Pintér Sándor Churchillt idézve azt mondta, a tények nem zavarták meg a képviselő hozzászólását.

Plenáris ülés az Országházban - március 18. Fotó: MTI (galéria)

15:17 - Az alaptörvény-módosítás elfogadása ellen tiltakozó diákokról, a bűncselekmények elleni fellépésről, az új vállalkozói adókról valamint uniós pályázatokról is szó volt az interpellációk sorában, az Országgyűlés hétfői ülésén.

MSZP: bátor-e az a hatalom, amely tizenéveseket vitet el?

Szanyi Tibor (MSZP)azt kifogásolta, hogy egy hete a rendőrség elvitte a Parlament elől az ott tiltakozó középiskolásokat, és fejenként 50 ezer forintra büntette őket, mert "meg akarták akadályozni, hogy a kormány erőszakot kövessen el a jogállamiság ellen". Szanyi Tibor bírálta a kormányoldalt, amiért a tiltakozások ellenére is elfogadta az alaptörvény negyedik módosítását, és feltette a kérdést: bátor-e az a hatalom, amely tizenéveseket vág meg többre, mint egy közmunkás bére, tizenéveseket vitet el rendőrökkel?

Kontrát Károly államtitkár válaszában azt mondta: Magyarország demokratikus jogállam, ahol a közbiztonság alapja, hogy senki nem állhat a törvények felett. Mint mondta, a fiatalok szándékos jogsértést követtek el, tudták, hogy magatartásukért szankció jár, a rendőrség eljárását pedig szakszerűnek és jogszerűnek értékelte az államtitkár. Emlékeztetett arra, hogy 2002-ben kapolcsi fesztiválon Loppert Dánielt csak azért vitették el, mert véleményt mondott az akkori hatalomról, valamint felelevenítette a 2006-os rendőri fellépéseket is.

A képviselő az államtitkár válaszát nem fogadta el, a Ház azonban 205 igen, 37 nem és 31 tartózkodás mellett elfogadta.

Jobbik: mikor szigorítják a büntetéseket?

Mirkóczki Ádám (Jobbik) olyan bűncselekményeket sorolt, amelyekben brutális és indokolatlan támadás következtében veszítették életüket az emberek. A társadalom egy bizonyos rétegének tagjai egyáltalán nem akarnak beilleszkedni a többségi társadalom normái közé - jelentette ki -, és szerinte a szankcióknak semmilyen visszatartó ereje nincs.

Hangsúlyozta: a cigány származású elkövetők számos alkalommal támadnak magyarokra. Emlékeztetett pártja javaslataira, amely szigorúbban büntetné azt, ha valaki kést tart magánál, és arra várt választ: mikor válnak szigorúbbá a büntetések.

Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár emlékeztetett arra: a közbiztonság alapja, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő, mint mondta, semmilyen hovatartozás nem ad mentességet bűncselekmény, szabálysértés elkövetőjének, hogy viselje tette következményét.

A Jobbik Btk.-javaslatát az alkotmányügyi bizottság nem vette tárgysorozatba - mondta - tette hozzá, azzal együtt, hogy a képviselő által elmondottakkal ellentétben "nincsenek wellnes-börtönök, csak wellnes-szocialisták". Felhívta a figyelmet a kormány törekvésére, hogy a börtönöket önfenntartóvá tegye.

A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház azonban 192 igen szavazattal, 39 nem és 8 tartózkodás mellett megszavazta azt.

Fidesz: a KKV-k megerősítésére van szükség

Mengyi Roland fideszes politikus szerint a kis- és közepes vállalkozások megerősítésére van szükség. Kiemelte a kormány intézkedései közül a két új adónemet: míg a kisadózók tételes adója a szolgáltató vállalkozásoknak addig a kisvállalati adó a fejlődni kívánó vállalkozásoknak nyújt lehetőséget.

Arra kérdezett rá: hogyan segíti a két adónem bővítése a vállalkozások versenyképességét?

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára azt hangsúlyozta: csökkenteni kell az adó- és adminisztrációs terheket a szektorban, és mint mondta, a két új adótípus is ezt szolgálja. Jelentősnek nevezte, hogy a szabályozás a beruházásokat is ösztönzi.

Mint mondta, február végéig 57 ezren jelentkeztek be a kisadózók tételes adója alá, a kisvállalkozási adót pedig 7500-an választották, amelyet az államtitkár jelentősnek nevezett.

Hangsúlyozta: az adózók és a vállalkozások szabadsága erősítő adók a foglalkoztatás növelését is szolgálják.

Mengyi Roland elfogadta a választ.

Az MSZP az uniós péntek kiosztását bírálta

Tóth Csaba (MSZP) egy tavalyi, kis- és közepes vállalkozások számára kiírt pályázatról beszélt. Bírálta a kormányt, amiért egy tavaly májusi pályázaton a szélessávú körzethálózati fejlesztések támogatására adható 20 milliárd forintos keretösszeg több mint felét öt projektcég nyerte, amelyeket egy napon, a meghosszabbított beadási határidő előtt nem sokkal alapítottak.

Mint mondta, az öt cégnek mind a székhelye, mind ügyvezetői ugyanazok, egyik alapítójuk a Rubicom Távközlési Zrt. amely azonban két cégben az üzletrészétől nem sokkal az alapítás után megvált.

Szerinte a cégeket szabálytalanul alapították, és feltette a kérdést: mit kíván tenni a tárca az egyre botrányosabbá váló ügy tisztázása érdekében?

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára azt mondta: a hazai GDP felét előállító vállalkozások számára számos kedvezményt dolgozott ki a kormány. Az unós pályázatokon csaknem 20 ezer vállalkozás 470 milliárd forintnyi támogatáshoz jutott

Az említett pályázattal kapcsolatban azt mondta: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elsősorban a pályázó vállalkozást vizsgálja, csak másodsorban a tulajdonosi kört. A fejlesztések esetében csak 100 százalékos biztosíték mellett történik tényleges kifizetés - monda, azzal együtt, hogy a pályázat esetében nem történt forrásvesztés, és csaknem 800 település távközlési, telekommunikációs problémája oldódhat meg.

A kérdésről az Országgyűlés szavazott, 198 igen és 75 nem szavazattal.

Plenáris ülés az Országházban - március 18. Fotó: MTI (galéria)

Korábban írtuk:

A szociális közműszolgáltatás kialakítására hivatkozva fogadhat el energetikai tárgyú törvénymódosításokat az Országgyűlés mai ülésén, amelyen az üzemanyagok színezését is elrendelhetik a kőolajtermékek felhasználásának könnyebb ellenőrzése érdekében.

A Ház ülése a megszokott időben, 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amit az interpellációs időszak, majd az azonnali kérdések és kérdések követnek. Az előzetes napirendből ugyan nem derül ki, de a képviselők felszólalásaikban várhatóan kitérnek majd a hétvégén kialakult rendkívüli hóhelyzetre, illetve annak kezelésére is.

A parlament e heti határozathozatalai során hozzájárulhat ahhoz, hogy az eddig kizárólag készletezéssel foglalkozó Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség a jövőben megjelölje az üzemanyagokat, és így ellenőrizze a kőolajtermékek belföldi felhasználását.

Szavazás várható emellett a szociális és gyermekvédelmi törvények egyszerűsítéséről, valamint huszonnyolc, jelenleg gazdasági társaságként működő kórház költségvetési intézménnyé alakításáról és a szociális közműszolgáltatás létrehozásáról.

Utóbbi esetben fideszes képviselők a szabályozás szigorításával azt szeretnék elérni, hogy csökkenjenek a hazai energia-szolgáltatók erőfölényes piaci helyzetéből adódó fogyasztói terhek, a vállalatok ezeket nagyobb részt vállalják át. Egyik javaslatuk ezért az, hogy a lakossági fogyasztókat 60 napos számlatartozás után továbbra is ki lehessen kapcsolni az áram- vagy a gázszolgáltatásból, kötbértartozás esetén viszont csak akkor, ha a szolgáltató polgári peres vagy fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett.

A hétfő esti órákban előzőleg már tárgyalni kezdett javaslatok részletes vitáit folytatják, így a képviselők egyebek mellett ismét hozzászólhatnak Pintér Sándor belügyminiszter azon indítványához, amely három hónapra kizárná a közfoglalkoztatásból azokat az álláskeresőket, akiknek gyermeke igazolatlanul nem jár iskolába, vagy nem tartják rendben lakókörnyezetüket.

Olvasóink írták

  • 5. Mozimasiniszta 2013. március 19. 10:49
    „nna...igen, a kötelező nyugdíjpénztár felügyelői csöcs kiesett a szájukból, ezért jólesne nekik ha csurranna - cseppenne valamicske, valahonnan...”
  • 4. csergemerge 2013. március 19. 09:09
    „Az MSZP az uniós péntek kiosztását bírálta
    Még szerencse, hogy a csütörtökkel, szombattal, vasárnappal, hétfő-kedd-szerdával nem volt semmi baja az mszmp-nek!”
  • 3. igazságkereső 2013. március 19. 07:54
    „Persze a bírálat előtt illenék az MSZP-nek és a most háttérbe bújt SZDSZ-nek centről-centre elszámolni az uniós pénzekkel! Meg minden olyan tettükkel, amellyel a mai szintre süllyesztették országunkat s lehetetlenítették el a lakosság nagyon jelentős részét pénzügyileg is!! Tudják ők nagyon jól, hogy miről szól a történet, csak teszik a .......Persze ha a lakosság is egy emberként követelné tőlük ezt!”
  • 2. dmonlájn 2013. március 18. 15:36
    „"OGY - Az MSZP az uniós péntek kiosztását bírálta" ki kapott és ki nem uniós pénteket?”
  • 1. szatyi 2013. március 18. 08:07
    „"amelyen az üzemanyagok színezését is elrendelhetik a kőolajtermékek felhasználásának könnyebb ellenőrzése érdekében."
    És ha külföldön tankolt -színezetlen- benzin lesz a kocsimban akkor mi van? Agyonlőnek, vagy nekem kell magyarázkodni?
    Ez a "színezés" megint valamelyik haver jó üzlete lesz, az árat meg drágítja!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Őrizetbe vették a sajókazai garázdákat

Karókkal, széklábakkal esett egymásnak két társaság egy korábbi nézeteltérés miatt vasárnap. Tovább olvasom