Délmagyar logó

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos -2°C | 8°C Még több cikk.

OGY - Szatmáry: az árfolyamgát új rendszere nagyban segít majd a devizahiteleseknek

Az Országgyűlés ma kezdi tárgyalni a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának újabb rögzítéséről szóló kormányzati javaslatot, emellett terítékre kerül egy a Malév csődjével foglalkozó bizottság létrehozása, valamint a tavalyi LMP-s tüntetés folytán javasolt közkegyelmi indítvány is.
19:57 - 2006 őszén a vezetők a hatalom megtartása érdekében használták a rendőrséget, a bíróságot és az ügyészséget - mondta Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik vezérszónoka a Balsai István korábbi miniszterelnöki megbízott nevével fémjelzett jelentés általános vitájában. Az LMP-s Schiffer András pongyolának nevezte a jelentést és közölte, hogy frakciójuk arra nemmel fog szavazni.

Jobbik: voltak elnyomók és voltak felkelők

Gaudi-Nagy Tamás a 2006 őszi események fő üzenetének nevezte, hogy akkor "voltak elnyomók és voltak felkelők". A politikus egyúttal a szocialista Harangozó Tamás beszédére utalva közölte, hogy a képviselő megsértette az áldozatokat és a felszólalással a "magyar szocialista párt végképp magára húzta a politikai hullaság koporsóját".

A képviselő kijelentette, hogy a hatalmon lévők 2006 őszén a hatalom megtartása érdekében használták a rendőrséget, a bíróságot és az ügyészséget.

A politikus azt mondta, az időszakot annak alapján kell vizsgálni, hogy jóvátételt kapnak-e az áldozatok, megtörténik-e a felelősségre vonás és mentesítik-e a koncepciós eljárások alanyait.

Feltette azt a kérdést is, hogy a jelentés miért csak az elkészülte után fél évvel került a parlament elé. A szöveg üzenetének nevezte, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, illetve több rendőri vezető "mind bűntársak voltak egy nagyon súlyos, nagyon tömeges és igen kivételes bűncselekmény elkövetésében (...) mégpedig terrorcselekmény elkövetéséről van szó". Véleménye szerint ezeknek a vezetőknek az volt a céljuk, hogy elrettentsék az embereket attól, hogy tiltakozzanak ezen "embertelen, hazug rendszer ellen".

Kitért arra, hogy közel 150 ember majdnem 300 millió forint értékű kártérítéshez jutott, de hozzátette, hogy ettől függetlenül vannak még rendezetlen kérdések.

Az ügyészségnek szégyellnie kell magát, hogy több tucat feljelentés után sem vádoltak meg egyetlen rendőri vezetőt sem a 2006 őszi események miatt - jelentette ki.

A képviselő végül közkegyelmet kért a 2002-2010 közötti "tömeges jogsértések áldozatainak és koncepciós eljárások elítéltjeinek illetve (...) Budaházy Györgynek és társainak".

Az LMP nemmel fog szavazni a jelentésre

Az LMP véleménye szerint a Balsai-jelentés egy meglehetősen pongyola munka, ami nem méltó sem a kormányzathoz, sem a parlamenthez, a frakció pedig nemmel fog szavazni arra - mondta Schiffer András.

A vezérszónok viszont azt is hangsúlyozta, hogy 2006 őszét és az akkor történt jogsértések emlékét nem lehet relativizálni, mert az idő múlása nem adhat alapot arra, hogy az akkor történteket megpróbálják eljelentékteleníteni. Hangsúlyozta, hogy ami akkor történt az egy demokratikus jogállamban nem történhet meg, a kormányzat ugyanis nem használhatja kénye-kedve szerint az erőszakszervezeteket, pártpolitikai célokra a titkosszolgálatokat.

A jelentés egyik fájó hiányosságának nevezte, hogy a sorozatos jogsértések, a gyülekezési jog lábbal tiprása nem 2006 őszén, hanem már 2003-ban elkezdődött.

Kitért arra is, azért javasolták párttársával, Szabó Tímeával közösen, hogy a 2006 szeptember-októberi történtekkel kapcsolatban alkossanak egy közkegyelmi kérvényt, mert abban az időszakban a kormányzati működés kilépett a jogállami mederből.

A képviselő arra viszont felhívta a figyelmet, hogy a szocialisták vezérszónoka, Harangozó Tamás megtette azt, amit párttársai korábban nem, néhány esemény miatt elnézést kért. Ennek kapcsán leszögezte: nincs helye kettős beszédnek, mert aki fenntartja azt és arról szónokol, hogy akkor a csőcseléktől védték meg a békés többséget, az nem demokrata és nincs erkölcsi hitele ahhoz, hogy bármit kinyilatkoztasson.

A politikus véleménye szerint az viszont nem teljesen tiszta, hogy miért volt szükség a jelentés elkészítésére, mert az emberi jogi bizottság már készített egy 18-20 oldalas, de "annál magvasabb" anyagot, amelyet Schiffer András alaposabbnak tartott a miniszterelnöki megbízotténál.

A jelentést elemezve hangsúlyozta, hogy egy miniszterelnöki megbízott nem veheti át a nyomozóhatóság szerepét, nem minősíthet cselekményeket és nem bírálhatja a bíróságokat.

A képviselő úgy látta, hogy a biztosnak le kellett volna vonnia 2006 őszének tanulságait és intézményes biztosítékokat kellett volna adnia arra, hogy soha többé ne fordulhassanak elő hasonló események. Leszögezte, hogy a megbízottnak tényeket kell felderítenie és nem politikai megállapításokat tennie.

Összességében hiányosnak tartotta a szöveget az olyan tények felsorolásában, amelyek nem más jelentésekből vannak "összeollózva", hanem a kormányzati apparátusból nyerhetőek ki. Azt is kijelentette, hogy ha az összeállítás terrorcselekményről beszél, akkor legalább a valószínűsítés szintjén rögzítenie kellene a célzatosságot.

19:05 - A kormánypártok a 2006 őszi rendőri fellépést bírálták és az előző kormány felelősségét hangsúlyozták az akkori eseményeket vizsgáló, Balsai István korábbi miniszterelnöki megbízott nevével fémjelzett jelentés általános vitájában, míg a szocialista vezérszónok fércmunkának nevezte a dokumentumot, az Országgyűlés keddi ülésén.

Rétvári: a hatalommal való visszaélés legtöbb kárt okozó eseménye volt 2006 ősze

Balsai István jelentése jól feltárja a 2006-os őszi erőszakos rendőri fellépést és az azt megelőző történéseket - mondta a kormány álláspontját ismertető felszólalásában Rétvári Bence államtitkár.

Rámutatott: a jelentés tartalmazza a döntési hierarchiát és a felelősségi viszonyokat, a rendőri fellépés negatívumait, a többi között az azonosítók hiányát, a viperák használatát, a lovasrohamot, és az áldozatok sorsát is tovább követi.

Emlékeztetett arra, hogy a 2006 őszén előzetes letartóztatásba helyezések 97 százalékban minősültek jogszerűtlennek. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jelentés a semmisségi törvény vizsgálatát is tartalmazza, valamint azt: miként fordulhatott elő, hogy a zavargások idején csupán az utcán sétáló emberek is a fogdában találták magukat.

A jelentés tartalmát sorolva említést tett a miniszterelnök felelősségéről is, és kijelentette: aki nem szólt akkor, amikor Révész Máriusz fideszes képviselőt eszméletlenre verték, annak nincs joga kifogást emelni Magyarország jelenlegi helyzetével kapcsolatban.

Mint mondta, az állam azóta igyekezett helyt állni, eddig összesen 149 károsultnak több mint 270 millió forintos támogatást fizetett ki kártérítésként.

Rétvári Bence a 2006 őszén történteket a joggal és a hatalommal való visszaélés legszervezettebb, legtöbb kárt okozó, a közbizalmat leginkább romboló sorozatnak minősítette.

Fidesz: a jelentés a magyar demokrácia mélypontjával foglalkozik

A fideszes Varga István szerint a Balsai-jelentés a magyar demokrácia mélypontjával foglalkozik. Szerinte az előző kormánynak éppen elég ideje volt arra, hogy 2006-tól a kormányváltásig "eltüntesse azt, amit el kell tüntetni".

A képviselő úgy vélte: a vizsgálódáshoz azonban nemcsak ez okozott nehézséget, hanem azok a vádaskodások is, amelyek a bizottság munkáját kísérték. "Ma már világos, hogy a politikai felelősség szinte kizárólag az előző miniszterelnököt terheli" - jelentette ki.

Plenáris ülés - február 21. Fotó: MTI (galéria)

Szerinte egyértelműen kiderült, hogy az Astoriánál lévő lovas roham "kézi vezérléssel" történt, és a TV-székháznál is tudatosan hagyta a rendőrség, "hogy megtörténjen, ami megtörtént".

"Tudomásul kell venni, hogy az akkori ügyészség és bíróság sem állt a helyzet magaslatán" - mondta a politikusa, aki szintén az előzetes letartóztatások jogszerűtlenségét bírálta. Szerinte ezzel "cinkos volt az igazságszolgáltatás egy része is".

MSZP: a kormány gumicsontként használja a Balsai-jelentést

Harangozó Tamás szocialista politikus - akit vezérszónoki felszólalása során az elnöklő Latorcai János többször felszólított arra, hogy ne térjen el a tárgytól - azt kifogásolta, hogy bár a jelentés már 2011 márciusában Orbán Viktor miniszterelnök asztalán volt, azt mégis csak akkor vette elő a kormány, amikor elkészült a "brutális megszorításokat tartalmazó" költségvetése. Mint mondta, a parlament pedig akkor vette elő, amikor a helyzet még siralmasabbá vált.

Szerinte ennek az az oka, hogy a kormány gumicsontként használja a 2006-os események felelevenítését.

A képviselő indokoltnak tartotta a törvényeket áthágó személyek felelősségre vonását, akár randalírozókról, akár rendőrökről van szó, mégis számos bírálattal illette a jelentést. Kifogásolta például azt, hogy Balsai István és csapata nem vette figyelembe a már korábban elkészült dokumentumokat, például a Gönczöl-bizottság megállapításait.

Szerinte Balsai István még az objektivitás látszatára sem ad, nem próbálja az egyes dokumentumok közötti ellentmondásokat feltárni, csupán korabeli sajtóhírekből ollóz meghatározott politikai koncepció mentén, és bizonytalan megállapítások és feltételezések mentén von le súlyos büntetőjogi következtetéseket.

A jelentésről szólva azt mondta: "szakmai színvonala Schmitt Pál doktori disszertációjával vetekszik, csak ezért nem doktori cím járt, hanem alkotmánybírói szék".

Szerinte a dokumentum készítői egy mítoszt kívántak koherens egésszé tenni, és nem vették figyelembe azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a rendőrség tett a randalírozók megfékezésére.

Az MSZP megkövet minden civil áldozatot - mondta Harangozó Tamás, aki bocsánatot kért Révész Máriusztól is, de felhívta a figyelmet arra: mind a rendőrség, mint az igazságszolgáltatás az események után megtette az elvárható intézkedéseket. Szerinte eddig egyedül a Fidesz-KDNP nem vállalt felelősséget azért a kettős beszédért, amit 2006 őszén tanúsított.

KDNP: 2006 októberében tudatos provokáció történt

Aki olvasta a Balsai-jelentést, annak világos, hogy 2006 októberében tudatos provokáció történt, és egyértelmű rendőrparancsnoki mulasztás - mondta a KDNP vezérszónoka. Varga László bírálta Gergényi Péter volt budapesti főkapitányt és a TV-székház ostrománál az irányításban részt vevő többi rendőri vezetőt, mert azok - szavai szerint - magukra hagyták a szolgálatot teljesítő rendőröket.

A politikus azt kérte, hogy a parlament ne csak elfogadja a Balsai-jelentést, de tegyen olyan javaslatot, hogy ne "ússzák meg" azok a volt rendőrparancsnokok és állami vezetők, akik "akkor azt a szörnyűséget okozták" és tönkretették az 1956-os forradalom 50. évfordulóját.

17:18 - A Fidesz és a Jobbik politikusai is amellett érveltek, hogy ne csak a Rákosi-rendszer, hanem a kommunista diktatúrák összes kitelepítettjéről emlékezzen meg az az országgyűlési határozati javaslat, amelynek vitáját kedden kezdte meg az Országgyűlés.

Fidesz: oktatni kell a fiataloknak a történelem ezen szakaszát is

Menczer Erzsébet (Fidesz) arról beszélt: a javaslat azt a történelmi és kulturális hiányosságot pótolja, amely szerint a mai fiatalok a kötelező oktatás keretein belül részletesen legfeljebb 1944-ig követik nyomon Magyarország eseményeit. A kormánypárti képviselő szerint elfogadhatatlan, hogy nem egységes forrásokból és hiányosan oktatják az újonnan felnövő generációknak a magyar történelem ezen szakaszát.

Plenáris ülés - február 21. Fotó: MTI (galéria)

Menczer Erzsébet emellett az általa benyújtott módosító indítvány támogatását kérte az Országgyűléstől. Eszerint nem csak az 1950-1953 közötti kitelepítések áldozataira, hanem az 1944 ősze és 1990 májusa közötti időszak kivégzettjeiről, politikai elítéltjeiről, internáltjairól, kitelepítettjeiről és mindazokról is meg kell emlékezni, akiket ezen időszak alatt törvénytelenül meghurcoltak.

Jobbik: elszámoltatás is szükséges

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) felszólalásában leszögezte: ennek a határozatnak "sokkal többnek kell lennie, mint emlékhatározatnak". Éppen ezért a jobbikos képviselő több módosító indítványt is benyújtott, amelyeknek kérte támogatását. Ezek szerint a Jobbik azt szeretné, ha nem a Rákosi-rendszer, hanem a kommunista diktatúrák által elkövetett tömeges és népirtással felérő kitelepítésekre és deportálásokra emlékezne a határozat. Emellett nem csak a Magyarországon, hanem a határon túl elkövetett kitelepítésekre is emlékezni kell.

Végül pedig Gaudi-Nagy Tamás hangsúlyozta: a határozatban az Országgyűlésnek "a felelősségvonásra vonatkozó óhajt is" ki kell fejeznie, mert "a lehető leghatékonyabb jogállami eszközökkel" lefolytatott elszámolás nélkül nem lehet lezárni a történelem ezen szakaszát.

Párttársa, Ferenczi Gábor arról beszélt, hogy a kitelepítések körülbelül 300 ezer embert érintettek, míg a hivatalos kitelepítéseket elkerülendő további 550 ezer ember költözött önként kis falvakba.

A képviselő megemlékezett Brusznyai Árpád veszprémi tanárról is, akit az 1956-os forradalom bukása után letartóztattak, majd 1958-ban kivégeztek.

Frakciótársa, Farkas Gergely arról beszélt, hogy egyetértenek a törvényjavaslattal, de azt jelen formájában hiányosnak tartotta. Szavai szerint azért, mert az az együttérzésről és a megemlékezésről szól, de nem foglalkozik az elszámoltatással és a kárpótlással.

Felhívta a figyelmet, hogy egy korábbi törvény miatt azok kárpótláshoz jutottak, akik három évnél hosszabb ideig voltak kitelepítve. Hozzátette, 2002-2010 között a fideszes képviselők több alkalommal is benyújtottak olyan javaslatot, amelyik az ennél rövidebb kitelepítést elszenvedőknek is állandó juttatást folyósítana. A politikus ezért azt kérte, hogy a határozati javaslatba kerüljön bele a kárpótlás rendezése.

Plenáris ülés - február 21. Fotó: MTI (galéria)

Novák Előd (Jobbik) szintén az anyagi kárpótlást, az előző rendszer vezetőinek elszámoltatását illetve az állambiztonsági múlt feltárását hiányolta.

Fidesz: a javaslat az emlékezésben segít

V. Németh Zsolt (Fidesz) arról beszélt, hogy a határozati javaslat az emlékezésben és az emlékeztetésben próbál segíteni. Szavai szerint azzal méltó gesztus tesznek, de a szöveget a következő években meg kell tölteni tartalommal.

Szalay Péter (Fidesz) azt mondta, hogy a kitelepítésekkel a kommunisták által legveszélyesebbnek tartott két réteggel, a középparaszti réteggel és a polgári középosztállyal akartak leszámolni. A képviselő felhívta a figyelmet, hogy a kitelepítés borzalmait túlélők egy része megpróbált Nyugatra menekülni.

Párttársuk, Horváth János felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy ideje lenne megemlékezni azokról az "igaz" emberekről, akik befogadták a nyomorúságba kerülőket. Mint mondta, a nyomorúság okozóiról sokat hallani, de voltak, akik "igazak" voltak.

Rétvári Bence államtitkár a vitában elhangzottakra úgy reagált, hogy a törvényjavaslat alaptételével mindenki egyetértett, és példát tudtak mutatni, mert sikerült konszenzust teremteni a pártok között az ügyben.

15:26 - Minden frakció támogatja a kommunista diktatúra által kitelepítettek, valamint az őket befogadók emlékét megörökítő határozati javaslatot, amelyet kedden kezdett tárgyalni az Országgyűlés, a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának újabb rögzítéséről szóló kormányzati javaslat általános vitájának lezárása után.

Jobbik: csak elhalasztják a devizahitelesek problémáját

Lenhardt Balázs, Jobbik képviselője arról beszélt, hogy az árfolyamgátról szóló javaslat nem oldja meg, csak 2017-ig elhalasztja a devizahitelesek problémáját. Hogy mi fog történni akkor, az még nyitott, de félő, hogy még mélyebb gödörbe, recesszióba kerülhet nem csak Magyarország, hanem az egész világ is - tette hozzá.

Az elnöklő Lezsák Sándor ezt követően lezárta az előterjesztés általános vitáját.

Réthelyi: emléket állítunk a kommunista diktatúra által kitelepítetteknek

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter a kommunista diktatúra által kitelepítettek, valamint az őket befogadók emlékének megörökítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat expozéjában azt mondta: a javaslat a diktatúra elnyomó rendszerének bemutatásával, a közvélemény figyelmének felhívásával kíván emléket állítani a jogfosztottan deportáltaknak és azoknak, akiket büntetésből köteleztek arra, hogy a befogadják a kitelepítetteket.

Plenáris ülés - február 21. Fotó: MTI (galéria)

Felidézte, hogy 1950 és 1953 között több hullámban, több ezer családot telepítettek ki kényszermunkatáborokba a Hortobágyra, illetve kisebb-nagyobb falvakba, és bárki felkerülhetett listára, akit osztályellenségnek minősítettek.

Hangsúlyozta: a kommunista diktatúra, a Rákosi-korszak a magyar történelem legsötétebb rettenettel teli szakaszai közé tartozik, ugyanakkor hiába készült a kommunista korszakról számos feltáró tudományos munka és játékfilm, szerinte a mai napig "nem beszéltük ki" alaposan a témát.

"Az elhallhatott bűnök súlya ezért ránk nehezedik, de azt gondolom, hogy semmiképpen nem lehet gyűlölet, harag, indulat keltése a cél, hanem csakis az igazság feltárása, megismertetése" - szögezte le a miniszter.

Kijelentette: tartozunk azzal elődeinknek, hogy a történteket nyilvánosságra hozzuk, megbeszéljük, a fiatalabbaknak kötelessége fejet hajtani az előttük élő korosztály szenvedései előtt.

A miniszter úgy javasolt tekinteni az indítványra, mint összefogó kapocsra a jelenben, amely támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek segítenek a múlt értelmezésben és jövő generáció felelős gondolkodásra késztetésében.

Fidesz: a rendszerváltás legnagyobb vívmánya, hogy szabadság és jogállam van

Hortobágy és Recsk neve többet jelent földrajzi nevüknél - mondta vezérszónoki felszólalásában a fideszes Gulyás Gergely, aki szerint ezek a helyek örök emléket állítanak a diktatúrának, az emberi jogok eltiprásának. A képviselő megemlékező felszólalásában a rendszerváltás legnagyobb vívmányának nevezte, hogy több mint két évtizede szabadság és jogállam van Magyarországon.

"Tényszerűen megállapíthatjuk, hogy Magyarországon 2006 őszének néhány napjától eltekintve, immár 22 éve jogállam uralkodik, és a nép dönt arról, ki gyakorolja a kormányzati hatalmat" - jelentette ki a politikus.

MSZP: a XX. század minden diktatúrájának áldozataira emlékezni kell

A szocialista Varga László szerint "nehéz lenne egy demokratának nem egyetérteni" a határozati javaslatban foglaltakkal, a politikus ugyanakkor felvetett egy javaslatot: a XX. század minden diktatúrája sértettjeinek emléket kellene állítani. A képviselő a határozati javaslatban deklarálná mindezt.

Az ellenzéki politikus fontosnak tartja, hogy az egyes elnyomások sértettjei között ne lehessen különbséget tenni.

A KDNP tiltakozik a határozat gyöngítése ellen

A kereszténydemokrata Varga László - aki, mint mondta, gyermekként élte át az említett korszakot - tiltakozott a határozati javaslat "gyengítése ellen". Szerinte a jelenleg tárgyalt dokumentumban az 1949 után kitelepítettekre, és az őket befogadókra kell megemlékezni, sőt úgy vélte, a kulákság külön megemlékezést érdemelne.

Plenáris ülés - február 21. Fotó: MTI (galéria)

Emlékeztetett arra, hogy a korszakban a klerikális reakció, a kulákság és a gazdag polgárság ellen egyaránt harcot hirdetett a hatalom.

Jobbik: az európai demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem lesz

A jobbikos Murányi Levente hosszasan beszélt a korszak történelméről vezérszónoki felszólalásában. Azt mondta: a magyarországi baloldal külső szervezők irányításával valósult meg, és létrejötte óta alapvetése a nemzetellenesség. A képviselő megemlítve a Vörös Hadsereg bevonulását azt mondta: a megvalósult rettenet a túlzónak tartott nyilas propagandát is meghaladta.

Azt is kijelentette, hogy a kommunista diktatúra bűnei a nácikénál nagyobb volt, és Magyarországon szedte legtöbb áldozatát. Beszédét az Európai Unió létrehozásának egyik kezdeményezője, Robert Schuman szavaival zárta: az európai demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem lesz.

Az LMP szerint helyes a határozat szándéka

Mile Lajos (LMP) szintén megemlékezett az '50-es években történtekről, és helyesnek nevezte a határozat szándékát. Emlékeztetett, az osztályidegen, a reakciós, a kispolgári csökevény vagy a proletárdiktatúrára veszélyes elem egyaránt a korszak megbélyegző kifejezései voltak.

Szintén említést tett a hortobágyi táborokról, valamint a Recskre száműzöttekről.

12.34 - Az Országgyűlés elé mehet a cukorgyári privatizációkat vizsgáló bizottsági jelentés

A parlament mezőgazdasági bizottsága, a szocialista és jobbikos képviselők ellenszavazatával, általános vitára alkalmasnak minősítette a cukoripar privatizációját vizsgáló bizottság jelentését, valamint az azon alapuló határozati javaslatot, kedden Budapesten.

Magyarország 400 ezer tonna cukor kvótával lépett be az EU-ba, ebből 300 ezer tonnát adtak vissza a cukoripart privatizált cégek, a megmaradt 100 ezer tonnát a kaposvári gyár kihasználja, de az ország éves szükséglete 300 ezer tonna cukor - mondta a jelentés összefoglalójában Font Sándor, a vizsgálóbizottság társelnöke.

Az import függőség csökkentésére létrehozható újabb 100 ezer tonnás feldolgozó kapacitás, de egy ekkora cukorgyár megépítése 100 milliárd forintba kerülne - tette hozzá a társelnök.


10.43 - Rogán: ne a lakás, hanem a hitel összegéhez kössék az az árfolyamrögzítés igénybevételének lehetőségét

Módosító javaslatot nyújt be a Fidesz az árfolyamgát rendszerét módosító törvényjavaslathoz, azt kedvezményezve, hogy ne a lakás értékéhez, hanem a felvett hitel összegéhez kössék az árfolyamrögzítés igénybevételének lehetőségét - közölte Rogán Antal. E szerint az élhetne az árfolyamgáttal, aki 30 millió forintnál kevesebb hitelt vett fel.

Plenáris ülés - február 21. Fotó: MTI (galéria)

A Fidesz vezérszónoka emlékeztetett: az eredeti tervek szerint az vehetné igénybe az árfolyamrögzítést, akinek a devizahitel fedezetéül szolgáló ingatlanjának forgalmi értéke - a fedezetként való elfogadáskor - nem haladta meg a 30 millió forintot. A Fidesz ehelyett azonban azt a korlátot javasolja - folytatta -, hogy az élhessen az árfolyamgáttal, aki 30 millió forintnál kevesebb hitelt vett fel.

A módosító indítványról a kormánypárti frakció megkezdte az egyeztetéseket a kabinettel és a bankszövetséggel is - jelezte Rogán Antal.

1
0.30 - Szatmáry: az árfolyamgát új rendszere nagyban segít majd a devizahiteleseknek

A kormány tervei szerint az árfolyamgát új rendszere jelentős mértékben járul majd hozzá a devizahitelesek problémájának enyhítéséhez - mondta a gazdaságszabályozásért felelős államtitkár az árfolyamgát rendszerét módosító törvényjavaslat keddi parlamenti vitájában.

Szatmáry Kristóf expozéjában kiemelte: az árfolyamrögzítést - annak kedvező feltételei miatt - várhatóan a devizahitelesek döntő többsége igénybe fogja venni.

A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítéséről szóló jogszabályt módosítani kezdeményező javaslat szerint az ügyfelek 2012 végéig kezdeményezhetik az árfolyamgát új rendszerébe való belépést a devizakölcsönt folyósító hitelintézetnél. Az árfolyamgát lehetőségét a lakóingatlanra kötött pénzügyi lízingszerződéssel rendelkezők is igénybe vehetik.

Az árfolyamrögzítésre 60 hónapig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség. A pénzügyi intézmények a svájci frank esetében 180 forint/svájci frank, az euró esetén 250 forint/euró, a japán jen esetében pedig 2,5 forint/jen árfolyamot alkalmaznának a rögzített árfolyam időszakában az indítvány szerint.


9:30 - Kiegészítené két kormánypárti képviselő a tűz- és robbanásveszélyes munkahelyen dolgozókkal azok körét, akik számára a nemdohányzók védelméről szóló törvény engedélyezi zárt légterű dohányzóhely kijelölését.

Az érintettek közé azok tartoznának a fideszes Mengyi Roland és a kereszténydemokrata Stágel Bence indítványa szerint, akik olyan helyen dolgoznak, ahol a nyílt légtérben a tűzvédelmi szabályokkal, a folytatott tevékenység jellegével összeegyeztethető dohányzóhelyet nem, vagy csak az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztetve lehetne kijelölni. A módosítás idén április 1-jén lépne hatályba.

A javaslat nem változtat a nem dohányzók védelméről szóló törvény alapkoncepcióján, továbbra is szigorú keretek között tartja a munkahelyi dohányzóhelyek kijelölését, ugyanakkor - mutat rá az előterjesztés indoklása - biztosítja a törvény rendelkezéseinek végrehajthatóságát a tűz- és robbanásveszélyes munkahelyen is.

A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló jogszabály január 1-jétől hatályos, azóta a munkahelyeken – a tűzvédelmi szabályok betartása mellett – kizárólag nem zárt légterű helyet lehet kijelölni és fenntartani a dohányzók számára.

Plenáris ülés - február 21. Fotó: MTI (galéria)

Mengyi Roland és Stágel Bence a javaslat indoklásában úgy érvel: a jelenlegi szabályok szerint például vegyipari, olajipari vagy gyógyszeripari cégeknél is kötelezően nyílt légterű dohányzóhelyet kell kijelölni, ez azonban ellentétes a tűzvédelmi szabályokkal és a biztonsági követelményekkel. Csak technológiai területen kívül, azaz "kerítésen kívül" lehetne nyílt dohányzóhelyet kijelölni, ám ez a telephelyről történő kiléptetési-beléptetési, illetve munkaidő számítási okok miatt a megfelelő munkaszervezést ellehetetlenítené, ráadásul a kötött poszton dolgozók számára egyáltalán nem járható út - írták.

A képviselők úgy látják, a tűz- és robbanásveszélyes munkahelyeken – a veszélyességi besorolás okán – a dohányzás kizárólag az épületeken belül, az arra kijelölt helyeken oldható meg biztonságosan, amelyen csak a biztonság rovására lehet változtatni. A szabálytalan dohányzás veszélye miatt - szerintük - a teljes tiltás is nagyobb kockázatot jelent, mint a jelenleg működő, ellenőrzött, zárt dohányzóhelyek megtartása, és ezeknek a nemdohányzók védelmét is kellően garantáló kialakításának ellenőrzése. Ezeken a munkahelyeken a nemdohányzók védelmét ugyanaz a biztonsági igény garantálja, amely a zárt dohányzóhely kialakítását is indokolja: azon alapvető biztonsági érdek, hogy a dohányzással járó valamennyi jelenséget az erre kijelölt zárt térben tartsa a munkáltató - fogalmaztak.


Előzetes

A Ház első napirendi pontja a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvénymódosítás, amelyet Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jegyez. E szerint az ügyfelek 2012 végéig kezdeményezhetik az árfolyamgát új rendszerébe történő belépést a devizakölcsönt folyósító hitelintézetnél. Az árfolyamrögzítésre 60 hónapig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség. A pénzügyi intézmények a svájci franknál 180 forintos, az eurónál 250 forintos, a japán jennél pedig 2,5 forintos árfolyamot alkalmaznak a rögzített árfolyam időszakában.

A parlament ezt követően kezdhet vitát a Malév-bizottság létrehozásáról. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos előterjesztése alapján tíztagú testület vizsgálhatná a Malév és a Budapest Airport privatizációjának, valamint a légitársaság visszaállamosításának körülményeit.

Ezután a Fidesz-KDNP közkegyelmi törvényjavaslatáról kezdhetik tárgyalni a képviselők. A kormánypártok javaslata alapján az Országgyűlés azoknak adna közkegyelmet, akik ellen az LMP által meghirdetett tavaly december 23-i, az Országház épülete körüli demonstráció miatt indult büntetőeljárás. Az LMP az előterjesztésre reagálva közölte, nem kérnek a közkegyelemből, mert úgy látják, a párt politikusai és aktivistái nem követtek el bűncselekményt tavalyi tüntetésükkor.

A mai napirenden szerepel még a kommunista diktatúra által kitelepítettek, valamint az őket befogadók emlékének megörökítéséről szóló, kormányzati országgyűlési határozati javaslatának, valamint a Balsai István 2006-os őszi erőszakos rendőri fellépést vizsgáló miniszterelnöki megbízott jelentésének, továbbá az Országos Rádió és Televízió Testület és az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2010. évi tevékenységéről szóló beszámolójának megtárgyalása is.

Olvasóink írták

  • 15. racionalitás? 2012. február 22. 15:13
    „12.orszagzaszlo936 2012.02.21. 18:44

    most olvasták és mondták-hogy empátia hiányos vagyok...igen az...aki saját magának ás vermet -bele is esik-ahogyan kell...és még mást is okol miatt......hát????????a szomszéd józsi miért nem szólt..hogy bele is lehet esni????jjjjjaaaa....akkor minek kellett a gödör...azazazazaz a hitel???”
  • 14. racionalitás? 2012. február 22. 14:15
    „12.orszagzaszlo936 2012.02.21. 18:44

    a nevem nagyon is jó megoldást jelenten...már ha HASZNÁLNÁK AZ EMBERKÉK A FEJÜK???

    hitel kell...oksa---megölik ha nem veszi fel????NEM...mégis felveszi...és nem tudja törleszteni.....NA AKKOR SE VINNYOGJON-MERT Ő VETTE FEL..AUTÓRA-HÁZRA...más akkor vesz-ha meg van a rávaló---ennyi!!!”
  • 13. Mogyoró 2012. február 22. 01:19
    „moderálva offtopic”
  • 12. orszagzaszlo936 2012. február 21. 18:44
    „racionalitás?

    Nomen est omen!

    Főleg a kérdőjel beszédes!”
  • 11. deszkás 2012. február 21. 17:52
    „A kormánypártiak hova lettek? Ja, elmentek gyúcsánozni.”
  • 10. racionalitás? 2012. február 21. 14:37
    „9.deszkás 2012.02.21. 14:17

    Ezt TERMÉSZETESEN NEM vizsgálja Buday úr,neki csak a volt uralmon levőket kell (kellene) börtönbe juttatni.

    PONTOSAN !
    a cnn viszont nagy szemétség....asok szemét meg meghagyva..rtlklub...tv2....azok mehetnének cnn-t meg vissza....ha nem akkor én megyek át digi tv-re.---na remélem megijedt a telekom.”
  • 9. deszkás 2012. február 21. 14:17
    „Szatmáry úr! Az segitene a devizahiteleseknek ha önök 2001-ben (egy kormányrendelettel) NEM ENGEDTÉK VOLNA MEG AZ EGYOLDALÚ SZERZŐDÉS MÓDOSITÁST! Azóta már követte a T-hom is. (a véletlen kivett CNN-nel) Úgyhogy aki ma is szerződést köt amit aláir másnap akár a szemétbe dobhatja. Ezt TERMÉSZETESEN NEM vizsgálja Buday úr,neki csak a volt uralmon levőket kell (kellene) börtönbe juttatni.”
  • 8. macs 2012. február 21. 12:39
    „"Hatalmas összegeket ad ajándékba az állam és a bankok azoknak a devizahiteleseknek, akik belépnek az új árfolyamvédelmi programba. Ennek ellenére az árfolyamrögzítés után a felhalmozódott tartozásba ugyanúgy belebukhat az adós, mint az árfolyamgát 1.0-ás verziójában. Nagyot kaszálhat viszont, aki képes lesz megtakarítani a könnyítést."
    Élelmes nép vagyunk, meg kell hagyni!
    http://hvg.hu/gazdasag/20120214_arfolyamvedelem_masodik_program”
  • 7. racionalitás? 2012. február 21. 12:38
    „5.orszagzaszlo936 2012.02.21. 11:55

    EGYÉBKÉNT NEVEMBEN A VÁLASZ!!!!!!!

    Előbb gondolkozz és csak utána cselekedj!
    a lehetőségek-képességek és igények harmóniája nélkül élni-az a a balsosrs....meglátni-elfogadni és megélni a lehetőségeket AZ ÉLET....aki szakadékba ugrik az ne csodálkozzon ha összetöri magát!!!”
  • 6. racionalitás? 2012. február 21. 12:13
    „5.orszagzaszlo936 2012.02.21. 11:55

    Úgy írok-ahogyan jól esik.
    Az emberi felelősségtudat-az arra is kiterjed-hogy látom a takaróm hosszát...ugye itt jön be a közmondás....én még egy devizahitelest sem hallottam-hogy önmagát okolta volna...nos ettől hiteltelen a nép és az ország...ez a gond.”
  • 5. orszagzaszlo936 2012. február 21. 11:55
    „Akkor mit aggódsz? És miért írsz bármiről? Úgysem érint, hisz gyakorlatilag itt sem vagy. se hasznod - tipikus mai gondolkodás, valamit csak a haszon miatt tenni - se károd nem származik belőle. És ne kiabálj!”
  • 4. racionalitás? 2012. február 21. 11:07
    „3.orszagzaszlo936 2012.02.21. 10:51

    A KIS SZÖSSZENET NEKEM CÍMEZVE?????HA IGEN ÉN LEÍRTAM HUNNIAI REAKCIÓM...ITT ÉN MÁR NEM FIZETEK 1 FILLÉR ADÓT SEM...MAX ÁFÁT..”
  • 3. orszagzaszlo936 2012. február 21. 10:51
    „Sokkal jobb volt az irdatlan adódat bankkonszolidációra, pártfinanszírozásra, meg tudja a fene, mire odaadni? Az rendben volt, van? Ha megmentenek 1,3 millió embert - remélem végre valós megoldással - az nem tetszik? Majd fizetheted a lakásaikat elvesztők után az újabb akármilyen adót, támogatást, milyen jó lesz az! S milyen jó lesz az országnak egy nagy kosár lelkileg, testileg és pénzügyileg megnyomorított polgár, akik nem úgy teljesítenek, ahogy tudnának, mert ez a súly lerántja a mocsárba őket! EQ=0”
  • 2. racionalitás? 2012. február 21. 09:31
    „unalmas...más adójából megsegíteni a szétnemnézőket??????,könyörgöm....nekem abból mi a ahsznom-ha ők jól járnak????konkluzió persze van....itt befejezve minden---ami adófizetési köteles lenne----támogassa őket aki akarja...”
  • 1. igazságkereső 2012. február 21. 08:48
    „Most már valóban arra van szükség,hogy fizethetővé is váljanak a "devizahitelek" és a látszatmegoldásokat el kell kerülni a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében is, mint ahogy minden "devizahitel" esetében!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Semjén: a Nemzeti célok mindenek felett

A nemzeti megmaradás feltételei kapcsán a politikus kiemelte az etnikai alapú magyar politikai erők… Tovább olvasom