Délmagyar logó

2017. 12. 12. kedd - Gabriella 7°C | 16°C Még több cikk.

OGY - Számvevőszék: javult a közpénzügyi helyzet

Tavaly 112 jelentést hoztak nyilvánosságra, amelyek Magyarország legégetőbb gazdasági és társadalmi problémáival kapcsolatban adtak megalapozott, szakmai és objektív válaszokat.
17:34 - A díjazás nélkül dolgozó polgármesterek lehetséges számának növeléséről szóló törvényjavaslat általános vitájával ért véget az Országgyűlés e heti ülése. A Ház keddtől újabb háromnapos üléssel folytatja munkáját.

Több társadalmi megbízatású polgármesteri tisztség jöhet létre

A jövőben nem a háromezer, hanem a hétezer lélekszámúnál kisebb települések kaphatnak lehetőséget arra, hogy társadalmi megbízatású polgármestert válasszanak. Az erről szóló törvénymódosítást Lipők Sándor (Fidesz) ismertette az előterjesztők nevében, hangsúlyozva, a változtatás megoldást jelenthet azon településeknek, amelyeknek gondot okoz a polgármester díjazásának előteremtése.

Hegedüs Lorántné (Jobbik) felszólalásában álmegoldásnak nevezte a változtatást, mondván arra azért van szükség, mert a kormány nem biztosít elegendő forrást az önkormányzatoknak.

A szocialista Göndör István hangsúlyozta, a 2013-as költségvetés okozta károkat nem lesz képes orvosolni a törvénymódosítás. Hozzátette, egy közel hétezres település anyagi helyzetén nem változtatna jelentősen a polgármester díjazásának elmaradása.

Lipők Sándor zárszavában a kritikákra válaszolva azt mondta, a díjazásukról lemondó polgármesterek hasznos célokra is fordíthatják fel nem vett fizetésüket.

Az ülést levezető Balczó Zoltán lezárta a javaslat általános vitáját. A levezető elnök majd Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a népességfogyás veszélyére figyelmeztető napirend utáni felszólalását követően bezárta a Ház e heti ülését és egyúttal május 21-re összehívta a következő ülését, amely tájékoztatása szerint várhatóan háromnapos lesz.

16:27 - A pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényjavaslat és a biztosítási tárgyú törvények módosításának általános vitájával folytatódott az Országgyűlés szerdai ülése.

Kormány: EU-s irányelv miatt van szükség a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló javaslatra

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár elmondta: a javaslat elsődleges célja a jogharmonizáció, ugyanis át kell ültetni a magyar jogba a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló európai uniós irányelv módosításait. Emellett a javaslat egységesíti a pénzügyi konglomerátumokra vonatkozó szabályokat, amelyek jelenleg három különböző törvényben szerepelnek.

Az előterjesztés olyan részletszabályokat fogalmaz meg, amelyek rögzítik a pénzügyi konglomerátum meghatározásának feltételeit, valamint előírják kötelezettségeiket a belső kontroll rendszer, a kockázatkezelés és tőkemegfelelés tekintetében.

Hangsúlyozta: az összetett nemzetközi tevékenységet folytató pénzügyi konglomerátumok azonosítása különösen fontos az unió belső piacának stabilitása érdekében, azok ugyanis számos speciális kockázatnak vannak kitéve. A javaslat szerint a konglomerátumot több különböző tevékenységet végző pénzügyi intézmény alkotja. Mindenképpen kell, hogy legyen benne egy biztosító, továbbá egy bank vagy egy befektetési vállalkozás.

Fidesz: a pénzügyi világ egy kis szeletét szabályozza a javaslat

A fideszes Román István azt emelte ki, hogy a javaslat a pénzügyi világ egy kis szeletét kívánja szabályozni egy EU-s irányelv alapján. A képviselő a 2008-as gazdasági válságra utalva hangsúlyozta, mennyire fontos pénzügyi világ szabályozása. Mint mondta: a Fidesz-KDNP azt az álláspontot képviseli, hogy egy erős államnak olyan szabályozási rendszert alkotni, ami a pénzügyi világot mederbe tereli.

KDNP: az átláthatóságot szolgálja az előterjesztés

Aradszi András kereszténydemokrata képviselő arról beszélt, hogy az előterjesztés az átláthatóságot szolgálja és segíti a pénzügyi konglomerátumok vizsgálatát. Ez szerinte többek között azért fontos, mert erős ellenőrzés nélkül megtörténhetne például a fizetőképesség elleplezése. Úgy vélte: a javaslat elfogadása magyar érdek, amiben közmegegyezés alakulhat ki.

A Jobbik a fogyasztói szempontokat hiányolja

A jobbikos Staudt Gábor egyetértett azzal, hogy a pénzügyi konglomerátumoknál nem elegendő a szakágazatonkénti felügyelet, ugyanakkor hiányolta a javaslatból a fogyasztói szempontokat. Mint mondta, fontos, hogy a pénzügyi mamutintézmények szigorú makroszabályozás alá essenek, de arra is oda kell figyelni, hogy az általuk kínált termékekkel ne verjék át a fogyasztókat.

Az MSZP támogatja a javaslatot

Józsa István (MSZP) arról beszélt, hogy a törvényben a mentességi kritériumok nincsenek kidolgozva. Üdvözölte ugyanakkor a PSZÁF felügyeleti jogosultságainak erősítését, de hangsúlyozta a szubjektív mérlegelési lehetőségeket ki kellene iktatni. Az MSZP mindezek figyelembe vételével támogatja a javaslat elfogadását.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.

Plenáris ülés az Országházban - május 15. Fotó: MTI (galéria)

A biztosítási törvények is egy uniós irányelv miatt változnak

Egy európai uniós irányelv kiemelt fontosságú elemének, a vállalatirányítási rendszer hazai biztosítási piacra történő bevezetésének megalapozása a célja a biztosítókról szóló törvény módosításának.

Czomba Sándor, a gazdasági tárca államtitkára elmondta: az új rendszerben a kockázatkezelés jelentősen hozzájárul az ügyfelek védelméhez, a biztosítói csődök elkerüléséhez. A most javasolt szabályok már építenek az uniós irányelvre, de még nem ültetik át annak szabályait a magyar jogrendbe.

Változik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény is. Részletesebben határozzák meg a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) közjogi feladatainak ellátásával összefüggő szabályokat.

A fideszes Szabó Zsolt arról beszélt, hogy sok biztosítótársaságnál a kockázatelemzés hiányossága miatt nem kezelik megfelelően a káreseteket. Helyeselte a PSZÁF ellenőrző szerepének erősítését a felszámolási eljárásokban.

A jobbikos Staudt Gábor előremutatónak tartotta a javaslatot, de azt mondta: még több védelmet kellene biztosítani a fogyasztóknak, hogy ne állhasson elő olyan helyzet, amelyben az ügyfelek nem jutnak hozzá pénzükhöz a biztosító bedőlése miatt.

Támogatta, hogy az indítvány korlátozza a biztosításközvetítői tevékenységet, illetve azt is, hogy elválnak a MABISZ érdekképviseleti és közfeladatai. Javasolt azonban egy módosítást, hogy a biztosító ne csak a harmadik személynek okozott kárért feleljen, ha kiszervezte tevékenységét.

A KDNP-s Aradszki András kiemelte, hogy a javaslat egy EU-s irányelvnek kíván megfelelni, ugyanakkor annak szabályait nem zúdítja egyből a piac szereplőire, csak a legfontosabb elemeit tartalmazza. Felvetette: jó-e, hogy Magyarországon nincs viszontbiztosítási tevékenység?

Az MSZP-s Józsa István elismerően szólt az előterjesztésről, és közölte: szükségesek a változtatások, a jogszabály felülvizsgálata pedig épít a gyakorlati tapasztalatokra. Kijelentette: pártja támogatja a fogyasztók védelmét célzó előterjesztést.

Az elnöklő Balczó Zoltán az általános vitát az ülésnap végéig elnapolta.

14:11 - Az ellenzéki felszólalók a többi közt az önkormányzatok alapos vizsgálatát javasolták az Állami Számvevőszéknek a hivatal tavalyi tevékenységéről szóló beszámolójának szerdai, parlamenti tárgyalása során, míg a kormányoldal képviselője arról beszélt: a helyhatóságok is számos hibát követtek el gazdálkodásuk során, a korábbi kormányok ideje alatt.

ÁSZ-beszámoló

Horváth János (Fidesz) azt mondta: bár a beszámoló terjedelmében mintegy harmada a korábbi évek dokumentumainak, rámutat azokra a feladatokra, amelyekben ellenőrzi a közpénz felhasználását. A képviselő azt tanácsolta az Állami Számvevőszéknek, hogy a következő évek vizsgálódásai során a megbízhatóságot tartsák szem előtt.

Volner János (Jobbik) azt mondta: részletesebb jelentést várt volna. Hiányolta a többi közt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának ellenőrzéséről szóló jelentés részleteit, az ÁSZ véleményét a foglalkoztatási szabályok megváltoztatásáról. Ugyancsak hiányolta az önkormányzatok ellenőrzését, és azt javasolta: tegyék naprakésszé ennek a területnek az áttekintését az információáramlás javításával.

Plenáris ülés az Országházban - május 15. Fotó: MTI/Kovács Attila (galéria)

Babák Mihály (Fidesz) fontosnak nevezte az ellenőrzést, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem csak az ÁSZ ellenőrzi a közpénzek elköltését. A közvagyon kérdéséről szólva azt mondta: a jó gazda módjára való törődés legalább olyan fontos, mint a nyilvántartás. Közölte még: az amortizációs költség képzése hatalmas teher az állami gazdálkodóknak, de mint mondta, a bérleti bevételeket erre kell fordítani.

Hegedűs Lórántné (Jobbik) az önkormányzati szféra ellenőrzéseinek hiányosságait kérte számon a számvevőszéken. Szerinte az ÁSZ több törvénybe ütköző önkormányzati folyamatot is "szó nélkül hagyott".

Frakciótársa Nyikos László arról beszélt, hogy "erőt lehet kétharmaddal vásárolni, de szakmai hozzáértést nem". Szerinte az egész ÁSZ szakmai kereteinek meghatározásával gond van, mert az nem egyértelmű a nemzetközi számvevőszéki gyakorlatot figyelembe véve. Úgy vélte: túl nagy hatalmat centralizált az ÁSZ elnökének kezébe a kormány, amely így egyszerűen nem működik.

A szintén jobbikos Magyar Zoltán arról beszélt, hogy szerinte a számvevőszéknek az állami földbirtok-pályázatokat is ellenőriznie kellett volna.

Göndör István (MSZP) azt hangsúlyozta, hogy a magán-nyugdíjpénztárakból nem pénz, hanem vagyonelemek kerültek át az államhoz, ezek értékesítése pedig szerinte veszteséggel történt. Ennek vizsgálatát várja az ÁSZ-tól - hangsúlyozta.

Válaszok a felvetésekre

Domokos László, a számvevőszék elnöke válaszában a hiányosságokat firtató felszólalásokra válaszolva közölte: százezer feletti a közpénzek költőinek száma Magyarországon, ezért minden egyes költés nem ellenőrizhető. Az ellenőrzés rendszeréről szólva közölte: bár a legfőbb ellenőrző szerv az ÁSZ, a többi ellenőrző munkáját nem a számvevőszék kontrollálja, irányítja.

Elismerte: komoly problémát okoz például az önkormányzatoknak, hogy szakszerű ellenőrzést biztosítsanak a maguk számára, ugyanakkor feltette a kérdést, mi a gond az önkormányzatok könyvvizsgálóival? Miért kérik számon a munkájuk ellenőrzését az ÁSZ-on? Arra a kérdésre, hogy a helyhatóságok esetében mire terjed ki az ellenőrzésük, azt felelte: a kockázatelemzést tartják szem előtt. Így legfontosabb területekre koncentrálnak, például a pénzügyekre vagy a vagyonra.

A földalap ellenőrzéséről szólva azt mondta: ahol bűncselekményre utaló jelet talál az ÁSZ, ott feljelentést tesz. A költségvetési hiánycél tartását elismerve azt mondta: az Országgyűlés kellő időben lépett, és ha kellett, módosította a költségvetést.

Plenáris ülés az Országházban - május 15. Fotó: MTI/Kovács Attila (galéria)

Azzal a bírálattal kapcsolatban, miszerint nem a legfontosabb ügyekkel foglalkozott az ÁSZ, úgy vélekedett: sok százmilliárdos tételeket ellenőrzött, amelyeket korábban senki nem tekintett át.

Kijelentette: ha nem lenne független a számvevőszék, a közpénzügyekben káosz lenne. Szerinte olyanok bírálják a múltbéli, nem helyes működést, akik részt vettek a korábbi döntéshozatalban. Visszautasította, hogy honlapjuk ne nyújtana kellő tájékoztatást, mint mondta, minden törvényileg nyilvános adatot közzé tesznek.

Puskás Imre (Fidesz), a költségvetési bizottság alelnöke szerint azért vált politikai témává az ÁSZ jelentése, mert a testület a korábbi szocialista kormányok tevékenységének ellenőrzésébe fogott.

Úgy vélte: a számvevőszék hatékonyabban, a problémákra érzékenyebben végzi a munkáját, mint korábban. Szerinte a politikai felhangok elhagyása után mindenki jó szívvel fogadhatja el a jelentést.

Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor (Fidesz) az általános vitát lezárta.

12:10 - Az Állami  Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint lényegesen javult a közpénzügyi  helyzet Magyarországon az elmúlt évben. Domokos László ezt az ÁSZ  2012-es beszámolójának országgyűlési tárgyalása során mondta  szerdán, a plenáris ülésen.   
    
Domokos: lényegesen javult a közpénzügyi helyzet 

Az ÁSZ elnökének ismertetése szerint tavaly 112 jelentést hoztak  nyilvánosságra, amelyek Magyarország legégetőbb gazdasági és  társadalmi problémáival kapcsolatban adtak megalapozott, szakmai és  objektív válaszokat.   

Hozzátette: összesen 213 címzettnek 1117 intézkedési kötelemmel  járó javaslatot tettek, amelyre két kivételtől eltekintve  intézkedési terv is készült, azaz az ÁSZ ennyi szálon indította el  egyszerre a magyar közpénzügyek megújulását. Domokos László ezt nagy  előrelépésnek értékelte, utalva arra, hogy az új számvevőszéki  törvény hatályba lépése előtt a hivatal javaslatainak csaknem felére  még csak intézkedési terv sem készült.  

Ennek alapján kijelentette: lényegesen javult a közpénzügyi  helyzet Magyarországon tavaly.  

Plenáris ülés az Országházban - május 15. Fotó: MTI/Kovács Attila (galéria)

Számvevőszéki bizottság: az ÁSZ jó színvonalon végezte munkáját  

Puskás Imre (Fidesz) a számvevőszéki bizottság határozatának  előterjesztőjeként beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az  Országgyűlés a napi munkában is hasznosítja az ÁSZ felhalmozott  tudását és információit. Fontos tehát az Országgyűlés számára az a  munka, amit az ÁSZ végez.  

Hozzátette: az ÁSZ munkájának másik fontos eleme a különböző  gazdálkodó szervezetek ellenőrzése. Ismertette: a számvevőszék  2012-ben 112 ellenőrzést végzett különböző szervezeteknél.  

Összefoglalva Puskás Imre elmondta: álláspontja szerint az ÁSZ  az elmúlt évben is jó színvonalon végezte a munkáját és olyan  irányokba akarja terjeszteni a tevékenységét, ami az állami pénzek  felhasználásának ellenőrzését segíti, ezért kérte a határozat  támogatását.  

Fidesz: a jelentés szakszerű és logikus  

Babák Mihály a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka  felszólalásában szakszerűnek, logikusnak és átláthatónak nevezte az  ÁSZ jelentését és szerinte a számvevőszék munkavégzése racionális,  törvényes, valamint sommás megállapításokat tesz. Kiemelte, hogy ez  nem volt mindig így az ÁSZ történetében. Fontosnak nevezte, hogy a  gazdasági szervezetek és az Országgyűlés legfontosabb ellenőrző  szervezete konkrét és tényszerű megállapításokat tesz.  

Kiemelte: az ÁSZ elnöke konkrét intézkedéseket tett a törvényi  kereteken belül. Ismertette, hogy az ÁSZ 16 esetben tett jelzést a  nyomozóhatóságok felé és egy 1 alkalommal tett feljelentést.  

Felszólalásában Babák Mihály élesen bírálta az előző szocialista  kormányokat az államadósság megnövelése és az önkormányzati  eladósodás megengedése miatt. Szerinte az ÁSZ munkásságának fontos  szerepe volt mindkettő csökkentésében.  

Plenáris ülés az Országházban - május 15. Fotó: MTI/Kovács Attila (galéria)

MSZP: az ÁSZ "elsiklik a problémák felett"  

Boldvai László az MSZP vezérszónoka felszólalásában azt emelte  ki, hogy 2012 volt az első teljes év, amikor az ÁSZ a megváltozott  törvényi keretek között és megnövelt pénzügyi és dolgozói keretek  között dolgozhatott. Az MSZP szerint ennek ellenére mégis az előző,  kisebb és kevesebb pénzből és hatáskörrel dolgozó ÁSZ sokkal  fontosabb és helyesebb munkát végzett. Boldvai László szerint ez is  azt bizonyítja, hogy "sok múlik a működést meghatározó vezetőn".  Szerinte a korábban aktív fideszes politikus - Domokos László -  vezetése alatt az ÁSZ "elsiklik a problémák felett" és nem a valódi  gondokkal foglalkozik. Szerinte az ÁSZ-jelentés nem ad valódi,  értékelhető áttekintést a közpénzek elköltésének ellenőrzéséről; a  rendelkezésére bocsátott "pénz paripa fegyver ellenére sem sikerült  lefednie minden olyan területet, ahol valóban jelentős közpénzekkel  való gazdálkodás folyt". Példaként említette, hogy az ÁSZ nem  ellenőrzi a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot, ami az MSZP  szerint súlyos szakmai hiba.  

KDNP: az ÁSZ intézkedései jól hasznosultak   

Seszták Oszkár, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka kiemelte: az  ÁSZ saját költségvetésével takarékosan gazdálkodott, jó példával  járt. Kitért arra, hogy megszűnt az osztályszerkezet, korszerű,  mátrixjellegű szervezet jött létre, a munkavégzés projekt-jelleggel  történik, megújult a belső szabályozás.   

A szervezet szakmai tevékenysége kapcsán azt mondta:  ellenőrzései, és a javasolt intézkedések jól hasznosultak. Új  eszközként említette az elnöki figyelemfelhívó levelet, és  hozzátette: az ellenőrzött szervek ezt figyelembe is veszik az  általános tapasztalatok szerint.   

A "folyamatos" ellenzéki kritikákról azt mondta: azok  demoralizálják az ÁSZ és az ellenőrzött szervezetek munkáját,  ugyanakkor semmilyen olyan konkrét tényt, adatot nem tudnak közölni,  ami az ÁSZ függetlenséget kétségbe vonhatná. Jó lenne a tényekre  figyelni - mondta.    

Plenáris ülés az Országházban - május 15. Fotó: MTI/Kovács Attila (galéria)

Jobbik: nem a beszámolóra  

Nyikos László, az ellenzéki párt vezérszónoka jelezte, sem a  beszámolót, sem a határozati javaslatot nem fogják megszavazni.  Magyarországon olyan alacsony színvonalú a közpénzek ellenőrzése,  ami méltatlan egy parlamenti demokráciához - mutatott rá, majd  kiemelte, hogy rossz maga a törvény is, és így nem is lehet  megfelelő ellenőrzést folytatni.    

Az a szakmai munka, amit az ÁSZ tavaly végzett mennyiségileg is  kevés és minőségileg sem fogadható el - állapította meg. Szerinte  siralmas a helyzet az államháztartás helyi alrendszerében, és  megjegyezte: azzal a tempóval, amit a számok jeleznek, az ÁSZ 40  évente jut el egy településre. Nem szól a beszámoló a  közalapítványok ellenőrzéséről, és nincs szó köztestületek és egyéb  kedvezményezett szervezetek górcső alá vételéről sem, mint ahogy az  államháztartás számviteli rendjének betartásáról szóló  tapasztalatokról sem - sorolta. Csak érintőlegesen tér ki azon  erőforrások felhasználására, amelyekkel gazdálkodik, és nem számol  be a vezetők juttatásairól sem. 

Plenáris ülés az Országházban - május 15. Fotó: MTI/Kovács Attila (galéria)

Előzmények:
A képviselők elsőként Domokos László számvevőszéki elnök beszámolóját hallgathatják meg, ezt követően mondhatják el véleményüket.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2012-es beszámolóját tárgyalja mai ülésén az Országgyűlés.

A Ház ülése reggel 9 órakor kezdődik. A képviselők elsőként Domokos László számvevőszéki elnök beszámolóját hallgathatják meg, ezt követően mondhatják el véleményüket. Az ÁSZ vezetője a parlament szakbizottsága előtt hétfőn nagy előrelépésnek nevezte, hogy tavaly az új ÁSZ-törvénynek megfelelően minden jelentéshez intézkedési tervet készítettek az ellenőrzött szervezeteknek. Az ellenzéki frakciók nem fogadták el a számvevőszék jelentését a testület ülésén.

Ezután a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényjavaslat kerül terítékre. Ebben a kormány azt kezdeményezi, hogy a jövőben egy koordinátor mint kiegészítő felügyelő ellenőrizze a több különböző tevékenységet végző pénzügyi intézmény alkotta csoportokat, más néven konglomerátumokat. A tervezet emellett egységesítené az ilyen szervezetekre vonatkozó szabályokat is, mivel azok jelenleg több törvényben elszórtan találhatók csak meg.

Az ülésnap hátralévő részében biztosítási tárgyú törvénymódosításokról is általános vitát tartanak, végül megtárgyalják a polgármesteri tisztség ellátásáról szóló jogszabály-változtatási javaslatot.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Orbán: az aratás éve az idei

Jó remény van arra, hogy az elmúlt 3 év munkája eredményeként lépésről lépésre előbbre jut az ország… Tovább olvasom