Délmagyar logó

2018. 10. 16. kedd - Gál 10°C | 23°C Még több cikk.

OGY - Fidesz: a vasárnap fütyülők az ÁVH-val értenek egyet?

Az alkotmánymódosításról is volt szó hétfőn, napirend előtt a parlamentben.
21:21 - Bizottsági jelentések, napirend után

Az Országgyűlés hétfőn este további olyan javaslatok bizottsági jelentéseit vitatta, amelyeket kedden terveznek elfogadni. Az első ülésnap ezt követően napirend utáni felszólalásokkal ért véget.

Bizottsági jelentések vitái

A keddi zárószavazást megelőzően - az általános vitához hasonlóan - ezúttal is szocialista és jobbikos képviselők érveltek amellett a két népszavazási kezdeményezés mellett, amelyek kiírásáról kedden dönt a Ház. A kezdeményezők a referendum kiírásához szükséges 200 ezer aláírást nem tudták összegyűjteni, de több mint 100 ezer támogatót igen. A független Kész Zoltán kérdése arra vonatkozik, hogy az állami vállalatok vezetőinek fizetését maximalizálják-e bruttó 2 millió forintban, míg a szocialista Gőgös Zoltán az állami termőföldek értékesítésének tilalmáról alkotna törvényt. A vitában a KDNP-s Rubovszky György emlékeztetett: a kormányoldal nem támogatja a kezdeményezéseket.

Az egyes közszolgáltatások ellátásával összefüggő törvénymódosításokról szóló javaslat bizottsági jelentésének vitájában a szocialista Heringes Anita ismételten a kormány hulladékgazdálkodásban végrehajtott állami központosítását bírálta. Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár válaszában azt mondta, a szóban forgó törvénymódosítás a számlázással és adatkezeléssel kapcsolatos kérdéseket pontosítja.

Az anyakönyvi eljárásról szóló törvénymódosításhoz érkezett módosítások vitájában a jobbikos Gyüre Csaba és Szilágyi György is megerősítette, pártjuk nem támogatja a ragadványnevek viselésének engedélyezését.

Napirend után

A napirendi pontok tárgyalását követően az MSZP padsoraiból Teleki László arról beszélt, hogy a kormány "szétrombolta" a szakképzést, míg a Jobbik-frakcióból Ander Balázs a szocialisták volt miniszterelnökére célozva elégedetlenségének adott hangot, amiért "Gy. Ferenc nem lett fegyenc". Az ugyancsak jobbikos Pintér Tamás a kormányfő által javasolt alkotmánymódosításra hivatkozva hazaárulással vádolta a Fideszt, frakciótársa, Magyar Zoltán pedig a Duna bősi elterelésének következményeiről beszélt.

Az ülést vezető Sneider Tamás lezárta a parlament ülését.

20:41 - Azonnali kérdések, bizottsági jelentések

Az azonnali kérdések és válaszok órája után a képviselők megkezdték a napirenden szereplő 12 törvényjavaslat bizottsági jelentésének és összegző módosító javaslatának tárgyalását hétfő este.


Fidesz: mi az igazság a Gyurcsány-kormány idején alkalmazott kifizetési módszerekről?

Németh Szilárd (Fidesz) arról beszélt, hogy 2002 és 2010 között 17 milliárd forintjába kerültek az országnak az akkori kormányok szerződései, tanulmányai. A legfeltűnőbben elköltött összegként a Political Capitalnak (PC) juttatott 432 millió forintot jelölte meg, ezen belül pedig az akkori Nemzetbiztonsági Hivatallal (NBH) kötött 190 millió forintos szerződést emelte ki. Hozzátette: a PC nem rendelkezett biztonsági tanúsítvánnyal, ami értékelése szerint nem botlás, hanem "nem is akartak igazi munkát végezni". Azt kérdezte, mikor derül fény mind a 17 milliárd forint elköltésére.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, megállapítható, hogy az NBH aggályosan bonyolította a szerződéskötések nagy részét, annak ellenére, hogy a megrendelt szolgáltatásokra volt szakembere, szervezeti egysége és az állomány is bővíthető lett volna. A szolgáltatás és ellenszolgáltatás nem állt arányban, ezért a hivatal feljelentést tett - ismertette.

MSZP: több pénz kell az egészségügybe!

Tukacs István (MSZP) az egészségügy pénzügyi hátterét tette szóvá, példaként hozva, hogy érsebészeti műtétek helyett amputálnak, alkalmatlan műtők vannak, egyes helyeken fogasra akasztják az infúziót. Mint mondta, jól működő, jól finanszírozott egészségügyben ilyen nincs.

Mikor óhajtják észrevenni, hogy több pénz kell? - kérdezte az ellenzéki politikus.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a szocialista-szabad demokrata egészségpolitikát bírálta, egyebek mellett az egészségbiztosítási alap csökkentése miatt, továbbá azért, hogy a költségek jó részét az önkormányzatokra hárították, amelyek hitelből és kötvényekből finanszírozták azt. Szerinte azért "rohasztották le" az egészségügyet, hogy privatizálni tudják. Kiemelte: most példa nélküli fejlesztési időszak kezdődött, 30-40 éves műszereket cserélnek le és jelentős béremelés indult az ágazatban.

Önálló zálogjog

A bizottsági jelentések közül elsőként az önálló zálogjoggal kapcsolatos szabályozás módosításához benyújtott bizottsági jelentésről kezdtek vitatkozni a képviselők. Ebben egyedüli felszólalóként a jobbikos Staudt Gábor azt kifogásolta, hogy a javaslat elfogadásával inkább a bankoknak kedveznek, számukra ez "rezsicsökkentés" lesz, és feltette a kérdést, hogy miért adnak lehetőséget a bankoknak, hogy a korábbi jelzáloghiteleket átalakítsák és plusz előnyöket élvezzenek.

Megyei könyvtárak és múzeumok

A megyei könyvtárak és múzeumok számára egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló törvény módosításának vitájában nem alakult ki politikai vita.

Földet a gazdáknak program


A Földet a gazdáknak programról szóló törvényjavaslat bizottsági jelentésének vitájában főként az ellenzéki képviselők szólaltak fel, akik bírálták a programot.

Az MSZP padsoraiból Gőgös Zoltán és Harangozó Gábor is szólásra emelkedett. Előbbi képviselő azt nehezményezte, hogy súlyos hibák vannak a törvény végrehajtásában, és a földalap szervezett módon visszaél jogával és nem biztosít elővásárlási jogot. Erről elmondása szerint bizonyítékokat is átadott. Frakciótársa, Harangozó Gábor azt hangsúlyozta: annak ellenére vásárolt a programot felügyelő miniszter földet, hogy közölte: tiszta szabályok lesznek és a "magafajták" nem is vásárolhatnak földet. Hozzáfűzte: nyilván sokan voltak, akik tisztességesen vásároltak földet, de számos problémás esetet is megemlített, közte a "nemzet gázszerelőjét", aki több földet vett állítása szerint, mint amennyit lehetett volna.

Magyar Zoltán (Jobbik) azzal kezdte felszólalását, hogy jelezte: egyetlen egy érvet nem hallottak a kormánytól, amivel cáfolták volna, hogy nem a gazdagok kaptak földet. Hozzátette: az egész földügy már tavaly nyáron "bűzlött" és 80 százalék fölött van az ellenzéki pártok szavazói körében azok aránya, akik elítélik a földpályázatokat. Hangsúlyozta emellett, a kormányzat "történelmi bűne", hogy privatizálta a még meglévő állami területeket, és feltette a kérdést: hogyan lesz így az önkormányzatok számára föld, hogy megvalósítsák a közcélt?

Sallai R. Benedek (LMP) szerint a kormány meglopja a magyar vidéket azzal, hogy nem a vidékbe forgatja vissza a földek értékesítéséből származó bevételt, hanem az államadósság törlesztésére. Ezt az illetékes bizottság még támogatja is, ezzel pedig kimondja, hogy a magyar vidéknek nincs erre a pénzre szüksége. Jelezte továbbá: ne legyen nyugodt egyetlen "vidékcsaló" sem, mert mindazok, akik ezt a "gazemberséget" végigvitték, előbb-utóbb számon lesznek kérve és a köztörvényes bűnözői kategóriába kerülnek.

Farkas Sándor (Fidesz) szerint a vita ugyanott tart, mint két hete, a javaslat általános vitájában. A vádakra reagálva a képviselő azt mondta, visszautasítja az "elcsalt" és "ellopott" jelzőket, mert, ha elfogadják, akkor az elmúlt időszakban földtulajdont szerzett gazdákat csalóknak, bűnözőknek kellene tartani. Elmondta ezen kívül azt is, hogy ügyeskedő, aki a törvényeket kijátssza, mindig is volt, van és lesz is, de jóval kevesebb, mint korábban.

19:01 - Azonnali kérdések

Folytatódott az azonnali kérdések és válaszok órája a parlament hétfői ülésnapján, a képviselők továbbra is leginkább a miniszterelnököt kérdezték.

MSZP: találkozott-e a miniszterelnök Ghaith Pharaonnal?

Harangozó Tamás MSZP-s képviselő a Ghaith Pharaon szaúdi üzletemberrel való kapcsolatairól kérdezte Orbán Viktort. Mint kifejtette: hírek szerint a férfit a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és az Europol is körözi fegyverkereskedelem finanszírozásában érdekelt pénzintézetek bedöntése miatt, és terrorizmus finanszírozásában is érintett. Tényként említette, hogy Orbán Viktor veje, Tiborcz István, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztérium a kereskedőházán keresztül üzleti kapcsolatban áll Ghaith Pharaon érdekeltségével.

Ha ez igaz, akkor mindez a képviselő szerint alapjaiban kérdőjelezi meg, hogy Orbán Viktor betöltheti-e a miniszterelnöki posztot. Orbán Viktortól "konkrét és komoly" választ várva azt kérdezte: találkozott-e személyesen Pharaonnal, lát-e nemzetbiztonsági kockázatot abban, hogy a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatba hozott férfival "a miniszterelnök családja és a külügy üzletel".

Orbán Viktor miniszterelnök jelezte: Jordánia egyik budapesti képviseletének díszvacsoráján ő és is a szaúdi üzletember is ott volt. A kormány megvizsgálta a férfi magyarországi tevékenységét és az a magyar törvényeknek megfelel, nem rejt nemzetbiztonsági kockázatot.

Harangozó Tamás válaszként azt mondta, ha a vizsgálat azt állapította meg, hogy egy fegyverkereskedelemmel, terrorizmus vádjával kapcsolatba hozható férfinak nincs nemzetbiztonsági kockázata, akkor a kormány jelenti a kockázatot és méltatlan arra, hogy vezesse az országot.

Orbán Viktor erre azt mondta, szerinte "a szóban forgó személy" körüli ügy egy amerikai titkosszolgálati játszma. Hozzátette: beutazásával kapcsolatban egyetlen schengeni ország sem emelt kifogást, senki sem kérte az elfogását. Ha valakit keres az FBI, akkor hogy maradhat 24 éven keresztül szabadlábon úgy, hogy közben többször megfordul Európában? - tette fel a kérdést.

Jobbik: a kormány mondjon le a kötvényekről!

Apáti István (Jobbik) a letelepedési kötvények intézményét bírálta arra hivatkozva, hogy azt kizárólag offshore-hátterű cégek jegyzik le, és ezt követően ők járnak jól a profittal. Szerinte nehéz elhinni, hogy a 80 milliárd forintos forgalomból nem vándorol Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője és barátai zsebeibe. Az ellenzéki politikus a kötvények vásárlóinak ellenőrizhetőségét is vitatta, szerinte egyes országokban "a pásztorkutya is tud a kecskétől erkölcsi bizonyítványt venni". Azt kérdezte a tárcavezetőtől, hajlandóak-e lemondani a profitról.

Rogán Antal válaszában kiemelte, hogy a kötvényekről 2012-ben nyílt parlamenti vita volt, minden döntést nyíltan hoztak meg a gazdasági bizottságban, ahol Volner János, a testület akkori jobbikos alelnöke egyszer sem kérdezett a témában. Értékelése szerint a program teljesítette a célját, csaknem 1 milliárd euró forrás bevonását tette lehetővé, és öt évig nincsenek kamatkiadások. A miniszter kitért arra is, hogy a biztonsági kockázatokat azzal tisztázták, hogy a belügyminiszter többszintű ellenőrzési rendszert alakított ki, az ellenzéki példák pedig nem igazak: "a Pharaonok soha nem igényeltek, nem is kaptak letelepedési kötvényt", és senki nem kapott semmilyen karib-szigeteki papírral sem, mert az adott ország szerinti hatóságok igazolásával kell minden alkalommal részt venni a programban.

KDNP: hogyan tud segíteni a kormány az élelmiszerpazarlás megállításában?

Móring József Attila (KDNP) az élelmiszerpazarlás visszaszorítását szorgalmazta, arra hivatkozva, hogy egy uniós felmérés szerint a 28 tagországban évente 88 millió tonna élelmiszer-hulladék termelődik, amely 143 milliárd euró értékű. Magyarországon 1,8 millió tonna élelmiszer vész kárba egy évben - tette hozzá. A kormánypárti politikus nemzetközi példákat hozva ismertette, hogy van, ahol segélyszervezeteknek adják a megmaradt élelmiszert, másutt a lejáró termékeket akciós áron értékesítik. A hazai tervekről érdeklődött.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter arról számolt be, hogy világszinten az élelmiszer 25-30 százaléka a földeken marad, megromlik a raktározás során vagy lejár az üzletek polcain. Ha ezt hasznosítani tudnák, nem lenne éhezés a világban - jegyezte meg. Magyarországon 10-15 százalék megy kárba, ami családonként évi 50 ezer forintot jelent - mondta a tárcavezető, aki a jogalkotás és a tudatformálás együttes szerepét hangsúlyozta és jelezte, hogy több adományprogram már elindult és figyelik más országok jogalkotását is.

Az LMP egy egészségügyi szűrőprogramot vitat

Hadházy Ákos (LMP) azt kifogásolta, hogy három dél-békési település is ugyanazt a céget hívta meg egészségügyi szűrések lebonyolítására 16 millió forint értékben, amire szerinte kicsi a matematikai esély, azonban két település fideszes képviselője, Simonka György és Varga Gábor egymás mellett ül a parlamentben. Felvetette, hogy a kormánypárti politikusok összebeszéltek az ügyben.

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában azt hangoztatta: a kormány zéró toleranciát képvisel a korrupcióval szemben és mindent megtesz, hogy ennek érvényt szerezzen. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az ülésrendet nem ő szabja meg, nem tudja a képviselőket "szétültetni". Arra kérte az ellenzéki politikust, hogy ha tudomása van bármi összejátszásról, tegye meg a bejelentéseket, és a hatóságok ki fogják vizsgálni.

18:38 - Azonnali kérdések

Az azonnali kérdések között Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordultak a képviselők a letelepedési kötvény, valamint vendégmunkások betelepítése miatt.

Jobbik: miért fontosabb a "piszkos pénz", mint az ország biztonsága?

Az azonnali kérdések között Mirkóczki Ádám (Jobbik) a letelepedési államkötvényekkel kapcsolatban kérdezte a miniszterelnököt. Mint mondta, meri állítani, hogy aki azt mondja, hogy a letelepedési kötvények és a bevándorlás, illetve a terrorizmus okozta problémák között nincs összefüggés, az vagy dilettáns vagy hazudik. Volt olyan fideszes, aki ezt mondta - fűzte hozzá.

Kijelentette: a terroristák, terrorista sejteket finanszírozók nem Röszkénél, a rendőröket dobálva fognak az országba jönni, hanem "business classon", a budapesti repülőtéren, adott esetben letelepedési kötvénnyel a zsebükben. Azt kérdezte: miért fontosabb a piszkos pénz, mint az ország biztonsága.

Orbán Viktor miniszterelnök válaszában azt mondta, a letelepedési kötvény nem jelent kockázatot, mivel az egy 5 évre szóló engedély és bármikor visszavonható. Kifejtette: 2012-ben hozták létre ezt a konstrukciót, mert Magyarország a nemzetközi piacokon "le volt értékelve", nem jutott külföldi forrásokhoz.

Elmondta még: az országot azóta felértékelték, ezért minden kötvénykibocsátási gyakorlatot felülvizsgálnak, és el fogják dönteni, hogy mi legyen a konstrukcióval, de ezt a döntést a kormány fogja meghozni és nem engednek semmilyen politikai zsarolásnak.

Mirkóczki Ádám úgy fogalmazott: egy olyan kiskaput szeretne a Jobbik bezárni, amit a kormány nyitott ki. Felhívta Orbán Viktor figyelmét, nemcsak a Jobbikkal, hanem Rogán Antallal is vitatkozik, aki - mint mondta - elismerte a konstrukció kockázatát.

Orbán Viktor viszonválaszként azt mondta: megérti az igyekezetet, hogy le akarják zárni mindazt, ami kockázatot jelent, de akkor "keressenek más tárgyat". Megismételte: a megállapodást egyoldalúan fel tudják mondani, ezért ez a kötvény semmivel sem kockázatosabb, mint más pénzügyi konstrukció.

LMP: mikor tud a kormány olyan béreket adni, hogy az emberek ne menjenek tömegesen külföldre?

Szél Bernadett, az LMP politikusa szintén a miniszterelnökhöz fordulva sajtóhíreket idézett. Azt mondta, Jászfényszarun megindult a vendégmunkások szervezett betelepítése Ukrajnából, ezt a közelmúltban könnyített szabályok lehetővé teszik. Ezzel a lépéssel a kormány azon multinacionális cégek mellé állt, amelyek a minél olcsóbb munkaerőben érdekeltek ahelyett, hogy tisztességes béreket, feltételeket biztosítanának. Azt kérdezte: mikor áll a kormány a magyar emberek mellé, és mikor tudnak olyan bért fizetni, amely megakadályozza, hogy tömegesen külföldre menjenek az emberek.

Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, a vendégmunkások tartózkodási rendjét jogszabályok szabályozzák és kérte, ha ezek érdeklik a képviselőt, akkor tanulmányozza őket.

A bérekkel kapcsolatban közölte: vannak, akik közvetlenül a kormány alkalmazásában állnak, és kérésre átadja azt a listát, amely az ő béremeléseiket tartalmazza.

A piaci bérek szabályozásával kapcsolatban közölte: a munkavállalókkal kell megállapodni a béremelésről, mert nem akarnak olyan emelést, amelynek munkahely-megszüntetés a következménye. Ezért csak olyan béremelésre kerülhet sor, amelyet a munkaadók támogatnak, el tudnak fogadni - tette hozzá.

Szél Bernadett azt mondta, miközben a kormány küzdött a migráció ellen, egy salátatörvényben lehetőséget teremtett arra, hogy szervezetten, tömegesen lehessen külföldi munkavállalókat betelepíteni, és ezzel több multinacionális cég is élt már. Azt kérdezte: egyetért-e azzal, hogy a munkaerőhiányt leépítésekkel kell orvosolni a közszférában.

Orbán Viktor azt mondta: a vendégmunkások és a betelepítés között semmilyen összefüggés nincs, majd közölte: az LMP európai parlamenti képviselője azt mondta, pártja csak a kvótarendszer bevezetésével tudja elképzelni a válság megoldását.

Fidesz: jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot, hogy Vona Gábor a Szürke Farkasokkal szimpatizál?

Vinnai Győző (Fidesz) a Belügyminisztérium államtitkárát kérdezte arról, jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot az, hogy sajtóhírek szerint Vona Gábor, a Jobbik elnöke egy olyan "török újfasiszta alakulattal" szimpatizál, aemly terrortámadások kivitelezésében is érintettek.

Elmondása szerint a Szürke Farkasok egyik legismertebb tette a II. János Pál pápa elleni, 1981-es támadás, de a nevükhöz köthető egy orosz utasszállító felrobbantása is. Hozzátette: a szervezet ma a migránsáradatból nyerészkedik embercsempészettel.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszként azt mondta, a hatóságok részletesen ki fogják vizsgálni az esetet és annak eredményéről tájékoztatni fogják a nemzetbiztonsági bizottságot.

Vinnai Győző erre reagálva közölte: a mai terrorveszélyes helyzetben foglalkozni kell az üggyel.

Kontrát Károly erre válaszul megígérte a kellő alaposságú eljárást.

17:56 - Interpellációk, azonnali kérdések

A folytatódó interpellációk során a kórházi fertőzésekről, a pedagógusbérekről és a letelepedési kötvényekről kérdeztek a képviselők. Az azonnali kérdések elején a szocialisták kérdezték a miniszterelnököt a Norvég Civil Támogatási Alapból támogatott civil szervezetekkel szemben indított vizsgálatról.

LMP: miért nincs szappan a kórházi mosdókban?

Hadházy Ákos (LMP) azt mondta, hogy a kórházak, SZTK-k mosdóiban nincsen szappan, annak ellenére, hogy a kórházi fertőzéseket egy egyszerű kézmosással meg lehetne előzni.

Tavaly 136 kórházi járványt jelentettek, ez 23 százalékkal több, mint 2014-ben - emelte ki. Kórházi fertőzésekben az elmúlt évben 644 ember halt meg, ami 24-el több, mint a közlekedési balesetekben elhunytak száma, miközben szerencsére senki nem halt meg Magyarországon a terrorizmus miatt - fogalmazott.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára azt kérte, hogy a képviselő ne nézze le az egészségügy dolgozóit és ne a parlamentből oktassa ki őket, hogy mossanak kezet. Egy év alatt a három legfőbb fertőzés száma 14 028-ről 13 340-re csökkent - hangsúlyozta a kórházfelújításokat és új eszközök beszerzését és kiemelő államtitkár.

A választ a Ház fogadta el 107 igennel, 33 nem ellenében.

Béremelést sürgetett az oktatásban az MSZP

Harangozó Gábor (MSZP) azt mondta, hogy a 2016-os pedagógusbérek nagyjából tíz százalékkal alacsonyabbak a korábban ígértnél, ugyanis az emelési programot a kormányzat úgy módosította, hogy a számítási képletből kivették a minimálbér hatását. A közoktatásban eközben jól érezhető a bérfeszültség, ugyanis nem átfogó az életpályamodell, majd százezer embert hagytak ki bármiféle emelésből - mondta.

Mikor kapnak általános emelést a nem pedagógus végzettségű segítő munkatársak? - tette fel a kérdést.

Rétvári Bence azt mondta, az oktatás területén nem bérfeszültség, hanem béremelés van, ami 2013 óta folyamatos és jövőre is folytatódni fog. A gazdaság lehetővé tette a kormányzati béremelési programokat, először a pedagógusok, aztán az orvosok, ápolók, majd a hivatásos állományú rendőrségi és honvédségi dolgozók fizetését emelik nagy mértékben - közölte.

A képviselő helyett a Ház fogadta el a választ 106 igennel, 37 nem ellenében.

Jobbik: hány új munkahelyet teremtettek a letelepedési kötvények vásárlói?

Staudt Gábor (Jobbik) arról beszélt, hogy a letelepedési kötvényekhez már fél áron is hozzá lehet jutni, a maradék összeget ugyanis bankhitelből pótolják, de ekkor a befektető nem kapja vissza a futamidő végén a pénzét. A képviselő feltételezte, hogy akinek a kötvény megvásárlása is gondot okoz, az nem fog munkahelyeket teremteni, ezért megkérdezte, hogy a kötvényesek hány új munkahelyet hoztak létre.

Kontrát Károly belügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy a letelepedési kötvények rendszerét sok nyugat-európai országban is alkalmazzák. Leszögezte, hogy a kötvények a nemzetgazdaságot segítik. Egyúttal azt mondta, hogy 2013 nyara óta Magyarországon összességében 470 ezer munkahely jött létre.

Staudt Gábor azt felelte, hogy ha 470 ezer munkahely jött létre a kötvények eredményeképpen, akkor ez egy európai csoda. A képviselő a választ viszont nem fogadta el, de a parlament ezt megtette helyette 108 igennel, 39 nem ellenében.

Az MSZP a Norvég Civil Támogatási Alapról

Az azonnali kérdések sorát nyitó Kunhalmi Ágnes (MSZP) arról beszélt, hogy a Társaság a Szabadságjogokért két év pereskedés után szerezte meg az adatokat a Miniszterelnökségtől arról, hogy a miniszterelnök személyesen rendelt el soron kívüli kormányzati ellenőrzést a Norvég Civil Támogatási Alapból támogatott civil szervezetekkel szemben. A kormányfő viszont 2015. februárjában a Frankfurter Allgemeine Zeitungban arra a kérdésre, hogy csak a véletlen műve volt-e, hogy a civil szervezetek működését taglaló beszéde után hatósági eljárás indult az egyik érintett ellen, azt a választ adta, hogy "most hallom először" - emlékeztetett a politikus.

A képviselő azt kérdezte a kormányfőtől, hogy miért hazudott.

Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte az ellenzéki politikust, olvassa el újra akkori válaszát, mert az azt jelentette, hogy most hallja először ezt az összefüggést.

Kunhalmi Ágnes viszonválaszában azt kérdezte, emlékszik-e a miniszterelnök, hogy a Kádár rendszerben hogy zaklatták a demokratikus ellenzéket a rendőrök, mert most pont ugyanezt teszi a civilekkel és a médiával. "Azt kell, hogy mondjam, nagyobb szovjetté vált, mint az egykori kommunisták" - fogalmazott.

Orbán Viktor azt felelte, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak (Kehi) van egy kormány által jóváhagyott éves ellenőrzési terve. Ezen kívül soron kívüli ellenőrzéseket is lefolytathatnak, méghozzá úgy, hogy minden esetben a kormány, a miniszterelnök vagy a hivatal irányítását ellátó Miniszterelnökséget vezető miniszter jár el - tette hozzá. Minden ügyben, ahol vizsgálat zajlik ezt az eljárásrendet követik - mondta, arra kérve a képviselőt, hogy ezt a jogot se a kormánytól, se tőle ne vitassa el.

17:07 - Interpellációk

A drogrehabilitációról, a 3-as metró felújításáról, a terézvárosi ingatlaneladásokról és a civil szervezeteknek juttatott pénzekről is kérdeztek a képviselők az interpellációk során.

KDNP: milyen lépéseket tervez a kormány a drogrehabilitáció területén?

Firtl Mátyás (KDNP) össznemzeti érdekként hivatkozott a megelőzésre és a drogrehabilitációra, amelynek elvi alapjait már lefektette a parlament. Ismertette, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a kezelésben megjelentek száma 12-17 ezer között volt az elmúlt években, a megelőzés azonban jóval szélesebb réteget érint. Arról érdeklődött, hogy az eddigi intézkedések hogyan segítették a fogyasztás elleni küzdelmet és milyen további lépéseket tervez a kormány.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára válaszában kiemelte, hogy a nemzeti stratégia azt tűzte ki, hogy 2020-ra végelegesen száműzi kábítószereket, az azzal kereskedőket és a függést. Fontosnak nevezte, hogy a kereslet és a kínálat csökkentése mellett bátorítani, erősíteni kell azokat, akik soha nem nyúltak droghoz. Szakítottak a tűcserékkel és a felépülés-központúság lett a fő szempont - fejtette ki, jelezve: az idei költségvetésben szinte duplája, 800 millió forint áll rendelkezésre. Uniós forrásokból pedig további több milliárd forint jut prevenciós programokra, szenvedélybetegségek megelőzésére.

A kormánypárti politikus elfogadta a választ.

LMP: miért nem újítják fel teljesen a 3-as metrót?

Szél Bernadett, az LMP társelnöke arról beszélt, hogy ismét jelentősen csúszhat a 3-as metró felújítása. A politikus megjegyezte, az a hír járja, hogy az állomások felújítását és a teljes akadálymentesítést is meg akarják spórolni. A képviselő azt kérdezte, hogy lehet, hogy a 3-as metrót nem újítják fel teljes mértékben.

A válaszadó Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikai államtitkára azt mondta, hogy a 3-as metrón naponta mintegy 520 ezren utaznak és indokolt a felújítása. A metró most is biztonságosan működik, habár szükség van az infrastruktúra és gördülőállomány felújítására, de a kettőt szét kell választani egymástól - közölte.

A kormány elkötelezett a felújításban, a vonal pedig semmi mással nem pótolható - nyomatékosított.

Az államtitkári választ a képviselő helyett a parlament fogadta el 106 igennel, 26 nem és egy tartózkodás ellenében.

Fidesz: mire vár az igazságszolgáltatás a terézvárosi ingatlaneladások ügyében?

Pesti Imre (Fidesz) arról beszélt, hogy 2002-2010 között Terézváros városvezetése jogsértő módon, áron alul adott el ingatlanokat. Jelenleg több mint tíz ingatlan esetében folyik büntetőeljárás - hangsúlyozta.

A képviselő azt mondta, hogy az ügyészség több száz millió forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt vádolja a képviselőtestület akkori többségét adó szocialista és szabaddemokrata képviselőket.

A politikus azt akarta megtudni, mire vár az ügyben igazságszolgáltatás.

Völner Pál államtitkár azt mondta, hogy az Igazságügyi Minisztérium nem nyilatkozik a folyamatban lévő büntetőeljárásokról. Ugyanakkor az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat mindenképpen erősíteni kívánja a tárca, ez a kormány egyik célja is - szögezte le. Példaként említette az eljárások időtartamának rövidítését, hatékonyságának növelését valamint a bíróságok megítélésének javítását és az igazságos eljáráshoz való jog erősítését.

A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: felülvizsgálják a letelepedési-kötvényprogramot?

Demeter Márta (MSZP) azt mondta, hogy a kabinet az elmúlt másfél évben a menekültekkel szembeni gyűlöletkeltésre alapozta a politikáját, miközben "a Fideszhez köthető körök" százmilliárdokat keresnek a letelepedési államkötvényeken. A magyar államnak eddig több mint ötmilliárd forint vesztesége származott a kötvényekből, a haszon pedig offshore cégeken keresztül "fideszes haverokhoz" kerül.

Kapott-e utasítást a Nemzetgazdasági Minisztérium a letelepedési-kötvényprogram felülvizsgálatára, mikor készül el az ügyben a jelentés és a kérdést mikor veszi napirendre a kormány - kérdezte.

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiaci államtitkára azt mondta, a szocialista kormányok teremtettek olyan helyzetet a gazdaságban, hogy a letelepedési kötvények konstrukcióját Magyarországon is létre kellett hozni. Az adósságstratégia felülvizsgálata jelenleg is folyamatban van, amelynek részeként azt is vizsgálják, hogy a konstrukció előnyei még mindig fennállnak-e. Ennek lehet függvénye, hogy a kormány napirendre veszi-e a program áttekintését - közölte.

A képviselő a választ nem fogadta el, azt a parlament tette meg 107 igennel 32 nem ellenében.

Jobbik: miért támogatják a migránsokat segítő szervezeteket?


Bana Tibor (Jobbik) arról beszélt, hogy a kormány több mint egymilliárd forint támogatást nyújtott olyan szervezeteknek, amelyek célja a migránsok segítése, integrálása. Ezeknek a szervezeteknek a jelentős része erősen köthető Soros Györgyhöz - tette hozzá a politikus.

Miért támogatják ekkora összeggel azokat a szervezeteket, amelyek még a kormány bevallása szerint is kártékonyak - interpellált a képviselő.

Rétvári Bence válaszként azt mondta, a jobbikos képviselők bátrak, amikor csak a retorika szintjén kell beszélni a bevándorlásról, de amikor az alaptörvény-módosítás során meg kellene erősíteni 3,3 millió választó akaratát, akkor az ellenzéki párt feltételeket támaszt.

Hangsúlyozta, hogy az idézett támogatási formát az Európai Parlament és az Európa Tanács által meghatározott rendelet szabályozza, ugyanis ezek uniós pénzek.

A választ a Ház fogadta el a képviselő helyett 105 igennel, 23 nem ellenében.

16:25 - Interpellációk

A Népszabadságról és a letelepedési kötvényekről is szó volt az interpellációk során hétfőn a parlamentben.

LMP: vizsgálja a kormány a Népszabadság megszüntetésének hátterét?


Hadházy Ákos (LMP) egy meg nem nevezett újságíró által írt interpellációt olvasott fel, amelyben a Népszabadság kiadásának felfüggesztéséről érdeklődött. Mint mondta, a lapot "kivégezték", és ki fog derülni, hogy abban a kormány keze is benne van. Hozzátette: az Origo "lefejezése" és a tv2 ügye is jelzi, hogy nem először avatkoznak a sajtószabadságba. Az ellenzéki politikus felvetette Heinrich Pecina felelősségét, és azt kérdezte, fellép-e a kormány a munka törvénykönyvét megsértő osztrák laptulajdonossal szemben. Azt is kérdezet, mit ígértek neki, illetve hogy a hatóságok kivizsgálják-e, milyen háttéralkuk, zsebszerződések vannak a megszüntetés mögött.

Felszólalása alatt valaki azt kiabálta, hogy áruló, amire a politikus az illető személyéről érdeklődött és jegyzőkönyvezést kért. Az ülést vezető Latorcai János arra kérte, térjen vissza a szövegéhez.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt felelte: a sajtószabadság "köszöni, jól van", mindenki megtalálhatja a világnézetéhez közel álló orgánumot. A kormány kizárólag gazdasági kérdésként tekint a Népszabadság ügyére, s ha nem így lenne, éppen az sértené a sajtószabadságot - emelte ki. Baloldali politikusokat idézve felvetette, hogy miért nem tudták megoldani a korábban tulajdonukban álló lap hosszú távú finanszírozását. A Népszabadságot "a baloldal csinálta ki", amelyhez Schiffer András távozása után "önök is tapsikolva csatlakoznának" - fogalmazott az LMP-nek címezve.

A választ az ellenzéki politikus nem fogadta el, a parlament azonban 109 igen, 16 nem és 1 tartózkodó szavazattal igen.

Fidesz: kell-e törvénymódosítás a pedofilbotrány miatt?

Németh Szilárd (Fidesz) arról beszélt, hogy S. Miklós volt csepeli képviselő pedofil bűncselekmények alapos gyanújával előzetes letartóztatásba került, s már korábban is volt börtönben ilyen ügy miatt. Felidézte, hogy a férfi korábban egy önkormányzati rendezvényen próbált fajtalankodni egy kisfiúval, majd mikor ezután nem kapott képviselőséget, gyermektáborok szervezésével, felügyeletével bízták meg. A kormánypárti politikus kevesellte a rá korábban kiszabott börtönt, ami szerinte a helyi MSZP-nek és az akkori igazságügyi államtitkárnak köszönhető. Azt kérdezte, a mostani eset után milyen mértékű büntetésre számíthat, el lehet-e tiltani a gyermekek közeléből és szükséges-e ezzel összefüggésben törvénymódosítás.

Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára ismertette, hogy a gyermekek fokozott büntetőjogi védelmet élveznek, ezek minősített esetnek számítanak, 18 év alatti sértett esetében 2-8, 14 év alattinál pedig 5-10 év szabadságvesztést szabhatnak ki. Hozzátette: súlyosbító tényező, ha az áldozat hozzátartozó, az elkövető felügyelete, gondozása alatt áll. Kiemelte azt is, hogy az elkövető eltiltható a foglalkoztatás gyakorlásától, azonban ha szükséges, a jogszabályok felülvizsgálhatók.

A választ elfogadta a kormánypárti képviselő.

MSZP: hogy áll a tusványosi faházprojekt?

Kiss László (MSZP) túlárazottnak nevezett egy Tusnádfürdőn megvalósuló faházprojektet, értékelése szerint az ügy felveti a hűtlen kezelés gyanúját. Mint mondta, 180 fős férőhelybővítést ígértek, de csak három nyolcfős ház szerepel a projektben, és eltér a jelzett költségigény és az önkormányzati építési engedélyben szereplő összeg. Az ellenzéki politikus azt is bírálta, hogy 2015 májusára nem készült el a beruházás és meghosszabbították a határidőt. A Bethlen Gábor Alap felelősségét firtatta.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt felelte, mindig nagy kíváncsisággal tölti el, amikor az MSZP nemzetpolitikai kérdésekben szólal meg. Kifejtette, hogy nem 3 faház, hanem több ingatlan felújításáról szólt a beruházás, amelynek határidejét engedélyezett módon módosították 2017 augusztusának végére. Szólt arról is, hogy a román építési szabályok eltérnek a magyartól, a költségbecslésben és a támogatási szerződésben szereplő összeg azért különbözik, mert a műszaki tartalom is más. Az államtitkár jelezte: meghívja a helyszínre a szocialista politikust, aki betekinthet minden számlába.

A szocialista képviselő nem fogadta el a választ, a Ház azonban 99 igen és 33 nem szavazattal igen.

Jobbik: az emberek nemet mondtak a letelepedési "bizniszre"

Szilágyi György (Jobbik) értékelése szerint a kvótareferendumon az emberek 98 százaléka a letelepedési kötvényekre is nemet mondott. Szerinte ez ugyanúgy veszélyt jelent, mint a migráció és nemzetbiztonsági kockázatot jelent, mert a "gazdag migránsoknak" megfelelő pénzügyi háttere lehet terrorista sejtek kiépítéséhez. Azt kérdezte, a kormány hajlandó-e lemondani a személyes gazdagodását szolgáló kötvényekről vagy a pénzt választja a hazája helyett.

Dömötör Csaba válaszában kifejtette, hogy 2010-ben az országnak forrásbevonásra volt szüksége, azonban a felminősítés miatt már folyamatban van valamennyi kötvény felülvizsgálata. Hozzátette: ez egy gazdasági, befektetési kérdés, amely előnyös volt az ország számára, munkahelyek fenntartásához járult hozzá, a vásárlók pedig öt évre kaptak letelepedési engedélyt, amely bármikor visszavonható. Az államtitkár szerint a Jobbik ezt próbálja összekeverni az alaptörvény módosításával, azonban a kabinet nem fog engedni a zsarolásnak sem ebben az ügyben, sem másban. A nemzetbiztonsági kockázatra vonatkozóan pedig Kovács Béla, az iráni forradalmi gárda és a Jobbik elnökének török szélsőségesekkel való kapcsolatát firtatta.

Az ellenzéki politikus nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban 109 igen, 35 nem és 1 tartózkodó szavazattal igen.

15:34 - Napirend előtt, interpellációk

Az 1956-os forradalom 60. évfordulójáról emlékezett meg a lengyel szószóló napirend előtt az Országgyűlésben hétfőn. Az interpellációk során a pedofíliával vádolt bicskei gyermekotthon igazgatójának kitüntetéséről és a letelepedési kötvényekről volt szó.


Lengyel szószóló az 1956-os forradalom évfordulójáról

Csúcs Lászlóné lengyel nemzetiségi szószóló az 1956-os forradalom és szabadság évfordulójáról emlékezett meg. Mint kiemelte: felemelő pillanat volt februárban, amikor a lengyel szejm és a magyar parlament egyhangúlag megszavazta, hogy az idei a lengyel-magyar szolidaritás éve legyen. Hangsúlyozta: 1956 a két nép szabadság és függetlenség utáni vágyát szimbolizálja.

Ma mindkét ország arra törekszik, hogy a megszerzett szabadsággal és egyenlősséggel a megfelelő helyet foglalja el Európa népei között. A magyar-lengyel szolidaritás éve a szabadságról és a népek közötti összefogásról szól, azokról a tiszta, vitathatatlan értékekről, amelyekért készek a legnagyobb árat fizetni - mondta.

Szerinte méltó módon ünnepelték a forradalom évfordulóját, és a füttyögőkkel ne foglalkozzanak.

Napirend

A Fidesz javaslatára az Országgyűlésről szóló törvénymódosítás általános vitáját hétfőn folytatják le, és a törvényjavaslatot kedden elfogadhatják. A javaslat a frakcióalkalmazottak juttatását érinti.

A képviselők látható többsége elfogadta az Országgyűlés október 25-i ünnepi ülésének napirendjét.

Interpellációk


MSZP a pedofíliával vádolt bicskei igazgató kitüntetéséről


A szocialista Bangóné Borbély Ildikó a pedofíliával vádolt bicskei gyermekotthon igazgatójának állami kitüntetését tette szóvá. Mint felidézte: augusztus 20. alkalmából az intézmény vezetője bronz érdemkeresztet vehetett át Lázár Jánostól.

A kitüntetés átvétele után alig egy hónappal felfüggesztették az igazgatót, akit nem először vádolták meg gyermekek molesztálásával - emlékeztetett, és több konkrét példát hozott.

Hogyan terjeszthette fel Balog Zoltán kitüntetésre? Annyira dilettáns ez a kormány, hogy bárkit kitüntet, akit felterjesztenek? - kérdezte.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára kiemelte: a kormány zéró toleranciát hirdetett a gyermekeket ért erőszakkal szemben, és az az új Btk. sokkal szigorúbban védi a gyermekeket, mint kiszolgáltatott csoportot. Kitért arra, hogy az ilyen és hasonló szexuális bűncselekményeket el nem évülővé tették, akár 15-20 évvel később is el lehet indítani az eljárásokat.

A változtatások nyomán ezek az esetek könnyebben felszínre kerülnek, És ebben a konkrét ügyben is azonnal tudtak lépni - jelezte az államtitkár, aki szerint jobb a gyerekeknek, ha nem intézményekben, hanem nevelőszülőknél vannak. Ezért 2019-re a 12 év alattiak több mint 90 százaléka nevelőszülőknél lesz elhelyezve.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 99 igen, 43 nem szavazattal jóváhagyta.

Jobbik: a kvótanépszavazáson a letelepedési kötvényekre is nemet mondtak a szavazók

Gyöngyösi Márton (Jobbik) arról beszélt, hogy szavazók 98 százaléka a letelepedési kötvényekre is nemet mondott a kvótanépszavazáson. Kiemelte: a 17 milliárdot is meghaladó kampány ellenére a kormány mégis nyitott egy kiskaput, így a 300-400 ezer eurót megfizetni tudó bevándorlók letelepedhetnek Magyarországon, a magyar állampolgárokkal közel azonos jogokat élvezve.

Ezen kötvények értékesítésének kiszervezésével ismét a Fidesz-közeli gazdasági klientúra tett szert búsás haszonra - mondta, különösen kirívónak nevezve Gaid Faraon szaúdi üzletember ügyét, akit a Forbes magazin a világ 10 legkeresettebb fehérgalléros bűnözője közé sorolt, és aki egy 2002-es francia parlamenti jelentés szerint kapcsolatban áll a terrorszervezetek által is használt pénzügyi hálózattal.

Mint mondta, az üzletember szintén így került Magyarországra, és kapcsolatba került a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető céggel. Azt kérdezte, nem éreznek ellentmondást, hogy miközben a szavazók 98 százaléka nemet mondott az idegenek betelepítésére, addig a kötvénnyel tágra nyitották a kapukat kétes hátterű, terrorizmussal összefüggésbe hozható üzletemberek előtt?

Kontrát Károly belügyi államtitkár szerint nem nyitották tágra a kapukat sem kétes hátterű, sem terrorgyanús személyek előtt. Mint kifejtette: az említett néven senki nem kapott letelepedési engedélyt Magyarországon.

A kötvényigénylés rendszere elviekben kizárja, hogy terrorista, vagy terrorizmussal összefüggésbe hozható, az Interpol, Europol által körözött személy, vagy a magyar körözési nyilvántartásba szereplő ember ilyen kötvényt vásárolhasson - mondta.

A program bevezetésétől nemzetbiztonsági érdek miatt négy, közbiztonsági okból két kérelmet utasítottak el, családtagok esetében előbbi ok miatt kilenc, utóbbi ok miatt pedig egy kérelmet utasítottak el - jelezte.

Ha valaki méltatlanná válik az engedélyre, az visszavonható - közölte az államtitkár, aki szerint a szervezett bűnözéssel, terrorizmussal összefüggésbe hozható vállalkozások sem tudtak megtelepedni.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 107 igen és 36 nem szavazattal jóváhagyta

Napirend előtt: 1956, közszféra, alkotmánymódosítás

1956-ról, a vasárnapi megemlékezésekről, a közszférában tervezett leépítésről és az alkotmánymódosításról volt szó hétfőn, napirend előtt a parlamentben.

MSZP: demokratikus politika nem szemezgethet a hősök között

Hiller István (MSZP) azt mondta, helyes, ha a közvélemény megismeri a pesti srácokat, de napnál is világosabb, Nagy Imre és társai nélkül nincs 1956. Közölte, nem tartja véletlennek és nem tetszik neki, hogy a forradalom politikai vezetőit nem, vagy alig emlegették a forradalom 60. évfordulóján tartott megemlékezéseken. Demokratikus politika nem szemezgethet a hősök között - fogalmazott, megjegyezve: szégyenteljesnek tartják a történelem tudatos átfestését. Az ellenzéki politikus szerint bárkinek bármennyire is kínos, az 1956-os gondolatok baloldali és szocialista eszmék.

Azt mondta, ami a Népszabadsággal történt, az a sajtószabadság, tehát a magyar szabadság csorbítása. Szerinte az '56-osok kárhoztatnák a mostani kormányzati politikát.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára örömét fejezte ki, hogy az MSZP-ben megindult az ünnep után egy gondolkodás, mit gondolnak 1956-ról. Kár, hogy az elmúlt időszakban ebben nem vettek részt - jegyezte meg.

Véleménye szerint vasárnap a baloldal szintet lépett az agresszivitásban és erőszakban, ahelyett, hogy levonták volna 2006 tanulságait, újra megpróbálták tönkretenni a békés ünnepet, megpróbálták "széttrollkodni" az állami ünnepséget. A szólásszabadság nem azt jelenti, hogy bárki kedvére tönkre tehet békés megemlékezéseket - tette hozzá.

Az LMP a közszférában tervezett elbocsátásról

Szél Bernadett (LMP) a közszférában tervezett létszámcsökkentést firtatta. Arcátlanságnak nevezte, hogy a kormány a munkaerőhiányra hivatkozva akar elbocsátani, mikor a közszférában munkaerőhiány és dolgozói szegénység van. Rámutatott, hogy zömmel adminisztratív dolgozókról van szó, miközben leginkább a feldolgozóiparba keresnek munkavállalókat. Ha a kormány lehetségesnek tartja ezt a cserét, akkor a vízfejjé duzzasztott minisztériumokból küldjenek el embereket futószalaghoz - mondta, majd azt javasolta, Rogán Antal menjen villanyszerelőnek, Lázár János meg a futószalag mellé.

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca munkaerőpiaci államtitkára hangsúlyozta, a kormánynak nem az a célja, hogy embereket elbocsásson, hanem hogy racionalizáltabb legyen a foglalkoztatás a közszférában és az ott foglalkoztatottak a versenyszférában helyezkedjenek el. Számokat azért nem lehet mondani - folytatta -, mert nem kvótákat teljesít a kormány, hanem a helyzetet kezeli.

Jobbik: a gazdag migránsok pénze fontosabb vagy az ország megvédése?

Vona Gábor (Jobbik) megerősítette, csak akkor támogatják a Ház előtt fekvő alkotmánymódosítást, ha a kormány a betelepítés minden formáját kizárja, vagyis megszünteti a letelepedési kötvényt. Azt a kormányzati reakciót, miszerint a Jobbik kufárkodik, úgy kommentálta: "mi áruljuk a kötvényeket vagy önök?" A fideszes Németh Szilárdnak pedig azt válaszolta: a Jobbik áprilisi alkotmánymódosítási javaslatánál "nem szólt semmit". "Lehet, hogy amit én mondok áprilisban, az önnek csak októberre esik le?" - kérdezte.

A gazdag migránsok pénze a fontosabb vagy az ország valódi megvédése? - tette fel a kérdést a kormányoldalnak, majd azt is mondta, ha van a Fidesz-KDNP-ben bátorság, legyen előrehozott választás, és "váltsuk le az orbánizmust".

Dömötör Csaba államtitkár úgy reagált: a letelepedési körvény gazdasági kérdés, hasznot hozott az országnak, vásárlóit nem lehet összekeverni a bevándorlókkal. Korábban a Jobbik is alkotmánymódosítást akart - idézte fel -, ma viszont már csak feltételekkel támogatják. Hozzátette, Vona Gábor nem bízik párttársaiban, hiszen "aláíratta velük, hogy nem szavazhatják meg az alkotmánymódosítást".

KDNP: gyalázatos volt a baloldal vasárnapi viselkedése

Soltész Miklós (KDNP) arról beszélt, hogy a baloldal 1956 50. évfordulóját sem tudta tisztességesen megünnepelni, és várható volt a viselkedése vasárnap, a 60. évfordulón is. "Elkeserítő, gyalázatos, de számítottunk rá" - mondta, utalva arra, hogy tüntetők a Kossuth téren a magyar és a lengyel himnuszt is kifütyülték. A KDNP-s politikus ezt a baloldal szégyenének nevezte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt válaszolta: a vasárnapi évforduló jó alkalom lett volna a baloldalnak a bocsánatkérésre a tíz évvel ezelőtti rendőrattakért. Bocsánatkérés helyett azonban a szocialisták Gyurcsány Ferenccel közösen léptek fel egy rendezvényen - tette hozzá.

Fidesz: a vasárnap fütyülők az ÁVH-val értenek egyet?

Kósa Lajos (Fidesz) szerint az 1956-os hősökre emlékezve fejet hajtani illik, és "végképp bárdolatlanság fütyürészni". "Aki ilyenkor fütyürészik (...) vajon azt fejezi ki, hogy ő az ÁVH-val ért egyet? (...) Vagy nekik inkább az emberekbe lövetőkkel van eszmei rokonságuk? (...) Vagy egyszerűen csak bárdolatlanok?" - tette fel a kérdést, emlékeztetve arra, hogy tüntetők egy csoportja vasárnap kifütyülte a Kossuth téri díszünnepség beszédeit.

A frakcióvezető azt is mondta, vasárnap a közös ünnepléssel "a komplett magyar baloldal legitimálta az 50. évfordulón tömegbe lövetőket".

Megjegyezte végül - a Népszabadságra utalva -, hogy a vasárnapi megemlékezés volt az első olyan, amelyről "nem tudott tudósítani az a napilap, amelyik a forradalom vérbe fojtásával született, és végig gátlástalanul kiszolgálta a megtorlást, a terrort és utána a kommunista egypárti diktatúrát".

Dömötör Csaba azt felelte: a baloldal komoly lehetőséget hagyott ki, hogy tisztázza viszonyát 1956-hoz, és jóvátehette volna a 2006-os rendőrattakot. Ehelyett "pár tucat sípra futotta" tőlük - jegyezte meg.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A KENÓ hétfői nyerőszámai

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint az október 24-ei KENÓ-játékban a következő számokat… Tovább olvasom