Délmagyar logó

2017. 02. 24. péntek - Mátyás 5°C | 12°C Még több cikk.

OGY - MSZP: miről tárgyal Orbán az orosz elnökkel?

A gázszállításról és a bankadóról is kérdeztek a képviselők a kormánytagokat az Országgyűlésben az azonnali kérdések során.
19:29 - Valamennyi parlamenti frakcióval rendelkező párt támogatásáról biztosította azt a keretegyezményt, amely az uniós tagországok és Mongólia közötti gazdasági szerepvállalást erősíti. A javaslat általános vitáját hétfő délután folytatta le az Országgyűlés.

A külgazdasági államtitkár a keretmegállapodás ratifikálását sürgette


Az Európai Unió és tagállamai, valamint Mongólia közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodás ratifikálását sürgette a külgazdasági államtitkár a kihirdetésről szóló javaslat expozéjában. Szabó László felidézte, hogy a keretmegállapodást 2013-ban írták alá a tagállamok képviselői. Az államtitkár előrelépésként értékelte a megállapodást az Unió kelet-ázsiai politikai és gazdasági szerepvállalásában.

Ismertette, hogy az egyezmény az emberi jogokra, nemzeti büntetőbíróságra, tömegpusztító fegyverekre, kézi- és könnyű fegyverekre és a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó uniós záradékokat tartalmazza, és végrehajtja az adózásra, valamint a migrációra vonatkozó uniós szakpolitikát.

Szabó László szerint a keleti nyitás politikája és az ulánbátori nagykövetség közelgő újranyitása indokolja a mielőbbi ratifikálást. Hozzátette: tavaly decemberben a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. irodát nyitott a mongol fővárosban és gazdasági vegyes bizottságot is működtet a két ország.

Az államtitkár kitért arra, hogy a keretmegállapodás alapot ad az uniós tagállamok és Mongólia közötti hatékonyabb együttműködésre a fejlesztések, a kereskedelem, a gazdaság és az igazságügy területén.

Fidesz: a megállapodás a kapcsolatok mélyítését szolgálja


A fideszes Bartos Mónika vezérszónoki felszólalásában a gazdasági, politikai, történelmi kapcsolatok mélyítését méltatta, és utalt arra, hogy számos globális problémát együttműködéssel, párbeszéddel lehet megoldani. A veszélyforrások közül a terrorizmust nevezte a legnagyobbnak, ugyanakkor jelezte, hogy az együttműködés kiterjed a pénzmosás, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni harcra is.

A kormánypárti politikus felidézte a két ország közötti diplomáciai látogatásokat, kiemelve, hogy tavaly Cahiagijn Elbegdorzs mongol államfő nyitott meg egy üzleti fórumot Budapesten, és a mezőgazdaságot, az infrastruktúrafejlesztést, a gyógyszeripart és a turizmust nevezte azon területeknek, amelyekben várják a magyar cégek befektetéseit.

MSZP: bátorítani kell Mongóliát, hogy átvegye az európai normákat


Demeter Márta, az MSZP vezérszónoka az eddigi magyar-mongol üzleti kapcsolatok forgalmát kevesellte, és azt is jelezte: a külgazdasági szempontok nem mehetnek a klasszikus diplomácia rovására. Mint mondta, támogatják Mongóliát, szeretnék elősegíteni a demokrácia, a jogállamiság fejlődését. Úgy fogalmazott: bátorítani kell az ázsiai országot, hogy szorosabb kapcsolatokat építsen ki az Európai Unióval, a tagországaival, és ösztönözni kell, hogy átvegye az európai normákat.

Jobbik: tartalommal kell megtölteni a keretmegállapodást

A jobbikos Bana Tibor vezérszónoki felszólalásában üdvözölte a megállapodást, ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy tartalommal is megtöltsék azt. Hozzátette: a Jobbik a mongol kapcsolatok erősítésében érdekelt. Emellett kezdeményezte, hogy bizottsági szinten számoljon be a kormány a kereskedőházak eddigi eredményeiről.

Az LMP fenntartásokkal támogatja az indítványt


Ikotity István, az LMP vezérszónoka előnyösnek nevezte az együttműködés szélesítését, ugyanakkor aggodalmának adott hangot amiatt, hogy Mongólia szinte teljes egészében bányászatból bővíti GDP-jét, ami szerinte a korrupció melegágya és komoly környezeti terhelést okoz. Hozzátette: összességében támogatják a keretmegállapodást, ugyanakkor el kell érni, hogy az Európai Unió ne a "kisebbik rossz" legyen Mongólia számára, hanem érték.

Szabó László: bízom benne, hogy nő a gazdasági aktivitás


A külgazdasági államtitkár előterjesztői zárszavában azt mondta: Magyarországon múlik, hogy - építve a történelmi, kulturális kapcsolatokra - gazdasági tartalommal is meg tudják tölteni a keretmegállapodást. Azt mondta, olyan piacokat lehet szerezni egyebek mellett a környezetvédelem, a vízgazdálkodás, az élelmiszeripar, az egészségipar területén, amelyeket a hazai kis- és közepes vállalkozások is attraktívnak tartanak. Szabó László megjegyezte: Mongólia kulturálisan nagyon nyitott Magyarország irányába, és bízik benne, hogy az alacsony gazdasági aktivitás nő a két ország között.

Az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. február 16-án. Fotó: MTI (galéria)

18:19 - A nemzetközi szervezetek országértékelése, az Országos Roma Önkormányzat európai uniós pénze és a rendvédelmi dolgozók béremelése is téma volt az Országgyűlésben hétfőn, az azonnali kérdések és válaszok órájában. A képviselők ezt követően áttértek a kérdésekre.

KDNP: hogyan látják a nemzetközi szervezetek az ország gazdasági helyzetét?


Hargitai János, a KDNP képviselője arról érdeklődött, hogyan látják a nemzetközi szervezetek magyarországi gazdasági helyzetét. Mint mondta, örömmel látja, hogy mára közel azonosan vélekedik a magyar gazdaságról a kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Szerinte az adatok alapján ez nem is nagyon lehetne másképpen.

Varga Mihály miniszter úgy reagált: valóban, "szokatlanul kedvező kritikát kaptunk" az IMF-től, a valutaalap - némileg korrigálva korábbi álláspontját - egyre inkább megérti és elfogadja a gazdasági stabilitás érdekében hozott kormányzati intézkedéseket. A tárcavezető arra is számít, hogy a hitelminősítők is felülvizsgálják majd - kedvezőbb irányba - Magyarország megítélését.

Az LMP az ORÖ uniós forrásairól kérdezte a kormányt


Ikotity István LMP-s képviselő az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) uniós forrásainak felhasználásával kapcsolatban érdeklődött. Szavai szerint az ORÖ úgy költötte el a romák munkavállalását segítő források felét, 300 millió forintot, hogy "abból még egyetlen roma honfitársunk sem jutott közelebb a munkába álláshoz". Ehelyett például autóbérlésre, bútorokra költöttek - mondta Ikotity István, feltéve a kérdést: felfüggesztik-e az EU-s pénzek kifizetését az ORÖ-nek az ügy felderítéséig.

Válaszában Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője azt javasolta az LMP-s politikusnak, vegye fel a kapcsolatot Farkas Flórián miniszterelnöki biztossal, akitől kérni fogja, bocsássa Ikotity István rendelkezésére a meglévő információit. Ha ezután is fennmaradnak kételyek, a Miniszterelnökség uniós forrásokkal foglalkozó hivatala kész leellenőrizni a pénz útját a program befejezése után - mondta.

Fidesz: milyen szisztémában emelik a fegyveresek bérét?


Ágh Péter (Fidesz) a fegyveres és rendvédelmi pályán dolgozók idei, 11 milliárd forintból végrehajtható béremelésének mikéntjére kérdezett rá.

Hende Csaba honvédelmi miniszter elmondta: még értékelik az érintettek észrevételeit, de idén átlagosan 30 százalékos emelést hajtanak végre. Ennek során az alacsonyabb beosztásúak magasabb arányra számíthatnak. Tudatta: egy kedvezményes lakáshitel és kedvező közszolgálati biztosítási forma is része lesz a juttatásnak, a törvényjavaslatot hamarosan beterjesztik.

MSZP: tervezik-e a bankadó megszüntetését?


A kérdésekre áttérve Szakács László (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a bankok áthárítják majd az emberekre a bankadót, vagyis a kormány az embereket adóztatja és nem a bankokat. Bírálta, hogy magas a készpénzállomány, és feltette a kérdést: tervezik-e az adónem eltörlését?

Tállai András, a fejlesztési tárca államtitkára szerint a képviselő összekeverte a bankadót és a tranzakciós illetéket. Valóban számos lakossági bankszámla megszűnt - ismerte el -, de még mindig 9,4 millió van belőle. A bankadó megszüntetését nem tervezi a kormány - szögezte le.

A Jobbik az M8-as fejlesztésére kérdezett rá


Bana Tibor (Jobbik) az M8-as út Körmend és Szentgotthárd közötti négysávossá tételére kérdezett rá. Milyen vállalásokat tesznek a Vas megyei szakasszal kapcsolatban? - kérdezte.

Tasó László, a fejlesztési tárca államtitkára fontosnak tartotta az autóút országhatárig történő fejlesztését. Mint mondta, két ütemben építik meg az utat, amelyet vélhetően a tervezettnél hamarabb valósítanak meg.

Fidesz: mikor épülhet meg az M44-es?


Dankó Béla (Fidesz) az M44-es Békés megyei szakaszának megépítésére kérdezett rá. A gyorsforgalmi út szerinte megszüntethetné a megye gazdasági elzártságát és csökkentené a balesetek számát.

Tasó László úgy felelt: akár már az év második felében kiírhatják a közbeszerzést az egyik szakaszra, ehhez rendelkezésre állnak a források.

Rámutatott: hamarosan a parlament elé kerülhet egy gyorsító csomag, amely lerövidítheti az eljárásokat, így akár 2018 végére befejeződhet a beruházás.

Szabó Szabolcs (független) a közjogi tisztségviselői igazolvány kiadásáról kérdezett

A független Szabó Szabolcs arra kérdezett rá: jár-e Habony Árpádnak a közjogi tisztségviselői igazolvány? Közölte: érthetetlen számára az erről szóló szabály módosítása, mert szerinte egyértelmű a jogosulti kör.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára úgy felelt: nem jár Habony Árpádnak az igazolvány.

LMP: miért nem biztosítja a kormány a mentés biztonságát?


Ikotity István (LMP) arra várt választ: miért nem biztosítja a kormány a mentés biztonságát? A képviselő kevesellte a mentők kapacitását, eszközeik állapotát, az autók korát.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára arra emlékeztetett: a szocialisták idejében elmaradt fejlesztéseket kellett pótolni. Ismertette a mentőállomások építésének és a korszerű járművek beszerzésének részleteit.

Az MSZP a letelepedési kötvényről


Demeter Márta (MSZP) azt mondta, a kormányzat nem látja szívesen a más országokból elmenekülőket, de Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a letelepedési kötvényekkel a gazdagok előtt szélesre tárja a kapukat.

Kontrát Károly belügyi államtitkár azt mondta, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal, a TEK és a rendőrség vizsgálja, hogy egy idegen állampolgár letelepedése veszélyezteti-e az ország biztonságát. Az eljárás során minden kérelmező nemzet- és közbiztonsági vizsgálatát végrehajtják, enélkül nem lehet kiadni a letelepedési engedélyt - közölte.

Az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. február 16-án. Fotó: MTI (galéria)

17:19 - Egyebek mellett a gázszállításról, a bankadóról és földpályázatokról kérdeztek a képviselők a kormánytagokat hétfőn az Országgyűlésben az azonnali kérdések során.

MSZP: miről tárgyal a kormányfő az orosz elnökkel?


Az MSZP-s Tóth Bertalan azt kérdezte, hogy miről tárgyal Orbán Viktor miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Felvetette, hogy a gázszállítási szerződés két cég között köttetik, így nem az ő feladatuk megállapodni. Azt is kérdezte, hogy a magyar kormányfő miért "aggódik" az át nem vett gázmennyiség sorsa miatt. A szocialista politikus emellett azt sürgette, hogy érvényesítsék a hazai fogyasztói árakban a kőolaj világpiaci árának csökkenését.

Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára válaszában kifejtette: Magyarországon a rezsicsökkentés előtt Európa legmagasabb díját fizették az emberek, ez mára a második legalacsonyabb érték. Kitért arra, hogy a kőolaj a végfogyasztói árak mindössze 10 százalékát befolyásolják. Jelezte azt is, hogy a 2015 végéig hatályos gázszállítási szerződésben nincsenek kockázatok, az át nem vett mennyiséget később is le lehet hívni.

Jobbik: tettekre van szükség a közbizalom érdekében


A jobbikos Szilágyi György a politikusok rossz megítéléséről beszélt, jelezve, hogy szerinte csak pártja akar tisztább közéletet. Szavak helyett tetteket sürgetett és azt kérdezte, hogy más képviselők miért nem csatlakoztak a Jobbikhoz abban, hogy nyilvánosságra hozzák a velük egy háztartásban élők vagyonnyilatkozatait is.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy reagált: 2010 és 2014 között számos politikai korrupciót csökkentő lépést hoztak, jelentősen csökkentették a parlamenti és önkormányzati képviselők számát, átalakították a párt-, frakció- és pártalapítvány finanszírozást. A családtagok vagyonnyilatkozatának nyilvánosságára vonatkozóan pedig ötpárti egyeztetést javasolt, amelyen megvizsgálnák a külföldi gyakorlatokat, megvitatnák a kérdést.

Az LMP a banki tulajdonszerzést firtatta


Schmuck Erzsébet (LMP) azt kifogásolta, hogy az állam bankokat, banki résztulajdont vásárol, amelyeket később feltételezése szerint Fidesz-közeli pénzembereknek ad át. Kijelentette: valódi segítséget kell adni a devizahiteleseknek. Azt kérdezte: a kormány hogyan ígérhette a banki profitok "sértetlenségét".

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter válaszában kifejtette: a devizahitelesek ügyét rendezték egyebek mellett az árfolyamgáttal, a végtörlesztéssel, s most a forintosítással megszűnik az árfolyam-ingadozás is. Az EBRD-vel és az Erste Bankkal kötött megállapodásról szólva elmondta: beruházásokra van szükség, amelyek munkahelyeket teremtenek, lehetőséget adnak az alacsonyabb jövedelműeknek, s a bankadó mértéke azzal együtt is a legmagasabb marad Európában, hogy csökken a mértéke.

Fidesz: mennyivel járnak jobban a hazai devizahitelesek más országokhoz képest?


A fideszes Völner Pál arról érdeklődött, hogy mennyivel járnak jobban a hazai devizahitelesek más országokhoz képest a forintosítás miatt. Kifejtette: 500 ezer hazai szerződésre jelentett volna fenyegetést a svájci jegybank döntése, ha a kormány nem lépett volna időben. Sajnálatosnak nevezte, hogy a 2010 előtti kormány nem lépett.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter arról számolt be, hogy a kormány időben megvédte az árfolyamokat, így a svájci jegybak lépése nem növelte a törlesztőrészleteket, 700 milliárd forint volt az az összeg, amivel nem nőtt a tartozásállomány. Megjegyezte: a lépést a nemzetközi szaksajtó is elismerte, s külföldi országok tanulmányozzák a magyar megoldást.

Az MSZP földpályázatokat érintő Kehi-vizsgálatról kérdezett


A szocialista Harangozó Gábor arról beszélt, hogy január 31-én kellett volna lezárulnia a Hortobágyi Nemzeti Park földpályázatait érintő Kormányzati Ellenőrzési Hivatali (Kehi) vizsgálatnak, azonban nem tudni az eredményről. Értékelése szerint egyes pályázó "oligarchák maffiaszerű módszerekkel vitték el a földeket", s nem tudni, hogy a végén kié lesz a terület.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy december 4-én több képviselő is betekintett a vizsgálati dokumentumokba, január végén a vizsgálat véget ért, azonban további észrevételeket várnak. Ha ilyen nem érkezik, akkor érvényes az eredmény - tette hozzá. A miniszter kiemelte: ha a Kehi szerint voltak szabálytalan szerződések, akkor azokat érvénytelenítik, s ha bűncselekmény is történt, akkor feljelentést tesz.

A Jobbik hiányolja az otthonteremtési programot


Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselő a kormány lakáspolitikáját bírálta, kifogásolva, hogy a kormány nem alakított ki a fiataloknak egy bérlakás-építési, otthonteremtési programot. Szerinte e nélkül a "kivándorlási spirál" sem lassítható érdemben. Miért áll négy és fél éve a kormányzat ezen a fronton? - kérdezte.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter válaszában közölte: idén júliusban programot indít a kabinet az otthonteremtés megsegítésére. Ennek alapján nemcsak új lakás, hanem használt lakás vásárlásához is támogatást nyújthatnak majd - 500 ezertől 3,2 millió forintig -, gyermekszámtól függetlenül.

Az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. február 16-án. Fotó: MTI (galéria)

17:02 - A három éves kortól való kötelező óvodáztatásról, a Híd a munka világába című programról és a kutatás-fejlesztési programokról is kérdeztek a képviselők a hétfői interpellációk során.

MSZP a gyermektámogatásokról


Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) interpellációja elején arra emlékeztetett, hogy Simicska Lajos vállalkozó azt mondta, sok mindent tud Orbán Viktorról. Az ellenzéki képviselő megkérdezte, mit tudhat a vállalkozó a miniszterelnökről vagy a miniszterelnök a vállalkozóról. "Talán az egykori szobatársból egykor cellatárs is lehet" - folytatta felvetését.

Később arról beszélt, hogy ősztől hároméves kortól kötelező óvodába járni. Szavai szerint ezt már tavaly is tervezte a kormány, de elhalasztották, mert kiderült, hogy nincs elég férőhely. Hangsúlyozta, hogy most a jegyző döntheti el, kinek kötelező az óvodába járás és aki nem kap felmentést, attól a családi pótlékot is elvehetik. Azzal folytatta, hogy a kormány egyre kevesebbet költ a családi pótlékra, idén már negyven milliárddal kevesebbet, mint öt éve. Ezalatt hatszázmillió forintot spórolnak meg azzal, hogy megszűntetik az óvodáztatási támogatást - mondta.

"Az én szövetkezésem Orbánnal abból indult ki, hogy le akartuk bontani a diktatúrát és a posztkommunista rendszert. Kiderült, hogy ez nem egy egyszerű dolog, ezen melózni kell. De az kurvára nem volt benne ebben a szövetkezésben, hogy felépítünk helyette egy másik diktatúrát" - idézte végül Simicska Lajost.

A válaszadó Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, az ország jelenlegi teherbíró képességéhez képest a parlamenti többség mindent megtett, hogy a költségvetésben rendelkezésre álljanak az oktatáshoz, az egészségügyhöz és a szociális ellátásokhoz szükséges források.

Azt is megjegyezte, hogy a képviselő "elég furcsa" kifejezéseket használt a kormánnyal és a miniszterelnökkel kapcsolatban. A miniszterelnök meg tudja védeni magát - folytatta, hozzátéve: ha a politikus nem akarja megadni Magyarország miniszterelnökének vagy Orbán Viktor személyének a tiszteletet, akkor legalább azoknak a választóknak adják meg, akik a fideszes képviselőkre és a kormányfőre szavaztak.

Csodálkozásának adott hangot, hogy a képviselő Simicska Lajos szavaival próbálja "revolverezni" a kormányt vagy a miniszterelnököt. "Nem tudom, hogy ez Önre nagyobb szégyen vagy Simicska Lajosra nagyobb szégyen" - fogalmazott. Az MSZP politikai tartásáról, a "politikai gerincről" sokat elmond, hogy az előző ciklusban Simicska Lajost támadták, most pedig vele próbálják a kormány revolverezni - közölte. Ha Simicska Lajosról tudni akar, akkor vegye fel a kapcsolatot Puch Lászlóval, az "MSZP tartópillérével" - ajánlotta.

Végül kijelentette, a kormány viszont egy tipikusan baloldali programot megvalósítva vezeti be, hogy 2015-től minden három éves gyermek számára kötelező az óvodába járás.

Bangóné Borbély Ildikó a választ nem fogadta el, ezt a Ház tette meg 101 igennel 23 nem és 15 tartózkodás ellenében.

Jobbik: túlárazva költött az Országos Roma Önkormányzat


Mirkóczki Ádám (Jobbik) arról beszélt, hogy a hírek szerint a Farkas Flórián által vezetett Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) a Híd a munka világába című programra kapott 620 millió forintnyi uniós támogatás súlyosan túlárazva költötte el, miközben nem teremtettek egyetlen munkahelyet sem. Az összeg felhasználásának célszerűségében kételkedő képviselő többek között azt mondta, hogy darabonként három millió forintért vettek számítógépeket, közel 29 millió forintért béreltek autókat egy fél évre, 31 millióért vettek irodabútorokat és 26 millió forintért újítottak fel irodát.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkára úgy fogalmazott: valószínűleg nem véletlen, hogy a politikus az Országos Roma Önkormányzatot "pécézte ki" magának. Azzal folytatta, hogy az elhangzottak alapján a képviselő még a pályázati kiírást sem ismeri, de láthatóan a gyűlöletkeltés és a feszültségkeltés volt a célja.

Amiket Mirkóczki Ádám tényként mondott, azok nem felelnek meg a valóságnak, a projekt indikátorai eddig időarányosan teljesültek - emelte ki. Hangsúlyozta, hogy a számítógépeket körülbelül 150 ezer forintos egységáron vették. Hozzátette, hogy az autóbérlet járművenként napi 2060 forintra jön ki, miközben az átlagos piaci bérleti díj 4990 és 13190 forint között mozog.

A választ a parlament fogadta el száz igennel, 21 nemmel és három tartózkodással.

KDNP a kutatás-fejlesztés támogatásáról


Hoffmann Rózsa (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az állam 2013-ban több mint 420 milliárd forintot fordított a kutatás-fejlesztési területekre, ami a GDP 1,44 százalékának felel meg. A kabinet célja, hogy az évtized végére a ráfordítások aránya érje el a GDP 1,8 százalékát - jelentette ki.

A képviselő megkérdezte, hogyan járul hozzá a kormány által tárgyalt felsőoktatási stratégia a tudás- és tudományalapú gazdasági növekedés előmozdításához.

Rétvári Bence válaszként azt mondta, a legnagyobb kutatási kapacitás a felsőoktatásban jelenik meg, ezért a kormány kiemelt figyelmet fordít arra, hogy több célzott támogatás szolgálja a felsőoktatási kutatások bővítését. Az állami finanszírozás középpontjában a tudományegyetemek felfedező kutatási tevékenységének finanszírozása áll, mert az államnak elsősorban ezekbe a hosszú távú fejlesztésekbe éri meg invesztálni - hívta fel a figyelmet. 2015-ben pedig elindulnak az uniós támogatási időszak EU által társfinanszírozott felsőoktatási kutatási programjai - közölte.

A képviselő a választ elfogadta.

Az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. február 16-án. Fotó: MTI (galéria)

16:21 - Az Ökotárs Alapítvánnyal szembeni rendőrségi fellépésről, a gazdasági növekedésről, Vlagyimir Putyin keddi látogatásához kapcsolódóan a paksi bővítésről, valamit a gazdasági növekedés fenntarthatóságáról is szó volt az interpellációk sorában, az Országgyűlés hétfői ülésén.

Kormánypárti szavazatokkal elfogadta az Országgyűlés az új munkarendről szóló házelnöki javaslatot. Az előterjesztést - amelynek értelmében az Országgyűlés két hétre fogadná el napirendjét és amelyet az ellenzék élénken bírált - 117 igen és 50 nem szavazattal hagyták jóvá. Szintén elfogadták az azonnali kérdések és kérdések tárgyalását érintő házszabálytól való eltérésre vonatkozó előterjesztést, emellett az eheti ülés napirendjét is, majd a képviselők áttértek az interpellációkra.


Interpellációk

MSZP: ki a felelős az Ökotárs "lerohanásáért"?


Harangozó Tamás (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a bíróság szerint is törvénysértő volt az Ökotárs Alapítvány rendőrség általi "lerohanása" tavaly ősszel, a házkutatás és az iratok lefoglalása. Feltette a kérdést: direkt politikai megrendelést teljesített a rendőrség, vagy egyes rendőri vezetők megfelelési kényszerének következménye volt az intézkedés?

Arra is választ várt: lesznek- e következményei a hatalommal való visszaélésnek? A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jelentése is törvénytelen? - sorolta kérdéseit.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára szerint a rendőrség 2006 októberében volt a kormány kezében a civilek megfélemlítésének eszköze. Utalt arra: egy szabályszerűen meghozott nyomozóhatósági döntést egy későbbi bírósági határozat tükrében nem lehet felelősségi kérdésként értelmezni.

Hangsúlyozta azt is: a bíróság nem az egész ügy megalapozottságával kapcsolatban hozott döntést. Mivel egyéb vizsgálatok is voltak az ügyben, nem látják indokoltnak a felelősség kérdésének további kutatását - folytatta, hozzátéve: az eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi, ezért az iratok sorsáról is ők nyilatkozhatnak.

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 96 igen vokssal, 46 nem szavazat mellett megszavazta azt.

Jobbik: egyre rosszabbul megy az embereknek


Volner János (Jobbik) szerint az országban nem növekszik a jólét, éppen ellenkező folyamatok zajlanak. Kifogásolta, hogy a kormány forintban mutatja ki a béremeléseket, amelyek értéke azonban euróban kifejezve csökkent.

Sérelmezte az épülő lakások alacsony számát is, és rámutatott: a rendszerváltás óta folyamatosan nő a GDP, mégis leépül az ország, a bérek nem zárkóznak fel az uniós szinthez.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a legújabb gazdasági növekedési adatokra mutatott rá, arra, hogy tavaly 3,5 százalékkal emelkedett a GDP. "Egész Európa, londoni elemzők és a nemzetközi pénzvilág rosszul látja Magyarország teljesítményét?" - tette fel a kérdést.

Kijelentette: forintban fizetünk az üzletekben, így a reálbéremelkedést is forintban kell kiszámolni. Beszámolt arról is, hogy a foglalkoztatás a legnagyobb mértékben Magyarországon bővül Európában.

A képviselő a választ nem fogadta el, 102 igen, 36 ellenében, 2 tartózkodással azonban a Ház elfogadta azt.

Az LMP a paksi bővítéssel kapcsolatban várt válaszokat


Szél Bernadett (LMP) Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi, budapesti látogatásával kapcsolatban a paksi bővítésről tett fel kérdéseket. Arra várt választ: milyen szerepe lesz a Siemensnek a beruházásban? Fizetett-e már az ország bármekkora összeget a bővítéssel kapcsolatban?

A politikus - aki szerint a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos adók kivetése csak egy piactisztítás az atomenergia előtt - arra is rákérdezett: a paksi bővítéssel és a MET Csoporttal Simicska Lajost próbálják pótolni?

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a kapacitásbővítés legfontosabb pontjának nevezte, hogy az erőmű magyar állami tulajdonban marad.

Hozzátéve: a jelenlegi erőművi kapacitás mintegy hétharmadát belátható időn belül elveszíti az ország, a kapacitás fenntartásával azonban a szükséges árammennyiség mintegy 40-50 százalékát tudja majd előállítani. Az uniós pályázati pénzek is támogatják az ilyen beruházásokat - tette hozzá, értetlenül állva az orosz technológiával szembeni tiltakozással szemben is.

A képviselő nem fogadta el a választ, azt a Ház szavazta meg, 104 igen szavazattal, 22 ellenében, 13 tartózkodással.

Fidesz: hogyan tartható fenn a gazdasági növekedés?


Bánki Erik (Fidesz) az ipari termelés növekedésére, a foglalkoztatottság bővülésére, valamint a GDP-növekedésre hívta fel a figyelmet, majd kijelentette: a kormány kitűnően kezelte a válság adta problémákat.

Beszámolt a hitelminősítők pozitív értékeléseiről is, hozzátéve: joggal várható az idei stabil növekedés. Feltette a kérdést: mit tesz a kormány, hogy a folyamatok fennmaradjanak?

Tállai András rámutatott: több tényező hatását mutatják a gazdasági eredmények. Beszámolt a beruházások jelentős növekedéséről és arról is, hogy az ipari termelés mértéke is kimagasló volt tavaly.

Biztosítani kell a fenntartható növekedést - hangsúlyozta, a feladatok közé sorolta az uniós források felhasználásának megkönnyítését és kifizetésének gyorsítását. Olyan pénzügyi és bankrendszert kell létrehozni, amely a gazdaság érdekeit helyezi előtérbe - fűzte hozzá - és képzett szakemberekre is szükség van a gazdaságban, ez támogatási rendszerrel és a szakképzés átalakításával érhető el - mutatott rá.

A képviselő a választ elfogadta.

Az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. február 16-án. Fotó: MTI (galéria)

15:35

Elfogadták az új munkarendet


Kormánypárti szavazatokkal elfogadta az Országgyűlés hétfői ülésén az új munkarendről szóló házelnöki javaslatot. Az előterjesztést - amelynek értelmében az Országgyűlés két hétre fogadná el napirendjét és amelyet az ellenzék bírált - 117 igen és 50 nem szavazattal hagyták jóvá. Szintén elfogadták az azonnali kérdések és kérdések tárgyalását érintő házszabálytól való eltérésre vonatkozó előterjesztést.

Az új ülésezési rend értelmében az első hétfőn a napirend előtti felszólalásokat követően a vita nélküli határozathozatalokra - a napirend elfogadására - és 120 percen át interpellációkra kerül sor, majd az azonnali kérdések elhangzása után esetlegesen további határozathozatalok és viták lesznek.

Kedden is lehetnek majd szavazások, valamint viták, emellett szerdán és csütörtökön is vitákat folytatna le a Ház.

Az új munkarend értelmében a következő héten csak hétfőn lesz plenáris ülés, amelyen szavazások nem lennének, így határozatképesség biztosítására nem lenne szükség. Ekkor csak napirenden kívüli felszólalások, valamint azonnali kérdések és kérdések hangozhatnának el. Ezen a héten üléseznének a bizottságok.

A házelnök javaslatát az ellenzék élénken bírálta.

Farkas Gergely (Jobbik) azt mondta: álvita folyik és nem ez a valódi kérdés, hanem az, hogy a kormány és a Fidesz mikor tér át arra, hogy kiszámíthatóan és tervezhetően nyújtják be a javaslatokat.

Szerinte állandóan a házszabálytól való eltéréssel kell elfogadni a törvényeket, érdemi vita nem alakul ki, s módosító javaslatokkal számtalan alkalommal átírták a javaslatokat. Ez a gyakorlat felháborító - mondta, és problémásnak nevezte a második hét hétfőjét, amikor nem lesz interpelláció, és nem lesz szükséges a határozatképesség. Ezzel szerint azt fogják elérni, hogy még inkább közröhej tárgya lesz a parlamenti munka.

Szél Bernadett (LMP) félőnek tartotta, hogy az ellenzék jogosítványai tovább csökkennek, kérte, hogy nyáron a tapasztalatok fényében tekintsék át a változtatásokat. Fájónak nevezte, hogy csak kéthetente kerül sor interpellációkra, bár - szavai szerint - elérték, hogy megmaradjon két óra. Ugyanakkor kéthetente két óra nem egyenlő heti egy órával, s hasznosabb lenne a régi rendszer - jegyezte meg.

Kifogásként említette, hogy nem lehet tudni, mi lesz a tévés közvetítéssel, ő fontosnak tartaná, hogy minden állampolgár számára követhető legyen a parlamenti munka. Szerinte a kormánypárti politikusok gombnyomogató képviselőkké váltak, nincsenek érdemi viták sem az ülésteremben, sem a bizottságokban. Jelezte: nemmel fognak szavazni.

Harangozó Tamás Attila (MSZP) rámutatott: "a javaslat visszaélésszerű", az országgyűlési törvény és a házszabály heti ülésezésre van kialakítva. Szerinte csorbítják az ellenzéki jogosítványokat, a heti interpellációs lehetőségeket elveszik, és nem ad garanciát a kiszámítható minőségi jogalkotásra, ami állítólag a javaslat legfontosabb része.

Nem látják annak garanciáját sem, hogy március 1-től elindulhat az új ülésezés - mondta a képviselő és utalt arra a három törvényre, amit most rendkívüli eljárásban tárgyalnak. Az előterjesztés arról szól, hogy a második héten nem kell jelenlétet biztosítani, így nem csak a duplafizetés után rohangálnak, nem akarnak csak kéthetente bejárni dolgozni. "Minden más csak púder" - fogalmazott.

Varju László a Demokratikus Koalícióhoz tartozó független képviselő szerint nem fogadható el a javaslat, s kifogásolta a jogszabályok előkészítését. Sokszor ad hoc jelleggel, elbújtatva terjesztenek be indítványokat - jegyezte meg.

Gulyás Gergely (Fidesz) az elhangzottakra reagálva azt mondta, szerinte azt nem lehet vitatni, hogy a tervezettebb törvényalkotáshoz éppen arra van szükség, hogy a parlamenti munkahetet egy bizottság hét kövesse. A bizottsági munkának megfelelő súlya kell legyen, és rendelkezésre kell állnia elegendő időnek. Hozzátette: az ellenzéki kérés alapján tették lehetővé, hogy a törvényalkotási bizottság minden ülése bármely tévétársaság számára közvetíthető. Az ellenzéki jogosítványok nem csorbulnak, minden héten lehetőség lesz azonnali kérdést feltenni, mint eddig. Azon ügyek tisztázását, amelyek azonnali politikai kérdéseket vetnek fel, eddig is ez a műfaj szolgálta. Ugyanannyi időben lesz lehetőség interpellációra is, mint eddig - jegyezte meg.

Kitért arra is, hogy az unió számtalan tagállamában nincs hetenkénti ülésezés, példaként Ausztriát, Németországot, a visegrádi államokat, illetve Franciaországot, Litvániát és Szlovéniát említette. Magyarországon továbbra is hetenkénti ülésezés lesz, hogy a második héten az ellenzéki jogosítványokat gyakorolni lehessen. Kitért arra is: eddig négy hét alatt, most rendes eljárásban 5 hét alatt lehet majd egy törvényt elfogadni.

A képviselők 142 igen, 9 nem és 22 tartózkodás mellett fogadták el a házszabálytól való eltérést, amely szerint az Országgyűlésben, - ha több hétre fogadja el napirendjét - a képviselőcsoportoknak a második héten is lesz lehetőségük napirend előtti felszólalásra.

Jóváhagyták azt is 143 igen és 31 nem szavazattal, hogy kérdések tárgyalásakor csak azt lehessen tárgyalni, amelyet ülésnapot megelőző napon 9.30-ig benyújtottak.

Az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. február 16-án. Fotó: MTI (galéria)

15:32

Nyugodtabb törvényalkotási rendre számít a Fidesz


Az új parlamenti ülésezési rendszerben nyugodtabb törvényalkotási rendre számít a Fidesz - közölte Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

A kormánypárt országgyűlési képviselője hangsúlyozta: az új rendszer - amelyben két hétre fogadja el a Ház a napirendjét - továbbra is heti ülésezési rendet, A és B hetet jelent.

Kiemelte, hogy az új szisztéma semmilyen ellenzéki ellenőrzési jogot nem csorbít, az ellenzék ezután is minden héten gyakorolhatja a kormányzat ellenőrzésére vonatkozó jogosítványait.

Gulyás Gergely azt is mondta, hogy miután az ellenzék nem támogatta a többhetes ülésezési rendet, ezért nem kívántak ilyet bevezetni.

Az új működési rendben a második héten a bizottsági munka válik majd dominánssá - jelezte a fideszes politikus, aki érdemi, színvonalas bizottsági vitákat remél, és a törvényhozás tempójának további lassulására számít. Utóbbival kapcsolatban statisztikákra hivatkozva megjegyezte, hogy a tempó már tavaly április óta is lassult, hiszen a korábbi 30 nap helyett átlagosan 50 nap alatt fogadtak el egy törvényjavaslatot a képviselők.

Gulyás Gergelyt a tájékoztatón megkérdezték arról, ki a Fidesz ifjúsági tagozatának elnöke, mire azt válaszolta: jelenleg a Fidesz egy tagozatának sincs elnöke.

14:57 - A férfiak nyugdíjba vonulása, a kormányzati működés bírálata, valamint a megélhetési bevándorlás kérdése is szóba került a parlamentben hétfőn, napirend előtt.

Jobbik: a férfiak is mehessenek nyugdíjba 40 év munka után!


A jobbikos Sneider Tamás azt szorgalmazta, hogy a nőkhöz hasonlóan a férfiak is elmehessenek nyugdíjba 40 év munka után. Egyúttal szóvá tette, hogy az elmúlt hét év hét szűk esztendő volt azoknak, akik nyugdíjba mentek. Felidézte, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormány idején emelték 62-ről 65 évre a nyugdíjkorhatárt, majd 8 százalékkal csökkentették a nyugdíjat, a Fidesz pedig elvette a szolgálati, a korkedvezményes nyugdíjat és a magán-nyugdíjpénztári vagyont.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy értékelte, hogy a Jobbiknak végre leesett a tantusz, és észrevette, hogy Magyarországon is élnek nyugdíjasok. Elmondta, hogy a nyugdíjas fogyasztói kosarat nézve az elmúlt években mintegy 7 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, de a Jobbik egyetlen nyugdíjemelést sem szavazott meg.

Tóbiás: a kormány válsághelyzetbe sodorta az országot


Tóbiás József, az MSZP frakcióvezetője arról beszélt, hogy a kormány válsághelyzetbe sodorta a családokat, az egész országot, és a nemzetközi térben sem képvisel bölcs politikát, csak "hintáznak, pávatáncot lejtenek". Szerinte az embereknek elegük van a valódi kormányzás helyetti arroganciából, a Fideszen és a kormányon belüli hatalmi belharcokból. A közbeszédet ma már az uralja - folytatta Tóbiás József -, hogy "a miniszterelnököt a legjobb barátja szapulja" és fenyegeti. Összegzésként elfogadhatatlannak nevezte, hogy "mind többeknek jut egyre kevesebb".

Válaszában L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára azt mondta: nem tud arról, hogy a kormányfőt nyilvánosan, durván megfenyegették volna. "A miniszterelnökről egy üzletember nyilvánosan, megengedhetetlen stílusban nyilatkozott, de ez nem egyenlő a fenyegetéssel" - közölte, kijelentve: "nem háborúzunk senkivel". Hozzátette, ha egy üzletember - akár üzleti okokból - ilyen stílusban beszél a kormányfőről, az a nyilatkozót minősíti.

MSZP-s kezdeményezésre emlékeztek Schweitzer Józsefre


Tóbiás József felszólalása végén azt kezdeményezte, hogy egyperces néma felállással emlékezzenek a néhány napja elhunyt Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbira.

Kövér László házelnök erre reagálva azt mondta: arra kéri a képviselőket, ne "a kezdeményezés ízlésessége oldaláról" közelítsék meg a szerinte politikai okokból tett kezdeményezést, hanem onnan, hogy egy tiszteletreméltó, nagy műveltségű és remek emberről van szó, aki megérdemli a megemlékezést.

Ezt követően a parlament néma felállással tisztelgett Schweitzer József emléke előtt.

Kövér László a megemlékezés után megjegyezte: íratlan szabály a Házban, hogy "nem hozzuk a többi képviselőtársunkat és az egész parlamentet olyan kényelmetlen helyzetbe, hogy az önök demonstratív akciójával való egyet nem értés az egyúttal egy tiszteletreméltó ember emlékének meggyalázása legyen".

Hozzátette: ő már akkor tisztelte Schweitzer Józsefet, amikor Tóbiás József még a nevét sem tudta.

Schweitzer Józsefet "mindannyian mélyen gyászoljuk" - mondta a házelnök, aki azt kérte az MSZP elnökétől, többé ne hozza ilyen helyzetbe a Házat és a házvezetést, ilyen kezdeményezést a házbizottságban vitassanak meg. Végül azt mondta Tóbiás Józsefnek: amit most tett, a főrabbi emlékével szemben is tiszteletlenséget jelent.

Schiffer: a "bandaháború" igazolja a foglyul ejtett államot


Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szerint a február 6-án kitört "bandaháború" - Simicska Lajos nagyvállalkozó nyilatkozata Orbán Viktor miniszterelnökről - igazolja az LMP korábbi szavait a foglyul ejtett államról, az oligarchák paradicsomáról, "a Simicska Lajosra szabott törvényekről". A fordulat éve tavaly volt - folytatta Schiffer András -, hiszen 18, Simicska Lajoshoz köthető tisztviselőből 13 már nincs a helyén, ám "már megvannak azok, akik a helyére lépnek: Mészáros, Garancsi, Vajna és a többiek, sógorság, komaság, Duna Aszfalt, Market és a többi cég". "Még véletlenül sincs köztük olyan, aki ne kötődne az önökhöz közel álló különböző oligarchakörökhöz" - fogalmazott az LMP frakcióvezetője, aki szerint "ezen a bandaháborún Magyarország veszíteni fog".

L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár úgy reagált: Schiffer András képregényeket olvas, és "olyan bandaháborút vizionál, amely nincs".

Fidesz: a megélhetési bevándorlókat idegenrendészeti őrizetbe kell venni


Rogán Antal (Fidesz) szerint az egyre fenyegetőbb menekülthelyzetet csak úgy lehet megoldani, ha az ország visszatér a 2012 előtt alkalmazott szabályokhoz vagy azokon még szigorít is, és idegenrendészeti őrizetbe veszi a megélhetési bevándorlókat.

Ezzel ismét szembekerülünk az unióval - folytatta, kijelentve: ebben a kérdésben a kormány nem tud megállapodásra jutni, ezért kérik nemzeti konzultációra a kabinetet. Szerinte az unió hozzáállása is változni fog, ezt azonban Magyarország nem tudja kivárni - fogalmazott. Emlékeztetett: Magyarországra érkezik a második legtöbb bevándorló az Európai Unióban.

L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára bírálta az ellenzéket, az "önmagukat szakértőnek kikiáltó értelmiségiek" menekültügyben megfogalmazott kifogásait és kijelentette: két év alatt húszszorosára emelkedett a bevándorlók száma, ugyanakkor a Koszovóból érkezőké mintegy százszorosára nőtt.

"Nem a kormány ármánykodása, hogy másfél hónap alatt 25 ezren lépték át idén a határokat" - fogalmazott. Közölte: a kabinet a nemzeti konzultáció segítségével kívánja meghatározni azokat a lépéseket, amelyekkel a társadalom többsége egyetért.

Az Országgyűlés plenáris ülésén 2015. február 16-án. Fotó: MTI (galéria)

14:43 - A parlamenti pártok együttműködését kérte a nemzeti külpolitikai célok elérésében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a parlamentben, a tavaszi ülésszak nyitónapján. Napirend előtt szó volt még az Európában történt terrorcselekményekről is.

A képviselők az ülés elején megemlékeztek a január 8-án elhunyt Lasztovicza Jenőről, a Fidesz országgyűlési képviselőjéről.


Szijjártó együttműködést kért a nemzeti külpolitikai célokhoz



Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter felszólalásában a nemzeti külpolitika legfontosabb céljai között említette a stratégiai szövetség megerősítését Németországgal, az Egyesült Államokkal való szövetségesi együttműködés további javítását, valamint azt is, hogy béke legyen Ukrajnában.

Emellett "pragmatikus, partnerségen, egymás és a nemzetközi jog iránti tisztelet talaján álló együttműködésre törekszünk Oroszországgal annak érdekében, hogy meg tudjuk kötni (...) a Magyarország számára oly fontos gazdasági és energiabiztonsági megállapodásokat" - mondta Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy e megállapodások megkötése felé vezető úton Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi budapesti látogatása "fontos mérföldkő lehet".

Beszélt arról is, hogy a világban olyan geopolitikai változások zajlanak, amelyek soha nem látott és kevesek által várt helyzeteket idéznek elő, Magyarországnak súlyos és komoly kihívásokkal kell szembenéznie, és a gyors reagálás fontos versenyelőnyt jelent.

Szijjártó Péter a külpolitikai célokat részletezve elmondta, az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatok esetében az a céljuk, hogy a politikai együttműködést - a közelmúltban nyitott kérdések dacára - visszaemeljék a gazdasági, védelmi együttműködés szintjére.

A miniszter indokoltnak nevezte annak átgondolását, hogy esetleg Magyarország növelje hozzájárulását a kurdisztáni katonai stabilitás érdekében.

LMP: nyilvánvalóvá kell tenni, mit gondol Magyarország az orosz területi agresszióról



Schiffer András (LMP) reagálásában elmondta: az országnak valóban érdeke, hogy béke legyen Ukrajnában, de azt is nyilvánvalóvá kell tenni, mit gondol az orosz területi agresszióról. Értékelése szerint a kormány egy évvel ezelőtt olyan külpolitikai stratégiát hirdetett meg, amely a külpolitikát összetéveszti a kalmárkodással.

Magyarország első számú stratégia szövetségeseként Kelet- és Dél-Európát jelölte meg.

MSZP: a kormány a külpolitikát saját belpolitika céljaira használja fel



Tóth Bertalan (MSZP) a külpolitikai akciótervet hiányolva azt mondta, egyetértenek azzal, amit a miniszter Németországgal, az Egyesült Államokkal és Ukrajnával kapcsolatban megfogalmazott, ugyanakkor a külpolitikai akcióterv hiánya arra utal, hogy a kormány a külpolitikát saját belpolitika céljaira használja fel a kormány. Ehhez az MSZP nem fog asszisztálni - közölte.

A KDNP támogatja a kormány külpolitikáját



Vejkey Imre (KDNP) közölte, pártja egyetért a kormány külpolitikai céljaival.

Jobbik: ellentétes célok a külpolitikában



Gyöngyösi Márton (Jobbik) szerint két egymással ellentétes cél az Egyesült Államokkal fenntartott partnerségi viszony és az ukrajnai béke.
Szerinte az, ami Ukrajnában zajlik, az amerikai geostratégiai céloknak megfelelően alakul, a konfliktust az Egyesült Államok és a Nyugat provokálta ki. Hangsúlyozta, békének kell lennie Ukrajnában, de magyar embereket nem sorozhatnak be, és végre beszélni kellene az autonómia kérdéséről is.

Fidesz: a tapasztalatokra alapuló külpolitika jól működik



Rogán Antal (Fidesz) azt kérdezte, mi történt volna, ha az elmúlt hónapokban a külpolitikai stratégia alakításakor a baloldali képviselőkre hallgatnak. Néhány hónappal ezelőtt, amikor az amerikai nagykövetség ügyvivője vádakat fogalmazott meg bizonyíték nélkül, akkor "Yes, Sir!" módra fejet hajtottunk volna, és nem úgy viselkedtünk volna, ahogy egy szuverén országhoz illik - fogalmazott. Hozzátette: azóta a vádló távozott, bizonyítékok továbbra sincsenek, de végre talán az amerikai-magyar kapcsolatok új korszakot kezdhetnek el.

Rogán Antal szerint ha a baloldaliakra hallgattak volna, minden keleti kapcsolatot megszakítottak volna, és most csodálkozva néznének az eurázsiai gazdasági együttműködés megkötésére.

Hangsúlyozta, az elmúlt hónapokba bebizonyította a magyar kormány, hogy a tapasztalatokra alapuló külpolitika jól működik.

KDNP: az élet tisztelete sérült



Harrach Péter (KDNP) az elmúlt hónapok eseményeit tekintette át, különösen az Európában történt terrorcselekményeket, amelyeket elítélt, és az egészséges társadalom elleni súlyos merényleteknek nevezett. Az élet tisztelete is sérült - mondta, megjegyezve, hogy a merényletek egy kultúra ellen irányultak.

A frakcióvezető ehhez a problémához kapcsolta a bevándorlás kérdését, szerinte különbséget kell tenni a menekültek és a megélhetési bevándorlók között, a menekülteket - ha életük veszélyben forog - segíteni kell, de a gazdasági bevándorlók előtt nem lehet nyitva a kapu.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arról beszélt az európai terrorcselekmények kapcsán, hogy Európában sokan hibás útra léptek a bevándorláspolitikát érintően. Cselekvésre van szükség, hogy megvédjék a Magyarországon élők érdekeit, hiszen soha nem látott mértékű bevándorlási hullám indult el - jelentette ki.



Szijjártó együttműködést kért a nemzeti külpolitikai célokhoz


A parlamenti pártok együttműködését kérte a nemzeti külpolitikai célok elérésében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a parlamentben, a tavaszi ülésszak nyitónapján.

A tárcavezető napirend előtti felszólalásában a nemzeti külpolitika legfontosabb céljai között említette a stratégiai szövetség megerősítését Németországgal, az Egyesült Államokkal való szövetségesi együttműködés további javítását, valamint azt is, hogy béke legyen Ukrajnában.

Emellett "pragmatikus, partnerségen, egymás és a nemzetközi jog iránti tisztelet talaján álló együttműködésre törekszünk Oroszországgal annak érdekében, hogy meg tudjuk kötni (...) a Magyarország számára oly fontos gazdasági és energiabiztonsági megállapodásokat" - mondta Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy e megállapodások megkötése felé vezető úton Vlagyimir Putyin orosz elnök keddi budapesti látogatása "fontos mérföldkő lehet".

Csak jövő héten tárgyalja a parlament a vasárnap is dolgozó kereskedelmi dolgozók bérpótlékát


DK: a vasárnapi bérpótlék mellé tegyék lehetővé a nyitva tartást is

 A Demokratikus Koalíció a kiskereskedelmi dolgozóknak szánt vasárnapi bérpótlék mellé vasárnapi nyitva tartást is követel - mondta a párt elnökségének tagja, Varju László hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján.

Elmondta: ha az erről szóló javaslatot megszavazzák, akkor száz százalék bérpótlék illeti meg a vasárnap is munkát végző kiskereskedelmi dolgozókat. Hozzátette, hogy ez viszont hiábavaló lesz azok számára, akik a kötelező vasárnapi boltbezárások miatt elveszítették a munkájukat. Hiába hoznak törvényt a vasárnapi bérpótlékról, ha eközben megtiltják a vasárnapi munkát - összegzett.

Szerinte a kormány is érzi a társadalom ellenállását, így folyamatosan újabb és újabb kivételeket épít bele a törvénybe, az a szabály azonban, amelyik ilyen kivételeket tartalmaz, értelmetlen és igazságtalan. Varju László újfent a törvény visszavonására szólított fel.

A független képviselő arra is kitért, hogy a DK három hét alatt több mint 85 ezer aláírást gyűjtött össze a vasárnapi nyitva tartással kapcsolatos petíciójához.

A kiskereskedelmi dolgozók vasárnapi száz százalékos bérpótlékát tartalmazó törvényjavaslat általános vitájának jövő hétre halasztását kérte Szatmáry Kristóf (Fidesz), a javaslat egyik előterjesztője a parlament gazdasági bizottságának hétfői ülésén, Budapesten.

A képviselő azzal érvelt, hogy az érintettek köréről még egyeztet a szaktárca. Szatmáry Kristóf a szóbeli indoklásában kiemelte azt is, hogy a bérpótlékot a szakszervezetek kezdeményezték, illetve hogy havonta csak két vasárnap kötelezhetők munkára a kereskedelemben dolgozók.

A bizottság 4 ellenzéki "nem" és 9 kormánypárti "igen" szavazattal tárgysorozatba vette a törvényjavaslatot.

Ugyancsak tárgysorozatba vette a bizottság - vita nélkül, az ellenzék tartózkodása mellett - a jövedéki törvény Lázár János és L. Simon László fideszes képviselők által javasolt módosítását. Eszerint a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermékek jövedéki biztosítéka január 1-jétől - visszamenőleg - 20 millió forintra csökken, a sávosan progresszív biztosíték helyett. A biztosítékot február 1-jéig kellett megemelni, így aki ezt megtette, annak visszajár a többlet, akire pedig bírságot szabott ki a NAV a megemelés elmulasztása miatt, annál 30 napon belül visszavonja a határozatát az adóhatóság.

A gazdasági bizottság elutasította Szél Bernadett és Schiffer András LMP-s képviselők törvényjavaslatának tárgysorozatba vételét, amelyben kizárták volna az offshore cégeket a gázkereskedelemből.

Nem kerül a plénum elé az a javaslat sem, amely eltörölte volna a háziorvosok, a házi-gyermekorvosok és fogorvosok iparűzési adófizetését, amelyet Lukács László (Jobbik) javasolt. Bánki Erik (Fidesz) az ülést vezető bizottsági alelnök azzal indokolta az elutasítást, hogy az idei költségvetésből már havi 130 ezer forintot kaptak a házi ellátást végző orvosok.

Végül nem jutott tovább a bizottságnál az M6-os autópálya, valamint a 67-es számú főút országhatárig történő meghosszabbítását tartalmazó határozati javaslat, amelyet két szocialista képviselő jegyzett.

Korábban írtuk:


Négy törvényjavaslat vitájával kezdődhet meg ma az Országgyűlés tavaszi ülésszaka.

A délután egy órakor kezdődő ülésen a Ház megemlékezik a januárban elhunyt Lasztovicza Jenő fideszes országgyűlési képviselőről, ezután napirend előtti felszólalások következnek, majd döntenek a tavaszi ülésszak munkarendjéről.

Kövér László házelnök a házbizottság csütörtöki tanácskozásán tett javaslatot egy új munkarend kialakítására. Ez alapján az Országgyűlés két hétre fogadná el napirendjét. Az egyik héten hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön lennének plenáris ülések, míg a másik héten csak a hét első napján. Az Országgyűlés oldalán elérhető munkarendjavaslat szerint márciustól indulna az új ülésezési rend, és - kisebb, például ünnepek miatti eltérésekkel - e szisztéma szerint zajlana a tavaszi rendes ülésszak, amely június 15-én érhet véget.

Az előzetes napirendi javaslat alapján a mai ülésen az interpellációk, az azonnali kérdések és kérdések után négy javaslat általános vitájára kezdődhet.

A képviselők tárgyalni fogják például a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János és parlamenti államtitkára, L. Simon László előterjesztését az alkoholok jövedéki biztosítékának húszmillió forintra csökkentéséről.

Megvitathatják továbbá azt a szintén kormánypárti indítványt is, amely alapján a kiskereskedelemben százszázalékos bérpótlék illetné meg a munkavállalót, ha vasárnap dolgozik.

Emellett jogállási tárgyú törvények módosítása és egy nemzetközi megállapodás vitáját is lebonyolíthatják még ma.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Trócsányi: újra kell gondolni a menekültügyi szabályozást

A vonatkozó törvény nem orvosolja az Európában most felvetődött problémákat - mondta egy interjúban… Tovább olvasom