Délmagyar logó

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 5°C | 16°C Még több cikk.

OGY - Megszavazták a reklámadót

A jogszabály különböző adósávokban határozza meg a reklámbevételek adóját: félmilliárd forintos árbevételig 0 százalékos, 20 milliárd forint felett azonban már 40 százalékos adót kell fizetni.
19:25 - A magyar és orosz kormány közötti, a paksi beruházást szolgáló hitel vitájával ért véget szerdán a parlament e heti ülése.

KDNP: a bővítés összhangban van a magyar energiastratégiával

Aradszki András, a KDNP vezérszónoka azt mondta, hogy a paksi szerződés annyira "titkos paktum", hogy az Országgyűlés nyilvánossága előtt tárgyalják. A szerződés mögött semmi más nincs, mint az, hogy a paksi blokkok üzemideje le fog járni, és utána is biztosítani kell majd a szükséges energiát - tette hozzá.

A bővítés összhangban van a 2011-ben elfogadott magyar energiastratégiával, amely fontos szerepet szán az atomerőművi kapacitásnak, miközben ugyanilyen fontos lesz a megújuló és fosszilis energiaforrások szerepe - közölte.

A finanszírozási szerződés mögött értékteremtés áll, mert egy korszerű és remélhetőleg határidőre elkészülő erőmű gyarapítja majd a magyar társadalom vagyonát - jelentette ki, miközben azt is megjegyezte, hogy a pénzügyi feltételek kedvezőnek tűnnek.

Hozamgarantált és tőkevédett alapban gondolkozna a Jobbik

Volner János, a Jobbik elsőként felszólaló vezérszónoka azt mondta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök titokban, konspiratív körülmények között tartotta az orosz féllel a kapcsolatot, és olyan szerződést kötött, amely Oroszországot nyilvánvalóan gazdasági előnyhöz juttatta.

Azzal folytatta, hogy a kormány nagyban növeli az állami befolyást az energetikai területeken, amit a Jobbik támogat. Elképzeléseik között az a különbség - folytatta -, hogy ők az energetikát stratégiai területnek tartják, és kimondták, hogy az erőműveket minél gyorsabban közösségi tulajdonba szeretnék venni, miközben bővítenék az erőművi kapacitásokat.

A Jobbik egyetért azzal, hogy a paksi erőmű bővítésével és orosz technológiával kell megoldani a kiesett kapacitások pótlását, de azzal nem, hogy a kormányfő a nyilvánosság kizárásával állapodott meg a szerződésről - közölte.

Az ellenzéki párt egy hozamgarantált és tőkevédett alapot hozott volna létre, amely megakadályozta volna, hogy Magyarország eladósítsa magát az orosz félnél - emlékeztetett.

Frakciótársa, Kepli Lajos arról beszélt: Magyarországon kell az atomenergia, de szükség van azokra a megújuló erőforrásokra is, amelyek az energiafüggetlenséget tovább növelik. Hozzátette: hosszú távon gondolkodnak, a földhő-, a szél- és a napenergia terén bőven van lehetőség kapacitásbővítésre, hogy az új paksi blokkok üzemidejének lejárta után végleg száműzni lehessen az atomenergiát.

Kitért arra is, hogy a kormány kényszerű megállapodás elé állította az Országgyűlést, hiszen a keretmegállapodást már elfogadták. Jelezte: "semleges tartózkodásra" számíthatnak a hitelszerződés ügyében a Jobbiktól, de támogatásra semmiképp.

LMP: kirívóan előnytelen a szerződés

Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka kirívóan előnytelennek nevezte a hitelszerződést, olyannak, amely csak az orosz érdekekről szól. Csődbe vinné a költségvetést, ha például törlesztés elmaradása miatt az orosz fél egy összegben hívná le a tartozást, és az is kérdés, mi lesz, ha Oroszország képtelen a hitel folyósítására - folytatta. Felvetette, hogy szükség van-e Magyarországon egyáltalán a paksi többletkapacitásra. Hiányolta a társadalom megkérdezését és érdemi tájékoztatását is. Azt mondta, hogy fejlett országok sokasága mond nemet az atomenergiára, és Magyarországon is belátható időn belül teljes egészében megújuló energiaforrásokra kellene áttérni.

Párttársa, Sallai R. Benedek felvetette, hogy talán érdemes lenne egy újabb technológiát megvárni, és kijelentette: vissza kell menni Oroszországba, újratárgyalni a feltételeket. Szólt arról is, hogy nem bízik az atomenergiában, egészségügyi kockázatoktól is tart. Az ellenzéki politikus történelmi felelőtlenségnek nevezte a beruházást, jelezve, hogy az nagy terhet ró a következő generációkra.

Szabó Tímea a tájékoztatást hiányolta

Szabó Tímea független képviselő arról beszélt, hogy a kormány máig adós a várható környezeti hatásokról, gazdaságosságról, politikai kockázatokról szóló tájékoztatással, és nem egy javaslatról, hanem egy titokban megkötött egyezményről értesítették utólag a nyilvánosságot. Úgy vélte: a hitelszerződést is így akarják keresztülerőszakolni. Kitért arra, hogy miközben a kormány az évszázad beruházásának tartja a bővítést, nem lehet felelősen megállapítani, hogy szükség van-e rá, megvalósítható-e. Bírálta, hogy a kapcsolódó beruházásokról sem lehet tudni, a szakbizottságokban pedig megakadályozzák a kérdés napirendre vételét. A politikus közölte, hogy mire az új blokkok termelni kezdenek, eladhatatlan lesz az atomenergia külföldön.

Az ülést vezető Jakab István lezárta a javaslat általános vitáját, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelezte, az indítvány tárgyalásának későbbi fázisában mondja el zárszavát

Napirend után

A napirendi pontok végén a jobbikos Apáti István kért szót és a balatoni háttértelepüléseknek kért támogatást.

Jakab István ezután lezárta a Ház e heti ülését, és közölte, hogy az Országgyűlés házbizottsága következő ülésén dönt a parlament jövő heti ülésének időpontjáról.

Az Országgyűlés plenáris ülése június 11-én. Fotó: MTI (galéria)

17:53 - Az ellenzék "Fidesz-mutyit" emlegetett az adótörvények módosításának szerdai vitájában, és kifogásolta, hogy nem kap adókedvezményt az internethálózat fejlesztése. A kormánypárti Manninger Jenő ezt az uniós jogharmonizációval magyarázta. Ezt követően a magyar és orosz kormányok közötti, a paksi beruházást szolgáló hitel vitájával folytatódott az ülés.

MSZP: a "Fidesz-mutyi terméke" az üzemanyag-jelölés

A szocialista Józsa Mihály "a Fidesz-mutyi termékének" tartotta az üzemanyag-jelölést. Szerinte is egy érdekkört akarnak piachoz juttatni, még olyan áron is - mondta -, hogy akár radioaktív anyaggal jelölik meg az üzemanyagot. Szerinte sem halogatni kellene a bevezetését, hanem eltörölni.

Aggályosnak tartotta, hogy szélessávú internet kiépítésére nem vehető igényben fejlesztési adókedvezmény.

Frakciótársa, Burány Sándor az energiahatékonysági beruházások támogatását kiterjesztené és folytatná a panelprogramot.

Kiss László (MSZP) kifogásolta, hogy Budapesten kísérletet sem tesznek a megújuló és geotermikus energiaforrásokat felhasználja. Szintén értelmetlennek tartotta az üzemanyag-jelölést.

Fidesz: uniós jogharmonizáció miatt nem kap kedvezményt az internetfejlesztés

Manninger Jenő válaszában azt mondta: az energiahatékonyság érdekében a környezetvédelmi beruházások támogatása rendelkezésre áll. Szélessávú internet kiépítés után uniós jogharmonizáció miatt kell megvonni az adókedvezményt - folytatta -, ott másféle támogatási lehetőséget kell teremteni.

Az ülést vezető Latorcai János az általános vitát lezárta.

Paksi hitel

Varga: a magyar állam az erőmű kizárólagos tulajdonosa marad

A magyar állam a paksi erőmű bővítése után is annak kizárólagos tulajdonosa maradna , így az előállított áram árának meghatározása is kizárólagos magyar döntés lehet - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán, a magyar és az orosz kormány közötti hitel megállapodás vitájában.

Ismertetése szerint az orosz fél 10 milliárd eurós hitelkeretet biztosít Magyarországnak, amely az építés 80 százalékát fedezi, a fennmaradó részt a magyar állam saját forrásból teremti elő. Mint mondta, a hitelt a piacinál kedvezőbb feltételekkel kapja az ország, futamideje 30 év.

Fidesz: rendkívül kedvező a kamatszint

Csenger Zalán Zsolt, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, hogy a pénzügyi megállapodásról számos ferdítés látott napvilágot. A megállapodásban az olvasható, hogy egy kötött államközi hitelről van szó, amelyikből az építkezés és az üzembe állítás nyolcvan százalékát lehet kifizetni, a további húsz százalékot a magyar állam biztosítja - közölte. A 11 éves építési időszak második felére koncentrálódnak a költségek, de ebben az időszakban az adósság az előrejelzések szerint hatvan százalék közelébe vagy az alá csökken - folytatta.

A képviselő szerint rendkívül kedvezőnek tekinthető a kialkudott kamatszint, mert az alacsonyabb a magyar állam által elérhető piaci hitelnél. A megtakarítás mértéke több mint harminckét esztendőn keresztül évente körülbelül 18 milliárd forint - emelte ki. A hitel lecserélhető kedvezőbb konstrukcióra is - hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy a magyar állam jogosult a díjmentes előtörlesztésre, ha erről az orosz felet kilencven nappal korábban értesítik.

Nem elhanyagolható tény, hogy a beruházás legalább hárommilliárd eurónyi megrendelést jelent a magyar vállalati szektor és legalább egymilliárd eurós adóbevételt az államkassza számára.

Összehasonlításként azt mondta, hogy a baloldali kormány viszont úgy vett fel 14 milliárd eurónyi hitelt az IMF-től, hogy azt "eltapsolták".

MSZP: a paktum biankó felhatalmazást ad

Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka azt mondta, az Országgyűlés úgy tárgyalt a beruházásról, hogy a kormány nem terjesztette elő annak valamennyi hatástanulmányát, hanem titkosította azokat. A "paktum" biankó felhatalmazást adott arra, hogy a miniszterelnök száz évre orosz energiagyarmattá tegye Magyarországot - folytatta.

A kormányfő még a látszatra sem ügyelve kötött egy olyan titkos alkut, amelynek terheit "még a dédunokáink is nyögni fogják" - jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy egy ilyen horderejű kérdést nem lehet szűk körben eldönteni, a döntést nem lehet a civil társadalom bevonása nélkül meghozni.

A világ a megújuló energiaberuházási kiadások csökkenése felé halad, az EU-ban és Magyarországon is elsőbbséget élveznek a megújuló energiaforrások - fogalmazott, hozzátéve, hogy az áramfogyasztási igények a vártnál lassabban emelkednek.

Most egy kétes szükségességű beruházás finanszírozási feltételeit kellene utólagosan jóváhagyni úgy, hogy Orbán Viktor miniszterelnök már kész helyzet elé állította az Országgyűlést - közölte.

Egyúttal felhívta a figyelmet, hogy a hitel fix kamatozású évi ami véleményük szerint egy ilyen hosszú lejáratú hitelnél rendkívül nagy felelőtlenség.

Az MSZP álláspontja szerint ezt a szerződést ilyen feltételekkel nem lehet jóváhagyni - jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy emellett egy eseti bizottság felállítását is kezdeményezik annak érdekében, hogy az ellenőrizze és felügyelje az előkészítés folyamatát és hogy a magyar beruházók részvétele elérje a negyven százalékot.

Az Országgyűlés plenáris ülése június 11-én. Fotó: MTI (galéria)

16:37 - Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények módosításáról szóló javaslat általános vitáját kezdte meg szerdán az Országgyűlés.

Manninger: a cél a jogszabályok harmonizációja

A fejlesztési adókedvezmény összhangjának a megváltozott uniós jogszabályokkal való megteremtésével indokolta a javaslat benyújtását a fideszes Manninger Jenő. Kifejtette: az indítvány pontosan definiálja az azonos és hasonló tevékenységek, valamint az új gazdasági tevékenység fogalmát, ami azért fontos, mert a jövőben bizonyos fejlett térségekben a nagyvállalkozások kizárólag új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházáshoz vehetnek igénybe adókedvezményt. Ezen régiók közé sorolta Észak-Magyarországot, az Észak-Alföldet, a Dél-Alföldet, a Dél-Dunántúlt, a Közép-Dunántúlt, valamint Nyugat-Dunántúlt.

A kormánypárti politikus jelezte azt is, hogy kedvezőbbé válnak az adókedvezmények igénybe vételének feltételei azoknak a kis- és közepes vállalkozásoknak, amelyek legalább 500 millió forint értékben valósítanak meg új beruházást. Kifejtette: az adózók választhatnak, hogy az adókedvezmény feltételéül a foglalkoztatotti létszámot vagy az éves bérköltséget növelik az előre meghatározott mértékben.

Manninger Jenő tájékoztatása szerint az előterjesztés számos más, technikai jellegű módosítást is tartalmaz, például az üzemanyag-jelölés ellenőrző rendszerre vonatkozóan, ahol nem indokolt a termékcsoportonkénti különböző jelölő alkalmazása. Ugyancsak a módosítás része, hogy egyértelműsíti a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó törvényt, így az MNB valamennyi fizetési rendszer számára jogosult forintban és külföldi pénznemben fizetési számlát vezetni.

A fideszes előterjesztő jelezte: az időszakos elszámolási ügyletek utáni adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja módosul, ami a cégek számlázási rendszerének átalakítását igényli. A megfelelő felkészülési idő miatt 2015. január 1-jére halasztanák a hatályba lépést - ismertette. Hozzátette: a takarékbetét törvény módosítása pedig az Ptk. miatt szükséges annak érdekében, hogy a természetes személyek szerződésére változatlanul vonatkozzon a jogi védelem.

Varga: a javaslat megteremti fejlesztési adókedvezmény szabályozásának alapjait

A nemzetgazdasági miniszter szerint alapvetően jogharmonizációs módosítások végrehajtásáról van szó; az Európai Bizottság új iránymutatást és csoportmentességi rendeletet dolgozott ki a tagállamoknak a 2014 és 2020 közötti költségvetési időszakra a belső piaccal összeegyeztethető támogatásokkal kapcsolatban. Varga Mihály azt mondta: a társasági adótörvény módosításának célja, hogy a változó uniós jogszabályok ellenére Magyarország továbbra is képes legyen a vállalkozások beruházási hajlandóságát adókedvezménnyel ösztönözni. A törvényjavaslat megteremti a fejlesztési adókedvezmény szabályozásának alapjait, elkerülve a tiltott állami támogatást.

A Fidesz elfogadásra javasolja a módosításokat

Szűcs Lajos, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka szintén ismertette a javaslat egyes elemeit és kiemelte: a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének lehetősége továbbra is biztosítja a versenyképességet. A fideszes politikus elfogadásra ajánlotta a javaslatot.

Az MSZP a javaslat néhány elemét aggályosnak tartja

Burány Sándor, az MSZP vezérszónoka a javaslat sürgősségi tárgyalását kifogásolta és aggályosnak nevezte néhány elemét arra hivatkozva, hogy nem látszik, mit hoz a jövő. Bírálta, hogy a törvény kihirdetése után megszűnnek az energiahatékonysági és szélessávú internet beruházásra fordítható fejlesztési kedvezmények. Az ellenzéki politikus kiszámíthatatlannak nevezte a kormányzást, hiányolta a szakmai és érdekvédő szervezetekkel folytatott egyeztetést. A reklámadóra utalva hozzátette: nehéz úgy üzleti döntést hozni egy beruházásról, hogy néhány óra vita és egy szavazás után akár egy nap alatt ki lehet vetni egy szektorra 10 milliárdos adóterhet.

Jobbik: egy nagyobb megszorító csomag képe sejlik fel

A Jobbik vezérszónoka, Z. Kárpát Dániel egy nagyobb, akár őszi megszorító csomagot feltételezett a javaslat mögött. Szavai szerint kormányprogram híján hiányzik az a gazdasági pálya, amit a kormány gazdaságpolitikája be akar futni, s ha a gazdaság eléri a 3,2 százalékos GDP-arányos hiányt, akkor 100 milliárdos kiigazítás következhet. Pozitív irányba mutató elemnek nevezte ugyanakkor a kkv-k életét könnyítő lépéseket és a régiók előnyben részesítését. A jobbikos politikus bírálta, hogy az Orbán-kormány nem vezette ki a Gyurcsány-Bajnai kormány által bevezetett adókat, s a különadók hatása is a lakosságot sújtja az áthárítás miatt. Úgy vélte: az áfastruktúrába kellene beavatkozni és vannak még olyan szereplők, akiket be lehetne vonni a közteherviselésbe.

Vérlázítónak nevezte az üzemanyag-jelölés bevezetését, amely szerinte 15-20 milliárd forintos piacot teremt majd az ezzel foglalkozóknak, miközben az üzemanyagok árát literenként 3-4 forinttal növelheti.

Az LMP nem tudja elfogadni az adótörvények módosítását

Az LMP-s Schmuck Erzsébet elmondta, hogy pártja nem tudja elfogadni a javaslatot, mivel az kiveszi a kedvezményezettek köréből az energiahatékonysági beruházásokat, amelyeket az LMP viszont alapvető nemzeti célnak tekint.

Bírálta továbbá, hogy a film- és videógyártás iparága részesül adókedvezményben, mert ezek hasznát kétségesnek tartotta a jövő szempontjából. Szerinte a változtatás gyengíti a munkahelyteremtést.

Kifogásolta, hogy az üzemanyag-jelölés bevezetését csak elhalasztja a kormányzat, de nem törli el azt. Szerinte ehhez csak lobbinyomás miatt ragaszkodnak.

Az Országgyűlés plenáris ülése június 11-én. Fotó: MTI (galéria)

15:17 - A képviselői hozzászólásokkal folytatódott a sporttörvény általános vitája szerdán az Országgyűlésben.

Fidesz: alapfeltétel a rend és a biztonság

Dunai Mónika szerint alapfeltétel a pályákon a rend, a biztonság és a kulturált szórakozás feltételeinek megteremtése. Reméli, vita csak az eszközök megválasztásában van. Kiemelte: az elmúlt évtizedek társadalmi felszültségeiből adódó és erősödő agresszivitás és egyéb szélsőséges jelenségek megjelentek a sportpályák közelében és a pályákon is. A fizikai és verbális agresszivitás mára természetes velejárója a futballmérkőzéseknek, ami negatívan érintheti az utánpótlás nevelést is. Rámutatott: az elmúlt évtizedek hazai sporteseményeit végignézve nem volt olyan szezon, amikor ne kellett volna a rendőrségnek valamelyik meccsre kivonulnia. Ez a kivonulás az adófizetők pénzéből igen sokba kerül - jegyezte meg.

Fontosnak tartotta, hogy a nemzeti sportlétesítmény-építési és felújítási program kiteljesedjen a sportolók és nézők biztonsága érdekében, s minél többen és minél jobb körülmények között sportoljanak, szurkolhassanak a nézők.

Közös kötelesség és felelősség a rend megteremtése a pályákon - rögzítette.

Jobbik: szükségtelen, aránytalan, és rendkívül drága a javaslat

Apáti István azt tette szóvá, hogy az érdekvédelmi szervezetek, ombudsman és a legfőbb érdekeltek, a szurkolók véleményét sem kérték ki a javaslathoz. Ami ebben a förvedménynek nevezett javaslatban szerepel az szerinte szükségtelen, aránytalan, rendkívül drága, totálisan érdektelen és felesleges.

Ha Sztálin élne, térden állva, sírva könyörögne a receptért - fogalmazott.

Szurkolóellenesek, szurkológyűlölők és hangulatgyilkosok - jelentette ki a jobbikos képviselő, aki szerint science fiction amit leírtak. Azt mondta, a jó értelemben vett hangulatért a szurkolók a felelősek, s döntő többségük tisztességes magyar ember. Ők nem a budai arisztokrácia, elit köreiből kerülnek ki, s most őket fogják kitiltani - vélte, hozzátéve: a bűnösség vélelmét építették be a javaslatba.

A teljes Jobbik frakció szerint rendnek, békességnek kell uralkodnia a stadionokban, de ehhez, s adott esetben az azonosításhoz bőven elég a profi videokamera-rendszer - mutatott rá, majd azt mondta: felejtsük el ezt az egészet! Ha jó a foci, és van színvonalas létesítmény, normális kiszolgálás, akkor még a legfanatikusabb szurkolók sem kockáztatják meg, hogy kedvenc csapatuktól eltiltsák évekre. Minden létező fórumon fellépnek, ha a jelen tartalommal fogadják el a törvényt - ígérte.

MSZP: hasznosabb lenne az érvényben lévő szabályokat betartatni

Kiss László szerint lehet számháborúzni arról, hogy a magyar futball mennyire népszerű, de az tény, a meccseket sokan nem látogatják. Annak ellenére sem, hogy nincs még egy ilyen sportág, amelyikbe így öntik a pénzt. Azzal egyetértett, hogy családbarát rendezvények felé kell elmozdulni, és fontos a nézőszám, de futballra is szükség lenne, s akkor talán nőne a nézőszám. Az irányok nem eszközei a célnak, amiről beszélnek - vélte.

Felidézte azt az ígéretet, hogy 2013-ra megszüntetik a futballhuliganizmust. Ez vagy nem sikerült, vagy kicsit túloznak az előterjesztés indokoltsága érdekében - jegyezte meg, hozzátéve: hasznosabb lenne az érvényben lévő szabályokat betartatni.

Emlékeztetett arra is: 2001-ben már 4 milliárdot költöttek a beléptető rendszerre Deutsch Tamás minisztersége idején. Szerinte a mostani rendszer sem fog működni, élet lépni. Az ellenzéki politikus komplett C típusú átvilágítást javasolt, szavai szerint "már csak ez hiányzik".

Képviselői felszólalások

A vita későbbi szakaszában szinte csak jobbikos képviselők szólaltak fel Szilágyi György (Jobbik) szerint a törvényjavaslat súlyos alkotmányos, szakmai és erkölcsi aggályokat vet fel. Kétségesnek tartja, hogy az Alkotmánybíróság által alkalmazott szükségesség-arányosság teszten átmegy az előterjesztés, mert szerinte az sérti a magánélet szabadságát, a személyes adatok védelmét, a békés gyülekezés, a véleményszabadság jogát és az emberi méltóságot.

Az ellenzéki képviselő azt is aggályosnak tartotta, hogy szenzitív adatokat magántulajdonú biztonsági cégek kezelhetnek.

A javaslat egyetlen pozitívumának azt nevezte, elképzelhető, hogy létrejön a különböző szurkolói csoportok összefogása és kormányellenes tüntetést szerveznek, és ekkor a Jobbik ki fog állni mellettük.

Mirkóczki Ádám (Jobbik) azon a véleményen volt, hogy régen nincsenek Magyarországon olyan balhék, amelyek indokolnák, hogy ilyen szigorú szabályokat vezessenek be.

Apáti István (Jobbik) azt a kérdést tette fel, miért a kollektív bűnösséget emelik törvényerőre, ahelyett, hogy a valódi elkövetők gyors, határozott megbüntetéséről intézkednének.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az elhangzottakra válaszolva közölte, a kormány szándéka az a javaslattal, hogy a jó szándékú, tisztességes szurkolókat megvédjék az inzultusoktól.

Az előterjesztők nevében Vas Imre (Fidesz) a vitában elhangzottakra válaszolva elmondta, a törvény lehetőséget ad a kluboknak arra, hogy eldöntsék, a szurkoló azonosításához a képmás mellett íriszképet vagy vénalenyomatott (ujj- vagy tenyérnyomatot) használjanak. Ez nem azt jelenti, hogy mind a három adatot kezelhetik - hívta fel a figyelmet.

Mint mondta, a rendszer arra szolgál, hogy a jogsértőket kiszűrjék, és a klubkártya kiváltásával a beléptetés is gyorsabb lesz.

Az elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta.

Az Országgyűlés plenáris ülése június 11-én. Fotó: MTI (galéria)

14.20 - A reklámadóról szóló törvény elfogadása után a sporttörvény vitáját kezdte el szerdai ülésén az Országgyűlés. A kormánypártok a meccsek biztonságosabbá tétele mellett érveltek, míg az ellenzéki felszólalók bírálták az előterjesztést, amely a stadionbeléptetés rendszerében adna lehetőséget a változtatásra.

Elfogadták a reklámadóról szóló törvényt

A reklámokból származó árbevétel, valamint a saját célú reklámok költsége után adót kell fizetnie a jövőben a médiavállalkozásoknak, kiadóknak, a szabadtéri reklámhordozók hasznosítóinak, az internetes reklámok közlőinek. Az Országgyűlés szerdán 144 igen szavazattal, 30 elutasító voks mellett, kivételes eljárásban fogadta el az erről szóló javaslatot.

Sporttörvény

Simon Róbert (Fidesz) előterjesztő szerint elkerülhetetlen a sporttörvény aktualizálása. A változtatás a beléptető rendszerek alkalmazását érinti - mondta.

A törvényjavaslat egy újabb adat, az úgynevezett hash-kód használatára ad lehetőséget. A biometrikus adatokból képzett hosszú számsort nem fejthető vissza - hangsúlyozta -, így az önmagában beazonosításra nem alkalmas, csak arra, hogy összevessék a sportklubnál tárolt számsorral.

Hozzátette: a törvényjavaslat biometrikus adatok kezelésére nem ad felhatalmazást, a technológia bevezetéséről pedig a klubok maguk dönthetnek.

Kiemelten fontosnak nevezte, hogy az európai színvonalú létesítményekben kulturáltan, családbarát módon lehessen szurkolni. Javaslatuk célja az emberek védelme és a vagyonvédelem - tette hozzá.

Semjén: a kormány támogatja a javaslatot

Mivel a javaslat a meccsek biztonságosabbá tételét szolgálja, a kormány támogatja azt - mondta Semjén Zsolt tárca nélküli miniszter. Szólt a kormány lépéseiről, amelyeket a létesítmények fejlesztése érdekében tett, és arról is: a korábbi intézkedések eredményeként rendezettebbek a mérkőzések, annak ellenére, hogy a rendezők száma csökkent.

Helytelen szervezés miatt biztonsági probléma nem keletkezett - jelentette ki.

Fidesz: kulturált, családbarát szurkolási lehetőség megteremtése a cél

A fideszes Vinnai Győző szerint azért van szükség a módosításra, hogy az új vagy megújult stadionokban kulturált, családbarát módon szurkolhassanak a nézők. Mint mondta, a lelátókon több tízezren követik a meccseket.

A beléptetésről szólva azt mondta: gyors, biztonságos, nem kijátszható rendszert kell kiépíteni, ami után a beléptetés másodperceket vesz igénybe. Ez Európa számos stadionjában is így működik - fűzte hozzá.

A benyújtott javaslat az azonosításra biztonságos megoldást kínál, amelynek adatvédelmi megoldásai nem vetnek fel alkotmányossági aggályokat - jelentette ki.

MSZP: még kevesebben látogatnak majd a meccsekre

A szocialista Varga László több sportágnak is nyújtana támogatást a társasági adókedvezményből. Szerinte ez a rendszer nem vizsgázott jelesre, a miniszterelnök szülőfaluja kapott aránytalanul nagy összeget.

A stadionépítésről szólva kijelentette: jelentősen olcsóbban is meg lehetne építeni azokat, ha az igényekhez igazítanák, és nem akkora befogadóképességű létesítményeket hoznának létre, amelyekre nincs szükség. A képviselő úgy látta: a sporttörvény 2009-es elfogadása óta nem történt olyan rendbontás, ami változtatást indokolna. A módosítás nézete szerint inkább azt eredményezi, hogy a jövőben még kevesebben látogatnak ki a meccsekre.

KDNP: példaértékű a javaslat

A kereszténydemokrata Simicskó István szerinte értékelni kell, amit a kormány tesz a sport népszerűsítése érdekében. Rámutatott: 250 ezer igazolt labdarúgója van az országnak, zömében gyerekek.

"Hibáznánk, ha a gyermekek testi-lelki fejlesztésében nem használnánk a sportot eszközként", de - mint mondta - ez a felnőtteknél is szüksége. Ehhez kell megfelelő környezet - jelentette ki, és példaértékűnek nevezte a javaslatot.

Jobbik: ha megfelelő a biztonság, miért szükséges a változtatás?

Szilágyi György (Jobbik) elmondta, hogy pártja még a szurkolói regisztrációval sem ért egyet, a biztonságot a stadionokban szerinte másként kell megoldani.

Ironikusan extrém példákat hozott arra, mit lehetne még elvárni a szurkolóktól, például befizetett közüzemi számláik vagy Fidesz-tagkártyájuk bemutatását. Azt mondta: mindez épp annyira komoly, mint a jelenlegi javaslat mellett felhozott érvek, mert a javaslatnak meglátása szerint sem az emberek, sem a vagyon védelméhez nincs köze.

Rabosításnak nevezte azt az adatfelvételt, amelynek bevezetésére lehetőség lesz: az íriszkép, a tenyérlenyomat és a lakcím megadása szerinte ezt jelentené.

Elavultnak nevezte a hash-kódot, mint mondta, a digitális aláírások titkosítására sem ezt vezették be, mivel vissza lehet fejteni. Azt kérdezte: ha egyre jobb a biztonság a stadionokban, miért kell változtatni a rendszeren?

Az LMP adatvédelmi aggályokat vetett fel

Az LMP-s Schiffer András Kubatov Gábor (Fidesz), a Ferencváros elnökének jelenlétét hiányolta. A politikus sem látott problémát a stadionok biztonságát illetően. A magyar labdarúgás nem teljesít jobban - mondta -, a folyamatos vegzálással pedig csak elzavarják a nézőket - vélekedett.

Szerinte nem látható, mi a javaslat érdemi haszna. Kifogásolta, hogy a kormány szűk sávban preferál technológiákat, és feltette a kérdést: mely oligarcha kör fog jól járni a javaslattal?

Feltette a kérdést: a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság előzetes véleménye hol van? Úgy vélte, ha van már metódus a szurkolók beazonosítására, mi az indok párhuzamos rendszer használatának lehetővé tételére. Feketelevesnek nevezte, hogy az adatok kezelésére magáncégeket hatalmaznak fel.

Az Országgyűlés plenáris ülése június 11-én. Fotó: MTI (galéria)

12:13 - Adó terheli a reklámbevételeket a jövőben

Az Országgyűlés szerdán 144 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 30 elutasító voks mellett, kivételes eljárásban fogadta el az erről szóló javaslatot.

A jogszabály különböző adósávokban határozza meg a reklámbevételek adóját: félmilliárd forintos árbevételig 0 százalékos, 20 milliárd forint felett azonban már 40 százalékos adót kell fizetni.

A törvény, amely már 2014-re is megállapít adófizetési kötelezettséget, a kihirdetése utáni 31. napon lép hatályba.

Az adó alapja a médiaszolgáltatásban, a sajtótermékekben, a szabadtéri reklámhordozókon, járművön, nyomtatott anyagokon vagy ingatlanon, valamint az interneten közölt hirdetésekből származó árbevétel. Adót kell fizetni a saját célú, vagyis a saját termékre, megjelenésre vonatkozó reklámok után is, ennek alapja a közzététellel kapcsolatban felmerülő költség.

A jogszabályt a Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatókra kell alkalmazni, valamint azokra, akik napi műsoridejük legalább felében magyar nyelvű műsorokat sugároznak Magyarország területén. Vonatkozik a sajtótermékek kiadóira, szabadtéri reklámhordozókat hasznosítókra és az internetes reklámok közlőire is.

Félmilliárd forintos árbevételig az adó mértéke 0 százalék, ezt követően sávosan változik. Fél és 5 milliárd forint közötti része után 1 százalék, az adóalap 5 milliárd feletti, de 10 milliárd forint alatti része után 10 százalék, az ezt meghaladó, de 15 milliárd forintot el nem érő része után pedig 20 százalék. Az árbevétel 15 és 20 milliárd forint közé eső részére 30 százalék, az ezt meghaladóra pedig 40 százalék.

Az idén kezdődő adóév adóalapját mérsékli a társasági adóban, személyi jövedelemadóban a korábbi években elhatárolt veszteség 50 százaléka. Erről egy módosító javaslat nyomán döntött a Ház szerdán. A törvény ezen pontját az ellenzéki pártok élesen bírálták, többen Lex TV2-ként emlegették.

A kapcsolt vállalkozások adóalapját össze kell adni, majd az adó mértékét arányosan kell elosztani közöttük.

A reklámadó bevezetéséről éles vita alakult ki, az érintett médiumok, egyes szakmai szervezetek és ellenzéki pártok tiltakoztak ellene.

OGY - Krónika 3. rész (reklámadó) - 11:58 - LMP: médiaadóról van szó, amely a piac újraosztását célozza

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője kijelentette, hogy a törvényjavaslat címe ellenére nem reklám-, hanem médiaadó, annak célja, a médiapiac újrafelosztása, újraszabályozása. Rögzítette, hogy az LMP elutasítja az adó bevezetését, de más indokok alapján, mint "az álbaloldali, liberális ellenzék".

Jürgen Habermas német filozófus gondolataival hosszan érvelt a reklám- és nem a médiaadó bevezetése mellett. Mint mondta, a reklámpiac által befolyásolt nyilvánosságnak ma már kevés köze van a "kritikai nyilvánossághoz", vagyis "a politikátlanított nyilvánosságnak" a sajtószabadsághoz semmi köze. Azok a médiumok, amelyek reklámból élnek, ma nem elemei a társadalmi nyilvánosságnak - fejtette ki, hozzátéve, a reklám- és médiapiac szerte a világon érdekelt a globális kapitalizmus jelenlegi irányának, illetve a túlfogyasztásnak a fenntartásában, valamint a politikátlanított nyilvánosság fenntartásában is, amely "féken tartja a tömegeket, elejét veszi mindenféle lázadásnak".

Schiffer András kitért arra, hogy a zöldmozgalmak, a Levegő Munkacsoport is javasolta már a reklámadó bevezetését többek között azért, hogy a reklámozókat rászorítsák arra, tisztességesen tájékoztassák a fogyasztókat. Vagyis ennek célja a globális kapitalizmus negatív következményeinek enyhítése lett volna - tette hozzá.

A jelenlegi törvényjavaslatról azt mondta, hogy az nem arról szól, hogy megregulázza a tőkés társaságokat, ráadásul nyíltan beavatkozik két kereskedelmi adó versenyében. Az előterjesztés azt is megpróbálja kijelölni, hogy mely tőkés társaságok milyen nyereséget érhessenek el - közölte. "Tökéletesen nevetségesnek" nevezte, hogy oktatási célokra fordítanák a reklámadó bevételét, miközben az elmúlt években a közoktatásból 200 milliárd, a felsőoktatásból pedig 80 milliárd forintot vontak ki.

Fidesz: a bevétel sokat jelent a kistelepüléseknek

A fideszes Pogácsás Tibor úgy vélte: az ellenzék félremagyarázza a jogszabály eredeti célját. Azt mondta: a várható mintegy 10 milliárd forintos bevétel a kistelepülések közművelődési költségvetésében igen jelentős összeg.

Visszautasította, hogy a reklámadó csökkentené a reklámok számát és ezzel a kereskedelmi televíziózás létét veszélyeztetné, mert mint mondta, az adót nem a reklámozó fizeti majd.

Bekapcsolódott abba a vitába is, amely a kereskedelmi tévék műsorainak színvonaláról szólt. Azt mondta: a műsorkészítés és a műsorok felépítése elsődlegesen a bevételszerzést célozza, és kevésbé veszi figyelembe a társadalmi igényt.

A képviselő költségvetési eszköznek nevezte a reklámadót, amely fontos feladatok ellátását célozza.

A vezérszónoki felszólalásokat követően hosszas kétperces vita bontakozott ki. A szocialista Józsa István durva, brutális beavatkozásként értékelte az adó bevezetésébe a média működésébe. Frakciótársa, Tukacs István igaztalannak tartotta, hogy költségvetési okai lennének az adó bevezetésének, amelyet büntetőadónak nevezett. Azt mondta, a jogszabály ügyébe szerencsétlenül keverték bele a tartalomszabályozás kérdését. Bár a kereskedelmi médiumok szerinte is lélekrombolók, de szerinte ezt szabályozási és nem adókérdés.

A jobbikos Szilágyi György viszont arról beszélte: nem állna meg a reklámadónál, hanem átfogóan szabályozná ezen médiumok tartalmát.

A szocialista Lukács Zoltán azt kifogásolta, hogy az adót árbevétel alapján határozzák meg.

L. Simon: a tisztességes versenyt nem a reklámadó veszélyezteti

L. Simon László fideszes előterjesztő Kunhalmi Ágnesnek úgy felelt: az internet ma olyan véleményszabadságot nyújt, amely a politika eszközével korlátozhatatlan, és nem is szabad azt korlátozni. Arra a felvetésre, hogy veszteségbe döntenék a médiavállalkozásokat, azt ajánlotta a képviselőnek: nézze meg, hogyan áramlik vissza a bónuszdíj a nagy médiaszolgáltatóktól azokhoz a cégekhez, akik elhelyezik a hirdetéseket, nézzen utána, hogy ma a tisztességes versenyt mi veszélyezteti.

Szerinte a reklámadó nem terhelhető át a nézőkre. Úgy vélekedett: kifogásolható médiaszereplőket futtatnak olyan pénzből, amelyet értelmes műsorokra is fordíthatnának a televíziók, olyan embereket "sztárolnak", akik tízmilliós adótartozást halmoztak fel.

L. Simon László az emberek lenézésének tartotta azt az érvet, hogy a befolyó bevétel ne lenne jelentős.

A jobbikos Novák Elődnek úgy felelt: fontos problémát vetett fel azzal, hogy Magyarországon túl drága az internetezés, és emiatt az ország súlyos versenyhátrányba kerül, de szerinte a képviselő erre rossz megoldást javasolt.

Az elnöklő Hiller István (MSZP) az összevont vitát lezárta.

Az Országgyűlés plenáris ülése június 11-én. Fotó: MTI (galéria)

OGY - Krónika 2. rész -  11:21 - L. Simon László: az igazságos közteherviselés része a reklámadó

Az igazságos közteherviselés része lesz a reklámadó - mondta L. Simon László fideszes képviselő az általa benyújtott törvényjavaslat összevont vitájában szerdán az Országgyűlésben.

Kijelentette: a javaslat nem csorbítja a sajtószabadságot, a kormány iránt leginkább kritikus médiumok nem is fognak reklámadót fizetni. Magyarországon sajtószabadság van, és amíg a Fidesz-KDNP kormányoz, az is marad - mondta L. Simon László, aki szerint a reklámadó bevezetése műsorokat, munkahelyeket nem veszélyeztet.

L. Simon László megerősítette, hogy a reklámadóból 8-10 milliárdos bevételre számítanak. Szerinte ez egy jelentős tétel a költségvetésben, amit alapvetően oktatási célokra terveznek fordítani. Azt mondta, olyan pusztítást végez az ifjúság körében néhány médium, amit nem árt ellensúlyozni.

Jelezte: a Fidesz-frakció a reklámadóról szóló indítvány benyújtását és elfogadását is egyhangúlag támogatta, s felméréseik szerint a társadalom széles rétegei is támogatják ezt az adónemet.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kormány támogatásáról biztosította a javaslatot.

MSZP: vonják vissza a javaslatot!

A szocialista vezérszónok, Kunhalmi Ágnes szerint miután a közpénzből fenntartott médiumokat "elfoglalták", sajátos logikájukból következik a kereskedelmi csatornák veszteségbe döntése. A Fideszben még mindig elhiszik, hogy a saját lábukon álló kereskedelmi médiumok fenyegetésével és különadókon keresztül újabb lépést tehetnek a nyilvánosság megtörésére, a szabad tájékoztatás leszűkítésére. Az internet évszázadában azonban ez hiú ábránd - mondta, hozzátéve: nehézségeket okozhat, de az információk szabad áramlását nem fogják tudni megakadályozni. A reklámadó ötlete valójában a piac átrendezését szolgálja - közölte, hozzátéve: lesznek olyan médiumok, amelyeket ez az adó dönt veszteségbe. Szerinte az adót a nézők, hallgatók, olvasók fogják majd megfizetni, az emberekkel fizettetik meg a kizárólag pártérdekeket szolgáló rövidtávú döntésüket.

A másik vezérszónok, Burány Sándor arról beszélt, hogy cinikus a törvényjavaslat, indoklása "velejéig hamis". Úgy látta: a költségvetés helyzete nem indokolja ezt az adónemet, rendkívüli és új bevételekre, elkapkodott, néhány nap alatt a parlamenten keresztülvert törvényjavaslatra nincs szükség. A világos törvényi előírás ellenére a javaslatban nem szerepel egyetlen betűvel sem, hogy ez a rendkívüli módon kivetett büntetőadó az államháztartás alrendszerei közül melyiket gyarapítja - jegyezte meg.

Szerinte az MTI szelektíven válogat a hírek között, hogy miről tudósít és miről nem. Előfordul, hogy elmegy sajtótájékoztatóra az újságírója, kérdez, de aztán nem lesz semmilyen hír. Hozzátette, aki az MTI híreiből tájékozódik, zömében a kormányról kedvező híreket fog hallani, és kedvezőtlen híreket nem, vagy nem olyan mértékben, mint elhangzik.

Szólt a Klubrádió utolsó vidéki frekvenciájának elvételéről és az Origo körüli történésekről, s azt mondta: Magyarországon baráti telefonokra simán le lehet váltani olyan újságírókat, főszerkesztőket, akik a kormány számára kedvezőtlen hírekről tudósítanak. Mindeközben a Fidesz a tenyeréből evő média számára bőségesen szolgáltat információt, ha a politikai ellenfelek lejáratásáról van szó. Jelenleg a médiapiacon a fortélyos félelem igazgat, megsérti a sajtószabadságot - mondta, majd a javaslat visszavonására szólított fel.
    
 A Jobbik régóta szorgalmazza a reklámadót
    
Novák Előd (Jobbik) arról beszélt, hogy pártja régóta szorgalmazza a reklámadó bevezetését a multicégekre kivetve, a Jobbik "a szennyező fizet elve alapján" a kulturális környezetszennyezés költségeit akarta az érintettekkel megfizettetni.

Közölte, a kormánypárt jelenlegi javaslata számos ponton különbözik az elképzeléseiktől, amely a médiaszolgáltatókra vonatkozva meghatározott a társadalmilag hasznos tartalmakat - ezeket semmilyen vagy alacsony adókulccsal adóztatták volna - , míg a kevésbé értékeseket magasabb adókulccsal büntette volna. Nemcsak bevételhez juthatna a költségvetés, hanem egyfajta tartalomszabályozás is elvárható lenne egy olyan reklámadótól, amit a Jobbik vezetne be - szögezte le.

Az ellenzéki képviselő szerint "a magyar nemzet kulturális szabadságharcának része a kereskedelmi médiumok, főként a két nagy tévétársaság megregulázása". Úgy folytatta, Magyarországról való kivonulásuk komoly eredmény volna, mert utat nyitna a színvonalas televíziós szórakoztatásnak, többek között "a történelmi magyar játékfilmek, sorozatok gyártása előtt".

Novák Előd szerint az ellenzék balliberális pártjainak tiltakozása azt jelenti, hogy szerintük ismét a tűrőképességük határán álló magyar embereket kellene megszorítani. A Jobbik annyi könnyítést adna, hogy "a társadalmilag hasznos világképet" közvetítő reklám - ha egy joghurtreklám nem egykézést, hanem nagycsaládot mutat be - mentesülne az adó alól - közölte.

eszélt arról is, módosító indítványban kezdeményezték, hogy a reklámadóból befolyó bevételt ingyenes internet bevezetésére fordítsák. A kormány által megjelölt célt, az iskolafejlesztést, demagógnak nevezte, mert szerint a reklámadóból befolyó összeg csepp a tengerben.

Ogy - 10:18 - L. Simon László: az igazságos közteherviselés része a reklámadó -


Az igazságos közteherviselés része lesz a reklámadó - mondta L. Simon László fideszes képviselő az általa benyújtott törvényjavaslat összevont vitájában szerdán az Országgyűlésben.

Kijelentette: a javaslat nem csorbítja a sajtószabadságot, a kormány iránt leginkább kritikus médiumok nem is fognak reklámadót fizetni. Magyarországon sajtószabadság van, és amíg a Fidesz-KDNP kormányoz, az is marad - mondta L. Simon László, aki szerint a sajtószabadságot nem a kormány veszélyezteti, hanem azoknak a tulajdonosoknak az érdeke, amely a közteherviseléssel és közérdekkel is hajlandó szembe menni.

Rámutatott: a reklámadó bevezetése műsorokat, munkahelyeket nem veszélyeztet, lehetőséget ad ugyanakkor a reklámpiac 20-25 százalékot lefölöző web2-es felületek megadóztatásának előkészítésére.  

Ismertetése szerint az indítvány a reklámok közzétételével, a reklámszolgáltatások nyújtásával kapcsolatos új forgalmi fogyasztási jellegű adót irányoz elő. Nem a jövedelmet akarják megadóztatni, hanem a médiaszolgáltatók egy speciális bevételét, és azt is progresszív módon. Figyelembe veszik, hogy a véleményszabadságot és pluralizmust szolgáló orgánumok ne legyenek vesztesei ennek az adónak - jelezte, hozzátéve: a média minőségi irányba történő eltolását tartották szem előtt. Felidézte, hogy az elmúlt héten világossá tette: a legócskább és színvonaltalanabb bulvárműsorok bizonyos kereskedelmi médiumokban nem képezik a sajtószabadság részét.

Kifejtette: a félmilliárd forintot meg nem haladó reklámbevétel esetén nulla százalék a kulcs, a félmilliárd és ötmilliárd forint közötti összegnél egy százalék, az ötmilliárd és tízmilliárd között tíz százalék, tíz és tizenöt milliárd között húsz százalék, tizenöt és húszmilliárd között harminc százalék, húsz milliárd felett pedig negyven százalék.

L. Simon László megerősítette, hogy a reklámadóból 8-10 milliárdos bevételre számítanak, ha jelen formájában fogadják el a javaslatot. Szavai szerint ez egy jelentős tétel a költségvetésben, amit alapvetően oktatási célokra terveznek fordítani. Azt mondta, olyan pusztítást végez az ifjúság körében néhány médium, amit nem árt ellensúlyozni.

Jelezte: a Fidesz-frakció a reklámadóról szóló indítvány benyújtását és elfogadását is egyhangúlag támogatta, s felméréseik szerint a társadalom széles rétegei is támogatják ezt az adónemet.

Utalt arra, hogy a javaslat nagy vitát váltott ki, szerinte ezt azonban nem a politika generálja, és nem a politikusok vállaltak ebben oroszlánrészt, hanem azok a médiaszolgáltatók, amelyek nagy cégek tulajdonosaik és féltik a bevételeiket, a jövedelmüket. Azt szeretnék, hogy az adórendszer átalakítását érintő kormányzati elképzelés őket ne érintse, és a közteherviselésből ilyen módon nem kívánnak részt vállalni - mutatott rá. Egy olyan országban, ahol pluszterhet vállalnak a bankok, telekommunikációs cégek, és a közműszolgáltatók is, egy ilyen pluszteher a hihetetlen nagy erőt képviselő médiumok számára vállalható kell, hogy legyen - tette hozzá.

Leszögezte:  kitartanak az álláspontjuk mellett, és a Fidesz egyértelműen úgy gondolkodik Magyarország következő éveinek adórendszeréről, hogy abban az ilyen típusú forgalmi adóknak helye van, valamint minél nagyobb szerepet kell vállalnia közteherviselésből azoknak, akik jelentős jövedelmekhez jutnak.

Emlékeztetett arra, hogy ez a kérdés folyamatosan napirenden volt az elmúlt másfél évtizedben, először 2000-ben fogalmazódott meg, 2008-ban a szakszervezetek is javasolták a bevezetését, 2013-ban az Országos Érdekegyeztető Tanácsa indítványozta. Nem egy olyan kérdés, amit most hoztak elő - jegyezte meg, hozzátéve: az előző ciklusban egyértelművé tették, hogy egy ilyen típusú adót be kívánnak vezetni. Jelezte: a 2015-ös költségvetés tervezésénél már számolni tudnak ezzel a bevétellel, illetve már idén is lesz befizetés.  

Szólt arról, egyéni képviselői indítványról van szó, így érthetően azt a típusú egyeztetést nem tudták végigvinni, ami a kormánytól más esetben elvárható. Szerinte az elmúlt egy hétben nem arról szólt a vita, amit a törvényjavaslat tartalmaz, azaz hogyan néz ki a reklámpiac szerkezete, hogyan van benne az intézményesített korrupció lehetősége, s, hogy a 200 milliárdos reklámtortából egyre nagyobb mértékben áramlik ki adózás nélkül többségében amerikai tulajdonú internetes nagyvállalatokhoz a magyar adófizetők által "megtermelt" reklámkiadás.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a kormány támogatásáról biztosította a javaslatot. Kiemelte: világos a cél, általa bevételhez jut a költségvetés. Megerősítette a 8-10 milliárd forint nem kevés, ez egy komoly tétel. A tervezett adónem jól illeszkedik az adórendszer átalakításába, nincs olyan gazdasági, adópolitikai indok amely ellene szólna.

Az Országgyűlés plenáris ülése június 11-én. Fotó: MTI (galéria)

OGY - Krónika 1. rész - 09:49 - KDNP: a külföldi elemzők is elismerik a magyar emberek teljesítményét

Hargitai János (KDNP) a napokban ismertetett elemzői várakozásokkal összefüggésben beszélt arról, hogy 2010-ben második Orbán-kormány tragikus örökségét volt kénytelen átvenni a gazdaságpolitikában. Mint mondta, a kormány nem akarta folytatni a szocialisták által megkezdett utat, amely az IMF-hitelekre épült, helyette szektorális különadókat vezetett be, mindent megtett a nagy rendszerek átalakításáért, ezzel konszolidálta a költségvetést, tartotta a hiánycélt. Hozzátette: a belső kereslet élénkítésére is képesek voltak a pedagógusok béremelésével és a rezsicsökkentéssel.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter válaszában azt mondta, hogy a 3,5 százalékos növekedéssel dobogós helyen van Magyarország Európában, recesszióban lévő országból növekedő ország lett 2013 végére.

Feladatként jelölte meg a gazdasági növekedés stabilizálását. Megjegyezte, hogy az adósság szintje átmenetileg változhat, mert februárban államkötvényeket bocsátottak ki, de az adósság az év vége felé csökkenni fog. Célként jelölte meg a teljes foglalkoztatottság elérését, amely szerinte akkor valósulhat meg, ha négymillió felett van a munkavállalók száma, a munkanélkülieké pedig négy százalék alatt.

LMP: a jövő generáció költségén élvezzük a jelent

Schmuck Erzsébet (LMP) az atomenergia kockázataira hívta fel a figyelmet, azt mondta, az atomerőművek lebontásának és mentesítésének költsége a jövő generációt terheli. Véleménye szerint sokan próbálják a megújuló energiákat költségesnek és nem versenyképesnek beállítani, de a ma politikusa nem számol a jövőre áthárított költségekkel. Mi a jövő generáció költségén élvezzük a jelent - fogalmazott. Az ellenzéki politikus szerint nem az atom- és a fosszilis erőművek között kell választani, hanem az összes rendelkezésre álló energiafajta között, és a jövő generációkat legkevésbé megterhelő megoldást kell választani.

Varga Mihály szerint a következő generációkért érzett felelősség közös a képviselők között. Felidézte a 2009-es országgyűlési határozatot, amely az energiastratégiában a megújuló, a nukleáris és a fosszilis energia egyensúlyára helyezi a hangsúlyt. A miniszter közölte, nehezen tudnának versenyképes gazdaságot elképzelni a paksi blokkok nélkül; az erőmű bővítése hozzájárul a gazdaság versenyképességéhez és a munkahelyek számának növekedéséhez, amiatt az államadósság növekedése csak átmeneti lesz.

A miniszter hozzátette, az atomenergiának jelentős társadalmi támogatottsága van Magyarországon, a lakosság kétharmada-háromnegyede támogatja az erőmű bővítését.

Jobbik: jogszerűek voltak a lehallgatások?

Mirkóczki Ádám (Jobbik) a lehallgatási botrány újabb fejleményéről szólva arról beszélt, hogy a Vodafone telefonos adatokat adott át kormányoknak, Magyarországon tavaly 76 ezer ilyen adatszolgáltatás történt. Összehasonlítva más európai országokkal Franciaországban 3, Belgiumban 2, Írországban 4100, Portugáliában 28 ezer, Spanyolországban 48 ezer ilyen adatszolgáltatás volt - ismertette. Az ellenzéki képviselő azt tudakolta, jogszerűek voltak-e ezek a lehallgatások, megfigyelések.

Pintér Sándor belügyminiszter válaszában kijelentette, hogy a kormány saját használatra, engedély nélkül, törvénytelenül soha semmilyen adatot egyetlenegy szolgáltatótól sem kért be. Magyarázata szerint Magyarországon olyan a szabályozás, hogy van olyan adat, amit át kell adni kérésre a szolgáltatónak, és van olyan, amely külső engedélyhez kötött. A bűnüldöző szervek, illetve bűncselekmény esetén az államvédelmi szervek is a bírói utat választják, egyéb területeken, így a kémelhárítás esetén az igazságügy-miniszter ad engedélyt az információszerzésre - fejtette ki.

Hozzátette: azokban az esetekben, amikor nem kell külön engedély, azt nézik, hogy milyen számokat hívtak az adott telefonról, de a számokat nem tudják emberekhez kötni. Pintér Sándor szerint ebben a 76 ezer adatban lehet, hogy telefonszám, lehet, hogy helymeghatározás van. Mint mondta, a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén pontos számokat tud mondani arról, hány embert, milyen célból, kinek az engedélye alapján, milyen eredménnyel hallgattak le.

Fidesz: Magyarország jobban teljesít

Bánki Erik (Fidesz) véleménye szerint az elmúlt hónapok gazdasági eredményei is alátámasztják, hogy Magyarország jobban teljesít és jó eséllyel várhatja, hogy Európa éltanulója marad.

Szerinte a megszokottól eltérő eszközöket használó válságkezelő modell igazolta önmagát, létezik magyar modell. Felidézte, hogy 2014 első negyedévében 3,2 százalékkal nőtt a gazdaság az előző év azonos időszakához képest, ezzel pedig az unió éltanulói lett az ország. Kitért arra, hogy ma 375 ezerrel többen dolgoznak, mint négy éve, és reálisnak nevezte az új kormány teljes foglalkoztatásra vonatkozó célkitűzését.

Varga Mihály miniszter is úgy értékelte, hogy ezek a teljesítmények európai mércével is kiemelkedőek, Magyarország négy év alatt összesítve magasabb növekedést ért el, mint az EU tagállamai. Felhívta a figyelmet a növekvő ipari termelésre, a kiskereskedelmi forgalom bővülésére, az EU-átlaghoz képest alacsonyabb munkanélküliségre. Megszűnt a pénzromlás a rezsicsökkentés eredményeként, defláció van - mondta.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lassan nő a házasságkötések száma Magyarországon

Tavaly 8,4 százalékkal kevesebben váltak el, mint az előző évben - írta a KSH. Tovább olvasom