Délmagyar logó

2017. 05. 26. péntek - Fülöp, Evelin 12°C | 22°C Még több cikk.

OGY - Orbán: Magyarországnak egyre több keresnivalója van az EU-ban

A Jobbik a bentlakásos iskolák ötletének támogatására kérte a miniszterelnököt.
01:31 - A Széchényi-díjjal járó pénzjutalom összegének emelését, valamint az idei költségvetés második módosítását is megtárgyalták a képviselők az Országgyűlés e heti első, hétfő éjszakába nyúló ülésén.


A Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló törvény módosításának általános és részletes vitája

Az egyik előterjesztő, L. Simon László (Fidesz) expozéjában ismertette: a módosítás célja, hogy a díjakkal járó pénzjutalom összege a bérből és a fizetésből élők előző évi - a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által számított - országos szintű nettó átlagkeresetének jelenlegi ötszöröséről a hatszorosára emelkedjen ötvenezer, illetve százezer forintra való felkerekítéssel.

Kiemelte: ezzel a díjak a rangjukat megillető pénzjutalommal járnak majd együtt. Hangsúlyozta azt is, hogy azért most terjesztették az Országgyűlés elé a javaslatot, hogy már az idén március 15-én díjazottak is a megemelt pénzjutalmat kapják meg. A változtatás hatására mai értéken számolva bruttó 10 millió forint fölé emelkedne a jutalom. A vitában a kormány részéről Halász János államtitkár, a Fidesz részéről Gulyás Dénes, az MSZP részéről pedig Göndör István szólalt fel és mindhárman a támogatásukról biztosították a javaslatot.

A médiatörvény módosításának részletes vitája

Mandur László, Lendvai Ildikó (mindketten MSZP), Novák Előd (Jobbik), valamint Schiffer András független képviselő is az általuk benyújtott módosító indítványaik támogatásáról próbálták meg meggyőzni a kormánypártokat, miközben élesen bírálták a Fidesz és a KDNP azon gyakorlatát, amely szerint nem támogatnak egyetlen ellenzéki módosító indítványt sem.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva leszögezte: a kormány álláspontja továbbra is az, hogy a most tárgyalt módosítási irányok jó irányba tett változások a médiatörvényen belül. Arra kérte az ellenzéki pártokat, hogy támogassák a törvényjavaslatot, amely ha nem is békéhez, de tűzszünethez vezethet "médiaügyben". Kiemelte: a módosító indítványokat a kormány megfontolja.

A Malév és a Budapest Airport privatizációját vizsgáló bizottság jelentésének részletes vitája

Veres János (MSZP) a többek között általa benyújtott módosító indítványról beszélt a Malév és a Budapest Airport privatizációját vizsgáló bizottság jelentésének részletes vitájában. Szerinte az Országgyűlés által tárgyalt határozati javaslat nem tükrözi a vizsgálóbizottság munkáját és nem foglalkozik például a légitársaság csődjét megelőző időszakkal. Álláspontja szerint a kormánypárti képviselők mindent megtettek azért, hogy az első Orbán-kormánynak a felelősségét ne vizsgálja a bizottság.

A szocialista képviselő felszólalását követően élénk vita alakult ki a jelen lévő kormánypárti képviselők és Veres János között arról, hogy hogyan lehetett volna elkerülni a Malév csődjét, valamint arról, hogy mennyiben felelős a légitársaság csődjéért az első Orbán-kormány, illetve az azt követő szocialista kormányok.

Vita a kőolaj biztonságos készletezéséről

Az európai irányelvek változásához igazodva módosulnak a kőolaj magyarországi biztonságos készletezésének szabályai - mondta Fónagy János fejlesztési államtitkár expozéjában az erről szóló javaslat általános vitájában. Mint mondta, Magyarország biztonsági készlete legalább 90 napos átlagos kőolaj-behozatalnak felel majd meg. A miniszter kitért arra is, hogy a kőolajtermékek belföldi kereskedelmének ellenőrzésére a jelölési szabályokat is kiegészítik.

A vitában Aradszki András (KDNP) szükségesnek nevezte a változtatásokat, így az üzemanyagok színezésének bevezetését is, ami szerinte a alkalmas lehet az illegális kereskedelem visszaszorítására, így az adóbevételeket stabilizálására. Nem értett egyet ezzel Göndör István (MSZP), aki szerint az üzemanyagok színezése a rendszerváltás utáni olajszőkítések rossz emlékét eleveníti fel és nem alkalmas a visszaélések leleplezésére.

Újra átírnák az idei költségvetés az E.ON felvásárlása miatt

Szintén Fónagy János ismertette azt a kivételes sürgőséggel tárgyalt előterjesztést, amely idén másodszor változtatna a tavaly decemberben elfogadott 2013-as költségvetésen az E.ON gázüzletágának állami felvásárlása miatt. A kormány képviselője emlékeztetett, a törvényjavaslat egy jogszabályi állami kezességet hoz létre készfizető kezesség formájában a szóban forgó adásvételi szerződésben meghatározott fizetési kötelezettség 80 százalékára, de összesen legfeljebb 256 milliárd forintra.

A későbbiekben a szocialista Veres János és a fideszes Ékes József között alakult ki vita arról, megéri-e az államnak a jelenleg német tulajdonú vállalat megszerzése. Az ellenzéki politikus szerint az államnak nem lehet érdeke egy évente több milliárdos veszteséggel működő társaság megszerzése, míg a kormánypárti képviselő úgy vélte, a tranzakció nagyban javíthat Magyarország energiafüggőségén, így hosszú távon hasznára válhat az országnak. A képviselők kedden délelőtt döntenek az indítvány elfogadásáról.

Az ülést felváltva vezető Jakab István és Ujhelyi István valamennyi fenti vitát lezárta.

Napirend utáni felszólalásában a KDNP-s Móring József Attila Varga Béla balatonboglári plébánosra emlékezett, a fideszes Csizi Péter pedig reményének adott hangot, hogy a pécsi Zsolnay gyár profitálni tud majd a szír származású befektetőjének támogatásával. A szocialista Veres János azt kérdezte, mikor kapják meg jogos járandóságukat az M3-as autópálya folytatásában érdekelt szabolcsi kisvállalkozók. Fónagy János válaszában azt tanácsolta az érintetteknek, hogy forduljanak bírósághoz.

Az ülést ezután Jakab István zárta le, a Ház kedden reggel 9 órakor folytatja munkáját.

22:55 - A parlament elfogadta az illegális bevándorlóknak járó ingyenes jogi segítségnyújtásról szóló javaslatot és ratifikálta az Európa Tanács emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezményét. Ezt követően a szociális közműszolgáltatással kapcsolatos javaslat részletes vitájával, valamint a szomáliai magyar katonai szerepvállalásról szóló javaslat tárgyalásával folytatódott a parlament hétfői ülése.


Ingyenes jogi segítségnyújtás jár az illegális bevándorlóknak

Az Országgyűlés 240 igen és 103 nem szavazattal elfogadta a jogi segítségnyújtásról szóló, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvények módosítását. A módosítás oka, hogy az európai uniós jogi normák előírják: térítésmentes jogi segítséget és képviseletet kell nyújtania a tagállamoknak a harmadik országból érkező illegális bevándorlók számára. A most elfogadott törvényjavaslat tehát ingyenes jogi segítség alanyi jogon járó kirendelését írja elő az illegálisan Magyarországon tartózkodó, kiutasított állampolgárok számára is. A segítségnyújtás elsősorban az igazságügyi szolgálatok és a szerződött jogi segítők közreműködésével, az állami jogi segítségnyújtási rendszer keretében valósul meg.

Ratifikálták az emberkereskedelem elleni egyezményt

A parlament 337 igennel, ellenszavazat és tartózkodás nélkül döntött az Európa Tanács emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezményének kihirdetéséről.

Az általános vita során Kontrát Károly belügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország garantálja a személyek biztonságát, ezért is kezeli kiemelten az emberkereskedelem elleni küzdelmet. Az egyezményt eddig 43 ország írta alá, 39 ratifikálta is, amit a törvény elfogadásával Magyarország is megtesz.

Staudt Gábor (Jobbik) a későbbi felszólalókhoz hasonlóan bírálta, hogy Magyarország az Európa Tanács tagállamai közül utolsóként fogja ratifikálni az egyezményt. A képviselő azt kérte, hogy az emberkereskedelem áldozatai legalább azt a segítséget kapják meg, amit az illegális vagy kiutasított bevándorlók is megkapnak.

Schiffer András (független) hangsúlyozta, arra lenne szükség, hogy az áldozatvédelemhez megfelelő források álljanak rendelkezésre. A további teendők kapcsán az LMP politikusa felhívta a figyelmet, hogy az egyezmény azt javasolja: minősítsék bűncselekménnyé az áldozatok kizsákmányolását.

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) sorsdöntő jelentőségűnek tartotta, hogy az állam lecsapjon azokra a bűnözői csoportokra, akik prostitúciós célból csempésznek nőket - jelentette ki.

Az Országgyűlés ezt követően 323 igennel, ellenszavazat nélkül, egy tartózkodással fogadta el a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének 42. európai regionális konferenciáján az Interpol kiváltságairól és mentességeiről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. A döntést azért kellett meghozni, mert a konferenciát májusban Magyarországon rendezik majd.

A szociális közműszolgáltatásról szóló törvények módosításának részletes vitája

Kiss Sándor (Jobbik), Bóka István (Fidesz) és Göndör István (MSZP) is az általuk benyújtott módosító indítványokat ismertették felszólalásaikban. Ezt követően az elnöklő Ujhelyi István a részletes vitát lezárta.

További katonákat küldhet Magyarország Szomáliába

Magyarország további szerepet kíván vállalni az Európai Unió szomáliai béketeremtő műveleteiben, ezért a magyar kormány szakaszonként tíz katonát küldene az afrikai biztonsági erők kiképzésének támogatására - jelentette be Vargha Tamás honvédelmi államtitkár az erről szóló előterjesztést ismertetve.

Ágh Péter, a Fidesz nevében támogatásáról biztosította a kormányt, mint mondta, Magyarország aktív szerepet kíván vállalni a több mint két évtizede anarchiában élő ország béketeremtésében.

A jobbikos Gyöngyösi Márton nem értett egyet a magyar katonák kiküldésével, mivel szerinte semmilyen nemzeti érdek nem kötődik ehhez a nemzetközi misszióhoz.

A szocialista Juhász Ferenc ezzel szemben egyetértett a kormány lépésével. Közölte: közvetlen érdek nem szolgálja a szomáliai szerepvállalást, ugyanakkor az Európai Unióval történő szolidaritásból, munkamegosztásból Magyarországnak kötelessége részt venni a hazánktól távol eső katonai akciókban is.
Ujhelyi István ezután lezárta a vitát.


18:55 - Az Országgyűlés hétfőn hat évre megválasztotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa tagjává Pleschinger Gyulát. A képviselők elfogadták a határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról szóló beszámolót és a szellemi tulajdon védelméről szóló törvény módosítását is.

Megválasztották Pleschinger Gyulát a monetáris tanács tagjává

Az Országgyűlés megválasztotta hat évre Pleschinger Gyulát az MNB Monetáris Tanácsának tagjává. A képviselők 232 igen, 82 nem és 5 tartózkodó szavazattal döntöttek erről.

A szavazás előtt Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke azt mondta: a jelölt mind szakmai előképzettsége, mind pedig eddigi szakmai életútja alapján tökéletesen alkalmas arra, hogy a monetáris tanács tagja legyen. A törvényi előírásoknak messzemenően megfelel, eddigi tevékenysége alapján a Magyar Nemzeti Bankban is meg tudja állni a helyét, és a piaci szereplők között is kivívta azt a tekintélyt, amely a monetáris tanácsi tagsághoz szükséges - hangsúlyozta.

Pleschinger Gyula, aki a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára volt, korábban jelezte, hogy megválasztása esetén lemond az adó- és pénzügyekért felelős államtitkári posztjáról.

Elfogadták a határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról szóló beszámolót

Az Országgyűlés hétfőn 237 igen, 51 nem és 45 tartózkodó szavazattal elfogadta a határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról szóló beszámolót.

A dokumentum szerint a magyar állampolgárság iránti igény folyamatosan magas: a legtöbb kérelem Erdélyből és a Vajdaságból érkezett, illetve érkezik.

Az elmúlt két évben az állampolgárságra vonatkozó szabályok tovább egyszerűsödtek, könnyítve mind a kérelmezők, mind az eljáró hatóságok helyzetét. Az ügyintézési határidő három hónapra csökkent, a kérelmet átvevők köre bővült, a honosítottak hivatalból kerülnek a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásába.

A beszámoló kitér a Magyar Állandó Értekezlet ülésére, a Magyar Diaszpóra Tanács és a Nemzeti Regiszter létrehozására, és arra, hogy a Határtalanul! osztálykirándulási programban 2011 szeptembere és 2012 júniusa között 15 130 diák (köztük 1174 külhoni) és 1702 tanár (köztük 166 külhoni) vett részt.

Kiemelt program volt 2012-ben a külhoni magyarok jogsegélyének biztosítása, valamint a külhoni magyar óvodák éve program.

A dokumentum a nemzeti jelentőségű intézmények kapcsán rögzíti: a kormány megítélése szerint és az eddigi visszajelzések alapján a tervezhető és kiszámítható támogatás jelentős, kézzelfogható segítséget nyújt a külhoni magyar szervezeteknek a pályázatok esetlegességével szemben. Hosszabb egyeztetési folyamat eredményeképpen sikerült megoldani a nyelvvizsgával kapcsolatos problémakört, amely negatívan érintette a külhoni magyar tannyelvű oktatási intézmények érettségizőit magyarországi továbbtanulásuk során.

A moldvai csángó oktatási programot 2012 februárjától a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége koordinálja, 26 helyszínen kezdődhetett el az oktatás, és a működési költségek 36 százalékkal csökkentek.

A külföldi katonák hozzátartozóit is nyilvántartásba veszik

A képviselők 292 igennel és 42 tartózkodással jóváhagyták azt a javaslatot, amelynek alapján a külföldi katonák hozzátartozóit is nyilvántartásba veszik.

A Magyarországon tartózkodó külföldi katonák hozzátartozóira is kiterjesztik azt a nyilvántartási és igazolási rendszert, amelyet másfél éve az ország területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, nemzetközi katonai parancsnokságok nyilvántartásáról szóló törvény hozott létre. Hende Csaba honvédelmi miniszter a lépést indokolva közölte, hogy a nyilvántartást egyöntetű elfogadottság jellemezte az érintett katonák részéről, mivel az megkönnyítette magyarországi tartózkodásukat. A tárcavezető szerint ezentúl hozzátartozóik is élvezhetik a korábbi szabályozásból eredő előnyöket.

Törvénymódosítás a szellemi tulajdon védelméről

A képviselők 244 igen, 86 nem és 12 tartózkodó szavazattal fogadták el azt a javaslatot, amelynek alapján a jövőben hetven évig állnak szerzői jogi védelem alatt a hangfelvételen rögzített és forgalomba hozott művészeti alkotások.

A törvénymódosítás a jelenlegi ötven évről emeli meg a védelem időtartamát, az európai uniós előírásoknak megfelelően. A védelem azonban továbbra is csak ötven évig tart, ha a művet ezalatt nem hozták forgalomba. A megszavazott jogszabály értelmében a szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta megváltoztatása, eltorzítása, megcsonkítása vagy a művel kapcsolatos olyan visszaélés, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes.

A szellemi tulajdonra vonatkozó törvények módosítása bővíti a szabadalmi ügyvivők hatáskörét, a rájuk vonatkozó előírásokat pedig az ügyvédekre vonatkozó szabályokhoz igazítja. A szabadalmi ügyvivő a jövőben eljárhat például a számítástechnikai eszközökkel hozzáférhető alkotásokkal kapcsolatos eljárásokban. A törvény pontosítja az ügyvivőkkel szemben támasztott képzettségi feltételeket: mérnöki vagy azzal egyenértékű természettudományos végzettséget ír elő a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamarába való felvételhez.

A jövőben a büntetőügyekben eljáró nyomozó hatóságnak lehetősége lesz arra, hogy már a szabadalmi bejelentés közzétételét megelőzően betekintsen a szabadalmi bejelentések irataiba, ha erre egy nyomozás érdekében szükség van.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala már nem csupán a díjszabásokkal kapcsolatos miniszteri jóváhagyást készíti elő, a támogatási politika előkészítésében is szerepet kap az intézmény. A hivatal a jövőben az adóhatóságot is segíteni fogja egyes tevékenységek kutatás-fejlesztéssé minősítésében.

Plenáris ülés az Országházban - március 4. Fotó: MTI (galéria)

18:42 - A Fidesz a rezsicsökkentés folytatásáról érdeklődött a szaktárcánál, míg az MSZP az Alkotmánybíróság hatáskörének csökkentéséről, a Jobbik pedig a devizahitelesek megsegítéséről kérdezte a miniszterelnököt hétfőn a parlamentben.

A PB-gázpalack ára csökken legközelebb

A fideszes Németh Szilárd arra kérdezett rá, hol tart a további rezsicsökkentés előkészítése

Válaszában Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára elmondta: elsőként, a következő hetekben a PB-gázpalackok és a tartályos gáz díja csökkenhet, majd ezután következhet - legkésőbb július 1-jétől - a víz- és csatornadíjak csökkentése, valamint a szemétszállítás olcsóbbá tétele.

A kormánypárti képviselő - hangsúlyozva, hogy a januártól érvényes tízszázalékos rezsicsökkentés négymillió háztartás terheit mérsékelte - megköszönte, hogy a kormány elsőként a vidéken élő szegény emberek tízezreinek segít azzal, hogy hatósági árassá teszi a palackos és tartályos gázt.

Orbán: nem az emberek vannak a törvényekért, hanem fordítva

Az MSZP-s Tóbiás József az Alkotmánybíróság hatáskörének csorbításáról kérdezte a miniszterelnököt. Azt mondta: ha meggyengítik az Ab-t, sérül az alapjogok védelme, és mindenki kiszolgáltatott helyzetbe kerül a hatalommal szemben.

Felidézte, hogy Orbán Viktor 2007-ben még úgy nyilatkozott: az alkotmánybírósági döntések mindenkire kötelezők, ez a demokrácia vastörvénye.

"Mi változott azóta? (...) Miért bosszantja önöket az Ab elmúlt két és fél éve? (...) Csak nem azért, mert szinte minden alaptörvény-ellenes lett, amit a Fidesz-kormány a zászlajára tűzött?" - kérdezte.

Nem az emberek vannak a törvényekért, hanem a törvények az emberekért. "Az alkotmányt is emberek alkotják, módosítják. (...) Az alkotmánybírók sem az égből szálltak le" - fejtette ki válaszában Orbán Viktor, megjegyezve: ha úgy tapasztalják, hogy a törvények nem elég jók ahhoz, hogy megvédjék az embereket, addig kell csiszolni őket, amíg megfelelnek ennek a követelménynek, betartva az alkotmányban előírt eljárási szabályokat.

A Ház előtt fekvő alkotmánymódosításról azt mondta: "ha jól olvasom a módosító indítványokat, éppen szélesíteni fogjuk az Alkotmánybíróság lehetőségeit".

Orbán: nincs még egy ország, amely ennyit tett volna a devizaadósokért

A jobbikos Z. Kárpát Dániel azt mondta: a kormány nem segített a devizahitel-károsultak négyötödén, az árfolyamgátat csak a jogosultak 26 százaléka vette igénybe, a Nemzeti Eszközkezelő pedig mindössze hatszáz szerződést kötött meg.

A kormányfő válaszában azt mondta, európai összevetésben nincs még egy ország, amely annyit tett volna a bajba jutott devizaadósokért, mint Magyarország és kormánya.

170 ezer család élt a végtörlesztéssel, 160 ezren választották az árfolyamgátat, vagyis Magyarország megsegített 330 ezer családot, több mint 1 millió 300 ezer embert. "A kormány nem egy jól bevált korábbi gyakorlatot folytatott, mert ilyen nem volt, hanem megteremtette a devizahitelesek kimentésének gyakorlatát" - hangoztatta.

A Jobbik és a Fidesz is a panelfűtés-elszámolásra kérdezett rá

Balla Gergő (Jobbik) azt kifogásolta, hogy a felújításon átesett panelházakban esetenként aránytalanul megnőttek a fűtésköltségek, az úgynevezett költségmegosztó alapján történő elszámolás anomáliái miatt. Arra várt választ, mit tesz az állam annak érdekében, hogy a szélső lakások tulajdonosai ne fizessenek aránytalanul magas összeget.

Sebestyén László (Fidesz) szintén arra kérdezett rá: mikorra várható a távfűtés elosztási arányának átdolgozása, hol tart az illetés tárca a jobb elszámolási rendszer elkészítésével? Szerinte a 10 százalékos rezsicsökkentés jó folytatása lenne a költségek elosztási arányának átgondolása.

Mindkét képviselőnek Fónagy János válaszolt. Elmondta: a korábbi elszámolási rendszer nem volt igazságos, a kormány ezért már módosított rajta. Nagyobb hatáskört adott az elszámolásban a lakóközösségeknek, átírta az elszámolás alapját és a kiszabható költségek felső határát is meghatározta. Ez némileg orvosolta a helyzetet, ami azonban még mindig nem megnyugtató - ismerte el az államtitkár. Mint mondta, az energiahivatal szakértők bevonásával vizsgálja a további lehetőségeket.

MSZP: kudarc-e az egészségügyi szakellátás államosítása?

Tukacs István (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy miután a kórházakat államosították, a járóbetegeket ellátó intézmények esetében már lehetőséget kaptak az önkormányzatok az intézmények megtartására, és ezután kevés helyhatóság döntött az átadásról. Azt kérdezte: hogyan értékeli a kormány a kórházak államosítását és kudarcnak tartja-e a szakellátás átvételét?

Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt mondta: a járóbeteg-szakellátás szervesen illeszkedik a települések mindennapi életébe, a kórházak hatóköre viszont ennél nagyobb.

Hangsúlyozta: az állam a kórházak átvételével hatékonyabbá tette működésüket, például azáltal, hogy országos várólistarendszert vezetett be, és a beszerzéseket, működéseket is összehangolta.

Plenáris ülés az Országházban - március 4. Fotó: MTI (galéria)

17:53 - Egy esetleges áfacsökkentésről és az uniós tagságról is faggatták a miniszterelnököt ellenzéki politikusok hétfőn a parlamentben az azonnali kérdések között. Az MSZP a legfőbb ügyészt kérdezte a tábornokper ügyében, amelyben Polt Péter szerint az ügyészség szakszerűen járt el.

MSZP: hogyan számol el a kormány ígéreteivel?

Józsa István (MSZP) interpellációjában arról beszélt, hogy a kormány nem létező képet fest a gazdaságról, miközben folyamatos recesszió van, 2700 milliárd forintnyi megszorítást hajtottak végre, csökken a fogyasztás, csökkentek a reálbérek, és brutálisan emelkedtek az árak. Hogyan fognak elszámolni az ígéreteikkel, ezért kellett Matolcsy Györgynek távoznia? - tette fel a kérdést.

Cséfalvay Zoltán, a gazdasági tárca államtitkára válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a szocialista kormányok csak az IMF és az EU segélyeiből tudták megmenteni Magyarországot, a mostani kormány viszont képes piaci alapon finanszírozni az országot. Az államtitkár gazdasági adatokat sorolva kijelentette: jól látható, hogy sokkal jobban teljesít az ország, mióta az Orbán-kormány van hivatalban. Józsa István nem fogadta el a választ, de a képviselők 213 igen, 78 nem 3 tartózkodás mellett megszavazták azt.

Orbán: egy esetleges áfacsökkentés alapos előkészítést igényel

A szocialista Gőgös Zoltán az alapvető élelmiszerek áfájának esetleges csökkentéséről érdeklődött a miniszterelnöknél azonnali kérdésében.

Válaszában Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, a kormány nem keveri össze az adópolitikát a szociálpolitikával, a kabinet szerint ugyanis az a gazdaságpolitika, amely az adórendszeren keresztül akar szociálpolitikát folytatni, bukásra van ítélve.

Egy esetleges áfacsökkentéssel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta, eddig nem találtak meggyőző érvet és megfelelő garanciát arra, hogy az áfa csökkentésével a fogyasztói árak is mérséklődjenek. Az eddigi tapasztalatokat vizsgálják, azonban egy ilyen döntés alapos előkészítést igényel - tette hozzá.

Orbán: Magyarországnak egyre több keresnivalója van az EU-ban

Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője az azonnali kérdések között ismét arról faggatta a miniszterelnököt, hogy van-e élet az Európai Unión kívül. Az ellenzéki politikus szerint az unióban egyre kevesebb önállósága van az országnak, amelyet így gyarmatként fognak számításba venni. Vona Gábor ezért ismét népszavazást sürgetett az EU-s tagságról.

Orbán Viktor válaszában megismételte azt az álláspontját, amely szerint "több érv szól a belül, mint a kívül mellett".

Magyarországnak ma egyre több keresnivalója van az EU-ban, az ezzel ellentétes politika pedig felelőtlen - jelentette ki a kormányfő.

Fidesz: hol tart az önkormányzatok adósságkonszolidációja?

A fideszes Nagy Csaba arról kérdezte az önkormányzati államtitkárt, hol tart az önkormányzatok adósságkonszolidációja, és mi lesz azokkal a helyhatóságokkal, amelyeknek nincs adósságuk.

Válaszában Tállai András elmondta, a kormány kedden tárgyalja meg az adósságrendezés jelenlegi helyzetét, és a következő hónapokban a részletekről minden önkormányzattal újabb megállapodás születik, amelybe már a bankokat is bevonják majd.

Jelezte továbbá, hogy az adósságkonszolidáció lezárultával pályázatokat írnak ki, hogy azokat az önkormányzatokat is kompenzálják, amelyeknek nincs adósságuk.

Tábornokok vesztegetési pere - Polt: az ügyészség szakszerűen járt el

Az ügyészség szakszerűen és törvényesen járt el az úgynevezett tábornokper ügyében - jelentette ki Polt Péter legfőbb ügyész hétfőn a parlamentben, az MSZP-s Harangozó Tamás azonnali kérdésére adott válaszában.

Az ellenzéki politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a per első fokú ítéletében a bíróság súlyos megállapításokat tett az ügyészség tevékenységével kapcsolatban. Harangozó Tamás arra várt választ a legfőbb ügyésztől, hogy cáfolja-e ezt, ha pedig nem, milyen következményei lehetnek az ügynek.

Válaszában Polt Péter azt mondta, nem lehet szó koncepciós perről, már csak azért sem, mert a feljelentő ismertetése alapján tettenérés történt.

A Jobbik a bentlakásos iskolák ötletének támogatására kérte a miniszterelnököt

A jobbikos Dúró Dóra pártjának azon javaslatára hívta fel a figyelmet, amely bentlakásos iskolákat hozna létre cigány gyerekeknek. Azt mondta: kezdeményezésük megfelelő körülményeket biztosítania a tanuláshoz a cigány fiataloknak, akiknek olyan családokból kell kitörniük, amelyekben kizárólag megélhetési forrásként tekintenek a gyerekekre.

Orbán Viktor azt kérte, javaslatuk véleményezéséért a jobbikos képviselő forduljon az oktatási államtitkársághoz. Ám - folytatta - csak "a legevidensebb, legelítélendőbb cigányellenességnek" tudja minősíteni Dúró Dóra egyik kijelentését. "Az az állítás, hogy a cigány emberek (...) azért vállalnak gyereket, hogy pénzhez jussanak, merő rasszizmus. (...) Olyan mélyen keresztényietlen, amivel keresztény pártként nem is tudunk kezdeni" - mondta.

A kormány 3 százalék alatt tartja a hiányt

Seszták Oszkár (KDNP) azt kérdezte, hogy a kormány a választások előtt is képes lesz-e 3 százalék alatt tartani az államháztartási hiányt.

Cséfalvay Zoltán azt mondta: ez rendkívül fontos cél, minden eszközzel erre törekednek, így jövőre nem lesz választási költségvetés. Ezt szembeállította azzal, hogy a Gyurcsány-kormány 2006-ra 6,1 százalékos hiányt tervezett, de az végül 9,4 százalék lett.

Plenáris ülés az Országházban - március 4. Fotó: MTI (galéria)

17:19 - Pleschinger Gyulát választották a monetáris tanács tagjává

Az Országgyűlés Pleschinger Gyulát választotta meg hat évre a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagjává hétfőn.

A képviselők 232 igen, 82 nem és 5 tartózkodó szavazattal döntöttek erről.

Pleschinger Gyula, aki a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára volt, korábban jelezte, hogy megválasztása esetén lemond az NGM államtitkári posztjáról. Monetáris tanácstagi jelölésére azért volt szükség, mert az MNB-ben Matolcsy György elnökké, és Balog Ádám alelnökké választása után a belső tanácstagok száma négyre emelkedik, így szükség volt egy további külsős tagra annak érdekében, hogy utóbbiak többségben legyenek.

A gazdasági bizottság 18 igen, 5 nem és két tartózkodás mellett támogatta Pleschinger Gyula monetáris tanács taggá való jelölését.

16:24 - Az MSZP a szegénységről, a KDNP az inkubátor-programról, a Jobbik az önkormányzatokról interpellált hétfőn az Országgyűlésben, egy független képviselő Magyar Holokauszt-2014 Emlékbizottsággal kapcsolatos felszólalását pedig az emberi méltóságot sértőnek nevezte és visszautasította a kormány képviselője.

MSZP: miért taszítják még mélyebb nyomorba a szegénységben élőket?

Varga László, MSZP-s képviselő azt kérdezte, hogy miért taszítja a kormány még mélyebb nyomorba a szegénységben élőket. Az MSZP-s képviselő szerint ugyanis 2010-es kormányváltás óta rohamosan nő a szegénységben élők, emelkedik az álláskeresők és a tartósan munkanélküliek száma, több mint 300 ezer ember pedig semmilyen ellátásban nem részesül.

Soltész Miklós szociális államtitkár válaszában Gyurcsány Ferenc egy 2005-ös kijelentését idézte, miszerint a szegénység a legfájóbb társadalmi betegség, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a szocialista kormányok két évre csökkentették a gyes-t, áfával terhelték meg az adományokat, megszüntették a gáz és távhő támogatást 2010-ben. Az államtitkár szerint a mostani kormány ezzel szemben a gyes-t 3 évre állította vissza, több támogatást ad a karitatív szervezeteknek, betiltotta játékgépeket és 10 százalékkal csökkenti a rezsiköltségeket. Varga László nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés többsége 185 igen, 80 nem és 2 tartózkodás mellett megszavazta azt.

Jobbik: terveznek-e kompenzálást a közös polgármesteri hivatalok ügyében?

Kiss Sándor, jobbikos képviselő arról beszélt, hogy 2013 márciusától közös önkormányzati hivatalra kényszerítik 2000 fő alatti lakosságszámú településeket, kivéve ha városról van szó, azonban nem veszik figyelembe, hogy az egyes településeknek milyen feladatokat kell ellátniuk. Példaként hozott három szabolcsi községet - összesen 4200 fős lakosságszámmal - amelyeknek közös hivatalt kell alakítaniuk és a szabályok szerint 14 köztisztviselőt foglalkoztathatnak, míg a 2200 fős Máriapócs város 16 köztisztviselőt alkalmazhat. A képviselő azt kérdezte, hogy a kormány tervez-e emiatt törvényi szintű kompenzálást.

Tállai András önkormányzati államtitkár válaszában jelezte: megérti a problémát, de szerinte kérdés, hogy a három település el tudja-e látni a feladatait ezzel köztisztviselői létszámmal. Az államtitkár kivizsgálást ígért, és azt is jelezte, hogy a rendszerben 45 milliárd forint áll rendelkezésre korrekcióra. A képviselő nem fogadta el a választ, de Országgyűlés 193 igen, és 45 nem ellenében elfogadta azt.

KDNP: az önazonosság jogának sérelme miatt veszélybe kerülhet az inkubátorprogram?

Lanczendorfer Erzsébet, KDNP-s képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy Herczog Mária az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának tagja egy lapinterjúban azt mondta: a kórházak előtt lévő inkubátorba tett gyermekek önazonossághoz való joga sérül, hiszen nem tudhatják meg, kik voltak a felmenőik. A képviselő ezzel kapcsolatban azt kérdezte, hogy egy működőképes program megszüntethető-e az önazonossághoz való jog sérülésére hivatkozva.

Soltész Miklós államtitkár leszögezte: mindent felülír az élet, bármilyen igazságtartalom is van abban a gondolatban, hogy az önazonosság jogának sérelmét veti fel az inkubátorban való elhelyezés. A képviselő elfogadta a választ.

Független: a 2013-ban élő magyarság nem felel egyetlen ártatlan zsidó haláláért sem!

Lenhardt Balázs, volt jobbikos, most független képviselő azt kifogásolta, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár a Magyar Holokauszt-2014 Emlékbizottság januári ülése után azt mondta: a bocsánatkérést a nemzeti identitás részévé kell tenni. A képviselő azt kérdezte, hogy milyen eszközökkel akarja ezt a kormány megvalósítani. "A ruhájukat meg nem szaggatókat, vagy nem elég mélyre meghajlókat majd átnevelő táborba zárják, vagy elkezdődik a börtön büntetések sorozata, ha valaki kétségbe mer vonni bármilyen holokauszthoz kapcsolódó dogmát?" - tette fel a kérdést.

Szerinte Lázár János "Eduard Benest megszégyenítő módon nyilvánítja a magyarságot így kollektív bűnössé". "Nekünk nem kell szembenézni semmivel, mert nem vagyunk vétkesek semmiféle holokausztban. A 2013-ban élő magyarság egyetlen tagja sem felel egyetlen ártatlan zsidó haláláért sem, ezért kikérjünk magunknak, hogy nevünkben bárkitől is a bocsánatot kérjenek" - fogalmazott a politikus, aki szerint a délvidéki magyarverések ügyében kellene inkább bocsánatkérést követelni vagy a felvidéki magyarok mellett kellene kiállni.

Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériuma frissen kinevezett államtitkára azt mondta: szégyenkezik, de egyben büszke is, hogy ez lehet első felszólalása a parlamentben. "Szégyenkezem, hogy a magyar Országgyűlésben ilyen uszító és gyűlöletkeltő felszólalás elhangozhat, és büszke vagyok arra, hogy visszautasíthatom az ön emberi méltóságot sértő kijelentéseit" - fogalmazott. Kijelentette: a magyar kormány Szent István szellemében gondoskodik arról, hogy valamennyi Magyarországon élő etnikai, nemzeti és vallási kisebbség tiszteletet és megbecsülést élvezzen. A képviselőt arra szólította fel, hogy az ilyen sértő kérdésekkel hagyjon fel, és ne uszítsa egymás ellen aljas politikai haszonszerzés céljából a magyarokat.

Lenhardt Balázs ezt visszautasította és nem fogadta el választ, az Országgyűlés ugyanakkor 245 igen 38 nem ellenében megszavazta azt.

Plenáris ülés az Országházban - március 4. Fotó: MTI (galéria)

15:26 - A közbiztonsági helyzetről, a szemétszállítási díjak növekedéséről és az agrárkamarai választásokról volt szó az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben. A képviselők döntöttek a napirend módosításáról is.

A közelgő nőnap alkalmából a Fidesz-frakció nevében minden képviselőnőnek virágot helyeztek el az asztalán.

Módosult a napirend

A képviselők 237 igen és 74 nem szavazattal döntöttek arról, hogy a kormány javaslatára kivételes sürgős eljárásban tárgyaljanak az E.ON. szerződéssel összefüggő költségvetési törvénymódosításról, és arról kedden határozzanak is. A Fidesz javaslatára a Kossuth-díjról és a Széchenyi-díjról szóló törvény módosítását is hétfőn tárgyalják és lehetőség szerint kedden határoznak róla. A nagyobbik kormánypárt indítványára hétfőn kerül napirendre a kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló indítvány, a fekvőbeteg szakellátáshoz kapcsolódó törvényjavaslat általános vitáját hétfőn, a határozathozatalt lehetőség szerint kedden tartják. Szintén a Fidesz javaslatára a hegyközségekről szóló törvénymódosítást általános vitáját ezen az ülésen nem tartják meg. Elfogadták a képviselők, hogy hétfőn a határozathozatalok sorában elsőként döntsenek a monetáris tanács tagjának megválasztásáról.

Kövér László házelnök bejelentette: a kormány az adó és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló előterjesztés helyett új javaslatot nyújtott be, annak vitáját a következő ülésen tartják.

MSZP: a szegénység növekedése miatt romlik a közbiztonság

Nyakó István arról beszélt, hogy a kormány gazdaságpolitikai kudarca miatt tízezrek vesztették el állásukat, társadalompolitikájának következtében családok százezrei elszegényednek, "a magyar vidéken a nyomor az úr". Az ország egyes térségeiben felfoghatatlan a szegénység, és ennek megvan a következménye: 2011-ről 2012-re Szabolcsban 20 ezerről 23 ezerre, Bács-Kiskun megyében 17 ezerről 22 ezerre, Borsodban 23-ról 30 ezerre nőtt a bűncselekmények száma. A vásárlóerő visszaesésével, és az általános elszegényedéssel kapcsolatban a rendvédelmi szerveknek milyen feladatokat kellett ellátniuk, és ha tovább tart a vásárlóerő visszaesése, az elszegényedés, milyen eszközöket kívánnak bevetni az ezzel együtt járó jelenségek kezelésére? - sorolta kérdéseit.

Kontrát Károly államtitkár kiemelte: 2008-ban, 2009-ben és 2010 első hónapjaiban volt igaz a felvázolt probléma, és a képviselő megpróbálja az elmúlt nyolc év kudarcát a mostani kormány nyakába varrni. Hozzátette: az előző kormány 1840 milliárdot költött munkahelyteremtésre, de 240 ezer embert tettek munkanélkülivé. A mostani kabinet segély helyett munkát kínál, a közfoglalkoztatásban tavaly 300 ezer ember dolgozott, és idén tovább folytatják ezt a programot - jelezte, hozzátéve: 29 hónapja folyamatosan nő a foglalkoztatás Magyarországon, 3500 fővel növelték a rendőrség létszámát, 2400 gépjárművet biztosítottak számára, visszaesett az emberölések, gazdasági bűncselekmények száma, utóbbi mintegy 25 százalékkal.

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés 199 igen 74 nem és 2 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

Jobbik: nőttek a szemétszállítás díjai

Kepli Lajos arról beszélt, hogy 2013.január 1-vel megnőttek a lakosság terhei a szemétszállítási díjak radikális emelkedése miatt. A jobbikos politikus több település konkrét példáját hozta az áremelkedésre, kitért "a lerakás mindenekfelettiségére", a drága forrásból kialakított regionális hulladéklerakókra, és a rendszert fenntarthatatlannak nevezte. Azt kérdezte, miért a lakossággal fizetteti meg a kormány az elhibázott hulladékgazdálkodási rendszer költségeit.

Illés Zoltán államtitkár kiemelte: megépültek a szükséges lerakók, és 2012.december 31-ig emelhettek árat az önkormányzatok 650 forint/kuka ürítési díjig. Idén a kormány úgy döntött, hogy 4,2 százalékkal lehet emelni az árakat, "a lerakás mindenfelettiségét" pedig az előző kormány idején szorgalmazták. Hozzátette: a kormány döntése értelmében 2014.január 1-től csökkenteni fogják a szemétszállítási díjakat.

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés 198 igen 45 nem és 2 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

A Fidesz az agrárkamarai választásokról

Font Sándor az agrárkamarai választásokról beszélt interpellációjában: felidézte az új agrárkamarai törvény elfogadását, majd kitért arra, hogy február 1-21. között tartották a megyei küldöttválasztásokat. Legutóbb 2008-ban tartottak ilyen voksolást, akkor rendkívül alacsony részvételről és visszásságokról szóltak a hírek. A mostani választással lezárulhat egy olyan időszak, amelyben az agrárkamara csak az MSZP-hez köthető érdekcsoportok szolgálatában állt - fejtette ki, és azt kérdezte, a mostani választáson milyen volt a részvétel?

Budai Gyula államtitkár azt mondta: a megyei választások alapján megkezdődhet egy teljesen új kamara szervezése, a megyei küldöttek március 9-én megválasztják a vezetőket, és azt a 15 küldöttet, aki részt vesz a március végi országos küldöttgyűlésen. Emlékeztetett: 2008-ban 1.188-an szavaztak, míg most 14.565-an adták le voksukat. A korábbi agrárkamara nem volt más, mint azoknak a kádereknek a búvóhelye, akiket odatettek, most pedig egy valóban új, nemzeti agrárkamara alakulhat - summázta.

A Házelnök az államtitkári válasz után szóvá tette a szocialisták magatartását, és azt mondta, viselkedjenek már úgy mintha parlamenti képviselők lennének, s azt kérte a szocialisták, maradjanak csendben, amikor nem ők beszélnek.

A képviselő ezt követően a választ elfogadta.

Plenáris ülés az Országházban - március 4. Fotó: MTI (galéria)

14:47 - Az alapvető élelmiszerek áfájának kérdését, az új gazdasági miniszter politikáját, a magzatvédelmi európai uniós kezdeményezést, valamint az önkormányzatok pénzügyi helyzetét érintették a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés hétfői ülésén.

A felszólalások előtt letette képviselői esküjét Gaál Gergely, aki az Alkotmánybíróvá kinevezett Salamon Lászlót váltja a KDNP-frakcióban. Mandátumának igazolására 249 igen szavazat érkezett, tartózkodás és nem szavazat nélkül.

Az ülésen ismertették a köztársasági elnök átiratát, miszerint kinevezte Matolcsy Györgyöt a Magyar Nemzeti Bank elnökévé. A házelnök bejelentette, hogy Matolcsy György képviselői megbízatásáról vasárnap lemondott, így az országgyűlési képviselők létszáma jelenleg 385 fő.

Az MSZP az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését sürgette

Gőgös Zoltán (MSZP) elmondta, hogy az ellenzéki pártok szerint nem tűr halasztást az élelmiszerbiztonsági hatósági rendszer régi presztízsének visszaállítása, valamint az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése.

Úgy vélte: a halogatás veszélyes. Szerinte a magas áfa a feketegazdaság melegágya, így közvetetten a romlott élelmiszerekért is okolható. Közölte azt is, pártja ezért törvényjavaslatban kezdeményezi a kenyér, a tej, a tojás, a zöldség, a gyümölcs, a baromfi, a tőkehús és az édesvízi halak áfájának csökkentését.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára hangsúlyozta: a kormány a fogyasztási adók emelésének pártján áll, a jövedelemadók mérséklése érdekében. Ugyanakkor figyel arra is, hogy az alapvető élelmiszerek esetleges áfacsökkentése milyen hatással van a költségvetésre - tette hozzá.

Úgy vélte: alapos elemzésre van szükség, ezt el is kezdte a kormányzat. Kijelentette ugyanakkor, hogy az áfacsökkentés jelentős részét a kereskedelem lenyeli, vagyis a fogyasztókat nem segíti.

A Jobbik a magyar vállalatok támogatását várja az új gazdasági minisztertől

Volner János (Jobbik) azt mondta: hiába kerül új személy a nemzetgazdasági tárca élére, nem lesz változás a gazdaságpolitikában. A képviselő a kívánalmait fogalmazta meg Varga Mihállyal szemben, például az egykulcsos adórendszer megváltoztatását, mert szerinte a mostani szabályozás a dolgozók 85 százaléka számára adóteher-növekedést okozott.

Ismét recesszióba fordultunk - folytatta, hozzátéve: az unió igényeit kielégítő gazdaságpolitikájával a kormány Németország leggazdagabb iparvállalatainak adja a pénzt, és nem a hazai kisvállalkozásokat segíti. Ennek megváltoztatását is elvárja az új minisztertől - mondta. Bírálta a devizahitelesek érdekében tett intézkedéseket.

Cséfalvay Zoltán felelevenítette, hogy a szocialista kormányok nem tudták 3 százalék alatt tartani a GDP-arányos államháztartási hiányt. Ennek fenntartása mellett azonban mind a távozó, mint az új miniszter elkötelezett - hangsúlyozta.

Cáfolta a jobbikos képviselő által megfogalmazottakat, miszerint az olcsó munkabérrel és alacsony hozzáadott értékű termeléssel versengő ország közé tartozna Magyarország.

Rámutatott arra is: a strukturális és kohéziós alapok 60 százaléka a jövőben a termelőszektort élénkíti.

A KDNP a magzatvédelem érdekében emelt szót

Vejkey Imre (KDNP)szerint Európa elfordult a szeretettől, ez pedig oda vezette, hogy semmibe veszi a magzatok élethez való jogát. Arra az uniós polgári kezdeményezésre hívta fel a figyelmet, amelyik megtiltaná azon kísérletek uniós finanszírozását, amelyek emberi embriók elpusztításával járnak.

Legalább hét tagállamból összesen legkevesebb 1 millió embernek kell támogatnia a kezdeményezést ahhoz, hogy az Európai Bizottság a napirendjére tűzze a javaslatot - mondta.

Soltész Miklós államtitkár is támogatásáról biztosította a kezdeményezést, amelyhez többek között XVI. Benedek pápa, Lackfi János költő és Császár Gábor kézilabdázó is csatlakozott.

Reményét fejezte ki, hogy az Egyközülünk.hu oldalon megfogalmazottakat az összes parlamenti párt sajátjává teszi. Bírálta egyúttal a szocialistákat, mert egyik képviselőjük honlapján szerinte az édesanyákat és a magzatokat sértő mondatok jelentek meg.

A Fidesz Bajnai Gordon önkormányzati politikáját bírálta

Kósa Lajos (Fidesz) bírálta Bajnai Gordon korábbi miniszterelnököt, mert szerinte mindössze kétszáz önkormányzatra lenne szükség az országban.
Kósa Lajos a számot kevesellte és azt mondta: Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc már miniszterelnökként is mindent megtett azért, hogy ellehetetlenítse a helyhatóságokat. Ennek eredményeként 2010-re az önkormányzati rendszer adósságállománya 1 250 milliárd forintra rúgott - tette hozzá.

A jelenlegi kabinet csaknem kétezer önkormányzat adósságállományának mintegy felét vonta el és konszolidálta a hiteleiket - hívta fel a figyelmet.
Hangsúlyozta, szerinte mintegy háromezer önkormányzat látná kárát, ha ismét Bajnai Gordon döntene a sorsukról.

Tállai András államtitkár azt elevenítette fel, hogy az önkormányzatok adóssága is jelentősen növekedett a szocialista kormányok működése alatt.

Mint mondta, a kormány elsőként a helyhatóságok működőképességének megtartását tűzte célul, amelyet támogatásokkal ért el. A közigazgatási rendszer átalakítása során új rendszert hirdetett, amelynek első lépése a megyei önkormányzati rendszer megmentése volt - mondta.

Hangsúlyozta: amit a szocialisták nyolc év alatt elvettek, a jelenlegi kormány visszaadja, hiszen több mint ezermilliárd forinttal támogatja a helyhatóságokat.

Plenáris ülés az Országházban - március 4. Fotó: MTI (galéria)

Korábban:

Az E.ON gázüzletágának állami felvásárlásával összefüggésben változtathat az idei évi költségvetésen az Országgyűlés, amennyiben a képviselők négyötöde megszavazza az ehhez szükséges házszabálytól való eltérést.

A Ház ülése 13 órakor kezdődik. A napirend előtti felszólalásokat megelőzően Gaal Gergely teheti le képviselői esküjét, aki az alkotmánybíróvá választott Salamon László helyére ülhet a KDNP-frakcióban. Ezt követően kerülhet sor az interpellációs időszakra, amit szokás szerint az azonnali kérdések követnek.

A határozathozatalok elején elfogadhatják a kormány határon túli magyarokért végzett tevékenységéről szóló beszámolót, majd a szellemi tulajdonról és a jogi segítségnyújtásról rendelkező jogszabályokat módosíthatják. Az Országgyűlést ezt követően kihirdetheti az Európa Tanács (ET) emberkereskedelem elleni fellépéséről szóló egyezményét, továbbá kiváltságokat és mentességeket adhat az Interpolnak, a nemzetközi bűnügyi szervezet Magyarországon megrendezésre kerülő 42. európai konferenciájával összefüggésben.

A házszabálytól való eltérés esetén ugyancsak még ma megtárgyalhatják és el is fogadhatják az idei költségvetés második módosítását. A határozati szabályoktól történő eltéréshez a képviselők négyötödének támogatására lesz szükség. Németh Lászlóné fejlesztési miniszter az E.ON gázüzletágának megvásárlásával kapcsolatos állami kezesség, illetve a fizetendő kezességvállalási díj mértékét kívánja megváltoztatni előterjesztésében. A határozathozatalokat követően több korábban tárgyalni kezdett javaslat, így például a médiatörvény módosításának és a Malév-bizottság jelentésének tárgyalása folytatódhat, de általános vita kezdődhet a 100 százalékos állami tulajdonban álló fekvőbeteg-szakellátó gazdasági társaságok állami átvételéről szóló törvényjavaslatról, valamin kivételes sürgős eljárással megtárgyalhatják a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló kormányzati indítványt. Utóbbi eljárás azt jelenti, hogy ma az összevont általános és részletes vitára is sor kerül időkeretben, míg kedden már a javaslat végleges elfogadásáról dönthetnek. A kabinet előterjesztésében azt kezdeményezi, hogy a kőolaj és a kőolajtermékek biztonságos készletezését továbbra is a központosított szervezettel, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséggel oldja meg.

Az ülésnap a tavaly elfogadott hegyközségi törvény módosításának általános vitájával érhet véget várhatóan a késő esti órákban, vagy akár már a keddi napra is átnyúlva.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Őstulokszalámit is kínál az 5. Kézműves Magyar Ízek Vására

A Kézműves Magyar Ízek Vásárát a hét végén rendezik meg Budapesten. Tovább olvasom