Délmagyar logó

2017. 09. 20. szerda - Friderika 10°C | 18°C Még több cikk.

OGY - Fidesz: le kell zárni a devizahitelesek ügyét

A devizahitelek forintosításáról és "az új hűbérúri rendszerről" is volt szó hétfőn az Országgyűlésben.
20:24 - A letelepedési államkötvénnyel kapcsolatos előterjesztés általános vitájával folytatódott a parlament hétfői ülése.

Rogán: 300 ezer euróra nő a letelepedési kötvény névértéke

A jelenlegi 250 ezer euróról 300 ezer euróra növelné Rogán Antal és Tuzson Bence fideszes képviselők indítványa a letelepedési államkötvény névértékét.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény módosításáról szóló előterjesztés expozéjában a Fidesz frakcióvezetője elmondta, technikai jellegű módosításokat tartalmaz a javaslat.

Kiemelte azt is, hogy a magyar kötvény az egyik legkedvezőbb kondícióval rendelkezik az Európai Unióban, de szigorú, mert állampolgárságot nem, csak letelepedési engedélyt biztosít bizonyos feltételek mellett.

Elmondása szerint eddig csaknem kétezer jelentkező volt, elsősorban kínaiak, egyéb távol-keleti országok állampolgárai és oroszok. Jelezte azt is, hogy az állam 2015-re nem tervez deviza alapú kötvénykibocsátást.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte, hogy a kormány támogatja az önálló képviselői indítványt.

Völner Pál, a Fidesz vezérszónoka szintén támogatásáról biztosította az előterjesztést.

Tóth Csaba (MSZP) amellett, hogy a módosítás ellen kifogást nem emelt, a kötvényeket árusító közvetítő cégekkel kapcsolatban több kritikával élt. Mint mondta, jelentős, 40-45 ezer eurós jutalékot kapnak üzletenként, és legtöbbjük offshore hátterű.

Mirkóczki Ádám (Jobbik) kétségeit fejezte ki a program sikerességével kapcsolatban. Kifejtette: a keleti partnerség nem azon múlik, hogy van-e olyan kiskapu, amit pénzért meg lehet nyitni. Hozzátette: Magyarország tranzitország jellege miatt nemzetbiztonsági kockázatok is fennállnak.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szintén a közvetítő cégek offshore hátterét kifogásolta, és azt sérelmezte, hogy nincs munkahelyteremtéshez kötve a kötvény vásárlása.

Rogán Antal a vitában elhangzottakra úgy válaszolt, hogy a közvetítő cégek nem Magyarországon tevékenykednek, magyar cégek pedig nem lennének képesek más országokban értékesíteni a kötvényeket.

Jakab István levezető elnök az általános vitát lezárta.

Az Országgyűlés plenáris ülése november 24-én. Fotó: MTI (galéria)

18:13 - A szociális ágazat béremeléséről, az önkéntes munkáról, a civil szervezetek támogatásáról, a duális képzés bevezetéséről a felsőoktatásban, illetve a jelnyelvi szolgálat támogatásáról volt szó a kérdések között, hétfőn az Országgyűlésben.

MSZP: mikor kapnak valódi béremelést a szociális ágazat dolgozói?

Korózs Lajos (MSZP) azt kérdezte, mikor kapnak valódi béremelést a szociális ágazat dolgozói. Véleménye szerint az ebben a szférában dolgozók bére elmarad a humán ágazat többi dolgozójáétól. Hozzátette: az adójóváírás eltörlése érzékenyen érintette a szociális területen dolgozókat.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy idén januárban volt utoljára béremelés ezen a területen, és az idei költségvetésben 12 milliárd forint szerepel bérpótlékra. Mint mondta, ez messze nem annyi, amennyit az ezen a területen dolgozók a munkájukért érdemelnek. Közölte, azt tervezik, ha a szociális ellátórendszert átalakították, akkor elindulhat az ágazat bérfejlesztéssel egybekötött életpályaprogramja.

Jobbik: tervezi-e a kormány kifejezni megbecsülését "a hétköznapok hőseinek"?

Sneider Tamás (Jobbik) elmondta, örömteli, hogy egyre jobban terjed az önkéntes munka, a segítői tevékenység. Úgy fogalmazott, "a hétköznapok hősei" teszik a dolgukat, segítenek, ahol tudnak. Tervezi-e a kormány - legalább szimbolikusan - kifejezni megbecsülését számukra? - tudakolta.

Rétvári Bence válaszában az egyik legnagyszerűbb dolognak nevezte az önkéntes munkát, amelyre nagy igény van. Megjegyezte, hogy az önkéntesség kultúrájának elterjesztése érdekében bevezették az érettségi előtti közösségi munkát. Beszélt arról is, hogy nemcsak tanácsadással, információkkal, hanem konkrét anyagi támogatással segítik az önkénteseket, például az Új Széchenyi Tervben meghirdetett pályázatokkal.

LMP: miért kellett "fideszesíteni" a civil pénzekkel kapcsolatos döntéshozatalt?

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint világossá vált, hogy a kormánynak miért kellett "fideszesítenie" a civil pénzekkel kapcsolatos döntéshozatali rendszert: "mindenre rá akarják tenni a kezüket". Értékelése szerint a Nemzeti Civil Alap felszámolása és a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) létrehozása arról szólt, hogy kiszorítsák a civileket a döntésből, a felhasználás ellenőrzéséből.

Azt kifogásolta, hogy a NEA pályázataiból fideszes politikusokhoz kötődő alapítványok nyertek pénzt. Mikor indul a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálata a nyilvánvalóan politikai támogatások miatt? - kérdezte.

Rétvári Bence elmondta, a NEA ötezer civil szervezetet támogatott több mint 12 ezer pályázaton, az Ökotárs kezelésében a norvég alap 800 millió forintot osztott szét 20 szervezetnek. Nincs akkora eltérés a NEA által nyújtott 3,5 milliárd és a 800 millió forint között, mint a NEA által támogatott ötezer szervezet és a norvég alapos szervezetek száma között - tette hozzá.

Fidesz: mikor tervezik a duális képzés bevezetését a felsőoktatásban?

Pósán László (Fidesz) azt kérdezte, mikor, hogyan tervezik a duális képzés bevezetését a felsőoktatásban. Elmondta, üdvözlendő, hogy a gyakorlati képzést is behozzák a felsőoktatásba.

Rétvári Bence válaszában közölte, a munkaerőpiac elvárásainak megfelelő szakemberképzés az elméleti és a gyakorlati képzést azonos fontossággal kezelő duális felsőoktatás megteremtésével érhető el. Emlékeztetett arra, hogy júniusban nevesítették a felsőoktatási törvényben a duális képzést, és szeptember 1-je lesz az első képzések indulásának hivatalos időpontja.

MSZP: miért csökkennek a jelnyelvi tolmácsolásra fordított állami pénzek?

Teleki László (MSZP) azt firtatta, miért csökkennek jövőre csaknem százmillió forinttal a jelnyelvi tolmácsolásra, illetve az elemi látásrehabilitációra fordított állami pénzek. Mint mondta, az idén közel 480 millió forintos támogatás jövőre 384 millió forintra csökken.

Rétvári Bence hangsúlyozta, a kormány a jövőben is mindent megtesz a jelnyelvi tolmácsszolgálat országos hálózatának működéséért. Mint mondta, a költségvetés végső formája a módosító javaslatokról való szavazás után alakul ki.

Jobbik: mikor lesz ismét sebészet, belgyógyászat, szülészet Várpalotán?

Kepli Lajos (Jobbik) emlékeztetett arra, hogy a várpalotai kórház 2005-ben került magánkézbe, 2007-ben pedig megszűnt a sebészet, a belgyógyászat, a szülészet, ma már elfekvővé vált az intézmény. Mikor fognak ezek az osztályok ismét működni? - kérdezte.

Rétvári Bence közölte, 2012-től a kórház 166 krónikus ággyal működik, és van járóbeteg-szakellátás is. Az átalakításkor felülvizsgálták a szülészet újraindítását, ám a szakmai kollégium nem javasolta azt a betegbiztonsági szempontok miatt - mondta.

Az Országgyűlés plenáris ülése november 24-én. Fotó: MTI (galéria)

17:44 - Az uniós pályázati önrészről, az állampapírok értékesítéséről és korrupciós ügyekről is szó volt az azonnali kérdések órájában, az Országgyűlés hétfői ülésén.

LMP: van-e fedezet a büdzsében az uniós pályázatok önrészére?

Ikotity István (LMP) arra kérdezett rá: tervezett-e a kormány a költségvetésben elegendő fedezetet az önkormányzatoknak szánt unió pályázatok önerejére. Jelezte: önerő finanszírozására az idei 30 milliárd forint után a jövő évi büdzsében csak 26 milliárd forint szerepel. Fontos célnak nevezte, hogy ne adósodjanak el az önkormányzatok.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: a 2007 és 2013 közötti források 96 százalékáról már döntés született, így minimális pályázati kiírás várható az önkormányzatok számára. A 2014 és 2020 közötti ciklusban a nekik szánt mintegy 1200 milliárd forint tartalmáról az Európai Bizottság várhatóan jövő év elején hoz döntést. Esetükben megszűnik a pályázati rendszer - közölte -, az ágazatokért felelős miniszterek felhívására projektjavaslattal jelentkezhetnek a települések, amelyeket akkor valósíthatnak meg, ha azok egybevágnak a kormány céljaival. Ilyen jelentkezés a jövő év második felében lesz lehetséges - tette hozzá.

Fidesz: hogyan halad a lakossági állampapír-értékesítés?

Bodó Sándor (Fidesz) arra kérdezett rá, hogyan halad a lakossági állampapír-értékesítés. Hangsúlyozta a megtakarítási forma megbízhatóságát és a változatos kínálatot. Előnyének nevezte még, hogy az államkincstár nem számol fel díjat a számlavezetésért, és folyamatosan bővül az értékesítési hálózat is - mondta.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte: 2300 milliárd forint értékű állampapír van az emberek kezében, az elmúlt években megháromszorozódott az összeg. Az államkincstár 14 új lakossági értékesítési pontot nyitott - folytatta -, és további 10 várható. Öt új állampapírtípust vezettek be, emellett kiemelt, a piacinál magasabb kamatot fizetnek - mondta.

Az MSZP korrupciós ügyekre kérdezett rá

Lukács Zoltán (MSZP) a legfőbb ügyészt kérdezte az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) magyarországi vizsgálatairól. Azt mondta: a hivatal az elmúlt években szerinte összesen 34 ügyről adott át információkat az ügyészségnek. Feltette a kérdés: folyik-e vizsgálat ezekről, és az ügyészség nyilvánosságra hozza-e azokat.

Polt Péter legfőbb ügyész úgy felelt: az OLAF 2011-től - a már folyamatban lévő ügyekkel együtt - tizenkét ügyben jelzett az ügyészségnek vagy tett feljelentést, ezek mindegyikét megvizsgálták. Egy ügyben már született jogerős ítélet, kettőben vádemelés, egyben nyomozást megszüntető határozat, nyolc ügy vizsgálata pedig folyamatban van. Ezek vagy költségvetési csalásról vagy vagyon elleni bűncselekményekről szóltak - mondta.

Jobbik: mit tesz az ügyészség a Szersa Oktatási Központ ügyében?

Dúró Dóra jobbikos képviselő arról kérdezte Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy mit tesznek a Szersa Oktatási Központ ellen indult eljárásban. Kifejtette: az iskolát pénzmosodának használják, mert 425 tanulóra kértek normatív támogatást, de 50-70 főnél többen soha nem jártak oda, az épület bérleti díját nem fizették. Az iskola még mindig működik - mondta a képviselő.

Polt Péter legfőbb ügyész válaszában közölte: az ügyészség törvényességi felügyeletet már nem gyakorol, a büntetőeljárást viszont, amelyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal folytat költségvetési csalás miatt, az ügyészség felügyeli.

Dúró Dóra viszonválaszként azt mondta, már többször is az ügyészséghez fordultak, de mindig másik intézményhez "passzolták" az ügyet.

Polt Péter megismételte, hogy az eljárás, amiben az ügyészségnek hatásköre van, folyamatban van.

A KDNP a diaszpóra magyarság jövőjéről kérdezett

Szászfalvi László (KDNP) azt mondta, a kormány életre hívta a Kőrösi Csoma Sándor programot, amellyel a Magyarországgal való kapcsolattartást ösztönzik, az identitást erősítik. A képviselő azt kérdezte, hogy az elmúlt két év sikere után idén is folytatódik-e a program.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára válasza szerint 2014-ben öt kontinens 24 országába küldtek száz ösztöndíjast, a program folytatódik, a kormány erre 1 milliárd forintot fordít.

Szászfalvi László viszonválaszában azt hangsúlyozta, hogy a diaszpóra magyarsága a nemzet egyenjogú részét képezi.

LMP: miért a MET-tel kötött szerződést az MVM?

Szél Bernadett azt kérdezte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium illetékesétől, hogy az MVM miért egy offshore hátterű céggel, a MET Hungary Zrt.-vel kötött szerződést földgáz-kereskedelemre.

Fónagy János, a szaktárca parlamenti államtitkára válasza szerint az MVM Partner csak bizonyos feladatok ellátására kötött szerződést a céggel, és betartják az irányadó jogszabályokat, transzparens módon jártak el.

Szél Bernadett viszonválaszként azt mondta, rezsinövelő tényező, ha közvetítő cégeken keresztül kereskednek.

Fónagy János jelezte: az MVM Partner a piacon elérhető legkedvezőbb ajánlatot fogadta el.

MSZP: mi a helyzet a kecskeméti KSE ügyében?

Heringes Anita (MSZP) azt firtatta, hogy a kecskeméti KSE számlázási botrányának feltárásában történt-e előrelépés. Mint mondta, a sportegyesület olyan céggel kötött marketing- és reklámcélokra szerződést, amelynek ez nem szerepelt a tevékenységi körében, és adócsalás, valamint okirat-hamisítást miatt indítottak eljárást.

Tállai András úgy válaszolt: a KSE-vel szemben folytatott eljárás folyamatban van, arról a törvények értelmében nem adhat tájékoztatást.

Az Országgyűlés plenáris ülése november 24-én. Fotó: MTI (galéria)

16:35 - A cafeteriáról, a szakmai gyakorlatokról és a vasúti fejlesztésekről kérdezték a kormányt az interpellációk során hétfőn az Országgyűlésben. Az azonnali kérdések órájában a magánnyugdíjpénztárakról és a költségvetésről is szó volt.

MSZP: miért kell megvárni az utca hangját?

Gúr Nándor (MSZP) azt kifogásolta, hogy miközben a munkáltatók egyre többet költenek a munkavállalókra, azok mégis kevesebbhez jutnak. Hiányolta a konzultációt a cafeteria adózásával összefüggésben, szerinte ennek következménye volt a közfelháborodás. Elmondta azt is, hogy a béren kívüli juttatások hat éve adómentesek voltak, most pedig 120 ezer forintot vettek volna el az emberektől. Az ellenzéki politikus azt kérdezte: miért kell megvárni az utca hangját ezen kérdésben.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára válaszában jelezte: az adótörvények tárgyalása során a cafeteria területén engedtek a legtöbbet az eredeti tervekhez képest. Kiemelte: 200 ezer forintos összeghatárig nem változik az adóteher, s azon felül sem, ha a munkáltató SZÉP-kártyán adja a juttatást. Kitért arra is: a hat évvel ezelőtti rendszert senki nem kívánja vissza, mert a reáljövedelmek csökkentek, megvonták a 13. havi nyugdíjakat és béreket.

Gúr Nándor a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 103 igen és 35 nem szavazattal igen.

Jobbik: mit tesz a kormány a szakmai gyakorlatok ügyében?

Farkas Gergely (Jobbik) szerint sok fiatal munkanélküliségéhez hozzájárul a szakmai tapasztalat hiánya, a gyakorlatokra szolgáló helyeken pedig kihasználják őket. Értékelése szerint a kormány az elmúlt 4,5 évben nem fordított figyelmet a problémára és a stratégiai partnereinek sem szabta feltételül a gyakorlati képzés biztosítását. Úgy vélte: a duális képzés terve csak a hallgatók 8 százalékát fedi le és nem kínál teljes megoldást.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára azt emelte ki: 29-ből 20 felsőoktatási intézmény mintegy 4000 gyakorlati hellyel vette fel a kapcsolatot és vetette nyilvántartásba azokat. Szólt arról, hogy a hallgatóknál az általánosnál kedvezőbb feltételeket állapíthat meg a munkaadó, a jogszabályok kiemelten biztosítják a munkajogi védelmüket, és kötelező díjazás illeti meg őket. Az államtitkár előrelépésnek nevezte a duális képzést, jelezve: szeretnék, ha az érintettek olyan tudásra tehetnének szert, amit itthon hasznosíthatnák.

Farkas Gergely a választ nem fogadta el, a képviselők azonban 106 igen, 34 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadták.

KDNP: milyen vasúti fejlesztések várhatók?

Földi László (KDNP) a hazai vasúti hálózat megfelelő kapacitása és kiszámítható működése mellett érvelt, jelezve, hogy a vasút sokaknak a munkába, iskolába járás eszköze. Megjegyezte, számos pálya- és hídrekonstrukciós projekt fut, és kényelmi fejlesztések is vannak. Azt firtatta, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklusban mekkora forrás jut további fejlesztésre, s mi várható az elővárosi közlekedésben.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt: két csatornán keresztül 1215, illetve 390 milliárd forint jut közlekedésfejlesztésre, ennek háromnegyede a kötöttpályás közlekedés területén hasznosulhat. A fejlesztések mintegy 800 kilométert érintenek majd, s a transzeurópai hálózat részét képező vonalakon nő majd az átlagsebesség. Az államtitkár szólt arról, hogy nagy hangsúlyt fektetnek az elővárosi közlekedés feltételeinek javítására, a sebességkorlátozások felszámolása és P+R parkolók építése révén pedig a kormány számításai szerint jóval többen veszik igénybe a szolgáltatásokat.

A választ Földi László elfogadta.

Azonnali kérdések

Az MSZP a magánnyugdíj-pénztárak megszüntetésére kérdezett rá

Harangozó Tamás (MSZP) a magánnyugdíj-pénztárak megszüntetésére kérdezett rá, a többi közt arra várt választ: magántulajdon-e az ezeken számlákon lévő összeg, és ha igen, hogyan veheti azt el a kormányzat. Emlékeztetett: a megtakarítások "einstandolása" után mintegy 60 ezren maradtak pénztártagok. Most mégis felszámolnák a pénztárakat, azzal az indokkal, hogy ott nincs biztonságban az emberek pénze.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter válaszában úgy fogalmazott: az a nyugdíjpénztár, ahol a tagok több mint 70 százaléka fizet díjat, megmaradhat, amelynél ez nem áll fenn, az azonban vagy beolvad egy másik pénztárba, vagy tagjai az állami rendszerbe kerülnek. Ők a reálhozamot is megkapják - tette hozzá a miniszter. Emlékeztetett: 2011 után százezren maradtak a magánnyugdíj-pénztári rendszerben, mára azonban számuk hatvanezerre csökkent, és átlagosan havi 500 forintos tagdíjat fizetnek.

Jobbik: milyen állami tulajdon kerül kalapács alá?

Gyöngyösi Márton (Jobbik) elmondta: meglepetést keltett számára a költségvetésben egy az állami vagyonnal kapcsolatos sor, amelyen 169 milliárd forintos bevétel szerepel. Szerinte ez privatizációs bevételként értelmezhető, ezért arra kérdezett rá: milyen állami tulajdon kerül kalapács alá. Felszólalásában kifogásolta, hogy az Országgyűlés úgy dönt minden évben a büdzséről, hogy állami vagyonkatasztert eddig egyetlen kormány sem készített.

Tállai András közölte: a bevétel nem működési vagy dologi kiadást finanszíroz, hanem a beruházási alap része lesz, és az állam által megvalósítandó fejlesztések forrásául szolgál. A nemzeti vagyon így nem csökken - hangsúlyozta, hozzátéve: a fejlesztési prioritásokról a kormány dönt.

Az Országgyűlés plenáris ülése november 24-én. Fotó: MTI (galéria)

15:59 - Az MSZP az oktatáspolitikát bírálta, a Jobbik a foglalkoztatás-, az LMP pedig a birtokpolitikai ígéreteket kérte számon a kormányon hétfőn a parlamentben, az interpellációk között. A Fidesz képviselője a gazdasági eredményeket ismertette.

Napirend elfogadása

A Fidesz javaslatára a parlament úgy döntött, hogy ezen az ülésen nem tartanak zárószavazást a központi címregiszter létrehozásával összefüggő törvénymódosítási javaslatról, és nem vitatják meg a fideszes Hende Csaba honvédelmi miniszter javaslatát sem, amelynek címe: Communitates Fortissimae - a hűség falvairól.

Utóbbi ügyében azért kellett így dönteni, mert visszavonták a javaslatot, és Hende Csaba egy új előterjesztést nyújtott be frakciótársával, Ágh Péterrel közösen. Ennek tartalma változatlan - a hűség falva címet adományozná Szentpéterfa, Ólmod, Narda, Felsőcsatár, Horvátlövő, Vaskeresztes és Pornóapáti községeknek -, csak a latin kifejezést módosították Communitas Fidelissimára.

Ezt követően az Országgyűlés elfogadta a napirendet.

Interpellációk

MSZP: a kormány csökkentené a gimnáziumi férőhelyek számát

Kiss László (MSZP) interpellációjában az oktatáspolitikát bírálva arról beszélt, hogy a kormány mindent megtett az oktatáshoz való hozzáférés esélyének csökkentéséért. Kritizálta a tankötelezettségi korhatár leszállítását, "tankönyvkáoszt" emlegetett, működésképtelen vízfejnek nevezte a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik), majd azt mondta, hogy a kabinet újabb terve a gimnáziumi férőhelyek számának csökkentése. Ezzel szerinte mindenfajta társadalmi mobilitást ellehetetlenítenének.

A szocialista politikus álláspontja szerint a férőhelycsökkentéssel visszaesik majd a felsőoktatási intézményt végzettek száma is.

Válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára azt mondta: aki Magyarországon tanulni akar - és megvannak a szükséges képességei például a gimnáziumhoz vagy az egyetemhez -, annak lehetősége is van rá. A költségvetésből nem olvasható ki gimnáziumi férőhelycsökkentés, gimnáziumba az kerülhet, akinek megvan hozzá a szándéka, és teljesíti a bemeneti követelményeket - jegyezte meg.

Kiss László nem fogadta el az államtitkári választ, a Ház azonban igen: 112 igen, 47 nem szavazattal.

A Jobbik a foglalkoztatáspolitikát bírálta

Volner János (Jobbik) arról érdeklődött, hogy mi történt az egymillió új munkahely kormányzati ígéretével. A magyar vállalkozások "elsorvadnak", a túladóztatott gazdaságban elképesztő méreteket ölt a feketegazdaság, a versenyszférában pedig gyakorlatilag nem volt foglalkoztatásbővülés - sorolta kifogásait.

A jobbikos képviselő azt is mondta, hogy a kormány "kozmetikázza" a közfoglalkoztatási adatokat, 600 ezer magyar pedig külföldön kénytelen dolgozni.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára reagálásában kiemelte, hogy Magyarországon több mint tíz hónapja 4 millió felett van a foglalkoztatottak létszáma, amire 22 éve nem volt példa. Jelezte egyúttal, hogy a kormány támogatni fogja a közfoglalkoztatásból a versenyszférába kijutást.

Volner János nem fogadta el a választ, de a parlament jóváhagyta: 108 igen szavazattal, 25 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett.

LMP: mikorra változik 80:20-ra a kisbirtok-nagybirtok aránya?

Sallai R. Benedek (LMP) azt kérdezte a kormány képviselőjétől, hogy mikorra változik 80:20-ra a kisbirtok-nagybirtok aránya.

Azt is firtatta, hogyan valósul meg ez a célkitűzés. Jelezte, pártja jelenleg nem lát garanciát arra, hogy a kisbirtok előnyt élvezne a nagybirtokkal szemben, és a földforgalmi törvény sem szolgálja ezt a célt.

Bitay Márton Örs, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára azt válaszolta, sosem azt mondták, hogy egyik napról a másikra lesz 80:20 a kisbirtok-nagybirtok aránya, a jogszabályokon, tulajdonviszonyokon "torony iránt" nem lehet átgázolni. A nagybirtokok visszaszorítását segíti a földtörvény, a Földet a gazdáknak program és a területalapú támogatások rendszere - sorolta.

Az LMP-s képviselő nem fogadta el a választ. A parlament azonban 108 igen szavazattal, 29 nem ellenében igent mondott rá.

Fidesz: fenntartható növekedési pályára állt a gazdaság

Galambos Dénes (Fidesz) interpellációjában arról beszélt, hogy fenntartható növekedési pályára állt a gazdaság, idén 3,2 százalékos GDP-növekedés valószínűsíthető, 2015-ben pedig 2,5 százalékos bővülés kalkulálható.

A pozitívumok között említette, hogy jövőre is mérsékelt inflációra számítanak, majd azt kérdezte, hogyan segíti a jövő évi költségvetés a stabil pénzügyeket.

Válaszában Tállai András NGM-államtitkár megerősítette: a kabinet gazdaságpolitikai célja egy stabil, fenntartható gazdasági növekedés elérése, sőt a gazdaság jobb teljesítményével 2015-ben akár még a tervezett 2,5 százalékosnál is nagyobb lehet a bővülés. Fontosnak nevezte emellett a munkahelyteremtést, a kereslet bővítését és az államadósság-csökkentést.

Galambos Dénes elfogadta az államtitkári választ.

Az Országgyűlés plenáris ülése november 24-én. Fotó: MTI (galéria)

15:46 - Povl Bang-Jensen dán diplomata 1956-os szerepéről, a devizahitelek forintosításáról, "az új hűbérúri rendszerről", az újpesti időközi parlamenti választásról volt szó hétfőn az Országgyűlésben, napirend előtt.

KDNP: kötelesség emlékezni és emlékeztetni

Latorcai János az 1956-os forradalomról szólva kiemelte: kötelesség emlékezni és emlékeztetni, majd felidézte a forradalom ügyét vizsgáló ENSZ-bizottság másodtitkára, Povl Bang-Jensen dán diplomata életútját és tragikus halálát. Szavai szerint a dán diplomata kész volt mindent kockára tenni az általa folytatott vizsgálat során.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte: a diplomata személyes kapcsolatba került a túlélőkkel, akik meggyőzték, ki kell állni a magyar emberek mellett. Hozzáállása fontos üzenetet hordoz a jelenkor számára: legyenek bármilyen, mindent elsöprőnek tűnő akaratok is, saját magunkért, az igazságért mindig ki kell állni. Közölte: a forradalom 60. évfordulóján dán-magyar együttműködéssel a diplomata magyar külügyminisztériumi szobrához hasonló emlékművet szeretnének állítani Koppenhágában.

LMP: teljes fordulatszámra kapcsolt az új hűbérúri rendszer

Schiffer András (LMP) szerint teljes fordulatszámra kapcsolt az új hűbérúri rendszer, a nemzeti burzsoázia tagjainak kijelölése. Az ellenzéki politikus szerint a kormánypártok előnyöket nyújtottak a dohányiparban működő Continental Zrt.-nek, a CBA-nak és az energetikai piacon működő MET Zrt.-nek, valamint Andy Vajnának a kaszinókoncesszióval. Mint mondta, ezek mögött a nagyvállalkozások mögött gyakran offshore szálak fejthetők fel.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára azt mondta, a képviselő személyeskedő mondataira nem kíván reagálni, és feljelentésre biztatta, ha törvényellenes cselekményről tud.

Azt firtatta, az LMP egyetért-e a kormány által követett elvekkel, a magyar emberek érdekének képviseletével és az arányos közteherviseléssel. Kiemelte az ezen elveknek megfelelően hozott intézkedéseket, a többi között a banki elszámoltatást, a magyar föld védelmét, a paksi bővítést.

A Jobbik a devizahitelek piaci árfolyamú forintosítása ellen

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) ismét a devizahitelek piaci árfolyamon történő forintosítása ellen emelt szót, arcátlannak nevezve azt. Szóvá tette, a kormánypártok nem kívántak egyeztetni a most is a Kossuth téren tüntető és a keddi szavazáson is a Parlament előtt lévő "devizakárosultakkal". Jelezte, átadja a kormánynak a devizakárosultak petícióját, és a Jobbik kedden csatlakozik a demonstrációjukhoz. Pénteken "egy igen nagyszabású fővárosi demonstráció keretein belül" visszafoglalják az utcát, és nem nyugszanak addig, amíg az utolsó indokolatlanul elvett forintot vissza nem adják a károsultaknak - közölte.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára azt mondta, a devizahitelezés kialakulásáért a 2003-2010 között kormányon lévőket súlyos felelősség terheli. Elmondta, azért volt szükség a piaci árfolyamú forintosításra, mert ha az kedvezményes árfolyamon történne, a devizahitelesek nagyságrendekkel jobban járnának, mint a forinthitelesek.

MSZP: elég volt!

Tóbiás József (MSZP) az újpesti választás kapcsán arról beszélt, hogy az eredménnyel a választók azt üzenik a kormánynak, elég volt. Nem folytatható az a politika, amely a totális állam hűbérúri rendszerét kívánja kiépíteni - tette hozzá. Az ellenzéki politikus szerint a választás üzenete, hogy nem folytatható az a kormányzás, amelynek eredményeként egymillió dolgozó él létminimum alatt, vagy amely 100 milliárdos stadionépítésbe kezd, miközben gyermekéhezés van.

Tállai András válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy nem parlamenti választások voltak vasárnap, egyetlen képviselőt választottak egy olyan körzetben, amelyet eddig is rendre a szocialisták nyertek. Egyetlen mandátum elnyerése nem a parlamenti többséget jelenti és nem jelent teljes népakaratot sem, azt sem jelenti, hogy az emberek kormányt szeretnének váltani - hangsúlyozta.

Kövér László házelnök az államtitkár felszólalása után csendet kért a felszólalás alatt zajongó szocialista képviselőktől, azt mondta: "próbáljanak meg ember módjára viselkedni".

Fidesz: le kell zárni a devizahitelesek ügyét

Rogán Antal (Fidesz) is úgy értékelte, hogy a szocialistáknak vasárnap csak sikerült megvédeni azt a mandátumot, amit tavasszal megszereztek. Ez annyit jelent, hogy minden marad a régiben úgy, ahogy a választók április 6-án eldöntötték - tette hozzá. Gratulált az MSZP-frakciónak ahhoz, hogy "stikában" a múlt héten Simon Gábornak, az MSZP volt elnökhelyettesének sikerült 100 millió forint adótartozást visszafizetnie.

A kormánypárti politikus emellett beszélt arról, hogy folytatódik a pedagóguséletpálya-program, jövőre pedig elindul egy ilyen program a rendvédelmi szerveknél is. Közölte, reméli, a szociális életpályaprogramot is be tudják vezetni. Elmondta, szeretnék lezárni a devizahitelesek ügyét is, ami a szocialisták miatt alakult ki.

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta, nagy gond van a Házban, ha a szocialisták örömünnepet ülnek ahelyett, hogy saját házuk táján sepregetnének. Utalt arra, hogy sajtóhírek szerint még az idén vádat emelhetnek egy korrupciós ügyben Hiszékeny Dezső ellen (MSZP). El kéne számolni a rendezetlen, bűnös, korrupt ügyeikkel - hangoztatta.

Az államtitkár felszólalása közben is hangoskodtak a szocialisták, mire Kövér László azt mondta, szedjék össze magukat, ez nem a Fővárosi Nagycirkusz, hanem a magyar parlament.

Az Országgyűlés plenáris ülése november 24-én. Fotó: MTI (galéria)

14:41 - A külgazdasági és külügyminiszter szerint a magyar érdekeknek megfelelő döntés született az Európai Unió Külügyek Tanácsa előző heti brüsszeli ülésén Ukrajnával összefüggésben. Erről Szijjártó Péter beszélt hétfőn, napirend előtt az Országgyűlésben, ahol a Külügyek Tanácsa és Általános Ügyek Tanácsa előző heti üléseiről számolt be.

Szijjártó: a magyar érdekeknek megfelelő döntés született Brüsszelben

A külgazdasági és külügyminiszter szerint a magyar érdekeknek megfelelő döntés született Ukrajnával összefüggésben az uniós Külügyek Tanácsa előző heti brüsszeli ülésén.

Szijjártó Péter napirend előtti felszólalásában kiemelte: a Külügyek Tanácsában egyetértettek abban, hogy fenn kell tartani a politikai párbeszédet minden szereplővel, valamint a nemzetközi jog és Ukrajna területi integritásának megsértésére meg kell adni a megfelelő választ.

Világossá tették azt is, hogy szükség van strukturális reformokra, egyértelmű menetrend megalkotására Ukrajnában, és szorgalmazták a minél gyorsabb kormányalakítást. "Hazánk érdekeinek megfelelően" bekerült a konklúziók közé a decentralizáció is - fejtette ki a miniszter, aki "hagyományteremtő szándékkal" kért szót az Országgyűlésben a Külügyek Tanácsa és az Általános Ügyek Tanácsa üléseiről beszámolva.

Kitértek az uniós tanácskozáson a fordított irányú gázáramlást biztosító országok szerepére is, és a magyar és szlovák gázvezetékek összekötésére. Szólt a miniszter arról is, hogy hivatalosan elindították az unió ukrajnai tanácsadó misszióját, amit Mizsei Kálmán közgazdász vezet.

Az Általános Ügyek Tanácsáról Szijjártó Péter elmondta: a jogállamisági kezdeményezésről Magyarország álláspontja világos, az Európai Bizottságnak jelenleg is vannak eszközei, hogy ha ilyen típusú aggodalmai vannak, annak hangot adjon. Jelezte: a létrejött konszenzus értelmében fontos a politikai párbeszéd intenzitása a jogállamiságról, és decemberre előkészítik az ezen mechanizmus elindításához szükséges döntéseket. A tanácson mindenki kiemelte, ha létrejön egy ilyen mechanizmus, annak célja a szolidaritás megerősítése kell legyen a tagállamok között - mutatott rá Szijjártó Péter.

MSZP: milyen visszhangja volt a korrupciós botránynak?

Tóth Bertalan szerint üdvözlendő lenne, ha minden külügyi témában a parlament előtt felszólalna a tárcavezető és ismertetné a kormány álláspontját. Az MSZP-s képviselő szerint a miniszter nem hajlandó a külügyi bizottság előtt megjelenni, ezért javasolta: a beszámolót ott is tegye meg. Szóvá tette, hogy nem hallottak arról, miért folytat "kettős beszédre épülő külpolitikát" a kormány, és azt firtatta, hogy a tagállamok hogyan ítélik meg Magyarországot, "a korrupciós botránynak" milyen visszhangjai voltak. Mi vezényli Szijjártó Pétert személyzeti politikájában, hiszen miközben több száz embert bocsát el, lassan egy egész focicsapat dolgozik a tárcánál? - kérdezte, hozzáfűzve: hol van az a korábban ígért külügyi stratégia, amely egy nemzeti minimum alapja lehet.

LMP: "kalmár szemléletű" külpolitikával nem lehet szövetségeket szerezni

Schiffer András szerint üdvözlendő, hogy az unió Ukrajna-álláspontjába beépíti a decentralizációt, ezt fel lehet fogni akár magyar sikerként is. Azzal azonban pontosan tisztában kell lenni - folytatta -, hogy a külhoni magyarság autonómiatörekvései és a Kárpát-medence környezetbiztonsága iránt csak akkor szerezhetnek szövetségeseket az unióban vagy a nagyvilágban, ha értékközpontú külpolitikát folytatnak. Egy "kalmár szemléletű" külpolitikával "nem lesznek szövetségeseink" - hangsúlyozta az LMP frakcióvezetője.

Felszólított arra is: a magyar diplomácia tegye egyértelművé ebben a válságban, hogy háborús helyzetben messzemenően elítéli az orosz birodalomépítési törekvéseket és az orosz agressziót, Magyarországnak semmi keresnivalója különböző keleti diktatúrák oldalán.

Fidesz: elemi érdek a válság tárgyalásos rendezése

Hörcsik Richárd szerint a Fidesz az elmúlt években következetesen képviselte azt a külpolitikai irányvonalat, hogy Ukrajna mint keleti szomszéd kiemelt stratégiai fontosságú Magyarország számára. Utalt arra, hogy a kárpátaljai magyarság védelmét az alaptörvény is előírja és szerinte a magyar kormány ennek megfelelően jár el. Magyarország az energiabiztonság szempontjából is fokozott figyelmet követel Ukrajnától. Összhangban a visegrádi négyek és az unió tagállamaival elemi érdek a válság tárgyalásos rendezése - hangoztatta a fideszes képviselő. Kiemelte: a nyugati integráció előfeltétele a békés viszonyok megteremtése, amihez a magyar országgyűlési képviselők is hozzájárulhatnak a társulási szerződés keddi szavazásán.

Jobbik: fontos a decentralizáció

Gyöngyösi Márton kiemelte: sokszor elmondták, a békés rendezés és a párbeszéd hívei, s a nemzetközi jog tiszteletben tartását kiemelten fontosnak tartják. Akkor is felemelik ugyanakkor a szavukat, ha Ukrajna sérti meg ezeket a jogokat a saját területén - jegyezte meg a jobbikos képviselő. Hozzátette: jó lenne, ha az unió saját értékrendjét nem kettős mércével képviselné, és észrevenné, hogy a kisebbségi jogok milyen mértékben sérültek Ukrajna területén, mielőtt párbeszédet kezdtek volna.

Jelezte: fontos a decentralizáció folyamata, de nagy aggodalommal követték, hogy akadályokat gördítenek az autonómiatörekvések, a kisebbségi nyelvhasználat elé, és úgy alakítják át a választási határokat, hogy a kisebbségek ne tudjanak általuk választott képviselőt küldeni az ukrán parlamentbe. Ezeket a folyamatokat kellene megállítani és Ukrajnát magához téríteni - hangsúlyozta.

A szocialista frakció tagjai laptopjukra nemzeti színű és uniós zászlókat ábrázoló matricát helyeztek el a hétfői ülésnapon.

Az Országgyűlés plenáris ülése november 24-én. Fotó: MTI (galéria)

Korábban írtuk:

Az Országgyűlés mai ülésén tárgyalja utoljára a kedden elfogadni tervezett előterjesztéseket, köztük a devizahitelek forintosításáról és a kormány fair bankokról szóló kormányzati javaslatokat.

A Ház ülése 13 órakor kezdődik, a napirend előtti felszólalások után az interpellációk, azonnali kérdések hangozhatnak el.

A parlament ezt követően csak a hét második napján elfogadni tervezett javaslatok bizottsági összegző módosító indítványairól vitatkozhat, a határozathozatalt ugyanis kedd reggel tartják.

Az Országgyűlés a hét második napján dönthet a devizahitelek forintosításáról, valamint a fair bankokról szóló igazságügyi minisztériumi javaslatról. Trócsányi László igazságügyi miniszter múlt pénteken tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, a kormány betartja, amit ígért, a törlesztőrészletek 25-30 százalékkal csökkennek majd. A tárcavezető emellett azt is megjegyezte, hogy széles körű választási lehetőséget hagynak az ügyfeleknek: azok, akik devizában kapják fizetésüket, vagy 2020 december végéig lejár a szerződésük, illetve a jen- vagy VIP-hitelesek, dönthetnek úgy, hogy megtartják devizahitelüket, és nem élnek a forintosítással.

A miniszter a forintosítási törvényjavaslattal kapcsolatban elmondta: figyelembe kellett venni, hogy milyen induló kamatfelár volt a devizahitel felvételekor, és alapvetően azzal számoltak, hogy az eredeti kamatfelár álljon vissza. Ugyanakkor meghatároztak egy minimum kamatfelárat, amely egy százalék, és egy maximumot is: ez a lakáshiteleknél 4,5, a szabad felhasználású hiteleknél 6,5 százalék. A kormány álláspontja szerint ezzel is javul a devizahitelesek pozíciója - hangsúlyozta Trócsányi László.

Kedden szavazás várható még a jövő évi költségvetéshez benyújtott több mint félezer képviselői módosító indítványról, így az azok között szereplő 60-70 kormánypárti változtatási javaslatról is. Ezek között szerepel például az a javaslat, amelyben összesen öt fideszes és kereszténydemokrata politikus százmillió forintot biztosítana a közérdekű kéményseprő-ipari közszolgáltatók meg nem térülő költségeire.

Az Országgyűlés a héten szerdáig ülésezik.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A KENÓ hétfői nyerőszámai

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a november 24-i KENÓ-játékban a következő számokat… Tovább olvasom