Délmagyar logó

2017. 02. 22. szerda - Gerzson 2°C | 13°C Még több cikk.

OGY - Orbán: folytatni kell a néppárti politikát

A szegénységről, a kereszténydemokráciáról, az önkormányzati választásról szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés hétfői ülésén.
20:55 - Nemzetközi egyezmények, valamint a földgázellátásról szóló törvényjavaslat általános vitáját folytatta le hétfői ülésén a parlament. Az ülésnapot napirend utáni felszólalásokkal zárták a képviselők.

A kettős adóztatás elkerüléséről és egy adóügyi információcseréről szóló egyezmény

Lefolytatta a Bahreinnel kötött, a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény, a Szaúd-Arábiával a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és vagyonadók területén aláírt egyezmény, valamint Jersey kormányával az adóügyi információcseréről szóló egyezmény kihirdetésére vonatkozó törvény együttes általános vitáját az Országgyűlés.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára előterjesztőként arról beszélt: a bahreini és szaúdi egyezmény kizárja a magánszemélyek és vállalkozások kettős adóztatását. A jerseyi egyezményről pedig azt mondta: az átláthatóság javulását, az adóelkerülés visszaszorulását várják, és az információcsere segíti például az adómegállapítást vagy büntetőügyekben a vádemelést.

Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka pártja nevében mindhárom egyezmény támogatásáról számolt be, jelezve: az első kettő egyebek mellett áttekinthetőbb jogi hátteret ad a befektetőknek, és a gazdasági kapcsolatok élénkülésére számít.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője ugyancsak arról beszélt: támogatja az egyezményeket, de nem tartja őket elégségesnek, nem alkalmasak a jövedelemkiáramlás megakadályozására.

Ideiglenesen munkát vállaló turistákat érintő megállapodás

Évente száz magyar és ugyanennyi tajvani tartózkodhat elsősorban turisztikai célból a másik államban legfeljebb egy éven át - ezt tartalmazza a tajpeji Magyar Kereskedelmi Iroda és a Magyarországi Tajpej Képviseleti Iroda közötti megállapodás, amelynek kihirdetéséről röviden tárgyalt az Országgyűlés hétfőn.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára elmondta: a megállapodás munkavállalást is megenged.

Tóth Bertalan (MSZP) azt közölte, hogy pártja támogatja az egyezményt kihirdető törvényjavaslatot.

A vitát az elnöklő Hiller István (MSZP) lezárta.

A magyar-román határon átvezető autóutakat fejlesztenék

Megállapodást kötött Magyarország és Románia a határt átlépő autóutak fejlesztéséről, ennek kihirdetéséről tartottak általános vitát hétfőn.

Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára expozéjában arról szólt, hogy a magyar-román határ mentén visszafejlődtek a társadalmi, gazdasági kapcsolatok a trianoni határok bevezetése, majd később a szigorú határellenőrzés miatt. Ezen változtatnák most, de ahhoz, hogy ezt megtegyék, kétoldalú megállapodást kellett kötni.

Ezt júliusban aláírták, a dokumentumok a munkavégzés megkezdésének jogi feltételeit teremtik meg.

Kiss László (MSZP) támogatásáról biztosította az előterjesztőt, mert - mint mondta - a két ország kapcsolatának fejlődése mindkét fél gazdaságát pozitívan befolyásolja. Ezt követően a magyar-román diplomáciai kapcsolatok problémás pontjaira hívta fel a figyelmet.

Bana Tibor (Jobbik) jelezte, pártja szintén támogatja az előterjesztést, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy migrációs szempontból meg kellene erősíteni a román határszakaszt, és azt várják el a kormánytól, hogy hangsúlyosabban járjon az el az erdélyi autópálya-építések felgyorsításának ügyében.

Aradszki András megköszönte a képviselők támogatását, majd a vitát Hiller István levezető elnök lezárta az általános vitát.

A Fidesz és a Jobbik támogatja a földgázellátási törvény módosítását

A fideszes Mengyi Roland előterjesztőként ismertette a földgázellátási törvény módosítását, amelynek célja, hogy a közvámraktárként üzemeltetett földgáztárolóban elhelyezett földgáz tulajdonjogának átruházása ne minősüljön a földgázellátási törvény szerinti engedélyköteles tevékenységnek.

Aradszki András államtitkár a kormány nevében támogathatónak nevezte a javaslatot. Ezt követően a fideszes Bencsik János érvelt mellette, hiszen szerinte ezáltal javulhat az ország energiabiztonsága és gázkereskedelmi pozíciói. Kitért arra is, hogy a gáztárolók gyors feltöltését segítő javaslat elfogadását geopolitikai okok is indokolják.

A szocialista Tóth Bertalan lex Gazpromnak nevezte az indítványt, amelyet szerinte valójában a kormány készített személyre szabott módon. Az MSZP képviselője elfogadhatatlannak nevezte ezt a szerintük átláthatatlan célt szolgáló törvénykezést.

A jobbikos Kepli Lajos ezzel szemben azt mondta, pártjának nincs kifogása a törvénymódosítás ellen, hiszen az szerintük segítheti az ország téli energiaellátását.

Az LMP-s Schmuck Erzsébet szerint a javaslat célja, hogy Magyarország "bértárolást" végezhessen Oroszországnak, vagyis az nem a magyar energiafüggetlenséget szolgálja, ezért nem is támogatják.

Varju László független képviselő szintén nem értett egyet a fideszes kezdeményezéssel, szerinte ugyanis abból csak a "magyar olajoligarchák" húznak hasznot.

Hiller István lezárta az általános vitát.

Napirend utáni felszólalások

A napirendi pontok után Varju László a kormány oktatáspolitikáját bírálta, a szocialista Kiss László a háziállatokat érő közúti balesetek csökkentését szorgalmazta, az LMP-s Sallai R. Benedek a parlagfűirtásra fordított adótámogatások sorsáról kérdezett, míg a jobbikos Kepli Lajos Veszprém megye jövőjéről beszélt.

Hiller István lezárta a parlament hétfői ülését. A képviselők kedd reggel folytatják munkájukat.

Plenáris ülés az Országházban - október 13. Fotó: MTI (galéria)

19:24 - Az azonnali kérdések között szóba került a parlagfű-mentesítés, illetve a vörösiszap-katasztrófa okozta egészségügyi problémák. Ezt követően a kérdések között a szlovák-magyar viszony, a szociális ágazat dolgozóinak juttatásai és a keleti nyitás is a napirenden szerepelt.

MSZP: társadalmi bűnt követett el a kormány

Heringes Anita (MSZP) azt mondta, hogy 177 ezer ember a parlagfű-mentesítésre ajánlotta fel adójának egy százalékát 1,1 milliárd forint értékben, de a kormány nem törődött az akaratukkal, másra használta fel a pénzt, és ez társadalmi felelőtlenség.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában kifejtette: a parlagfű elleni tevékenység fő ága a megelőzés, amely sikeres, mert a pollenkoncentráció jelentősen csökkent. Csak olyan átcsoportosítást hajtottak végre, amelyre az államháztartási törvény lehetőséget adott.

A szocialista képviselő viszonválaszában azt mondta, egyebek mellett végkielégítésekre, autóvásárlása fordították a pénzt, és azt kérdezte: ki ezért a felelős?

Nagy István megismételte, hogy olyan átcsoportosítást hajtottak végre, amelyre a törvény lehetőséget adott. Közölte továbbá, 2011 és 2014 között 52 milliárd forintot költöttek a parlagfű elleni védekezésre.

Jobbik: lesz-e állandó egészségügyi szűrőközpont Devecserben?

Az azonnali kérdések között utolsóként Kepli Lajos (Jobbik) a 2010-es vörösiszap-katasztrófát felidézve azt mondta, a Fidesznek csak addig volt fontos ezt az ügy, amíg politikai előnyt tudott kovácsolni belőle, de a történtek egészségügyi hatásai ennél tovább tartanak. Jelezte, hogy a devecseriek aggódnak az egészségükért, megérdemlik, hogy az állammal együttműködve egészségügyi szűrőközpontot hozzanak létre a Veszprém megyei városban. Azt kérdezte, hogy a kormány partner lesz-e ebben.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy válaszolt: 2010 decemberétől 2011 végéig működött egészségügyi központ Devecserben, ahol a katasztrófával érintett nyolc település lakosait látták el, 4677 vizsgálatot végeztek. A megszűnés után egészségfejlesztési iroda működik a városban, így az egészség védelme biztosítva van. Hozzátette: az átlagnál nem rosszabb a lakosság egészségi állapota, ezért nincs szűkség az állandó szűrőközpontra.

Kepli Lajos azt válaszolta, hogy az államtitkár által elmondottak azt támasztják alá, hogy szükség lenne a szűrőállomásra.

MSZP: milyen eredményeket hozott Szijjártó Péter pozsonyi útja?

A kérdések során Kiss László (MSZP) arról érdeklődött, hogy milyen eredményeket hozott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter első hivatalos külföldi, pozsonyi útja.

Szijjártó Péter közölte: a kétoldalú találkozón egyfelől az együttműködés sikertörténetét megalapozó kérdések, például energetikai, közlekedési és külkereskedelmi együttműködés kerültek elő. A második csoportban az úgynevezett forró témák szerepeltek, mert szlovák kollégájával egyetértettek abban, hogy nem kell a homokba dugni a fejüket és úgy tenni, mintha minden rendben lenne.

Közölte: a megbeszélésen abban maradtak, hogy létrehozzák azt a listát, amelyiken hiánytalanul szerepelnek a forró témák, például a nyelvhasználat vagy a szlovákiai magyar oktatási intézmények ügye. Abban is megegyeztek, hogy nem fognak egymásnak a "Dunán keresztül üzengetni", hanem érett, bölcs európai polgárokként oldják meg a problémákat - tette hozzá.

A szociális dolgozók életpályamodelljéért emelt szót az LMP

Szél Bernadett (LMP) arról beszélt, hogy az utolsó pillanatban meghiúsult annak a megállapodásnak az aláírása, amelyik a szociális ágazati sztrájkbizottság képviselővel folytatott csaknem egyéves tárgyalássorozat után készült el. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy "semmitmondó" közleményt adott ki az ügyben, és még annyit sem tettek, hogy biztosítsák a szociális és gyermekvédelmi terület dolgozóit arról, hogy még idén a kormány elé kerül a bérrendezést is magában foglaló életpályamodell-tervezet - mondta.

Rétvári Bence államtitkár azt felelte, a pedagógusok képviselői mellett tárgyaltak hat további, az említett ágazatban dolgozókat képviselő szakszervezettel. Ennek részeként már ettől az évtől 5-11 százalékos bérpótlékot tudtak adni.

A Fidesz a keleti nyitásról

Bene Ildikó (Fidesz) azt mondta, hogy a kilencvenes évek közepére Szolnok nagy múltú gyárai sorra szűntek meg, 2006-ban viszont a jobboldali többségű önkormányzat megkezdte egy új ipari struktúra alapjainak lerakását. Kiemelte, hogy szeptember elején tették le a magyar kínai közös beruházásban megvalósuló citromsavgyár alapkövét, a gyár a becslések szerint 440 új munkahelyet teremt majd.

A képviselő megkérdezte, hogy ez a beruházás hogyan illeszkedik a kormány keleti nyitás politikájába.

Szijjártó Péter azt mondta, hogy a keleti nyitás politikájának új dimenziójához érkeztek, amire a szolnoki beruházás jó példa. Első körben arra koncentráltak, hogy az exportpiacokon megvessék a lábukat, az ázsiai országok piacain a lehető legtöbb magyar céget segítsék sikerhez. A miniszter hangsúlyozta, hogy tavaly volt a legmagasabb a Kínába irányuló export, és ez év első hat hónapjában újabb tízszázalékos növekedést értek el.

Most már abban a fázisban vannak, amelyben egyre több munkahelyteremtő beruházás érkezik a keleti nyitás célországaiból, többek között Kínából, és ennek egyik haszonélvezője Szolnok és környéke lesz - jelentette ki.

Plenáris ülés az Országházban - október 13. Fotó: MTI (galéria)

18:40 - Az azonnali kérdések között Semjén Zsolt vagyonnyilatkozatáról, energiatakarékosságról, uszodaépítésről, az Ökotárs Alapítványról, az uniós tagságról és a fertőrákosi kerékpárútról volt szó hétfőn az Országgyűlésben.

Jobbik: függesszék fel Szijjártó Péter mentelmi jogát!

A jobbikos Novák Előd arról beszélt, hogy a nyilvánosság előtt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt állította "mesés meggazdagodásáról, hogy lényegében a szülei tartják el". Felidézte, kezdeményezték a nemzetbiztonsági bizottság összehívását is, és kérték annak kivizsgálását, hogy a miniszter "összekapcsolta-e a keleti nyitás politikáját a keleti bankszámlanyitással is", illetve "milyen idegen érdekek kiszolgálásából" származhat a vagyona.

Novák Előd kitért arra, hogy hasonlóan "gátlástalan magyarázattal", életszerűtlen történettel állt elő Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, akinek vagyonnyilatkozatában nem szerepel a gánti vadászháza, s akit hivatalosan kiskorú gyermekei pénzelnek. A balatonfenyvesi nyaralónál szintén a gyermekei a tulajdonosok, akik cserébe helyette fizetnek életjáradékot.

Az ellenzéki képviselő Szijjártó Péter esetében a mentelmi jog felfüggesztésének kérte.

Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese azt mondta: az ügyészségnek az alaptörvény szerint az állam büntetőjogi igényét kell érvényesítenie. A családi kapcsolatok kontrollja ezen az igényérvényesítésen kívül esik - jelezte, hozzátéve: annak értékelése, hogy ki milyen a vagyoni viszonya a családon belül, szintén nem tartozik az ügyészség feladatai közé. Ha olyan adatok birtokában van a képviselő, amelyek bárkinek a büntetőjogi felelősséget felvetik, akkor ezeket adja át az ügyészségnek - fordult a képviselőhöz.

LMP: több forrás kellene energiatakarékosságra

Schmuck Erzsébet (LMP) az energiatakarékossági beruházásokra szánt forrásokat kevesellte. Szerinte évente 69 milliárd forintot kellene lakáscélú energiahatékonysági programokra költeni, legalább annyit, mint a stadionokra.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: az elmúlt négy évben panelprogramra 37 milliárd forint jutott, lakóházak energiahatékonyságára pedig mintegy 50 milliárd forintot nyújtott az előző ciklusban a kormány. Szólt arról is, hogy év végéig csaknem 13 milliárd forintnyi pályázati forrás van háztartási energiahatékonyságának növelésére.

Fidesz: minden gyerek eljuthat uszodába?

Simon Róbert (Fidesz) a mindennapos testneveléssel kapcsolatban közölte: 30 olyan járás van, ahol nincs uszoda, a gyermekek nem tanulhatnak úszni. Azt kérdezte: mi várható a nemzeti köznevelési infrastruktúrafejlesztési programtól, minden gyermeknek lesz lehetősége az úszásra?

Simicskó István sportért felelős államtitkár ismertette: az idén 6 milliárd forintból 23 tanuszoda és 25 tornaterem épülhet. Minden járásban lesz tanuszoda - jelentette ki, hangsúlyozva: a kormányzat ezek üzemeltetését is átvállalja.

MSZP: miért költöttek ennyit házkutatásra az Ökotárs Alapítványnál?

Bárándy Gergely (MSZP) azt kérdezte: miért költött 1,25 millió forintot a rendőrség az Ökotárs Alapítvány "lerohanására"? Arra is választ kért: a Belügyminisztérium kíván-e vizsgálatot indítani azon rendőri vezető ellen, aki az intézkedésről döntött.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kijelentette: civilek megfélemlítéséről az eljárás során nem volt szó. Elmondta: a rendőrség törvényesen járt el, jogorvoslati eljárási igényt nem nyújtottak be. Az ország demokratikus jogállam - tette hozzá.

Jobbik: mérleget kell vonni uniós tagságunkról

Bana Tibor (Jobbik) mérleget kívánt vonni az ország európai uniós tagságának tíz évéről. Úgy fogalmazott, ha nettó befizetők nem is, de "ráfizetői vagyunk a csatlakozásnak". Szerinte vizsgálni kellene az uniós források felhasználásának hatékonyságát is. A májusi EP-választások eredménye is azt jelzi, hogy "egyre többen utasítják el a szakállas nők Európáját" - tette hozzá.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: amikor az unió az ország felzárkózását támogatja, visszaadja az ország befizetéseit és azokat a forrásokat, amelyet az itteni befektetők visznek ki. Közölte: ha Magyarország jól tárgyal, a forrást jól használja fel és a pénzt nem lopják el, képes lesz kompenzálni azt a hátrányt, amelyet a tagság okoz neki.

KDNP: mikor épül meg a fertőrákosi kerékpárút?

Firtl Mátyás (KDNP) a Balf és Fertőrákos közötti kerékpárút megépítésének időpontjára kérdezett rá. Mint mondta, ezen a szakaszon a rossz minőségű, balesetveszélyes közúton haladnak a biciklizők.

Fónagy János közölte: jövő nyár végére befejeződhetnek a munkálatok. Elmondta azt is: a hiányzó szakaszra előbb 700 millió forintot, majd további 105 milliót különítettek el.

LMP: Magyarország érdekeit szolgálja-e Kishantos ellehetetlenítése?

Ikotity István (LMP) a kishantosi biogazdasággal kapcsolatban azt mondta: súlyos támadások miatt megszűnt, korábban 21 évig működött vegyszermentesen, de földjeiket elvesztették egy "kisstílű, politikai játszma" miatt. Kritikusak voltak a kormánnyal szemben, és ezért példát statuáltak a gazdasággal - mondta. Azt kérdezte, Magyarország érdekeit szolgálja-e Kishantos ellehetetlenítése.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában kijelentette: Kishantos szerződése lejárt, a Nemzeti Földalap pedig meghirdette a földet, és minden jogszabályi rendelkezést betartottak.

Ikotity István viszonválaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az új bérlőkkel fel kellett volna bontani a szerződést, mert nem a pályázatukban foglaltak szerint gazdálkodnak.

Nagy István erre úgy reagált: bármilyen szakmai kérdésről készek tárgyalni.

Plenáris ülés az Országházban - október 13. Fotó: MTI (galéria)

17:25 - A képviselők az interpellációk során az otthontámogatásról, szociális tűzfa-programról és a 2015-ös költségvetésről is kérdezték a minisztereket. Az azonnali kérdések között a jegybank közelmúltbeli kiadásairól volt szó.

Jobbik: "lehetetlen kategóriába tartozik" a lakásvásárlás

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt hangoztatta, hogy a saját lakás vásárlása a legtöbb embernél a "lehetetlen kategóriába tartozik", a fiatalok lakásszerzési lehetősége semmit nem javult, bár történek korábban részmegoldásnak tekinthető lépések. Abban, hogy felerősödött a fiatalok elvándorlása, jelentős szerepe van annak, hogy nem tudnak lakást venni - mondta. Szerinte bérlakásépítési-programot kellett volna kezdeni, hazai vállalkozások bevonásával ilyen típusú lakásokat kellett volna építeni.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, Magyarországon elterjedt, hogy saját lakást kell szerezni, de figyelembe kell venni a társadalmi és gazdasági nehézségeket. Hangsúlyozta: sokan pont a saját lakás vásárlása miatt kerültek nehéz helyzetbe, a kormány kiemelt feladatának tekinti, hogy azoknak segítsen, akik a vásárlás miatt lakhatási, megélhetési gondokkal küzdenek. Jelezte ugyanakkor, hogy többféle juttatást is biztosítanak azoknak, akik lakást vesznek.

Z. Kárpát Dániel nem fogadta el a választ, mint mondta, a probléma "méregfoga", hogy leépítették a forintalapú lakáshiteleket. A parlament 104 igen, 28 nem és 3 tartózkodás mellett elfogadta Tállai András válaszát.

KDNP: kiszélesedik-e a szociális tűzifa-program?

A kereszténydemokrata Szászfalvi László interpellációjában arról beszélt, hogy eddig 334 milliárd forint megtakarítást értek el a rezsicsökkentéssel, de azokon a vidéki településeken, ahol tűzifával fűtenek, ez a hatás nem érzékelhető. Ezért az állami erdőgazdaságok 10 százalékkal csökkentették a tűzifa árát. Azt kérdezte, hogyan akarja növelni a kormány a támogatás összegét, van-e mód a támogatotti kör kiszélesítésére?

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára azt mondta: a tűzifa árának csökkentése mellett 2011-óta pályázni lehet a szociális tűzifa-programban ártámogatásra. Tavaly 1760 önkormányzat pályázott, akiknek kétmilliárd forint támogatást osztottak szét. Idén a folyamat már elindult, 2072 önkormányzat pályázott. Újdonság az elmúlt évekhez képest, hogy nemcsak tűzifára, hanem barnakőszén-vásárlásra is lehet támogatást kérni, és egyes önkormányzatok önrész nélkül is indulhattak a tenderen.

Szászfalvi László elfogadta az államtitkár válaszát.

Szabó Tímea a 2015-ös költségvetésről kérdezett

Utolsó interpellálóként Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke, független képviselő a 2015-ös költségvetésről kérdezett. Mint mondta, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban azt mondta, 1700 milliárdos megszorítást terveznek, de korábban már a szegény embereket megsarcolták, kivéreztették az egészségügyet, oktatást, az ország drasztikusan csúszik lefelé. Csak úgy lehet véghez vinni ezt a megszorítást, ha privatizálják az oktatást, egészségügyet - tette hozzá, majd azt kérdezte: készülnek-e a nyugdíjkorhatár emelésére, a magántőke bevonására az egészségügybe és az oktatásba, illetve miből finanszírozzák a megszorítást?

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, nem lesz megszorítás, ezt az ellenzék találta ki, hogy azzal kampányoljon. Az állami kiadások aránya a bruttó nemzeti össztermékhez (GDP) mérten fog csökkenni, amelyet úgy érnek el, hogy a gazdasági növekedés mellett féken tartják az állami kiadásokat.

Hangsúlyozta, hogy nem indokolt a megszorítás, mert gazdasági növekedés van, a költségvetés egyebek mellett azt fogja tartalmazni, hogy csökken az államadósság, a költségvetési hiánycél nem lehet magasabb 3 százaléknál.

Szabó Tímea nem fogadta el az államtitkár válaszát, mint mondta, nem ők mondták, hogy megszorítások lesznek, hanem Varga Mihály.

A képviselők 103 igen, 41 nem és tartózkodás nélkül elfogadta a választ.

A parlament - egy szavazással, vita nélkül - döntött az előző Országgyűléshez benyújtott beszámolók tárgyalás nélkül lezártnak minősítéséről.

Azonnali kérdések

MSZP: hogyan képzeli az MNB a gigantikus költekezést?

Burány Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt hetekben gigantikus pazarlásba kezdett a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ennek jegyében kastélyszállót vásároltak, majd luxus-irodaházat vettek Budapesten. Különösen felháborító utóbbi esetben - folytatta -, hogy a megjelent árnál drágábban vették meg egy offshore hátterű cégtől, és a szerződést Trócsányi László igazságügyi miniszter irodája készítette. Kitért arra is, hogy több száz milliót különítettek el közgazdasági képzésre is. Azt kérdezte: hogy képzelik, hogy ilyen horderejű költekezésbe kezdenek?

Matolcsy György MNB-elnök azt mondta: a jegybank működéséről szóló törvény kimondja, hogy függetlenül, önállóan működik a jegybank, és ezt azt jelenti, hogy egyetlen horgonya van, a középtávú inflációs cél. A jegybank mérlege nem része az államháztartás mérlegének, pénzteremtésből származó forrásból gazdálkodik. Ha pozitív az eredménye, az nem kerül osztalékként a költségvetésbe - jelezte, hozzátéve: korábban 22 ingatlanja volt az MNB-nek, most egy üdülőt vásároltak, s ingatlant vettek és nem vállalatot.

Plenáris ülés az Országházban - október 13. Fotó: MTI (galéria)

16:47 - Az egyetemi kancellárok kinevezéséről, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról (Klik), a kis- és középvállalkozások támogatásáról és a 112-es egységes segélyhívószám bevezetéséről esett szó hétfőn az Országgyűlésben az interpellációk között.

MSZP: mikor nevezik ki a felsőoktatásban a kancellárokat?

Hiller István (MSZP) azt tudakolta, mikor nevezik ki a felsőoktatási intézményekbe a kancellárokat. Elmondta, hogy a kormány szeptember elejére ígérte ezt, de egyetlen helyen sem sikerült kinevezni kancellárt. Értékelése szerint azzal, hogy a rektorok mellé kineveznek egy pénzügyek terén teljhatalommal rendelkező vezetőt, kétpólusú vezetés, "kétfejűség" jön létre. Ilyen feladat- és hatáskörmegosztás sehol sincs Európában - mondta.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta, az egyetemi vezetők kevésbé ütöttek meg ilyen kritikus hangot, mint az ellenzéki képviselők. A rektorok azt mondták, hogy várják meg, milyen tapasztalatokkal jár a rendszer. Véleménye szerint kettős irányítás a vállalati szférában is előfordul.

Felidézte, múlt héten pénteken Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy október végére születnek meg a kinevezések.

Hiller István nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban 102 igen, 39 nem szavazattal elfogadta.

Jobbik: a Klik nem megoldja a problémákat, maga idézi elő azokat

Dúró Dóra (Jobbik) szerint a Klik működése "egy botránykatalógus", a konstrukció működésképtelen, mára mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy szó sincs sikertörténetről.

Hangsúlyozta, hogy a Klik nem oldja meg a problémákat, többet maga idéz elő. Az önkormányzatok nem érdekeltek az általuk fenntartott kollégiumok felújításában, mert azokat nem az ő lakói használják. Ezek az intézmények és az önkormányzatok is vesztesei az átalakításnak - hangoztatta.

Rétvári Bence államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy 2010-es választási programjában a Jobbik is hasonló tanügyi igazgatási rendszer bevezetését ígérte. A kollégiumok fenntartásában nem történt változás, ahhoz a Kliknek semmi köze sincsen - közölte.

Az ellenzéki képviselő a választ nem fogadta el, a parlament azonban 102 igen, 33 nem szavazattal, hat tartózkodás mellett elfogadta.

Az LMP kevesli a kis- és középvállalkozások támogatását

Szél Bernadett (LMP) azt vetette fel, hogy egy munkahelyre számítva a multik, főleg az autógyártó multicégek tízszer annyi támogatást kapnak, mint a magyar kis- és középvállalkozások (kkv). Monomániásnak nevezve ezt a támogatási kultúrát, és azt javasolta a kormánynak, hogy inkább az élelmiszeriparban, a megújuló energiatermelésben működő kkv-kat támogassa.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is fontosnak ítélte a kkv-k magyar gazdaságban betöltött szerepét. Elismerte, hogy az autóipar a magyar gazdaság zászlóshajója, ami szerinte hozzájárul két fontos gazdaságpolitikai cél eléréshez: Magyarország termelési központ legyen, és minél több kutatás-fejlesztési csúcskapacitást vonzanak Magyarországra.

Kitért arra, az Eximbank egyik célja, hogy 2500-ról 12 ezerre növeljék az exportpiacon megjelenő magyar kkv-k számát, illetve megállapodtak az Európai Beruházási Bankkal egy 200 millió eurós programban, amelynek hetven százalékát a kkv-k külpiaci érvényesülésére költik.

Sallai R. Benedek (LMP) a választ nem fogadta el, mert szerinte sokkal több pénz kellene adni a kkv-knak. A választ az Országgyűlés 100 igen, 39 nem szavazattal elfogadta.

Fidesz: hogyan választották ki a 112-es segélyszám hívásfogadó központjait?

Ágh Péter (Fidesz) azt tudakolta, milyen szempontokat vettek figyelembe a 112-es segélyszám hívásfogadó központjainak kiválasztásakor.

Felidézte, hogy az ingyenesen hívható 112-es segélyhívószám 1991 óta működik az EU-ban, azzal sokkal gyorsabbá és hatékonyabbá vált a segítségnyújtás. Hozzátette: a magyar kormány 2011-ben döntött a rendszer kiépítéséről.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy a 112-es számon bárhonnan azonnal elérhetők a segélyhívó szervezetek, a rendőrség, a tűzoltóság, a mentők. A rendszert angol, német, francia nyelven és valamennyi szomszédos ország nyelvén is elérhető.

Mint mondta, a miskolci és a szombathelyi központ kiválasztásánál több szempontot vettek figyelembe, így azt, hogy az objektum rendőrségi vagyonkezelésbe tartozzon, illetve hogy új munkahelyeket hozzanak létre.

A képviselő elfogadta az államtitkár válaszát.

MSZP: mi lesz a Pannon Volán Zrt-vel?

Szakács László szocialista képviselő a Pannon Volán Zrt. jövőjéről kérdezte a nemzeti fejlesztési minisztert. Kifejtette, hogy a 24 volántársaság hét regionális csoportba olvad be, a pécsi társaság a Dél-Dunántúli Regionális Közlekedési Központ tagja lett. Az integrációtól 4-5 milliárd forintos megtakarítást remél az állam, de ekkora költségcsökkentés csak létszámleépítés árán valósulhat meg. A képviselő azt kérdezte, mennyi munkavállalót küldtek el eddig a cégtől, és hány dolgozónak mondanak még fel az integrációs folyamat során.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára "teljes felelősséggel" kijelentette, hogy az összevonás semmilyen módon nem érinti a munkavállalókat, az elmúlt két évben csak az irányítói szegmensben történt racionalizálás. A munkavállalók semmilyen szerzett jogot nem veszítenek el és a műszaki, valamint forgalmi területen sincs létszámleépítés - fűzte hozzá.

Szakács László ugyan - mint fogalmazott - méltányolja az államtitkár válaszát, de nem tudta elfogadni. Miből lesz a 4-5 milliárd megtakarítás? - tette fel a kérdést.

A parlament az államtitkár válaszát 106 igen és 34 nem szavazattal elfogadta a választ.

Plenáris ülés az Országházban - október 13. Fotó: MTI (galéria)

15:49 - A szegénységről, a kereszténydemokráciáról, az önkormányzati választásról szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés hétfői ülésén.

MSZP: az embereknek nincs lehetőségük megismerni a tényeket

Korózs Lajos (MSZP) azt mondta: a kormányoldal választási győzelme annak is köszönhető, hogy az embereknek nincs lehetőségük megismerni a tényeket, a szegénység okait, a jövőt meghatározó alternatívákat.

Ennek oka szerinte a tájékoztatási rendszer átszervezésében áll, amelynek eredményeként eltitkolhatók a kormányzat tevékenységének "tragikus szociális következménye". Kijelentette: több mint félmillióval nőtt a szegények száma az elmúlt négy évben, és meghaladja a 4,5 milliót azok száma, akik a létminimumnál kevesebből élnek.

Korózs Lajos közölte: sosem volt ilyen nagy a társadalmi egyenlőtlenség.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára azt kérdezte: ha a kabinet tevékenysége csak keveseknek kedvez, miért nyeri negyedik választását a Fidesz-KDNP?

Hangsúlyozta: a 2010-es választás még szólhatott az MSZP-ellenességről, a mostani eredmény mögött azonban már a kormányoldal megerősítése áll - vélekedett.

Arra az állításra, hogy eltitkolnák a szociális helyzetet, azt javasolta a képviselőnek: nézzék nagykorúnak az embereket, akik saját élethelyzetük alapján hozzák meg döntésüket.

Harrach Péter a kereszténydemokrácia 70 évéről emlékezett meg

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője arról emlékezett meg, hogy 1944. október 13-án alakult meg a mai KDNP jogelődje. A kereszténydemokrácia hetven évét felelevenítve azt mondta: a mai napig büszkék arra, hogy a Rákosi-korszakban a korábbi párt egy képviselője sem lett áruló. Sokan emigrációba kényszerültek, kettétört életútjuk, hosszú időre börtönbe kerültek - idézte fel, hozzátéve: a leghosszabb börtönbüntetés 19 év volt.

A kereszténydemokrata politikus szavai szerint a KDNP hordozója a korábbi kereszténydemokrata, keresztényszociális gondolatnak. Emlékeztetett: a párt az Antall-kormányban is jelen volt, most pedig egy olyan szövetségnek részese, amely kétharmados támogatottsággal megvalósítja az általa képviselt értékeket.

Rétvári Bence parlamenti államtitkár közölte: a kereszténydemokrata gondolatvilág messze túlmutat személyeken és szervezeteken, s ha fogadni kellene, hogy hetven év múlva melyik párt őrzi ezt meg, akkor a KDNP-t nevezné meg. A kereszténydemokrata államtitkár azt hangoztatta: a politikának nem az újraelosztási arányokról, hanem tartalmi, morális kérdésekről, erkölcsről, igazságosságról, tisztességről és méltányosságról kell szólnia.

Jobbik: tanulni kell a részvételi adatokból

Mirkóczki Ádám (Jobbik) beszédesnek nevezte a vasárnapi önkormányzati választás részvételi adatait. Azt mondta: 2006 óta folyamatosan csökken a szavazók száma, ami kritika a politikai elitnek. Az emberek szerint nincs értelme részt venni a közéletben, ebből a vélekedésből tanulni kell - jelentette ki.

Az ellenzéki politikus a tendencia okaként az "aljas, mocskolódásra épülő kampányt" nevezte meg. Ezek közé sorolta, hogy regnáló vezetők zsarolással, az egzisztenciális kiszolgáltatottsággal való fenyegetéssel kampányolnak.

Kósa: a baloldalnak valami mást kellene tennie

Kósa Lajos (Fidesz) arról beszélt: pártja a nyolcadik választást nyerte egyhuzamban, az ellenjelöltek pedig mindig ugyanazt mondják szinte szó szerint, csak olykor hangosabban vagy más formációban. Szavai szerint el kellene gondolkodniuk, hogy rosszakat mondanak, képviselnek.

A kormánypárti politikus egyúttal meghökkentőnek nevezte a kormányfő napirend előtti felszólalását övező vitákat. Visszautasította a Jobbik cigányságot érintő vádjait, primitív uszításnak minősítve az elhangzottakat.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában azt mondta: súlyos hiba azt állítani, hogy a választókat bárki megfenyegette, becsapta volna. Arra kérte az ellenzéket: tartsa tiszteletben azok döntését, akik a Fidesz-KDNP-t tüntették ki bizalmukkal. Visszautasította a közfoglalkoztatottakra vonatkozó felvetéseket is arra hivatkozva, hogy idénymunkák idején az érintettek a szabad munkaerőpiacon is el tudnának helyezkedni.

A tárcavezető súlyos sértésnek nevezte a Jobbik cigányságot érintő javaslatát. Felszólította a pártot: tartsa tiszteletben őket, nincs ember és ember között különbség.

Lázár János szólt arról is: szeretne lehetőséget adni minden polgármesternek és önkormányzatnak, hogy gazdasági programot készítsen, és azokat nem politikai nézetek szerint fogják minősíteni, hanem gazdasági szempontból; vagyis azt nézik: alkalmas-e a növekedésre, hoz-e létre munkahelyeket.

Napirend elfogadása

A napirend elfogadásakor a képviselők döntöttek arról, hogy az előző Országgyűléshez benyújtott beszámolókat tárgyalás nélkül lezártnak minősítik.

Az ülésen bejelentették azt is, hogy Áder János köztársasági elnök átiratban értesítette Kövér László házelnököt a Külgazdasági és Külügyminisztériumban történt államtitkári felmentésekről és kinevezésekről.

Plenáris ülés az Országházban - október 13. Fotó: MTI (galéria)

14:17 - Fidesz: a kormánypártok sikeresek voltak, az ellenzék intőt kapott

Sikerként értékelte a vasárnapi önkormányzati választást a kormánypártok részéről a fideszes Rogán Antal, aki szerint az ellenzéki pártok harmadszor kaptak intőt a választóktól idén.

A kormánypárti frakcióvezető hétfőn a miniszterelnök napirend előtti felszólalására válaszolva azt mondta, a siker egyértelmű, a Fidesz-KDNP jelöltjeinek nagy többsége győzött: a megyei közgyűlések mindegyikében a Fidesz-KDNP végzett az első helyen, 23 megyei jogú város közül 20-ban a kormánypártok jelöltjei nyertek, a budapesti főpolgármesteri posztot Tarlós István nagy fölénnyel nyerte meg, míg a kerületek több mint kétharmadában szintén a Fidesz-KDNP jelöltjei győztek.

Rogán Antal a rezsicsökkentéssel és a bankok elszámoltatásával indokolta, hogy a kormánypártok sikeresen szerepeltek a választáson.

14:13 - KDNP: a baloldalnak nem sikerült a vesztes pozíciójából kitörnie

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője szerint a baloldalnak nem sikerült kitörnie a vesztes pozíciójából az önkormányzati választáson.

Harrach Péter a miniszterelnök hétfői napirend előtti felszólalására reagálva többek között arról beszélt, hogy a szétesés, - ami szervezeti probléma - mellett identitás válság is gyötri a baloldalt. A neoliberalizmus társadalmi modelljét képviselik ideológiai alapon állnak, a tabuk rendszerében gondolkodnak - sorolta a kereszténydemokrata politikus.

"A radikális jobboldal" szerinte politikai tevékenységének csúcsára ért, néhány hellyel többet tudtak szerezni, de nem lesz könnyű őrizni ezt a pozíciót a következő időszakban.

Harrach Péter köszönetet mondott azoknak, akik helyt álltak a küzdelemben, köztük a KDNP-s jelölteknek. Szavai szerint a helyi teljesítmény meghozta eredményét, és arra is kitért, hogy a jelöltek nagy része nem először szállt ringbe a választók bizalmáért.

14:09 - MSZP: biztosítsák a társalmi krízis kezeléséhez szükséges feltételeket az önkormányzatoknak!

Az MSZP frakcióvezetője szerint ha a politikai többség nem kapcsolódik társadalmi többséghez akkor nincs valódi, sikeres, erős Magyarország.

Tóbiás József hétfőn az Országgyűlésben a kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva azt mondta, a kabinet az elmúlt négy évben kiüresítette az önkormányzatiság eszméjét, elvonta hatásköreit, "otthagyva" a legfontosabbat a szociális rendszert.

Azt követelte a kormányfőtől és a kormánypárti képviselőktől, biztosítsanak minden feltételt az önkormányzatoknak, hogy képesek legyenek a Magyarországon meglévő társadalmi krízist kezelni.

Kitért arra is, hogy ma minden harmadik gyermek nélkülöz és 3,4 millióan nem keresnek többet 65 ezer forintnál.

14:05 - MSZP: biztosítsák a társalmi krízis kezeléséhez szükséges feltételeket az önkormányzatoknak!

Az MSZP frakcióvezetője szerint ha a politikai többség nem kapcsolódik társadalmi többséghez akkor nincs valódi, sikeres, erős Magyarország.

Tóbiás József hétfőn az Országgyűlésben a kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva azt mondta, a kabinet az elmúlt négy évben kiüresítette az önkormányzatiság eszméjét, elvonta hatásköreit, "otthagyva" a legfontosabbat a szociális rendszert.

Azt követelte a kormányfőtől és a kormánypárti képviselőktől, biztosítsanak minden feltételt az önkormányzatoknak, hogy képesek legyenek a Magyarországon meglévő társadalmi krízist kezelni.

Kitért arra is, hogy ma minden harmadik gyermek nélkülöz és 3,4 millióan nem keresnek többet 65 ezer forintnál.

14:04 - A Jobbik három területen sürget hangsúlyváltást

A Jobbik frakcióvezetője a munkahelyteremtés, az önkormányzatiság és a magyar-cigány együttélés területén szorgalmazott hangsúlyváltást.

Vona Gábor hétfőn az Országgyűlésben - Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva - azt mondta: a kormány számos intézkedését a Jobbik programjából vette át.

Az ellenzéki politikus szerint a munkahelyteremtés területén sikerpropaganda zajlik, félmillió ember hagyta el az országot; az önkormányzati rendszer kudarcosan működik; a magyar-cigány együttélés területén pedig "humánus megoldást kell találni", mert - ahogy fogalmazott - gazdasági, politikai, kulturális "bombán csücsülünk".

14:01 - Önkormányzat-2014 Orbán: a Fidesz-KDNP óriási fölénnyel győzött, folytatni kell a néppárti politikát

Óriási fölénnyel győzött a Fidesz-KDNP a vasárnapi önkormányzati választáson, ez a győzelem pedig az egész országé - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a parlament hétfői plenáris ülésén. A kormányfő napirend előtti felszólalásában a néppárti politika folytatását ígérte, és úgy fogalmazott, ideje magunk mögött hagyni az ideológiák korszakát.

Azért győzött az egész ország, mert a választás végeredménye és következménye egy sohasem tapasztalt méretű összefogás, együttműködés és egység, márpedig az európai politika elmúlt hatvan évéből tudható, hogy egy ország akkor emelkedhet fel, ha egységes - fogalmazott beszédében a kormányfő a helyhatósági szavazás másnapján.

Az egység erejét jól kell felhasználni - folytatta -, ami a kabinet és a kormánytöbbség felelőssége, és e felelősség elől "nem bújunk el".
Orbán Viktor szerint ha jól használják fel az egység erejét, ha kitartanak "a valamit valamiért politikája" mellett, ha nem engednek "a valamit semmiért politikájának", akkor eljuthatnak a teljes foglalkoztatáshoz.
Ezzel kapcsolatban ismertette: míg 2010-ben 3,6 millióan dolgoztak, és 1,8 millióan fizettek adót, addig ma 4 millióan dolgoznak, 4 millióan fizetnek adót, a gazdasági növekedés 3 százalék felett van, a munkanélküliség pedig 8 százalék alatt. Külön megjegyezte, hogy - csak a roma közösség saját kimutatása szerint - 57 ezer olyan roma család van, amely most először vállalt munkát.

Az önkormányzati választás eredménye is igazolja, hogy "Magyarország munkába állt, Magyarország dolgozik" - értékelt a miniszterelnök, hozzátéve: "ideje, hogy magunk mögött hagyjuk az ideológiák és az izmusok korszakát", mert "ha az ideológiát majmolod, orra buksz az első buckában", ahogyan ez néhányakkal meg is történt.

Orbán Viktor szerint az önkormányzati választás megerősítette a kormánytöbbséget abban is, hogy nemzeti alapon álló, néppárti politikát kell folytatnia a következő években is.

Szavai szerint olyan "kegyelmi pillanatban" van az ország, amikor nem újrakezdeni kell valamit, hanem megerősíteni, folytatni, végigvinni a megkezdett munkát. A javuló adatok biztatóak, még a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint is jobban teljesít Magyarország - mondta, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a kormánypártoknak nem a statisztikákra, hanem a valóságos magyar életre kell figyelniük.

A helyzet javul, "Európa pincéjéből följöttünk a földszintre, és most kell, most kellene nekivágni az emeleteknek" - fogalmazott a kormányfő, aki szerint a vasárnapi választás azt mutatja, "van még szufla az országban", van lehetőség újabb munkahelyeket teremteni, újabb lépéseket tenni a munkaalapú társadalom felé.

Orbán Viktort abban is megerősítette az előző napi voksolás - mondta -, hogy a jóléti társadalmak valószínűleg azért rendülhettek meg Európában, mert kiderült, a jólét nem alapja semminek sem, legfeljebb és jó esetben a következménye, méghozzá a munkának.

Úgy látja, az emberek újból igent mondtak arra a politikára is, amely középpontba állítja és támogatja a családokat, így a következő időszak egyik legfontosabb feladatának annak elkerülését tartja, hogy a munkahely és a család közötti választás csapdájába essenek az emberek.

Felszólalásában kijelentette továbbá, hogy a Fidesz-KDNP és a kabinet ahogyan eddig, úgy ezután is a háromharmadot fogja szolgálni, és meghallja azok hangját is, akik a vasárnapi önkormányzati választáson nem a kormánypártokra szavaztak.

Orbán Viktor végül arra kérte a képviselőket, hogy az elkövetkező három és fél évben használják ki a mostani "kegyelmi pillanatot", és erősítsék az egységet, az összefogást az országban.

10:45 - Nem tárgyalt Kishantosról a fenntartható fejlődés bizottsága

Nem tárgyalt a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ ügyéről az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága; a kérdés Bencsik Jánosnak (Fidesz), a bizottság kormánypárti alelnökének javaslatára került le a testület napirendjéről, az indítványt a honatyák 7 igen, 2 nem ellenében támogatták.

Ugyanígy nem esett szó a bizottság ülésén a 2009-es személyi jövedelemadó (szja) 1 százalékos keretében a parlagfű-mentesítésre felajánlott összeg felhasználásáról, és nem vették a bizottság ülésének napirendjére a Kunbaján illegálisan lerakott hulladék miatt kialakult helyzetről való tájékoztatót sem. Ezen napirendi pontok törlését is Bencsik János, a bizottság fideszes alelnöke javasolta, és a képviselők többsége elfogadta. Az ügyrendi javaslatot Turi-Kovács Béla (Fidesz), a bizottság alelnöke terjesztette elő.

A bizottsági ülés módosított napirendjét a testület tagjainak többsége elfogadta. A módosított napirend keretében a honatyák tárgyaltak a múlt évi zárszámadási törvény végrehajtásáról, valamint megvitattak a bizottság munkájával összefüggő napirendi pontokat.

Korábban írtuk:

Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásával folytatódik az Országgyűlés munkája az önkormányzati választások előtt tartott kéthetes szünetet követően.

A Ház ülése a szokásoknak megfelelően 13 órakor kezdődik, az első napirend előtti felszólaló azonban ezúttal a kormányfő lesz, akinek beszédére a frakciók is reagálhatnak.

A képviselők ezt követően mondhatják el interpellációikat, majd az előző Országgyűléshez benyújtott beszámolók tárgyalás nélkül lezártnak minősítéséről döntenek.

Az azonnali kérdések és kérdések után, este nemzetközi egyezményekről tárgyal a parlament, valamint megtartják az általános vitáját a földgázellátási törvény fideszes kezdeményezésű módosításának, amely kimondaná, hogy a közvámraktárként üzemeltetett földgáztárolóban elhelyezett földgáz tulajdonjogának átruházása nem minősül a földgázellátási törvény szerinti engedélyköteles tevékenységnek.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megkezdődött a Magyar Filmhét

Kertész Mihály 1914-es, A tolonc című filmje felújított kópiájának díszbemutatójával kezdődött meg… Tovább olvasom