Délmagyar logó

2017. 04. 24. hétfő - György 3°C | 15°C Még több cikk.

OGY - Fogyasztóvédelem: az ellenzék az elégtelenségről, a kormánypártiak a megerősítésről

"A fogyasztó mindenek előtt - a közműszolgáltatások helyzete" címmel tart ma politikai vitát az Országgyűlés.
19:36 - A szakképzési törvény módosításáról lefolytatott vita után a parlamenti képviselői és a polgármesteri tisztség összeférhetetlenségéről rendelkező szabályok bevezetésének elhalasztását kezdte tárgyalni az Országgyűlés csütörtökön.

Pontosítják a szakképzési törvényt

Kisebb, a tavalyi év végén elfogadott jogszabály koncepcióján és céljain nem változtató pontosításokat javasol a kormány a szakképzési törvényben az eddigi tapasztalatok alapján.

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár az általános vitában elmondott expozéjában kiemelte: a javaslat nem utólag, hanem már a képzés ideje alatt szankcionálná a képző intézmények jogszabályoktól és szakmai követelményektől eltérő magatartását.

A módosítás emellett lehetővé tenné, hogy a nyári gyakorlaton résztvevő, bankszámlával nem rendelkező tanulók helyett szüleiknek utalják át az ezért járó juttatást.

A törvényjavaslat rendezi a szakképző iskolák állami fenntartásba vételének szabályait is, mivel azok nem szerepelnek az iskolák állami működtetésébe vételéről szóló jogszabályban - közölte az államtitkár.

Sós Tamás (MSZP) arról beszélt, hogy jogbizonytalanság uralkodik a szakképzésben, tisztázatlan, hogy jövőre milyen szabályok alapján kell működniük az iskoláknak. Véleménye szerint a kormány alapkoncepciója megbukott, nem lehet duális szakképzési rendszerről beszélni, ha a cégek 98 százaléka nem foglalkozik szakképzéssel.

Ellentmondásosnak tartotta a kormányjavaslat több pontját, mondván, hogy a kamarával szemben megengedő, az iskolákkal szemben azonban szigorúbb szabályokat fogalmaz meg. Bírálta azt az elképzelést, hogy a tanuló helyett szülője is megkaphassa a neki járó munkabért, mert így előállhat olyan helyzet, hogy az nem jut el a diákhoz.

A kereszténydemokrata Spaller Endre az előterjesztés mellett érvelve azt mondta, a változtatások tovább javítanak a szakképzés minőségén, ami kedvező hatást gyakorol a munkaerő-piaci folyamatokra.

Ferenczi Gábor, a Jobbik álláspontját ismertetve a kabinet szakképzési koncepcióját bírálta. Úgy fogalmazott, a kormány olyan "összeszerelő gyarmatként" képzeli el Magyarország jövőjét, ahol nincs szükség jól képzett munkaerőre. Az ellenzéki képviselő az ötvenes évek államosításához hasonlította az oktatási intézmények állami kézbe vételét.

Az LMP-s Osztolykán Ágnes azt mondta, a kormány a nyugati minta, vagyis a tudásra épülő társadalom kialakítása helyett az egyszerű, betanított munkára alapuló, keleti modellt követi, de ezzel nem lehet sikeres az ország.

Czomba Sándor államtitkár viszonválaszában elmondta: a kormány célja változatlanul az, hogy a munkaerő-piaci igényekhez alakítsa a szakképzést, és visszautasította, hogy az átalakítás káoszt okozott volna.

OGY: napirenden a közműszolgáltatások és az MMA-törvény. Fotó: MTI (galéria)

A Fidesz fél évvel elhalasztaná a képviselői és a polgármesteri megbízatás összeférhetetlenségét

A Fidesz azt kezdeményezi, hogy a 2014. őszi önkormányzati választásig ne kelljen választaniuk önkormányzati tisztségük és országgyűlési mandátumuk között a honatyáknak.

Az előterjesztők nevében Láng Zsolt azt mondta: több kormány is tervezte a képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok szigorítását, de erről csak a jelenlegi ciklusban született döntés. Ugyanakkor véleménye szerint indokolt a parlamenti mandátum és az önkormányzati megbízatás összeférhetetlenségét a 2014-es országgyűlési választás helyett ősszel, a helyhatósági választással hatályba léptetni.

A kormánypárti politikusok ezt azzal indokolják, hogy a tavaszi parlamenti voksolás után őszig már nincs lehetőség időközi önkormányzati választásokra, így egyes települések hónapokig vezető nélkül maradhatnának. Javaslatuk alapján azonban a féléves átmeneti időszakban a polgármesterek és az önkormányzati képviselők a parlamenti képviselői illetményüket nem vehetnék fel.

Láng Zsolt és Kósa Lajos - a budapesti II. kerület, illetve Debrecen polgármestere - azt is kezdeményezi, hogy ne jövő év január 1-jén, hanem csak a 2014-es helyhatósági választás után módosuljanak az önkormányzati tisztségviselők javadalmazásának szabályai. Láng Zsolt közölte: a módosítás egyes településtípusoknál növelné, máshol viszont csökkentené a polgármesteri illetményeket.

A Fidesz szerint azonban e változtatásokat nem célszerű ciklus közben végrehajtani, ehelyett azt javasolják, hogy minden önkormányzati vezető a megválasztásakor ismert szabályok alapján láthassa el feladatát mandátumának lejártáig.

MSZP: mi indokolja Tarlós fizetésének emelését?

Az MSZP-s Pál Tibor szerint a törvényjavaslat olyan problémát orvosol, amire önkormányzati szervezetek már korábban felhívták a figyelmet, de a kormányoldal akkor nem hallgatta meg őket. Ugyanakkor - jegyezte meg - az összeférhetetlenségi szabályok elhalasztását korrektül rendezi a fideszes javaslat.

A szocialista politikus felhívta a figyelmet arra, hogy bár az új javadalmazási szabályok bevezetését elhalasztaná az indítvány, egy esetben, a főpolgármesternél kivételt tesz ez alól. Azt kérdezte az előterjesztőktől: mi indokolja, hogy Tarlós István fizetésének emelését mégis lehetővé tennék?

17:00 - Az agráriumot érintő, valamint a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kulturális stratégiai szerepének erősítéséről szóló kormányzati előterjesztések tárgyalásával folytatódott az Országgyűlés csütörtöki ülése.

Pontosítana a kormány az agrártörvényeken

Az érintettek adminisztratív terheinek csökkentését, valamint a jogszabályok értetőbbé tételét célozzák a kormány agráriumot érintő törvénymódosításai - mondta Budai Gyula földművelésügyi államtitkár csütörtökön, az előterjesztését bemutatva.

A kabinet indítványa egyebek mellett azt is kimondaná, hogy a hatályban lévő, sok esetben visszaélésekre használt húsz évnél hosszabb termőföldről szóló haszonélvezeti szerződések a törvénymódosítás elfogadása után húsz évvel automatikusan megszűnnek.

A vitában a kormányoldal részéről Obreczán Ferenc (Fidesz) és Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) is támogathatónak nevezte a Budai Gyula által ismertetett változtatásokat.

A szocialista Gőgös Zoltán ugyanakkor fenntartásainak is hangot adott, egyebek mellett azt ajánlva a kormány figyelmébe, hogy a zsebszerződések elleni harcban a haszonkölcsönöket is vizsgálja meg. Magyar Zoltán a Jobbik nevében a változtatások nagy részével egyetértett, hangsúlyozva, hogy a változtatások javítják a zsebszerződések elleni fellépést. Szabó Rebeka (LMP) úgy fogalmazott, néhány komoly fenntartás mellett támogatni tudják például az osztatlan közös földbirtokok megszüntetését.

Az ülést vezető Balczó Zoltán lezárta az indítvány általános vitáját.

A kormány az MTA-hoz hasonlóan akarja pozícionálni a Magyar Művészeti Akadémiát

L. Simon László kultúráért felelős államtitkár szerint a kormány a Magyar Tudományos Akadémiához (MTA) hasonlóan akarja pozícionálni a Magyar Művészeti Akadémiát (MMA). Mint mondta, a törvényjavaslat elfogadása esetén az MMA jelenlegi maximális, 200 fős létszámát 50-nel emelik meg. Indoklása szerint a köztestület megalakulását követő egy év után az MMA működésének spektruma szélesebbé válásával együtt kell járnia a művésztársadalom reprezentatív megjelenítésének is.

Emellett az államtitkár szerint – az MTA-ra irányadó szabályozáshoz hasonlóan – rögzítenék, hogy a köztestület tagjai életjáradékban részesülnek, az MMA elnökét pedig – az MTA elnökéhez hasonlóan – a miniszteri illetménnyel azonos mértékű díjazás, az MMA főtitkárát a közigazgatási államtitkári illetménnyel azonos mértékű javadalmazás illeti meg. Utalt arra is, hogy az előterjesztés szerint az MMA felügyelő testületébe a kormány, a jelenlegi három helyett, csak egy tagot jelölne.

Hangsúlyozta: a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben a javaslat nem érinti a Nemzeti Kulturális Alap integritását, ennek forrásai és működése változatlan marad.

OGY: napirenden a közműszolgáltatások és az MMA-törvény. Fotó: MTI (galéria)

Fidesz: meg kell erősíteni a művészeti akadémia kulturális stratégiai szerepét

Kupper András fideszes képviselő szerint meg kell erősíteni a művészeti akadémia kulturális stratégiai szerepét, de nem azért, hogy "elefántcsonttornyot építsünk a művészetnek", hanem azért, hogy meglegyenek az eszközök ahhoz, hogy a művészeti értékek eljussanak a szélesebb közönséghez. Ezt egy olyan akadémia tudja megtenni, amelynek tagsága minél reprezentatívabban fedi a magyar művészeti életet - tette hozzá.

Az MMA-t "állítólagos politikai elkötelezettsége" miatt ért kritikákról azt mondta: hamisnak érzi azt a vádat, hogy a 200-as tagság politikailag homogén volna, de bízik abban, hogy ha 50-nel megnövelik a létszámot, akkor minden szempontból hívebben tudják leképezni a "nemzeti és kulturális örökségünk iránt elkötelezett művésztársadalmat".

Hiller: a politikai nézetazonosság miatt akarják megerősíteni az MMA-t

A szocialista Hiller István szerint a kormányoldal azért akarja megerősítni az egyik, kortárs művészettel foglalkozó szervezetet, a Magyar Művészeti Akadémiát (MMA) - "borzalmas kifejezéssel" élve - kulturális stratégiai helyzetében, mert az a kabinettel azonos politikai nézeteket vall. Az MMA nem egyedi szervezet, hiszen már csoportok is - joggal - képviselik a kortárs magyar kultúrát - jelezte.

A Magyar Művészeti Akadémia tagjait nem egy kulturális vagy művészeti irányzat kapcsolja össze, hanem a politikai nézetazonosság - mondta az ellenzéki politikus, korábbi oktatási és kulturális miniszter, aki szerint ebben nincs kivetnivaló, a probléma az, hogy az akadémiát kiemelik a kortárs művészet szervezetei közül, és ennek az egynek privilegizált szerepet biztosítanak.

Hiller István egyúttal elképesztőnek nevezte, hogy a tervek szerint az államtól az MMA tulajdonába kerülhet a Műcsarnok.

LMP: a teljes magyar kulturális élet betagozódhat az MMA alá

Karácsony Gergely (LMP) felszólalásában azt mondta, az alaptörvénybe is bekerült MMA-t kiváló emberek hozták létre, azonban a kormányoldal egyfajta "lopakodó törvényalkotással" egyre több jogosultságot adna a "politikai elköteleződésről" tanúbizonyságot tevő testületnek.

Az LMP-s képviselő szerint a teljes magyar kulturális élet betagozódhat a művészeti akadémia alá, ami nagyon szerencsétlen lenne, hiszen például a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) ma többé-kevésbé autonóm módon osztja el a forrásokat.

Karácsony Gergely is kitért arra, hogy az MMA-hoz kerülhet a Műcsarnok, amit érthetetlennek és példátlannak nevezett. "Mi köze a Műcsarnokhoz ennek a köztestületnek?" - tette fel a kérdést.

Válaszában L. Simon László kulturális államtitkár - az ellenzéki felszólalásokra reagálva - azt mondta, vitatja, hogy politikai nézetazonosságon alapuló szervezet lenne az MMA.

A Műcsarnokot érintő reakciókat pedig úgy kommentálta, hogy olyan kérdésről vitatkoznak, amelyről még csak egy kormányzati szándék ismert.

Ezt követően a levezető elnök a javaslat általános vitáját lezárta.

14:05 - Míg az ellenzéki felszólalók a fogyasztóvédelem elégtelenségéről, addig kormánypártiak ennek megerősítéséről beszéltek a közműszolgáltatókról tartott vitanapon csütörtökön, az Országgyűlésben.

Fidesz: a kormány sokat tett a fogyasztóvédelem javításáért

Boldog István fideszes képviselő azt mondta: a szocialista-liberális kormányzás alatt megtöbbszöröződött a gáz ára, de a fogyasztók kiszolgáltatottsága szerinte ekkor a szolgáltatók visszás magatartása miatt is növekedett.

A jelenlegi parlamenti többség azonban az elmúlt két évben sokat tett a probléma megszüntetéséért - fűzte hozzá, de, mint mondta, sok dolog van még ezen a területen. Hangsúlyozta azt is: az energiaszolgáltatóknak vissza kell kerülniük nemzeti tulajdonba, nem lehetséges, hogy ezek külföldi, akár más államok cégeinek tulajdonában legyenek.

Mágori Józsefné (Fidesz) azt mondta: a kormány jelentősen javított a fogyasztóvédelem lehetőségein. A képviselő azonban azt javasolta az államtitkárnak: a kormány szigorítsa a közműszolgáltatók ügyfélszolgálatának működését.

A vitanapot kezdeményező Zsigó Róbert azt mondta: a Fidesz és KDNP partnere a kormánynak abban, hogy a fogyasztók érdekében törvénymódosításokat fogadjanak el.

MSZP: az előző kormányciklusban még jól működött a közszolgáltatásokhoz kapcsolódó fogyasztóvédelem

Tóth Csaba, az MSZP képviselője azt mondta: az előző kormányciklus idején még jól működő közszolgáltatásokhoz kapcsolódó fogyasztóvédelem helyett ma kiszolgáltatott, és szociális veszélyekkel fenyegetett fogyasztókat, nem hatékony ügyfélszolgálati irodákat, bonyolult számlaképeket és még sok problémát látnak.

Szerinte egyre nagyobb a feszültséget szül a kormány és az energiaszolgáltatók között a rezsiköltségek befagyasztása, holott még mindig van tartalék a rendszerben, ennek kiaknázásához csak a szabályozást kellene átalakítani úgy, hogy az ne befolyásolja a szolgáltatás minőségét, mégis számos felesleges költségtől szabadítsa meg a szolgáltatókat.

Frakciótársa Józsa István később azt követelte a kormánytól, hogy erősítse a fogyasztói jogokat, és oldja meg, hogy a közműadó áthárítása ne hozza rosszabb helyzetbe az embereket. Szerinte a kormány 2010-ben árcsökkenést ígért a rezsiköltségekben, ehelyett a reálbérek csökkentek.

Jobbik: a talajterhelési díj emelésével a kormány az embereket sarcolta meg

Kepli Lajos (Jobbik) azt kifogásolta, hogy a kormány nem érte el célját a talajterhelési díj mintegy tízszeresére emelésével, mert a legszegényebb emberek ennek ellenére sem csatlakoznak a csatornahálózathoz, a túl magas rákötési díj miatt. A díj emelése így szerinte környezetvédelmi célokat nem szolgál, csak az emberek megsarcolását jelenti.

Frakciótársa, Murányi Levente úgy fogalmazott, a közműszolgáltatók többsége mára maffiaszerűen működik, amit szerinte a kilencvenes években indított elhibázott privatizáció tett lehetővé.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arra várt választ, hogy a rezsielmaradás aránya miért nőtt az elmúlt évben, valamint tételes elszámoltatást sürgetett azon szolgáltatók esetében, amelyek visszaélnek erőfölényükkel.

Az LMP ismét a villamos művek működésének vizsgálatát szorgalmazta
Scheiring Gábor (LMP) ismét egy vizsgálóbizottság felállítását kérte a Magyar Villamos Művek (MVM), valamint vezetője, Baji Csaba tevékenységének kivizsgálására, mert szerinte problémát vet fel a elnök által megvalósított üzletpolitika, a Simicska Lajoshoz fűződő kötődése és az, hogy olyan offshore cég tanácsadója volt, amelyek közvetlen veszteséget okozott az MVM-nek.

Rétvári Bence államtitkár erre azt válaszolta: az LMP a felszólalással kitöltötte az oligarcha-kvótáját, "de egy szót sem beszélt arról, hogy az MVM vezetői bármelyik cég élén jól vagy rosszul dolgoztak-e".

A kormány több kérdésben törvénymódosítást kezdeményez
Rétvári Bence, KIM államtitkár zárszavában hangsúlyozta: a kormány továbbra is az energiaszolgáltatók erőfölényéből adódó fogyasztói terhek mérséklésére törekszik. Közölte: a kormány törvénymódosító javaslatokkal áll majd elő, amelyek érintik a számlák egyszerűsítését és közérthetőségét, a fogyasztói érdekérvényesítési és panaszkezelési felületekkel kapcsolatos kérdéseket, a mérőleolvasással, méréssel és díjfizetéssel kapcsolatos ügyeket, illetve az energialopással összefüggő kötbérezési és kikapcsolási kérdéseket.

Az ülést vezető Jakab István lezárta a politikai vitát.

12:03 - A KDNP a közműszolgáltatásokról szóló parlamenti vitanapon arról beszélt, hogy ma már nem annyira kiszolgáltatottak a fogyasztók, míg a Jobbik arra hívta fel a figyelmet, hogy elképesztő méreteket öltöttek a szolgáltatói visszaélések. Az LMP a közösségi kontroll fontosságát hangsúlyozta.

KDNP: kevésbé kiszolgáltatottak a fogyasztók

Spaller Endre, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka az OECD elemzésére hivatkozva arról beszélt, hogy a válság harmadik hulláma következhet be, és a kormány tevékenysége arról szól, hogy ezt miként lehet megelőzni.

Kiemelte: a kabinet nem a megszorítások útjára lépett, hanem azokra a cégekre vetett ki adót, amelyek a nyereségük ellenére a közös teherviseléshez kevéssé járultak hozzá, és ezek közé tartoznak a közmű-cégek. A kormánypárti politikus szerint az áremelésekkel szemben ma már nem annyira kiszolgáltatottak a fogyasztók, és reményét fejezte ki, hogy ez a helyzet tovább javulhat a jövőben. Megjegyezte: minden nyugati ország igyekszik energiaszektort nemzeti tulajdonban tartani, Magyarországon azonban a baloldali kormányok eladták ezeket a cégeket.

OGY: napirenden a közműszolgáltatások és az MMA-törvény. Fotó: MTI/Máthé Zoltán (galéria)

Felidézte a kormány azon intézkedését, amellyel moratóriumot rendelt el a közüzemi áremelkedésekre, és a lakosság teherviselését csökkentendő január 1-jétől infláció alatti áremelkedés lehetséges csak végfelhasználói árakban. Lehetőség lesz továbbá a cafeteria rezsire történő fordítására is - mondta a kormánypárti politikus.

Jobbik: elképesztő méreteket öltöttek a szolgáltatói visszaélések

A jobbikos Z. Kárpát Dániel azt mondta, hogy Magyarország "egyik legsúlyosabb társadalmi-szociális kataklizmájára" világít rá ez a kérdés. A magyar állampolgárok többet költenek a puszta létbiztonságuk fenntartására, mint ruhára, vagy élelmiszerre, eközben Magyarország vásárolja a legdrágábban a gázt Közép-Európában. A szolgáltatói visszaélések térnyerése elképesztő méreteket öltött, a visszaeső bevételeket a tisztességesen fizető ügyfelek vegzálásával próbálják behajtani - mondta. A kormány engedi szabadon garázdálkodni ezeket a cégeket, és a terheket áthárítani - közölte, és bírálta a kormány rezsistop programját.

OGY: napirenden a közműszolgáltatások és az MMA-törvény. Fotó: MTI/Máthé Zoltán (galéria)

A jobbikos politikus kijelentette: teljes állami ellenőrzésre van szükség, a lakossági árak így csökkenthetők. Az ellenzéki párt tételes kimutatást szeretne látni arról, hogy mely szolgáltatók, milyen terhek áthárítása, milyen garantált profit kiszivattyúzásával, hová tüntették az állampolgárok befizetéseit - mondta. Megerősítette: eseti bizottság felállítását kezdeményezik, amely a közművek közösségi tulajdonba való visszavételének lehetőségét vizsgálná.

Szerinte a közműszolgáltatókban mint stratégiai fontosságú cégekben kizárólag többségi állami tulajdon lehet. Ezeket ténylegesen nonprofit cégekké alakítanák át - mondta -, és sürgette, hogy minden tisztességes magyar állampolgárnak járjon az ellátás biztonsága. Csökkentenék a külföldnek való kiszolgáltatottságot, a további tulajdonszerzést megakadályoznák, és törvénybe foglalnák, hogy recesszió idején automatikusan valódi, lekövethető rezsistop lépjen életbe, a fogyasztást terhelő adófajtákat valóban a multik fizessék meg - sorolta.

LMP: demokratikus közösségi kontrollra van szükség

Scheiring Gábor, az LMP egyik vezérszónoka szerint a közművek ügyében nem a "piac vagy állam" kérdésében kell állást foglalni, hanem arról, hogyan lehet megteremteni a politikai közösség demokratikus felügyeletét a közműszolgáltatások felett. Számonkérhetőség, elszámoltathatóság és demokratikus közösségi kontroll hiányában nem megvalósítható a közszolgáltatások valódi közösség célú működtetése - jelentette ki.

OGY: napirenden a közműszolgáltatások és az MMA-törvény. Fotó: MTI/Máthé Zoltán (galéria)

Hibának tartotta, hogy a rendszerváltás kormányai úgy adták el a teljes energiaszektort, hogy ezt nem kísérte a verseny megteremtése és gyenge marad a szabályozási környezet felépítése is, ugyanakkor jelezte, LMP mégsem gondolja, hogy a szektor ismételt államosítása lenne a megoldás.
Szerinte ugyanis az elmúlt évtizedekben az állami vállalatok politikai alkuk tárgyává váltak, "szavazatvásárló gépek" lettek. Láttuk, hogyan talicskázták és talicskázzák ki jelenleg is azt pénzt, amit adófizetők ezeknek a közműveknek a fenntartására szánnak - fogalmazott a képviselő, aki szerint "amíg az állam korrupt oligarchák foglya, addig a tulajdonforma csak a rablás csatornáját változtatja meg, mértékét nem".

Szerinte ezért csak az állam demokratikus átláthatósága lehet a garancia arra, hogy az állam akár tulajdonosként, akár szabályozó hatóságként képes legyen megoldani a közműszolgáltatásokkal kapcsolatos problémákat.

Szilágyi László, az LMP másik vezérszónoka, az állam szabályozó szerepét hangsúlyozva azt mondta: az LMP szerint egy sokszínű, állami, önkormányzati kisebbségi és magántulajdonnak is teret adó tulajdonosi struktúrára lenne szükség, és arra, hogy a valóban a fogyasztók érdekeit tartsák szem előtt.

Fidesz: "Gyurcsány és Bajnai úgy táncolt, ahogy a multik fütyültek"
Földesi Gyula fideszes képviselő arról beszélt, hogy a 2010-es kormányváltást követően szemléletváltás volt a fogyasztóvédelem területén, a kormány célkitűzése az volt, hogy a fogyasztóvédelmi előírások lefedjék a közműszolgáltatásokat is.

Szerinte ugyanis a korábbi évek szabályozása nem a fogyasztókat, hanem a szolgáltatókat védte, a Gyurcsány-Bajnai-korszak szakértői, politikusai végignézték, hogy a külföldi óriásvállalatok bármit megtehetnek a magyar fogyasztóval.

"Gyurcsány és Bajnai úgy táncolt, ahol a multik fütyültek, (...) Magyarország ellen hozták meg döntéseiket, és ezt teszik a mai napig is" - fogalmazott. Ezzel szemben - folytatta - az Orbán-kormány óvja a lakosságot a minél nagyobb profitra vágyó multikkal szemben.

10:43 - A kormány a felmerült fogyasztóvédelmi tapasztalatok alapján további határozott lépéseket tesz annak érdekében, hogy csökkenjenek a magyar családokra háruló - energetikai szolgáltatók erőfölényére visszavezethető - adminisztratív és anyagi terhek - mondta Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a közműszolgáltatásokról tartott vitanapon csütörtökön az Országgyűlésben. A Fidesz szerint a kormány a magyar emberek érdekeit képviseli, míg az MSZP vezérszónoka azt hangoztatta, hogy a kormány eddigi tevékenysége eredménytelen volt.

Rétvári: a kormány tovább csökkentené a családok terheit

Az államtitkár - a fideszes kezdeményezésre tartott vita indításaként elmondott felszólalásában - azt mondta: a mostani kormányzati ciklust megelőző nyolc év "hiányos, ellentmondásos és egyoldalúan szolgáltatóbarát szemléletű" energetikai szabályozása, illetve a gazdasági világválság nyomán fellépő pénzügyi problémák együttes hatására az elmúlt években gyors ütemben nőtt a magyar családok, háztartások rezsikiadása.

OGY: napirenden a közműszolgáltatások és az MMA-törvény. Fotó: MTI/Máthé Zoltán (galéria)

Amikor a közműszámlák kiegyenlítése sok családnak mindennapi gondot jelent, akkor megengedhetetlen a közszolgáltatást nyújtó cégek extra méreteket öltő profittermelése - hangsúlyozta. Közölte: a villamos energia ára az előző szocialista és szabad demokrata kormányok alatt több mint 97 százalékkal, 2010-től napjainkig ugyanakkor mindössze 2,5 százalékkal emelkedett, a földgázárak pedig az előző kormányzati ciklusban 200 százalékot meghaladóan nőttek. Az Orbán-kormány intézkedéseinek hatására a földgázárak alacsony szinten tartásával a fogyasztók az elmúlt két évben több mint 400 milliárd forintot takarítottak meg - mondta.

Fidesz: a mostani kormány a magyar emberek érdekeit képviseli

A vitanapot kezdeményező Zsigó Róbert, a Fidesz vezérszónokaként arról beszélt, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormányok szinte minden esetben a közműszolgáltató cégek érdekeit védték a fogyasztókkal szemben, hagyták, hogy ezek a vállalatok visszaéljenek erőfölényükkel, profitéhségüket a fogyasztókra terheljék, ezzel szemben a mostani kormány minden esetben a fogyasztók, a magyar emberek, családok érdekeit képviseli.

OGY: napirenden a közműszolgáltatások és az MMA-törvény. Fotó: MTI/Máthé Zoltán (galéria)

Emlékeztetett arra, hogy a kormány első intézkedései között moratóriumot rendelt el a közüzemi díjak emelésére, megakadályozta, hogy a közműcégek visszaéljenek erőfölényükkel és megerősítette a fogyasztóvédelmi hatóságokat.

A fideszes képviselő ugyanakkor úgy vélte: sok még a tennivaló, el kell érni, hogy a magyar fogyasztók egyre tájékozottabbak és tudatosabbak legyenek. Szerinte csökkenteni szükséges az adminisztrációs terheket, így a gázóra- és villanyóra-átírás és -csere határidejét, valamint egyszerűsíteni kell a kedvezményekkel kapcsolatos ügyintézést. Fontosnak tartotta azt is, hogy a szolgáltatók olyan számlát küldjenek ki, amelyeken el is lehet igazodni, és olyan ügyfélszolgálatokat kell létrehozni, ahol lehetséges a panaszfelvétel.

Hangsúlyozta: el kell érni azt is, hogy a szolgáltatók ne évente, hanem ennél gyakrabban legyenek kötelesek leolvasni a mérőórákat, megfelelően kell rendezni a szolgáltatás kikapcsolásának szabályait és az elszámolási viták eljárási rendjét, valamint meg kell erősíteni a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési jogkörét, hogy a szolgáltatók érezzék, nem tehetnek meg mindent, amit akarnak.

El kell érni, hogy a szolgáltató cégek, valóban szolgáltassanak - foglalta össze a szükséges változások irányát.

MSZP: eredménytelen a kormány tevékenysége

Józsa István az MSZP vezérszónoka arról beszélt, ha egy kormány vitanapot kezdeményez, azt mutatja, hogy nagyon nagy bajban van, és nem ért el eredményeket. Álláspontját alátámasztandó felmutatott egy diagrammot is a 2003-12 közötti időszak díjhátralékosainak arányáról.

2010 előtt a közműellátások egyre több fogyasztó számára váltak elérhetővé, a számlát szinte mindenki ki tudta fizetni, annak ellenére, hogy az energiahordozók ára emelkedett a világpiacon - mondta.

OGY: napirenden a közműszolgáltatások és az MMA-törvény. Fotó: MTI/Máthé Zoltán (galéria)

A mostani kormány befagyasztotta a panelfelújítási programot, az elmúlt 2,5 évben megháromszorozódott azon díjhátralékkal küzdők száma, akiket az ellátásból kikapcsoltak, a rezsiköltségek pedig 15-20 százalékkal nőttek - sorolta, megjegyezve: nagyon sok családot juttattak a csőd szélére.
Kitért arra is, hogy egyszerűsödtek a tartozás miatt kikapcsolások, csökkentek a védendő fogyasztók jogai is, és az árstop ellenére az energiaköltségek folyamatosan nőnek.

Simon Gábor, az ellenzéki párt másik vezérszónoka azt mondta, hogy szemléletbeli különbség van a mostani kormány és a korábbi kabinet között, mint ahogy a kabinet ígéretei és a valóság, a cselekedetei és vágyai között is. A fogyasztóvédelem csalódások sora, a gyorsabb, pontosabb információcsere, a fogyasztók fokozott védelme helyett azok kiszolgáltatottsága nőtt - értékelte. Kitért a panelprogramra is, és azt mondta: 2009-ben 16 milliárd forint jutott rá, míg most ez az összeg jó, ha eléri a 2 milliárd forintot. A kormány nem a jövőről gondolkodik, hanem ellenségképet kreál, és azon akarja elverni a port - mondta.

Korábban

A Ház reggel 9 órától a fideszes Zsigó Róbert kezdeményezésére tárgyalhat a közműszolgáltatásról, majd arról a kormányzati javaslatról nyílik vita, amely az agrárium adminisztratív terheit igyekszik csökkenteni.

Az ülés napirendjén szerepel a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kultúrstratégiai szerepének megerősítése érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat is.

Tárgyalhatnak továbbá a szak- és felnőttképzési törvények - az iskolák államosításával is összefüggésben álló - módosításairól, valamint arról az előterjesztésről, amely a 2014-es önkormányzati választásokig lehetővé tenné, hogy a tavasszal parlamenti mandátumot szerző polgármesterek az őszi helyhatósági voksolásig tisztségükben maradjanak.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

NAIH: az nem nyilvános adat, hogy valaki melyik más állam állampolgára

Az ilyen adatok kiadására a képviselőket és az állami tisztviselőket nem lehet kötelezni - mondta… Tovább olvasom