Délmagyar logó

2017. 09. 23. szombat - Tekla 11°C | 19°C Még több cikk.

OGY - Bokros szerint választási költségvetés született

A képviselői hozzászólásokkal folytatódott a jövő évi költségvetés általános vitája csütörtökön az Országgyűlésben.
22:15 - Képviselői felszólalásokkal, majd egy napirend utáni felszólalással ért véget a jövő évi költségvetés részletes vitájának első szakasza az Országgyűlésben.

Az általános vita befejezése

Bartos Mónika (Fidesz) felszólalásában a közfoglalkoztatás, a Start munkaprogram és a rezsicsökkentés folytatását, illetve az ezekre szánt költségvetési forrásokat méltatta. Emellett pozitívan értékelte a pedagógusok béremelését, a kórházaknak és az egészségügynek jutatott támogatásokat, vagy például az Igyál tejet! és az iskolagyümölcs programokat is. Szintén beszélt a tanyavilágot támogató programokról és méltatlannak nevezte a kormányt ezen a téren érő kritikákat.

Jakab István (Fidesz) a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területéről beszélt. Szerinte pozitívak az ágazat kilátásai, hiszen 703 milliárdról 724 milliárdra emelkedik a lehetséges támogatások mértéke. A 2014-től kezdődő hét éves uniós költségvetési támogatások előkészítésére önállóan hétmilliárd forint áll rendelkezésre, ami Jakab István szerint kiemelten fontos. Megemlítette még az Agrármarketing Centrumnak juttatott támogatásokat is.

Szűcs Lajos (Fidesz) a megyei önkormányzatok helyzetéről beszélt. Kiemelte: 2011 óta stabil, kiszámítható és végrehajtható költségvetése van a megyéknek.

Staudt Gábor (Jobbik) arról beszélt, hogy a tervezett költségvetési hiány nem tartható és a Költségvetési Tanács jelentésére hivatkozva jelentős bevételkiesést jelzett előre. A képviselő a honvédség és a rendőrség költségvetési forrásait, illetve azok felhasználását bírálta. Ugyanígy tett a polgárőrök és az önkéntes tűzoltóságok esetében is.

Baja Ferenc (MSZP) arról beszélt, hogy az informatika és infokommunikáció területén alultervezett a költségvetés, pedig az elmúlt években a gazdaság átlagához képest jó teljesítményt nyújtottak ezek az ágazatok. A szocialista politikus szerint ezért ezeken a területeken megfelelő költségvetési ráfordítással növelni lehetne a termelést.

Az elnöklő Jakab István ezt követően elnapolta a költségvetés általános vitáját, amelyet a képviselők pénteken reggel 8 órától folytatnak. A parlament pénteken, majd jövő kedden és szerdán összesen további 19 órás időkeretben tárgyalhatja a 2014-es költségvetési javaslatot.

A Ház ülése a jobbikos Magyar Zoltán napirend utáni felszólalásával ért véget, aki szintén a jövő évi büdzséhez kapcsolódóan kért szót.

20:18 - Folytatódtak a képviselői hozzászólások a 2014-es költségvetés általános vitájában. A Jobbik képviselői nemzetpolitikáról és a civil szervezetekről, a Fidesz az önkormányzatok és a kultúra finanszírozásáról, a KDNP a családok segítéséről, az MSZP pedig a beruházások elmaradásáról és választási költségvetésről beszélt.

Fidesz: 2010-re tarthatatlanná vált az önkormányzatok finanszírozása

Dancsó József (Fidesz) szerint 2010-re kivéreztették az önkormányzatokat, Számos település hitelfelvételre kényszerült, így a kormányváltásra tarthatatlanná vált finanszírozásuk. Emlékeztetett az adósságkonszolidációra, amely a probléma kezelését nagyban segített.

A feladatfinanszírozás is lényeges előrelépést hozott - jelentette ki -, ami a többi közt az óvodai ellátást szinte teljes egészében államilag támogatottá tette. A jövő évi költségvetés, egy már bejáratott mechanizmuson keresztül stabilitást hozhat, különösen a működési oldalról - mondta.

Frakciótársa, Szekó József felszólalásában üdvözölte a mohácsi és a dunafalvai kompközlekedés állami támogatását, valamint a múzeumok működtetésének segítését is.

L. Simon László a költségvetés kulturális forrásainak emelkedésére hivatkozva kért támogatást a jövő évi büdzsének. Kiemelte: a kultúrára fordított állami kiadások jövőre összesen 17 milliárd forinttal emelkednek az idei évhez képest, ami több minisztérium költségvetési fejezetében lelhető fel.

KDNP: ez a kiskeresetű családok költségvetése

Lanczendorfer Erzsébet (KDNP) a családok szemszögéből nézve értékelte a 2014-es költségvetés tervezetét. Kiemelte, hogy a jövő évi büdzsé a kiskeresetűek költségvetése lesz, hiszen a KDNP javaslatára a gyermekeket nevelő kiskeresetű szülők 2014-től a járulékokból is érvényesíthetik a gyermekek után járó adókedvezményt. Ezzel újabb több százezer család élvezheti a kedvezményeket, sokuk esetében a nettó fizetésük majdnem megegyezik majd a bruttóval.

Szászfalvi László egyebek mellett a kormány határokon átívelő nemzetegységesítési programjának folytatására hivatkozva dicsérte a 2014-es költségvetést.

MSZP: nem volt elég körültekintő a kormány

Veres János (MSZP) a Költségvetési Tanácsnak a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos véleményére hívta fel a figyelmet felszólalásában. Emlékeztetett rá, hogy a tanács szorgalmazta a tartalékok növelését, azonban a kormány erre nem hajlandó. Az ellenzéki képviselő szerint a kormány nem kellő körültekintéssel járt el a tervezet beterjesztésénél.

Az MSZP véleménye szerint nagyon súlyos hiányossága a költségvetésnek, hogy egyetlen tételt sem tartalmaz, amely stabilan és biztosan elmozdítaná a beruházás mértékét attól a szintről, ahová az elmúlt években süllyedt. E nélkül pedig nem növekedik majd a foglalkoztatás és az adóbevételek sem - tette hozzá Veres János.

Józsa István szerint a kormány választási költségvetést készített, amit nem gazdasági növekedésre, hanem az adócentralizálás fokozásával fedeznek. Közlése alapján ugyanis 2010-hez képest jövőre már 450 milliárd forinttal több adót kell fizetnie a cégeknek és így végső soron a lakosságnak is. A szocialista politikus hangsúlyozta, a költségvetési javaslat néhány tízezer milliárd forintos többletforrását azzal összefüggésben kell értelmezni, hogy a kormány az elmúlt három évben összesen 900 milliárd forintot vont ki az oktatás, az egészségügyi és a szociális támogatások területéről.

Jobbik: nincs érdemi elmozdulás a nemzetpolitikai fejezetekben

Szávay István (Jobbik) a nemzetpolitikai előirányzatokkal kapcsolatban azt mondta, érdemi elmozdulás nincs a korábbi évekhez képest, az egyes sorok stagnálnak, vagy csökkennek, bár az összesített támogatási összegben van némi többlet. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy továbbra is a költségvetés egy ezrelékét fordítják a külhoni magyarságra és szerinte drasztikus növeléssel is ki kell fejezni az anyaország felelősségvállalását a határon kívüli magyarokkal szemben.

Az ugyancsak jobbikos Z. Kárpát Dániel arra hívta fel a kormány figyelmét, hogy a tőkéjüket Magyarországról "kiszivattyúzó" multinacionális cégek helyett a magyar kis- és középvállalkozásokat kellene támogatni, hiszen azok teremthetnének valódi gazdasági növekedést és új munkahelyeket. A képviselő emellett szólt arról is, hogy a jövő évi választás után komoly kiigazításokra lehet számítani, hiszen a kabinet jelentős kiadásokat tervez megvalósítani tavaszig a választók szavazatainak elnyerésére.

Szabó Rebeka: az egész ország leszakadását hozza a büdzsé

Szabó Rebeka az Együtt-PM független képviselője szerint a javaslat az egész ország leszakadását hozza. Kijelentette: a büdzsé morál nélküli és stabilizálja a környezeti erőforrások fenntarthatatlan kihasználását.

Nincs forrás a családi pótlék vagy a gyes emelésére - vetette fel. Egyre több család él a szegénységi küszöb alatt - mondta -, így a Fidesz szerinte nem állíthatja magáról, hogy fontosak lennének számukra a családok.

A szintén az Együtt-PM-hez tartozó független Szilágyi László azt mondta, a jövő évi költségvetés nem hozza helyre azt a kárt, amelyet a kormány okozott az elmúlt években az egészségügyben és a környezetvédelemben. A politikus egyebek mellett a fiatal orvosok Magyarországon tartását, valamint a hulladékgazdálkodás fejlesztését sürgette.

17:10 - A képviselői hozzászólásokkal folytatódott a jövő évi költségvetés általános vitája csütörtökön az Országgyűlésben.

Szili Katalin: az önámítás költségvetése a büdzsé

Szili Katalin (független) az önámítás költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét, amit szerinte szerencsésebb lett volna sávok közé tervezni. A nemzeti fenntartható fejlődésről szóló keretstratégiát és a kapcsolódó országgyűlési határozatot idézve azt mondta: szemléletváltásra van szükség, és amikor ezeket a dokumentumokat elfogadták, ezt ki is mondták. Megjegyezte: a magyar gazdaság teljesítménye az európainak 60-65 százalékát, de a bérek csak 20-25 százalékát teszik ki. Ezért utóbbiak növelését sürgette.

Kitért arra, hogy a környezetvédelemre fordítható összeg a GDP 0,75 százaléka lesz, ami tavalyhoz képest növekedés, de az azt megelőző évhez viszonyítva csökkenés. Reményét fejezte ki,hogy a parlagfű elleni védekezésre fordított összeg azért csökken, mert a veszélyeztetettség is kisebb, mint korábban volt. Nagy probléma továbbá, hogy míg a stadionok építésére 50-80 milliárd forint jut, addig tanterem, tanuszoda-építésre csupán 3-3 milliárd - sorolta. Szólt arról: a nemzetpolitika területén minden javaslatot támogatni tud, ami az oktatási célú források növelését célozza.

Bokros Lajos: választási költségvetés született

Bokros Lajos, az Európai Parlament konzervatív frakcióban politizáló képviselője az 1995-96-os pénzügyi konszolidációt idézte fel, és azt mondta: ez ennek a kormánynak nem sikerült. Álláspontja szerint a jövő évi büdzsé nem helyezi vissza az országot a növekedési pályára, az egy választási költségvetés. Látszólag kicsit mindenkinek több jut, a stadionépítőknek valamivel még több. Az államadósság szerinte nőtt a Fidesz-kormány alatt, aránya 88 százalék körül van, és nem sikerült gazdasági növekedést sem elérni. Nemcsak az Európai Uniótól, hanem a visegrádi országoktól is leszakadt Magyarország, romlott a versenyképesség, elmaradtak beruházások - sorolta, és élénken bírálta a rezsicsökkentést is.

Fidesz: nincs olyan terület, amely kevesebb összegből gazdálkodhatna

Sebestyén László (Fidesz) szerint nem választási költségvetés készült, nincsenek benne eltúlzott összegek. A büdzsé olyan, mint bármelyik másik, és nincs olyan terület, amelyik kisebb összegből gazdálkodhatna, mint idén - jegyezte meg. A rendszerváltás utáni költségvetési politika soha nem volt annyira fegyelmezett, mint a mostani kormány alatt - tette hozzá.
Új elemként említette választókörzetéből a diósgyőri stadion fejlesztésének támogatását 1,7 milliárd forinttal, és a miskolctapolcai strandfürdő fejlesztését 500 millió forintból. Konkrét példákat említve kitért arra is: bővült a beruházások száma Magyarországon a mostani kormányzati ciklus alatt, és nőtt a foglalkoztatás is.

MSZP: az önkormányzatok pénzügyi felszámolását jelenti a büdzsé

Évről évre csökken az önkormányzatok állami támogatása - mondta Botka László (MSZP), aki szerint a 2014-es büdzsében 38 százalékos a visszaesés az ideihez képest. Úgy látja: mindez a helyhatóságok pénzügyi felszámolását jelenti.

A képviselő, aki Szeged polgármestere is, közölte: míg 2010-ben 1164 milliárd forint jutott a településeknek, jövőre mindössze 703 milliárd forint. A működési támogatás csökkentését rótta fel, és azt mondta: csak a szubjektív, politikai alapon eldöntött beruházásra fordít több forrást az állam, olyanokra, mint a Normafa-fejlesztés - mondta.

Nehezményezte, hogy Szeged szociális ellátásokra fele akkora forrást kap, mint 2010-ben, a rezsicsökkentés pedig az önkormányzati tulajdonban lévő hulladékszállítási, vízgazdálkodási, csatornázási vagy távhőcégeknek együttesen 1,5 milliárd forintos kiesést jelent. Bírálta, hogy az adósságkonszolidációval nemcsak a hiteleket, de az azok fedezetét nyújtó forrásokat is elvett a kabinet.
Szerinte a kormányzat több forrást vett el az önkormányzatoktól, mint feladatot.

BM: emelkedni fog a működési támogatás

Tállai András belügyminisztériumi államtitkár azt mondta: nem igaz, hogy nem nő a működési támogatás, arra ugyanis az államtitkár szavai szerint 70 milliárd forintos plusz áll rendelkezésre. Nem a szubjektív támogatások emelkednek - jelentette ki -, a támogatás mértéke attól függ, hogy a helyhatóságnak magas vagy alacsony a helyi adóbevétele.

Az adósságrendezésről szólva kijelentette: ha a polgármester úgy ítélte meg, hogy az nem érte meg Szegednek, nem kellett volna élni a konszolidációval.

KDNP: több mint százezer forinttal több maradhat a családok zsebében

A KDNP-s Pálffy István felszólalásában több családmodellen keresztül mutatta be, hogy a kiterjesztett családi adókedvezménnyel és a rezsicsökkentéssel együttesen mennyivel járnak jobban az emberek. Egy kétkeresős, háromgyermekes családban évente 585 ezer forinttal, egy kétgyerekes családban egy keresővel 170 ezer forinttal, egy gyermektelen, egykeresős családban pedig 120 ezer forinttal több marad az embereknél - mondta.

Ezen kívül kitért még a költségvetés kulturális fejezetére is, mint mondta, 238,5 milliárd forintot, 17 milliárddal többet kap az ágazat az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül a felújított Zeneakadémia, az Operaház, a kiemelt és a nem kiemelt zenekarok is több pénzt kapnak - mondta.

14.24 - A Jobbik szerint a kormány véleményével ellentétben nem teljesít jobban a magyar gazdaság: az alapvetően túladóztatott és kivéreztetett állapotban van, az ország versenyképessége pedig jelentősen romlott az elmúlt időszakban - foglalta össze pártja álláspontját a jobbikos Volner János a jövő évi költségvetés általános vitájában csütörtökön a parlamentben.

Az ellenzéki országgyűlési képviselő azt mondta, a gazdasági növekedés és a jóléti fordulat régóta várat magára. Ha a kormány érdemben szeretne ezeken a kérdéseken változtatni, akkor változtatnia kell azokon a pontokon, ahol kimagasló az adóterhelés - mondta, példaként az áfát, a fogyasztókra áthárított távközlési adót, a csekkadót említve. Volner János szerint ezeket csökkenteni kellene, és akkor a magyar költségvetés sokkal jobb állapotban lenne, mint jelenleg.

A Jobbik vezérszónoka úgy értékelte, hogy jövőre év közbeni korrekcióra fog kényszerülni a kabinet, mert a költségvetési előirányzatok nem fognak teljesülni.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az idei fél százalék körül gazdasági növekedés a tavalyi 1,7 százalékos visszaesés után történik. Szerinte a fél százalék körül gazdasági növekedés az országnak csak egy-két régiójában mutatható ki, kevés embert érint és külföldi gazdasági szereplőknél valósul meg.

Magyarországon nem a magyar gazdaság, hanem a külföldi tőke teljesít jobban, majd a magyar emberek munkájával előállított jövedelmét kiviszi az országból - fogalmazott.

Kitért arra, a kormánypártok nem hencegnek azzal a szégyenteljes adattal, hogy az Európai Unió húsz legszegényebb régiója közül négy Magyarországon található.

Volner János azt mondta, minden nemzetközi szervezet kimutatása szerint Magyarország versenyképessége jelentős mértékben romlott. Az állam versenyképtelen, és ez a gazdaságra is rányomja a bélyegét - tette hozzá.

A foglalkoztatással összefüggésben közölte, az a 200 ezer közmunkás, akit "felvett az Orbán-kormány, hogy kozmetikázza a statisztikai adatokat", nagyon sok esetben csak heti egy órában dolgozik. Sokkal többet, sokkal jobbat is lehetne tenni ezen a területen, például ha a helyi közétkeztetésben felhasznált élelmiszert termelnék meg - mondta.

A Jobbik vezérszónoka beszélt arról is, hogy egy OECD felmérés szerint az egykulcsos adórendszer bevezetése után egy kétgyermekes, két, kereső felnőttből álló, átlagjövedelmű család esetén 37,74 százalék az adóék mértéke. Ez a nyolcadik legmagasabb az OECD tagállamok között - jegyezte meg, hozzátéve: óriási adóteherrel működik és fuldokol a magyar gazdaság.

Volner János beszélt arról is, hogy a távközlési adót, a tranzakciós illetéket és a csekkadót is áthárították az emberekre a szolgáltatók; az EU-n belül a legmagasabb áfakulcsot a magyar emberek fizetik.

Elmondta, az államadósság 2010 áprilisához képest 2800 milliárd forinttal nőtt mostanáig, vagyis GDP-arányosan nem változott az államadóság szintje, miközben a kormány "elégetett" 2700 milliárd forintnyi magánnyugdíjpénztári vagyont.

Az országgyűlési képviselő szerint a devizahitelesek helyzete sem változott érdemben: a hiteles most jóval magasabb kamatot fizet a forinthitelei után, minimális a különbség "a korábbi rendkívül nyomorult és a mostani nagyon nyomorult helyzetéhez képest".

A kormány rezsicsökkentéssel "kinyírja a teljes magyar energiaszektort is", egy év alatt négy erőmű szűnik meg - mondta, felhívva arra a figyelmet, hogy a magyar áramfelhasználás negyven százaléka külföldről származik.

14.03 - Az LMP szerint a három alapvető elvárásnak sem felel meg a 2014-es költségvetés: megbízhatatlan, nem válaszol a gazdasági és társadalmi folyamatokra és nem mutat meg semmilyen kitörési pontot.

Vágó Gábor, az LMP vezérszónoka a jövő évi költségvetés általános vitájában csütörtökön a Parlamentben azt mondta, a büdzsé bevételeinek több mint fele nem eléggé megalapozott, a növekedés túl van tervezve, a kiadási oldalon pedig az látszik, hogy az energetikát és a "megalomán" építkezéseket támogatják az oktatás, a kutatás-fejlesztés és a munkaerő-piaci programok helyett.

Kijelentette, hogy a második Orbán-kormány egyetlen költségvetése sem élte meg a februárt, és a 2014-esen is azt látni, hogy a választási eredményektől függetlenül az új parlamentnek módosítania kell a büdzsét. Hozzátette, hogy semmilyen koncepciót nem tükröznek a számok, csak "bebetonozták" az eddigi "megszorításokat".

Vágó Gábor szerint nem reflektál a költségvetés azokra a globális jelenségekre, amelyek Magyarországon is megfigyelhetőek. Ide sorolta az élelmiszerek árának növekedését, az "agyelszívást" és a társadalmi különbségek növekedését. Előbbivel kapcsolatban azt mondta, sok közép-európai államot érint a fiatalok elvándorlása a nyugati országokba, de a kormányzat nem állt elő olyan programokkal, ami ösztönzi a fiatalok itthon maradását. Az élelmiszerek árával kapcsolatban feltette a kérdést: hol marad az élelmiszerek áfájának csökkentése?

A társadalmi szétszakadással kapcsolatban a képviselő úgy fogalmazott: sok kutatás kimutatta, hogy a magyarok nem tűrik a társadalmi egyenlőtlenségeket, de a jelenség a rendszerváltás óta folyamatos, az elmúlt három évben pedig az adópolitika miatt felgyorsult.

Közölte, a 2014-es a kihagyott lehetőségek költségvetése: nem teremt meg egy igazságos és stabil adórendszert. Jelezte, hogy az LMP szerint a munkát terhelő járulékokat a minimálisra kellene csökkenteni, de a kormány a fogyasztást adóztatja meg, az újraelosztás pedig igazságtalan lett. A költségvetés így egy homokra épített hulladéklerakóra hasonlít: egy bizonytalan alapokon nyugvó káros felépítmény - fogalmazott.

A kiadásokkal kapcsolatban közölte: jelentősen emelkedett a Magyar Művészeti Akadémia támogatása, a Kossuth tér rendezésére az eredeti 7 milliárd helyett már 35 milliárdot költenek, de nem jut megfelelő mennyiségű pénz a környezetvédelemre, egészségügyre, munkahelyteremtésre.

A képviselő azt mondta, ez egy "köldöknéző költségvetés", amely szakmai okokból nem fogja megérni a választásokat sem.

13.16 - A kiszámítható költségvetési politika megteremtését, valamint a családok megerősítését, életfeltételeik javítását nevezte a jövő évi büdzsé legfontosabb céljainak a KDNP vezérszónoka csütörtökön, az országgyűlési vitában.

Seszták Oszkár a családi adókedvezmény kiterjesztése mellett - amelyet elmondása szerint pártja régóta szorgalmazott - hangsúlyosan szólt a rezsicsökkentésről, valamint a foglalkoztatási célokról. Ez utóbbiak közül kiemelte, hogy a téli közmunkaprogramokra rendelkezésre álló 30 milliárd forint több tízezer ember alkalmazását teszi lehetővé.

Beszámolt arról, hogy az adókedvezmény kiterjesztése több mint 50 milliárd forintot hagy a családok zsebében, míg a rezsicsökkentésnek köszönhetően a háztartások akár százezer forintot is spórolhatnak. Ez utóbbihoz az a profit szolgál alapul az emberek életének jobbításához, amelyet eddig a multinacionális vállalatok kivittek az országból - mondta.

A gyermekvállalást ösztönző intézkedések közül a KDNP vezérszónoka kiemelte a gyed extra bevezetését. A kormány "nem juttat, nem adakozik", hanem azokat támogatja, akik dolgoznak - mondta.

A legfőbb gazdaságpolitikai célok között az államadósság csökkentését, a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartását, a foglalkoztatás bővítését és a versenyképesség javítását jelölte meg.

Hangsúlyozta azt is, hogy a kabinet jövőre sem lazít a költségvetési fegyelmen, nem választási büdzsét készített. "A szocialista kormányok korábbi pazarló és adóssággeneráló politikájával szemben a mostani folyamatosan csökkenti az államadósságot" - jelentette ki.

A kormánypárti képviselő szerint a kabinet annak ellenére kezdhette viszonylag jó pozícióból a költségvetés tervezését, hogy mind a világgazdaság, mint az európai recesszióban, illetve a stagnálás állapotában van. Magyarországnak azonban van mire alapoznia - hangsúlyozta, példaként hozva, hogy az ország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, és visszafizette a szocialista kormányok által felvett IMF-hitelt.

A fenntartható pályát a piacok is értékelik - fűzte hozzá -, amelynek eredményeként az adósságterhet olcsóbban finanszírozhatja az ország. A gazdasági növekedésünk eléri az unió átlagát - hívta fel a figyelmet a kereszténydemokrata képviselő.

Seszták Oszkár fontos megállapításnak tartja, hogy nincs olyan terület, amely az ideinél kisebb összegből gazdálkodhatna: az egészségügy több mint 10 százalékos plusszal, az oktatás csaknem 13 százalékossal, a gazdaságfejlesztés 7 százalékos többlettel számolhat. Említést tett a pedagógus-béremelés újabb üteméről.

13.03 - Az MSZP szerint megalapozatlan a jövő évi költségvetési javaslat, nem szolgálja a kiszámíthatóságot, a növekedést és továbbra is a gazdagoknak kedvez.

Józsa István, a szocialisták vezérszónoka a büdzsé csütörtöki általános parlamenti vitájában azt mondta: a kormány növekedési várakozása tavaly sem teljesült, idén sem fog, és a jövőre várt 2 százalékos GDP-növekedés sem megalapozott.

Az Orbán-kormány 2010-ben növekvő gazdaságot vett át, ám a gazdaság fejlődése szempontjából az azóta eltelt három év kimaradt, a beruházási ráta folyamatosan csökken, és már 25 százalékkal kisebb az öt évvel ezelőttinél - mondta.

Az MSZP-s politikus szerint jó, ha májusig kitart a költségvetés, ám az új kormánynak biztosan módosítania kell majd.

Az Orbán-kormány három év alatt 12 új adót vezetett be, negyvenszer emelte az adókat, és csaknem 3000 milliárd forint megszorítást hajtott végre - jelentette ki Józsa István, hozzátéve, ennek csak egy töredékét adja vissza a kiskeresetűekre kiterjesztett családi adókedvezmény, amit a szocialisták már két éve sürgetnek.

Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető szavaira reagálva - miszerint a jövő évi a rezsicsökkentés költségvetése lesz - azt mondta: a költségvetésnek semmi köze a rezsicsökkentéshez, szinte meg sem jelenik benne.

Bírálta, hogy a kormány az adótörvények előtt terjesztette be a költségvetést, és megemlítette: kockázatokat lát az Állami Számvevőszék is, amely csak a tervezett bevételek 52 százalékát tartja megalapozottnak. Véleménye szerint kockázatos az inflációs becslés is, amivel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugdíjasok fogyasztói kosara az inflációt meghaladó mértékben drágul.

Józsa István szólt arról is, hogy a kormány 2010 óta "módszeresen rontja" a forint árfolyamát, ami mindenkit szegényebbé tesz.

Az MSZP vezérszónoka szerint a költségvetési javaslat csak a gazdagoknak kedvez, ezért vissza kellene vonni.

Gúr Nándor MSZP-alelnök azt mondta: a 2014-es a stadionépítések és a további elszegényedés költségvetése lesz.

Szavai szerint a kormány három éve növeli a társadalmi, jövedelmi különbségeket, recesszióba taszította a gazdaságot, miközben romlott a foglalkoztatottsági helyzet, az emberek többet dolgoznak kevesebb bérért.

Burány Sándor, az MSZP harmadik vezérszónoka arról beszélt: a költségvetésben nincs szó gazdaságélénkítésről, munkahelyteremtésről és a szegénység elleni küzdelemről.

Kiemelte, hogy a versenyszférában idén is csökkent a foglalkoztatottak száma, a gazdaság teljesítménye pedig 2014-re jó eséllyel is csak a 2010-es szintet éri el. Szólt arról is, hogy a minimálbér vásárlóértéke csökkent a kormányváltás óta.

Véleménye szerint a költségvetési javaslat a felső tízezer és a "fideszes haverok" érdekeit szolgálja, ezért a 2014-ben megalakuló új kormánynak a büdzsét és az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját is el kell vetnie.

12.25 - A rezsicsökkentés költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön a parlamentben.

A rezsicsökkentés a következő évben fejti ki teljes hatását, hiszen a 2012. decemberi árakhoz képest 20 százalékkal kevesebbet kell majd fizetni a gázért, az áramért és a távhőért, több más közszolgáltatás, így például a víz és a szemétszállítás ára pedig 10 százalékkal csökkent - hangsúlyozta a 2014-es költségvetési törvényjavaslat általános vitájában Rogán Antal a Fidesz vezérszónokaként. Hozzátette, hogy így 2014-ben egy átlagcsaládnál - ahol két kereső felnőtt és két gyermek van - körülbelül százezer forinttal több marad.

A következő év a pénzügyi rezsicsökkentés éve is lesz, hiszen a forinthitelesek - az alapkamat-csökkenés eredményeként - az elmúlt időszak legalacsonyabb kamatát fogják fizetni, a devizahitelesek újabb segítséget kapnak - csökkenni fognak a törlesztőrészletek és valószínűleg a fizetendő kamatok is -, az átlagjövedelemig pedig kétszer ingyen lehet majd készpénzt felvenni, így "a bankok nem kereshetik degeszre magukat a családokon" - sorolta az intézkedéseket a frakcióvezető.

Rogán Antal hozzáfűzte, hogy a jövő évi költségvetés nagyobb mértékben ismeri el a gyermeknevelés költségeit is. Jelentős adócsökkentésben részesülnek ugyanis az alacsonyabb keresetű családok azzal, hogy esetükben nemcsak az adóból, hanem a járulékokból is leírható lesz a gyermekek után járó adókedvezmény - ismertette, majd példának hozta, hogy egy olyan háromgyermekes családnál, amelyben egy szülő keres - minimálbért -, jövő februárban már 16 ezer forinttal több marad a pénztárcában.

Szavai szerint nem véletlen, hogy az ellenzék nem talál megszorítást a 2014-es költségvetésben, abban ugyanis nincs olyan tétel, amely esetében ne lenne valamivel több vagy ugyanannyi a tervezett előirányzat, mint 2013-ban.

A frakcióvezető felszólalásában felidézte az Orbán-kormány előtti évek költségvetéseit is, kifejtve, hogy a szocialista kabinetek éveiben a rezsi nem csökkent, hanem emelkedett, sőt a gázártámogatást is kivezették. Emellett eltörölték a gyermekek után járó adókedvezményt is, nem tartották fenn a kedvezményes forinthiteleket, a munkanélküliség pedig 2002-ről 2010-re megduplázódott - folytatta. Hozzátette, hogy a Bajnai-kormány idején, 2009-ben 7 százalékkal esett vissza a gazdaság, ezzel szemben ma pozitív előjelű a növekedés.

Rogán Antal összegzése szerint a 2014-es költségvetés egy stabilan tartható, reálisan felépített és a magyar családokat támogató büdzsé, amely addig nyújtózkodik, amíg a takaró ér.

11.56 - A rezsicsökkentés költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön a parlamentben.

A rezsicsökkentés a következő évben fejti ki teljes hatását, hiszen a 2012. decemberi árakhoz képest 20 százalékkal kevesebbet kell majd fizetni a gázért, az áramért és a távhőért - hangsúlyozta a 2014-es költségvetési törvényjavaslat általános vitájában Rogán Antal a Fidesz vezérszónokaként. Hozzátette, hogy így 2014-ben egy átlagcsalád - ahol két kereső felnőtt és két gyermek van - pénztárcájában körülbelül százezer forinttal több marad.

A következő év a pénzügyi rezsicsökkentés éve is lesz, hiszen a forinthitelesek az elmúlt időszak legalacsonyabb kamatát fogják fizetni, a devizahitelesek újabb segítséget kapnak, az átlagjövedelemig pedig kétszer ingyen lehet majd készpénzt felvenni - sorolta.

Rogán Antal hozzáfűzte, hogy a jövő évi költségvetés elismeri a gyermeknevelés költségeit is.

11.28 - Varga Mihály a költségvetés prioritásait ismertetve  kiemelte: a közfoglalkoztatásban elsősorban a Start munkaprogram  lehetőségei bővülnek az előző évhez képest.  
   
A kormány célja, hogy a foglalkoztatási szempontból kritikus téli időszakban is legyen munkájuk, jövedelmük a  közfoglalkozottaknak, ezért téli közfoglalkoztatási program  indítását tervezi 2013. november 1. és 2014. április 30. között,  valamint 2014. év végén. Erre a célra 2014-ben több mint 30 milliárd  forint áll rendelkezésre.  
   
Varga Mihály elmondta: a munkahelyvédelmi akcióterv keretében  bevezetett foglalkoztatást segítő kedvezmények továbbra is adottak  és elérhetőek maradnak az érintett társadalmi csoportok számára.  2013-ban átlagosan közel 740 ezer, nehezen foglalkoztatható  munkavállaló alkalmazását segítette elő a szociális hozzájárulási  adó csökkentése, jövőre pedig a kormány számításai szerint további  mintegy 260 ezer munkavállaló veheti igénybe a kedvezményt.  
   
A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: 2014-ben az európai uniós  források hatékonyabb és gyorsabb felhasználása is egyre növekvő  hangsúlyt kap; a kifizetések gyorsítása a 2014. évi költségvetésben  egyértelműen nyomon követhető. A kormány döntésével túlléphető uniós  előirányzatok továbbra is garantálják, hogy ne legyen se pénzügyi,  se szabályozási akadálya az uniós források felhasználásának - mondta  Varga Mihály.   
   
Kitért arra is, hogy az új hétéves uniós költségvetési ciklus  fejlesztési területei az EU 2020 Stratégiához igazodnak, az új  operatív programok megvalósítása pedig januártól új intézményi  környezetben indul. Az Európai Unió részére teljesítendő 288  milliárd forint összegű nemzeti hozzájárulással együtt Magyarország  egyértelműen nettó haszonélvezője az uniós forrásoknak - összegzett  Varga Mihály. Hozzáfűzte: a költségvetésben megjelenő közel 1735  milliárd forintos uniós bevétel a GDP több mint 5 százalékát teszi  ki.  
   
2014-ben is fontos feladatnak tekinti a kormány a nemzeti vagyon  gyarapítását és a közfeladatok hatékony ellátását, ezért a kormány  prioritásként kezeli azoknak a beruházásoknak a megvalósítását,  amelyekkel gyarapodik a nemzeti vagyon, és hatékonyabbá tehető a  közfeladatok ellátása. Az elmúlt évhez hasonlóan beruházási alapot  képzett a kormány a költségvetésen belül, amelyből biztosíthatók a  tervezett fejlesztések és rekonstrukciók az állami vagyon  értékesítéséhez, hasznosításához kapcsolódó bevételek teljesülése  esetén - ismertette Varga Mihály.  
   
A nemzetgazdasági miniszter kifejtette: az államháztartás  intézményi struktúraátalakítása befejeződött, ezért a közszféra,  ezen belül a központi fejezetek működésével kapcsolatban a kormány a  hatékonyság javítását és a takarékosságot tűzte ki fő célul.   
   
Az önkormányzatoknál tavaly megtörtént az állami és  önkormányzati feladatok szétválasztása; ehhez kapcsolódóan a  finanszírozási rendszer kisebb évközi kiigazítások, finomítások után  hozzáigazodott a feladatellátáshoz. 2014-ben ezért ezen a területen  további módosításokat nem tervez a kormány - jelezte Varga Mihály.  
   
Szólt arról, hogy a helyi önkormányzatok 2014-ben -  hitelforrások nélkül - közel 2350 milliárd forinttal  gazdálkodhatnak, amelyhez a központi költségvetés 703 milliárd  forintot biztosít.   
   
A tárcavezető közölte, a településeknek 2014-ben továbbra is  alapvetően a segélyezési és alapellátási feladatokra kell  koncentrálniuk: jelentősen nő a szociális feladatok ellátásának  támogatása, nő a bölcsődei ellátásra és a kistelepülések szociális  feladataira fordítható támogatás. Továbbra is önkormányzati feladat  a gyermekétkeztetés, amelynek támogatásánál ugyanakkor a valós  kiadásokhoz és az igényekhez jobban igazodó finanszírozást  érvényesít a kormány - hangsúlyozta Varga Mihály. Elmondta, hogy a  2013. évi rendszertől eltérően mind az ágazati, mind az általános  működési támogatások összegének meghatározása a kis gazdasági  teljesítőképességgel és alacsony iparűzésiadó-bevétellel rendelkező  településeknek kedvez.  
   
A nemzetgazdasági miniszter elmondta: a Költségvetési Tanács a  2014-es költségvetési törvényjavaslatot hitelesnek és  végrehajthatónak ítélte meg, de felhívta a figyelmet a költségvetés  egyes bevételi és kiadási tételeinek az államháztartási egyenleget  esetlegesen negatívan érintő kockázataira.  
   
A kormány mind a várható makrogazdasági folyamatok, mind a  költségvetési bevételek és kiadások tekintetében kockázatelemzést  végzett, és úgy ítélte meg, hogy a képzett tartalékok elegendő  mértékűek az esetleges negatív hatások kezelésére - ismertette a  miniszter.  
   
Az Állami Számvevőszék - amely számos pozitív megállapítást tett  a költségvetési törvényjavaslatra - csak néhány pontot érintően  fogalmazott meg kifogásokat - jelezte Varga Mihály. Azt mondta, a  számvevőszék által megfogalmazott, a költségvetési tervezést érintő,  jobbító szándékú javaslatokat a kormány megfontolja, és a  közeljövőben érvényesíteni kívánja.  
   
A nemzetgazdasági miniszter expozéjában szólt arról is, hogy a  banki intézkedések elmaradása esetén a kormány kész olyan  jogszabályt alkotni, amely a devizában eladósodottak számára a  jelenleginél alacsonyabb, hosszú távon is kiszámítható  törlesztőrészletet eredményez a jövőben.  
   
Varga Mihály felidézte: a kormány arra kérte a bankokat, hogy  2013. november 1-jéig módosítsák a szerződéseket, és tegyenek  lépéseket a törlesztőrészletek csökkentése érdekében.   
   
Az eddig megtett lépések már 350 ezer adósnak nyújtottak  jelentős segítséget; a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével 170  ezer adós élt, az árfolyamgátba további 170 ezren léptek be,  valamint a Nemzeti Eszközkezelőnek is már 11 500 ingatlant  ajánlottak fel - ismertette a nemzetgazdasági miniszter, hozzátéve  ugyanakkor, hogy vannak, akik eddig nem tudták kihasználni a  mentőprogramok nyújtotta lehetőségeket.  


10.27 - A Költségvetési Tanács (KT) szerint a növekedés felső határán mozgó teljesítményekre építő, 2014. évi költségvetési javaslat feszített, gazdasági fordulatra épített, erősen kitett a nemzetközi gazdaságban bekövetkező, nem várt eseményeknek - ismertette a KT álláspontját Kovács Árpád, a tanács elnöke csütörtökön a parlamentben a javaslat általános vitájában.

Hozzátette: ezt ellensúlyozhatja a növekedési hitelprogram teljes kihasználása révén keletkező kedvező pótlólagos költségvetési hatás, ami hosszabb távra kihatva a növekedés két, két és fél százalékot meghaladó, érdemi fennmaradását segítheti.

A KT elnöke szerint a tavalyinál kisebb tartalék elfogadását az is indokolhatja, hogy a törvényjavaslat a 2014-es bevételek tervezésénél nem vesz figyelembe olyan, hatásaiban nehezen számszerűsíthető intézkedéseket, mint amelyek 2013-ra a jelentős tartalékképzést indokolták.

Úgy fogalmazott, a tanácsnak a hitelességre és végrehajthatóságra nézve nincsenek alapvető ellenvetései. Jelentős eredménynek tartják - folytatta - , hogy a jövő évi költségvetési tervezés bázisa - mind a bevételeknél, mind a kiadásoknál - messze jobb tavalyinál, akkor jóval több volt ugyanis a kockázati tényező a makrogazdasági mutatóknál, valamint a bevételeknél jelentkező bizonytalanságok miatt.

Kovács Árpád jelezte, a tanács megalapozottnak látja a kormány által várt két százalékos gazdasági növekedést, figyelembe véve a lakossági fogyasztást, az uniós forrásokra épülő állami beruházásokat.

A hiánycél bár teljesíthető, de továbbra is "plafon közeli"; az adósságmutató tervezett javulása is csekély - folytatta az elnök. Ezeket a tanács kockázatosnak tartja, mert a vártnál alacsonyabb gazdasági bővülés, alacsonyabb infláció vagy az önkormányzati hiánynak és adósságnak, illetve a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adósságának a becsültnél kis mértékben nagyobb értéke is megakadályozhatja az adósságszabály érvényesülését, a hiánycél tartását - fejtette ki.

A KT túlzottan optimistának lát több bevételi előirányzatot, különösen az áfáét és a frekvenciaértékesítését. E kettő együttes hatása - a tervezéskori feltételek kedvezőtlenebb alakulása esetén - korrekciót igénylő hiánynövekedést is okozhat, ha a költségvetés megfelelő tartalékokkal nem rendelkezik - mutatott rá Kovács Árpád.

A KT elnöke közölte, a kiadási oldalon feszesnek tartották a felsőoktatási kiadások, az uniós forrásokhoz kapcsolódó önerő kiadások javasolt előirányzatát, valamint a közútkezelés finanszírozását.

Hozzátette: azt javasolták a kormánynak, hogy a kockázatok elemzését ismételten végezze el, és annak figyelembevételével határozza meg a tartalékok, különösen az ideinek a negyedére csökkenő országvédelmi alapnak a mértékét. A kormány azt közölte a tanáccsal, hogy megítélése szerint a tartalékok elegendő mértékűek az esetleges negatív hatások kezelésére, jelentősebb bevételelmaradás, vagy kiadás-túlteljesülés esetén is tartható a 2014-es hiánycél - ismertette.

Kitért arra, hogy a napokban kapták meg a kormány tájékoztatóját arról, hogy 2013-ban előreláthatóan 1,1 százalékponttal csökken a stabilitási törvényben foglaltak szerint számított államadósságnak a GDP-arányos mértéke, ami az adott külső és belső feltételek között jelentős eredmény.

Kovács Árpád azt mondta, már most indokoltnak tartják jelezni, hogy a stabilitási törvényben foglalt, új államadósság-szabály ellentmondásos.

A probléma az, hogy a költségvetési egyenleg meghatározásának 2015-től érvényes, "nem túl egyszerűen követhető" módja szerint az államadósság-szabály betartása alacsony infláció és esetleg csak kisebb mértékű gazdasági növekedés mellett olyan költségvetési kiigazítást tenne szükségessé, amely rendkívül kedvezőtlenül hatna a sérülékeny gazdasági fejlődésre - közölte, hozzátéve: szükség van ennek a szabálynak a 2016-os költségvetés tervezéséig történő felülvizsgálatára és kiigazítására.

 
08.00 - Az általános vita reggel 9 órakor a nemzetgazdasági miniszter expozéjával kezdődik, amit az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács elnökének 30-30 perces felszólalása követ, majd a Ház költségvetési bizottságában megfogalmazódó kormánypárti és ellenzéki véleményeket ismertetik.


Ezután a pártok vezérszónokai mondják el álláspontjukat, egyenként legfeljebb fél órában.

A költségvetés általános vitájának időkerete 30 óra, ennek felét a kormányoldal, felét az ellenzék felszólalásai tölthetik ki. A Fidesznek összesen több mint 10, a KDNP-nek csaknem 5 óra jut a ma kezdődő, pénteken és jövő kedden folytatódó, majd október 30-án lezáruló tárgyalás során. Az MSZP képviselőinek majdnem öt és fél órájuk, a jobbikosoknak 305, az LMP politikusainak 175, a függetleneknek összesen 97 percük lesz felszólalni.

Az ülésnap este 11 óráig tarthat, mivel mára tizenegy órás időkeretet határoztak meg, amibe a miniszteri expozé, a számvevőszéki és a költségvetési tanácsi, valamint a szakbizottsági vélemények ismertetése nem számít bele. Az időkeretet úgy osztották fel, hogy a kormány- és az ellenzéki pártok a délután 5-ig tartó tévéközvetítés alatt és az után is ugyanannyi időn át beszélhessenek.

A kormány költségvetési javaslata 2 százalék körüli GDP-növekedéssel, GDP-arányosan 2,9 százalékos államháztartási hiánnyal és 2,4 százalékos inflációval számol. A kabinet várakozása szerint a fogyasztás 1,9 százalékkal, a reálkereset 2 százalékkal nőhet jövőre, míg az államadósság a GDP 76,9 százalékra csökken az idén év végén várható 77,4 százalékról.

Olvasóink írták

  • 7. mivan? 2013. október 25. 08:28
    „Vessetek meg, de én azért egy embernek hiszek ebből a bagázsból. Bokros Lajosnak. Szerintem Ő az egyetlen aki nem akar hülyíteni minket, és kegyetlen módon megmondja az igazságot. Igen, az igazság néha fáj, de segít szembenézni a problémával is. Sok megnyilatkozását figyeltem mostanában, és egyet kell értsek vele. Több ilyen politikus kellene.”
  • 6. Pirát 2013. október 25. 08:15
    „1#-es ! cseh-országot a balfertályiak (cucik) kormányozzák, és "képesek voltak" 19%-al levinni az árat.... Természetesen nem támadta az ellenzék (jobb oldal), és az EU-s, főleg a bal-libériás-zöld Tavares-féle <moderálva> is kussolt...”
  • 5. kumisz 2013. október 24. 22:09
    „Vajon van-e abban némi ellentmondás, ha valaki békemenetet szervez a rezsiharc támogatására?”
  • 4. kumisz 2013. október 24. 22:06
    „Sorry.............”
  • 3. rózsakert 2013. október 24. 13:59
    „1. kumisz 2013.10.24. 12:48

    tegnap szép idő volt...és a "nép" tegnap már szavazott---látva a két csapat tömegét...---elgondolkodtató.”
  • 2. rózsakert 2013. október 24. 13:58
    „1. kumisz 2013.10.24. 12:48

    az nem lehet, mert még a királyi tv nem mondta be...és akkor az nincs is.”
  • 1. kumisz 2013. október 24. 12:48
    „Csehországban mindenféle harc nélkül csökken az áram ára 19%-al..............
    Off.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Baleset miatt teljes útzár a 6-os úton Kulcs és Adony között

Az autó Kulcs felől Adony irányába haladt, amikor nekiütközött egy kivilágítatlan utánfutónak, ami… Tovább olvasom