Délmagyar logó

2017. 08. 21. hétfő - Sámuel, Hajna 14°C | 24°C Még több cikk.

OGY - MSZP: a kormány saját céljaira használná a polgárok adatait

A médiaszabályozás módosításának részletes vitája után a távközlési adóról, valamint a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosításáról tárgyalt a Ház, a keddi ülésen.
20:02 - A szélsőségesség elleni fellépésről szóló szocialista határozati javaslat részletes vitájával, valamint a kormány egészségügyi salátatörvényének általános vitájával ért véget az Országgyűlés keddi ülésnapja.

Jobbik: a magyargyűlölet ellen kell fellépni

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) azt mondta, véleményük szerint az elharapózott magyargyűlölet és az elmúlt 22 év "politikusbűnözését" tagadók ellen kellene fellépni. A képviselő azt is kijelentette, hogy az idegenellenes és az idegengyűlölő nem ugyanazt jelenti.

Zagyva György Gyula szerint egyértelművé vált, az MSZP nem tudja megszokni, hogy a Jobbik a Parlamentbe került, és a rájuk szavazók "nagyjából" úgy gondolkodnak, mint a képviselők. Szerinte az, amit a szocialisták leírtak az egy ugandai parlamentbe való, mert ott alkalmaznak ilyen kettős mércét. Az egyik pártnak mindent lehet, a másiknak semmit - fűzte hozzá.

Elmondása szerint a Gaudi-Nagy Tamással közösen beadott módosító javaslatuk görbe tükör, rá akartak világítani Steiner Pál beadványának abszurditására. A jobbikos képviselők beadványukban azt javasolják, hogy a rasszista, antiszemita, idegenellenes és iszlamofób tevékenység helyett egyebek között a magyargyűlölő, a vallásellenes és istentagadó, egyetemes emberi értékeket romboló, homoszexuális és más kirívóan közösségellenes devianciákat reklámozó, antiszociális viselkedésről rendelkezzen a bizottság.

Az Országgyűlés május 15-ei plenáris ülése. Fotó: MTI (galéria)

MSZP: nem csak a szocialisták ügye ez

Harangozó Gábor szerint nem csak az MSZP ügyéről van szó, egy Európa tanácsi határozatból vették át a javaslatot, és ezt akkor a Fideszes képviselők is támogatták. Szerinte a pártok közös ügyének kell lennie a szélsőségesség megnyilvánulásainak visszaszorítása.

A képviselő úgy vélte, ha a Jobbik szerint abszurd a javaslat, akkor beigazolódik, hogy a Jobbik a gyűlöletkeltésre akar politikát építeni.

Steiner Pál a vita után sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a kormány képviselője nem ismertette álláspontját az ügyben. Az elnöklő Jakab István ezt követően lezárta a részletes vitát.

Folytatták az egészségügyi salátatörvény általános vitáját

A képviselők utolsó napirendi pontként folytatták az egészségügyi salátatörvény általános vitáját. Puskás Tivadar, a KDNP vezérszónoka azt mondta, nem a legelegánsabb, de szükséges törvényről van szó, mert az egészségügyi rendszer átalakul, és ennek szabálykörnyezetét is meg kell teremteni. Hozzátette, nehéz lesz az átalakítás, mert működés közben kell elvégezni.

Elmondása szerint elvárás, hogy az átalakítás törvényes legyen, megőrizzék a folyamatban a rendszer működőképességét, illetve javítsák, hatékonyabbá tegyék az ellátást. A cél, hogy az ágazati munkajogi szabályokat megváltoztassák, a strukturális átalakítás során pedig a törvényes keretet biztosítsák.

A Fideszes Ódor Ferenc a fizetésemelésekre tért ki részletesebben. Ismertetése szerint 2012 január 1-ig visszamenőleg a bruttó 350 ezer forintnál kevesebbet keresők 65.00 forint támogatást kapnak, de a 450 ezret keresők is 10 ezer forintos kiegészítést kaphatnak.

Kiss Sándor, a Jobbik padsoraiból több kritikát is megfogalmazott, így a 150 százalékos büntetéssel kapcsolatban is, amelyet a jogosulatlanul igénybe vett támogatás után kell fizetni. Szerinte az orvosokban ezután félelem alakulhat ki, hogy mi az a gyógyszer, vagy segédeszköz, amit felírhat, ezért az orvosokat tájékoztatni kell.

Hozzátette: érződik a "fiskális nyomás" a salátatörvényen, ez több paragrafusban is tetten érhető, így abban is, hogy az államháztartásért felelős miniszter megvétózhatja, hogy az egészségbiztosító milyen kezeléseket, gyógyszereket támogat.

Kovács Tibor (MSZP) szerint az "elmúlt nyolcévezés" rosszat tett a javaslatnak, és elmaradt a társadalmi egyeztetés. Ennek megléte esetén ugyanis a képviselő szerint több hibát is el lehetett volna kerülni.

Kifogásolta a képviselő azt is, hogy nem mutatták be reálisan a béremelést, mivel az a dolgozók 50 százalékát sem érinti, a bérfejlesztés forrása pedig nincs benne a költségvetésben.

Az ülést vezető Jakab István lezárta az általános vitát, Szócska Miklós egészségügyi államtitkár ezt megelőzően zárszavában azt mondta, megfontolják az ellenzéki módosító javaslatokat.

Jakab István ezt követően - Magyar Zoltán jobbikos képviselő napirend utáni felszólalása után - bezárta az ülésnapot. Az Országgyűlés szerdán folytatja munkáját, egyebek mellett az új Büntető törvénykönyv (Btk.) általános vitájával.

18:12 - A szakképzési és a sporttörvény, majd a kisajátításról szóló jogszabály módosításának, illetve a szélsőségesség, a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái elleni határozott fellépésről szóló határozati javaslat részletes vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülése.

Szakképzési törvény módosítása

Sós Tamás (MSZP) arról beszélt, hogy szerinte komoly szemléletbeli különbségek vannak a kormánypártok és az ellenzék között. A kormánypártok ugyanis rövidtávú szempontokat helyeznek előtérbe a fiatalok és rajtuk keresztül az ország érdekeivel szemben - tette hozzá. Az MSZP szerint ugyanakkor nem a í70-es évek nagyüzemi képzésére van szükség, hanem minőségi szakképzésre.

Ráadásul Sós Tamás szerint a kormány alapvető munkákat nem végzett el, mint például a különböző szakképzések képzési idejének meghatározása.

Frakciótársa, Gúr Nándor kifogásolta, hogy forrásokat von ki a kormányzat a szakképzésből, ezzel szemben szerinte minél hosszabb tanulási lehetőséget kellene itt biztosítani, hiszen a szakképzés támogatása a szegényebbeknek nyújt segítséget.

Az ülésen elnöklő Ujhelyi István a részletes vitát lezárta.

Sporttörvény módosítása - az ellenzékiek a gyermekeket védték felszólalásaikban

A szocialista Pál Béla azt tartotta célszerűnek, hogy 14. életévét be nem töltött sportolóval ne lehessen szerződést kötni, a 14 és 18 év közöttiekkel pedig csak a törvényes képviselő írásbeli beleegyezésével.

Szilágyi György (Jobbik) szerint a javaslat erre vonatkozó része nem illeszkedik a magyar jogrendbe, hiszen aszerint cselekvőképtelen a 14 év alatti fiatal, így kizárt hogy szerződést írhasson alá.

Újhelyi István levezető elnök a részletes vitát lezárta.

Az Országgyűlés május 15-ei plenáris ülése. Fotó: MTI (galéria)

A kisajátításról szóló törvény szövegét egyszerűsítené az MSZP

A kisajátításról szóló törvény részletes vitájára áttérve Lamperth Mónika (MSZP) hangsúlyozta, már az általános vita során kiderült, hogy a törvénymódosítás szándékával a különböző politikai oldalon ülők egyetértenek.

A módosító indítványokat részletezve arra hívta fel a figyelmet, hogy az MSZP egyszerűsítené a szöveget. Eszerint a közigazgatási határozatot a bíróság megváltoztathatja, ha a per a kártalanítás tekintetében folyik.

A beterjesztő Tarnai Richárd az elhangzottakra válaszolva elmondta, hogy három módosító indítvány érkezett, amelyek mindegyike ugyanabba az irányba mutat.

Újhelyi István levezető elnök a részletes vitát lezárta.

MSZP: a kormány saját céljaira használná a polgárok adatait

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény módosítása kapcsán Lamperth Mónika (MSZP) pártja azon meglátását hangsúlyozta, amely szerint a kormány úgy akar hozzájutni a polgárok adataihoz, hogy azokat saját politikai céljaira is használhassa. A politikus azt mondta, ezt a gyanúsítást oldani lehetne azzal, ha befogadnák módosító javaslataikat, amelyek garanciát adnak arra, hogy ezt a kabinet csak korlátok között juthasson az adatokhoz. Javaslataik szerint, ha a polgárokat személyre szólóan tájékoztatja a kormány, akkor az adatkezelés során biztosítani kell az érintett jogát a személyes adatainak védelméhez. A garanciák között említette azt, amelyik alapján a kapcsolatfelvétel során írásban tájékoztatni kellene az érintetett, hogy a megkereső milyen forrásból szerezte az adatokat. Hozzátette, biztosítani kell azt is, hogy az állampolgárok az együttműködést bármikor megtagadhassák.

Kiss Sándor (Jobbik) azt mondta, hogy a törvénymódosítás már a választási kampányra való felkészülés része. Kérte, hogy Lamperth Mónika által említett javaslat mellett azt a jobbikos felvetést is vegyék figyelembe, amely szerint az adatokat maximum kilencven napig lehessen kezelni.

A vitában elhangzottakra reagálva az előterjesztő Koszorús László (Fidesz) azt mondta, hogy habár eltérő kodifikációs megoldást alkalmazva, de a Lamperth Mónika által említett módosítót már tartalmazza a javaslat. A Jobbikos módosításra áttérve közölte, hogy lényegét tekintve azt is szerepel a szövegben.

Az etikai bizottság felállítását szorgalmazta az MSZP

Az előterjesztők ellenzik azt a módosító javaslatot, amely szerint a parlament nem hoz létre egy etikai állandó bizottságot, mondta a szélsőségesség, a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái elleni határozott fellépésről szóló határozati javaslat részletes vitájában az indítványt jegyzők nevében felszólaló szocialista Steiner Pál.

A képviselő hangsúlyozta, hogy az eredeti javaslat azt a felelősséget vállalta volna fel, hogy az Országgyűlés képviselőiből alkotott állandó etikai bizottság minősítse és szankcionálja a képviselőknek ez ilyen tárgykörökben tanúsított magatartását.

Egyetértett viszont azzal a módosítóval, amelyik határozottabban írná körül a nemi identitáson alapuló megkülönböztetés tilalmát.

Külön kitért a jobbikos Zagyva György Gyula és Gaudi-Nagy Tamás felvetésére, amelyet úgy jellemzett, hogy az mind szellemében, mind indoklásában olyan elemeket tüntet fel, amelyek éppen az etikai bizottság létrehozását indokolják. Ennek kapcsán kijelentette, hogy a parlamentben példálózó jelleggel sem lehet cigánybűnözésről beszélni. Azt külön hangsúlyozta, hogy aki nem látja, hogy milyen veszélyes a XXI. században az antiszemita nézetekkel játszani, az helyes ha szembenéz a demokratikus erkölcsi felfogású állampolgárok megvetésével.

14:15 - A médiaszabályozás módosításának részletes vitája után a távközlési adóról, valamint a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosításáról tárgyalt a Ház, a keddi ülésen. A képviselők további napirendi pontként a szakképzési törvény részletes vitájával folytatták a munkát.

Médiaszabályozás-módosítás - Fidesz: cél az EU-s irányelvek alkalmazása

Kiss Attila (Fidesz) a médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslattal kapcsolatban az európai uniós irányelvek alkalmazását, a nemzetközi kötelezettségeknek való megfelelést emelte ki.

A frekvenciapályázatokat érintő ellenzéki kritikákra azt válaszolta: a kormányoldal célja a pontos, körültekintő, garanciális szabályozás. A szabályoknak világosaknak kell lenniük a médiapluralizmus elősegítése érdekében is - mondta.

Fontos célkitűzésnek nevezte a politikus a hallássérültek jogainak biztosítását is.

A szintén fideszes Tapolczai Gergely óriási előrelépésnek tartotta azt a módosítást, amely a műsorok feliratozását több műsortípusra is előírja, így a jövőben sportműsorokat vagy időjárás-jelentést is követhetnek feliratozva a hallássérültek.

A Jobbik a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét kérte számon
A jobbikos Novák Előd azt kifogásolta, hogy számos hírműsorban nem teljesítik a kiegyensúlyozottság követelményét akkor, amikor a Jobbikot nem társadalmi súlyának megfelelően szerepeltetik, ennek ellenére a hatóság ezt nem szankcionálja. Azt javasolta, hogy a hírműsorok a jövőben 5 százalékban határon túli hírekről számoljanak be.

A részletes vita lezárását követően Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár arra kérte a politikusokat: tárgyszerűen érveljenek, a sajtót érintő problémáikkal pedig a kormánytól független médiahatósághoz forduljanak.

A távközlési adó módosítása - Jobbik: a gazdaságot fékező adókat vezet be a kormány

A jobbikos Volner János a részletes vitában azt vetette fel, hogy a távközlési adót a szolgáltatók át fogják terhelni a lakosságra. Szerinte a kabinet olyan adókat vet ki, amelyekkel fékezi a gazdaságot.

Az ülésen elnöklő Jakab István a részletes vitát, majd az alaptörvény első módosításának részletes vitáját is lezárta.

A nemzeti bankról szóló törvény módosítása

MSZP: az előterjesztés kiválthatja a nemzetközi szervezetek nemtetszését
Kovács Tibor szocialista képviselő kifogásolta, hogy bár az Európai Unió nem tartja a jogrendjébe illeszkedőnek a benyújtott javaslatot sem, ennek ellenére az ellenzék nem támogatta a pártja korrekciós javaslatait.

Tukacs István arról beszélt, azért van szükség a változtatásra, mert világossá vált a kormányzat számára, hogy korrigálni kell a törvényt. Indítványaikkal szellemében igyekeznek helyre tenni a javaslattal összefüggésben felmerült hibákat - emelte ki.

További felszólaló a vitában nem volt, így az elnöklő Balczó Zoltán közölte, hogy a módosító indítványokról később szavaznak majd.

Költségvetés módosítása

Pesti Imre (Fidesz) előterjesztői zárszavában felidézte: a múlt héten benyújtott indítvány alapján kormányhivatalokhoz új elemként kerülne a szabálysértési feladatok ellátása. A javaslat szerint mintegy 350 szabálysértési dolgozó a feladatot a kormányhivataloknál látja el a jövőben, és a szükséges forrásokról rendelkezik az indítvány. Ugyanakkor nem csak pusztán átvételről lenne szó, hanem jelentős fejlesztés és költséghatékony működés is megvalósulhat meg. Erre vonatkozóan tett Tarnai Richárd (KDNP) módosító indítványt - folytatta - amely további forrásokat csoportosítana át, oly módon, hogy a központi költségvetés egyenlege nem változna. Ennek fedezetét a költséghatékony működés fogja biztosítani - jelezte a kormánypárti politikus, aki az indítvány támogatását kérte.

A módosító indítványokról következő ülésen döntenek a képviselők.

Szakképzési törvény

Jobbik: elfogadhatatlan, hogy akár nulla legyen a közismereti tárgyak aránya

Dúró Dóra arról beszélt, hogy a közismereti tárgyak aránya akár nulla is lehetne a kormány indítványa alapján, ami teljességgel elfogadhatatlan. A felzárkóztatás a Híd program nem fogja megoldani - mondta. Azt is javasolta, hogy 10. osztálytól lehessen külső helyszínen megszervezni a gyakorlati oktatást, és a vonatkozó indítványuk támogatását kérte.

MSZP: szükség van megfelelő arányban a közismereti tárgyakra
Lamperth Mónika azt mondta, szükség van rá, hogy megfelelő arányban legyenek közismereti tárgyak. A 21. században Magyarországának az az érdeke, hogy magas színvonalú iparágakban tudjon fejlődni - hangoztatta.

LMP: szabályozni kell az elmélet és a gyakorlat arányát

Osztolykán Ágnes azt kérte: ne folyjanak bele újra abba, hogy a köznevelésben hogyan és milyen hibák történtek. Utalva a szakképzés idő csökkentésére, azt mondta, "elbukták a négy évet háromra", és ha már ez így van, a gyakorlat és az elmélet arányát szabályozni kell valamilyen módon. Jelezte: vonatkozó indítványát a szakbizottság is támogatta.

12:51 - A legkiszolgáltatottabb munkavállalóknak nevezte az egészségügyben dolgozókat az LMP vezérszónoka az egészségügyi dolgozók anyagi helyzetét rendező törvénycsomag keddi általános vitájában, a parlamentben. A javaslat tárgyalása után a képviselők a médiaszabályozás módosításának részletes vitáját folytatták le. Az MSZP a Klubrádió bezárását olvassa ki a javaslatból.

LMP: az egészségügyi dolgozók a legkiszolgáltatottabbak

A legkiszolgáltatottabb munkavállalóknak nevezte az egészségügyben dolgozókat az LMP vezérszónoka az egészségügyi dolgozók anyagi helyzetét rendező törvénycsomag általános vitájában. Szilágyi László arra hívta fel a figyelmet, hogy míg Svájcban egy jól képzett ápoló több mint egymillió forintot keres, Ausztriában pedig 300-500 ezer forintot, addig Magyarországon 80-90 ezret. Megjegyezte, természetesen a svájci bérszínvonalat nem lehetne fenntartani Magyarországon, de a magyar fizetések megalázóan alacsonyak. Nincs perspektíva az ágazatban, életpályamodellre lenne szükség - hangsúlyozta.

Szilágyi László szerint krónikus a szakemberhiány az egészségügyben, ezért egyre nehezebb megszervezni a napi ellátást. Az ellenzéki politikus az egészségügyben létező, ám betöltetlen státuszok feltöltését szorgalmazta, amivel az ellátásbiztonság is biztosítva lenne.

Kritizálta a dolgozók pihenőidejének általa vélelmezett megsértését, üdvözölte ugyanakkor a gyógyszerhamisítás elleni jogharmonizációt.
Összegzése szerint az alapellátást kellett volna megerősíteni a kórház-államosítás helyett.

A törvényjavaslat általános vitáját az ülés levezető elnöke, Jakab István elnapolta, az a keddi ülésnap végén folytatódik.

Médiaszabályozás-módosítás - MSZP: az újságíróknak ne kelljen kiadniuk informátorukat!

A médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslat részletes vitájában a szocialista Mandur László közölte: pártja azt javasolja, hogy a tartalomszolgáltatók és a velük jogviszonyban álló újságírók tanúvallomása ne legyen kényszeríthető, és ne kelljen kiadniuk informátoruk kilétét. Indítványukat azzal magyarázta, hogy a tényfeltáró újságírás egyik leglényegibb eleme, hogy az információt adót ne érhesse retorzió az esetleges visszaélések nyilvánosságra kerülése miatt. A sajtót megilleti az a védelem, amely nélkül az oknyomozó újságírás ellehetetlenülne - figyelmeztetett.

Mandur László szavait azzal zárta, hogy módosító javaslatuk nemcsak a médiaszabadság, hanem a társadalmi hasznosság szempontjából is megérdemli a támogatást.

Frakciótársa, Lamperth Mónika egyebek mellett "a Közgép körüli egyre nagyobb érdeklődéssel" indokolta az informátor védettségének szükségességét.

Jobbik: értelmetlenné vált a média- és hírközlési biztos posztja

A jobbikos Novák Előd szerint értelmetlenné vált a média- és hírközlési biztos posztja, ezért az intézményt kivenné a törvényből. Ha ez mégsem történne meg, az ellenzéki politikus azt javasolja, hogy a biztos elnevezéséből vegyék ki a média szót, és csak hírközlési biztos legyen, hiszen többé médiaszolgáltatási és sajtótermékügyekben nem járhat el.

Novák Előd kifogásolta azt is, hogy a kormányoldal szerinte el akarja törölni a médiatanácsnak a kiegyensúlyozott tájékoztatás vizsgálatára vonatkozó kötelezettségét.

Utóbbira reagálva a fideszes Menczer Erzsébet azt mondta, csak jogtechnikai okokból kerül ki ez a kötelezettség a médiatanács jogköréből, mert ez a vizsgálati hatáskör két másik helyen is megjelenik a jogszabályban.
Novák Előd ezt hamis illúziónak nevezte.

MSZP: visszamenőleges rendelkezést akarnak hozni a Klubrádió bezárásáról

Az MSZP-s Mandur László és frakciótársa, Lendvai Ildikó szerint a Fidesz a benyújtott módosító indítványaival be akarja záratni a Klubrádiót.

Mandur László egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy szerinte a Fidesz által benyújtott több módosító indítvány is házszabályellenes, azok ugyanis nem kapcsolódnak a kormány által benyújtott törvénymódosító javaslathoz. Ezért - folytatta - a kulturális és sajtóbizottságnak úgy kellett volna döntenie, hogy ezekről tárgyalni sem lehet.

"Palira vettek minket" - fogalmazott, amit azzal magyarázott, hogy egy komoly precedenst lát a törvényben, mert egy általános szabályt készül alkotni a kormányoldal egy speciális esetre, a Klubrádió ügyére. Ahhoz teremt jogszabályi hátteret a Fidesz, hogy a hatóság azt csináljon, amit akar, ne kelljen végrehajtania a bírósági ítéletet - mondta, megjegyezve: "visszamenőleges hatállyal bíró rendelkezést hoznak arra, hogy akkor zárjuk be a Klubrádiót, amikor csak akarjuk".

A szintén szocialista Lendvai Ildikó gyávának, sunyinak, törvénytelennek és igazságtalannak nevezte a Fidesz módosító javaslatait, amelyekkel szerinte nem az a fő baj, hogy házszabályellenesek, hanem az, hogy "hülyének néznek nemcsak minket - ezt viseljük -, hanem az Európa Tanácsot is". "Önök megcsinálták a lex Klubrádiót visszamenőleges hatállyal" - mondta, hozzátéve, hogy szerinte a médiatanács is erre a módosító indítványra várt.
Összegzése szerint három védőfalat emelnek az igazságszolgáltatás Klubrádióval kapcsolatos döntésének végrehajtása elé.

Menczer Erzsébet (Fidesz) közölte, ha az alkotmányügyi bizottság házszabályellenesnek tartja módosító indítványaikat, visszavonják azokat.

11:57 - A kormány szerint érdemben rendezi az egészségügyi dolgozók anyagi helyzetét az egészségügyi törvénycsomag, amelynek általános vitáját kedden kezdte meg az Országgyűlés. A Fidesz az elmúlt tíz év legkiemelkedőbb bérrendezéséről beszélt, az MSZP ugyanakkor kérdésesnek tartotta a bérrendezés forrását és arányait, a Jobbik pedig úgy vélte, "tűzoltásra sem elég" a bérfejlesztés.


Halász János: érdemben rendezi az egészségügyi dolgozók anyagi helyzetét az egészségügyi törvénycsomag

Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára expozéjában azt mondta: a javaslatcsomag összesen kilenc törvény módosítását tartalmazza. Megszokottnak nevezte, hogy egy olyan egészségügyi tárgyú törvényjavaslat kerül az Országgyűlés elé, amely az ágazat működését átfogóan szabályozza, de ezt nem egyszeri, "drámai" változtatásokkal, hanem lépésről-lépésre, a szakmai és betegszervezetekkel folyamatos együttműködésben kívánják elérni.

Az államtitkár az egészségügyi salátatörvénynek nevezett előterjesztés legfontosabb elemei között említette, hogy tartalmazza az egyszeri és beépülő béremelés részleteit, amelyet idén márciusban a kormány és szakmai szervezetek közösen dolgoztak ki.

Emellett a dolgozók önkéntes túlmunka-, ügyeleti és készenléti ügyeleti szabályozását egyszerűsítik, pontosítják. Az államtitkár szerint ugyanis a jogszabály jelenlegi formájában félreértelmezhető, visszaélésekre ad lehetőséget sok esetben a munkavállalók kárára.

Közös érdekünk, hogy egy "jól működő, színvonalas, hosszú távon fenntartható" egészségügyet hozzunk létre - fordult felszólalása végén a képviselőkhöz Halász János, azt kérve tőlük: érdemben vegyenek részt a parlamenti vitában és támogassák a javaslatot.

Vezérszónokok

Fidesz: a javaslat leghangsúlyosabb eleme a bérrendezés
Kovács József, a Fidesz vezérszónoka az előterjesztés leghangsúlyosabb elemének a bérrendezésre vonatkozó megállapodás törvényi szintre emelését nevezte. Szerinte az elmúlt tíz év legkiemelkedőbb bérrendezéséről, illetve a bérrendezés kezdetéről van szó. Ezzel a lépéssel megkezdtük egy adósság törlesztését, amellyel az ágazatban dolgozóknak, a társadalomnak és a betegeknek is tartozott a politika - tette hozzá.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a javaslat módosítja az ágazati munkajogi szabályozást, az egészségbiztosítást érintően pedig meghatározza azt is, hogy a jövőben csak olyan egészségügyi szolgáltatóval köthető finanszírozási szerződés, amely az átláthatósági kritériumoknak megfelel. Hangsúlyozta: módosítás meghatározza, hogy valós katasztrófa bekövetkezésekor, illetve intézményi működési zavar esetén ki jogosult az egészségügyi veszélyhelyzet kihirdetésre, valamit az egészségügyi dolgozók átcsoportosításának elrendelésére. Hozzátette: az előterjesztés pontosítja a fenntartó feladatait, illetve az állami fenntartásba kerülő intézmények körének jelentős bővülése folytán az állami fenntartásban levő egészségügyi intézmények fenntartói feladatainak megosztását.

MSZP: "mérgező uborkasaláta törvényről" van szó

Garai István Levente, az MSZP egyik vezérszónoka "mérgező uborkasaláta törvénynek" nevezte a javaslatot és arra hívta fel a figyelmet, hogy a javaslatban "újabb gestapós módszerek" járulnak hozzá az orvosok elüldözéséhez.

Ilyennek tartotta többek között a pihenőidő csökkentését, az ügyeleti és készenléti feladatok "megkavarását", a túlmunka díjazásának változásait, valamint azt is, hogy adott gyógyszer vagy gyógyászati segédeszköz kedvezményes rendeléséhez adott javaslat "megkifogásolása" esetén a társadalombiztosítási támogatás 150 százalékával akarják megbüntetni az érintett kollégákat.

Tukacs István, az MSZP másik vezérszónoka a bérkompenzációról azt mondta: az erre szánt 30 milliárd megléte kérdéses a költségvetésben, de a bérrendezés belső arányait sem tartják jónak, mert az az orvosokat részesíti előnyben a szakdolgozókkal szemben. Az egészségügyi intézmények fenntartásáról azt mondta: még mindig nem tudják mi a haszna az államosításnak az egészségügyi intézmények életében. A betegjogok ügyével kapcsolatban úgy vélte, nem hozzák jobb helyzetbe a mindig kiszolgáltatott betegeket. A katasztrófára való kirendeléssel kapcsolatban pedig úgy fogalmazott: a javaslatban az a félelem mutatkozik meg, hogy az orvosok és szakdolgozók távozása után lesznek olyan intézmények, amelyek nem tudják majd ellátni majd feladatukat.

Jobbik: a bérfejlesztés "tűzoltásra sem elég"

Gyenes Géza, a Jobbik egyik vezérszónoka arról beszélt, hogy a béremelés egyeztetése "sajátságosan" folyt az érdekképviseletekkel, hiszen a kormányzat csak a tárgyalások végén "bökte ki", hogy mekkora lesz az erre szánt összeg. Kérdésesnek tartotta a bérfejlesztés forrását és kifogásolta arányait is. Úgy fogalmazott: ez a bérfejlesztés "tűzoltásra sem elég", és nem egy jól felépített, lépcsőzetes rendszerben történik.

Az ellenzéki képviselő, aki a Magyar Orvosi Kamara Országos ügyviteli vezetője is, arról is beszélt, hogy hétfőn 28 orvos jó hírnévről szóló igazolását írta alá, ők nyilvánvalóan "elkívánkoznak", és azok a rezidensek vannak benne nagyobbrészt, "akik ezt a nagy béremelést látszólag kiharcolták, ilyen végeredménnyel".

Kiss Sándor, a Jobbik másik vezérszónoka a gyógyszerhamisítási EU-s irányelv átültetése kapcsán azt mondta: Magyarországnak biztonságos gyógyszerellátási rendszere van, ezért mindent el kell követni ennek a kiváltságos helyzetnek megőrzéséért. Aggályosnak tartotta ugyanakkor, hogy ezt a területet miniszteri rendelet szabályozza.

10:46 - A családok helyzetéről, a prágai V4-találkozóról, a román kormány magyar kisebbséget hátrányosan érintő intézkedéseire adott magyar válaszokról, illetve a marosvásárhelyi egyetem magyar karának ügyéről beszéltek a képviselők kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

MSZP: politikai korrekció szükséges a családpolitikában!

Varga László, az MSZP képviselője a családok nemzetközi világnapja alkalmából arról beszélt, a Fidesz-KDNP egyik legfontosabb választási ígérete az volt, hogy segít a családok helyzetén. Szerinte ugyanakkor az egykulcsos adó és családi adókedvezmény bevezetése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, két év elteltével a demográfiai adatok azt mutatják, hogy drasztikusan csökkent a születések száma.

Az ellenzéki képviselő szerint az a kérdés, hogy a kormány hajlandó-e politikai korrekcióra ezen a téren.

Soltész Miklós szociálpolitikáért felelős államtitkár válaszában azt hangsúlyozta, közelíteni kell a személetbeli különbségeket, mert különben négyévenként változik majd a családtámogatási rendszer és ez azonnal jelentkezik a gyermekvállalásban és a házasságkötések számában, míg a javuló tendenciák lassabban mutatkoznak meg.

Az államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy lelassult a népességfogyás és tavaly június óta nőtt a születések száma az előző év azonos időszakához képest. A kormány családokat támogató intézkedései közül kiemelte a családi adókedvezményt, a három éves gyes visszaállítását és a bölcsődei férőhelyek számának növelését.

KDNP: eredményes volt a prágai V4 találkozó

Habis László, a KDNP képviselője rendkívül eredményesnek minősítette a visegrádi országok parlamenti bizottságinak Prágában lezajlott együttes ülését. A kereszténydemokrata képviselő elmondta: a tanácskozáson beszámolt a magyar közigazgatási rendszer átalakításáról. Hozzátette azt is, hogy a találkozón szó volt az európai uniós alapok 2014-es reformjáról, amelynek kapcsán Magyarország leginkább a visegrádi országokat tartja természetes szövetségesének.

Jobbik: "szalondiplomácia" helyett határozott kiállást a határon túli magyarokért!

Szávay István jobbikos képviselő úgy ítélte meg, hogy "megalkuvó, puha és gyáva" diplomáciai gyakorlatot folytat a magyar kormány az erdélyi magyarságot ért jogsértések kapcsán.

A Romániában az elmúlt hetekben történtek közül hivatkozott a marosvásárhelyi orvosi egyetem ügyére, a magyar prefektusok leváltására, arra, hogy az elfogadtatni tervezett választási rendszer hátrányosan érinti a magyar képviseletet, hogy a regionalizációs törvény Székelyföldet nem kívánja önálló egységként elismerni, illetve arra, hogy a kisebbségi törvényből törölni akarják a kulturális autonómiára vonatkozó részeket.

Ezekre a magyar diplomácia Szávay István szerint nem kellő határozottsággal reagált. Eljutottunk ahhoz a szégyenhez, hogy a szocialisták határozottabban kiállnak az elcsatolt területeken élő magyarokért, mint önök - fordult a kormányhoz. Mint fogalmazott, a Nyugat-Európában megszokott "jófejkedő szalondiplomácia" itt Kelet-Közép-Európában nem működik, a kormánynak fel kell végre vennie a kesztyűt és határozottan ki kell állnia az elszakított magyarság érdekeiért.

Győri Enikő külügyi államtitkár reagálásában rögzítette, a magyar kormány - a nemzetpolitikáját illetően kezdetektől vallott - "ne bántsd a magyart" szlogenhez tartja magát, a kormány célja az, hogy az összmagyarság helyzete javuljon. Nincsenek gyors és olcsó sikerek, meg kell értük küzdeni - hangsúlyozta, nagy sikernek nevezve például a kettős állampolgárság lehetőségének megteremtését és a magyar uniós elnökség alatti közép-európai együttműködést. Mint mondta, rengeteg a probléma, de van egy partneri viszony, van együttműködés, ami nélkül számos fontos eredményről - például infrastrukturális projektekről, a kohéziós források fennmaradásáért való közös fellépésről - le kellene mondani. A konkrét ügyekben - folytatta az államtitkár - hangot adtak aggodalmaiknak, illetve nehezményezték azokat. Kijelentette egyúttal: ez a kormány nem fogadja el, hogy a határon túli magyar kisebbséget hecckampány érje. Lehetne rázni az öklünket, lehetne nagy szavakat puffogtatni, de ez biztos kudarc, ehelyett párbeszédre, elvhűségre és kitartásra van szükség - értékelte.

Fidesz: lesz-e Marosvásárhelyen magyar egyetem?

Lesz-e Marosvásárhelyen magyar egyetem, vagy sem? - címmel elmondott felszólalásában a fideszes Varga István egyebek között a magyar nyelv ottani megőrzése iránti aggodalmát fejezte ki. A magyar nyelv maga az elkötelezettség, a nyelv maga is erkölcs - idézte Csoóri Sándort a képviselő.
Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára - még a jobbikos felszólaló szavaira visszautalva - azt mondta, nem feltétlenül lesz valaki nemzetpolitikai elkötelezettsége erősebb attól, hogy kiabál, jó lenne egymást inkább meghallgatni ezen a téren.

Elismerte, hogy az elmúlt időszakban olyan, a Romániában élő magyarokat érintő problémák adódtak, amelyekhez hasonlóak évek óta nem voltak, ilyen például a prefektusok leváltása is. Ugyanakkor szerinte ez nem külügyi, hanem nemzetpolitikai kérdés. "Az új baloldali román kormány régóta nem látott magyarellenes intézkedéseket hozott" - mondta Rétvári Bence, aki szerint a marosvásárhelyi orvostudományi egyetem magyar karának ügyre egész Európának oda kell figyelnie. Megjegyezte, stratégiai fontosságú kérdés, hogy egy közösségben legyen olyan orvos, gyógyszerész, akikhez anyanyelvükön tudnak szólni a kezelésre várók. A magyar kormány ott lesz minden magyar mellett, a szerzett jogaikat nem érheti sérelem - zárta felszólalását az államtitkár.

Korábban

A képviselők a nap folyamán további tíz előterjesztés vitáját folytathatják, köztük a távközlési adóról és a médiaszolgáltatásokkal összefüggő törvénymódosításról szóló indítványokét, amelyeket a parlament így akár már pénteken el is fogadhat.

A Ház ülése reggel kilenc órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, ezt követően bocsáthatják részletes vitára a távközlési adóról és a médiaszolgáltatásokkal összefüggő törvénymódosításról szóló indítványokat.

A rövid határozathozatalok után elsőként az egyes egészségügyi tárgyú törvénymódosításokról szóló javaslatról kezdődik általános vita. Réthelyi Miklós leköszönt nemzeti erőforrás miniszter salátatörvény-javaslata az ágazat számos pontján hajtana végre változtatásokat, így megvalósulhat például a dolgozók visszamenőleges, illetve beépülő béremelése, továbbá egyszerűsödhet több szociális ellátás, köztük a táppénz elbírálása.

A nap további részében korábban tárgyalni kezdett előterjesztések vitái folytatódnak, így részletes vitát tartanak például a jegybanktörvény módosításáról, valamint a szélsőségesség elleni fellépésről szóló szocialista indítványról is.

Az Országgyűlés ülése szerdán, egyebek mellett az új Büntető törvénykönyv (Btk.) általános vitájával folytatódik.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kirepült az autójából - halálos baleset Szentkirályszabadján

A nagy sebességgel haladó autó árokba csúszott, többször megpördült, és végül fejtetőre állt.… Tovább olvasom