Délmagyar logó

2017. 08. 20. vasárnap - István 19°C | 34°C Még több cikk.

OGY - Fidesz: kiemelt cél a gyermekéhezés felszámolása

A bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztéséhez szükséges törvénymódosítási javaslatról is vitáztak szerdán az Országgyűlés plenáris ülésén.

Közlekedési beruházások


19:26 - A kis- és közepes vállalatok helyzetbe hozásáról és egyéb útépítések szükségességéről is szó volt a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházások megvalósításának gyorsításáról szóló törvény módosításának szerdai, parlamenti vitájában.

Képviselői felszólalások

Sallai R. Benedek (LMP) szóvá tette, hogy az MSZP 2006-os választási ígérete az M4-es autópálya teljes hosszának megépítése volt.

A képviselő arra volt kíváncsi, hogy miért lesz jó a beruházások felgyorsítása, szerinte ugyanis nincsenek kutatások, amelyek ezt igazolják. Értékelése szerint a helyi igényekre építő kkv-k számára az autópálya legfeljebb konkurenciát hoz, az útépítésekhez kötődő korrupciók pedig rombolják a közéletbe vetett hitet. Kétségbe vonta, hogy a környezeti szempontok változatlanok maradnak.

Az ellenzéki politikus szerint a közúthálózat fejlesztésére is lehetne kohéziós forrásokat használni, s párbeszédet sürgetett az útépítésekre vonatkozóan.

A fideszes Boldog István Jász-Nagykun-Szolnok megyei példát hozva arról beszélt, hogy jogos igény a gyorsforgalmi út, a 4-es és a 44-es út életveszélyes, s már az is haszna lenne az új pályának, ha nem történne több halálos baleset. Kitért arra is, hogy Kunszentmárton és Mezőtúr autópálya hiányában esett el befektetésektől. Megjegyezte: a gyorsforgalmi utakon a térségben élők könnyebben elérik a budapesti piacokat áruikkal.

A kormánypárti politikus furcsállta a Jobbik hozzáállását, hogy akarja a gyorsulást, mégis tartózkodik.

Gúr Nándor (MSZP) megfontoltságot kért a beruházások során, továbbá azt, hogy a helyben élők szempontjait ne hagyják figyelmen kívül.

Szólt arról, hogy a több mint 900 ezer vállalkozás 99,9 százaléka kkv, s az infrastrukturális fejlesztések elsősorban az ő érdekeiket szolgálják, amellett, hogy a lakosság biztonságához is hozzájárulnak.

A politikus hangsúlyosan szólt az átlátható fejlesztések szükségességéről is. Bírálta, hogy az útépítési tendereket rendre ugyanazok a konzorciumok nyerik, és nem helyi vagy olcsóbban dolgozók kapják a megbízásokat.

Lukács László György (Jobbik) sorolta azokat a politikusokat, akik kampányoltak már az M4-es autópálya megépítésével, mégsem fejlesztették eddig az utat. Számos példát hozott a jelenlegi út forgalmának veszélyességére is.

Kiss László (MSZP) fontosnak tartotta, hogy a hosszú távú fejlesztéspolitika kérdésében konszenzus alakuljon ki az Országgyűlésben. A közbeszerzés hiányosságának nevezte, hogy kevés másodlagos szempontot ír elő, például az esélyegyenlőség biztosítását vagy a munkahelyteremtést hiányolta. Lényegesnek tartotta azt is, hogy a szokásosnál nagyobb gonddal viseltessenek a terület régészeti leleteiért.

Bányai Gábor (Fidesz) támogatás kért a javaslat elfogadásához, mert, ha nem egyeznek meg arról, akkor szerinte ebben a ciklusban biztosan nem fognak megépülni ezek az utak.

Volner János (Jobbik) szerint az előterjesztés nem biztosítja, hogy helyben is munkahelyek jöjjenek létre, például olyan szabályok beültetésével, hogy az alapanyagot vagy az aszfaltot a beruházás környezetéből kelljen beszerezni.

Józsa István (MSZP) nagy léptékűnek nevezte az engedélyezési rendszer változtatását, bírálta ugyanakkor, hogy az lehetőséget biztosít az infrastrukturális fejlesztési ügyek rendeleti meghatározására. Kijelentette: a rendeleteket is mellékelni kellene az előterjesztéshez. Szerinte vannak jó elemek a törvényjavaslatban, de a részletek kidolgozására kormány kap felhatalmazást, így azok nem ismertek.

Azt mondta: a falusi turizmus fejlődése érdekében a kisebb települések útjait is fejleszteni kellene. A teljes magyar úthálózat és vasúthálózat fejlesztésére is gondolni kellene szerinte.

NFM: cél, hogy a fejlesztési források minél előbb hasznosuljanak

Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infrastruktúráért felelős államtitkára elmondta: a 2007-ben, Bajnai Gordon minisztersége alatt elfogadott eljárási rendet kívánják most gyorsítani.

A rendelkezésre álló forrásokat úgy és olyan gyorsan kell elkölteni, hogy minél hamarabb kifejtsék jótékony hatásukat - emelte ki.

A környezetvédelmi aggályokra válaszul azt mondta: senki nem akarja a hatályos uniós irányelveket figyelmen kívül hagyni. Azt is kijelentette: az önkormányzatok rendeleteit sem módosítaná a kormányzat. Ugyancsak álságosnak tartotta a termőföld védelméért aggódók megszólalásait, mint mondta, nem változik a kormányzó többség koncepciója ezzel kapcsolatban.

Szólt arról az 50 milliárd forintos idei programról, amely más utak fejlesztését biztosítja, és további beruházásokról is említést tett.

A beruházást drágállóknak azt mondta: több mint százmilliárd forintot kell idén és 2037-ig évente kifizetni rendelkezésre állási díjakra a korábbi kormányok PPP-beruházásai után, ez viszi el az útdíj-bevételek kétharmadát.

Komoly vállalásnak nevezte, hogy a döntéshozataltól a kivitelezés elkezdéséig az előkészítő munka mindössze két évet vesz majd igénybe, "nem lesz annyi hatósági időhúzás".

Az ülésen elnöklő Sneider Tamás (Jobbik) az általános vitát lezárta.

Napirend után

A napirend utáni felszólalások során Sallai R. Benedek (LMP) az agrár és a természetvédelmi mérnökök képzéséről, Kulcsár Gergely (Jobbik) a Magyar Honvédség NATO-n belül betöltött szerepéről és a külföldi katonai szerepvállalásokról beszélt, Demeter Márta (MSZP) pedig stabil, kiszámítható, tudatos honvédelmi politikát követelt a kormánytól.

Sneider Tamás levezető elnök ezt követően az ülést bezárta, az Országgyűlés következő ülését pedig hétfőre hívta össze.

Közlekedési beruházások


16:29 - Fidesz az építések szükségességéről, az MSZP a kockázatokról, a Jobbik a kormányközeli vállalatok "megtollasodásáról", az LMP pedig hosszú távú érdekvédelem feláldozásáról beszélt a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházások megvalósításának gyorsításáról szóló törvény módosításának vitájában.

Fidesz: le kell cserélni a 19. századi építési tempót

Boldog István (Fidesz) úgy fogalmazott, az előterjesztés célja, hogy a 19. századi építési tempót lecseréljék 21. századira. Szerinte mindenki számára ismertek az útépítések körül felmerülő problémák: elhúzódó engedélyezési, kisajátítási eljárások, régészeti feltárások. Ezek a vélemények együttesen "olyan kritikus tömeget" adnak ki, amelyről a választópolgár joggal hiszi azt, hogy itt nincs másról szó, mint korrupcióról, túlárazásról, bürokráciáról - fogalmazott. A javaslat a rendszerproblémákra kínál hosszú távú megoldást - hangsúlyozta, ugyanis szerinte az nem megoldás, hogy amikor az állam egy nagyobb volumenű beruházást akar megvalósítani, rá van kényszerítve, hogy az Országgyűlés elé vigye az ügyet, és kiemelt beruházássá nyilváníttassa.

A kormánypárti képviselő ezzel is indokolta azt, hogy a javaslat kormányrendeleti szintre helyezi a kiemelt beruházásokról szóló döntést. Hozzátette: az előterjesztés tiszteletben tartja azt a jogi alapvetést, hogy ingatlant kisajátítani csak kivételesen, közérdekből, azonnali és teljes kártalanítással lehet. Az állami beruházások a javaslat szerint közérdekűnek minősülnek majd - tette hozzá.

Boldog István kitért arra, hogy az engedélyezési eljárás elhúzódását azzal akadályoznák meg, hogy megadottnak tekintenék az önkormányzat hozzájárulását akkor is, ha az építő megkeresésétől számított 30 napon belül sem nyilatkozik. Véleménye szerint nagyobb vitát vált majd ki a régészeti vizsgálatok szabályozásának felülvizsgálata. Közölte, különleges eljárási rezsimet vezetnek be, fontos változás lesz, hogy a megelőző feltárás során a munkát nem akkreditált intézmények is végezhetnék, a feltárás időtartamát 30 napban szabnák meg.

MSZP: kockázatos a törvényjavaslat

Józsa István, az MSZP vezérszónoka azt mondta, vannak támogatható részei az előterjesztésnek, amelynek a célja helyes, de szerinte az valójában a kormány elmulasztott munkájának mentése, mégpedig kapkodva.

Azt erősen kétségbe vonhatónak tartják a szocialisták - folytatta -, hogy a kabinet "egybetol eljárásokat", a javaslat pedig nem tartalmaz megfelelő biztosítékot arra, hogy ez nem a minőség kárára történik.

Az MSZP azt üdvözli, hogy a kormány "bénult állapotából" kimozdulva fejleszteni akarja a magyar közlekedési infrastruktúrát, de a Ház előtt fekvő törvényjavaslat kockázatokat hordoz, nem rögzíti a megfelelő műszaki garanciákat - fejtette ki Józsa István.

KDNP: fontosak a határidő-módosítások

Földi László, a KDNP vezérszónoka fontosnak nevezte, hogy a törvényjavaslat bizonyos határidőket leszűkít, másokat - így például a környezetvédelmi hatástanulmánnyal kapcsolatosakat - meghosszabbít.

Hangsúlyozta, az előterjesztés kiemelten fókuszál a kivitelezést megelőző tervezési, engedélyezési folyamatokra.

A kereszténydemokrata képviselő egyúttal kiemelte: Cegléd, Abony és Nagykőrös térségének - amelynek országgyűlési képviselője - kiemelkedő szüksége van az M4-es megépítésére.

Jobbik: kormányközeli vállalatok "tollasodtak meg" a nagyberuházásokból

A Jobbik vezérszónoka, Volner János arról beszélt, hogy az elmúlt 25 évben jó néhány kormányközeli vállalkozó "tollasodott meg" nagy értékű infrastrukturális beruházásokból.

Szerinte e projektekkel kapcsolatban nemcsak azt érdemes megvizsgálni, hogy túlságosan elhúzódik az előkészítésük, hanem azt is, mitől olyan drágák. A pénz egyik fele - mondta - a kormányközeli üzleti körökhöz, a másik fele pedig nagy nyugat-európai építőipari vállalatokhoz kerül.

Azt is szorgalmazta, hogy minél szélesebb plénum előtt döntsenek a kiemelt beruházásokról.

A Jobbik a törvényjavaslat zárószavazásánál tartózkodni fog - közölte Volner János.

LMP: a napi gazdasági érdekkért feláldozzák hosszú távú intézményeket

Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka azt mondta, hogy a rövid távú gazdasági érdekek alakítják a döntéshozást, és ezekért cserébe felszámolják a társadalom hosszú távú érdekeit védelmező intézményeket. Szavai szerint az elmúlt években megsemmisült a környezetvédelem szinte teljes intézményrendszere, most pedig tovább gyengítik a jogrendszert. A javaslat a legfőbb közjó elé helyezi a csoportérdekeket - jelentette ki a képviselő.

Úgy fogalmazott, hogy a közlekedési infrastruktúra esetében kimutatható, amíg közvetlen használói élvezik annak előnyeit, addig a létrehozott kár az egész társadalmat terheli.

A politikus arról is beszélt, hogy a rossz állapotú alsóbbrendű utak felújítása nem csak olcsóbb lenne, de a helyi gazdaságot is segítené.

MSZP: miből fizetik a leállított szakasz állagmegóvását és őrzését?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) az M4-es Abony és Fegyvernek közötti leállított építéséről beszélve azt mondta, hogy a 4-es út Magyarország egyik legforgalmasabb útja, ahol a legsűrűbben fordul elő sérüléssel vagy akár halállal járó baleset.

A képviselő azt kérdezte, ha az Európai Bizottság folyamatosan kifogásolta az útszakasz költségvetését, akkor hogyan fordulhatott elő, hogy 2014-ben a költségvetést 2014-ben Orbán Viktor kérésére megfejelték még hatvan milliárd forinttal. Bangóné Borbély Ildikó arra is kíváncsi volt, hogy mikor folytatják az építkezést, miből finanszírozzák a már megépült szakasz állagmegóvását és őrzését.

Bíróságok illetékessége, közlekedési beruházások


15:23 - A járások illetékességéhez igazodnak a jövőben a járásbíróságok - ezt is tartalmazza a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló törvény módosítása, amelyet a szerdai parlamenti vitában minden frakció támogatott. A parlament elkezdte a közlekedési beruházások megvalósításának felgyorsítását elősegítő törvényjavaslat tárgyalását is.

Répássy: változik a járásbíróságok illetékessége

A járások illetékességéhez igazodnak a jövőben a járásbíróságok - a többi közt ezt tartalmazza a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló törvény módosítása - mondta expozéjában Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára.

Az államtitkár közölte azt is: a járásbíróságok nem feltétlenül egyetlen járásban rendelkezhetnek illetékességgel, de ha többet is lefednek, határaik megegyeznek a járásokéval.

Mivel a járási ügyészségek és a rendőrkapitányságok illetékességi területe fő szabály szerint igazodik a bíróságok illetékességi területéhez, előbbiek is automatikusan változnak - tette hozzá.

A módosításokkal érintett települések száma nem éri el a százat, néhány járásbíróság esetében pedig rövidtávon nem valósítható meg az átállás, például költségvetési okok miatt - ismertette az államtitkár a tárca és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) egyeztetésének eredményét. Ezek között említette a nagykátai, a Buda környéki, a karcagi valamint a berettyóújfalui járásbíróságokat. Mindezek működését később alakítják a közigazgatási egységekhez.

Hangsúlyozta: az új illetékességi szabályok csak azokra az ügyekre vonatkoznak, amelyeket a változtatás hatályba lépése után indítanak el.

Képviselői felszólalások:

Papcsák Ferenc (Fidesz) felelevenítette a közigazgatás rendszerének átalakítását, célnak nevezte a hatékonyabb, takarékosabb és ügyfélközpontú működést. Emlékeztetett: bár 2013-tól a városi bíróságok járásbírósággá alakultak, a változás az illetékességi területüket nem érintette.

Hozzátette: a változtatás július 1-jétől lép hatályba.

Bárándy Gergely (MSZP) támogatásáról biztosította az előterjesztést.

Vejkey Imre (KDNP) indokoltnak nevezte, hogy a bírósági egységek ne csak nevükben hordozzák a járásbíróság nevet, hanem illetékességük tekintetében is igazodjanak a járásokhoz.

Gyüre Csaba (Jobbik) bírálta a korábbi illetékességi módosításokat, kifogásolva, hogy nem mindig kérdezték meg a helyieket, hová is szeretnének tartozni. Szerinte legalább a településvezetőknek tisztában kellene lenniük a változtatásokkal. Úgy értékelte: egyre inkább elnehezül a vidéki bíróságok munkája, mivel új bírói státuszokat évek óta nem hoztak létre.

Frakciótársa, Lukács László György (Jobbik) a kunhegyesi járás sorság szerette volna tisztázni.

Répássy Róbert elmondta: vannak még tisztázatlan kérdések az illetékesség tekintetében, ezért mindenkit arra kért, észrevételeit juttassa el a tárcához, hogy módosítható legyen a javaslat. Megoldásra vár például az, hogy Érden, a megyei jogú városok közül egyedüliként nincs járásbíróság.

Az ülésen elnöklő Sneider Tamás (Jobbik) az általános vitát lezárta.

Közlekedési beruházások megvalósításának felgyorsítása

NFM: minél hamarabb épülhessenek meg az utak!

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházások megvalósításának gyorsításával összefüggésben egyes törvények módosításának általános vitájában Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infrastruktúráért felelős államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a közlekedés színvonala befolyásolja a beruházók letelepedési szándékát, a munkaerő letelepedési szándékát és minden nemzetgazdasági ágazatra hatással van.

Mint mondta, az a céljuk, hogy a közlekedésfejlesztési tervekről szóló döntéstől minél hamarabb ékezzenek el a kivitelezésig, ennek eredményeként van a Ház előtt a javaslat. Ismertetése szerint az elmúlt években, évtizedekben egy-egy útszakasz tervezése, megépítése akár 10 év is lehetett. Az előkészítés mostani átlagidőtartama hat és fél év, maga a kivitelezés ennek harmada-fele - tette hozzá.

Tasó László elmondta, új kategóriát határoznak meg a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyeken belül a speciális szabályok alkalmazási körét rögzítve. Ezek a közlekedésinfrastruktúra beruházással összefüggő ügyek - közölte, megjegyezte: ezeket majd kormányrendelet sorolja fel.

A hatósági engedélyek megszerzését könnyíti a beruházó által kezdeményezendő előzetes egyeztetés - mutatott rá. Úgy folytatta: ez alapján a beruházó valamennyi érintett hatóság részvételével már a munka kezdeti stádiumában feltárja a nyomvonalak és a tervezés kapcsán felmerülő akadályokat. Az államtitkár elmondta, a beruházó kérelmére lehetővé válik a földvédelmi, a talajvédelmi és az erdővédelmi eljárás lefolytatása a környezeti hatásvizsgálati eljárás keretében is.

Tasó László közölte, a környezetvédelmi engedély érvényességi ideje a kiadástól számított 5-ről 10 évre módosul. Kitért arra, hogy az építési engedélyezési eljárás, akkor is lefolytatható lesz, ha a környezetvédelmi engedély bírósági felülvizsgálaton van és még nem adták ki az engedélyt.

Beszélt arról is, hogy a kártalanításnál a jogalap tekintetében lehetőség lesz közbenső bírósági ítélet meghozatalára. A határidők a kiemelt fejlesztési ügyekben rövidebbek lesznek - jegyezte meg.

Mint mondta, a régészeti munkákat is felgyorsítja a javaslat, illetve pontosítja az engedélyezésben résztvevő önkormányzat többletigényét.

Kitért arra, hogy az előterjesztés 13 törvényt módosít, azt pedig 30 kormányrendelet követi.

Gyermekétkeztetés

A bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztéséhez szükséges törvénymódosítási javaslat vitájával folytatódott szerdán az Országgyűlés plenáris ülése.


Fidesz: öt év alatt megkétszereződtek a források

Révész Máriusz (Fidesz) azt mondta: rengeteg hamis és félreértelmezett statisztikai hivatkozás hangzott el. Rögzítette: öt év alatt megkétszerezték a gyermekétkeztetésre fordított forrásokat. Azt mondta, a magyar rendszer nemzetközi viszonylatban nagyvonalú. Ha egy gyermek is éhezik, drámai, de például Romániában az óvodák többségében nincs közétkeztetés, nálunk van, és a rászorulók már eddig is ingyenesen étkezhettek - mondta.

Jó lenne, ha nem próbálnák rosszabbnak leírni a helyzetet, mint amilyen, még akkor is, ha a helyzet nem jó és sok a tennivaló - mondta Révész Máriusz, megjegyezve: nem biztos, hogy pályázati feltételekhez kellene kötni a nyári étkeztetés támogatását.

MSZP: a gyermekétkeztetés biztosítása kötelessége a kormánynak

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) bírálta a fideszes Révész Máriusz azon kijelentését, amely szerint a magyar gyermekétkeztetési rendszer nagyvonalú, szerinte ugyanis ebben a kérdésben - látva az egy gyermekre jutó pénz összegét - nem lehet nagyvonalúságról beszélni. A gyermekek étkeztetésének biztosítása a kormánynak kötelessége - mondta.

A szocialista politikus a gyermekétkeztetési forrásokkal kapcsolatban emlékeztetett: az előirányzatból tavaly 20 milliárd forintot csoportosított át a kormány a Kliknek.

Frakciótársa, Korózs Lajos azt mondta: pártja támogatja az előterjesztést, de szerinte azt is meg kellene vitatni, vajon az intézményrendszer alkalmas-e arra, hogy minden gyermek hozzájusson az ételhez, illetve hogy annak milyen a minősége.

Kormány: jó út a gyermekétkeztetés kiszélesítése és fejlesztése

A vitában elhangzottakra válaszolva Czibere Károly, szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár azt mondta, az elhangzottak alapján úgy látszik, a kormány jó úton jár, amikor a gyermekétkeztetés kiszélesítésén és fejlesztésén keresztül igyekszik további támogatást nyújtani a hátrányos helyzetű gyermekek számára. Ennek a témának is pártok felett álló ügynek kell lennie, a támogatás ezt tükrözi - tette hozzá.

A folyamat akkor kezdődött el, amikor a kormány 2011-ben megalkotta a felzárkózási stratégiát - közölte. Hozzátette, a felszólalások során a kormánypárti képviselők részletekbe menően ismertették az azóta megtett intézkedéseket. Kiemelte, hogy a stratégia 61 beavatkozási területet tartalmaz és valamennyi olyan ágazati területet érint, amelyek eredményes szakpolitikai eszközt alkalmazhatnak a rászoruló gyermekek és családok támogatásáért. A stratégia kiegészül egy jelentéstételi, nyomonkövetési rendszerrel, a kormányzat így folyamatosan értékeli az intézkedések eredményességét - hívta fel a figyelmet.

Az intézményrendszer alkalmas arra, hogy a támogatásokat célba juttassa - jelentette ki az államtitkár. Az önkormányzatok kérdésére áttérve felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt években a normatív finanszírozásnak nemcsak a mértéke, de a módja is megváltozott. A most alkalmazandó sávrendszernek az a lényege, hogy minden önkormányzat legalább a felét megkapja az üzemeltetési támogatásoknak - tette hozzá.

Az államtitkár arra is kitért, hogy tárcájuk számításokat végez arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet normatívvá tenni a szünidei étkeztetést, mert az összes feltétel adott ennek kiterjesztésére.

Gyermekétkeztetés

A Fidesz szerint kiemelt cél a gyermekéhezés felszámolás, míg az MSZP szerint néhány 10 milliárdból meg lehetne oldani a kérdést. A KDNP támogatta a javaslatot, ahogy a Jobbik és az LMP is.


Fidesz: kiemelt cél a gyermekéhezés felszámolása

Kovács Sándor, a Fidesz vezérszónoka kiemelt célként beszélt a gyermekéhezés felszámolásáról, ennek eszközeiként említve a gyermekétkeztetés ingyenessé tételét és a költségvetési támogatás megtöbbszörözését.

A kormány családokat segítő intézkedései közé sorolta egyebek mellett az adórendszer átalakítását, a rezsicsökkentést, a gyermeküdültetést, az ingyenes tankönyveket és az otthonteremtési támogatást. Erkölcsi kötelezettségnek nevezte, hogy 320 ezer gyermekre terjesztik ki a térítésmentes étkeztetést, hozzátéve, hogy a három éves kortól kötelező óvodáztatás garantálja a rendszeres étkezést.

A kormánypárti politikus méltatta a nyári gyermekétkeztetésre fordított keret 3 milliárd forintra emelését és azt is, hogy 34 milliárd forint jut a következő években a 3 évesnél fiatalabbak ételcsomagjára.

Kovács Sándor a családok terheinek csökkentése mellett szólt a foglalkoztatás szerepéről is, értékelése szerint a kettő együtt tudja kivezetni a családokat a szegénységből.

MSZP: már most lépni kell

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP a mindenkori kormány felelősségének nevezte a mindenkori szegénységet és statisztikai adatokat sorolva arról beszélt, hogy több száz ezer gyermek nem jut megfelelő élelmiszerhez, egészségtelen otthonban él, s ma az a legnagyobb szegénységi kockázat, ha egy pár gyermeket vállal. Az ellenzéki politikus szerint néhány 10 milliárd forintból meg lehetne oldani a kérdést, a látványberuházások lemondásával.
Kitért arra, hogy a szegény gyerekeket kirekesztik, nagy eséllyel bejárják szüleik útját, jövőkép, motiváció nélkül.

Bangóné Borbély Ildikó üdvözölte az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztését, de elfogadhatatlannak tartotta, hogy több év telt el a beavatkozásig. Azt is kérte, hogy a kormány a forrásokat is tegye mellé, s ne az önkormányzatokkal akarja megfizettetni.

Megjegyezte azt is, hogy szünidőben és hétvégén is szükség volna gyermekétkeztetésre.

KDNP: igen a javaslatra

Szászfalvi László, a KDNP vezérszónoka felidézte, hogy a kormány tavaly decemberben döntött a kisgyermekeket érintő ingyenes étkeztetés bővítéséről. Jelezte: a tehetősebb gyermeket nevelőknek továbbra is térítési díjat kell fizetni jövedelemhatártól függően. Ismertette az érintettek körét és felhívta a figyelmet: a tartósan beteg gyermeket nevelő családokra is kiterjed a javaslat.

Kitért arra is: a kormány döntése értelmében július 1-től a szakiskolák fenntartásáért a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal felel, s ötszáz iskolát vesz át a Kliktől, emiatt szükséges a gyermekvédelmi törvény módosítása is.

Mint rámutatott: a jelenlegi 92 ezer helyett több mint 320 ezren részesülhetnek majd ingyenes ellátásban.

A kormányzati intézkedés havonta gyermekenként 7-10 ezer forintot jelent, s 2016-ban 12-13 milliárdot spórolhatnak meg a családok. Meggyőződése, a kormány ezzel a lépéssel is bizonyítja, támogatják a rászoruló családokat és gyermekeket. A lépés harmonikusan illeszkedik az eddigi család- és foglalkoztatáspolitikai rendszerhez - mutatott rá a kormánypárti politikus.
A javaslatot maximálisan támogatják - közölte.

Jobbik: küzdeni kell a gyermekszegénység ellen

Vágó Sebestyén, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: egyetértenek azzal, hogy a gyermekszegénység és gyermeknélkülözés ellen küzdeni kell. Az a cél, hogy a nélkülözés minél kisebb legyen, illetve megszűnjön, és minden olyan eszközt fel kell használni, ami hozzásegíthet ehhez. Ennek egyik lépése az ingyenes étkeztetés kiterjesztése.

Ugyanakkor felvetette a demográfiai problémát is, és azt mondta: nagy a baj, és még nagyobb lesz, ha a tendenciák folytatódnak. A Jobbik azon az állásponton volt és van, hogy a természetbeni juttatások irányába kell elmozdulni, s a gyermekétkeztetés kitágítása is ide tartozik.

Az irány jó, még erősebb lépéseket kell tenni - mondta, hozzátéve: nem értik, hogy a Jobbik javaslatait - például szociális kártyára - miért söprik le az asztalról.

A Jobbik támogatja a javaslatot.

LMP: további lépésekre van szükség

Szél Bernadett, az LMP vezérszónoka azt mondta: hosszú évek óta ez az első érdemi lépés a gyermekéhezés visszaszorítása érdekében.
Vitatta ugyanakkor Orbán Viktor, kormányfő nyilatkozatát, hogy ezzel zárójelbe lehet majd tenni a gyermekszegénységet. Kiemelte: a legszegényebb 2 millió emberből hétszázezer gyermek.

Ez a küzdelem eleje, tovább kell menni. Egy pártok felett álló ügyről van szó, s sajnálja, hogy a Fidesznek ennyi időbe telt, hogy lépjen - mondta.
Elismerte, ez most eredmény, de szeretné, ha kiterjesztenék a középiskolákra is, fokozni kell az erőfeszítéseket.

Az LMP-s politikus javasolta, nézzék meg a hosszú nyári szünetekben, mi zajlik. A nyári gyermekétkeztetés csak a rászoruló gyermekek ötödét érik el, a jelenlegi források még mindig kevesek - mutatott rá.

Arra is kíváncsi volt, nem az önkormányzatokat érinti-e majd a pluszteher? Szerinte jogos az önkormányzatok vonatkozó aggodalma. Fel vannak készülve, hogy segítsék a forráshiányos képviselőtestületeket? - firtatta, és hozzátette: az ingyenesség nem jelenthet minőségbeli romlást. Észrevételeik mellett a javaslatot támogatják - közölte.

GYIA, gyermekétkeztetés

A Gyermek és Ifjúsági Alapról (GYIA) szóló törvény módosítására tett kormányzati javaslat vitájának lezárása után az Országgyűlés szerdán megkezdte a vitát a gyermekvédelmi és gyámügyi törvény módosításáról, amelynek célja az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése.


Fidesz: helyes, hogy egyedi támogatásokat is adhat majd a GYIA

Révész Máriusz, a Fidesz vezérszónoka helyeselte azt a célt, hogy ezentúl egyedi - nem csak pályázaton úton adható - támogatásokat is lehessen folyósítani a Gyermek és Ifjúsági Alapból.

Magyarázatában hangsúlyozta: lehetnek olyan speciális rendezvények, helyzetek, amelyek esetében indokolt, hogy ne kelljen végigjárni a kicsit "álságos" pályázati utat.

Az MSZP nem támogatja a javaslatot

A szocialisták vezérszónoka, Kiss László közölte, frakciója nem támogatja a törvényjavaslatot, mert az szerintük gyakorlatilag miniszteri keretté alakítja a GYIA-t, amit érthetetlennek tartanak.

Az alap egyedi támogatásaival kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy méltánytalan lenne, ha az egyedi források nagyobb részt tennének ki, mint a pályázatiak, emellett pedig szerinte garancia kellene arra, hogy az egyedi támogatást valóban arra fordítják, amire szánták.

KDNP: a kormány mindig is kiemelt területként kezelte az ifjúságpolitikát

Szászfalvi László, a KDNP vezérszónoka arról beszélt, hogy a kormány mindig is kiemelt területként kezelte a gyermek- és ifjúságpolitikát.

A kereszténydemokraták egyetértenek a GYIA-törvény módosításával - mondta.

Jobbik: kérdéseket vet fel a javaslat, a frakció tartózkodni fog

A Jobbik vezérszónoka, Farkas Gergely szerint az előterjesztés több kérdést is felvet, így például azt, hogy milyen arányban lehet majd egyedi támogatásokat adni a Gyermek és Ifjúsági Alapból. A Jobbik tartózkodni fog a szavazásnál - közölte.

Az ellenzéki politikus emellett kevesellte a GYIA keretét, és azt firtatta, várható-e, hogy azt visszaemelik az öt évvel ezelőtti szintre.

LMP: nem ördögtől való az egyedi támogatás, de csak bizonyos összegig

Az LMP-s Ikotity István szerint az egyedi támogatások lehetősége nem ördögtől való dolog, de csak bizonyos keretösszegig.

A felszólalások után az elnöklő Lezsák Sándor lezárta a vitát, Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára a képviselőknek adott válaszában pedig jelezte: a többek által is firtatott egyedi támogatások aránya 5 százalék lesz, amit Emmi-rendeletben kívánnak majd rögzíteni.

Az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztéséről

Czibere: a kormány elkötelezett a családok segítésében

Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosításáról szóló törvény általános vitájának expozéjában célként jelölte meg, hogy eredményesen segítsék a gyermekeket nevelő családokat, és megszakítsák azt az "ördögi kört", hogy a szegénység generációkon átívelő legyen.

Ennek eszközeként a szolgáltatások bővítését, a hozzáférési esélyek javítását nevezte meg, hozzátéve, hogy nem jóléti vagy szociálpolitikai költségként kell erre tekinteni, hanem a családok és a nemzet jövőjébe történő befektetésként.

Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy minél fiatalabb korhoz kötődik a segítség, annál univerzálisabb legyen, és senkinek ne kelljen bizonygatni szegénységét a kérelmezés során.

Szavai szerint a törvénymódosítás megalapozza a szükséges források biztosítását az idei és a következő évek központi költségvetésében. A támogatási összegről szólva elmondta, hogy az az idén 10 százalékkal, 53-ról 58 milliárd forintra emelkedett, az elmúlt öt évben pedig több mint duplájára nőtt.

Czibere Károly kifejtette, hogy a tehetősebb, háromnál kevesebb egészséges gyermeket nevelő szülőknek továbbra is kell térítési díjat fizetni az étkezésért, ugyanakkor a három vagy több gyermekes családok esetében, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek és testvéreik esetében, valamint ahol az egy főre eső nettó jövedelem nem haladja meg a nettó minimálbér 130 százalékát - jelenleg 89 ezer 408 forintot -, ott jár az ingyenes gyermekétkeztetés.

Az államtitkár összegzése szerint jelenleg 92 ezer gyermeknek jár a díjmentes étkeztetés, a változás életbe lépése után pedig további több mint 117 ezer gyermeket érint majd, ami több mint háromszoros növekedés.

Anyakönyv, közfoglalkoztatás, GYIA

A Jobbik, az LMP és a nemzetiségi szószóló is támogatásáról biztosította az anyakönyvi igazgatás szabályait módosító törvényjavaslatot. Ennek tárgyalása után a képviselők áttértek a gyermek és ifjúsági alapprogramról szóló jogszabály módosításának megvitatására.


Jobbik: alapvetően támogatható a javaslat

Staudt Gábor (Jobbik) is kifogásolta, hogy két olyan területet kapcsolnak össze, amelyek nem feltétlenül illenek össze, és talán külön is tárgyalhatná azokat az Országgyűlés.

Az anyakönyvi eljárásra vonatkozó szabályokat technikainak értékelte, és logikusnak nevezte, hogy ha nem magyar állampolgárságú az egyik szülő, akkor a gyermek utónevét az adott ország szabályainak megfelelően is be lehet jegyezni.

Jelezte, a törvényjavaslatot alapvetően támogathatónak tartják, de a frakció álláspontját a nemzetiségi szószólók véleményének figyelembe vételével alakítja ki.

Staudt Gábor közölte, a közmunka bevezetését ők is javasolták, de nem pontosan így. Nem ördögtől való, hogy felemelik a fizetés nélküli szabadság időtartamát - mondta az ellenzéki képviselő, aki arra viszont nem talált kellő indoklást a javaslatban, miért csökken le a munkaszerződés bemutatásának határideje 5-ről 2 napra.

LMP: támogatható javaslat, de kis lépés

Schiffer András, az LMP vezérszónoka kifogásolta, hogy a jogszabály össze nem tartozó jogterületeket tartalmaz. Értékelése szerint az anyakönyvi szabályok pontosítása logikusabbá, egyszerűbbé teszi az állampolgárok kérelmeinek teljesítését, ezért támogatják azt.

A közfoglalkoztatásra vonatkozóan azonban azt mondta: az közelít a munka törvénykönyve szabályai felé, de messze nem elegendő, a közfoglalkoztatottaknak valódi munkajogi védelem és minimálbér kell. Az ellenzéki politikus olyan programokat sürgetett, amelyek visszavezetik az érintetteket az elsődleges munkaerőpiacra.

Schiffer András szerint a közfoglalkoztatásban el kell mozdulni az alapanyag-termeléstől az élelmiszer-feldolgozás irányába, amire a helyi gazdaságok széles vertikuma épülhet fel.

Egyúttal azt szorgalmazta, hogy a közszférán belül szüntessék meg a közfoglalkoztatás lehetőségét.

Ritter Imre: a nemzetiségek bizottsága egyetért a szabályozással

Ritter Imre német nemzetiségi szószóló arról beszélt, hogy a parlament nemzetiségek bizottsága egyetértett azzal, hogy a nemzetiségi önkormányzatok hatáskörét kiterjesszék a nemzetiségi család- és utónevek jegyzékének jóváhagyására, és azon reményének adott hangot, hogy az egyszerűsödés miatt sokan visszaveszik eredeti nemzetiségi nevüket.

Hozzátette: a jogszabály alapvető céljait, megoldási javaslatait támogatják.
A szószóló személyes hangvételű felszólalásában felidézte a gyermekei nemzetiségi anyakönyvezésével összefüggő bonyodalmakat és azt mondta, noha törvényi szinten rendben van a szabályozás, a gyakorlati megvalósításban vannak hiányosságok.

Fidesz: a család dönthessen a ragadványnevekről!

A fideszes Turi-Kovács Béla felszólalásában a ragadványneveket és a betűjeles neveket vette védelmébe, jelezve, hogy az alföldi térségben ennek történelmi hagyományai vannak, a családok megbecsülését, megkülönböztetését szolgálja és ritkán pejoratív jelentésű.

Álláspontja szerint óvatosan kell hozzányúlni a kérdéshez, s az volna helyes, ha a család döntési joga lenne, hogy megtartja-e a nevet.

A kormánypárti politikus a közfoglalkoztatásra vonatkozóan egyetértett azzal, hogy az érintettek közelebb kerüljenek azokhoz, akiknek piaci munkaviszonyuk van és megfogalmazta azt is, hogy a szövetkezési törvényt a Ház elé kell hozni.

Az MSZP több kérdésre is választ kért

Kiss László (MSZP) választ kért arra, miért tárgyalnak együtt egymással össze nem függő törvénymódosításokat. Kétségének adott hangot, hogy a vázolt célok a gyakorlatban is megvalósulhatnak és feltette azt a kérdést is: miért nem érvényesíthető a közfoglalkoztatottaknál az alapszabadságon túli szabadság?

Pogácsás Tibor államtitkár szerint a változtatás garanciát nyújt olyan hibák kiküszöbölésére, amelyeket a kisebbségi szószóló felvetett. Rámutatott: a közfoglalkoztatottak számára szükséges forrásokat a kormány biztosította, így számuk nem csökkent.

Az ülésen elnöklő Hiller István (MSZP) az általános vitát lezárta.

A gyermek és ifjúsági alapprogramról

Egyedi támogatási formák is elérhetővé válnak a gyermek és ifjúsági alapprogramról szóló törvény módosításával, amely a közigazgatási szervezeti átalakulás következtében a megszűnt intézményrendszer elemeire vonatkozó passzusokat is hatályon kívül helyezi - mondta ismertetésében Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára.

Hozzátette: a gyermek és ifjúsági alapprogramról, az annak keretében nyújtható támogatásokról és a miniszter ifjúsággal összefüggő feladatairól szóló jogszabályban szereplő alap a tárca fejezeti kezelésű előirányzataként működik. Célja a fiatalok programjainak, szervezeteinek támogatása, és a fiatalokat segítő szakemberek fejlesztése.

Rétvári Bence a kormány ifjúságpolitikája céljaként nevezte meg, hogy itthon tartsa a fiatalokat, ehhez olyan tudást és életkörülményeket biztosítson, amelyek biztos egzisztencia és a családalapítás hátteréül szolgálnak.

Anyakönyv, közfoglalkoztatás

Az anyakönyvi igazgatás szabályait, így a többi között a névviselés szabályait pontosítja, illetve rendezi a szabadság kiadásának jogszabályi feltételeit a közfoglalkoztatás területén az anyakönyvi eljárásról szóló és a közfoglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosítása, amelynek általános vitáját szerdán kezdte meg az Országgyűlés.


Belügyminisztérium: a gyakorlati tapasztalatok indokolják a módosítást

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára expozéjában a jogszabályok alkalmazása során felmerült gyakorlati tapasztalatokkal indokolta a módosításokat.

Mint mondta, az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosítása bővíti az anyakönyvi igazgatásban használt fogalmak körét, kiegészíti a közreműködő szervek hatáskörére és illetékességére vonatkozó szabályokat. Példaként említette, hogy ismeretlen személyazonosságú ember halotti anyakönyvezése a megyei, illetve a fővárosi anyakönyvi hivatal feladata lesz.

Hozzátette: a névviselésre vonatkozó rendelkezések kiegészülnek a határidőkre és a csatolandó dokumentumokra vonatkozó, eddig hiányzó szabályokkal. Az államtitkár közölte, a javaslat módosítja a házasságkötés megtagadására, valamint az apai elismerő nyilatkozatra vonatkozó szabályokat.

Pogácsás Tibor elmondta, részletesen rendelkezik az előterjesztés az anyakönyvből törlésre jogosultak köréről, az eljárás rendjéről.
A családi név szabályainak korrekcióját az 1953-ban kialakult, családi névre vonatkozó irracionális szabályozásokból eredő hibák kiküszöbölésével indokolta. Megjegyezte, a korábbi szabályozás a családokon belül eltérő névhasználatot eredményezett, továbbá a két- vagy többtagú családi nevet viselők születési, házassági, halotti anyakönyvi bejegyzését is eltérő írásmóddal rögzítették.

Az államtitkár azt mondta, a törvénymódosítással lehetővé válik, hogy az 1953. január 1-jét megelőzően született és kötőjel nélkül vagy kötőjellel összekapcsolt családi néven anyakönyvezett emberek és a leszármazottaik kérjék családi nevük korrekcióját. Kitért arra, hogy az előterjesztés rendezi megkülönböztető betűjeles névviselés szabályait is.

A közfoglalkoztatásra vonatkozó módosításokról Pogácsás Tibor közölte, megteremtik annak a lehetőségét, hogy a vegyes, képzéssel vagy munkaerő-piaci szolgáltatásban való részvétellel és munkával járó programokban résztvevők ezek ideje alatt is fenntarthassák közfoglalkoztatási jogviszonyukat. Ismertetése szerint a munkaerőpiaci szolgáltatásban való részvételt naptári évenként legfeljebb három napra korlátozza.

Javasolják azt is, hogy 90-ről 120 napra emelkedjen a kiadható fizetés nélküli szabadság maximális időtartama - közölte. Hozzátette: a fizetés nélküli szabadság igénybe vételéhez szükséges szerződés bemutatásának határideje 5-ről 2 napra csökken.

Az államtitkár szerint a törvénycsomag a rövid időtartamú munka idejét hozzáigazítja a közfoglalkoztatott részére a munkaviszony létesítése esetén kötelezően engedélyezendő fizetés nélküli szabadság felemelt időtartamához.

Fidesz: cél a közigazgatási egyszerűsítése

Papcsák Ferenc (Fidesz) beszélt a közigazgatás egyszerűsítését célul kitűző Magyary-programról, amely a felesleges bürokráciát igyekszik kiiktatni. Szerinte az anyakönyvi törvény elfogadása óta egyértelművé vált, hogy a törvény koncepcióját az informatikai lehetőségek kiaknázása, az elektronikus anyakönyvi rendszer létrehozása érdekében újra kell gondolni.
A kormánypárti szónok is a gyakorlati tapasztalatokkal indokolta a módosítást, és kitért arra is, hogy pontosítják a házasságkötés megtagadására vonatkozó szabályokat, azaz a házassági anyakönyvi kivonatnak tartalmaznia kell a házasság megszűnésének idejét, illetve az érvénytelenítés időpontját.

A közfoglalkoztatás kapcsán kijelentette: a kormány nem hisz abban, hogy az álláskeresőket örökké ebben a foglalkoztatási körben kell tartani, ez csak lehetőség arra, hogy visszavezessék a tényleges munkaerőpiacra őket.

MSZP: alapvető változtatásokra van szükség a közfoglalkoztatásban

Gúr Nándor (MSZP) pofátlannak nevezte, hogy a kormány két egymással kapcsolatban nem lévő témát, az anyakönyvi eljárást és a közfoglalkoztatást egy törvénybe fűzte össze.

Az ellenzéki politikus kijelentette: a közfoglalkoztatásra szükség van és szükség is lesz Magyarországon, de nem abban a formában, ahogy ezt a kormány megvalósítja. Kifejtette: a résztvevőket statisztikai alanynak tekintik és közben nem gondoskodnak arról, hogy ezek az emberek értékteremtő munkát végezzenek. Szerinte 2010 óta a kormány elvette az egyharmadát a közfoglalkoztatotti bérek vásárlóerejének. Azt is szóvá tette, hogy számos esetben, például a pótszabadságra vonatkozó szabályok esetében nem érvényesek a munka törvénykönyvének rendelkezései a közfoglalkoztatottakra. Alapvető változtatásokra van szükség - hangsúlyozta.

A törvényjavaslat rendelkezéseit szépségtapasznak nevezte, így a fizetés nélküli szabadság időtartamának felemelését, amely szerinte a mezőgazdasági idénymunkákkal lehet összefüggésben. Gúr Nándor szerint azonban egy normális álláskeresési tréning nem három napig, hanem legalább egy hétig tart.

KDNP: a támogassák a javaslatot!

Vejkey Imre (KDNP) emlékeztetett az átalakult törvényi szabályozásra, amelynek révén a korábban négyféle, születési, házassági, bejegyezett élettársi, halotti anyakönyv helyett egy létezik. Hozzátette: az anyakönyv Magyarország bármely anyakönyvvezetőjénél elérhető.

Az új szabályok bevezetése óta egy év eltelt, és a tapasztalatok szükségessé tették a szabályok pontosítását - közölte és a frakciók támogatását kérte a javaslathoz.

Korábban írtuk:


Az Országgyűlés mai ülésnapján tárgyalja az emberi erőforrások miniszterének azon javaslatát, amely a háromnál kevesebb gyermeket nevelő, tehetősebb szülők kivételével szeptembertől teljesen ingyenessé tenné a bölcsődei és óvodai étkeztetést.

A Ház ülése reggel 9 órakor kezdődik, a képviselők az elsők között tárgyalhatják a gyermekétkeztetés kiterjesztéséről szóló javaslatot.

Az ülésnap további részében terítékre kerülnek még a kiemelt közlekedési beruházások gyorsításáról szóló, kétharmados többséget igénylő törvénymódosítások is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Teherautó lángolt az M0-son

A tüzet a fővárosi hivatásos tűzoltók oltották el. Tovább olvasom