Délmagyar logó

2017. 05. 28. vasárnap - Emil, Csanád 13°C | 25°C Még több cikk.

OGY - Kiterjesztették a boltok vasárnapi zárva tartását

A világörökségi területeken is elrendelik a boltok kötelező vasárnapi zárva tartását.

2015-ös költségvetés

22:55 - Az idei költségvetés módosításáról szóló vitát követően a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítéséről szóló, szintén kormányzati előterjesztés tárgyalásával fejeződött be az Országgyűlés keddi ülése a késő esti órákban.

Folytatódó vita az idei költségvetés módosításáról

A frakciók vezérszónokainak felszólalását követően a magyarországi nemzetiségek bizottságának véleményét Ritter Imre német nemzetiségi szószóló ismertette. Felszólalásában értelmetlennek nevezte, hogy az esetenként több tízmilliárd forintból gazdálkodó települések gazdálkodási szabályait erőltetik rá a nemzetiségi önkormányzatokra. Ritter Imre azt kérdezte, hogy a nemzetiségi önkormányzatok miért nem vihetik át a kapott támogatásokat a következő évre.

Az ezt követő vitában a Fidesz nevében László Tamás érvelt az idei évi költségvetés mellett, kérve az Országgyűlés támogatását a módosítás elfogadására.

A szocialista Bangóné Borbély Ildikó egyebek mellett üdvözlendőnek nevezte, hogy a kormány most nagy arányban ingyenessé tenné a bölcsődei étkeztetést, ugyanakkor szerinte nem szabad elfelejteni, hogy a Fidesz vezette be a bölcsődei gondozási díjat.

A jobbikos Hegedűs Lórántné felszólalásában a Városliget fejlesztéséről beszélt, amely szerinte jól tükrözi a kormány kapkodó politikáját. Az ellenzéki politikus megvalósíthatatlannak nevezte a kormány múzeumi negyedre vonatkozó projektjét, amelynek tervei szerinte "olyan rondák, mint egy ötvenes években épült SZTK-épületé".

Banai Péter Benő nemzetgazdasági államtitkár zárszavában ismét emlékeztetett: az idei költségvetést úgy kívánja módosítani a kormány, hogy az nem befolyásolja a hiányt. Mindez azért lehetséges, mert a fegyelmezett gazdálkodás miatt olcsóbb az állam finanszírozása, a gazdaság növekedése miatt pedig több a munkahely és a bevétel - fűzte hozzá.

A kormány számos módosítással erősítené a pénzügyi fogyasztóvédelmet

A kormány nevében Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára ismertette a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztését célzó törvénymódosító csomagot, amelynek elsődleges célja a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítése.
Az államtitkár kiemelte, a változtatásokat az utóbbi időszakban nyilvánosságra került brókerbotrányok indokolják.

Az indítvány erre válaszul több ponton módosítja a jegybanktörvényt, annak érdekében például, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nagyobb hangsúlyt fektethessen a helyszíni ellenőrzésekre, továbbá a súlyos piaci visszaélések gyanúja esetén rendkívüli célvizsgálatot is tarthasson - fejtette ki Orbán Gábor, aki arra is kitért, hogy a javaslat egységesíti a próbaügyletek szabályozását, továbbá megemeli a jegybanki bírságok maximális összegét.

Az államtitkár emellett szólt arról is, hogy az MNB-t jogosulttá tennék külső könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő igénybevételére is abban az esetben, ha az ellenőrzési eljárás hatékony, gyors és eredményes lefolytatásához a személyi és tárgyi feltételek bővítése ideiglenesen szükséges.

Az előterjesztés lényeges eleméként említette továbbá, hogy a Befektető-védelmi Alap (beva) kártalanítási összeghatára 100 ezer euróra emelkedik.

A kabinet a fentiek mellett kezdeményezi még, hogy az értékpapírszámlához kapcsolódó ügyfélszámlák kizárólag az értékpapír műveletekhez legyenek felhasználhatók, vagyis például közüzemi díjak fizetésére ne.

Vezérszónoki felszólalások

László Tamás, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, a javaslat három fő területet céloz meg: a további botrányok megelőzését, az ellenőrzés megerősítését, valamint a bizalom helyreállítását. A változások között említette, hogy öt helyett három évenként kell átfogó vizsgálatot tartani, szigorodnak a bírságolási szabályok, a Befektető-védelmi Alap által fizetendő kártalanítási összeghatár pedig 100 ezer euróra nőhet. Fontos változásként említette még, hogy egy könyvvizsgáló egy cégnél öt évnél tovább nem dolgozhat.

Józsa István (MSZP) szerint a javaslat egy "báránybőrbe bújtatott farkas". A báránybőr a fogyasztóvédelem, ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a felügyeleti hatáskörében okozott károkért nem vonható majd felelősségre. Hozzátette, az előterjesztés jelentős része pótcselekvés és "eső után köpönyeg", a nemzeti bankot pedig minden felelősség alól kimentik.

Vejkey Imre (KDNP) azt mondta: annak érdekében törvénykeznek most, hogy soha többé ne lehessen évtizedeken keresztül meglopni az embereket.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy nem rendezik a nemzeti bank helyzetét, továbbra sem lesz felügyelőbizottsága, és nem lehet majd felelősségre vonni a pénzintézetet. Feltette a kérdést: mire várt a Fidesz négy évig?

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint a Fidesz egy "szedett-vedett salátacsomaggal" akarja eltolni magáról a felelősséget. Hozzátette, bár vannak támogatható elemei a javaslatnak (ezek között említette a felügyeleti jogosítványok erősítését), de szerintük az MNB mostani vezetése ezekkel sem tudja majd megteremteni a biztonságos működést, ezért a jegybankelnök menesztése kell, hogy legyen az első lépés. Álláspontja szerint a Fidesz egy rossz rendszer toldozgatásával akarja megoldani a problémát, mert ha hozzányúlna a teljes rendszerhez, azzal beismerné, hogy az eddig is rossz volt.

A felszólalásokat követően érdemi vita nem alakult ki, így a levezető elnök lezárta a napirend és az ülésnap tárgyalását is. A képviselők szerda reggel folytatják a munkát.

20:13 - A BKV adósságrendezésével, az Iszlám Állami elleni szerepvállalással, a rendvédelmi dolgozók illetményemelésével és az Erste Bankban való állami tulajdonszerzéssel indokolja a kormány az idei költségvetés módosítását, amelynek általános vitáját kedden folytatta le a Ház.

NGM: a hiánycél tartásával biztosíthatók többletforrások egyes feladatokra

A hiánycél tartásával biztosíthatók többletforrások idén egyes feladatokra - szögezte le az idei költségvetés módosításának parlamenti vitája során expozéjában a nemzetgazdasági tárca államháztartásért felelős államtitkára. Banai Péter Benő ismertette azokat a célokat is, amelyek érdekében tárcája a változtatásokat kezdeményezte.

Az állam elkötelezett a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozása mellett, ezért 52,3 milliárd forintos adósságot vállal át a BKV-tól. Emlékeztetett az állam szándékára, miszerint 15 százalékos tulajdonrészt szerezne az Erste Bankban, a módosítás ennek fedezetét is megteremti.

Szólt arról is, hogy az állam előnyben részesíti az adósságot nem termelő önkormányzatokat, miután az eladósodottakat kisegítette. A jól gazdálkodók számára idén 9,7 milliárd forintot biztosít, de forrásokat nyújt ahhoz is, hogy a bölcsődékben és óvodákban ősztől további 230 ezer gyermek étkezhessen ingyenesen.

A nemrég a rendvédelmi dolgozók számára elfogadott illetményemelés fedezetét is biztosítja a változtatás - folytatta Banai Péter Benő -, ahogy a szociális ágazati pótlék kifizetéséhez is alapot nyújt.

Az Iszlám Állami elleni fellépés érdekében a kurdisztáni katonai jelenlétünk fedezete érdekében 10 milliárd forinttal növekszik a honvédelmi büdzsé - sorolta a változtatásokat az államtitkár. Emlékeztetett a kormány azon céljára is, miszerint 2018-ra minden megyei jogú várost be kívánnak vonni a gyorsforgalmi úthálózatba és azt is kitűzték, hogy ezen utak elérjék az országhatárt, erre most 11 milliárd forintot nyújtanának.

Fidesz: számos feladat még nem volt ismert tavaly

Az idei büdzsé kiadási oldala 61 milliárd forinttal, míg bevételei 46 milliárddal növekednek a változtatás által, így a pénzforgalmi hiány 15 milliárd forinttal növekedne - ismertette Vantara Gyula, a Fidesz vezérszónoka.

Hozzátette: számos feladat még nem volt ismert a költségvetés tavalyi elfogadásakor, például a kurdisztáni szerepvállalás. Az Erste Bank 15 százalékos tulajdonrészének vételára még nem ismert - tette hozzá.

Az önkormányzatok pályázati lehetőségei ugyanakkor 9,7 milliárd forinttal bővülnek - hangsúlyozta.

A társadalmi mobilitás szempontjából Vantara Gyula fontosnak tartotta az úthálózat fejlesztését, de a fővárosi tömegközlekedés finanszírozásában való állami részvételt is. Pozitívan szólt a rendvédelmi dolgozók júliustól várható béremeléséről is.

MSZP: nagyobb előrelátásra van szükség

Burány Sándor, az MSZP vezérszónoka szerint a kormánynak nagyobb előrelátásra van szüksége a költségvetés tervezésekor, most ugyanis olyan tételek miatt változtatják meg a büdzsét, amelyekről korábban is tudni lehetett. Az Erste bankban történő részesedés vásárlása, illetve a BKV adósságállományának átvállalása is ilyen - mondta.

Hozzáfűzte még, hogy szerinte a kormány sok pénzt költ arra, hogy oda vásárolja be magát, ami alapvetően nem "ördögtől való", de a mérték eltúlzott, a szociális szférába emellett alig jut plusz forrás.

KDNP: példátlan módon segítik a családokat

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka az előterjesztés fő pontjainak ismertetése mellett azt hangsúlyozta, hogy a kormány a 2015-ös költségvetéssel példátlan módon segíti a családokat és ösztönzik a gyerekvállalást.

Kiemelte a BKV adósságállományának átvállalását, a banki részesedésvásárlást, a gazdaságélénkítési tételeket, valamint a kurdisztáni katonai szerepvállalás fedezetének biztosítását.

Jobbik: ez egy salátatörvény robotoknak

Z. Kárpát Dániel felszólalásában azt mondta, a törvényjavaslat egy "saláta, robotoknak", akik megszavazzák, szerinte ugyanis ennyi tételt alaposan átvizsgálni a megadott időn belül lehetetlen, és nem lehet igaz, hogy minden érintettel egyeztettek.

Elmondta még, hogy olyan tételek kerülnének most bele a költségvetésbe, amelyeket probléma nélkül bele lehetett volna tenni az eredeti javaslatba.

A népességfogyás megállításának eszközeit Z. Kárpát Dániel elégtelennek nevezte, szerinte sokkal többet tudnának segíteni egyebek mellett az alapvető élelmiszerek áfájának 5 százalékra való csökkentésével.

LMP: a javaslat a selejt bosszúja

Schmuck Erzsébet az LMP vezérszónokaként kifejtette, hogy a javaslat a "selejt bosszúja", mivel számos korábbi szövegezési pontatlanságot is javítanak, a másik indok a módosításra, hogy a kormány képtelen volt a megfelelő időben lefolytatni az egyeztetéseket.

Hangsúlyozta, komolytalan a kormány azon szándéka, hogy tavasszal elkészítik a 2016-os költségvetést arra hivatkozva, hogy az kiszámítható lesz. Ez akkor lenne igaz, ha mögötte szavahihetőség lenne, de ez a Fideszt nem jellemzi - mondta.

Kitért arra is, hogy hűen tükrözi a kormány preferenciáit, hogy a budapesti Liget projektre 10, az Erstében való részesedés-vásárlásra pedig 15 milliárdot szánnak, míg a gyerekétkeztetés támogatása ettől jóval elmarad.

Az Országgyűlés plenáris ülése 2015. április 28-án. Fotó: MTI (galéria)

Adótörvények


17:42 - Az ellenzék foglalkoztatást könnyítő adócsökkentést szorgalmazott a munkahelyvédelmi akcióterv mezőgazdasági munkavállalókra vonatkozó bővítésének általános vitájában, míg a kormányoldal előremutatónak ítélte az előterjesztést az Országgyűlés keddi ülésén.

Az MSZP piaci munkahelyeket kért számon

Gúr Nándor, az MSZP vezérszónoka felszólalásában szóvá tette, hogy olybá tűnik, mintha jobb lenne a foglalkoztatási helyzetkép, de valójában nincs így. Értékelése szerint mindenkit "kilöknek" az ellátórendszerből és csak a statisztika fontos.

Az ellenzéki politikus azt mondta: a kormány 500 ezer új munkahellyel tartozik az országnak, s nem a közfoglalkoztatásban, hanem a gazdaságban.

Gúr Nándor helyesnek nevezte az élő munkára rakódó terhek csökkentését, de felvetette, hogy miért 100 ezer forint a határ és miért nem a munkavállaló az intézkedés haszonélvezője.

Azt hangsúlyozta: a legalsó jövedelemsávban kellene magasabb összeget biztosítani a munkavállalóknak, hogy bérük meghaladhassa a létminimumot.

KDNP: igen a javaslatra

Földi László, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka azt mondta: segítséget nyújthat a törvényjavaslat abban, hogy elegendő munkaerő álljon rendelkezésre a mezőgazdaságban. Korábban az adójóváírás eszköze nem volt hatékony, ösztönözte az adóeltitkolást és a legelesettebbek helyzetén nem javított. A mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatottaknál érvényesíthető kedvezmény és annak növelése hatékonyan növelik az elhelyezkedés esélyét és nem ösztönzi a béreltitkolást - rögzítette.

A kormány által elindított munkahelyvédő program széles kört érint, és hozzájárulhat a családok gyarapodásához - mondta a KDNP-s politikus és a javaslat támogatására biztatott.

Jobbik: a mezőgazdasághoz kapcsolódó élelmiszeripari keretek újra teremtésére van szükség

Volner János, a Jobbik vezérszónoka azt mondta: konstruktív magatartást tanúsítanak, és mindig támogatják, ami segít előmozdítani a foglalkoztatást és megőrizni a munkahelyeket. A kormánytól nem nagy távolsággal vádolható Századvég elemzése szerint ugyanakkor a munkavállalók 70 százaléka bércsökkenést szenvedett el az adójóváírás kivezetése miatt - jegyezte meg. Kitért arra is: azt ígérték 2010-ben egymillió új munkahelyet teremtenek a magyar vállalkozások. Ehhez képest sehogy sem állnak, a kormány közpénzből 270 milliárdot költ a közfoglalkoztatási rendszerre, s próbálja a foglalkoztatási statisztikákat kozmetikázni. Jelenleg 200 ezer közmunkás van, de értelmes termelő tevékenység, szervezett módon országos szinten nem történik - mutatott rá, kiemelve: nincs meg az a gazdasági fedezet, amivel magasabb béreket lehetne elérni a mezőgazdaságon belül. Mi lenne, ha helyi közintézményeknek állítaná elő az élelmiszert? - tette fel a kérdést, és megjegyezte: a mezőgazdasághoz kapcsolódó élelmiszeripari kereteket is újra kellene teremteni.

LMP: fenntartások a javaslattal összefüggésben

Sallai R. Benedek, az LMP vezérszónoka szerint nem annyira egyszerű a kérdés, hogy a munkaadói járulékokat csökkentsék.
A céllal egyet lehet érteni, de fenntartásaik vannak a javaslattal összefüggésben - jelezte.

Kifejtette: bár a jogszabály arra koncentrál, hogy a tiszta foglalkoztatást növeljék, de ha a kormány meghatározza, hogy 100 ezer forintig lehet csak igénybe venni a kedvezményt, azzal befolyásolják a munkaadókat, meddig foglalkoztassák az embereket. Ha 100 ezertől 150 ezer forintig terjedő határt határoznának meg, azzal ösztönözni lehetne a korrektebb kereseteket.

A mezőgazdasági termelők között magas az őstermelők és az egyéni termelők aránya, de a javaslat alapján a kedvezményt alkalmazottak után lehet csak igénybe venni - hívta fel a figyelmet egy másik lehetséges problémára, hozzátéve: ki kellene terjeszteni a kedvezményt az önfoglalkoztatókra.

Ha nagyüzemek is igénybe tudják venni a kedvezményt, további versenyelőnyhöz juttatják őket, ezért korlátot tenne a jogszabályba - jelezte fenntartását, hozzátéve: a kedvezmény önmagában nem lesz képes javítani a foglalkoztatást az agráriumban.

Sallai R. Benedek a munkavállalást terhelő adókról és járulékokról szólva azt mondta: pártja az alacsony jövedelműek adóterheit csökkentené. Arra is ösztönözni kellene a mezőgazdaságban munkát kínálókat, hogy a minimálbérnél magasabb összegért foglalkoztassák alkalmazottaikat - mondta.

Képviselői felszólalások

Witzmann Mihály (Fidesz) szerint a törvényjavaslat pozitív és előremutató, ezért támogatást kért ahhoz. Szerénységre intette Gúr Nándort (MSZP), különösen a külföldön munkát vállaló magyarokért való aggódásban. Szerinte a szocialistáknak nyolc évük volt, hogy tegyenek az elvándorlás ellen.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szerint a romániai üzletek már várják a kelet-magyarországi embereket, hiszen nálunk 9 százalékos lesz az áfa. Szerinte kifogásolható, hogy a sertéshús áfáját csökkentik, miközben az emberek leginkább csirkét fogyasztanak.

NGM: bővült a foglalkoztatás

Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca államháztartásért felelős államtitkára statisztikai adatokkal cáfolta, hogy ne bővült volna a foglalkoztatás, mint mondta, a versenyszféráé az elmúlt öt évben mintegy 250 ezerrel növekedett. Közölte azt is: az adóék jelenleg kisebb, mint 2010 előtt volt.

A munkahelyvédelmi akció jelentőségéről is szólt, amely szerinte nemcsak a vállalkozásokat teszi versenyképessé, hanem a foglalkoztatás bővüléséhez is hozzájárul. Lényegesnek ítélte a gazdaságfejlesztési operatív programot és a vidékfejlesztési programot.

A javaslat kedvezményezettjeinek nevezte a vállalkozásokat és azon magánszemélyeket, akik ezen vállalkozásoknál jutnak munkához.

Az ülésen elnöklő Sneider Tamás (Jobbik) az általános vitát lezárta.

Az Országgyűlés plenáris ülése 2015. április 28-án. Fotó: MTI (galéria)

Köznevelés, szakképzés, adótörvények


17:06 - A nemzeti köznevelési, illetve a szakképzés és a felnőttképzési törvény módosításának együttes általános vitájában a szocialista képviselők egyebek között a roma fiatalok esélyeiről beszéltek kedden a parlamentben. A Ház ezt követően megkezdte a munkahelyvédelmi akcióterv mezőgazdasági munkavállalókra vonatkozó bővítésének általános vitáját.

MSZP: pozitív a 25 éves korhatár beemelése

A roma fiatalok esélyeiről beszélő Teleki László (MSZP) pozitívnak nevezte, hogy a törvénybe beemelték a 25 éves korhatárt. A képviselő azt is kijelentette: nagyon fontos, hogy a gyermekeket már az indulástól minél jobb helyzetbe hozzák.

A szülői felelősséget hangsúlyozó politikus arról beszélt, hogy a rendszerváltozás kormányai viszont nem adták meg a munka lehetőségét a szülőknek.

Meg kellene határozni, hogy a törvényben is látható elveket hogyan lehet átvinni a pedagógusképzésbe, ugyanis ha egy pedagógusban nincs meg az empátia, akkor a gyerekek nem juthatnak el a tőlük elvárható szintre - folytatta Teleki László, aki hozzátette: a hátrányos helyzetű gyermekek nem fognak tudni hozzáférni a tudáshoz.

A tehetséggondozó hálózatokról és a tanodai programok újragondolásának fontosságáról beszélő politikus azt mondta, hogy a közösségi házak rendszere ellehetetlenült.

Frakciótársa, Kiss László (MSZP) egyfelől negatív érzésekről beszélt, mert - véleménye szerint - a törvényből visszaköszöntek a közoktatás átalakításának rossz irányai, azt viszont jónak tartotta, hogy vissza akarják hozni a szakképzés korábbi pozitív elemeit.

A szakgimnáziumi szabályozásról úgy vélte, mindegy, hogy mi az intézmények elnevezése, az a kérdés, hogy valódi képzést adnak-e.

Önmagában is jobb volt, amikor 18 év volt a tankötelezettségi korhatár, de az sem baj, ha ezt egy jól működő szakképzési rendszer támogatja meg - közölte. Amikor csökkentették a tankötelezettség korhatárát, akkor kilenc százalékkal lett kevesebb a szakiskolákba beiratkozók száma - hívta fel a figyelmet.

A politikus közölte: nem támogatja a javaslatot és nem érzi, hogy az a szakképzés számos problémáját megoldaná, de vannak olyan részletei, amelyek orvosolják a korábbi törvény rossz irányba tett rossz lépéseit.

Zárszó

Czomba Sándor munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár értékelése szerint az alapvető kérdésekben egyetértés volt a vitában. Elengedhetetlennek nevezte az alapképzés fejlesztését és szólt arról is, hogy a szakképzési centrumok létrejötte korábbi gazdálkodási problémákat orvosol. Az államtitkár egyetértett abban, hogy a szülőknek a pedagógusok partnerének kell lenni a gyereknevelésben.

Visszautasította, hogy a kkv-k személyi és tárgyi feltételek hiányában nem vesznek részt a szakképzésben, de megjegyezte, hogy ösztönözni kell a szerepvállalásukat. Czomba Sándor a pályaorientáció és a pályakövetés fontosságát is hangsúlyozta.

Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár is arról beszélt, hogy a célokban egyetértés alakult ki, a tartalmi kérdések pedig a bizottsági viták során tovább formálódhatnak. Azt is mondta: nem gondolja, hogy a 2011-es szakképzési törvénynek hátat fordítottak volna, mert az annak birtokában szerzett tapasztalatokat építik be az új jogszabályba.

Kitért arra is, hogy egyetért a hosszú távú megoldások igényével, de jelen helyzetben rövid időn belüli beavatkozást tart szükségesnek.

Adótörvények módosítása

Banai: kiterjesztik a munkahelyvédelmi akciótervet

Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár a munkahelyvédelmi akcióterv bővítésének kiemelt céljának nevezte a foglalkoztatás növelését a mezőgazdasági ágazatban. Az újonnan bevezetendő kedvezmény a 25 és 55 év közötti munkavállalókat esetében is lehetővé teszi az adókedvezmény érvényesítését - mondta, hozzátéve, hogy jelenleg csak 120 napig van lehetőség egyszerűsített foglalkoztatásra.

Az államtitkár a munkáltatói terhek csökkentésétől azt várja, hogy kiszámíthatóbb lesz a mezőgazdasági szektorban a foglalkoztatás, és visszaszorul a feketegazdaság, amivel a tisztességes piaci szereplők is nyernek.

Banai Péter Benő kifejtette, hogy a kedvezmény mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százaléka, vagyis a közteher a felére csökken, időbeli korlát pedig nem vonatkozik rá az igénybe vehetőségére.

Az államtitkár a munkakörökre példaként hozta a zöldségtermesztőket, a baromfi-, szarvasmarha-, ló- és sertéstartókat és tenyésztőket, továbbá az erdőgazdasági és növényvédő gépkezelői szektort.

Azt mondta: amennyiben elfogadják a jogszabályt, a kedvezmények már idén július 1-jétől igénybe vehetők.

Fidesz: indokolt a kedvezményezettek körének bővítése

Witzmann Mihály, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy a 2013-as munkahelyvédelmi akcióterv segítette a hátrányos társadalmi csoportokat az elhelyezkedésben és a munkahelyük megtartásában. Hozzátette, hogy a csomag 232 milliárd forintot hagyott a cégeknél, élénkítve ezzel a gazdaságot, növelve a foglalkoztatást. Összevetésként arról is beszélt, hogy 2010-ben 3,6 millióan dolgoztak Magyarországon, míg ma ez már 4,1 millió.

A kormánypárti politikus kitért arra is, hogy a mezőgazdaságban eddig a 25 év alattiak és 55 év felettiek esetében volt adókedvezmény, de a pozitív visszajelzések miatt indokolt a kedvezményezettek körének bővítése.

Az Országgyűlés plenáris ülése 2015. április 28-án. Fotó: MTI (galéria)

Köznevelés, szakképzés


15:05 - Az LMP vezérszónoka szerint a kormány nem nyúl hozzá a szakképzés alapvető problémáihoz. A nemzeti köznevelési, illetve a szakképzés és a felnőttképzési törvény módosításának együttes általános vitájában kedden a parlamentben a gyakorlati képzőhelyekről és a továbbtanulás esélyéről is szó volt.

LMP: a kormány tovább kíván menni az eddig zsákutcás úton

Schmuck Erzsébet (LMP) úgy értékelt, a kormány tovább kíván menni az eddig zsákutcának bizonyult úton, nem nyúl hozzá a szakképzés alapvető problémáihoz, nem javít a képzés színvonalán, nem emeli a közismereti tárgyak számát. Késik az alapvető oktatás reformja, nem állítják vissza a tankötelezettséget 18 évre - rótta fel. Úgy összegzett: alapvetően elhibázott, kudarcos alapra építenek.

Közölte, az LMP szerint a javaslatokat jogszabályellenesen tárgyalja a parlament, mert egyikről sem folyt társadalmi egyeztetés.

Schmuck Erzsébet szóvá tette, hogy szerinte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának kizárólagos befolyása van a szakképzés átalakítására, Parragh László kamarai elnöknek mint Orbán Viktor bizalmi emberének komoly befolyása van a folyamatok alakítására. Úgy fogalmazott: Parragh László és nagyvállalkozói köre diktálja a szakképzés változtatásait.

Hangsúlyozta, az oktatásnak és a szakképzésnek elsősorban a társadalom igényeit kell szolgálnia, a kamaráknak pedig szerinte a felnőttképzés területén lenne keresnivalójuk, a szakmunkásigényt a leggyorsabban a felnőttképzés tudja kielégíteni.

Schmuck Erzsébet alapvető fontosságúnak nevezte az erős alapképzést és az érettségi megszerzését, mert - mondta - aki nem tud írni-olvasni, szöveget érteni, az nem tud szakmát sem tanulni. Véleménye szerint Magyarországon a duális képzés feltételei még nem állnak rendelkezésre, csupán a nagyvállalatoknál, mivel a magyar kis- és közepes vállalkozásoknál nincsenek meg a személyi és tárgyi feltételei a gyakorlati oktatásnak.

Kónya: nem látszanak a szakképzési hozzájárulás felhasználásának garanciái

Az elsőként felszólaló független képviselő, Kónya Péter (Szolidaritás) azt kifogásolta, nem látszik annak garanciája, hogy a befizetett szakképzési hozzájárulás maradéktalanul a szakképzés fejlesztésére megy majd.

Szerinte a duális képzés akkor jó, ha annak kialakításába bevonják a munka világának résztvevőit, a szakszervezeteket, a munkáltatói szervezeteket, az olyan munkáltatói szervezeteket, amelyeket úgy hívnak, hogy Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége vagy Vállalkozások Országos Szövetsége és nem úgy, hogy Parragh László.

Nemzetiségi szószóló

Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló azt szorgalmazta, hogy a köznevelési törvényben nevesítsék a nemzetiségi pedagógiai szakmai szolgáltatókat. Elemi érdeknek nevezte, hogy a szakképzés átalakítása ne legyen negatív hatással a nemzetiségi oktatásra.

Fidesz: az osztálylétszámok is változnak

Kucsák László (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy változnak az osztály- és csoportlétszámokra vonatkozó előírások, valamint egyes pótlékok is.

A politikus elegendőnek tartotta az átalakításokra rendelkezésre álló több mint egy évet. Dúró Dórával (Jobbik) ellentétben kedvezőnek ítélte a Híd program eredményeit, amelyben ugyan 40 százalékos a lemorzsolódás aránya, a résztvevők 60 százaléka számára ugyanakkor sikeres a kezdeményezés.

Pozitívnak nevezte, hogy egy másik szakma választása céljából ismételhető lesz egy évfolyam. Leszögezte: a javaslat nemcsak átnevez bizonyos intézményeket, hanem azok tartalmát is megújítja.

Frakciótársa, Simon Róbert arra hívta fel a figyelmet, hogy újabb csúcsot döntött a globális szakemberhiány, Magyarországon pedig a megkérdezettek 45 százaléka nehezen talál megfelelő munkaerőt.

Szerinte a szakképző intézmények hatékonyabban, összehangoltabban működhetnek majd együtt a szakképzési centrumokban. A gyakorlati oktatásvezetők fontosságáról is szólt, akik szoros kapcsolatot tartanak a képzésbe bekapcsolódó vállalatokkal.

Szabó: többeknek kellene biztosítani a továbbtanulás esélyét

Szabó Szabolcs független képviselő (Együtt) a hazai szakképzés válságának okaként jelölte meg, hogy tönkrementek azok a nagyvállalatok, amelyek gyakorlati képzési helyet biztosítottak, a hazai kisvállalkozások pedig szerinte erre képtelenek.

Szerinte a kormányzat tudatosan szűkíti azok számát, akiknek lehetőségük lesz felsőfokú tanulmányokat végezni. Ezért az iparkamarát érezte "ludasnak", és bírálta részvételüket a vizsgáztatásban is.

MSZP: nem csak a gazdaság érdekeit kellene követni

Gúr Nándor (MSZP) szerint alkalmassá kell tenni a fiatalokat arra, hogy a későbbiekben akár szakmát is válthassanak, így nem szabad pusztán a gazdaság érdekeit figyelembe venni, a fiatalok alkalmazkodóképességét is erősíteni kellene.

A duális képzésről szólva azt mondta: a gyakorlati képzőhelyek száma csökkent, így valójában szűkültek a lehetőségek. Szerinte olyan munkahelyekről is gondoskodnia kellene az államnak, ahol a megszerzett tudást a fiatalok kamatoztatni tudják. Kijelentette azt is: hiába emelik meg a nappali képzés korhatári limitjét, nem lát lehetőséget arra, hogy a második szakma is nappali képzés keretében legyen megszerezhető.

Az Országgyűlés plenáris ülése 2015. április 28-án. Fotó: MTI (galéria)

Köznevelés, szakképzés


A köznevelésről és a szakképzésről szóló törvények általános vitájával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés.


Czunyiné: közérdek a szakképzés és a nemzetgazdasági igények összehangolása

Közérdeknek nevezte a szakképzés és a nemzetgazdasági érdekek összehangolását Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkár a köznevelésről és a szakképzésről szóló törvények általános vitájának expozéjában kedden a parlamentben.

Az államtitkár szavai szerint a törvénymódosítások a Szakképzés a gazdaság szolgálatában címet viselő koncepció megvalósítása miatt szükségesek, s az a megfelelő végzettségű munkaerő képzésére alapozza a gazdaság felemelkedését. Czunyiné Bertalan Judit kifejtette, hogy nemcsak az egyes intézménytípusok elnevezései változnak meg, hanem a tartalom is, az új rendszer azonban átjárhatóságot biztosít az intézmények között.

Szólt arról, hogy a korábbi szakközépiskolák szakgimnáziumra módosulnak, s érettségi mellett OKJ-t végzettséget is adnak. Ezt 2016. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben vezetik be, azaz az első új típusú érettségit 2020 tavaszán vehetik majd át a diákok. A szakiskolák pedig szakközépiskolává alakulnak, s három helyett öt évfolyamosak lesznek. Az új rendszerben szakvizsga után lesz lehetőség érettségit tenni vagy elhelyezkedni, ugyanakkor a diákok bármikor visszatérhetnek folytatni tanulmányaikat.

A felnőttoktatási korhatárt 21-ről 25 évre emelik, a nappali képzésben pedig eltörlik az életkori határt - sorolta az államtitkár, aki arra is kitért, hogy a szakképzés 1-3. évfolyamán a közismereti tárgyak tanításához mesterfokozatú tanári diploma szükséges, ugyanakkor erre is adnak felkészülési időt.

Czunyiné Bertalan Judit kitért arra is, hogy a jogszabálymódosítás két, nem a szakképzést érintő részt is tartalmaz. Ezek egyike, hogy az erkölcstan tárgy elnevezése etikára módosul, a tananyag azonban változatlan marad. A másik a Pedagógusok Szakszervezetének kérésére együttműködést ír elő a Nemzeti Pedagógus Karnak a reprezentatív szakszervezetekkel.

Czomba Sándor munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a munkaerőpiac új kihívásai az azokhoz alkalmazkodni képes munkaerőt igényelnek. Az államtitkár a szakképzés eredményességének javítását, a szakmák presztízsének emelését jelölte meg célként. Arról számolt be, hogy a 300-400 ezer regisztrált álláskereső mellett 60-80 ezer betöltetlen álláshely van Magyarországon, s egyre nehezebb egy érettségivel elhelyezkedni. Hozzátette, hogy a hiányszakmákban 50 ezren 57 év felettiek, az ő pótlásukat követnie kell a szakképzési rendszernek.

Az államtitkár egyik fontos alappillérnek nevezte, hogy az alapfokú oktatásból olyanok lépjenek át a szakképzésbe, akik képesek szakmai és közismereti tárgyakat elsajátítani. Elmondta azt is, hogy 2015. július 1-jétől közel 400 szakképző intézmény kerül át a nemzetgazdasági tárca fenntartásába.

A szakgimnáziumok a kötelező érettségi tantárgyakat a főgimnáziumokkal azonos óraszámban tanulják - jegyezte meg, s arról is beszámolt, hogy a második szakképesítés megszerzése is ingyenes lesz.

Czomba Sándor tájékoztatása szerint nem szeretnének gátat szabni annak sem, hogy mérnökök, szakemberek tanítsanak. Beszélt arról is, hogy a több tanuló bevonásához a jelenlegi 12-ről 20-ra emelnék a hiányszakmák számát, s aki ilyet választ, tanulószerződése van és jól tanul, akár nettó 40-50 ezer forintos ösztöndíjat is kaphat. Hozzátette, hogy azt is szeretnék elérni, hogy a vállalkozásoknak financiális szempontból is megérje a szakképzésben való részvétel.

Fidesz: a szakképzésnek ki kell szolgálnia a gazdaság igényeit

Vinnai Győző, a Fidesz vezérszónoka azt hangsúlyozta: a szakképzést úgy kell átalakítani, hogy az a gazdaság igényeit minél inkább szolgálja. Szerinte ezután hatékonyabb, átláthatóbb lesz a jogszabályi keret és a képzési szerkezet, amely így használható tudást, biztos megélhetést ad majd, és elősegíti a gazdasági növekedést, a foglalkoztatottság növelését is.

A kormánypárti politikus kiemelte: több szakmunkás és technikus képzésére van szükség, különösen a hiányszakmákban. Erősíteni kell továbbá a duális képzést - mondta.

Vinnai Győző hangsúlyozta azt is, hogy nem a közismereti tárgyak rovására növelik majd a szakképzés arányát a szakgimnáziumokban.

Felhívta továbbá a figyelmet arra, hogy a tervek szerint két szakképesítést lehet majd ingyenesen megszerezni az állami képzési rendszerben.

Szorgalmazta egyúttal a felnőttoktatásban részt vevők fokozottabb védelmét.

A képviselő összegzése szerint a törvényjavaslatok elfogadása esetén a szakképzés előnyére alakulhat át, gyakorlatorientált, rugalmas képzés jöhet létre.

Határozathozatalok


Döntött a parlament a banki elszámolás szabályainak módosításáról és kiterjesztette a boltok vasárnapi zárva tartását a világörökségi területekre is.


Visszaélések ellen módosították a banki elszámolás szabályait

Az Országgyűlés kormánypárti képviselők kezdeményezésére több ponton módosította, illetve új részletszabályokkal egészítette ki a banki elszámolásról szóló törvényt azzal a céllal, hogy a hitelesek hatékonyabban érvényesíthessék jogaikat a pénzintézetekkel szemben. A képviselők 164 igen szavazattal, 6 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett fogadták el a visszaélések csökkentését célzó változtatásokat, amelyet Gulyás Gergely, az Országgyűlés fideszes alelnöke és három frakciótársa jegyzett.

A kormánypárti képviselők a módosítás céljának nevezték, hogy az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján megjelöljék a pénzintézetek azon tevékenységeit, amelyek nem felelnek meg az elszámolási törvénynek és a fogyasztókat nagy számban sértik.

Kiterjesztették a boltok vasárnapi zárva tartását

A világörökségi területeken is elrendelik a boltok kötelező vasárnapi zárva tartását; erről 133 igen, 37 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett döntött az Országgyűlés. A kormány a módosítást azzal indokolta, hogy a hatályos törvény szövege elvi alapon nem indokolható különbséget tesz a vasárnapi munkavégzés tilalma szempontjából a világörökségi és a nem világörökségi területen található üzletek között.

Módosult a nyitva tartásra vonatkozó szabályozás is, így azok az üzletek pedig, amelyek eddig reggel hattól tarthattak nyitva - akár hétköznap, akár vasárnap vagy ünnepnapon - már fél ötkor kinyithatnak. Beemelték a törvénybe azt is, hogy a jövőben az elárusító automaták is üzemelhetnek a hét utolsó napján.

Határozathozatalok


A többi között az állami földvagyon kezeléséről és energetikai törvények módosításáról döntött keddi ülésén az Országgyűlés.


Elfogadták az állami földvagyon kezeléséről szóló törvénymódosítást

Elfogadta a parlament az állami földvagyon kezeléséről szóló törvénymódosítást, amelyhez két héttel ezelőtt a kormánypártoknak nem sikerült biztosítaniuk a szükséges kétharmados többséget, így a képviselők most egy átdolgozott - minősített többséget igénylő rendelkezéseket már nem tartalmazó - előterjesztést szavaztak meg. Az indítványt az ellenzék és szakmai szervezetek főként azért bírálták, mert védett természeti területeket is a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) hatáskörébe utal.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter átdolgozott törvényjavaslatára 110 képviselő szavazott igennel, 57-en pedig nemmel. Az ellenzék mellett a fideszes Bencsik János nyomott nemet.

A magyar védőnők napjává nyilvánították június 13-át

Döntött az Országgyűlés arról, hogy a magyar védőnők napjává nyilvánítják 2015. június 13-át. A kormánypárti képviselők által benyújtott javaslatot - amely a Magyar Örökség díjjal kitüntetett Magyar Védőnői Szolgálat megalapításának 100. évfordulójáról emlékezik meg - 167 igen szavazattal, egyhangúlag fogadták el. A határozat felhívja az érintett egészségügyi szolgáltatókat, intézményeket, társadalmi szervezeteket, és egyúttal felkéri a lakosságot, hogy a védőnői szolgálat megbecsülésének kinyilvánításaként idén június 13-át közösen, méltó keretek között ünnepeljék meg. Az előterjesztők a magyar védőnői hivatás és szolgálat közmegbecsülésének megerősítésével indokolták a kezdeményezést.

A szakszövetségek feladatai közé emelik a közreműködést a fontos sportesemények rendezésében

Az országos sportági szakszövetségek alapvető feladatai közé emelték a kiemelt hazai rendezésű sport-világesemények rendezésével összefüggő feladatokban való közreműködést. A parlament erről 134 igen, 7 nem szavazattal, 29 tartózkodás mellett döntött. Simicskó István sportért felelős államtitkár korábban a sporttörvény módosításával összefüggésben azt mondta, hogy ez hiánypótló rendelkezés a 2017-es budapesti vizes világbajnokság miatt is.

Emellett a fővárosi sportélet fejlesztése és a sport közösségformáló funkciójának megerősítése érdekében kiegészítették a kiemelt budapesti sportegyesületek vagyonkezelésébe rendelt ingatlanok körét. Az ingatlanok tulajdonosa továbbra is az állam marad, de a létesítmények fenntartását, fejlesztését az azokat használó sportegyesület végzi. Ez érinti az FTC-t, az UTE-t, az MTK-t, a Vasast és a Budapesti Honvéd Sportegyesületet.

Határozatot hoztak a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról

Magyarország kiégett üzemanyag és radioaktív hulladékkezelésére vonatkozó politikájáról alkotott a Ház alapdokumentumot, amelyet 115 igen, 36 nem szavazattal, 21 tartózkodás mellett hagytak jóvá a képviselők. A radioaktív hulladék kezeléséről szóló Euroatom tanácsi irányelv előírja a tagállamok számára a vonatkozó nemzeti politika, program és rendszer létrehozásának, továbbá az ezekkel összefüggő követelményrendszer megalkotását.

A határozat ismerteti a radioaktív anyagok felhasználását és az atomenergia jelenlegi alkalmazását Magyarországon, megfogalmazza a követendő alapelveket, az irányelvből adódó kötelezettségeket. A hatályos nemzeti politikát 5 évente felülvizsgálják.

Változások az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményével összefüggésben

A hatósági bevételek rendezésével összefüggésben módosította a parlament az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvényt. A 115 ige, 52 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogadott határozat a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság és az általa fenntartott klímagáz-adatbázis működéséhez szükséges díjbevételeket biztosítja. A vállalkozások terhei átlagosan 25-40 százalékban csökkennek, mégis teljes egészében fedezik a hatóság kiadásait, így az nem igényel költségvetési támogatást. A forrás fedezni fogja a hatósági feladatok ellátása mellett a többi közt megfelelő képzések és vizsgák lebonyolítását is.

Energetikai törvényeket módosított az Országgyűlés

A nem hagyományos és különleges eljárással kitermelhető szénhidrogének után fizetendő bányajáradék 12 százalékról 2 százalékra csökken, a nagyfogyasztók az áram-, illetve a gázellátásból való kikapcsolásukkal keletkezett kárukat maguk viselik - egyebek mellett ezeket tartalmazza az a több energetikai jogszabályt módosító törvény, amelyet kedden 114 igen, 42 nem szavazattal, 15 tartózkodás mellett fogadott el a parlament.
A törvény leírja azt az eljárást, amit akkor kell követni, ha a földgázkereskedő ellehetetlenül vagy beszerzési forrásai "bedugulnak".

Az Országgyűlés plenáris ülése 2015. április 28-án. Fotó: MTI (galéria)

Napirend előtt: oktatás, Városliget, Eger, Kárpátalja, jégkorong



Az oktatásról, a Városligetről, Eger fejlesztéséről, a kárpátaljai magyarok helyzetéről és a magyar jégkorong-válogatott sikeréről volt szó kedden napirend előtt az Országgyűlésben.


LMP: átláthatóvá kell tenni a felsőoktatás átalakítását

Ikotity István (LMP) szóvá tette a Neptun utcai általános iskola és a Raoul Wallenberg Szakközépiskola helyzetét. A felsőoktatásról azt mondta, új irányt kell szabni az átalakításról szóló vitáknak. Leszögezte: az LMP szerint minőségi tudás nélkül nincs minőségi élet. A többi között azt javasolta, hogy teljes átláthatóságra törekedjenek a felsőoktatás átalakításával kapcsolatban, szüntessék meg a tandíjat, bővítsék a felsőoktatás forrásait, át kell gondolni a nyelvi követelményeket, nem szabad nyelvvizsgához kötni a felsőoktatásba való bekerülést.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára válaszában a Neptun iskola kapacitásának kihasználatlanságára hívta fel a figyelmet. A Wallenberg iskoláról elmondta, Balog Zoltán miniszter ígérete szerint az iskola egyben maradhat, megtarthatja nevét.

A felsőoktatás átalakításának átláthatóságáról elmondta, az erről szóló stratégia már régóta ismert, az az interneten is megtalálható, és arról több egyeztetés is folytattak. Mint mondta, a céljuk az, hogy azok száz százaléka diplomát szerezzen, akik főiskolára, egyetemre beiratkoznak.

MSZP: mi lesz a Városligettel?

Tóth Csaba (MSZP) azt firtatta, mi a kormány valódi szándéka a Városligettel. Ezt azért tartotta fontos kérdésnek, mert L. Simon László államtitkár az elmúlt időszakban arról nyilatkozott, nem biztos, hogy a Ligetben kell felépíteni a múzeumok egy részét. Az ellenzéki politikus szerint csak azért, hogy a miniszterelnök felköltözhessen a Várba, nem érdemes a Városligetet tönkretenni és szinte az összes jelentős közgyűjteményt megmozgatni. Hangsúlyozta, a zuglói önkormányzat elkötelezett amellett, hogy a Városliget megőrizze a közpark funkcióját.

Szóvá tette, hogy bár még nem kezdődött meg a zöldfelületek lerombolása, de a projektet lebonyolító Városliget Zrt. már egymilliárd forintot költött el. Ennyi pénzből már jelentősen lehetett volna javítani a Városliget jelenlegi állapotán - jegyezte meg.

Rétvári Bence válaszában azon véleményének adott hangot, hogy mindenki örülhet, ha egy fejlesztés megvalósul, főleg ha attól "emblematikusabb" lesz a városrész. Hangsúlyozta, a projekt keretében a zöldfelületek aránya 60-ról 65 százalékra fog nőni.

Lesz új játszótér, kivilágított futókör, sportpálya, pihenőkert - emlékeztetett. Kitért arra is, hogy a KPMG-vel készíttettek hatástanulmányt, amely szerint 10 éven belül megtérül a beruházás.

A Fidesz Eger fejlesztéséből

Nyitrai Zsolt (Fidesz) a Modern városok program keretében a kormány és Eger között kötött megállapodásról beszélt. Mint mondta, kiemelt cél, hogy Egert kössék össze az M3-as autópályával, és a tervezett kétszer kétsávos úton gyorsabb és biztonságosabb lesz a közlekedés. Hozzátette: a megállapodás másik fontos pontja az egri vár, amelynek fejlesztésével újra állhat majd Dobó István palotája, illetve újjáépítik Magyarország legnagyobb középkori katedrálisának főhomlokzatát.

Emlékeztetett arra, a megállapodás szerint a többi között uszodafejlesztés is lesz, kialakítanak egy ipari parkot is. Jelezte, a beruházások összértéke 50 milliárd forint.

Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Miniszter infrastruktúráért felelős államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a fejlesztések nem csak Egert hozzák helyzetbe, hanem az egész térséget. Elmondta, hogy az útépítés felgyorsítása érdekében törvényt módosítanak. 2018 márciusára elkészül az gyorsforgalmi út - közölte.

Jobbik: példátlan fenyegetést érte a kárpátaljai magyarokat

Mirkóczki Ádám (Jobbik) véleménye szerint példátlan súlyú és példátlanul durva esemény történt Ukrajnában, amikor egy fegyveres alakulat nyíltan fizikai megsemmisítéssel fenyegette meg a kárpátaljai magyarokat. Szerinte a soviniszta, irreguláris szervezetekkel kapcsolatban ellentmondásos a kijevi kormány álláspontja: hol hallgatólagosan szemet huny tevékenységük felett, hol támogatja azokat, hol elnézi a brutalitásukat.

Közölte, bízik abban, hogy a magyar kormány kellő bölcsességgel, óvatossággal fellép minden ilyen, a magyarokat érő jelenségek ellen.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter válaszában kijelentette, rendkívül súlyos kérdésről van szó, és a kárpátaljai magyarok nehéz helyzetben vannak. Közölte, a kormány számára csak a békés megoldás elfogadható Ukrajnában.

Megjegyezte ugyanakkor, a magyar nemzeti közösséget Kárpátalján fizikai inzultus nem érte, és az Magyarország érdeke, hogy jövőben is így maradjon. Elmondta, hogy amikor Orbán Viktor miniszterelnök Petro Porosenko ukrán elnökkel, ő maga pedig az ukrán külügyminiszterrel találkozott, felhívták a figyelmet arra, hogy a magyar nemzeti közösség a legfontosabb kapocs a két ország kormánya között. A magyar kormány és az Országgyűlés rendkívüli figyelmet fordít a Kárpátaljai magyar közösségre - idézte fel az ukrán politikusokkal való tárgyalásokat. Hozzátette: az ukrán elnök és a külügyminiszter is úgy nyilatkozott, hogy a magyar közösség jogainak tiszteletben tartása fontos szempont Ukrajna kormányzása során.

KDNP: elismerés a jégkorong-válogatottnak

Soltész Miklós (KDNP) elismerését fejezte ki amiatt, hogy a hétvégén Krakkóban feljutott a világ 16 legjobbja közé a magyar jégkorong-válogatott.

Simicskó István, az Emmi sportért felelős államtitkára úgy értékelte, a válogatott sikere minden magyar sikere, és megmutatja, hogy a sport milyen értéket képvisel. A sport a nemzeti közös nyelvünk - fogalmazott.


Korábban írtuk


Elfogadta a parlament kedden az állami földvagyon kezeléséről szóló törvénymódosítást, amelyhez két héttel ezelőtt a kormánypártoknak nem sikerült biztosítaniuk a szükséges kétharmados többséget, így a képviselők most egy átdolgozott - minősített többséget igénylő rendelkezéseket már nem tartalmazó - előterjesztést szavaztak meg. Az indítványt az ellenzék és szakmai szervezetek főként azért bírálták, mert védett természeti területeket is a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) hatáskörébe utal.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter átdolgozott törvényjavaslatára 110 képviselő szavazott igennel, 57-en pedig nemmel. Az ellenzék mellett a fideszes Bencsik János nyomott nemet.

Az előterjesztés eredeti célja az volt, hogy az NFA tulajdonába kerüljön az összes állami tulajdonú föld, hogy azok hasznosítása egységes tulajdonosi joggyakorlás, egységes hasznosítási elvek alapján történhessen.

A zárószavazást azonban két héttel ezelőtt el kellett halasztani, mert a javaslat kétharmados többséget igénylő részei nem kapták meg a szükséges számú voksot.

Ezt követően a törvényalkotási bizottság - a szakminiszter előterjesztésére - zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtott be, kezdeményezve a törvényjavaslat egységének megteremtését a sarkalatos passzusok nélkül. Így a parlament most egyszerű többséggel is elfogadhatta a törvénymódosítást.

Simon Attila, a földművelésügyi tárca közigazgatási államtitkára az április 14-én elhalasztott zárószavazás után tartott törvényalkotási bizottsági ülésen azt mondta: bár az egységes földvagyon-gazdálkodás feltételeit egyszerre akarták megteremteni, most az első lépés történik meg, ezzel párhuzamosan pedig folytatódhatnak az egyeztetések.

Az indítványt az ellenzék és szakmai szervezetek főként azért bírálták, mert védett természeti területeket is az NFA-hoz utal a nemzeti parki igazgatóságoktól. Ellenzéki képviselők szerint mindezzel természetvédelmi értékeket sodornak veszélybe, emellett "földmutyiról", "földrablásról" beszéltek.

Fazekas Sándor az eredeti javaslata indoklásában ugyanakkor azt írta: az NFA a védett természeti és Natura 2000-es területek haszonbérbe adása során minden esetben érvényesíti a természetvédelmi szakmai előírásokat, amelyeket a nemzeti parki igazgatóságok adnak meg a szervezetnek, így a kizárólagos nemzeti parki igazgatósági vagyonkezelés fenntartása nem indokolt.

Simon Attila államtitkár az említett bizottsági ülésen szintén azt hangsúlyozta, nem kerülnek hátrányba a természetvédelmi szempontok a változtatás által, egyúttal jelezte, hogy a nemzeti parkok megkapják azokat a haszonbérleti díjakat, amelyeket eddig is beszedtek a szerződéseik alapján.

A Fidesz agrárpolitikusa, Font Sándor a hétfő esti parlamenti vitában megemlítette, hogy a természetvédelmi területek egy részét jelenleg is az NFA kezeli, a másik fele van a nemzeti parkoknál.

A zárószavazás előtt jóváhagyott módosítással kikerültek a jogszabályból azok a paragrafusok, amelyek a honvédségi területek vagyonkezelését átadták volna az NFA-nak.

A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

A keddi határozathozatal során az LMP-s képviselők a nemzeti parkokat érintő változtatás elleni tiltakozásul a 10 magyarországi nemzeti park nevét és logóját tartalmazó táblákat emeltek a magasba. Ezt követően Latorcai János levezető elnök közölte velük, hogy megsértették a házszabályt, amiről tájékoztatni fogja Kövér László házelnököt.

Korábban írtuk:

Az Országgyűlés mai ülésén szavazhat az üzletek kötelező vasárnapi zárva tartásának világörökségi területekre történő kiterjesztéséről, valamint arról is, hogy a többi napon reggel hat óra helyett már fél ötkor kinyithassanak a boltok. A parlament a szavazásokat követően kezdi tárgyalni a pénzügyi szolgáltatók felügyeletére vonatkozó szabályok szigorítását.

A Ház ülése reggel 9 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amit a határozathozatali időszak követ. A képviselők először az állami földvagyon kezelésének egységesítéséről szavazhatnak. A parlament két héttel korábban nem fogadta el a védett természeti területeket is a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) tulajdonába utaló előterjesztés kétharmados többséget igénylő részeit, ezért a földművelésügyi tárca most - a honvédségi földekre vonatkozó - sarkalatos passzusok nélkül fogadtatná el a változtatásokat. A nemzeti parkokat is érintő kezdeményezés ellen korábban többször is tiltakozott az ellenzék.

Az Országgyűlés ezt követően a világörökségi területeken működő üzletekre is kiterjesztheti a vasárnapi kötelező zárva tartást, ugyanakkor a korábbi reggel hat óráról fél ötre változtathatja a boltok kereskedelmi napokon történő legkorábbi nyitását.

Kormánypárti javaslatra több ponton módosíthatják a banki elszámolás szabályait, az erről szóló törvény hatályba lépése óta tapasztalt visszaélésekre hivatkozva. Több pontosítás mellett foglalkozhatnak egy a jogszabályban nem rendezett kérdéssel is, ennek alapján a futamidő módosítása során a szerződés módosítását nem kellene új közjegyzői okiratba foglalni.

A fideszes Németh Szilárd kezdeményezésére nyolc energetikai tárgyú törvényt is módosíthat a parlament. A javaslat értelmében a Magyar Földgázkereskedő Zrt. köteles lenne felajánlani szabad forrásait a 2015. július 1-től 2018. szeptember 30-ig terjedő időszakra az egyetemes szolgáltatóknak, ezen kívül a nem hagyományos kitermelési technológiák esetében is 12 százalékról 2 százalékra csökkentené a bányajáradékot.

Ugyancsak fideszes képviselők kezdeményezésére a magyar védőnők napjává nyilváníthatják 2015. június 13-át a Magyar Védőnői Szolgálat alapításának századik évfordulója alkalmából.

A szavazásokat követően a pénzügyi szolgáltatók felügyeletére vonatkozó szabályok szigorításáról kezdődik vita Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztésére, aki a pénzügyi fogyasztóvédelem erősítését szeretné elérni.

Vitát tartanak az ez évi költségvetés módosításáról is, a kabinet a kiadásokat 61 milliárd forinttal, a bevételeket pedig 46 milliárd forinttal tervezi növelni, amivel a hiány 15 milliárd forinttal emelkedhet. A változtatások teremthetnek fedezetet Magyarország kurdisztáni katonai szerepvállalásához a Magyar Honvédség költségvetésének megemelésével 10 milliárd forint értékben, továbbá forrást teremt a Liget Budapest projekt idei üteméhez, a megváltozott munkaképességű emberek munkához segítését szolgáló előirányzat megemeléséhez, a kiemelt közúti beruházások gyorsításához és a kéményseprő-ipari ellátás folyamatos biztosításához, összesen 28 milliárd forint értékben. A javaslat - a pénzforgalmi kiadásokat nem növelő módon - kísérletet tesz a fővárosi közösségi közlekedés pénzügyi helyzetének hosszú távú stabilizálására a BKV Zrt. korábbi időszakokról felhalmozódott 52 milliárd forint összegű adósságának állami átvállalásával.

Szintén ma tárgyalhatják a szakképzés átalakításáról szóló kormányzati előterjesztéseket, amelyek alapján 2016 őszétől a mostani szakközépiskolák szakgimnáziumokká, a jelenlegi szakiskolák pedig szakközépiskolákká alakulnának át.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megválasztották a végrehajtói kamara új elnökét

A tisztséget Tóth Dénes töltheti be - közölte a MBVK kedden. Tovább olvasom