Gyűjtse össze az érdekes cikekket a címek mellett lévő később elolvasom ikonokkal!

Szeged - delmagyar.hu

2014. 07. 23. szerda - Lenke

Még több

Itt vagyok: Nyitólap > Belföld - Magyarország hírei > OGY - Elfogadta a Ház az országgyűlési törvényt

OGY - Elfogadta a Ház az országgyűlési törvényt

Az Élet menetéről, a tranzakciós adóról, a Paksi Atomerőmű bővítéséről, valamint a borászat adminisztrációs terheinek csökkentéséről szóltak hétfőn napirend előtt a képviselő, egyikük Antall Józsefre és Mádl Ferencre emlékezett felszólalásában.

MTI - 2012.04.16. 07:09
Megosztás: Facebook Twitter E-mail
19:35 - Ötpárti javaslatra nyilvánították a világörökség évévé 2012-t

Az Országgyűlés hétfőn ötpárti indítványra - egyhangúlag, 359 igen szavazattal - fogadta el azt a határozati javaslatot, amely a világörökség évévé nyilvánítja 2012-t. A döntés értelmében a parlament arra szólítja fel a kormányt, hogy az ünnepi év megrendezéséhez kérje együttműködésre az érintett társadalmi és szakmai szervezeteket, valamint a világörökségi helyszínek közösségét. Az előterjesztés elfogadását a parlament korelnöke, a fideszes Horváth János, a kereszténydemokrata Pálffy István, a szocialista Pál Béla, a jobbikos Bödecs Barna, továbbá az LMP-frakcióvezetője Jávor Benedek és a független Szili Katalin kezdeményezte.

A nemzetiségek napjává jelölték december 18-át

A parlament hétfőn határozatban nyilvánította a nemzetiségek napjává december 18-át, a kormány indítványát 362 igen szavazattal, 1 nem ellenében és tartózkodás nélkül fogadták el a képviselők.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a megemlékezés napjának kiválasztását azzal magyarázta, hogy korábban ezen a napon fogadták el az ENSZ nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek jogairól szóló nyilatkozatát. A most elfogadott határozat emlékeztet: az Országgyűlés vállalja, hogy a "magyarsággal e hazában évszázadok óta együtt élő nemzetiségek államalkotó tényezők, társadalmunk politikai közösségének részét képezik, kulturális értékeik Magyarország kultúrájához szervesen kapcsolódnak". A képviselők kijelentik továbbá, hogy Magyarország a "nemzetiségek iránt kinyilvánított felelősségvállalásra figyelemmel" széleskörűen biztosítja a nemzetiségek egyéni és közösségi jogait, a "nemzetiségek sokszínű kultúrájának, szellemi és tárgyi emlékeinek, hagyományainak megőrzése, anyanyelvük ápolása és fejlesztése" pedig az egész nemzet számára pótolhatatlan, védendő értéket jelent.

18:33 - Azonnali kérdésekkel és kérdésekkel folytatódott az Országgyűlés hétfői munkája. A képviselők a vasúti menetrendről, a nemzeti földalap pályázatairól, valamint a tranzakciós adóról kérdezték a kormány képviselőit.

Bödecs Barna a menetrendi változásokról kérdezte Fónagy Jánost

A jobbikos Bödecs Barna a vasárnap életbe lépett menetrendi változásokkal kapcsolatban ismertette, hogy két vasútvonalon is megszüntették a pécsi InterCity-hez kapcsolódó úgynevezett ráhordó járatokat, helyettük busszal lehet közlekedni. Az által példaként felhozott vonalak a Komló-Sásd, és a Székesfehérvár-Sárbogárd vonalak voltak, ahol a MÁV motorkocsikat közlekedtetett.

Fónagy János államtitkár jelezte: a menetrend felülvizsgálata folyamatos, és minden jobbító észrevételt szívesen vesznek. Hangsúlyozta: a hatékony munkamegosztás az elsődleges, és a lakosság szempontjait tartják szem előtt.

Bödecs Barna válaszában azt kérdezte: mennyivel jobb az az utasoknak és az államháztartásnak, hogy kevesebben használják a pécsi InterCity-t. Fónagy János úgy válaszolt: folyamatosan figyelemmel kísérik a változásokat, és, ha szükséges, akkor felülvizsgálják az intézkedéseket.

Jobbik: a gazdák a nemzeti földalap pályázatai miatt

Varga Géza (Jobbik) arról beszélt, hogy tovább emelkedik a megválaszolatlan kérdésed száma a nemzeti földalap pályázataival kapcsolatban. Örvendetesnek tartotta viszont azt, hogy a kormány hajlandó felülvizsgálni az anomáliákat. A képviselő azt kérdezte, hogy a gazdák hova nyújthatják be panaszaikat a pályázatokkal kapcsolatban.

Budai Gyula államtitkár válaszában kifejtette: a képviselőnek módja lesz megismerni a pályázatokat, illetve azt is, hogy melyik pályázó mi alapján nyert földet a tendereken.

MSZP: anomáliákat okozhat a szociális segélyek utalványban való folyósítása

A szocialista Tóth Józsefaggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy egyes hírek szerint a szociális juttatások egy részét utalványban fizetnék ki és nem készpénzben. Szerinte ez számos nehézséget okozhat, nem lehet belőle gyógyszert venni, vagy csekket feladni.

Soltész Miklós államtitkár úgy válaszolt, hogy a szociális konzultáció során a válaszadók jelentős többsége mondta azt, hogy a szociális segélyek egy részét "nem árt", ha nem készpénzben kapják meg a rászorulók. Hozzátette: egyelőre javaslattervezetről van szó.

Fidesz: hogyan akarja hatékonyabbá tenni a kormány a BV-intézetek önellátását?

Kulcsár József (Fidesz) arra a kérdésére várt választ, hogy a kormány hogyan akarja hatékonyabbá tenni a büntetés-végrehajtási intézetek önellátását. Mint mondta, több intézetben korábban sokan foglalkoztak mezőgazdasággal, de most az élelmiszerek beszerzését, és a konyhákat is külsős cégek irányítják.

Kontrát Károly államtitkár válasza szerint január elsejétől a fogvatartottak 60 százaléka számára fogvatartotti munkával állítják elő az ételeket, és ezt az arányt 75 százalékra szeretnék emelni.

LMP: lenne más megoldás a "sárgacsekkes adónál"

Scheiring Gábor (LMP) felszólalásában azt mondta, lenne jobb megoldás annál, minthogy a kormány a sárga csekkeket, banki tranzakciókat, valamint a készpénzfelvételt is megadóztatná. Szerinte a spekulációs adóból évi 120-130 milliárd forint is befolyhat, az unió hatástanulmányt is készített, az Európai Parlament támogatja. Szerinte nemzeti érdek ennek bevezetése.

Czomba Sándor államtitkár válasza szerint az unió azzal számol, hogy a tranzakciós adót minden országban bevezetik, de csak teljes körű uniós támogatottság esetén lehet ezt megtenni, a teljes uniós bevezetésre nincs esély. A banki tranzakciós adóval kapcsolatban jelezte: nincs még döntés ennek bevezetéséről, de támogatása esetén 2013-ban léphet életbe, mértéke pedig nem fogja meghaladni a tranzakció összegének 0,1 százalékát.

MSZP: miért nem üzemel a gyöngyöspatai rendőrőrs?

Sós Tamás (MSZP) azt akarta megtudni, hogy miért nem üzemelték még be a két-három hónappal korábban elkészült, körülbelül 125 millió forintba kerülő gyöngyöspatai rendőrőrsöt.

Kontrát Károly belügyi államtitkár bejelentette, hogy a rendőrőrs hamarosan meg fog nyílni. Hozzátette, hogy a gyöngyösi önkormányzat építési hatóságához megérkeztek a szükséges szakhatósági hozzájárulások és ennek a hétnek az elején már kiadhatják a használatbavételi engedélyt. A rendőrőrs állomány jelenleg 16 fő, de ez akár 24-re is emelkedhet - közölte. A használatbavételi engedély kiadását követően, reményeik szerint még ezen a héten, a rendőrőrs megkezdi munkáját - mondta az államtitkár.

Plenáris ülés az Országházban - április 16. Fotó: MTI (galéria)

Jobbik: miért kellett megszüntetni a négynapos matricákat?

Korondi Miklós (Jobbik) azt akarta megtudni, hogy miért kellett felemelni az autópálya-használati díjakat. Hangsúlyozta, hogy a D1 kategóriás járművekre már nem lehet négynapos matricát vásárolni, csak tíznaposat.

Fónagy János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt felelte, hogy az év eleji eladási adatok szerint növekszik a hosszabb időszakra szóló matricák vásárlása, az éves matricák értékesítése tíz, a havi időtartamú matricáké mintegy negyven százalékkal nőtt, a tíznaposakból pedig közel nyolcszor annyit vásároltak, mint az előző esztendő azonos időszakában. Hozzátette, hogy a közlekedés gyorsforgalmi utakra való terelését és a használók méltányos teherviselését a megtett úttal arányos, elektronikus díjfizetés mielőbbi bevezetésével fogják elősegíteni.

18:18 - Elhalasztják a jövedelemreformot

Jövő év január 1-je helyett csak a következő ciklusban lépnek életbe a parlamenti képviselők javadalmazásának új szabályai. A most 232 ezer forintos tiszteletdíjat a helyettes államtitkárokéval megegyező - jelenleg bruttó 750 ezer forintos - juttatás váltja fel, a bizottsági munkáért viszont nem jár majd pénz. Választókerületi pótlék helyett üzemanyagkártyát kapnak a képviselők, lakhatási támogatás helyett pedig a parlament hivatala biztosít lakást vagy hotelszobát azoknak, akiknek nincs budapesti ingatlanuk.

A képviselői jövedelemreform elhalasztásáról - a fideszes Gulyás Gergely zárószavazás előtti módosító indítványának elfogadásával - hétfőn azután határozott a parlament, hogy a kormánypárti frakciók megegyeztek erről. Az új javadalmazási szabályok bevezetésének elhalasztását a KDNP kezdeményezte.

A Ház az országgyűlési törvény elfogadásával azt is kimondta, hogy más keresőfoglalkozást nem folytathatnak, és egyéb megbízatásukért - a tudományos, oktatói, művészeti, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve - nem fogadhatnak el díjazást a parlamenti képviselők a következő ciklustól. A rendelkezés szerint a képviselői munka ekkortól összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati és gazdasági tisztséggel vagy megbízatással, kivéve a miniszterelnöki, miniszteri, államtitkári, kormánybiztosi, miniszterelnöki biztosi és megbízotti, illetve a miniszteri biztosi tisztséget.

18:16 - Létrejön az Országgyűlési Őrség

A parlament döntése értelmében 2013. január 1-jén létrejön az Országgyűlési Őrség, a házelnök irányítása alatt álló fegyveres szerv.

Az új országgyűlési törvény - amelyet hétfőn szavazott meg a Ház - úgy rendelkezik, hogy az önálló költségvetési szervként működő őrségnek feladata lesz egyebek mellett a házelnök személyi védelme, az Országház és az Országgyűlési Irodaház biztosítása, tűzbiztonsági és protokolláris feladatok ellátása.

A jövőben a korábbiaknál erősebb fegyelmezési jogköre lesz a plenáris ülést levezető elnöknek: ha a képviselő a felszólalása során kirívóan sértő kifejezést használ, vagy e kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, a levezető elnök javasolhatja az Országgyűlésnek az érintett politikus kizárását az ülésnap hátralévő részéből, amiről a plénum vita nélkül határoz. Ha a képviselő a parlament ülésén fizikai erőszakot alkalmazott, illetve közvetlen fizikai erőszakkal fenyegetett, vagy arra hívott fel, az ülést vezető elnök javasolhatja - első alkalommal legfeljebb három napra - a képviselő jogai gyakorlásának felfüggesztését, az ülésnapról való kizárást és vele szemben - maximum egyhavi tiszteletdíjával egyenlő - pénzbírság kiszabását.

18:14 - Elfogadta a Ház az országgyűlési törvényt

Elfogadta a parlament hétfőn az új országgyűlési törvényt, amely alapján év végéig meg kell választani a háznagyot, aki a házelnök politikai helyettese lesz, és ki kell nevezni a főigazgatót, aki pedig az Országgyűlés Hivatalát vezeti majd.

A képviselők 255 igen és 70 nem szavazattal fogadták el a Fidesz és a KDNP kezdeményezte előterjesztés minősített többséget igénylő rendelkezéseit; a törvény újraszabályozza egyebek mellett az Országgyűlés működését, a képviselők jogállását és javadalmazását.

Rendelkezik a jogszabály a parlamenti bizottságok működési rendjéről is. Újdonság, hogy létrejön a nemzetiségeket képviselő bizottság, amelynek tagjai a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselők, valamint a nemzetiségi szószólók lesznek.

17:53 - A honvédség képességeiről és a Bükki Nemzeti Park földterületeinek hasznosításáról is szó volt az azonnali kérdések között, az Országgyűlés hétfői ülésén.

Fidesz: hogy áll az Önkéntes Tartalékos Rendszer kiépítése?

Borbély Lénárd (Fidesz) az Önkéntes Tartalékos Rendszer kiépítésének jelenlegi állapotára kérdezett rá. Emlékeztetett arra, hogy a Magyar Honvédség igen sokat veszített mind eszközeiből, mind képességeiből, ezért fontos lenne a tartalékos rendszer mihamarabbi kiépítése.

Hende Csaba miniszter válaszában elmondta, hogy 28 jogszabály módosítása vagy létrehozása után - ezek között említette az alaptörvényt is - a rendszer két fő komponense jött létre: a műveleti feladatok és a területvédelem. Közölte: jelenleg mintegy 1900-an vannak a védelmi tartalékosok és több mint 5500-an a műveleti tartalékosok. A teljes létszámot, vagyis a 8000-et, 2014 végére érheti el a honvédség.

Az MSZP a Bükki Nemzeti Park földterületeinek hasznosítását firtatta

A szocialista Kovács Tibor a Bükki Nemzeti Park földterületeinek hasznosítására kérdezett rá, mert szerinte vitatható a korábban, Mengyi Roland fideszes képviselő interpellációjára adott válasz, miszerint minden megfelelően zajlott.

A politikus kifogásolta, hogy a nemzeti park igazgatóját a pályázati határidő napján mentették fel állásából, és még aznap az interneten visszavonták a pályázatot. Az ismételt eljárás során a 149 pályázóból 27-en nyertek, de heten kapták a terület 85 százalékát. Egyikük, egy különösen nagy területet nyert bt., áruszállítással foglalkozik, a megyében pedig nem folytatott tevékenységet - mondta, hozzátéve: a társaság székhelye egy mezőcsáti lakatlan, romos ház.

A politikus firtatta Mengyi Roland képviselő kapcsolatait is a nyertesek között.

Budai Gyula államtitkár válaszában arra szólította fel a szocialista politikust, hogy ha bűncselekményt fogalmaz meg vagy erről tudomása van, tegye meg a szükséges jogi lépéseket. Ehelyett azonban a szocialisták hétről hétre olyan állításokat fogalmaznak meg a parlamentben, amelyekben semmilyen konkrétumok nincsenek - közölte az államtitkár.

"Az önök elmúlt nyolc éve szólt a mutyiról" - közölte Budai Gyula.

  Plenáris ülés az Országházban - április 16. Fotó: MTI (galéria)

Jobbik: az ártatlanság vélelme, vagy az ártatlanok védelme a fontosabb?

Endrésik Zsolt (Jobbik) azonnali kérdése során egy Berzéken, és egy Hejőszalontán történt bűncselekmény eseményeit elevenítette fel. Elmondása szerint mindkét esetben két csoport támadta meg egymást, az egyikben megszúrtak egy 21 éves embert, a másikban pedig meghalt egy 19 éves fiatal. A Berzéken történetekkel kapcsolatban azt mondta, a verekedés után egy kocsmába mentek az elkövetők, és ott több embert bántalmaztak. A képviselő azt kérdezte, hogy az ártatlanság vélelme, vagy az ártatlanok védelme-e a fontosabb a kormánynak.

Kontrát Károly államtitkár úgy válaszolt, a rendőrség gyorsan és hatékonyan lépett fel, és törvényesen járt el. Hangsúlyozta: "a törvény előtti egyenlőség talaján állnak", senki nem áll a törvény fölött.

Viszonválaszra Balla Gergő (Jobbik) jelentkezett, de felszólalását az elnöklő Ujhelyi István fél perc után félbeszakította, mert a képviselő a "cigánybűnözés" kifejezést használta. Miután visszaadta a szót Balla Gergőnek, a képviselő ismét ugyanarról kezdett el beszélni, ezért Ujhelyi István ismét megvonta tőle a szót.

Kontrát Károly viszonválaszában megismételte az általa korábban elmondottakat: minden bűnelkövető azzal számolhat, hogy a törvény "teljes szigorával" járnak el ellenük.

Az LMP a "zöld munkahelyek" létrehozásáról kérdezett

Széll Bernadett arról kérdezte a kormány képviselőjét, hogy mikor írják ki a zöldenergia-pályázatokat, és hiányolta a kormány azon intézkedéseit, amelyekkel a zöldenergia-iparban segítenének munkahelyeket teremteni. Mint mondta, Németország ezen szektorában egymillió munkahelyet hoznak létre, de Magyarországon az Orbán-kormány első két évében semmi nem változott, Bencsik János államtitkár távozásával pedig képviselője sincs a kormányban a zöldenergiának. A képviselő azt kérte, hogy a kormány lássa be, idejétmúlt elvek alapján gondolkodnak.

Fónagy János államtitkár az azonnali kérdésre úgy válaszolt: a kormány jóváhagyta a megújuló energia hasznosítási cselekvési tervet, ebben újraindították az energetikai pályázatokat, amelyre 2011-ben ezer pályázat érkezett, és kezdeményezték 163 milliárd forint átcsoportosítását a megújuló energiaforrások támogatási keretösszegére.

Széll Bernadett viszonválaszában úgy reagált: azzal, hogy az energiastratégiában az utolsó helyre kerültek a megújuló energiák, látszik, hogyan gondolkodnak a kormányban. "Az atom a múlt, a megújuló a jövő" - mondta a képviselő.

Fónagy János úgy válaszolt: ez a két energiafajta együtt, kölcsönhatásban fogja elérni a kormány által kitűzött célt.

MSZP: a kormány tagjai megkapták-e időben a fizetésüket?

Nyakó István (MSZP) arról kérdezett, hogy a kormány tagjai megkapták-e időben a juttatásaikat. Információi szerint ugyanis Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 45 napon keresztül nem kaptak fizetést a közfoglalkoztatottak és ezer pedagógus hónapok óta nem kapja meg a pótlékokat, a nevelőszülők pedig egy hetes, vagy egy hónapos késéssel kapták meg a juttatásaikat.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes úgy válaszolt, kivizsgálják az eseteket, és jelezte: a kormány tagjai idejében kapták a fizetésüket. Nyakó István azon kérdésére, hogy mikor kérnek ezért bocsánatot, Navracsics Tibor kért elnézést az ügyben érintettektől.

16:42 - Hőerőmű bezárásokról és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei egészségügyi átalakításokról is szó volt az interpellációk során a parlament hétfői ülésén. Ezt követően a képviselők rátértek az azonnali kérdésekre.

Erőműbezárásokról beszélt az MSZP

Kovács Tibor (MSZP) arról beszélt, hogy a 2011 tavaszán leállították egy tiszapalkonyai és kazincbarcikai erőmű működését, amelyet követően több mint kétszáz embert bocsátottak el, akik hónapokon keresztül nem jutottak hozzá a járandóságaikhoz. Hozzátette, hogy idén március 31-én pedig bezárt a tiszaújvárosi Tisza II. hőerőmű is, ahol több mint száz ember maradt munka nélkül.

Az elbocsátott több mint száz dolgozó ugyanolyan kilátástalan helyzetbe került, mint egy évvel korábban társaik - jelentette ki a politikus. A hazai erőműkapacitás közel tíz százalékkal csökkent, ami ellátásbiztonsági problémákat is felvet, miközben Kelet-Magyarországon nem lesz a rendszerszabályozásban részt vevő erőmű.

Fónagy János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára elmondta, hogy a cég felszámolója két alkalommal kérte támogatást a nemzeti foglalkoztatási alapból és ezt követően 204,5 millió forint bérgarancia-támogatást fizettek ki 208 dolgozónak. A kormány a lehetőségekhez képest mindent megtesz annak érdekében, hogy az elbocsátott dolgozók minél hamarabb munkához jussanak - tette hozzá.

Videó: Life Info

A Tisza II. erőmű 2009- től, kikerült az MVM portfoliójából, ezért önállóan, a piacon kellett volna helytállniuk, de a tulajdonosok nem hajtottak végre fejlesztéseket.

Az erőműleállás sem országos, sem helyi szinten nem veszélyezteti az ellátás biztonságát - jelentette ki.

Kovács Tibor nem fogadta el a választ, a parlament pedig 176 igennel, három nemmel és egy tartózkodás szavazott. Ujhelyi István levezető elnök ekkor felhívta a figyelmet, hogy habár 329 képviselői kártya van a helyén, de a parlament mégsem határozatképes. Ezután újabb szavazást kért, amelynek során 197 igent és három nem szavazatot adtak le, amivel a választ is elfogadták.

Jobbik: a kormány egészségügyi katasztrófahelyzetet teremthet

Apáti István (Jobbik) azt mondta, hogy a kormány egészségügyi katasztrófahelyzetet teremthet. Helyi példaként említette, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Mátészalkán megszűnhet vagy a minimálisra csökkenhet szülészeti, a nőgyógyászati és a gyermekellátás, miközben Fehérgyarmaton a sebészeti és traumatológiai míg Vásárosnaményban a sürgősségi ellátással történhet ugyanaz.

A képviselő azt mondta, hogy a kormányzat erről senkivel nem egyeztetett, az átalakítás során pedig a költséghatékonyságra hivatkoznak.

Réthelyi Miklós válaszként közölte, hogy az egészségügyi ellátórendszer átalakításával kapcsolatos egyeztetések jelenleg is zajlanak, ezért végleges döntések helyett csak szakmai koncepcióról tud beszélni. A képviselő által említett megyei struktúramódosítás a térség intézményeinek felelős vezetői által kidolgozott koncepciót tükrözi. Az intézmények teljesítményjelentéseiből megállapították a kapacitások kihasználatlanságát vagy nem megfelelő módon való használásával - tette hozzá, de leszögezte, hogy nem lesz drasztikus ágycsökkenés. Hozzátette, hogy a struktúraátalakítás során sem orvosokat, sem nővéreket nem fognak elbocsátani.

A választ a képviselő helyett végül az Országgyűlés fogadta el 200 igennel 84 nem ellenében.

Plenáris ülés az Országházban - április 16. Fotó: MTI (galéria)

Azonnali kérdések

Az MSZP a vörösiszap sújtotta térség védelmében emelt szót

A szocialista Pál Béla arra hívta fel a figyelmet, hogy a vörösiszap-katasztfórfa sújtotta térségben a szárazság miatt jelentősen megnőtt a szálló por mennyisége a levegőben, március végén előfordult, hogy a megengedett szint tízszeresét is elérte. Kifogásolta, hogy ennek ellenére semmilyen intézkedés nem történt az ott élők egészségének védelme érdekében.

Hozzátette: az MSZP ezért határozati javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, amelyben azt kívánják elérni, a kormány vizsgálja felül a kármentő alap felhasználásának módját.

Tállai András elmondta, hogy a sajnálatos ipari katasztrófa után a MAL Zrt. technológiát váltott - átállt a száraz tárolásra - a tárolóját azonban még nem tudta földdel lefedni. Ha ez megtörténik, a térség szálló por veszélyeztetettsége is megszűnik.

A Jobbik a Kárpát-medencei Magyar Jogsegélyszolgálat felállítására kérdezett rá

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás arra várt választ, hogy mikor kezdi meg működését a pártja kezdeményezésére, 50 millió forintból felállítandó kárpát-medencei Magyar Jogsegélyszolgálat.

A politikus beszámolt azokról a civil tevékenységekről, amelyek a határon túl élő magyarokat szolgálja esetleges atrocitások esetén. Szerinte megengedhetetlen bűnös semmittevés jellemzi a kormányt ezzel kapcsolatban.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes válaszában felsorolta azokat a határin túli szervezeteket, amelyekkel a kormány felvette a kapcsolatot . Beszámolt arról a konferenciáról is, amelyet tavaly novemberben rendeztek számukra, hozzátéve: a kabinet képzést is szervezne ezen egyesületek, alapítványok számára.

Válaszát azzal zárta: próbálja rászorítani a minisztériuma nemzetpolitikával foglalkozó egységét arra, hogy minél több gyakorlati eredményről számolhassanak be.

Az LMP a hulladék-megelőzést kérte számon

Az LMP-s Szilágyi László arra várt választ, hogyan reagált az Európai Bizottság a magyar termékdíj-rendszerre, valamint arra, mennyi a már hasznosított hulladék mennyisége? Kifogásolta, hogy egyelőre nem sok tendert írtak ki ebben a kérdésben.

Budai Gyula államtitkár elmondta, hogy a Bizottság megvizsgálta és csak megjegyzést tett a javaslatra, de mivel több tagállam is észrevételeket tett, ezért a notifikációs határidő július 2-ig tolódott. Eddig az Országgyűlés sem tarthatja meg a zárószavazást a jogszabályról - közölte.

16:14 - Az egészségügyi átalakítás, az osztatlan közös tulajdonú földterületek, a katasztrófavédelmi reform illetve a korkedvezményes nyugdíj is téma volt az interpellációk között hétfőn, az Országgyűlésben.

MSZP: mi lesz a Komárom-Esztergom megyei egészségügyi intézményekkel?

Lukács Zoltán (MSZP) a Komárom-Esztergom megyei egészségügyi intézmények államosítása ellen szólalt fel. Azt kérdezte a szakminisztertől: meg tudja-e ígérni, hogy nem lesz leépítés, hogy nem kell messzebbre utazniuk az ellátásra szorulóknak és egyeztetnek-e az érintett önkormányzatokkal?

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter válaszában leszögezte: eddig is számtalan egyeztetést folytattak a településekkel. Hangsúlyozta: a kormány célja az egészségügyi ellátórendszer átalakítása, vagyis az a reform, aminek a végrehajtása az MSZP-nek 8 év alatt nem sikerült. Szerinte nem igaz, hogy a változások Komárom-Esztergom megyét érintik a legsúlyosabban, hiszen az átalakítás egységes. Kiemelte azt is, hogy a végleges döntések még nem születtek meg.

Lukács Zoltán a választ nem fogadta el, de az Országgyűlés 202 igen és 54 nem szavazattal és 34 tartózkodással igen.

Plenáris ülés az Országházban - április 16. Fotó: MTI (galéria)

Jobbik: mit kezd a kormány az osztatlan közös tulajdon problémájával?

Egyed Zsolt (Jobbik) az Antall-kormány idején kialakult osztatlan közös tulajdon intézményének felszámolásával kapcsolatban érdeklődött. Szerinte ugyanis ez a gyakorlat jelentősen csökkenti a magyar földterületek egységes értékesítését és az érdemi hasznosítását, hiszen az egységes osztatlan tulajdon miatt jelenleg is több tucat tulajdonosa lehet egy-egy kisebb földterületnek.

Budai Gyula államtitkár elismerte, hogy az osztatlan közös tulajdon problémát okoz, amelyet a külföldiek földvásárlási moratóriumának 2014-es megszűnéséig meg kell oldani. Kiemelte: a leghatékonyabb védekezési módszer jelenleg az állami elővásárlási jog, hiszen ezzel megakadályozható, hogy zsebszerződésekkel külföldiek kezébe kerüljenek a földek. A későbbiekben pedig az új földtörvény segíthet rendezni ezt a kérdést - tette hozzá.

Egyed Zsolt nem fogadta el az államtitkári választ, a képviselők azonban 191 igen, 86 nem szavazattal és 3 tartózkodással megtették azt.

Fidesz: mik a katasztrófavédelem átalakításának tapasztalatai?

Kulcsár József Ferenc (Fidesz) az országos katasztrófavédelmi rendszer átalakításának tapasztalatairól és az esetleges további szükséges intézkedésekről kérdezte a belügyminisztert.

Tállai András államtitkár válaszában elmondta: az átalakítás után 467 fővel többen teljesítenek szolgálatot a katasztrófavédelem kötelekében, az egységesítés kapcsán pedig folyamatosan egyeztetnek az önkormányzatokkal. Újdonság a katasztrófavédelmi őrsök felállítása: eddig 16 ilyen alakult meg, év végéig pedig további 49 indulhat be. Az őrsök folyamatos ügyeletben állnak.

Kulcsár József Ferenc elfogadta az államtitkári választ.

LMP: a kormány álljon ki az EU-s energiahatékonysági irányelv mellett

Jávor Benedek (LMP) azt kérte, hogy a magyar kormány álljon ki egyértelműen az EU-s energiahatékonysági irányelv mellett. Elmondta, hogy az irányelvről várhatóan már az idei év első felében dönt az EU, de azt megelőzően, az energiaügyi miniszterek találkozóján már megszülethet egy informális határozat.

A politikus azt mondta, hogy az energiahatékonysági beruházások, azon belül is az épületfelújítások, évente 55 ezer, hosszú távon több százezer embernek adhatnának munkát, miközben a lakosság minden esztendőben 23 milliárd forintot takarítana meg. Szavai szerint ehhez arra lenne szükség, hogy az állam évente 50 milliárd forintot szánjon ezekre a beruházásokra. Hozzátette, hogy ez a pénz két év alatt visszatérülne az adóbevételekből.

Hangsúlyozta, hogy az energiapolitikai irányelv megkövetelné, minden évben energetikai felújítást hajtsanak végre a középületek három százalékán, de ennek aránya jelenleg csak fél százalék.

Fónagy János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta, hogy Magyarország általánosságokban egyetért a célkitűzésekkel és célokkal, miközben a meglévő épületállomány energetikai felújítása prioritás az ország számára. Jelenleg is zajlanak a tárcaközi és szakértői egyeztetések a három százalékos célszámról - tette hozzá.

Az energiaügyi miniszterek informális találkozóján nem várható döntés az irányelvről és még nem alakult ki szövegszerű tanácsi álláspont- közölte az államtitkár.

Jávor Benedek nem fogadta el a választ, de a Ház 192 igennel 53 nem ellenében megtette azt.

A vegyipari dolgozók nyugdíjlehetőségeiről kérdezett az MSZP

Harangozó Tamás (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány megszüntette a korhatár előtti nyugdíjazás lehetőségét, miközben elvették a rendvédelmi szervek és a katonák kedvezményeit is. Három kivételezett csoport maradt, a balett-táncosok, a bányászok egy csoportja és a negyvenéves munkaviszonnyal rendelkező nők - jelentette ki.

A politikus megjegyezte, hogy a fideszes Kontur Pál korábbi kijelentéseivel ellentétben úgy látják, hogy az atomiparban és a vegyiparban dolgozók sem kapnak kedvezményeket.

Plenáris ülés az Országházban - április 16. Fotó: MTI (galéria)

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter leszögezte, hogy az év végéig nem változik a korkedvezményes nyugdíj megszerzése. Egyúttal hangsúlyozta: a szerzett jogok nem csorbulnak, tehát aki év végéig jogot szerzett a korkedvezményre, az ezt bármikor érvényesítheti.

Kiemelte azt is, hogy a korkedvezményes rendszer régóta megérett az átalakításra. Elmondta, hogy a vegyiparban dolgozók például azért nem tudták elérni a korkedvezményes nyugdíjakat, mert a jelenlegi jogszabály a munkaköröket határozza meg és nem az ártalmakat.

A politikus nem fogadta el a választ, ellentétben a parlamenttel, ahol 177-en szavaztak igennel és 85-en nemmel.

15:03 - Az Élet menetéről, a tranzakciós adóról, a Paksi Atomerőmű bővítéséről, valamint a borászat adminisztrációs terheinek csökkentéséről szóltak hétfőn napirend előtt a képviselő, egyikük Antall Józsefre és Mádl Ferencre emlékezett felszólalásában.

A napirend előtti felszólalásokat megelőzően Lezsák Sándor, a parlament házelnöki feladatokat gyakorló alelnöke megemlékezett a holokauszt magyarországi áldozatairól, valamint az idén száz éve született Raoul Wallenberg svéd diplomatáról, aki tízezrek életét mentette meg a vészkorszakban.

Az MSZP az Élet menetéről

A szocialista Steiner Pál szintén a holokauszt áldozataira emlékezett. Mint mondta, az országból csaknem 570 ezer magyar polgárt hurcoltak el a vesztőhelyekre az akkori magyar hatóságok közreműködésével.

A politikus emlékeztetett a vasárnapi Élet menete felvonulásra, amelyen elmondása szerint csaknem tízezren vettek részt, és felhívta a figyelmet azok áldozatos segítségére, akiknek sok üldözött az életét köszönheti. Napjainkban is fel kell lépni minden ordas eszme ellen - mondta, és azt kezdeményezte: az Országgyűlés teremtse meg a feltételeit annak, hogy minden, a közoktatásban tanuló diáknak lehetősége legyen felkeresni az auschwitz-birkenaui emlékmúzeumot.

Rétvári Bence államtitkár kijelentette: mind a magyar kormány, mind az emberek egyértelműen elutasítják az antiszemitizmust és a rasszizmust. Az emléknap - emlékeztetett - a korábbi Orbán-kormány kezdeményezésére jött létre.

A politikus a népirtást az ország és az egész emberiség tragédiájának tartotta.

Jobbik: kinek használ a legújabb Fidesz-adó?

A jobbikos Z. Kárpát Dániel - aki a kormányt egy olyan buldózerhez hasonlította, amelynek részeg a sofőrje - a tranzakciós adó bevezetésének ötletét bírálta. Mint mondta, az adót terheléskor és jóváíráskor is fizetnie kellene a számlatulajdonosnak, valamint a sárga csekket feladóknak.

Úgy fogalmazott: miközben a raportra járó magyar minisztereket előszobáztatják Nyugat-Európában, valójában ott döntenek arról, hogy mit lehet tenni a magyar gazdaságpolitikában.

A politikus azt javasolta, hogy a kiskeresetűek számára szociális bankszámlát hozzon létre a kormányzat, amely ingyenes bankolást biztosítana számukra, hiszen - mint mondta - semmi nem indokolja, hogy velük további díjtételeket fizettessen a kormányzat.

Jelenleg még nincs kormánydöntés a pénzügyi tranzakciós adóról - mondta válaszában Cséfalvay Zoltán államtitkár, hozzátéve ugyanakkor, hogy leghamarabb a jövő évtől lehetne bevezetni egy ilyen adót, amelynek mértéke egy ezreléknyi lenne.

Elmondta azt is, hogy a kormányzat adópolitikájába jól illeszkedik, ha nem a jövedelmet, hanem a fogyasztást és a forgalmat adóztatja.

Plenáris ülés az Országházban - április 16. Fotó: MTI (galéria)

Az LMP a fenntarthatóságot kérte számon a kormányon

Az LMP-s Jávor Benedek a fenntarthatóság politikáját számon kérve a kormányon, kijelentette, "önöknek leginkább annyi van a fejükben, hogyan lehetne a Fidesz pártkasszáját közpénzből fenntartani".

Kifogásolta, hogy a kormány még a következő kabinetre sincs tekintettel, amikor a Paksi Atomerőmű fejlesztését tűzi célul, a GDP 10 százalékára rúgó beruházást pedig kamuprojektnek, mutyizásnak nevezte, amelynek egyetlen célja, hogy megtömjék az oligarchák zsebét.

Jávor Benedek ugyanakkor a beruházás szükségességét is vitatta, és azt mondta, célja, hogy a pénzek a Simicska Lajos tulajdonában lévő Mahírnál vagy egy volt fideszes kabinettitkár cégénél, a Young and Partnersnél landoljanak.

Kifogásolta, hogy az állam akár az MVM, akár a Paksi Atomerőmű állami részvénypakettjét is "dobra verheti".

Kovács Pál államtitkár ez utóbbit cáfolta, mondván: kormányrendelet védi ezeket a részvénycsomagokat, mint nem privatizálható paketteket. Emlékeztetett arra, hogy 2009-ben döntött az Országgyűlés az atomerőmű bővítésének előkészítéséről.

Mint mondta, az atomenergia egyszerre szolgálja a versenyképességet, a fenntarthatóságot és az ellátásbiztonságot. Általa csökkenne az ország gázfüggősége - mondta, és visszautasította, hogy a kormánynak ne lenne világos elképzelése a fenntarthatóságról.

Fidesz: mikor indulhat el az integrált szőlő- és borinformatikai rendszer?

Tiffán Zsolt (Fidesz) az integrált szőlő- és borinformatikai rendszer bevezetésének időpontjára kérdezett rá. Mint mondta, a bevezetés hírét a borászok örömmel fogadták, mert csökkentheti adminisztrációs terheiket az adatszolgáltatás egyszerűsítése által.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter fontos ágazatnak nevezte a borászatot, amely mintegy 100 ezer család megélhetését biztosítja, és azon reményének is hangot adott, hogy augusztus 1-jétől az informatikai rendszer az ágazat szolgálatába állhat.

A KDNP két államférfira emlékezett

Tarnai Richárd (KDNP) Antall József egykori miniszterelnökre, valamint Mádl Ferenc korábbi államfőre emlékezett. Mint mondta, Antall József néhány nappal ezelőtt töltötte volna be a 80. életévét, míg egy hónapon belül lesz Mádl Ferenc halálának első évfordulója.

A néhai MDF-es miniszterelnök több fontos kijelentésére is felhívta a figyelmet, miszerint 15 millió magyar miniszterelnöke kívánt lenni, és arra is: Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Ezek a gondolatok ma megmutatkoznak az ország alaptörvényében - hívta fel a figyelmet.

Mádl Ferenccel kapcsolatban kijelentette: az igazi államférfi arról mutatkozik meg, hogy nem a pozíciója érdekli, hanem az, hogy mindig a nemzet érdekének képviselete vezérli.

Rétvári Bence államtitkár szerencsésnek nevezte az országot, amiért a rendszerváltás után olyan miniszterelnöke lehetett, mint Antall József. Hozzátette: a rendkívüli politikust kompromisszumkészsége is megkülönböztette másoktól.

Korábban

A kormánypárti javaslat jelenlegi formájában a képviselők a következő ciklustól parlamenti munkájukon kívül nem folytathatnak más keresőfoglalkozást, az ülésterem rendjét pedig a jövőben külön őrség biztosíthatná.

A parlament délután 13 órakor elsőként a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából tart megemlékezést. A határozathozatalok során pedig mindenekelőtt azt az ötpárti határozati javaslatot fogadhatják el, amely a világörökség évének nyilvánítaná 2012-t.

Ezt követően várható döntés az új országgyűlési törvényről, valamint a házszabály ahhoz kapcsolódó módosításáról. A kormányoldalnak előbbi indítvány egyes részeinek elfogadásához a képviselők kétharmadának igen szavazataira lesz szüksége, ami a módosító javaslatok során csak a Jobbik szavazataival lett meg. A KDNP-frakció harminc tagja ugyanis nem értett egyet a fideszes Kovács Zoltán azon kezdeményezésével, amely alapján a következő ciklustól nem folytathatnának más keresőfoglalkozást. A Jobbik azóta közölte, a zárószavazáson nem támogatják az előterjesztést. A Fidesz és a KDNP azóta többször is egyeztetett a törvényjavaslatról.

Rubovszky György, a kereszténydemokraták frakcióvezető-helyettese korábban az MTI-nek elmondta, egyebek mellett azt szeretnék elérni, hogy ne legyen főfoglalkozás a képviselőség, továbbá azt, hogy a javadalmazási passzusok csak 2014-ben lépjenek hatályba. Utóbbiban, mint azt Gulyás Gergely vasárnap az MTI érdeklődésére elmondta, megállapodott a két kormánypárti frakció, vagyis az új javadalmazási szabályok - amelyek alapján a képviselők tiszteletdíja a jelenleg bruttó 750 ezer forintos helyettes államtitkári fizetéssel egyezne meg - nem 2013. január 1-jén lépnek majd hatályba, hanem csak a következő általános parlamenti választás utáni új Országgyűlés alakuló ülésének napján.

A tervezett, új összeférhetetlenségi szabályokban viszont nem várható változás Gulyás Gergely szavai szerint. A törvényjavaslat az előző héten elfogadott módosításokkal arról is rendelkezik, hogy parlamenti képviselők - a miniszterek és az államtitkárok kivételével - nem lehetnek állami vezetők, nem állhatnak kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonyban, nem lehetnek közigazgatási szerv munkavállalói. Nem tölthetnek be polgármesteri, alpolgármesteri, főpolgármesteri, -helyettesi, megyei közgyűlési elnöki vagy alelnöki tisztséget, és nem lehetnek önkormányzati képviselők sem.

Rögzítenék továbbá, hogy az ülésnapról kizárt képviselőnek - az eredeti kormánypárti tervekkel ellentétben - mégsem kell elhagynia az üléstermet, tőlük csak a szót vonnák el aznapra. A kizárást az ülést vezető elnök akkor javasolhatja az Országgyűlésnek, ha a képviselő felszólalásában kirívóan sértő kifejezést használt, illetve ha házszabálysértő magatartását rendreutasítása után is folytatta. Az újonnan létrejövő Országgyűlési Őrség így csak a képviselői jogainak gyakorlásából felfüggesztett - erőszakot alkalmazó vagy azzal fenyegető - képviselőt vezettetheti ki az ülésteremből.

A házszabály módosítása egyebek mellett tartalmazhatja majd a frakcióalakítási szabályokat, így ez rögzítheti azt is, hogy a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalícióhoz tartozó tíz független képviselő ebben a ciklusban nem hozhat létre képviselőcsoportot. A fentiek mellett még egyetlen határozati javaslatról várható zárószavazás, a Ház ebben a nemzetiségek napjává nyilvánítaná december 18-át, arra hivatkozva, hogy az ENSZ korábban ezen a napon fogadta el a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek jogairól szóló nyilatkozatát.

Az ülésnap végén a kormány fogyasztóvédelmi törvénymódosító javaslatáról kezdődik vita, majd három korábban tárgyalni kezdett előterjesztéséhez szólhatnak hozzá ismét a képviselők.

Megosztás: Facebook Twitter E-mail

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!


Moderálásra küldöm 4. PipiczGabor 2012.04.17. 10:19

A szocik sem voltak feher baranyok de ezek boven hajazzak oket!

Moderálásra küldöm 3. maci53 2012.04.17. 09:43

Gyurcsányt és bűntársait már rég lekellett volna csukni.Nem vitatkozni vele a demokráciáról.Aki lenyúlta a KISZ-vagyont az halgasson.

Moderálásra küldöm 2. Qllancs 2012.04.16. 18:12

T. 1.
Az igaz ,hogy eltünt a sok--sok milliárd ft , de a fütyisz az elmúlt 2 év alatt még több kárt tett az országgal mint az elődei 20 év alatt !!!

Moderálásra küldöm 1. igazságkereső 2012.04.16. 11:25

A Gyurcsány Ferenc vezette DK.-nak 2014-től sem lenne szabad képviselőcsoportot létrehoznia! Az aki egy korábbi ciklusban - 2004-2010 között!- olyan politikát folytatott amely az országot pénzügyileg és politikailag a padlóra tett,nem szabadna még a politika közelébe sem engedni,mert amint az látható,sajnos több millió ember életét nehezítette és keserítette meg! Mindeközben Ő és társai vígan éldegéltek, mit sem törődve a rájuk bízott nemzet élethelyzetével, gazdasági és pénzügyi ellehetetlenítésével! S mindezt úgy látszik megtehették büntetlenül még akkor is, amikor több ezer milliárd forint tűnt el országlásuk ideje alatt!!



Töltés, kérem várjon!
ˆaz oldal tetejéreˆ

hirdetés

HIRDETÉS

Cikkajánló

bezár
asdasd
Kérem várjon, jelentkezését rögzítjük...