Délmagyar logó

2017. 05. 26. péntek - Fülöp, Evelin 12°C | 22°C Még több cikk.

OGY - DK: az eddig képviselt államfői modell megbukott

Az ellenzék bírálta az államfőt, míg a kormánypártok az ellenzékiek viselkedését kifogásolták hétfőn a parlamentben.

Részletes vitákkal, valamint napirend utáni felszólalásokkal zárult az Országgyűlés hétfői ülése keddre virradó éjjel. A képviselők megvitatták a nemzetiségek napjáról, az Országgyűlésről, valamint a házszabályról szóló törvényjavaslatokhoz benyújtott módosító javaslatokat.

Rövid vita a nemzetiségek napjáról

A nemzetiségek napjáról szóló határozati javaslat részletes vitájában egyedül a jobbikos Szávay István szólalt fel, aki bemutatva saját módosító javaslatát azt mondta, a határozat preambolumát kiegészítenék azzal, hogy az ország területén lévő kisebbségeket politikai és kulturális szempontból államalkotó tényezőnek ismernék el. Hozzáfűzte: ezt sem Romániában, sem Szlovákiában nem ismerik el egyetlen kisebbséggel, így a magyarokkal szemben sem.

A felszólalást követően az elnöklő Latorcai János lezárta a részletes vitát.

Ellenzéki felszólalók az országgyűlési törvény részletes vitájában

Az Országgyűlésről szóló törvényjavaslat módosításának részletes vitájában csak ellenzéki képviselők szólaltak fel, mivel a kormányoldalról csak két képviselő jelent meg a Fidesz-KDNP frakcióülése miatt.

Bárándy Gergely (MSZP) felszólalásaiban kifejtette: a módosítaná a vizsgálóbizottságokkal kapcsolatos szabályokat, mivel ezen bizottságok általában büntetőjogi felelősséget állapítanak meg, és feljelentésre tesznek javaslatot, és ennek a "káros" gyakorlatnak a megszüntetését szeretné. A képviselő elmondta azt is, hogy azt szeretnék, ha elkészült jelentés, illetve annak tartalma, megállapításai megtámadható lenne bírságon, és azt is el akarnák érni, hogy a bizottságok vizsgálatai ne terjedjenek ki olyan kérdésekre, amelyek folyamatban lévő eljárások tárgyát képezik.

Kepli Lajos (Jobbik) módosító javaslatát bemutatva elmondta, az a képviselő, aki a meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, havi tiszteletdíjának három havi összegéig lehetne büntetni. Frakciótársa, Gaudi-Nagy Tamás, valamint a szocialista Lamperth Mónika a
vitában kifogásolta, hogy a kormányoldalon összesen két képviselő foglal helyet a parlamenti patkóban.

Schiffer András (LMP) kiemelte, hogy a beterjesztők terve szerint az általános vitákat a televíziós közvetítés idején tartanák, és felidézte, amikor a közoktatási, felsőoktatási és munkaügyi törvényeket éjjel tárgyalták meg.

Kitért arra is, megengedhetetlen, hogy egy képviselő a mandátumát átruházva jelenjen meg bizottsági ülésen. A képviselő azt kérte, hogy erre ne legyen lehetőség, mert ezt a plenáris ülésen sem lehet megtenni.

A Demokratikus Koalícióhoz tartozó, független Kolber István szerint semmi innováció nincs a javaslatban, nem erősíti a képviselők felelősségét, az állampolgári bizalmat, és gyengíti az országgyűlés ellenőrző szerepét.
Gulyás Gergely a vitában elhangzottakra úgy reagált, hogy a tervezett szankciókra, így a kivezettetésre is közjogilag, valamint gyakorlatilag is nagy szükség van.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a mintegy két és fél órás részletes vitát.

Az Országgyűlés házszabályáról szóló törvény módosításának részletes vitájában senki nem szólalt fel.

Napirend utáni felszólalások

Nyikos László (Jobbik) még az országgyűlési törvény részletes vitájában jelezte: nem kívánja kormánypárti képviselők jelenléte nélkül elmondani napirend utáni felszólalását.

Ferenczi Gábor (Jobbik) felszólalásában a XX. százai irodalom egyik alakjáról, Tormay Cécilre-ről emlékezett meg, aki 75 éve halt meg.

Ágh Péter (Fidesz) és Korondni Miklós (Jobbik) Mindszenty József bíborosról, az ország utolsó hercegprímásáról emlékezett meg, aki március 29-én lenne 120 éves.

Kulcsár Gergely (Jobbik) egy bírósági eljárás visszásságaira hívta fel a figyelmet napirend utáni felszólalásában. Mint mondta, egy férfit balest ért, de az eljárás során több hiányosságot vétettek a hatóságok.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a hétfői ülésnapot. A parlament kedd reggel 9 órakor folytatja a munkát.

20:53 - Az adatvédelmi hatóság elnökének függetlenségét erősítő törvénymódosítást fogadott el a parlament hétfőn. A változtatásokat az Európai Bizottság által felvetett aggályokkal indokolta a kormány.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosításának minősített többséget igénylő rendelkezéseit az Országgyűlés 243 igen szavazattal, 76 ellenében, 8 tartózkodás mellett hagyta jóvá.

A változtatás megszünteti azt a lehetőséget, hogy az államfő a miniszterelnök javaslatára felmentheti a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, ha három hónapon túlmenően képtelen eleget tenni feladatainak. Az új szabályok szerint a kormányfő csak összeférhetetlenség vagy a vagyonnyilatkozat-tételi előírások megsértése miatt kezdeményezheti az adatvédelmi hatóság elnökének felmentését.

Egy másik módosítás öt- helyett tízéves szakmai tapasztalatot ír elő a hatóság elnökének kinevezéséhez.

A Ház emellett lehetővé tette, hogy az adatvédelmi hatóság elnöke részt vegyen és felszólaljon a parlamenti bizottságok ülésein, s így a törvényjavaslatokat személyesen véleményezhesse.

20:40 - A kormányfő félreértésnek nevezte, hogy az ő joga lenne a jelölés

A kormányfő félreértésnek nevezte, hogy az ő joga lenne államfőt jelölni, neki az előterjesztésre van joga. Orbán Viktor a Parlamentben hétfő este újságíróknak - megerősítve délelőtti nyilatkozatát - azt mondta, hogy a frakció kellő időben meg fogja hozni a szükséges döntést.

Orbán Viktor este negyed kilenckor érkezett Kövér László házelnök szobájába.

A kormányfő félreértésnek nevezte, hogy az ő joga lenne a jelölés. Az előterjesztés joga illeti meg, nem a döntésé - hangsúlyozta.

Kövér László jelölésére, illetve arra a kérdésre, hogy több jelölt van-e, közölte: ezt meg kell fontolnia a pártelnökségnek, a frakciónak, valamint a kormánynak is. Hozzátette: egyedül ő tagja mindháromnak.

Ha ezek a testületek összeülnek, javaslatot tettek, azt tovább tudom adni - jelezte Orbán Viktor, aki azt ígérte, hogy a megfelelő időben tájékoztatni fogja az újságírókat.

Az MTI információi szerint hétfőn késő este - az ötpárti egyeztetés után - összeül a Fidesz-KDNP frakció.

19:59 - A munkanélküliség, a nők munkavállalása és az élethosszig tartó tanulás is terítékre került hétfőn a kérdések során a parlamentben.

MSZP: mi lesz a tartós munkanélküliekkel?

Tóth József (MSZP) arról beszélt, hogy a tartós munkanélküliek számára folyósított, foglalkoztatást helyettesítő támogatás havi összege 28 500 forintról 22 500 forintra, míg a közfoglalkoztatók számára juttatott munkabér a minimálbérről 47 ezer forintra csökkent. Hozzátette, hogy egy részük rendszeres szociális segélyben részesül, és amíg a támogatás legmagasabb összege tavaly 57 815 forint volt, idén viszont 42 326 forint. A törvény szerint idén csak az kaphat támogatást, aki az előző évben harminc napot dolgozott, de ezt közfoglalkoztatás új rendszere sokak számára nem képes nyújtani. Hozzátette, hogy a tartós munkanélküliek elhelyezkedése sem várható a munkanélküliség emelkedése miatt.

Halász János államtitkár azt kérte, hogy a politikus is támogassa a kormánynak a munkahelyek megőrzésére és új munkahelyek teremtésére irányuló erőfeszítéseit.

A család és a munka összeegyeztetése érdekében szólalt fel a Fidesz

Lakatosné Sira Magdolna (Fidesz) a demográfiai adatokat idézve azt mondta, hogy a fiatalok, közülük is elsősorban a nők nehéz helyzetben vannak, mert választaniuk kell a család és a karrier között. Leszögezte, hogy a családokat támogató, a család, a magánélet és a munka összehangolását segítő munkahelyekre van szükség.

Cséfalvay Zoltán államtitkár azt felelte, hogy a statisztika rossz képet fest, ha azt nézik, hogy a gyermekvállalási korban lévő nők foglalkoztatási rátája mennyire elmarad a hasonló korú férfiakétól. A kormány ezért lépéseket akar tenni az ügyben. Utalt arra, hogy miniszteri biztost neveztek ki, aki a helyzetet elemzi.

Az LMP az élethosszig tartó tanulásról

Osztolykán Ágnes (LMP) arra volt kíváncsi, hogy a kormány hogyan segíti az élethosszig tartó tanulásban való részvétel radikális bővítését.

Halász János leszögezte, hogy a felsőoktatási intézmények bevételi forrásai 2011-ben többletet mutattak, idén közel 46 milliárd forint uniós pályázati forrásra számíthatnak, 2012-2013-ban pedig közel százmilliárd forintnyi további forrás áll a felsőoktatási intézményrendszer fejlesztésére.

19:30 - Több kérdést is kapott a miniszterelnök az azonnali kérdések órájában az Országgyűlés hétfői ülésén. A Jobbik a gazdasági függetlenségről és a fölpályázatokról kérdezte, az LMP pedig a kilakoltatások ellen emelt szót és szintén a földpályázatok kapcsán tett fel kérdést.

Jobbik: sajnos gyarmat vagyunk

A jobbikos Balczó Zoltán emlékeztetett a miniszterelnök március 15-ei beszédére, miszerint "nem leszünk gyarmat". Kifogásolta a kormány IMF-hez fűződő viszonyát, emlékeztetve arra, hogy a kormányfő gazdasági szabadságharcot hirdetett, most viszont a valutaalappal való tárgyalásokra vár a magyar fél, miközben sorra jönnek az Európai Unió felszólításai a magyar jogalkotókhoz.

"Sajnos gyarmat vagyunk" - jelentette ki, hozzátéve: megvan a teendő, ki kell kerülni ebből a helyzetből. Szerinte ez gyökeresen más döntéssekkel érhető el.

Orbán Viktor miniszterelnök a hozzászólást "jó szándékú figyelemfelhívásként értelmezte", mert - mint mondta - vannak olyan politikusok, akik politikájának lényege az önfeladás, hozzátéve: Balczó Zoltánt nem sorolta ide.

Megemlítve, hogy bár a Jobbik képviselőivel másként gondolkodnak a megoldásokról, azt gondolta: "azokhoz tartoznak, akiknek fontos az ország függetlensége a jelen körülmények között is, ezért arra kérdem: ne támadjon engem."

Viszonválaszában ezt a kijelentését úgy pontosította a miniszterelnök: ne személyében, hanem politikájában ne támadja őt a jobbikos képviselő, hiszen éppen a nemzeti függetlenség érdekében próbál eljárni.

Az LMP a kilakoltatások ellen emelt szót

Az LMP-s Szabó Tímea - szintén a miniszterelnökhöz intézve kérdését - a kilakoltatási moratórium lejártának veszélyére hívta fel a figyelmet. Mint mondta, már számos család kilakoltatásáról hírt kapott, miközben más szociális gondok is sújtják ezeket az embereket. Ezek közé sorolta az önkormányzati lakbéreket, és azt, hogy nem javul a foglalkoztatási helyzet.

Kifogásolta, hogy a kormány csak a devizahiteleseken segít, miközben több mint egymillióa rezsihátralékos van.

"Nem látom a közöttünk fennálló vitát" - kezdte válaszát Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy a végtörlesztés lehetőségével 150 ezer család került ki az adósságcsapdából.

A miniszterelnök felhívta a figyelmet a további intézkedésekre is, például az árfolyamgát lehetőségére. A képviselőt arra kérte: ne forduljon szembe a kormánnyal, hanem tegyen javaslatot további intézkedésekre.

Hozzátette azt is, hogy a kabinet az önkormányzatok nélkül nem tudja megoldani ezen nehéz sorsú emberek problémáját.

Jobbik: miért a nagybirtokosoknak kedvez a kormány a földpályázatokkal?

Varga Géza (Jobbik) a nemzeti földalap által kiírt földpályázatokkal kapcsolatban kérdezte a miniszterelnököt és bírálta a kormányt, amiért az ígéretükkel ellentétben nem a helyi kisgazdálkodókat, hanem a nagybirtokosokat juttatták földterületekhez a pályázatokkal.

Orbán Viktor válaszában elmondta: 34 ezer hektár földet hirdettek meg eddig átlagosan 15 hektáros méretben. A földekre eddig 3800-an pályáztak, vagyis mindig lesznek viták, mert többen vannak, akik nem jutnak földhöz, mint akik földhöz jutnak. Emlékeztetett rá, hogy három szempont képviseletét kérte a szaktárcától: a nyertesek ne lakjanak az elnyert földtől 20 kilométernél messzebb, az összes általuk használt föld ne legyen több mint 1200 hektár és minden esetben az állami földhöz állattartási kötelezettség is társuljon. Elmondta: egyetért az ellenzéki képviselővel, hogy rendezni kell a birtoknagyság kérdését, erre az új földtörvény adhat lehetőséget, amelyet reményei szerint még az Országgyűlés tavaszi ülésszakában el tudnak fogadni.

MSZP: mi lesz a vörösiszap-katasztrófa másodlagos kártérítéseivel?

Pál Béla (MSZP) a 2010-es kolontári vörösiszap-katasztrófa kapcsán a kárrendezéssel kapcsolatban tett fel kérdést. Mint mondta: sok pályázó lemaradt a kártérítésről, így azt kérdezte: mikor és hogyan rendezi a kormány a másodlagos károkat?

Tállai András államtitkár válaszában elmondta: az elsődleges károkra több mint 36 milliárd forintot fizetett ki az állam. A másodlagos károkra pedig a pályázatokat 2011 november 30-ig lehetett benyújtani. 500 igény érkezett, ebből 460-at találtak jogosnak és már 377 szerződést meg is kötöttek 138 millió forint értékben, tehát a kártérítés folyamatban van.

LMP: az Orbán Viktor becsapta a vidéki embereket

Szabó Rebeka (LMP) szintén a földpályázatok kapcsán szólalt fel, mert szerinte amíg az agrártámogatások jelentős részét néhány agrárvállalkozó kapja, addig a falvakban élő kis- és közepes gazdálkodók nem jutnak földhöz. Az ellenzéki politikus szerint a miniszterelnök becsapta a vidéki embereket.

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában elmondta: ez a téma a földtörvény vitájában kell, hogy előkerüljön, így arra kérte az ellenzéki képviselőt, hogy támadás helyett erre a vitára készüljön fel. Hozzátette: a földpályázatok körül teljes a nyíltság és minden konkrét esetben, amikor valaki nem ért egyet a döntéssel, akkor az ellen tud lépéseket tenni.

Szabó Rebeka szerint nem igaz, hogy nyíltak a pályázatok, hiszen a vesztesek indoklás nélkül értesülnek a pályázatok eredményeiről.

KDNP: mi tesz a kormány az autisták segítése érdekében?

Pálffy István (KDNP) az autisták világnapja kapcsán szólalt fel és azt kérdezte a kormánytól, hogy milyen további segítséget nyújt az autisták számára?

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter válaszában elmondta: a kormány elfogadta az új országos fogyatékosügyi program 2012-es tervét, amely külön foglalkozik az autisták ápolásával és diagnosztizálásával is.

19:14 - Folytatódtak az interpellációk az Országgyűlés hétfői ülésén. A képviselők az energiadíj-hátralékosokról, egészségügyről, és a bűnügyi adatokról is kérdezték a minisztereket.

MSZP: mi lesz az energiadíj-hátralékosokkal?

A szocialista Szekeres Imre az energiadíj-hátralékosok jövőjével kapcsolatban kérdezte a nemzeti fejlesztési minisztert. A képviselő elmondása szerint több mint 800 ezer család van, akiknek 60 napon túli energiaszámla-tartozásuk van, míg 2010-ben 350 ezer ilyen család volt. Hangsúlyozta, hogy konkrét támogatásban nem részesülhetnek, pályázat nincs kiírva, és a szociális támogatási rendszerben sincs erre a problémára támogatás. Kíván-e harcolni a kormány az energiaszegénység ellen? - tette fel a kérdést.

Fónagy János államtitkár úgy válaszolt, a kormány arra törekszik, hogy gátat vessen az energiaárak elszabadulásának, de van olyan helyzet, amikor a rezsikiadás meghaladja a család teherbíró-képességét. Ők most is kérhetik a szolgáltatót, hogy ütemezze át az adósságukat, vagy részletfizetést kérhetnek, lakásfenntartási támogatást kaphatnak és tanácsadásban is részesülhetnek.

Az államtitkár szerint azonban a kivezető út az energiatudatosság fejlesztése, de a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az energiaszegénységet felszámolják.

Szekeres Imre nem fogadta el az államtitkár válaszát, mert szerinte egyetlen intézkedést sem mondott, amely segíthet a 800 ezer érintett családon. Az Országgyűlés a választ 175 igen és 88 nem szavazattal fogadta el.

Tukacs István az egészségügy átalakításáról kérdezett

Tukacs István (MSZP) arról kérdezte a nemzeti erőforrás minisztert, hogy az egészségügy átalakítása során hány megyei intézményt zárnak be, és emiatt hány munkahely szűnik meg. Mint mondta, a mostani kormány úgy vette át az egészségügyet, hogy nem volt koncepciójuk, és nem történt minőségi változás.

Halász János államtitkár válasza szerint a szocialista kormányok 8 év alatt nem tudtak egy egészségügyi programot végrehajtani, most viszont kiemelt szerepe van az ágazat újjáélesztésének.

Az államtitkár hangsúlyozta, nem zár be egyetlen kórház sem, és nem lesz létszámleépítés sem.

Tukacs István úgy reagált, hogy a választ azért nem tudja elfogadni, mert a kormány korábban azt mondta, az egészségügyi rendszer átalakításából fakadó megtakarításból akarnak béreket emelni, így viszont kérdés, hogy hogyan maradnak meg a munkahelyek.

Az országgyűlés az államtitkári választ 173 igen és 86 nem szavazattal elfogadta.

Jobbik: nem javul az emberek közbiztonsági érzete

Staudt Gábor jobbikos képviselő arról kérdezte a belügyminisztert, mi az oka annak, hogy az adatok szerin egy évtizede nem volt olyan magas az ismerté vált bűncselekmények száma, mint tavaly. A képviselő szerint "nemhogy rend nem lett két hét alatt", de folyamatosan emelkedik a bűnesetek száma.

Hozzátette, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a regisztrált bűncselekmények száma is jelentősen emelkedett, ennek ellenére a kormány legfőbb törekvése, hogy a közrendért tenni akarókat "üldözi".

Kontrát Károly államtitkár reagálásban kifejtette: Pintér Sándor államtitkár korábban már jelezte, hogy ideiglenesen romlani fog a statisztika. Hozzátette, nőtt az emberek szubjektív biztonságérzete, és jobban bíznak a rendőrségben, 2011-re pedig 12 megyében csökkent a bűnesetek száma.

Staudt Gábor nem fogadta el a választ, mondván azért fog csökkenni a bűnesetek száma, mert megemelték a bűncselekmény értékhatárát, de nem ennek, hanem a közbiztonság javulásának kell a javulást okoznia. A képviselők174 igen és 85 nem szavazattal fogadták el az államtitkár válaszát.

MSZP: miért bünteti a Fidesz a ferencvárosiakat?

Az MSZP-s Pál Tibor az azonnali kérdések között arról beszélt, a Fidesz bünteti a Ferencvárosban élőket azzal, hogy leállította a kerület több mint húsz éve tartó szociális rehabilitációját, ugyanakkor a városrész két kórházában is börtönkórház kialakítását tervezi.

Mint mondta, azzal, hogy az Egyesített Szent István és Szent László Kórházba kerül három börtönkórház, az egészségügyi létesítményeket rendészeti célokra hasznosítja a kormány. Ezt a képviselő felháborítónak nevezte.

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter azt mondta, hogy a budapesti, a tököli és az algyői börtönkórházak ebben a struktúrában hosszú távon fenntarthatatlanná váltak.

A polgárok teljes biztonságban vannak a kerületben - jelentette ki a miniszter. Megnyugtatta a ferencvárosiakat azzal a kijelentésével is, miszerint a büntetés-végrehajtási intézmények igen fejlett biztonsági rendszerrel vannak ellátva, és visszautasította azt a vádat, hogy a kormány egészségügyi intézmények bezárásával teremtené meg a lehetőséget újabb börtönök létrehozásához.

Réthelyi Miklós arra is rámutatott, hogy a börtönkórház az intézmény egy üres területén, illetve egy bontásra ítélt épület helyén lesz kialakítva.

18:24 - A határon túli intézmények támogatása, a fiatalok elvándorlása, az önkormányzati iskolák és a Malév felszámolása is szóba került az interpellációk során a parlamentben.

Határon túli intézmények támogatásáról beszélt az MSZP

A Bethlen Gábor Alap honlapján nyilvánosságra hozott lista alapján a határon túli magyar szervezetek által nemzeti jelentőségűnek tartott intézmények jelentős része nem került be a támogatotti körbe - mondta az interpellációk sorát nyitó Ujhelyi István (MSZP). A politikus szerint a kormány figyelmen kívül hagyta a "Fidesznek nem tetsző szervezetek véleményét". A képviselő elfogadhatatlannak tartotta, hogy Kárpátalján nem kapott állami támogatást az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar kara, a hungarológiai központ illetve a Munkácsi Állami Egyetem magyar tagozata.

Rétvári Bence államtitkár azt felelte, hogy a jelenlegi támogatási rendszert a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) irányelvei alapján állították össze. Hangsúlyozta, egyetértettek abban, hogy át kell térni a normatív alapú támogatásra. Hozzátette, hogy a korábbi 36 helyett 56 intézményt támogatnak a programban.

A pályázatokon indulásra jogosult intézmények körét és a támogatások elbírálásának rendszerét szintén a Máért ülésén határozták meg, a kormány pedig tartotta magát a javaslatokhoz - mondta.

A képviselő a választ nem fogadta el, vele ellentétben a Ház 202 igennel, 95 nem ellenében megtette azt.

A fiatalok elvándorlása ellen emelt szót a Jobbik

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) érthetetlennek nevezte, hogy a kormányzat a demográfiai folyamatokkal magyarázta a felsőoktatásba jelentkezők számának csökkenését. A Jobbik szerint a jelentkezés visszaesésének oka a "tandíj" bevezetése és a felsőoktatási keretszámok csökkentése volt - mondta. Hangsúlyozta, hogy ezek miatt sok magyar diák már eleve külföldi oktatási intézményekben kezdi egyetemi tanulmányait.

Az elvándorlás problémájára áttérve a képviselő megjegyezte, hogy a KSH adatai szerint 2020-ig 120 ezer magyar mehet a német és osztrák piacra dolgozni, és őket 30 ezer családtagjuk is követheti. A politikus szerint ahhoz, hogy az elvándorlást csökkentsék, a kormányzatnak a lakhatásban is segítséget kellene nyújtania.

Halász János válaszként leszögezte, hogy a kormány az oktatásra, a hazai gazdaság élénkítésére, a versenyképes javítására és a munkahelyteremtésre összpontosít. Az államtitkár egyúttal hangsúlyozta: "nincs tandíj Magyarországon". Elmondta, hogy körülbelül 33 ezer, a felsőoktatási rendszerbe újonnan belépő fiatalnak biztosítják az ingyenes hozzáférést, miközben tízezrek tanulhatnak részbeni állami ösztöndíjasként. Végül kijelentette, hogy az önköltséges finanszírozási forma sem új, mert az 1997 óta a magyar felsőoktatás része.

Az államtitkári választ az Országgyűlés fogadta el 187 igennel, 90 nem ellenében fogadta el.

Fidesz az önkormányzati iskolákról

Pánczél Károly (Fidesz) arról beszélt, hogy számos önkormányzati fenntartásban lévő iskola évek óta anyagi problémákkal küzd. A képviselő szavai szerint több önkormányzatnak problémát okoz, hogy hogyan finanszírozzák ezeket az intézményeket 2013. január 1.-ig. Példaként említette a csobánkai Közösségi Műhely nevű általános művelődési központi rendszerben működő iskolát. A politikus kíváncsi volt, hogy a települési önkormányzatok hogyan juthatnak anyagi segítséghez.

Halász János azt felelte, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium költségvetésében 300 millió forintot különített el a nehéz helyzetbe jutott települések iskoláinak megőrzésére. Hangsúlyozta, hogy az idei tanévben négy település nyitotta újra iskoláit, miközben 24 másik gyorssegélyt kapott az intézmények megőrzésére.

Az államtitkár kijelentette, hogy a nehéz helyzetbe jutott települések helyzetének javítására jelenthet megoldást az állami szerepvállalás növelése

A képviselő a választ elfogadta.

KDNP: lehet büntetni az energialopást

Spaller Endre (KDNP) arról beszélt, hogy nehéz tetten érni az energiatolvajokat, ahogy azt is problémás rájuk bizonyítani, hogy mennyi áramot vagy gázt loptak el.

A képviselő azt akarta megtudni, hogy a kormány tervezi-e az energialopást nevesíteni az új Btk.-ban.

Rétvári Bence azt felelte, hogy az energialopás ma is megjelenik a büntető törvénykönyvben. Mint mondta, ennek ki is kristályosodott a bírósági eljárási gyakorlata, mert a cselekedetért akár öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Megjegyezte, hogy az új Btk. szigorúbban és egyértelműbben fog fellépni az energialopás ellen.

A képviselő a választ elfogadta.

LMP: mi van a Malév vagyonelemeivel

Scheiring Gábor (LMP) , aki Ertsey Katalinnal közösen nyújtotta be interpellációját azt akarta megtudni, hogy hogyan lett Varga Jenő a Malév felszámoló biztosa.

A képviselő megjegyezte, eközben nem lehet semmit tudni a legértékesebb vagyonelemekről, az úgynevezett slotokról (résidők).

Fónagy János azt mondta, hogy a kormány a Malév Zrt.-t stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítette. Ennek alapját különleges felszámolási szabályokat kell alkalmazni. Hangsúlyozta, hogy a kormány a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft.-t jelölte ki a felszámolásra, de a rendelet a felszámoló biztos személyéről nem rendelkezett.

Az államtitkár arra is kitért, hogy a felszámoló jelentős értékelhető vagyont nem talált, a slotok pedig automatikusan megszűntek amikor a társaság működésképtelenné váltak, azok kiadására az állam jogosult.

A választ a képviselő nem, de a Ház 166 igennel, 87 nem és egy tartózkodás mellett elfogadta.

17:33 - Az Országgyűlés hétfőn elfogadta Schmitt Pál köztársasági elnök lemondását. A szavazást megelőző vitában az ellenzék bírálta az államfőt, míg a kormánypártok az ellenzékiek viselkedését kifogásolták.

Molnár Csaba: mély erkölcsi válság végére került pont

A független Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció képviselője szerint Schmitt Pál lemondásával mély erkölcsi válság vagy annak egy részének végére került pont. A szavazást megelőző vitában kijelentette azt is: politikai érdelemben a lemondással "Orbán Viktor hajója erős léket kapott", de - mint fogalmazott - a szervilizmusnak még erős elemei maradtak a rendszerben.

Közölte azt is: az eddig képviselt köztársasági elnöki modell megbukott.

Jobbik: Schmitt Pál nem ment túl a hétharmados többség véleményén

A jobbikos Balczó Zoltán szerint Schmitt Pálnak nem sikerült túllépnie a kétharmados parlamenti többség véleményén.

A képviselő érvelt pártja kezdeményezése mellett, amely szerint közvetlenül kellene megválasztani a köztársasági elnököt. Mint mondta, erre a megbízatás megszűnését követő 90 napon belül kellene sort keríteni, így úgy vélte: lehetőség van a sarkalatos törvény ehhez szükséges módosítására.

LMP: nem lehet a demokráciából bábszínházat csinálni

Az LMP-s Schiffer András - emlékeztetve arra, hogy nem értett egyet az államfő szerepfelfogásával - megköszönte Schmitt Pál elmúlt kétéves tevékenységét.

Hangsúlyozta ugyanakkor: bebizonyosodott, hogy nem lehet a magyar demokráciából büntetlenül bábszínházat csinálni.

A politikus a kormánypártokhoz szólva kijelentette azt is: abba kell hagyni a kettős mérce alkalmazását, mert nem lehet egyszerre lándzsát törni a hazugság felett, de közben magukra nem alkalmazni a morális parancsokat. Szerinte ezek betartásával a botrány megelőzhető lett volna.

MSZP: a miniszterelnök felelőssége a helyzet

Tóbiás József(MSZP) szerint a kialakult helyzet a miniszterelnök felelőssége, mert nem ismerte fel időben, hogy nem lehet kettős mércével mérni. Hozzátette: Orbán Viktor még az olyan, hozzá közel álló körök véleményére sem figyelt, mint a Professzorok Batthyány Köre.

A politikus úgy vélte, hogy ha a kormányoldal politikai és társadalmi konszolidációt kíván elérni, akkor négyötödös támogatáshoz kellene kötnie a köztársasági elnök megválasztását.

KDNP: méltóbb lett volna, ha nincs vita a lemondás megszavazásáról

Rubovszky György (KDNP) elmondta: a házbizottság ülésén azt kezdeményezte, hogy a Ház vita nélkül döntsön a lemondásról. Szerinte ez méltóbb lett volna, mert "ami elhangzott, annak semmi köze Schmitt Pál lemondásához".

Fidesz: az ellenzék számára a lemondás nem a kisdoktori dolgozatról szólt

A fideszes Lázár János szerint az ellenzéki pártok számára Schmitt Pállal nem az volt a probléma, hogy húsz évvel ezelőtt írt egy kisdoktori dolgozatot - mert az a vitában szóba se került -, hanem a hivatali munkája, az, hogy minden törvényt aláírt. Szerinte az elmúlt két hónapban is erről kellett volna beszélnie az ellenzéknek, és nem félrevezetni az országot.

Megítélése szerint a politikusoknak hagyniuk kellett volna, hogy az egyetem tisztázza ezt az ügyet, és "az utókor számára tisztázandó" kijelentette: Schmitt Pál semmi olyat nem tett az elmúlt két évben, hivatalában, ami miatt le kellett volna mondania.

Megismételte, hogy az általa kezdeményezett ötpárti egyezetésen minden kezdeményezést szívesen vesz a köztársasági elnök jelölésére vonatkozóan.

A vitát követően az államfő lemondási nyilatkozatát 338 igen, 5 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.

Korábban írtuk:

Az Országgyűlés ma szavaz arról a törvénymódosító javaslatról, amellyel a kormány az adatvédelmi hatóság függetlenségét erősítené az Európai Bizottság aggályaira reagálva. A képviselők emellett elfogadhatják az új hungarikumtörvényt, továbbá a helyi adózásra vonatkozó rendelkezések megváltoztatásával egymilliárdos összegű telekadó fizetésére kötelezhetik a Liszt Ferenc-repülőtér tulajdonosát.

A Ház határozathozatalai során elsőként azt a magyar és szlovák kormány között februárban létrejött megállapodást hagyhatja jóvá, amely a Vámosmikola és Ipolypásztó (Pastovce) közötti közúti Ipoly-híd megépítéséről rendelkezik.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosítása megszüntetné azt a lehetőséget, hogy az államfő a miniszterelnök javaslatára felmentse a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, ha három hónapon túl képtelen eleget tenni feladatainak. A tervezett változtatás szerint a kormányfő csak összeférhetetlenség vagy a vagyonnyilatkozat-tételi előírások megsértése miatt kezdeményezhetné az adatvédelmi hatóság elnökének felmentését, az utóbbi esetben akkor, ha lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl. A miniszterelnök indítványát azonban a hatóság elnöke 30 napon belül bíróságon támadhatná meg; a pert a kormányfő ellen kellene megindítani a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon, amely soron kívül járna el. Az adatvédelmi hatóság elnökének megbízatását a köztársasági elnök csak akkor szüntethetné meg, ha a bíróság megalapozottnak találja a felmentési javaslatot.

Az Országgyűlés ezután újabb jogszabályt fogadhat el a devizaeladósodás megakadályozása érdekében, a képviselők ezúttal határozati javaslatban kezdeményezhetik a pénzügyi rendszer alapismereteinek általános és középiskolai tananyagba emelését. A helyi adókról szóló törvény módosításával pedig várhatóan egymilliárdos összegű telekadó fizetésére kötelezhetik a Liszt Ferenc-repülőtér tulajdonosát.

Döntés várható arról a két kormánypárti képviselő által kezdeményezett törvénymódosításról, amely a tűz- és robbanásveszélyes munkahelyeken is lehetővé tenné kijelölt dohányzóhelyek kijelölését, a szavazások végén pedig az új hungarikumtörvényt fogadhatják el. Utóbbi meghatározása szerint a hungarikum olyan kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye. A hungarikumokat a jövőben védjegy jelölheti, gyűjteményüket pedig a hungarikumbizottság állíthatja össze.

A határozathozatalok után a hulladékgazdálkodásról szóló törvénymódosítás általános vitája kerül napirendre új elemként.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A KENÓ hétfői nyerőszámai

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint az április 2-i KENÓ-játékban a következő számokat… Tovább olvasom