Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

OGY - Harmadával csökkentették Gaudi-Nagy tiszteletdíját, mert káromkodott

Azonnali kérdések a vállalatvezetői prémiumokról, az online pénztárgépekről, az áfacsalási ügyről és a szociális béremelésről.
19:20 - A Nemzeti Adó- és Vámhivatal működésének vizsgálatáról, a vajdasági, adai trianoni emlékműről is beszéltek a képviselők az azonnali kérdések és a kérdések során hétfőn a parlamentben. Ezután záróvitákkal folytatódott az Országgyűlés ülése.

Jobbik: miért nem az adófizető családokat támogatják?

Volner János (Jobbik) azt kifogásolta, hogy "a Baranya megyei Gilvánfán nyolc új családi házat építettek az ott élő cigány családoknak". Azt kérdezte: "nem szégyellik magukat azért, mert nem az adót fizető dolgozó emberek oldalára állnak?".

Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára szerint a kérdés arra volt jó, hogy a képviselő újra cigányozzon és egy társadalmi réteget megtámadjon, kifejezze, hogy szociálisan érzéketlenek azok irányában, akik önhibájukon kívül kerülnek nehéz helyzetbe.

Nem tudta feltenni kérdését Szél Bernadett

Szél Bernadett (LMP) az alapvető jogok biztosát akarta kérdezni, de miután sem az ombudsman, sem a helyettese nem érkezett meg a parlamenti ülésre, az ellenzéki képviselő nem tehette fel kérdését. Jakab István levezető elnök - Schiffer Andrásnak, az LMP frakcióvezetőjének kérése ellenére - nem rendelt el szünetet a biztos érkezéséig.

Fidesz: mikorra készül el az ürömi körforgalom?

Hadházy Sándor (Fidesz) azt akarta megtudni, hogy meddig kell várni az ürömi körforgalom megépítésére, illetve mikor kezdődik a beruházás.
Fónagy János azt felelte, már megkezdődtek az előkészítő munkálatok a 10-es főúton tapasztalható forgalmi dugók megszüntetésének érdekében. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta, hogy a támogatási és kivitelezői szerződéseket 2014 elején megköthetik, a munkálatok 2015 nyaráig befejeződhetnek.

MSZP: a kormányzat kivizsgálná a NAV-ügyet?

Józsa István (MSZP) azt kérdezte, hogy a kormányzat szerint szükség van-e Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, illetve jogelődjénél történtek törvényességi vizsgálatára.

Navracsics Tibor arra hívta fel a figyelmet, hogy az ügyben javasolt bizottság felállítása napirenden van, a Ház kedden szavaz majd róla. A közigazgatási és igazságügyi miniszter hozzátette, az ügyben zajlik egy büntetőeljárás. Hangsúlyozta, hogy a büntetőeljárás végével és egy bizottság esetleges felállításával minden kérdés megnyugtatóan rendezhető.

Jobbik: nem lehetett Trianon-emlékművet állítani a Délvidéken

Szávay István (Jobbik) felidézte, hogy a délvidéki Adán a Magyar Remény Mozgalom helyi szervezete szeretett volna egy Trianon-emlékművet állítani a római katolikus temetőben. Az emlékműállításhoz megkapták a szükséges engedélyeket, de az avatóünnepség előtt a plébános egy olyan végzést kapott, amelyben felszólították az emlékmű elszállítására. Miután ezt nem tették meg, a helyi kommunális vállalat munkatársai elbontották az emlékművet - mondta.

Németh Zsolt külügyi államtitkár azt mondta, nem világos számára a jogi helyzet, ezért arra kérte a képviselőt, hogy juttassa el hozzá a rendelkezésére álló dokumentumokat.

Általánosságban közölte, hogy az emlékműállításnak mindenütt jogi feltételei vannak, amelyeket be kell tartani. Ez különösen igaz, ha érzékeny a téma, és ellenséges hozzáállásra lehet számítani - tette hozzá. A konkrét esettől függetlenül hangsúlyozta, hogy a katolikus egyház nagy tekintélyű intézmény, az egyházi személyek "megtévesztése, bármilyen pártpolitikai célra való felhasználása" nem elfogadható. A magyar kormány támadása, a magyar kül- és nemzetpolitika pártpolitikai érdekből történő lebecsülése kontraproduktív - mondta.

MSZP: nem lehet határidőre lecserélni a pénztárgépeket

Göndör István arról beszélt, hogy a pénztárgépeket nem lehet határidőre bekötni az adóhatósághoz. A szocialista politikus azt mondta, hogy a pénztárgépek cseréje mögött "nem áll más, mint egy újabb Fidesz-mutyi".
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára kijelentette, hogy az adatszolgáltatás biztosítását fix hatósági árassá tette a parlament. Hangsúlyozta, hogy a gépek megvásárlásához a kis- és közepes vállalkozások ötvenezer forintos támogatást kapnak.

Záróviták

Ezt követően a képviselők megtartották a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, majd az egyes fizetési szolgáltatókról szóló törvényjavaslatok záróvitáját. Mindkét esetben Ékes József (Fidesz) ismertette a tervezetekhez benyújtott, zárószavazás előtti módisító javaslatokat.

Az egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitájában Vágó Sebestyén (Jobbik) arról beszélt: nem elég, hogy a bíróság mérlegelési körébe adják például a pedofil bűncselekményt elkövető emberek hivatástól való eltiltását. Ez ugyanis a Jobbik szerint nem elfogadható. Szerintük semmilyen körülmények között nem engedhető meg, hogy egy korábban már ilyen bűncselekmény miatt elítélt ember például óvodában vagy iskolában dolgozzon bármikor is.

Szél Bernadett (LMP) a hároméves kortól kötelező óvodáztatás határidejével kapcsolatban kérdezte a kormányt, ez egy zárószavazás előtti módosító indítvánnyal az eredetileg tervezett 2015. szeptember helyett már 2014 szeptemberében életbe lép.

Az új büntetés-végrehajtási kódex záróvitájában Staudt Gábor (Jobbik) a csoportos eltávozás lehetőségét bírálta, illetve elfogadhatatlannak nevezte, hogy szűkítik az intézetek vezetőinek fegyelmezési lehetőségeit.
A területfejlesztési koncepcióról szóló záróvitában Hegedűs Lorántné (Jobbik) kifogásolta, hogy mobil lehet az a munkavállaló is, aki elhagyja az országot.

17:30 - Határozathozatalokkal folytatta munkáját az Országgyűlés hétfőn, majd áttértek az azonnali kérdésekre, amelyek között a vállalatvezetői prémiumok, az online pénztárgépek, az áfacsalási ügy, a szociális béremelés, az alaptörvényhez kapcsolódó szombathelyi kiállítás és a szociális házépítési program is szóba került.

Határozathozatalok:

Végrehajtotta az utolsó módosításokat a jövő évi költségvetési javaslaton az Országgyűlés a keddi zárószavazás előtt. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn elfogadott zárószavazás előtti módosító indítványa az önkormányzati adósságkonszolidáció folytatása miatt változtatott a 2014 végére előre jelzett államadósság alrendszerek közötti megoszlásán: az önkormányzati alrendszerét 416 milliárd forinttal csökkentette, a központiét ugyanannyival növelte.

A Ház emellett több ponton hozzáigazította a költségvetési javaslatot a tankönyvellátást állami feladattá nyilvánító előterjesztéshez.

A fideszes Kocsis Mátét választotta az amerikai lehallgatási botrány magyarországi szálait vizsgáló parlamenti bizottság elnökévé a Ház hétfőn, alelnökké pedig az ugyancsak fideszes Gulyás Gergelyt és a szocialista Iváncsik Imrét. A bizottság tagja lett még a fideszes Csampa Zsolt, a KDNP-s Básthy Tamás, a jobbikos Mirkóczki Ádám, az LMP-s Mile Lajos és a független Pősze Lajos.

Egyharmadával, 166 ezer forinttal csökkentette a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás csaknem 500 ezer forintos tiszteletdíját az Országgyűlés, amiért trágár, sértő kifejezést használt az egyik bizottsági ülésen.

Emellett összesen 181 ezer forinttal csökkentette a parlament Szabó Rebeka és Scheiring Gábor független képviselők tiszteletdíját. A Párbeszéd Magyarországért képviselői egy hete egy molinót tartottak fel az ülésteremben.

Azonnali kérdések - Az MSZP a vezérigazgatói prémiumokat bírálta

Tóbiás József (MSZP) kifogásolta, hogy több állami cég vezetője is több millió forintos prémiumot kapott. Feltette a kérdést: ki engedélyezte ezt, ki írta alá a cégvezetők szerződéseit?

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte: az említett intézmények felügyeletét nem a tárcája látja el, így a választ a fejlesztési minisztérium tudja megadni. Hangsúlyozta ugyanakkor: a kormány azonnal megtette a szükséges lépéseket - hangsúlyozta.

Tóbiás József a választ követően ügyrendi kérdésben kért szót és azt mondta: legközelebb a Ház elnöke pontosan határozza meg, mely kérdésre melyik minisztérium adhat választ.

A Jobbik az online pénztárgépek ügyében szólt

Gyöngyösi Márton (Jobbik) káosznak minősítette online pénztárgépek bevezetése körül kialakult helyzetet és azt mondta: szerinte egy olyan céget hoztak kedvező helyzetbe, amelynek tulajdonosa közel áll a gazdasági miniszterhez.

Cséfalvay Zoltán államtitkár a nem megfelelő pénztárgépekről szólva közölte: az engedélyezési hivatal egy hasonló típusra megadta az engedélyt. Sem kereskedőt, sem forgalmazót nem hoztak hátrányba, így diszkrimináció nem történt.

Hangsúlyozta: nem felelt meg a technikai feltételeknek az a típus, amely nem kapta meg a hozzájárulást.

LMP: az ÁSZ ugyanazt állapította meg, mint Horváth András

Vágó Gábor (LMP) az áfacsalások ügyével kapcsolatban azt mondta: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is a kusza belső informatikai rendszert kritizálja, valamint a humánerőforrást, és azt is, hogy a legnagyobb adózók kategóriájában az eljárások száma csökken, miközben nő az adótartozás összege vizsgálatonként. Szerinte az ÁSZ ugyanazt állapította meg, mint amiről Horváth András, az adóhivatal egykori munkatársa beszélt. Indít-e vizsgálatot a kormányzat az adóhivatalnál? - kérdezte.

Cséfalvay Zoltán közölte: az adó- és a vámhivatal egyesítése is a szürkegazdaság felszámolását célozta. A NAV már az elkövetés megelőzését is kiemelten kezeli - közölte -, és elmondta, hogy az áfa tekintetében kockázatos adózók bevallására azonnal reagál az adóhivatal.

Közölte: az ügyészség, Horváth András feljelentése nyomán végzi a dolgát, az ellenzék szerinte politikai alapon fújja fel a kérdést.

Fidesz: meg kell becsülni a szociális ágazatban dolgozókat

Csizi Péter (Fidesz) arra kérdezett rá: milyen béremelésre számíthatnak a szociális ágazatban dolgozók? Az ágazatban dolgozó életpálya-modelljére is rákérdezett. Fontosnak tartotta a segítő szakmában dolgozók egzisztenciális biztonságát.

Soltész Miklós szociális ügyekért felelős államtitkár a kormány múlt heti döntését ismertetve közölte: az ágazatban dolgozó 90 ezer ember számíthat 5,4 és 11,3 százalékos ágazati pótlékra, amelynek összege 6 és 17 ezer 200 forint közé esik a végzettségtől és a ledolgozott munkaidőtől függően.

MSZP: kampányra vezényelték ki a diákokat Szombathelyen

Bárándy Gergely (MSZP) arra az értesülésre kérdezett rá, hogy Szombathelyen "kivezényelték" a diákokat az alaptörvény illusztrációjának kiállítására, ahol szerinte a fiataloknak kormánypárti kampányt kellett hallgatniuk. Azt mondta, a beszédet tartó helyi kormánymegbízott azt is kijelölte, hogy végzős diákokat vigyenek.

Navracsics Tibor közigazgatási miniszter közölte: a helyi nyilvánosságnak kell megítélnie, hogy egy kormánymegbízott milyen beszédet mond. A kormánymegbízott azt mond, amit jónak lát - fogalmazott, és közölte azt is, óvná attól a képviselőt, hogy a szólásszabadság korlátozásának gyanúja vetüljön rá.

17:20 - A házi őrizet szabályainak változásairól, az európai önkormányzati kongresszusról, a külföldiek által birtokolt földterületek visszaszerzéséről és az új panelprogramról volt szó az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.

Fidesz: megmenekült az ország a házi őrizetes gyilkosoktól?

Vas Imre (Fidesz) az elmúlt időszakban nagy vihart kavart ároktői banda ügyét, és az általuk elkövetett bűncselekmény-sorozatot idézte fel. Elmondta: tagjainak büntetőügyében 2009 tavasza óta folyik büntetőeljárás, közülük ketten házi őrizetbe kerültek, mert az előzetes letartóztatás négyéves időtartama lejárt.

Szólt arról is, hogy a régi szabály szerint novemberben egy újabb tagot kellett volna a régi szabályozás szerint házi őrizetbe helyeznie, a kormány azonban az uniós gyakorlatot is figyelembe véve kezdeményezte az előírások megváltoztatását. A politikus ismertette az új passzusokat, kiemelve: az előzetes letartóztatás felső időkorlátjának megszüntetését. A kormánypárti politikus azt kérdezte: megmenekült-e az ország a házi őrizetes gyilkosoktól?

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: az MSZP csak arra képes, hogy a problémákat elsorolja, míg a kormány megoldásokat kínál ezekre. Kiemelte: megvédték azoknak az embereknek a szomszédait, akikhez az elkövetők hazamehettek volna, és számos egyéb intézkedést hoztak. Beavatkoztak a szakértői intézetek területén, módosították a bíróságok illetékességi hatáskörét, új bírói, ügyészségi státuszokat biztosítottak. Emellett a kiemelt ügyeknél pontosították a büntető jogszabályokat, hogy gyorsíthassák ezeket.

A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: mi a kormány álláspontja az európai helyi és regionális önkormányzati kongresszus jelentéséről?

Tóth József (MSZP) felszólalásában az európai helyi és regionális önkormányzatok kongresszusának legutóbbi, októberi ülésén elfogadott állásfoglalást idézte. A jelentés a helyi önkormányzati jogok erőteljes központosítása miatti komoly aggodalmakat fogalmazott meg, kiemelte többi között, hogy nem tartják tiszteletben a helyi önkormányzatok pénzügyi autonómiájának alapjogát, és az átalakításokról nem volt valódi párbeszéd, csak formális konzultáció. A képviselő arra volt kíváncsi, mi a jelentésről a kormány álláspontja és mit kívánnak tenni?

Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára kiemelte: egy nemzetközi önkormányzati érdekszövetségről van szó, amely 10 évente készít jelentést tagjairól. Szerinte a jelentésnek a 2002-12-ig terjedő időszakról kellett volna szólnia. Három napot voltak a raportőrök Magyarországon, a BM-ben negyven percet töltöttek, és csak a 2011-es önkormányzati törvényről volt szó, az önkormányzatok előző kormányok alatti eladósodásáról nem. Végül egyetlen olyan információt sem tettek be a jelentésbe, amit elmondtak. Politikai célú jelentést készítettek, ez azonban szerinte megbukott, és a monitoring bizottság elé terjesztett jelentést vissza kellett vonni. Az új jelentést a delegált MSZP-képviselő sem szavazta meg - tette hozzá, megjegyezve: ha az ajánlás megérkezik, a magyar kormány válaszolni fog.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 204 igen 53 nem és 1 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

Jobbik: hány hektárt szerzett vissza a kormány a külföldiektől?

Magyar Zoltán (Jobbik) hangsúlyozta, hogy egymillió hektárnyi magyar föld külföldiek kezén van, és ezzel a jelenlegi kormány nem tud mit kezdeni. Kérdezte: négy év alatt konkrétan hány hektárt szereztek vissza a jogtalanul külföldi kézen lévő területekből, a parlament előtt lévő javaslatról miért nem szavaznak ötödik hete, és a külföldieket segítő irodák közül hányat füleltek le?

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: 2011-ben tíz nemzeti park kapott forrásokat, hogy a zsebszerződésekkel érintett területekből minél többet visszaszerezzenek.

2012-ben több mint egymilliárd forint állt rendelkezésükre, ebből 2051 hektárt vásároltak meg vagy sajátítottak ki. 2013-ban a parkoknak 1,58 milliárd állt rendelkezésére, amiből 2338 hektárt vásároltak meg, és 139 hektárnál kisajátítást rendeltek el. Az előzetesen kitűzött négyezer hektáros állami tulajdonba vétel megvalósult, és jövőre 1,6 milliárd áll rendelkezésére a nemzeti parkoknak - fűzte hozzá.

Kitért arra is: az NFA-nak mintegy 4 milliárd állt rendelkezésre idén, hogy az állam által deklarált elővásárlási jogát gyakorolja, ebből 6453 hektárra jelentett be ilyen szándékot, így összességében már közel 10 ezer hektárról beszélnek. Megjegyezte: az említett egymillió hektárnál jóval kisebb területről van szó. A törvényt azért vették le napirendről, mert meg kell fontolni, hogy a Btk. módosítása is szükséges.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 213 igen, 36 nem szavazattal jóváhagyta.

KDNP: újra panelprogram

Seszták Miklós (KDNP) az új panelprogram elindításáról beszélt, és kiemelte: az előző kormány idején kiírt programnál fedezethiány miatt több száz pályázat közel 14 milliárdos támogatásra kényszerült várakozni. A mostani kabinet ezt fokozatosan felszámolta, lehetővé téve a beruházások megkezdését.

A szaktárca milyen lépéseket kíván tenni a Panel III. program keretében a fejlesztésre váró közel 380 ezer lakás energetikai felújítására vonatkozóan? Lesznek-e megfelelő források? - sorolta kérdéseit.

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára elmondta: a kormány 2020-ig teljes panelállományának energiahatékonysági felújítását megvalósítja. A széndioxid kvótabevételből származó zöldfinanszírozási rendszer keretében indul el a Panel III. - jelezte, hozzátéve: az induláshoz szükséges források rendelkezésre állnak. Kitért arra: épületenergetikai cselekvési tervet is kidolgoznak.

A képviselő a választ elfogadta.

14.51 - Két ellenzéki felszólaló is a kormány gazdaságpolitikáját bírálta hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

A képviselők emellett megemlékeztek Antall József halálának évfordulójáról, illetve beszéltek a közbiztonságról és a rezsicsökkentésről is.

Az Országgyűlés hétfői ülésének kezdetén a képviselők néma felállással emlékeztek meg a múlt héten elhunyt Dobos Krisztina (MDF) és Barkóczy Gellért (FKGP) volt országgyűlési képviselőkre.

Napirend előtt

LMP: ki kell törni az elszegényedésből

Schiffer András (LMP) arról beszélt, hogy szerinte a kormány "nemzeti burzsoáziát" akar létrehozni a "saját oligarcháiból", miközben végletekig fokozzák a munkavállalók kiszolgáltatottságát. Szerinte a kormány gazdaságpolitikájának legdrámaibb következménye, hogy Magyarországon a legnagyobb a szegények és gazdagok közti társadalmi szakadék. Úgy fogalmazott: 2014-ben az a kérdés, hogy ki tud-e az ország törni ebből a növekvő leszakadásból és elszegényedésből.

Cséfalvay Zoltán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára válaszában leszögezte: nem nemzeti burzsoáziát hoz létre a kormány, hanem a legfontosabb célja a középosztály szélesítése. Kiemelte: az Európai Unió statisztikai hivatala is megerősíti a magyar gazdasági növekedést, amely ráadásul szilárd, stabil, egészséges alapokra épül, nem pedig adósságra, ahogyan az előző kormányok alatt. Emellett csökken az államadósság és alacsony a deficit is, valamint már nem csak az export húzza a gazdasági növekedést, hanem a beruházások növekedése és a belső fogyasztás is, amelyet az alacsony infláció segít.

Az Országgyűlés plenáris ülése december 16-án. Fotó: MTI/Beliczay László (galéria)

Jobbik: ne csak bírságoljon a rendőrség

Mirkóczki Ádám (Jobbik) túlzottnak nevezte a kormány traffipax-beszerzési szándékait, amelyekkel szerinte csak a bírságolást akarják elősegíteni. Ellenben a védtelen társadalmi csoportokkal elkövetett bűncselekmények kapcsán szerinte lenne feladata a Belügyminisztériumnak (BM) és a rendőrségnek. Úgy vélte: az emberek gyalogos járőröket akarnak látni a problémás városrészekben és azt szeretnék, hogy "a nem kevés pénzből fenntartott" rendőrség védje meg őket.

Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszában leszögezte: a cél nem az emberek megbírságolása, hanem a közúton közlekedők biztonságának megteremtése, mert egy haláleset is eggyel több az elfogadhatónál. Ennek a küzdelemnek pedig meg kell teremteni az eszközeit - fogalmazott. A Jobbik számon kéri a közbiztonság helyzetét, de csak a szájuk jár és nem szavazzák meg a rendet, biztonságot szolgáló törvényjavaslatokat. Nem segítik a rendőrséget, hanem rendszeresen támadják azt - tette hozzá.

MSZP: gyengébb, szegényebb és boldogtalanabb lett az ország

Mesterházy Attila (MSZP) több statisztikai adat felsorolásával arról beszélt, hogy a kormány gazdaságpolitikájával gyengébb, boldogtalanabb, szegényebb országot teremtett. Ismertette: sok fogyasztási cikk jelentősen drágult, a munkanélküliek 56 százaléka több mint egy éve keres állást, az új munkahelyek több mint fele közmunka; három százalékkal kevesebb a gyermek, mint 2012-ben; minden negyedik gyerek nélkülöz; 3000 orvos és 4000 ápoló ment külföldre, és a fiatalok 40 százaléka nem Magyarországon képzeli el a jövőjét. Emellett 132 ezer nyugdíjas 50 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat kap, valamint egyre kevesebben jutnak be a felsőoktatásba.

Cséfalvay Zoltán válaszában felszólította Mesterházy Attilát, hogy árulja el pártja gazdaságpolitikai céljait: "mit és miből" terveznek. Szerinte az MSZP-nek színt kell vallania, hogy mit terveznek a személyi jövedelemadóval, hogy mennyire adóztatnák meg az embereket, hogy mit tennének az adóssággal és hogyan tartanák 3 százalék alatt az államháztartási hiányt. Úgy fogalmazott: lehet ígérni sok mindent, de az a kérdés, hogy honnan teremtik elő a fedezetet az intézkedéseikhez.

Az Országgyűlés plenáris ülése december 16-án. Fotó: MTI/Beliczay László (galéria)

KDNP: a kormány tovább jár az antalli úton

Lukács Tamás (KDNP) Antall József volt miniszterelnök halálának évfordulója kapcsán szólalt fel. Szerinte a volt kormányfő örökségét "politikai hamiskártyások" próbálják kisajátítani, pedig az örökség lényegét csak a KDNP tudja, hiszen ők az egyetlen történelmi párt az Országgyűlésben, amely minisztereket is adott az Antall-kormánynak. Szerinte a jelenlegi kormánykoalíció tovább jár az antalli úton és meggyőződése, hogy meg fogják valósítani azokat az eszméket, amelyeket a volt miniszterelnök megálmodott.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában méltatta Antall Józsefet, aki egyértelművé tett Magyarországnak az európai kultúrkörhöz tartozását. Szerinte Antall József vállalta akár a népszerűtlenséget is és lerakta azokat a közjogi alapokat, amelyek alapján Magyarország működött 20 éven keresztül.

A Fidesz megkezdi a felkészülést a harmadik rezsicsökkentésre

Rogán Antal a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt: az elmúlt egy évben az előző kormányok állításaival ellentétben kiderült: a rezsi csökkentésére igenis van lehetőség, de az eddigi intézkedésekkel a "felét sem adták vissza" azoknak az áremeléseknek, amelyeket Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon kormányzása alatt végrehajtottak. Hangsúlyozta: a jövedelmükhöz képest még mindig többet fizetnek a magyar családok a villamosenergiáért és a gázért. Éppen ezért a Fidesz frakciójában hétfőn megalakult egy munkacsoport, amely megkezdi a felkészülést a harmadik rezsicsökkentésre és a Fidesz januári frakcióülésére és amely a villany és a gáz árának további csökkentésére koncentrál.

Fónagy János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára leszögezte: a rezsicsökkentés nem néhány alkalomra szóló döntés, hanem egy kormányzati gondolkodásmód. Szerinte ezt bizonyítja, hogy megkezdték a közszolgáltatási törvény kidolgozását, amely kerettörvényként szabályozza és védi a rezsicsökkentést.

12.58 - Nyilvánosságra került az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság december 5-i ülésének jegyzőkönyve.

Az Országgyűlés honlapján olvasható dokumentum tartalmazza azt, amely miatt Kövér László házelnöke kezdeményezte a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás tiszteletdíjának a maximális, egyharmados csökkentését.

A jegyzőkönyv szerint az első napirendi pontként az új büntetés-végrehajtási kódexhez benyújtott kapcsolódó módosító indítványokat tárgyalták. Gaudi-Nagy Tamás több kérdést is feltett a büntetés-végrehajtástól jelenlévő Schemhl Jánosnak dandártábornoknak az előzetes letartóztatásban lévő embereknek szóló csomagküldéssel kapcsolatban.

Az egyik felszólalását követően Borbély Lénárd fideszes képviselő arról tájékoztatta Lukács Tamás (KDNP) bizottsági elnököt, hogy "az előbb azt mondta Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam, hogy menjek ki vele a folyosóra, majd meglátom, hogy ha valami nem tetszik, és ha felidegesítem őt, akkor kő kövön nem marad" a jobbikos politikus pedig Borbély Lénárd szavai szerint azzal zárta a mondanivalóját, hogy "a k... anyádat, b... meg".

Gaudi-Nagy Tamás erre a jegyzőkönyv szerint azt mondta, hogy "nem neked címeztem. Nem így mondtam és nem neked címeztem."

Ezt követően jegyzőkönyvbe vetette, hogy "ez az elnöki önkény hatására fakadt ki belőlem, de nem elnök úrra gondoltam és nem is Borbély Lénárdra, hanem valaki másra gondoltam elvont értelemben. Azt a szabadságot pedig fenntartom magamnak, hogy káromkodhassak."

Az Országgyűlés hétfőn szavaz Kövér László indítványáról, amely az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság december 5-i ülésén a parlament tekintélyét kirívóan sértő - ám az indítványban meg nem nevezett - kifejezés használata miatt egyharmadával, 166 ezer forinttal csökkentené Gaudi-Nagy Tamás csaknem 500 ezer forintos tiszteletdíját.

A Jobbik múlt szerdán közleményben tudatta, hogy nem tartja helyénvalónak, ha egy közszereplő trágár kifejezéseket használ egy politikai vitában, ez alól nem kivétel egyetlen párt képviselője, így a Jobbiké sem.

Az Országgyűlés plenáris ülése december 16-án. Fotó: MTI/Beliczay László (galéria)

06.50 - A Ház két külön ülést tart ma és kedden. A képviselők a zárószavazás előtt még ma módosíthatják a jövő évi költségvetést, majd - az előzetes napirend alapján - kedden véglegesítik azt.

Az interpellációk, azonnali kérdések és kérdések szintén ma hangozhatnak el, a határozathozatalok azonban szinte kivétel nélkül a keddi, az idei utolsó ülésnapra csúsznak.

A parlament a 2014-es büdzsé már említett esetleges zárószavazás előtti módosítása mellett három ellenzéki képviselő büntetéséről határozhat: a jobbbikos Gaudi-Nagy Tamás mellett a PM két független képviselője, Szabó Rebeka és Scheiring Gábor szembesülhet szankciókkal. A házelnök előbbi képviselőt egy bizottsági ülésen tett káromkodása miatt 166 ezer forinttal, míg utóbbiakat az ülésteremben előző héten elhelyezett, a kormányoldalt a NAV-botrány ügyében bíráló molinó miatt összesen 180 ezer forinttal javasolja büntetni. Gaudi-Nagy Tamás káromkodását a képviselő frakciója, a Jobbik is helytelenítette.

Kedden összesen huszonegy indítvány elfogadásáról szavazhatnak a képviselők. A jövő évi költségvetés mellett végleges formát ölthet a kormány pénzintézeti csomagja és új büntetés-végrehajtási törvényjavaslata. Zárószavazás várható még a földtörvény részletszabályairól, de felállíthatják a szocialista rendszer vizsgálatára hivatott Nemzeti Emlékezet Bizottságot és meghatározhatják a Városliget új fejlesztési tervét is.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Adócsalási vád - A Fidesz támogatja a vizsgálóbizottságot

A testület azonban csak akkor kezdhetné meg működését, ha az ügyben lezárult a büntetőeljárás, és megállapították a jogi felelősséget. Tovább olvasom