Délmagyar logó

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -5°C | 3°C

OGY - Feliratkozáshoz kötötték a választójogot

A szavazáskor LMP-s képviselők az ülésterem felső páholyából több köteg kék színű cetlit szórtak tiltakozásul a kormánypárti sorokra.
01.36 - A kisajátításról, valamint a választási eljárásról szóló törvényről is vitát nyitottak a parlament hétfői ülésén, utóbbi lezárása kedd hajnalra nyúlt át.


Részletes vita a kisajátításokat érintő törvénymódosításról

A kisajátításokról szóló törvénymódosítás részletes vitájában ellenzéki képviselők ismertették módosító javaslataikat. Szilágyi László (LMP) a törvény természetvédelmet érintő pontjait bírálta, amelyek - mint mondta - alkalmasak lehetnek, hogy a "hatalmi elit képviselői" megszerezzenek természetvédelmi területek, majd azokat továbbadhassák.

A szocialista Simon Gábor szintén azt kifogásolta, hogy a kormány nem támogatta azokat a környezetvédelmi célú változtatásokat, amelyek a jelenleginél nagyobb védelmet biztosítanának a polgároknak az állammal szembeni ügyeik intézésében.

A Jobbikos Magyar Zoltán egyebek mellett amiatt sajnálkozott, hogy a kormányoldal nem fogadta el változtatási javaslatait, így például azt sem, hogy a jövőben rövidebb határidőt állapítsanak meg a vételi ajánlattételre.

Kétperces felszólalások a választási eljárásról szóló törvény részletes vitájában

A választási eljárásról szóló törvény október eleji általános vitája után a hétfői részletes vita is szinte csak kétperces felszólalások sorozata volt. A vitát először az váltotta ki, hogy a Fideszes Tapolczai Gergely arról beszélt, úgy módosítaná a törvényt, hogy a fogyatékkal élők levélben vagy elektronikus módon is regisztrálhassanak. Harangozó Tamás (MSZP) úgy válaszolt, hogy pár órával korábban elfogadták: regisztrálni csak személyesen lehet. Bárándy Gergely erre reagálva többször is megkérte a kormányt: mondják el, hogy a választójogi törvényt kedden a szakbizottság milyen formában akarja majd módosítani. Papcsák Ferenc (Fidesz) azt mondta, módosítóik a vita során formálódnak meg. Erre Bárándy Gergely azt kérte tőle, hogy ne nézze "teljesen hülyének" az ellenzéket.

Ezután több jobbikos képviselő és a fideszes Csizi Péter között arról alakult ki szóváltás, hogy a kormánypárti képviselő korábban jobbikos e-maileket kapott, majd miután ezt szóvá tette a Parlament folyosóján egy jobbikos képviselőnek, nem kapott több ilyen tartalmú levelet.

Kiss Sándor (Jobbik) a benyújtott módosító indítványokról szólva azt mondta, meg kell jeleníteni a törvényben azt, hogy az embereknek felelősségteljes döntést kell hozniuk. Felvette azt is, hogy a választási bizottság tagjait "nem szerencsés" kétharmados többséggel választani, és azt javasolta, hogy négyötöddel válasszák meg a tagokat.

Szintén a bizottságról szólt az LMP-s Karácsony Gergely is, aki azt mondta, eddig a Belügyminisztérium felelőssége volt a választások lebonyolítása, de most a kormánytól elválasztanák a választási irodát, a parlamenti többségtől pedig a választási bizottságot. Ennek eredményeként mindenki mindentől független lesz, csak a Fidesztől nem - fogalmazott.

Az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a vitát, a módosító javaslatokról a parlament várhatóan következő ülésén dönt.

Napirend utáni felszólalásra Kepli Lajos (Jobbik) jelentkezett, aki szerint az a Balaton problémája, hogy nem tudni, valójában kié is a tó.

Ezt követően Lezsák Sándor lezárta a napirend tárgyalását, a képviselők reggel 9 órakor folytatják munkájukat.

20:13 - Határozathozatalokkal folytatódott a parlament hétfői ülése, a képviselők szavaztak egyebek mellett a Volánbusz-bizottság jelentésének elfogadásáról, a választójogról, valamint a Magyar Posta megmaradt monopóliumának megszüntetéséről.

Elfogadták a Volánbusz-bizottság jelentését

Az Országgyűlés kormánypárti és jobbikos szavazatokkal elfogadta annak a vizsgálóbizottságnak a jelentését, amely a Volánbusz Zrt. 2003-ban indult reorganizációs programjának végrehajtását tekintette át.

A jelentés megállapítja, hogy a Volánbusz felelőtlenül járt el a vagyonértékesítések során.

A bizottság azt tapasztalta, hogy a társaság napi költségeinek finanszírozása érdekében megvált értékesíthető ingatlanvagyonától, az esetek többségében magára nézve hátrányos szerződési feltételekkel.

A márciusban létrehozott testület feladata volt tisztázni egyebek mellett, hogy a Volánbusznál 2005 és 2008 között csaknem 5,5 milliárd forint értékben lezajlott értékesítéseknél érvényesültek-e az állami tulajdonnal való gazdálkodás elvei, etikusak voltak-e az eljárások és a közpénzfelhasználás.

Vizsgálták a többi között a szentendrei, valamint a fővárosi Szabolcs utcai és Andor utcai telephely eladásának körülményeit, a szentendrei pályaudvar, a gödöllői és az érdi műszaki telep értékesítését és visszabérlését, a fóti járműjavító beruházását, illetve a tranzakciókban résztvevő offshore cégek valós tulajdonosi hátterét.

Az MSZP különvéleményt fogalmazott meg a dokumentumról. Eszerint a bizottság nem tárt fel olyan, bizonyítható visszaélést, amely az ingatlanok értékesítése során felvetődött volna, és amely a Volánbusznak, áttételesen a magyar államnak kárt okozott volna.

Plenáris ülés az Országházban - október 29. Fotó: MTI (galéria)

Megszüntették a Magyar Posta megmaradt monopóliumát

A postai szolgáltatások liberalizációjának utolsó lépéseként az Országgyűlés megszüntette a Magyar Posta eddig megmaradt monopol helyzetét, így a teljes magyar postai piac megnyílt a magánszektor előtt.

A képviselők 254 igen szavazattal, 100 nem ellenében és tartózkodás nélkül fogadták el Németh Lászlóné fejlesztési miniszter erről szóló előterjesztését.

Az új postai keretszabályozás 2020 végéig egyetemes postai szolgáltatóként határozza meg a Magyar Postát, amit a tárcavezető indoklásában azzal magyarázott, hogy a piaci nyitás mellett továbbra is szükség van egy olyan szolgáltatóra, amely biztosítja a mindenkinek elérhető és megfizethető hagyományos postai szolgáltatásokat. A törvény állami kompenzációt tesz lehetővé a Magyar Postának, hogy a szükséges, de a piaci alapon meg nem térülő szolgáltatások miatt kieső bevételeit pótolja.

Az MNV tulajdonába kerülhet a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap vagyona

Térítésmentesen az államnak adhatja át a vagyonát a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. gyakorolhatja a parlament döntése alapján.

A fideszes Lázár János és Román István javaslatára, kormánypárti szavazatokkal elfogadott jogszabály értelmében a vagyonkezelő az átadott vagy az azok helyébe lépő eszközöket köteles elkülönítetten nyilvántartani.

Az átadott eszközök eladása nem számolható el költségvetési bevételként, az értékesítési, hozam- vagy más hasznosítási bevétellel egyező összeget az államadósság csökkentésére kell felhasználni. Az említett bevételek összegéről az MNV a beérkezésüket követő hónap közepéig írásos tájékoztatatást küld az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt.-nek.

A parlament 2010 decemberében, a nyugdíjrendszer átalakításának részeként hozta létre a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot, vagyonát az állami rendszerbe visszalépő korábbi magán-nyugdíjpénztári tagok portfóliója adta. Kezelője az ÁKK Zrt; az alap vagyonának értéke június végén 654,7 milliárd forint volt.

Az év végéig kell privatizációs jelentést készíteni

Az év végéig kapott haladékot a kormány arra, hogy az Országgyűlés elé terjessze a jelentését arról: teljesültek-e azok a környezetvédelmi előírások, amelyek a rendszerváltástól a jelenlegi kormány és önkormányzati képviselőtestületek megalakulásáig lezajlott privatizáció szerződéseiben szerepelnek.

Az Országgyűlés hétfőn 308 igen, 44 nem ellenében, tartózkodás nélkül módosította azt a határozatát, amelyet a kolontári vörösiszap-katasztrófa után fogadott el, és amelyben arra kérte fel a kormányt: mérje fel, megvalósultak-e a privatizációk során kikötött környezetbiztonsági, természetvédelmi pontok. A kabinetnek erre - az eredeti határozat szerint - az állami értékesítések esetében június 15-ig, az önkormányzati értékesítéseknél pedig június 30-ig lett volna lehetősége.

17:54 - Feliratkozáshoz kötötték a választójogot

A parlament az alaptörvény módosításával előzetes regisztrációhoz kötötte a választójog gyakorlását.

A hétfőn kormánypárti támogatással - 262 igen szavazattal, 84 ellenében - meghozott döntés alapján a magyarországi lakóhellyel rendelkező választók személyesen vagy elektronikus úton, az internetes ügyfélkapun, a határon túl élő állampolgárok levélben vagy elektronikus úton kérhetik felvételüket a névjegyzékbe a parlamenti választást megelőző 15. napig.

Plenáris ülés az Országházban - október 29. Fotó: MTI (galéria)

A Fidesz eredeti javaslatával szemben az alaptörvény így nem egyszerűen lehetővé teszi az előzetes regisztráció bevezetését, hanem rögzíti, hogy a választójog csak feliratkozás után gyakorolható, és a névjegyzékbevétel alapvető szabályait is tartalmazza. Az erről szóló módosításokat két héttel ezelőtt az alkotmányügyi bizottság indítványára fogadta el a Ház.

A névjegyzéket minden országgyűlési választás előtt meg kell majd újítani, kivéve, ha a voksolást a parlament feloszlása vagy feloszlatása miatt tartják.

A kormánypártok választási eljárási törvényjavaslata a Magyarországon élőknek is lehetőséget adna a levélben történő regisztrációra - igaz, csak két hétig, a választást megelőző év szeptemberében -, ám az alkotmánymódosításban ez nem szerepel.

A Fidesz ezt Péterfalvi Attilának, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének aggályaival magyarázta. Rogán Antal frakcióvezető ugyanakkor nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a jelenleg a parlament előtt fekvő eljárási törvény mégis tartalmazzon majd olyan rendelkezést, amely alapján a magyarországi lakcímmel rendelkezők is regisztrálhatnának levélben a szavazásra.

A feliratkozás szabályainak alaptörvénybe foglalása azért lényeges, mert a kormánypártok korábban jelezték: előzetes normakontrollt kérnek az Alkotmánybíróságtól az új választási eljárási törvényről.

A záróvitában az MSZP, a Jobbik és az LMP is bírálta az előzetes regisztráció bevezetését, azt hangsúlyozva, hogy szükségtelenül korlátozza a választójog gyakorlását.

Az eredmény kihirdetésekor LMP-s képviselők az ülésterem felső páholyából több köteg kék színű cetlit szórtak tiltakozásul a kormánypárti padsorokra, utalva az 1947-es kékcédulás választáson történt csalásokra. Az elnöklő Balczó Zoltán ezután felszólította az LMP politikusait, hogy "ha nem láncolták magukat oda", akkor hagyják el a karzatot és foglalják el helyüket.

Plenáris ülés az Országházban - október 29. Fotó: MTI (galéria)

Wittner Mária fideszes képviselő ügyrendi felszólalásában azt mondta: hatéves képviselői pályafutása alatt "ilyen botrányos dolog még nem történt" a Házban, és vizsgálatot sürgetett.

Az Országgyűlés másodszor módosította az év eleje óta hatályos alaptörvényt: júniusban azt deklarálták, hogy az alkotmányhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezések is alaptörvény-erejűek, valamint eltörölték a nemzeti bank és a bankfelügyelet összevonását engedélyező rendelkezést.

17:26 - Az iskolák állami kézbe adásával, a húsipar helyzetével, útfejlesztéssel, az önkormányzatisággal, valamint a Fővárosi Önkormányzat szentgotthárdi pszichiátriai intézetével foglalkoztak a kérdések, az Országgyűlés hétfői ülésén.

MSZP: mi lesz a pedagógusok pluszjuttatásaival?

Tóth József (MSZP) kifogásolta, hogy a köznevelési törvény számos kérdésre nem ad választ az iskolák állami kézbe kerülésével kapcsolatban. Azt mondta, a kormány késik a végrehajtási szabályokkal, "miközben hat hét van az államosításig".

Arra várt választ: mi lesz a pedagógusok pluszjuttatásaival és ki lesz a tanárok munkáltatója. Halász János államtitkár célként azt nevezte meg, hogy az állam hatékonyan orvosolja a felmerülő problémákat, és közölte azt is, hogy a pedagógusok meg fogják kapni munkájuk jogos ellenértékét. A jogutódlással kapcsolatos szabályokat külön törvény fogja szabályozni - mondta -, amelyet szombaton terjesztett a Ház elé a kormány.

Plenáris ülés az Országházban - október 29. Fotó: MTI (galéria)

A Jobbik a húsipar érdekében szólalt fel

Lenhardt Balázs (Jobbik) arra emlékeztetett, hogy a kaposvári után a Gyulai Húskombinát felszámolása is megkezdődött, és az újabb élelmiszerár-robbanás szerinte a még talpon maradt cégeket is elsodorhatja. Mit kívánnak tenni? - tette fel a kérdést a kormány képviselőjének, hangsúlyozva: az élelmiszeriparnak sürgősen tőkére van szüksége. A jobbikos képviselő az élelmiszerek áfájának csökkentését is javasolta.

Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta: az áfakulcs csökkentésével részben nyitott kapukat dönget a képviselő. Hozzátette: a tárca már egyeztetett erről a terméktanácsokkal, ám az intézkedés költségvetési hatását is elemezni kell - hangsúlyozta.

Fidesz: mi lesz a 86-os út fejlesztésével?

Kovács Ferenc (Fidesz) a Szombathely és Vát közötti útszakasz befejezésének felgyorsítására kérdezett rá, amelyet az ország egyik legterheltebb útszakaszának nevezett. Beszámolt arról, hogy bizonytalanná vált a beruházás befejezése, miután az egyik kivitelező kiszállt a projektből.

Fónagy János államtitkár elmondta: a 86-os főút fejlesztését a kormány kiemelt projektnek tekinti, és a szerződést már alá is írták az új vállalkozással. Azóta folyamatos a munkavégzés, legkésőbb 2014. június 30-ig be kell fejezni a beruházást - hangsúlyozta.

Az MSZP az önkormányzatiságról beszélt

Nemény András (MSZP) az önkormányzatok helyzetéről szólva azt emelte ki: még nem dőlt el, hogy az állami hitelátvállalás fejében milyen vagyonelemek kerülnek át az államhoz. Arra is választ várt: milyen szerepük marad így a helyhatóságoknak. "Az iparűzési adó hány százalékát veszítik el? Mi lesz a hitelátvállalás valódi ára? Van-e még értelme önkormányzatokról beszélni?" - sorolta a kérdéseket a képviselő.

Tállai András államtitkár közölte: az MSZP-nek nincs hitelesen joga erről kérdezni, mert a kormányaik nyolc éve alatt tönkretették az önkormányzati rendszert.

Az önkormányzatoknak szerinte jelentős szerepük lesz a fejlesztésekben, az iparűzési adó pedig száz százalékban helyben marad - közölte.

Jobbik: mi lesz a főváros pszichiátriai otthonával?

Bana Tibor (Jobbik) a Fővárosi Önkormányzat Szentgotthárdi Pszichiátriai Betegek Otthonának államosítására, annak részleteire kérdezett rá. Mint mondta, Közép-Európa legnagyobb bentlakásos otthonában a működési feltételek folyamatosan romlottak az elmúlt években. Félőnek tartotta, hogy hamarosan elbocsátások lesznek az intézményben, a lakók pedig az utcára kerülnek.

Halász János államtitkár közölte: az állam a bentlakásos intézmények közül azokat veszi át, ahol a minőség garanciája alapvetően fontos. Célnak nevezte, hogy ezek egyformán magas szintű ellátást nyújtsanak. A szentgotthárdi intézmény kiemelkedő munkát végez - fogalmazott - , az ott élők ellátása, gondozása garantált, mint ahogy a dolgozók munkahelye is.

16:52 - A megszorítások, a fiatalok jövőképe, az ellenzéki adóprogramok, az önkormányzati konszolidáció, a földpályázati program és az elvándorlás is téma volt az azonnali kérdések között hétfőn, az Országgyűlésben.

Jobbik: ez lenne a szabadságharc?

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint Matolcsy György lekörözte Bokros Lajost a megszorításokat tekintve. Példaként említette, hogy a tandíjat Bokros Lajos csak "meglebegtette", de azt a második Orbán-kormány vezette be. Szerinte a kormány által bejelentett egyenlegjavító csomagok megfojtják Magyarországot. "Ez lenne a szabadságharc?" - tette fel a kérdést a jobbikos politikus. Hangsúlyozta azt is, hogy a megszorító csomagok hatásait valójában az ügyfelek, a lakosság fizetik meg.

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár szerint nem megszorítás, amit a kormány csinál, hanem tehermegosztás az állam, az üzleti szféra és a lakosság között. Kiemelte azt is, hogy a kormány célja az államháztartási hiány 3 százalék alatt tartása.

LMP: a jövőkép hiánya miatt menekülnek a fiatalok

Széll Bernadett és Vágó Gábor LMP-s képviselők a fiatalok magyarországi helyzete kapcsán szólaltak fel. Szerintük a kilátástalanság és a jövőkép hiánya okozza a fiatalok tömeges külföldi elvándorlását. Példaként említették a munkanélküliséget és az ingyenes felsőoktatás szűkülését. Vágó Gábor szerint át lehetne nevezni a Fiatal Demokraták Szövetségét koravén autokraták szövetségévé.

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszában az LMP gazdasági programját bírálta, amely szerinte a magas fizetésű munkavállalókra - akik legtöbb esetben felsőoktatási diplomával rendelkeznek - magasabb adót vetne ki. Feltette a kérdést, hogy az LMP-s politikusok szerint ez lenne-e az a jövőkép, ami miatt a fiataloknak itthon kellene maradniuk?

Plenáris ülés az Országházban - október 29. Fotó: MTI (galéria)

Fidesz: mibe kerülnének az ellenzéki adótervek?

Balla György (Fidesz) az ellenzéki pártok programjairól kérdezte a kormányt. Szerinte az MSZP és az LMP az embereket akarja megadóztatni a bankok helyett. Szavai szerint: létrejött a "Gyurcsány-Bajnai szövetség, amelynek előfutárai itt ülnek a parlamentben az MSZP és az LMP színeiben".

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár szerint az ellenzéki pártok adóelképzelései egyénenként több tízezer forintba kerülnének a társadalomnak, valamint a szürkegazdaság újbóli elterjedését eredményeznék, éppen ezért a kormány nem támogatja azokat.

Jobbik: lesz a konszolidáció mellett elszámoltatás is?

Hegedűs Lórántné (Jobbik) az önkormányzatok adósságának állami átvállalásáról kérdezett. Azt szerette volna tudni, hogy a konszolidációval párhuzamosan tervez-e a kormány elszámoltatást is az egyes felelőtlenül gazdálkodó önkormányzati vezetőkkel szemben?

Navracsics Tibor közigazgatási miniszter hangsúlyozta: vannak megfelelő állami szervek az elszámoltatás lefolytatására, amelyek törvénytelenség esetén, ahogyan eddig is, úgy ezután is el fognak járni.

MSZP a fekvőbeteg-ellátásról

Kovács Tibor (MSZP) azt mondta, hogy egy évvel a fekvőbeteg-ellátás államosítása után az látszik, hogy az új rendszer kevésbé hatékony, mint a korábbi. Szavai szerint a színvonal nem javult és az ellátórendszer működése sem lett egyszerűbb. Hozzátette, hogy miközben néhány területen beláthatatlan hosszúságúra nyúltak a várólisták, tömegessé vált az egészségügyben dolgozók elvándorlása is.

Halász János államtitkár válaszként azt felelte, hogy a szocialisták tönkretették az egészségügyet, a jelenlegi kormány viszont rendbe teszi azt. Az MSZP kabinetek alatt a kórházak adósságállománya az egekbe szökött, miközben a betegek "megsarcolására" bevezették a vizitdíjat és a kórházi napidíjat.

LMP: fejér megyei gazdák saját kezelésbe vettek állami földeket

Szabó Rebeka (LMP) azt mondta, hogy a Fejér megyei Kajászón élő gazdák, helyi civil szervezetekkel együtt úgy döntöttek, hogy a szabálytalanságok felszámolásának érdekében októbertől saját kezelésbe vesznek két, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) bérleti pályázatán meghirdetett földterületet.

A képviselő azt mondta, arról a 285 hektár állami földről van szó, amit egy kápolnásnyéki nádarató nyert el egy pályázaton, amelyiken a kajászói gazdák nem jutottak területekhez.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter azt felelte, hogy a földhaszonbérleti program minden esetben megfelel a jogszabályoknak. Hangsúlyozta, hogy a pályázaton az adott településen vagy attól húsz kilométerre élők vehetnek részt és a győztes ebben az esetben is ebből a körből került ki.

MSZP: miért jönnének haza az elvándorlók?

Nemény András (MSZP) azt kérdezte, hogy a kormány miért nem tesz már most olyan lépéseket, amivel meg lehet állítani a fiatalok egyre drasztikusabb méreteket öltő elvándorlását. Véleménye szerint a Fidesz viszont nem érti meg a XXI. század követelményeit, azt, hogy az emberek már nem tudnak várni, mert nincs miből, ugyanis sorra szűnnek meg a munkahelyek, a továbbtanulás lehetőségét pedig elveszik a nehezebb sorsúaktól.

Feltette a kérdést: miből gondolja a kabinet, hogy hatékony cselekvési terv hiányában hat év múlva tömegével indulnak haza külföldről a magyar fiatalok.

Hoffmann Rózsa államtitkár azt mondta, egy szó sem igaz abból, hogy a kormány bezárta a felsőoktatás kapuit a rosszabb anyagi helyzetben lévő fiatalok előtt. A diákhitel mindenki számára lehetővé teszi a továbbtanulást - jelentette ki.

16:08 - A törökbálinti általános iskoláról, a Magyar Turizmus Zrt. és az Agrármarketing Centrum összevonásáról, a kabai földpályázatokról és a gyermekotthonok államosításáról interpelláltak a képviselők hétfőn az Országgyűlésben, míg az azonnali kérdések között elsőként arról volt szó, hogy kaphatnak-e kártérítést a vörösiszap-katasztrófa másodlagos károsultjai.

Fidesz: elkezdődhet-e a tanítás 2013 őszétől a törökbálinti Bálint Márton iskolában

Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz) azt kérdezte, hogy 2013 őszétől elkezdődhet-e a tanítás a törökbálinti Bálint Márton iskola és sportközpontban, amelyet korábban PPP-projektben kezdtek építeni. Emlékeztetett arra, hogy a kormány korábban határozatban döntötte el, hogy 15 milliárd forint értékben vált ki olyan előnytelen PPP projekteket - köztük a törökbálinti iskola beruházását - amelyeket a szocialista kormányok indítottak el 2002 és 2010 között.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára arról számolt be, hogy a kormányhatározat alapján elkezdődtek és előrehaladott állapotban vannak a tárgyalások a PPP-szerződés megszüntetéséről, illetve az építmény és földterület állami tulajdonba kerüléséről. Az államtitkár szerint ez lehetővé teszi, hogy 2013-as tanévben megkezdődjön az oktatás az intézményben.

A fideszes képviselő elfogadta az államtitkári választ.

Plenáris ülés az Országházban - október 29. Fotó: MTI (galéria)

MSZP: miért vonták össze a Magyar Turizmus Zrt.-t és az Agrármarketing Centrumot

Pál Béla és Horváth András szocialista képviselők közös interpellációjukban azt firtatták, hogy miért vonta össze a kormány a Magyar Turizmus Zrt.-t és az Agrármarketing Centrumot. Pál Béla azt is megkérdezte, hogy várhatóak-e további szervezeti átalakulások.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára válaszában hangsúlyozta: a turizmus-marketing és az agrárágazat marketingje szorosan kapcsolódik egymáshoz. Közölte: szervezetileg az átalakítás azt jelenti, hogy van egy turisztikai vezérigazgatóság, a két cég korábbi vezetői pedig vezérigazgató-helyettesek lettek.

Horváth András jelezte: nem fogadják el a választ, de az Országgyűlés többsége megszavazta 191 igen és 71 nem szavazat ellenében.

Jobbik: mi történik a kabai földpályázatokkal?

Kulcsár Gergely (Jobbik) a Hajdú-Bihar megyei Kaba állami földpályázatai ügyében interpellált, szerinte ugyanis nem helyi gazdák nyertek, hanem más településekről pályázók, köztük egy közeli település fideszes polgármestere. Az ellenzéki képviselő szerint igazolódni látszanak Ángyán József szavai, hogy a kormány nem a helyi gazdálkodókat hozza helyzetbe, hanem klientúra-épításre használja a földbérlet-pályázatokat.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter válaszában megalapozatlannak tartotta az interpellációban megfogalmazottakat. Hangsúlyozta: korábban Hajdú-Biharban korábban 50-en, most 418-an bérelhetnek földet. Az államtitkár konkrét ügyben azt mondta: új pályázatot fognak kiírni, mert egy cég az érintett területek felett öntözési és a szennyvízfelhasználási engedéllyel rendelkezik, és ezzel az információt nem rendelkeztek a pályázat kiírásakor.

A jobbikos képviselő nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés 203 igen, 71 nem és 5 tartózkodás mellett megszavazta azt.

MSZP: "eszement" államosítási gyakorlat folyik

Gúr Nándor (MSZP) az országban folyó "eszement" államosítási gyakorlatról beszélt, azzal kapcsolatban, hogy a kormány 60 fogyatékosokat ellátó, illetve pszichiátriai intézetet és 119 gyermekotthont akar államosítani. A szocialista képviselő feltette a kérdés, hogy vajon miről szól ez a történet, az emberről vagy a sok milliárd forintot érő épületekről.

Halász János államtitkár válaszában kijelentette: a legjobb megoldás, ha állami fenntartásba veszik a szocialista kormányzás miatt súlyos csődhelyzetbe került intézményeket. Mint mondta, a bentlakásos szociális intézmények és a gyermekvédelmi szakellátás szolgáltató tevékenységei közül az állam azt az intézményi kört veszi át, ahol a szolgáltatás stabilitása kiemelten fontos. Hangsúlyozta: az állami működés garancia a csődhelyzetek elkerülésére. Közölte azt is, hogy az intézményváltás miatt nem fog utcára kerülni egyetlen ellátott sem.

Gúr Nándor nem fogadta el a választ, de a képviselők többsége megszavazta azt, 193 igen, 49 nem és 23 tartózkodás mellett.

Azonnali kérdések

MSZP: kaphatnak-e kártérítést a vörös-iszap-katasztrófa másodlagos károsultjai?

Pál Béla és Gőgös Zoltán MSZP-s képviselők azt kérdezték, hogy kaphatnak-e kártérítést a vörösiszap-katasztrófa másodlagos károsultjai. Pál Béla egy egyesület levelét vitte oda Tállai András belügyi államtitkárhoz, amelyben 800 károsult kárigényéről írnak.

Tállai András ugyanakkor azt kérte a képviselőtől, hogy mondja el, mit jelent pontosan a másodlagos kár, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az állam eddig 38,5 milliárd forintot költött helyreállításra és kárenyhítésre.

Gőgös Zoltán korrekt választ sürgetett, és úgy vélte, a kormány nem akarja megérteni az ottani emberek kérését. Tállai András viszonválaszában azt ígérte, hogy megvizsgálják a levelet, de arra hívta fel a figyelmet, hogy a kárenyhítésben a károkozónak is van felelőssége.

Plenáris ülés az Országházban - október 29. Fotó: MTI (galéria)

15:23 - A civil szervezetek támogatása, az új büntető törvénykönyv (Btk.) és a szakorvosjelöltek ügyelete szerepelt az interpellációk támái között hétfőn a parlamentben.

A Ház döntése alapján kedden tartják meg annak a fideszes javaslatnak az általános vitáját, amelyik az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló országgyűlési határozatot azzal egészíti ki, hogy költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása során a büdzsé egyenlegére, illetve a fejezetek bevételi és kiadási főösszegére - a kormány által benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslat kivételével - kizárólag a költségvetési bizottság nyújthat be módosító javaslatot. A napirend kiegészítéseként elfogadták a képviselők azt is, hogy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény módosításának általános vitáját még hétfőn tartsák meg. Az adótörvények általános vitájára ötórás időkeretet állapítottak meg.

MSZP: politikai döntés született a civil szervezetek pályázatainál

A szocialista Varga Zoltán arról beszélt, hogy a civil információs pontok felállítását célzó és 35 milliós támogatást jelentő pályázaton szerinte túlnyomórészt fideszes pártkötődésű szervezetek nyertek. A szakmai helyett politikai döntés született - mondta, hozzátéve: a nyertesek sok esetben nem feleltek meg a pályázat feltételeinek sem. Kitért arra is, hogy tájékozódni szeretett volna az illetékes főosztályon, de elutasították. Miért nem lehetett megismerni a nyertes pályázatokat, és mikor vonják vissza a címeket a nem teljesítő szervezetektől? - kérdezte.

Halász János államtitkár visszautasította a civil társadalom és a kormány nevében, hogy a nyertes szervezeteket nem szakmai alapon választották ki, és leszögezte: nem járt külön pénzügyi támogatás a cím mellé. A nyertesek lehetőséget kaptak, hogy a civil információs centrum szolgáltatásainak ellenértékét fedező pályázaton vegyenek részt. Hozzátette: a pályázaton nem nyert civilek közül tíz élt a betekintés lehetőségével, de írásbeli panasz végül nem érkezett. Olyan probléma, amiről a képviselő beszél, nem létezik - szögezte le.

A képviselő nem fogadta el, az Országgyűlés 210 igen, 81 nem szavazattal jóváhagyta a választ.

Jobbik: lehessen 18. évüket betöltöttekre is tényleges életfogytiglant kiszabni!

Apáti István szerint az új Btk. megalkotása során komoly hibát követtek el akkor, amikor elmulasztották a halálbüntetés visszaállítását. A jobbikos képviselő szóvá tette a Cozma-ügyben hozott, "rendkívül enyhe ítéletet", és vérlázítónak tartotta, hogy a történtek nem voltak elegendők az életfogytiglan kiszabásához. Mint mondta, nem kívánnak a bíróság döntéseibe beleszólni, de döbbenetes, hogy a bűnösök 7 illetve 11 év múlva újra szabadlábra kerülnek. Kitérve arra, hogy megnövekedett a 18-20 év közöttiek által elkövetett emberöléses bűncselekmények száma. Azt mondta: indokolt, hogy a 18. évüket betöltöttek esetében is kiszabható legyen akár a tényleges életfogytiglan büntetés is.

Rétvári Bence államtitkár azt mondta: 1878 óta létezik a magyar büntetőjogban, hogy bizonyos életkort be nem töltőknél nem lehet a legszigorúbb büntetéseket kiszabni. Ettől függetlenül szigorúan kívánnak fellépni mindenfajta bűncselekménnyel kapcsolatban - hangsúlyozta, és kiemelte, hogy két évvel leszállították a büntethetőség korhatárát a legkegyetlenebb bűncselekményeknél.

Ugyanakkor egy fiatalkorúnál, gyermeknél másfajta büntetésre van szükség, mint egy negyven-ötven évesnél - értékelte az államtitkár, aki szerint a képviselő felszólalása hangulatkeltésre jó, de a probléma valódi megoldását nem szolgálja. Jelezte: az unió egyetlen országában sincs halálbüntetés, és Magyarország annak visszaállításával nem akar Fehéroroszországhoz csatlakozni.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 206 igen, 35 nem és 45 tartózkodó szavazattal viszont igen.

LMP: hogyan ügyelhetnek felügyelet nélkül a szakorvosjelöltek?

Szilágyi László azt tette szóvá, hogyan fordulhat elő, hogy felügyelet nélkül ügyelnek a szakorvosjelöltek. Egy közelmúltbeli esetet hozva példaként, ami a beteg halálával végződött, az LMP-s képviselő azt mondta: nincs meghatározva, egy szakorvos hány rezidens felügyeletét láthatja el, és sokszor csak telefonos segítségre számíthat, vagy még arra sem. A rezidensek úgy vesznek részt a sürgősségi ellátásban, hogy arra az egyetemi oktatás nem készíti fel őket - jelentette ki. Szerinte a kormány struccpolitikát folytat, a migráció nem állt le, naponta sérül a betegek biztonsága.

Halász János államtitkár azt mondta: az ügyeleti ellátásban a felügyelet a jelenlegi gyakorlatban különböző módon valósul meg, személyes háttérrel, illetve telefonos készenléttel, és utóbbi esetben a szakorvos szükség esetén berendelhető. Kiemelte: a vezetők felelősek azért, hogy a szakorvosjelöltek mellett megfelelő szintű felügyelet legyen biztosítva. A legfontosabb, hogy a betegbiztonság ne kerüljön veszélybe, és a betegellátás folyamatosan, gördülékenyen valósuljon meg - rögzítette. Az egészségügyben dolgozók helyzetének javítását ecsetelve jelezte: a rezidensek számára ösztöndíjprogramot vezettek be, és idén 27 ezer alapellátásban dolgozónak emelik a kártyapénzét 14 százalékkal. Az egészségügyben keletkező források nagy részét szintén bérfejlesztésre fordítják - fűzte hozzá.

A választ a képviselő nem fogadta el, az Országgyűlés 202 igen és 78 nem szavazattal azonban jóváhagyta.

Plenáris ülés az Országházban - október 29. Fotó: MTI (galéria)

14:41 - A tiszavasvári választásról, a kormány gazdaságpolitikájáról és lehetséges alternatíváiról, az Erzsébet-programról és a formálódó ellenzéki együttműködésről szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés hétfői ülésén.

A képviselők megemlékeztek a csütörtökön elhunyt Lukács Mihály volt fideszes képviselőről, a Lungo Drom alapító tagjáról.

Jobbik: a párt zárhatja le az elmúlt húsz évet

Volner János jobbikos képviselő a hétvégi időközi önkormányzati választások eredményével kapcsolatban azt mondta: ahogy a Jobbik Tiszavasváriban, úgy 2014-ben az egész országban megmutatja majd, hogy csak ő képes lezárni az elmúlt húsz évet.

A képviselő bírálta a kormányt, de az ellenzék pártjait, valamint a korábbi szocialista kormányok intézkedéseit is. Azt mondta: a többi ellenzéki párt Bajnai Gordon személyében egy olyan embert próbál az ország új megmentőjeként beállítani, aki az elmúlt húsz év legnagyobb megszorítását vezette be.

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár szintén bírálta az egykori Bajnai-kormány megszorító politikáját, és hangsúlyozta: kormánya más IMF-megállapodásra törekszik, mint amilyet elődje kötött.
Hangsúlyozta azt is, az Orbán-kabinet a gazdaság fejődését bénító privilégiumokat meg akarja törni, aminek eredményeként a gazdaság fejlesztésére fordítható források szabadulnak fel.

MSZP: a kormány gazdaságpolitikája megbukott

Józsa István (MSZP) a kabinet gazdaságpolitikájáról szólva azt mondta: a kormányváltás óta bevezetett megszorítások összege meghaladja a 2700 milliárd forintot. Hozzátette: az elmúlt két év adóemelései, a gátlástalan államosítás a beruházások és a hitelezés megbénítását, a jövő folyamatainak felélését jelentette az ország számára.

Szerinte továbbra sincs gazdaságpolitikai fordulat és hiányzik a jogbiztonság, a kormány pedig a végletekig ragaszkodik a már megbukott gazdaságpolitikához. A képviselő igazságosabb adórendszert vár, és azt mondta: a mostani megszorítások a lakosságot sarcolják. Szerinte mindez a versenyképesség romlását fogja eredményezni.

Cséfalvay Zoltán az egyenlegjavító intézkedésekről szólva azt mondta: azok a költségvetésnek csak kis tételét teszik ki, céljuk pedig az, hogy 3 százalék alatt maradjon a hiány. Fontosnak tartotta a gazdaság kifehérítését, a kisebb állam létrehozását, az arányos tehermegosztást, amelyeket szintén célul tűztek ki az intézkedések.

Bírálta a szocialistákat, akik szerinte olyan adórendszert vezetnének be, amellyel senki nem járna jól.

Az LMP is a kormány gazdaságpolitikáját bírálta

Jávor Benedek (LMP) azt mondta: a júniusban benyújtott költségvetés megbukott. Kifogásolta, hogy már többször módosított rajta a kormány, a nemzetgazdasági miniszter pedig újabb és újabb megszorításokat jelent be.
A közműadó egy bravúros ötlet, amely szintén a lakosságnak fog fájni - mondta.

A képviselő ismertette pártja gazdaságpolitikai programját, amely a többi közt az oktatásra szánna plusz forrásokat és amelyek szerinte jobb, élhetőbb országot eredményeznének.

Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában az LMP programját bírálta, amely szerinte magasabb adókat eredményezne a jelenleginél. "Vallják be, hogy önök az adóemelés pártja!" - mondta az LMP-nek.

A gazdaságélénkítési tervekről szólva azt mondta: ha azok az ökoállások, amelyeket az LMP támogatásból hozna létre, a piacon megélnének az adófizetők pénze nélkül, akkor már létrejöttek volna.

Kijelentette: a magyar gazdaságban megtörténtek a szükséges trendfordulók ahhoz, hogy a következő években is tovább mehessen az ország a meghatározott pályán.

A KDNP az Erzsébet-program sikereiről beszélt

A kereszténydemokrata Földi László az Erzsébet-programról szólt, amelynek célja, hogy csökkentse azon gyermekek számát, akik nem jutnak elegendő élelemhez vagy szabadidős programhoz. Fontosnak nevezte, hogy a program nem terheli a költségvetést.

Azt mondta, több mint 100 ezer rászorulónak segített már a program. Elmondta azt is, hogy a rendelkezésre álló forrásokat hamar kimerítették az érdeklődők, és sokan várják a folytatást.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára közölte: a program a költségvetés állapotától függetlenül mintegy 100 ezer főnek nyújtott üdülési lehetőséget. Hozzátette, a leghátrányosabb helyzetűeknek a felhasznált és bezúzott utalványokból készült briketteket küldenek, hogy ezzel járuljanak hozzá legszegényebb térségek iskoláinak, óvodáinak fűtési költségeihez.

Plenáris ülés az Országházban - október 29. Fotó: MTI (galéria)

Fidesz: olyanok térnének vissza a politikába, akik egyszer már tönkretették az országot

A fideszes Rogán Antal az ellenzéki programokról szólva azt mondta: "önöknek nincsen sokpontos programjuk, önöknek csak egypontos programjuk van, fennen hirdetik, hogy meg kell szüntetni a bankadót". Szerinte az ellenzék ehhez a családoktól vennének el forrásokat, csökkentenék a családtámogatásokat, emelnék az adókat.

Ugyanezt tették 2010 előtt - közölte, hozzátéve: újjáalakult a Gyurcsány-Bajnai szövetség, majd feltűnt Kuncze Gábor. Úgy fogalmazott: ezzel azok akarnak visszatérni a hatalomba, akik egyszer már tönkretették az országot, és annak a vezetésével, akinek miniszterelnöksége idején a magyar gazdaság az elmúlt húsz éves történetének legnagyobb veszteségét érte meg.

Feltette a kérdést: "akik a baloldali ellenzéki sorokba újéként kerültek be, komolyan azt gondolják, hogy Gyurcsánnyal, Bajnaival, Szekeressel, Kiss Péterrel és Veres Jánossal lehet majd más a politika?".
Cséfalvay Zoltán válaszában közölte: 2010-ben megbukott a progresszív adó rendszere és az a rendszer is, ami a munkahelyek helyett a segélyek felé terelték az embereket.

Korábban

A Ház 13 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdi munkáját, ezeket az interpellációs blokk követi. A határozathozatalok során elsőként a Volánbusz-bizottság jelentését fogadhatják el, amely a társaság 2003-ban indult reorganizációs programját minősíti.

Ezt követően második alkalommal módosíthatják az év elején hatályba lépett új alaptörvényt. A fideszes Lázár János által benyújtott javaslat eredetileg csak a választási regisztráció lehetőségét teremtette volna meg az alaptörvényben, de az indítványba később, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának kezdeményezésére a feliratkozás részletszabályai is bekerültek.

Így, ha a parlament elfogadja az előterjesztést, az alaptörvénybe kerül, hogy a Magyarországon lakó választók csak személyesen vagy elektronikus úton, míg a belföldi lakcímmel nem rendelkezők levélben is regisztrálhatnak.

Alkotmányos erejű rendelkezés lehet emellett az is, hogy a névjegyzékbe vétel a választás vagy népszavazás napját megelőző tizenötödik napig kérelmezhető. Akik ezt elmulasztják, azok nem adhatják le szavazatukat. A választási névjegyzéket ezenkívül minden rendes parlamenti választás előtt újra el kell készíteni.

E mellett elfogadhatják a kormány postai szolgáltatásokról szóló törvényjavaslatát is, majd az esti órákban tárgyalni kezdhetik egyebek mellett a földgázellátásról és a nemzeti vagyonról szóló kormánypárti törvénymódosító javaslatot.

Olvasóink írták

36 hozzászólás
12
  • 36. lukrecia 2012. október 30. 19:23
    „36 XY; az latszik muszaki affinitasod semmi. Egy legkorszerubb diesel motor legyen 1,6 os szerinted mit fogyaszt 130as temponal ???? Na es egy benzines 1,6 os? Na es egy 4,2 es? Na es egy Quttro???? Siman megeszi a 16 litert, akar a 20 at is.
    Es nem vedeni akartam a politikust, csak ravilagitani mnnyire nem vagy kepben.”
  • 35. babar 2012. október 30. 17:22
    „roxper
    Nézzél minél több ATV-t, hogy még okosabb legyél!”
  • 34. X_Y 2012. október 30. 13:22
    „""A kínaiak részéről többször megfogalmazódott, hogy segítsük elő a magyarországi gazdasági befektetéseiket. Ahhoz, hogy valaki komoly szereplő legyen a piacon, tőkét is kell rá szánnia. És ha valaki magyar állampolgár is, több lehetőség nyílik meg számára. A méltányos eljárás feltétele a 250 ezer eurós államkötvény-vásárlás 5 éves futamidővel. Ezzel olyan fontos célokat szeretnénk teljesíteni, mint hogy az úgynevezett harmadik világ országaiból jöhet tőke befektetni, az államadósság-csökkentést pedig ilyen módon is finanszírozzuk" - nyilatkozta a Népszabadságnak Babák Mihály, aki Rogán Antal fideszes frakcióvezetővel közösen jegyzi az Országgyűlésnek a hétvégén benyújtott javaslatot. A javaslat lényege egyébként, hogy aki 250 ezer euróért, mintegy 70 millió forintért államkötvényt vesz, az megkapja a magyar állampolgárságot."

    Lesz is mindjárt 1 milliárd határon túli magyar... Na ennyit értek ti határontúli "magyarok" a kormánynak...”
  • 33. X_Y 2012. október 30. 12:52
    „macika, többek közt az ilynekér:

    "Kövér László négymillióért tankolt tavaly
    2011-ben összesen 57 600 km-t tett meg, és 4,185 millió forintot költött benzinre hivatali autójával Kövér László, az Országgyűlés elnöke - derült ki abból a közérdekű adatigénylésből, amelyet még szeptember közepén adtunk be a parlamenthez, ám választ csak most kaptunk rá.

    A házelnök egy Audi A8 Lang Quattro 4.2 V8-as autóval közlekedik, a tavalyi évben 9300 liter üzemanyagot vásárolt 4,185 millió forintért. A parlament sajtószolgálata a biztosítási díjakat is elküldte, e szerint az autó után 82 684 forint kötelező biztosítást és 965 520 forint CASCO-t fizettek. Az autón végzett javítások 53 ezer forintot tettek ki."

    Ez több mint 16 literes átlagfogyasztás... Ezek szerint Kövér Lacika állami pénzből minimum még két családtag/haver/jóbarát autóját tankolta meg..”
  • 32. Power 2012. október 30. 12:48
    „A Kubatov-listák szerint a Fidesz nem örülne, ha nyugdíjasok, betegek, rokkantak szavazgatnának. Elképzeltem, amint a tanyán, vagy falun élő nyugdíjas Józsi bácsi és Pista bácsi majd interneten keresztül fognak regisztrálni...
    A lakcímnyilvántartás helyett is Kubatov-listák lesznek?”
  • 31. X_Y 2012. október 30. 12:44
    „30.maci53 2012.10.30. 09:34

    Majd a nép fog leváltani téged meg az elvtársaidat....”
  • 30. Egyolvasó 2012. október 30. 10:34
    „http://www.origo.hu/itthon/20121027-fideszes-foldosztogatasrol-beszelt-angyan-jozsef.html”
  • 29. savos 2012. október 30. 10:18
    „Az utódpárt jó sok megmaradt kék cédulát örökölt 1947-ből.”
  • 28. Együgyű 2012. október 30. 10:09
    „,,OGY - Feliratkozáshoz kötötték a választójogot"
    A cirkusz folytatódott a tisztelt házban a tisztelt honatyákkal/honanyákkal! A viselkedésükkel példát mutatnak a népüknek. Nekem Wittner Mária (néni) forradalmi hősnőnk forradalmi hevülete, kirohanása tetszett legjobban. Dicséretére legyen mondva most nem halálosztó szerepkörben debütált, hanem Ő oktatta ki a helyes viselkedésről az ellenzéket. Még jó, hogy géppisztolyt nem vett a kezébe a parlamenti ülésen a rendfenntartás érdekében. A mosolygós öntelt kormánypártiak most sem tagadták meg magukat. Határozottan, egyöntetűen maguknak mindent megszavaztak az ellenzék javaslatait meg leszavazták a szokásuk szerint. A fülkeforradalmárok, meg mint mindig a más kontójára áldozatokat vállalnak a felszabadító gazdasági harc jegyében. Még azt a nemes dolgot is megtették saját érdekükben egységesen, hogy a Szent Istváni, Antal Józsefi, Orbán Viktori I. uralkodású jól működő választási rendszert taktikai atombombával szétzúzták. Ehhez még a vallásos, széljárásokban jártas KDNP-sek is asszisztáltak a saját érdekeiket figyelembe véve. Sőt a Fidesz-KDNP pártszövetség soraiban üldögélő és észt osztogató volt egykori kommunisták is kiálltak a szabad választások rombolása mellett. A kormánypárt meg szokásához híven a számukra feltett kérdésekre a szokásos félremagyarázását, süketelését, semmit mondását folytatta, mint eddig! Várom a mai előadását a szent atyáknak és szent anyáknak! Az izgalmas előadásukat élvezni fogom és közben jót szotyizok!
    A fővárosi nagycirkusz átköltözött a parlamentbe?”
  • 27. maci53 2012. október 30. 09:34
    „Kedves elvtársak elvtársnők rabi bandik,
    Mit sírtok-ríttok,ezt a kormányt mi-ti -ők választottuk,tehát a nép.Ha akarjátok,váltsátok le a népet.”
  • 26. roxper 2012. október 30. 09:11
    „27.
    Ennyi, erről ők hallgatnak, a babar-féle butácska emberek meg szépen bekajálják hogy a csúnya Bajnai felvette és elverte az összeset, annak terhét meg a szegény fülkeforradalmárok állják! :D”
  • 25. skid 2012. október 30. 08:07
    „Látom, a parlament is cirkuszi poronddá vált.”
  • 24. mivan? 2012. október 30. 07:54
    „Ennyire féltek Bajnaitól??? Tudjátok mit rakjátok be az alkotmányotokba, hogy nem indulhat az általatok védhetetlen módon, undorítóan megváltoztatott választásokon. Ilyen egyszerű. Szidhatjátok akit akartok, de a választásokat még az előző kormányok se merték befolyásolni. ja, és arra a bizonyos IMF hitelre a ti kormányotok is rájárt, mint egér a sajtra. ÉS TAPS!!!!!!!”
  • 23. papsajt 2012. október 30. 07:12
    „https://lh3.googleusercontent.com/-rNgTwqzZy2U/UG7efLXMz_I/AAAAAAAAAi8/CZd0D7kbP7g/s400/282068_527493330597778_1414661686_n.jpg

    helyzet kép”
  • 22. zehn 2012. október 30. 07:09
    „Gyalázat természetesen. Lesz mit eltörölni bőven. Jól fizetett elmebetegeink napjai meg vannak számláva,rogyadozik az orbáni pokoli torony. Rettegnek, félnek, nem tudják az ostobák,hogy a hatalom nem örök. Mindig eljön a nagy s..gberúgások ideje.”
  • 21. NP1 2012. október 30. 06:41
    „Így lettünk másodosztályú polgárai saját hazánknak!
    Gondolom egy év múlva azoknak akik nincsenek benne a Kubatov-lista "jó elvtárs, a mi emberünk" c. oszlopába azoknak majd viselniük kell a ruházatukon ... egy stilizált sárga narancsot.”
  • 20. Egyolvasó 2012. október 30. 05:48
    „A kádár rendszert megvédték az Oroszok, az Orbán rendszert ki fogja megvédeni, Izrael???”
  • 19. X_Y 2012. október 30. 04:54
    „maci53, frakkrécia, mozimasiniszta meg a hozzájuk hasonló vöröskomcsik most örülnek - de ettől még bukhattok a Kedves Vezetővel együtt...”
  • 18. babar 2012. október 29. 22:02
    „Józsa István (MSZP) a kabinet gazdaságpolitikájáról szólva azt mondta: a kormányváltás óta bevezetett megszorítások összege meghaladja a 2700 milliárd forintot.
    Ez kb 9,5 MRD euró. Bajnai által felvett IMF hitel majdnem fele. És kb. ugyanannyi, mint amit visszafizettek Orbánék Bajnai IMF hiteléből!!!!!!!!
    KÖVETKEZTETÉST meghagyom roxper-nek!!! (ha nem megy kérdezd meg az ATV-s műsorvezetőket!!)”
  • 17. roxper 2012. október 29. 20:36
    „Tudjuk frakkocska cáfolni nem tudtad, mert megnézted az ákk honalpját és rájöttél, hogy alapból milyen sötét vagy és csak újabb hazugságra futja. Az önkívületi gyalázás rád jellemző, lásd pickes írásokat vagy azt hogy Bajnait nem vagy képes nevén szólítani! :D Az meg hogy szted a -500 mrd csak szintentartás volt, vagy az hogy a nari pártfogoltjaid mnyp elszórásával is csak feljebb tornászták az államadósságot az már nem téma! :D
    Megint más kérdés, hogy imf megállapodás nélkül, hatalamas infláció, fityisz vezérelte mnb-s alapkamat csökkentések és a jövő évi recesszió következtében újra jön a 300 felett huf/euro árfolyam és képesek lesznek 21000 fölé tornászni az államadósságot!”
36 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mobilt lopott a metróban: börtönbüntetésre ítélték

A férfi azzal védekezett, hogy "beteg édesanyja gyógykezelésére kellett a pénz". Tovább olvasom