Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

OGY: 30 évre titkosították a bővítés adatainak egy részét

A parlament 130 igen szavazattal, 62 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el az indítványt.
20:36 - Egy a nemzeti energiastratégiát érintő módosításról, valamint a kereskedelemben bevezetett vasárnapi pihenőnap kiterjesztéséről tartott vitát az Országgyűlés keddi ülésnapja végén.

A kormánynak kétévente felül kell vizsgálnia az energiastratégia előrejelzéseit

A kormány nevében Aradszki András energiaügyért felelős miniszter ismertette azt a javaslatot, amely a nemzeti energiastratégiáról szóló határozati javaslat módosításával arra kötelezné a kormányt, hogy kétévente vizsgálja felül, szükség esetén pedig frissítse is az energiastratégia energiafelhasználásra vonatkozó előrejelzéseit.

A kabinet képviselője szerint a változtatással hatékonyabban frissülhet a stratégia.

A Fidesz nevében Németh Szilárd biztosította támogatásáról a kormányt.

Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka azt mondta, nem értenek egyet azzal, hogy az Országgyűléstől egyre több hatáskör kerül át a kormányhoz, ezért nem támogatják a módosítást.

A jobbikos Kepli Lajos közölte, módosító javaslatuk elfogadásával támogathatónak tartják a javaslatot, ugyanakkor szeretnék, ha a kormány a jelenleginél többet tenne az energiastratégiában foglalt követelmények teljesüléséért.

Az LMP-s Sallai R. Benedek azt mondta, egyelőre nem látják okát annak, hogy elutasítsák a változtatást, ugyanakkor mulatságosnak nevezte, hogy a Fidesz folyamatosan alakítja a saját maga által alkotott feltételeket.

Az ülést vezető Latorcai János lezárta a javaslat általános vitáját.

Az egy helyen kis- és nagykereskedelmet folytató üzletek is zárva maradnak vasárnap

Az előterjesztők nevében a fideszes Szatmáry Kristóf ismertette azt az egyéni képviselői módosító indítványt, amely a kis- és nagykereskedelmet egy helyen végző áruházaknak is kötelezővé tenné a vasárnapi zárva tartást.

A kormánypárti politikus hangsúlyozta, a kabinet tavaly év végén a kereskedelemben dolgozók érdekében vezette be a vasárnapi pihenőnapot, amellyel a kis, családi boltoknak is kedvezni szerették volna. A mostani változtatás célja, hogy az érintett áruházak ne kerüljenek versenyelőnybe a vasárnapi nyitva tartással - fejtette ki.

A vitában a kormány részéről Glattfelder Béla gazdaságszabályozásért felelős államtitkár támogatta az előterjesztést, majd a fideszes Becsó Zsolt szintén a változtatás mellett érvelt.

Több szocialista képviselő, köztük Heringes Anita és Gúr Nándor is képmutatónak nevezte, hogy a kabinet a tisztességtelen versenyelőny megakadályozása érdekében terjesztette be javaslatát, hiszen szerintük a kormány korábban "haverjainak, barátainak" kedvezett például a nemzeti dohányboltok létrehozásával.

Vágó Sebestyén, a Jobbik vezérszónoka bolhacirkusznak nevezte a kormány vasárnapi pihenőnap bevezetésére vonatkozó intézkedéseit és azt követelte, hogy a kabinet azok helyett a kereskedelemben dolgozók valós érdekeiért dolgozzon.

Latorcai János lezárta a javaslat általános vitáját.

Napirend után

A napirendi pontok tárgyalását követően a szocialista frakcióból Kiss László a fák védelmében szólalt fel, míg Demeter Márta a honvédség alapvető feladatainak nagyobb támogatását sürgette.

Az ülést vezető Latorcai János lezárta az ülésnapot. Az Országgyűlés szerdán katonai szerepvállalásokról szóló jelentések tárgyalásával folytatja munkáját.

Az Országgyűlés plenáris ülésése 2015. március 3-án. Fotó: MTI (galéria)

18:49 - Az LMP vezérszónoka szerint politikai és gazdasági érdekeket szolgál a városligeti beruházás. A Jobbik a keddi parlamenti vitában arra hívta fel a figyelmet, hogy a Néprajzi Múzeum több mint öt évtizede van a jelenlegi épületében.

LMP: politikai és gazdasági érdekeket szolgál a beruházás

Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka szerint a városligeti növényzet egy részének azért kell elpusztulnia, mert Orbán Viktor kormányfő a budai Várba akar költözni, és az onnan kiköltöztetett múzeumoknak kell a hely. Ezt a beruházást egyetlen európai fővárosban sem lehetne ilyen módon megvalósítani - hangoztatta.

Kiemelte: az európai politika a 20. század második felében maga mögött hagyta azt a szemléletet, amely normálisnak tartja, hogy a városi környezet feláldozható, a zöld terület szabadon beépíthető. Magyarországon az emberek többsége az értékrendjét tekintve már a 21. századnál tart - mondta és utalt az Építészfórum felmérésére, miszerint csak 8 százalék támogatta, hogy már létező múzeumokat ide költöztessenek, és több mint 90 százalék ellenezte, hogy bármiféle új épület épüljön. Minden beavatkozás politikai és gazdasági érdeket szolgál, de csak egy szűk körét, nem az emberekét, és ez az emberek akarata ellen történik - mondta. Kitért arra is: Budapest az európai nagyvárosok között az egyik legrosszabb helyen áll az egy lakosra jutó zöldfelületeket tekintve, aki ebből el akar venni, az merényletre készül a fővárosiak egészsége ellen.

Szerinte a kormánypártok felmentést adnak magunknak a meglévő környezetvédelmi és a beépítési szabályok betartása alól, de az alkotmányt nem tudják megkerülni, és ha az itt élők érdekei, környezeti jogai sérülnek, az jó eséllyel alkotmányellenes helyzetet teremt. A változtatásokat az LMP nem támogatja, és az összes jogi lehetőséget kihasználják, hogy a főváros élő örökségét a kormány ne tékozolhassa el.

Jobbik: a Néprajzi Múzeum több mint ötven éve van a helyén

Vágó Sebestyén (Jobbik) közölte, hogy a Néprajzi Múzeum több mint öt évtizede működik jelenlegi épületében, ami alkalmas arra, hogy továbbra is ott maradjon. Hozzátette, hogy a látványtervekben látott új épület inkább a szocializmust idézi, nem pedig a magyar néphagyományokat.

Megjegyezte, az a remény is felmerült bennük, hogy végre rendeződik a városligeti Regnum Marianum sorsa, mert ha a kormány felkarolná az ügyet, akkor ott egy új egyházközséget lehetne létrehozni.

Megkérdezte azt is, hogy a Városliget Projektben miért szerepelnek komáromi épületek.

A projekt költségeit bírálta az LMP

Sallai R. Benedek (LMP) közölte: nem érti, hogy ha egy barnamezős beruházás során is meg lehetne valósítani múzeumi negyedet, akkor miért kell hozzá zöldfelületet elvenni. A projekt 150 milliárdos költsége ellen tiltakozó politikus megkérdezte, miért nem írnak ki arról egy helyi népszavazást.

A kormányzat a fővárosban élő családoktól vesz el területeket azért, hogy azt átadják az idegenforgalomnak - közölte.

A beruházást "urizáló projektnek" nevező Schmuck Erzsébet közölte, Magyarországon ma nincs lehetőség arra, hogy 150 milliárdot erre a célra fordítsanak.

Jobbik: a turisták negyven százaléka Budapestre érkezik

Volner János (Jobbik) felelőtlenségnek nevezte, hogy egyes képviselők egy Budapest-vidék ellentétnek próbálják beállítani a vitát. Hozzátette, Budapestre érkezik a Magyarországra látogató turisták negyven százaléka és itt költik el az országba hozott 1200 milliárd forint jelentős részét. Éppen ezért fontosnak tartotta, hogy a meglévők mellé egy új turisztikai központ is létrejöjjön.

Kijelentette, a kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy a majdani értékcsökkenést pótolják.

Fidesz: a projekt minimálisan érinti a Várat

Manninger Jenő (Fidesz) Schmuck Erzsébet szavaira reagálva azt mondta, sajnálja a képviselőt, aki a projektből annyit von le, hogy a miniszterelnöknek a Várba kell költöznie, ezért a múzeumokat átköltöztetik a Városligetbe. Hozzátette, hogy a projekt - az egészhez képest - nagyon minimálisan érinti a Várat, ezért "én azt gondolom, hogy ezek ilyen kényszerképzetek már, tehát inkább orvoshoz kell menni, hogy ha ilyen kényszerképzetei vannak".

Miután Hiller István levezető elnök figyelmeztette a politikust, Manninger Jenő elnézést kért szavaiért. Hozzátette, a zöld felületek védelme és a városfejlesztési kérdések alkalmasak a vitára.

LMP: tágabb körben kellene a fejlesztésekről gondolkodni

Az LMP-s Sallai R. Benedek arról is beszélt, hogy ellentéteket talál a magyar fejlesztéspolitikában Budapest és a vidék vonatkozásában. Úgy vélte: ha van forrás, akkor érdemes lenne tágabb körben gondolkodni annak felhasználásáról, s vidéken is ösztönözni az idegenforgalmat. Azt is mondta: ha a kormánytól több információt kapnak, akkor meggondolják a támogatást, de azok nélkül kételyeik vannak.

Hoppál: kiemelkedő kulturális fejlesztésről van szó

A kulturális államtitkár zárszavában a kulturális fejlesztés szerepét méltatta. A vitában elhangzottakra reagálva jelezte: a zöldfelületek növekedése ténykérdés, így az egészséges környezethez való alapjog sem sérül.

Hoppál Péter szólt arról: a polgári kormány nagyon odafigyel a vidéki és a fővárosi fejlesztések közötti egyensúlyra, s látható, hogy országszerte főterek, bevezető utak, régi épületek újulnak meg, valamint fejlődik a gyógyturizmus. Azt is elmondta: bízik abban, hogy ha nem lesznek uniós pénzek, akkor a gazdaság teljesítőképessége is kitermelheti a forrásokat.

A projekt alakulását bemutatva arra is kitért: a Petőfi Csarnokot és néhány másik romos raktárat már bontanak, a helyükön pedig 21. századi, modern közösségi terek jönnek létre.

Az Országgyűlés plenáris ülésése 2015. március 3-án. Fotó: MTI (galéria)

16:43 - Három további ingatlan Városliget Zrt. vagyonkezelésébe kerüléséről rendelkezik a Liget megújításáról és fejlesztéséről szóló törvény módosítása - közölte Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) kulturális államtitkára kedden az Országgyűlésben.

Hoppál: három további ingatlan kerül a Városliget Zrt. vagyonkezelésébe

Hoppál Péter ismertetése szerint a Városliget Zrt. vagyonkezelésébe kerül a korábbi Szabolcs utcai kórház egy része, amely a leendő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ lesz, és jelenleg Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vagyonkezelésében van. Ugyancsak a Vároliget Zrt.-hez kerül a komáromi csillagerőd vagyonkezelése a magyar állam többségi tulajdonában lévő Monostori Erőd Kft.-től, illetve a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum épülete, amely jelenleg a múzeum javára van bejegyezve.

Az államtitkár ismertetése szerint a komáromi erőd fejlesztése a Szépművészeti Múzeum román csarnokának rekonstrukciójával függ össze. A csarnok felújításával egyidőben gondoskodni kell az eddig ott tárolt gipszmásolat-gyűjtemény elhelyezéséről, és a Közép-Európa legnagyobb erődrendszere a bővítés után alkalmas lesz a gyűjtemény bemutatására - közölte.

Hozzátette: az erőddel kapcsolatban az előttük álló feladat a tervezésére vonatkozó közbeszerzés lefolytatása.

A Szabolcs utcai kórház egyik épületébe tervezett múzeumi raktározási központról azt mondta, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeinek egyesülése új feladatokat generál, ezért szükséges egy központi raktározási központ. Megjegyezte, a központ céljára kijelölt ingatlan a 2007-ben bezárt, jelenleg funkció nélküli épületegyüttesének középső szegmense, amely a Dózsa György út, a Vágány és a Szabolcs utca között terül el.

Hoppál Péter beszámolt arról, hogy eredeti állapotában építik újjá a közlekedési múzeumot, amely a munkálatok megkezdése miatt április 15-én három évre bezár. Elmondta, helyreállítják a második világháború alatt bombatámadást szenvedett kupolacsarnokot, az épület alatt pedig új kiállítóteret is létrehoznak.

A törvénymódosítást mindhárom esetben azzal indokolta: a fejlesztés zökkenőmentes lebonyolítása miatt fontos, hogy a Városliget Zrt. vagyonkezelésébe kerüljön az ingatlan.

Hoppál Péter a teljes Liget-projektet értékelve azt mondta, európai léptékű és minőségű fejlesztések állnak előttünk, amelynek - bár sokan a múzeumi negyedként azonosítják - nemcsak múzeumi céljai vannak, hiszen megújulnak és növekednek a zöldterületek, a sportpályák, játszóterek. Hozzátette: a kormány és a főváros együttműködésével egy népkert, egy családi élménypark jöhet létre, amely összetettségében egész Európában egyedülálló lesz, és 2018 után a Városliget Európa egyik legvonzóbb turisztikai célpontjává válhat.

Fidesz: a Városliget Budapest meghatározó tematikus városrésze lesz

A fideszes Manninger Jenő az egyik legfontosabb fejlesztésnek nevezte a városligeti beruházást, amely során öt új múzeum létesül. Méltatta, hogy nemzetközi tervpályázatot írtak ki a projektre, az új épületek pedig a park szélein, illetve a lebontásra ítélt ingatlanok helyén épülnek, s 2018-ra 60-ról 65 százalékra nő a zöldfelületek aránya.

A kormánypárti politikus a turizmus szempontjából is kiemelkedő vonzerejűnek nevezte a fejlesztést, amely szavai szerint 10 éven belül megtérül, 10 ezer új munkahelyet teremt és növeli a budapesti vendégéjszakák számát. Elismerően szólt arról is, hogy egy komplex családbarát terület jön létre.

Mint mondta, a Ház előtt fekvő törvény jogi garanciákat ad a beruházáshoz, ezért a javaslat támogatását kérte.

MSZP: veszélybe kerül a terület rekreációs funkciója

A szocialista Kiss László szerint ha szimplán kulturális fejlesztésről lenne szó, akkor szimpatikusnak tartaná a javaslatot, ugyanakkor vitatta a zöldfelületi arányokra vonatkozó terveket és aggályának adott hangot rekreációs funkciók csökkenése miatt. Kifogásolta a vagyonkezelő cég széles jogosítványait is, és jelezte: számos civil és a helyi lakosság is tiltakozott a beruházás ellen.

Az ellenzéki politikus sokallta a beépíteni tervezett területet és kitért arra is, hogy a munkálatok idejére a Városliget nem lesz közpark.

Kiss László azt szorgalmazta, hogy inkább a város több pontján helyezzenek el kulturális intézményeket.

Jobbik: nem a beruházásra

Hegedűs Lorántné (Jobbik) arról beszélt, hogy a nemzetközi tervpályázat kapcsán szavazást kért közösségi oldalán, és az új Népművészeti Múzeum épületének látványtervéről meglehetősen negatív vélemények érkeztek. Már ez is önmagáért beszél szerinte. Hozzátette: a tervezett épületek messze alulmaradnak az elvárható színvonaltól, s a tervpályázat nem igazolta a projekt szükségességét. A Jobbik szerint nem már meglévő múzeumi épületeket kellene kiüresíteni, és valamilyen koncepció miatt egy helyre zsúfolni - mondta a jobbikos politikus. Az esztétikai kár mellett jelentős zöldfelület csökkenés várható - jegyezte meg.

A Regnum Marianum kapcsán kiemelte: azt várná el, hogy egy magát nemzetinek-kereszténynek nevező kormánytól, hogy Rákosi örökségét ne vállalja fel, és ennek a nemzeti örökségnek az újjáépítését megvalósítja. Ezzel szemben a maradék kis emlékhely is eltűnhet - jegyezte meg.

Hitéleti funkciót is megjelölnek ugyan, de ezt mégsem ez az épület fogja betölteni. A Vajdahunyad vára kapcsán is utalt arra, hogy felmerült: a Mezőgazdasági Múzeumnak költöznie kell. Erről érdemi információt azonban nem kaptak sehonnan.

Szóvá tette azt is, hogy a vagyonkezelő az új felépítmények kapcsán vagyonkezelési jogot kap. Miért nem maradhatnak ezek az államnál? - kérdezte. Vajon a Liget-projekt miről szól, ki lesz a haszonélvezője, kinek az érdekében követik el ezt "a bűncselekményt"? - sorolta kérdéseit.

Az Országgyűlés plenáris ülésése 2015. március 3-án. Fotó: MTI (galéria)

15:07 - A korábban felszólalókhoz hasonlóan a Jobbik is támogathatónak látta az agrártámogatási tárgyú törvények módosítását, az LMP viszont több ponton is bírálta a javaslatot.

A Jobbik módosítókkal támogatja a javaslatot

Magyar Zoltán (Jobbik) azt hangoztatta, hogy a frakciójuk - módosító javaslatokkal - támogathatónak tartja a javaslatot. Azt viszont szeretnék elérni, hogy az állandó legelő és az állandó gyep művelési ág megváltoztatásához a természetvédelmi hatóságtól kelljen engedélyt kérni, még akkor is, ha azok a földrészletek nem természetvédelmi területen helyezkednek el - közölte.

A politikus azt mondta, frakciójuk is támogatja, hogy a köztartozások összegét a hazai forrásokból is lehessen vonni. Örömét fejezte ki, hogy az üzemi szintű hozamérték-csökkenésről szóló szabályozás során beemelték a Jobbik korábbi elképzelését.

Az adatnyilvántartásról azt mondta, nincsenek meggyőződve, hogy ezt rá szabad-e bízni a kormányra.

LMP: a javaslat nagyobb gazemberség, mint aminek látszik

Sallai R. Benedek (LMP) úgy fogalmazott: "sokkal nagyobb gazemberség ez a törvényjavaslat, mint aminek elsőre látszódik". Véleménye szerint a köztartozásra vonatkozó rész az egyetlen, amelyikkel maradéktalanul egyet tudnak érteni. A kárenyhítést rendező szabályokkal részben egyet lehet érteni, de itt már arról kellene beszélni, hogy hogyan lehetne a kis- és közepes gazdálkodókat helyzetbe hozni - közölte. Megkérdezte, miért nem lehet úgy szabályozni, hogy a száz hektár feletti üzemek ne vehessék igénybe a kárenyhítést, míg a kicsik nagyobb arányban részesüljenek abból.

A politikus a legkritikusabb és legarcátlanabb résznek nevezte az ökológiai célterület meghatározását. A javaslat megteremtette volna a lehetőséget, hogy a gazdálkodók a legkisebb hatékonysággal termő területeik egy részét kivegyék a termelésből és azokon olyan területeket hozzanak létre, amelyeknek egyéb gazdasági hasznuk van - szögezte le. A jogszabály viszont az ökológiai célterület virtuális igénybevételének a lehetőségét teremti meg, vagyis nem azoknak hoz hasznot, akik extenzív módszerrel akarnak gazdálkodni, hanem a nagybirtokoknak, akik egy egyszerű adminisztratív lépéssel jutnak hozzá a harminc százalékos plusztámogatáshoz. Ezzel viszont nem növekszik a természeti területek mennyisége - jelentette ki.

A kárenyhítés, miután százalékos arányokat határoznak meg, azokat segíti, akiknek sok földterületük van - közölte.

A jogszabály irányai azt mutatják, hogy a kormány továbbra is nagybirtokpárti politikát akar folytatni - szögezte le.

Ezután Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.

Kormány: a termelőket és a fenntarthatóságot is segíteni kell

Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdasági államtitkára azt kérte, hogy a képviselők ne hallgassanak az LMP képviselőjére. Úgy fogalmazott: komoly fantáziára vall, ahogy Sallai R. Benedek a javaslatból levezette, hogy az kis- és családi gazdálkodó ellenes.

Az volt a cél, hogy olyan szabályokat fogadjanak el, amelyek a termelőket is segíti és a fenntarthatósági szempontokat is szem előtt tartják - jelentette ki.

Ezt követően a levezető elnök a Kossuth-emlékmű avatásának időtartamára tárgyalási szünetet rendelt el.

Az Országgyűlés plenáris ülésése 2015. március 3-án. Fotó: MTI (galéria)

Mikrocenzus, agrártörvények


A mikrocenzusról szóló törvény vitájának lezárása után az egyes agrártámogatási tárgyú törvények módosításának általános vitájával folytatta munkáját kedden az Országgyűlés.


Zárszó a mikrocenzusról szóló törvényhez

L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár úgy értékelte a vitát, hogy ugyan vannak a törvényjavaslatban pontosítandó rendelkezések, de a képviselők fontosnak tartják, hogy készüljön ilyen felmérés.
Azt, hogy a népesség 10 százalékára terjed ki a mintavétel, azzal indokolta, hogy minél szélesebb körben szeretnék a felmérést elvégezni. A részletszabályokat firtató felszólalásokra azzal válaszolt, hogy előbb a törvényt fogadják el, utána dolgozzák ki a szabályokat, és ezzel kapcsolatban nem látta akadályát, hogy konzultáljanak a Magyar Tudományos Akadémiával.

Az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.

Egyes agrártámogatási tárgyú törvények módosítása

FM: négy törvény módosul, kettő érdemben


Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdasági államtitkára az egyes agrártámogatási tárgyú törvények módosításáról elmondta, az négy törvényt módosít, ebből két törvénymódosítás érdemi.

Ismertetése szerint bevezetik a befogadó nyilatkozat intézményét olyan támogatások esetében, ahol előzetes részkifizetés van, majd az időszak végén számolnak el az ügyféllel. Mint mondta, az új uniós állami szabályok előírják az "ösztönző hatás elvének" érvényesülését, miszerint a kedvezményezettnek a tevékenység megkezdése előtt kérelmet kell benyújtani a hatósághoz. Megjegyezte, a részkifizetéseket a befogadó nyilatkozat alapján lehet teljesíteni.

Czerván György közölte, lehetőség nyílik arra is, hogy a támogatást kérő ügyfél köztartozását ne csak az uniós, hanem a nemzeti támogatásból is levonják. Emlékeztetett arra, hogy eddig a köztartozást nem lehetett levonni, és az egész támogatást elutasították, de a módosítással az ügyfél jogosulttá válik a támogatásra.

Kitért arra, hogy módosulnak a nemteljesítési bírság szabályai is.
A módosítások között említette azt, hogy elszámolható lesz a területalapú támogatások zöld komponensének alkalmazása során figyelembe vehető ökológiai célterületek körében a földhasználó támogatható területével közvetlenül határos tájelem.

Az államtitkár a kárenyhítési törvény módosítását azzal indokolta, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta az őszi fagy káreseményként történő bevezetését, valamint az üzemi szintű hozamérték-csökkenésnek 30 százalékról 15 százalékra történő mérséklésének szabályait. Felhívta a figyelmet arra, hogy továbbra is támogatási alapfelvétel, hogy a károsodott kultúrában a károsodás mértéknek éves szinten el kell érnie a 30 százalékot, illetve ha a termelőnek nincs mezőgazdasági biztosítása, az elviekben járó kárenyhítés legfeljebb ötven százaléka fizethető ki támogatásként.

Fidesz: a megnyitott szakaszok kedvező fordulatot hoznak a gazdálkodóknak

Font Sándor (Fidesz) azt mondta, hogy az előterjesztő az első két szakasz megnyitásával főleg technikai jellegű kérdéseket próbál tisztázni az egyszerűbb használhatóság és az ügyfelek kiszolgálása érdekében. Hozzátette, hogy a másik két szakasz tartalmazza a gazdálkodókat segítő intézkedéseket.

A jogszabályt elemezve közölte, hogy nevesítik a befogadó nyilatkozatok intézményrendszerét, valamint tisztázzák az ügyfelek köztartozásainak, a nemteljesítési bírságoknak és az elektronikus kézbesítésnek a rendjét.

Közismertnek nevezte, hogy már nem automatikus a területalapú támogatások kifizetése, ugyanis ahhoz egyebek között az ökológiai célterületek elkülönítésére is szükség van. A jogszabály megengedi, hogy a gazdálkodási területek mellett található, az ökológiai célterület kívánalmainak megfelelő területeket is be lehessen vonni ökológiai célterületként - hangsúlyozta.

Véleménye szerint nagyban segíti a gazdálkodókat, hogy az őszi fagykár feltételeit beemelik a káresemények sorába - közölte. Szintén komoly kedvezménynek nevezte, hogy a harminc százalékos hozamérték csökkenési küszöböt 15 százalékosra tudták mérsékelni.

Mind a négy megnyitott szakasz kedvező fordulatot hoz a gazdálkodóknak - összegzett a képviselő.

Egy problémás pontot látott az MSZP

Legény Zsolt (MSZP) előrebocsátotta, hogy az MSZP támogatni fogja a javaslatot. Érvként említette, hogy a támogatást kérő köztartozását nemcsak az uniós, hanem a nemzeti támogatásból is vissza lehet majd tartani. Arra is kitért, hogy módosulnak a nemteljesítési bírság szabályai. A javaslat pedig biztosítja, hogy a területalapú támogatások zöld komponensének alkalmazása során az ökológiai célterületek körébe az igénylő területével közvetlenül határos tájelemet is el lehessen számolni.

Az MSZP szerint a javaslat egyetlen problémás pontja az, amelyik az állami feladatok elvégzését és azok költségeit - a támogatásért cserébe - a gazdálkodóra terhelik az ökológiai jelentőségű területeken - mondta.

KDNP: javul a támogatási rendszer

Földi László (KDNP) arról beszélt, hogy a jobb működés miatt szükség van a támogatási rendszerre, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalra vonatkozó szabályok "csiszolására", aktualizálására. Az adatszolgáltatással kapcsolatos módosítások annyiban fontosak, amennyiben javítják a rendszer működését - folytatta.

Az előtte felszólalókhoz hasonlóan hangsúlyozta, hogy a jövőben lehetőség nyílik a köztartozást visszatartani a nemzeti támogatásból.
Összegzésként azt mondta, a módosítások javítják a támogatási rendszer működését és növelik a gazdálkodók lehetőségeit.

Utasadatrendszer, mikrocenzus


Az Országgyűlés kedden lezárta a nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozását érintő törvény módosításának vitáját, majd megkezdte a tárgyalását a jövő évre tervezett mikrocenzusról szóló kormányzati indítványnak, amelyet az ellenzék több szempontból is kritizált.


MSZP: ne mossák össze az utasadat-információs rendszert az illegális bevándorlással!

Demeter Márta és Kiss László MSZP-s képviselők szerint a kormányoldal össze akarja mosni az utasadat-információs törvény módosítását az illegális bevándorlással, amit elképesztőnek tartanak.

Demeter Márta jelezte, az illegális migránsok tömegei nem a nemzetközi repülőjáratokon érkeznek.

Kiss László blöffnek nevezte, hogy Magyarország biztonságával összefüggésben ilyen törvényt kellene alkotni. Szerinte ez a jogszabály jelen formájában szükségtelen.

Ezt követően az elnöklő Latorcai János lezárta az általános vitát, a felszólalásokra reagáló Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár pedig visszautasította az MSZP-sek szavait. A javaslat fő céljának a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet nevezte, jelezve, hogy az illegális migrációra szervezett bűnözői csoportok épülnek rá.

Jövő évi mikrocenzus

L. Simon: a társadalmi folyamatok változása indokolja a kis népszámlálás szükségét

A 2016 őszére tervezett mikrocenzusról szóló törvényjavaslat általános vitáját megnyitó L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár a társadalmi folyamatok változásával magyarázta, hogy a döntések előkészítéséhez és hatásainak méréséhez megbízható, időszerű adatok álljanak rendelkezésre.
Hangsúlyozta, a magyar társadalom állapotáról a népszámlálási adatok nyújtják a legátfogóbb képet.

A két népszámlálás közötti mikrocenzus nem az egész lakosságra, hanem egy kisebb mintára, a tervek szerint a jövő évi a lakások és a népesség 10 százalékára terjed ki - ismertette L. Simon László.

A parlamenti államtitkár hangsúlyozta: a gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók.

Fidesz: fontos a statisztikai adatok frissítése

Demeter Zoltán, a Fidesz vezérszónoka emlékeztetett, Magyarországon 1870-ben volt először modern népszámlálás, azóta tízévenként mérik fel a lakosság viszonyait, legutóbb 2011-ben volt cenzus.

A gazdasági és társadalmi események felgyorsulása miatt azonban a gyűjtött adatok viszonylag rövid időn belül elavulnak, ezért kiemelten fontos az adatok megfelelő rendszerességű frissítése, például a mikrocenzussal - mondta a kormánypárti politikus, támogatásáról biztosítva a javaslatot.

Az MSZP nem támogatja a mikrocenzusról szól indítványt

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP vezérszónoka egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a kis népszámláláson az egészségi állapotra és a fogyatékosságra is rákérdeznének. Milyen döntésekre készül a kormányzat, amelyekhez az egészségi állapotra és a fogyatékosságra vonatkozó adatokra van szükség? - kérdezte.

Azt is "érdekesnek" nevezte, hogy össze kellene íni az átmenetileg külföldön tartózkodó magyar állampolgárokat attól függetlenül, hogy be vannak-e jelentve az adott lakásba vagy sem.

Szerinte nem kizárt, hogy a törvényjavaslatot "a Magyarország jobban teljesít hazug szlogenjének harsogásához" használnák fel, ezért azt az MSZP nem támogatja.

A Jobbik új eljárásokat ajánl a kormány figyelmébe

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka a társadalom állapotának felmérésére vonatkozó új eljárásokat ajánlott a kormány figyelmébe.
Szerinte a gyermeket nevelők személyijövedelemadó-bevallása lehetőséget adna arra, hogy teljes képet kapjon az ország a gyermekes családokról. Ez egyrészt semmibe sem kerülne, másrészt évenkénti összevetést lehetne nyerni belőle - közölte.

Javasolta továbbá az üres ingatlanok felmérését is.

A jobbikos politikus kifogásolta egyúttal, hogy a demográfiai statisztikákat "torzítanák" a külföldön született gyermekekkel.

Független: kérdőjeles, miért kell a mintán változtatni

Szabó Szabolcs, független képviselő szerint kérdőjeles, miért szükséges a minta változtatása, ez módszertani szempontból nem indokolt. A nagyfokú mintanövelés a költségeket is megnöveli, amelyet 3-5 milliárdra becsült. Megjegyezte: ez az adatszolgáltatás lassúságát is magával hozza majd. Szólt arról is: a menekültek nem szerepelnek a javaslatban, míg korábban benne voltak.

Nemzetiségi szószóló

Hepp Mihály, horvát nemzetiségi szószóló azt mondta, hogy az Országgyűlés szakbizottsága megtárgyalta a javaslatot, és arra az álláspontra jutottak, hogy támogatják azt. Kérik, hogy a minél sikeresebb lebonyolítás érdekében vegyék figyelembe tapasztalataikat és javaslataikat. Kérik, a KSH konzultáljon az Országgyűlés nemzetiségi bizottságával és két tagjuk vegyen részt az előkészítő munkában. Lehessenek továbbá az adott nemzetiségek tagjai is a kérdezőbiztosok - mondta.

MSZP: sanda szándék vezetheti a kormányt

Kiss László szerint a sanda szándék vezethetik a kormányt ezzel a népszámlálással, s élnek a gyanúperrel, mindenféle kormányzati lózungokra használják majd az eredményeket. Teleki László szintén azt mondta, fontos, hogy a nemzetiségi kérdezőbiztosok is legyenek. Ezáltal sokkal pontosabb képet lehetne kapni - jegyezte meg.

Jobbik: a kormány nem számol a kivándorlókkal

Z. Kárpát Dániel felidézte, konkrét javaslatokat fogalmaztak meg a lakhatási viszonyok, a demográfiai szórás vizsgálatakor egyaránt.
A kormány ott tart, hogy a társadalombiztosítási vagy a nyugdíjkassza során még mindig nem súlyozza a modellt a kivándorlással. Úgy terveznek, hogy több százezernyi differenciát nem számolják bele. Szakmai becslések szerint 330-600 ezer közé tehetők azok száma, akik gazdasági okokból elhagyták az utóbbi években Magyarországot.

Utasadatrendszer


Az uniós államok közötti információcsere szabályozásának pontosítása és az utasadat információs egység módosítása a célja a nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozását érintő törvény módosításának - emelte ki a belügyi államtitkár expozéjában kedden az Országgyűlésben.


Kontrát: cél az információcsere pontosítása

A belügyi tárca államtitkára expozéjában kiemelte: a javaslat célja az uniós államok közötti információcsere szabályozásának pontosítása, és az utasadat információs egységre vonatkozó szabályozás módosítása.

Kontrát Károly a gyakorlati tapasztalatok alapján további részletszabályok megalkotását tartotta indokoltnak. Kifejtette: a javaslat megállapítja azon személyek további adatainak beszerzését célzó eljárás szabályait, akiket a nemzeti DNS-adatbázisok és ujjnyomat adatbázisok összehasonlításával azonosítottak. Rögzítik azokat a törvényi rendelkezéseket is, amelyek meghatározzák a nemzetközi bűnügyi együttműködési központ ezen eljárásban betöltött szerepét.

A felderítési szakra is kiterjesztik az ujjnyomatok nemzetközi összehasonlításának lehetőségét. Arra is lehetőség lesz, hogy meghatározott időközönként az egyes tagállami adatbázisban lévő információkat automatikusan összehasonlítsák.

Kitért arra is, hogy Magyarország az unió pénzügyi támogatásával két éves projekt keretében hozza létre utasadat- és információs egységét. Jelezte: a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ felhatalmazást kapott, hogy január 1-től elemezze a schengeni határokon kívülről érkező vagy oda induló légi járatok utasainak adatait. Az eddigi tapasztalatok alapján világossá vált, hogy a gyorsabb személyazonosításhoz szükséges, a központ meghatározott nyilvántartások adatait megismerhesse. A központ a jövőben adatokat kérhet a rendőrség által vezetett utas-nyilvántartási adatokból, a schengeni információs rendszerből és az úti okmány nyilvántartásból. Az adatok már 12 órával az utasadat felvétele előtt rendelkezésre állnak majd.

Fidesz: támogatják a változtatásokat

Ágh Péter, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: a közelmúltbeli terrortámadások, a közel-keleti és ukrán válság ismét a politikai napirend élére helyezték a biztonság kérdését. Utalt arra, hogy több mint 5 millió euróból, a költségek 95 százalékos támogatással valósulhat meg a projekt.
Hangsúlyozta: az utasadatok gyűjtésének célja a terrorizmus és a szervezett bűnözés megelőzése, és az utasadat információs rendszer hatékony működéséhez szükségesek a módosítások, akár a levegőben történő terrortámadásokat is meg lehet előzni. Fokozható az unió és Magyarország biztonsága - mondta, s kiemelte: támogatják a szükséges törvényi módosításokat

MSZP: szakmaiatlan, időszerűtlen javaslat

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka rámutatott: a javaslat nagyrészt szakmaiatlan, időszerűtlen és propaganda célokat szolgál. Kifogásolta, hogy a kitágított adatkezelési alkalmazás a repülőjáratokon utazók adatainak szinten korlátlan felhasználása előtt is megnyitná az utat.

Szerinte számos súlyos adatvédelmi aggály áll fenn a javaslattal összefüggésben, példaként említette, hogy a jövőben a légiutas adatokat kezelő szervezett bűnözés elleni koordinációs központ előzetes utasadatokat kaphatna meg. Ezek kifejezetten rendőrségi, határrendészeti feladatkörbe tartoznak - jegyezte meg, és kifogásolta a rendőrségtől átvett adatok kezelésére vonatkozó határidőket is.

Szólt arról, hogy a meghatározott bűncselekményi kört legfeljebb az embercsempészés bűntettével lehetne indokolt kiegészíteni.

Szerinte a valódi új elem az illegális bevándorlás megelőzése, s a terrorizmust és az illegális migráció elleni küzdelmet egyszerre akarják megjeleníteni. Komolyan gondolják, hogy az embercsempészek méregdrága repülőjegyet vesznek majd? - tette fel a kérdést, hozzátéve: az egyre inkább ázsiai diktatúrákra emlékeztető országba nem be, hanem kivándorolni szoktak.

Jelezte: számos módosító indítványt adnak be, mert a javaslat így elfogadhatatlan.

KDNP: igen a javaslatra

Firtl Mátyás, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka kiemelte: a javaslat Magyarország rendészeti, biztonságpolitikai helyzete miatt fontos, a nemzet biztonságát szolgáló előterjesztésről van szó. Kitért arra is, hogy a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények megelőzését szolgálják az utasadatok gyűjtését érintő módosítások, illetve egyúttal az európai hatóságok bűnmegelőző munkája is hatékonyabbá válhat.

Rámutatott: nem azokat a bevándorlókat akarják kitiltani akik a vonatkozó nemzetközi egyezményeknek megfelelnek, hanem a valóban gazdasági menekülteknek próbálnak gátat szabni.

Szólt arról is, hogy számos országban ahol ezeket a jogszabályokat elfogadták, egyértelműen láthatóak az eredmények.
Jelezte: az utasinformációs rendszer hatékony működéséhez szükséges módosításokat a KDNP támogatja.

Jobbik: aggályos a javaslat

Mirkóczki Ádám, a Jobbik vezérszónoka szerint a tervezet hatékonysága és célszerűsége a gyakorlatban fog megjelenni. Aggályokat fogalmazott meg, mint mondta, ha az illegális migráció visszaszorítása a cél, akkor azt nem ez a javaslat fogja megvalósítani, hiszen ők nem repülőgépeken érkeznek, ahogy valószínű a terroristák sem.

Az ellenzéki képviselő a Jobbik sok éves javaslatát idézte fel, azaz, hogy a schengeni határokon legyen újra határőrség. Kitért arra, hogy egyedül nálunk nincs határőrség, ami szerinte mindennél beszédesebb. Nem hiszi, hogy a Magyarországon kívüli tagállamok lennének hozzá nem értők - mondta, hozzátéve: nem normális, hogy mezőőrök, polgárőrök és civilek végzik el kis túlzással azt a feladatot, amit egyébként a határőrségnek kellene.

Úgy látta, hogy az elemző-értékelő szabály, gumiszabály, nem világos, kiknek az adatait, meddig és kik kezelhetik és milyen célból.


Határozathozatalok


Az Országgyűlés kedden húszmillió forintra csökkentette az alkoholok jövedéki biztosítékát, és arról is döntött a határozathozatalok között, hogy 30 évre titkosítják a paksi bővítés adatainak egy részét.


Tárgyalási szünetet tart a Ház a Kossuth-emlékmű avatásának idejére

Tárgyalási szünetet tart a parlament délután, hogy a képviselők részt vehessenek Horvay János Kossuth Lajos-emlékművének ünnepélyes újraavatásán. A szünetet a jobbikos Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke kezdeményezte, és azt a frakciók nevében felszólalók támogatták.
A Kossuth Lajos-emlékmű 14 órakor tartandó ünnepélyes újraavatásán a Kossuth téren Áder János köztársasági elnök mond avatóbeszédet.

Húszmillió forintra csökken az alkoholok jövedéki biztosítéka

Húszmillió forintra csökken az alkoholok jövedéki biztosítéka, miután az Országgyűlés elfogadta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János és parlamenti államtitkára, L. Simon László erre vonatkozó törvényjavaslatát.

A két fideszes politikus előterjesztését 157 igen szavazattal, 8 nem ellenében, 29 tartózkodás mellett hagyta jóvá a Ház.

A törvénymódosítás alapján az alkoholtermékek, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermékek jövedéki biztosítéka az idén 20 millió forint lesz. Ez a tavaly hatályos 22 millió forintos jövedéki biztosíték "nagymértékű, közel 10 százalékos csökkentése" - írta indoklásában Lázár János és L. Simon László.

Harminc évre titkosították a paksi bővítés adatainak egy részét

A paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos változtatásokat fogadott el a Ház. Ezek egyike kimondja, hogy a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.

A parlament 130 igen szavazattal, 62 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el Seszták Miklós fejlesztési miniszter javaslatát, amelynek egy része a beruházással kapcsolatos jogi, foglalkoztatási és adat-hozzáférési rendelkezéseket tartalmaz, míg további, hosszabb fele elsősorban az atomenergiáról szóló jogszabályt módosítja a biztonságosabb atomenergia-felhasználásra hivatkozva.

A keddi zárószavazáskor az LMP képviselői tiltakozásul olyan táblákat tartottak fel, amelyeken egyebek mellett az állt: "Miért kell titkosítani az évszázad üzletét?", "Azt se tudjátok, miről szavaztok!", "Tisztességes üzletben nincs titok!" A politikusokat Latorcai János levezető elnök figyelmeztette, hogy nem tartották be az országgyűlési törvényt, amiről tájékoztatni fogja a házbizottságot.

Egységes kormányhivatali rendszer jön létre

Megszűnik a gyámhivatalok, a társadalombiztosítási igazgatási szervek, a munkaügyi központok, a földhivatalok, a bányakapitányságok és a környezetvédelmi felügyelőségek eddigi önállósága, hatásköreik a kormánymegbízott és a járási hivatal vezetőjéhez kerülnek.

Az Országgyűlés 131 igen szavazattal, 65 nem ellenében fogadta el az egyes közigazgatási tárgyú törvények - kétharmados többséget igénylő rendelkezéseket is tartalmazó - módosítását, amelynek célja az egységes kormányhivatali rendszer megteremtése.

Tájékoztatniuk kell munkáltatójukat a közszféra vád alá helyezett dolgozóinak

A Ház több ponton módosított egyes jogállási törvényeket: a változtatások egyike kimondja, hogy a közszféra azon dolgozóinak, akiket köztörvényes bűncselekmény miatt büntetőeljárás alá vontak, tájékoztatniuk kell munkáltatójukat a meggyanúsításukról. A képviselők 131 igen szavazattal, 43 nem ellenében, 21 tartózkodás mellett fogadták el Trócsányi László igazságügyi miniszter kezdeményezését.

A tárcavezető előterjesztéséhez benyújtott összegző módosító javaslat tartalmazott egy olyan paragrafust is - a közjogi tisztségviselői igazolvány kiállításáról -, amelynek elfogadása a jelen lévő képviselők kétharmadának igen szavazatát igényelte volna, ezt azonban a kormánytöbbség nem tudta biztosítani. Az érintett szakasz csak 130 kormánypárti igen szavazatot kapott - 44 nem és 22 jobbikos tartózkodás mellett -, így nem volt meg a szükség többség, a törvényjavaslatot végül e rendelkezés nélkül kellett jóváhagynia a parlamentnek.

EU-s szabályokhoz igazította a gáztörvényt a parlament

A gázév három hónappal eltolódik, kapacitást lekötni pedig negyedévre és napon belül is lehet - egyebek mellett ezt tartalmazza a földgázellátásról szóló törvény módosítása, amelyet 131 igen szavazattal, 65 nem ellenében fogadott el a Ház.

Átalakul a területi államigazgatás

A területi államigazgatás átalakításáról döntött az Országgyűlés, a képviselők 126 igen szavazattal, 69 nem ellenében hagyták jóvá L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár javaslatát. A jogszabály célja az eljárások gyorsítása, amely nem a 21 napos általános ügyintézési időtartam, hanem a bruttó ügyintézés időtartamának csökkenésével valósul meg. Erre példa, hogy megszűnnek a kormányhivatali rendszeren belüli szakhatósági eljárások, egyebek mellett a szociális igazgatás, a munkaügy és a környezetvédelem területén. A módosítások április 1-jén lépnek hatályba.

Az államtitkár a közigazgatás hatékonyságának növelésével, az eddigieknél összefogottabb, ellenőrzöttebb és költségtakarékosan működő területi államigazgatás megteremtésével indokolta a változtatásokat.

Emellett elfogadta a Ház az EU és Mongólia közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodás kihirdetéséről szóló javaslatot is.


Napirend előtt: vasárnap, felzárkózás, emlékév, Ságvári, rezsicsökkentés


A vasárnapi zárva tartásról, a Híd a munka világába nevű programról, a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévéről, a szegedi Ságvári gimnázium átnevezéséről és a rezsicsökkentés megvédéséről volt szó kedden az Országgyűlésben napirend előtt.


MSZP: az emberek kétharmada nem támogatja a vasárnapi zárva tartást

Lukács Zoltán (MSZP) a boltok vasárnapi zárva tartását kifogásolva azt mondta, az a munkavállalói jogok tekintetében nem jelent előrelépést, egy kutatás szerint azt az emberek kétharmada és a szakmai szervezetek nagy része nem támogatja. Véleménye szerint már most nagyon sok munkavállalót elbocsátottak emiatt.

Hozzátette: véleményük szerint nem csak a kereskedelmi szférában jár a vasárnapi bérpótlék, ahogy a szabad vasárnapot sem kellene a kereskedelemre korlátozni.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, az MSZP-nek baloldali pártként a vasárnap dolgozókat kellene védenie. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy az emberek többsége nem ért egyet a zárva tartással, ezért az MSZP az ő oldalukra áll, és nem annak a 300 ezer embernek az oldalára, aki vasárnap is dolgozik - fogalmazott.

A hatásokról szólva azt mondta, a vásárlói szokások át fognak alakulni, szombat estig kell a bevásárlásokat elvégezni. Hozzátette: a kereskedelemben munkaerőhiány van, és ha átmeneti átrendeződés tapasztalható az üzletek között végül minden kereskedelmi dolgozó munkát talál.

LMP: átfogó vizsgálatra van szükség a Híd a munka világába programnál

Ikotity István (LMP) beszámolt arról, hogy találkozott a Híd a munka világába nevű felzárkóztatási program projektvezetőivel. A találkozón megismert dokumentumok alapján az mondta, hogy nem egy gyors vizsgálatra van szükség az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) részéről, hanem egy teljes vizsgálatra. Hozzátette: félő, hogy ha az EU a projektet megvizsgálja, visszakéri az ötmilliárd forintot. Ismertetése szerint bruttó 31 millió forintért vásároltak irodabútorok, a szerverszobára bruttó 70 millió forintot költöttek, havonta 500 ezer forintért bérelnek autókat.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt mondta, habár elég nagy összegeket lehetett hallani például az autóbérlés kapcsán, az a teljes projektnek egy-két százalékát teszi ki. A minisztérium szakértői át fogják tekinteni a dokumentumokat - közölte.

KDNP: emlékév a Szovjetunióba elhurcoltaknak

Földi László (KDNP) az 1848-49-es szabadságharc közelgő évfordulója kapcsán emlékezett meg a ceglédi Kossuth-kultuszról. Beszélt arról is, hogy nemcsak Kossuth Lajosra kell emlékezni, hanem vállalni kell a 20. század események felelevenítését. Emlékeztetett arra, hogy a második világháború idején Cegléden volt Közép-Európa legnagyobb fogolytábora, ahonnan 1945-ben a Szovjetunióba internálták az embereket kényszermunkára. Hozzátette: ezért nyilvánította a kormány 2015-öt a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások évévé.

Rétvári Bence megjegyezte, a nap folyamán adják át a parlament előtti téren a Kossuth-szoborcsoportot. Az emlékév kapcsán elmondta, a kormány emlékbizottságot állított fel, amely már ülésezett is.

Jobbik: Ságvári egy kommunista rendőrgyilkos volt

Szávay István (Jobbik) szerint 24 évvel "az úgynevezett rendszerváltás után" a kommunizmus szellemétől sem tudott megszabadulni az ország, hiszen arról folyik vita, hogy a kommunizmust működtető személyek nevét viselheti-e közintézmény. Ezt a szegedi Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium kapcsán vetette fel, mert szerinte "bizonyos, magukat a demokratikus értékek egyedüli letéteményeseiként kikiáltó liberális körök" gőzerővel elkezdték Ságvári Endre demokratává faragását. Hozzátette: egy kommunista rendőrgyilkos van szó, és teljesen mindegy milyen családból származott.

Rétvári Bence válaszában közölte, a jogi helyzete és a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása is egyértelmű. Közölte, az akadémia nem ajánlja közterület elnevezését Ságváriról, mert neve kapcsolható egy 20. századi önkényuralmi rendszer fenntartásához.

Hangsúlyozta: kiváló közösség alakult ki a gimnáziumban, de nem a név adja a közösséget és a színvonalat sem. Hozzátette: konzultálnak a szegediekkel és olyan megoldást igyekeznek találni, amely mindenkinek jó.

Fidesz: nem lankadhat a figyelmünk, mert kiperlik a szánkból a sajtot

Németh Szilárd (Fidesz) arról beszélt, hogy az Európai Bizottság (EB) pénteken kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a magyar energiaszabályozás miatt. Elmondta: "a körmönfont nyelvezetű" dokumentumban az EB fenntartja azokat a kifogásait, amelyeket korábban a rezsicsökkentés miatt fogalmazott meg. Ismertetése szerint a bizottságnak a hálózati tarifarendszerrel van problémája, mert előnyben részesít egyes fogyasztói csoportokat, vagyis azt kifogásolják, hogy a háztartásoknak és a közületeknek kevesebbe kerülnek a díjak.

Azt is kifogásolják - folytatta - , hogy túlságosan leszűkítő módon határozzák meg a magyar szabályok a hálózatot tulajdonló cégek által áthárítható költségeket.

Hangsúlyozta: a Brüsszel által a kifogásolt szabályokat azért kellett meghozni, hogy megvédjék a rezsicsökkentést. A brüsszeli vizsgálat jól mutatja, hogy nem lankadhat a figyelmünk, mert kiéneklik, kiperlik a szánkból a sajtot - fogalmazott.

Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkára közölte, mindent elkövetnek azért, hogy ne kelljen a rezsicsökkentést megváltoztatni. Kitért arra, hogy a rezsicsökkentés miatt nőtt a magyar gazdaság, csökkent az infláció, emelkedtek a bérek. Az uniónak döntenie kell arról, hogy folytatódjon-e ez a folyamat - közölte.

Paksi erőmű - Harminc évre titkosították a bővítés adatainak egy részét


Az Országgyűlés kedden a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos változtatásokat fogadott el, amelyek egyike kimondja, hogy a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.

A parlament 130 igen szavazattal, 62 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadta el Seszták Miklós fejlesztési miniszter javaslatát, amelynek egy része a beruházással kapcsolatos jogi, foglalkoztatási és adat-hozzáférési rendelkezéseket tartalmaz, míg további, hosszabb fele elsősorban az atomenergiáról szóló jogszabályt módosítja a biztonságosabb atomenergia-felhasználásra hivatkozva.

A tárcavezető eredeti, tavaly december elején beterjesztett indítványában 15 évre kezdeményezte titkosítani a szerződéses és döntés-előkészítő adatokat, a törvényalkotási bizottság azonban pénteken, kormánypárti tagjainak szavazataival, az időtartam megduplázását javasolta. Seszták Miklós korábban a titkosítással összefüggésben megjegyezte, hogy az a hatósági eljárásra nem vonatkozik.

A parlament mostani döntése értelmében a bővítésben csak olyan gazdasági társaság vehet részt, amely rendelkezik úgynevezett telephely-biztonsági tanúsítvánnyal, amelyet a Nemzeti Biztonsági Felügyelet állít ki. Seszták Miklós szerint ez garantálja, hogy ne kerüljenek illetéktelen kezekbe műszaki és egyéb dokumentációk.

A miniszter indoklásában kitért arra is, hogy a bővítéssel kapcsolatban nem a jelenlegi hatósági eljárási szabályok gyorsítása a fő szempont, hanem a biztonság. Ezt a célt szolgálják például az atomenergia-törvényt érintő módosítások, amelyek egyebek mellett kimondják, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) láthatja el a bővítés építésügyi hatósági feladatait, továbbá nagyobb hatáskört kap a sugárvédelem, sugárbiztonság és sugáregészségügy hatósági felügyeletében is.

A tárcavezető előterjesztésében emlékeztetett, a paksi bővítés elvi lehetőségét egy 2009-ben elfogadott országgyűlési határozat teremtette meg, majd a magyar és az orosz kormány 2014 januárjában nemzetközi egyezményt kötött két új atomerőművi blokk létrehozásáról, amit röviddel később az előző parlament is jóváhagyott.

A paksi bővítés az ezen egyezmény alapján létrejövő megvalósítási megállapodások alapján történhet meg, a beruházás fővállalkozója az orosz állami atomenergiai vállalat, a Roszatom lesz.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábbi tájékoztatása alapján Magyarország 10 milliárd eurós kerettel rendelkező, sávosan, 3,95-4,95 százalék között kamatozó hitelt vesz fel Oroszországtól a paksi bővítésre. A hitel visszafizetését 2025-ben kell megkezdeni, és 21 évig tart, de előtörleszthető.

A meglévő négy paksi atomerőművi blokk várhatóan 2032-37-ig működhet.

Az uniós szabályokhoz igazította a gáztörvényt a parlament

A gázév három hónappal eltolódik, kapacitást lekötni pedig negyedévre és napon belül is lehet - egyebek mellett ezt tartalmazza a földgázellátásról szóló törvény módosítása, amelyet kedden - 131 igen szavazattal, 65 nem ellenében - fogadott el az Országgyűlés.

A 2008-ban született földgáztörvény hatálybalépése óta három európai uniós rendelet is született a földgázszállítással kapcsolatban. Ezek a kapacitások elosztásával, illetve a szállító rendszer kiegyensúlyozásával foglalkoznak.

A gázév jelenleg július 1-jétől a következő év június 30-ig tart. A módosítás az október 1-jétől a következő év szeptember 30-ig terjedő időszakra helyezi át a gázévet. Az idén induló gázév azonban rendhagyó lesz, mivel július 1-jétől 2016. szeptember 30-ig tart.

A törvény hatálybalépésével a szállítási rendszerüzemeltetőhöz, valamint a földgázelosztóhoz beadott éves kapacitásigényeket - és az ezen kapacitásigények alapján lefolytatott eljárások eredményét - érvénytelennek kell tekinteni.

A rendszerhasználónak a földgáztároló szabad kapacitásait - egyéves időtartamra - legkésőbb március 31-ig kell lekötnie.

Új elem a törvényben a kereskedési platform, amelyet a szállítási rendszerüzemeltető vagy pedig a szervezett földgázpiacon engedéllyel tevékenykedő cég működtethet. A platform kereskedési szabályzatát a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hagyja jóvá. A platformon csak annak tagja kereskedhet.

Tagok a következők lehetnek: a földgázkereskedők, a saját jogon eljáró felhasználók, a földgáztermelők, a szállítási rendszerüzemeltetők, a földgáztárolói engedéllyel rendelkezők, továbbá a földgázelosztók és az - együttműködő földgázrendszerhez közvetlenül kapcsolódó - külföldi székhelyű szállítási rendszerüzemeltetők. A felsoroltak azonosak a korábbi kiegyensúlyozó platform szereplőivel.

Kiegészítésként került be a földgáztörvénybe az, hogy a felhasználónak térítésmentesen jár a gázóra. Szintén ingyenes az óránként 20 köbméternél többet fogyasztó gázórájára a távadó felszerelése. Ez utóbbi azonban csak 2017-től lesz kötelező.

A gáz számbavétele is változik: a szállító vezeték összes pontján és a tárolókban kilowattóra (kWh) lesz a mértékegység. Az elosztóvezetékeken - a fogyasztónál - azonban továbbra is megajoule-ban (MJ) veszik számba a felhasznált gázt.

Egységes kormányhivatali rendszer jöhet létre

Megszűnik a gyámhivatalok, a társadalombiztosítási igazgatási szervek, a munkaügyi központok, a földhivatalok, a bányakapitányságok és a környezetvédelmi felügyelőségek eddigi önállósága, hatásköreik a kormánymegbízott és a járási hivatal vezetőjéhez kerülnek.

Az Országgyűlés kedden 131 igen szavazattal, 65 nem ellenében fogadta el az egyes közigazgatási tárgyú törvények - kétharmados többséget igénylő rendelkezéseket is tartalmazó - módosítását, amelynek célja az egységes kormányhivatali rendszer megteremtése.

A megyei és járási szinten működő, önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szakigazgatási szervek belső integrációjával módosul a szervezeti tagozódásuk, és huszonöt feladat, hatáskör címzettje lesz a kormánymegbízott és a járási hivatal vezetője az április 1-jén hatályba lépő jogszabály értelmében.

A változtatás szerint a kormányhivatalokhoz kerülnek például a területi egészségbiztosítási pénztárak baleseti megtérítési feladatai, a honosításokhoz kapcsolódó anyakönyvezés, valamint az államkincstár családtámogatással és lakáscélú támogatásaival kapcsolatos feladatai is. A családi pótlékkal és az anyasági támogatásokkal kapcsolatos ügyek intézése az eddigi megyei szintről a járási hivatalokhoz kerül.

A kormányhivatalokban megszűnik a szakigazgatási szervre és törzshivatalra való felosztás, csökken a vezetői szintek száma, az önálló szakigazgatási szervek és a törzshivatali szervezeti egységek összeolvadnak. A jogszabályt jegyző Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János szerint mindez egyebek mellett egységes feladatellátást, gyorsabb döntéshozatalt és olcsóbb működést eredményez.

Mindez szükségessé teszi a többi közt a közúti közlekedésről, a munkanélküliek ellátásáról, a csődeljárásról, a bányászatról, a társadalombiztosítási alapokról, a bérgarancia-alapról, a védett természeti területek védettségéről, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, az ingatlan-nyilvántartásról, az egészségről, a családok támogatásáról, továbbá az adózás rendjéről szóló törvény módosítását.

Húszmillió forintra csökken az alkoholok jövedéki biztosítéka

Húszmillió forintra csökken az alkoholok jövedéki biztosítéka, miután az Országgyűlés kedden elfogadta a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Lázár János és parlamenti államtitkára, L. Simon László erre vonatkozó törvényjavaslatát.

A két fideszes politikus előterjesztését 157 igen szavazattal, 8 nem ellenében, 29 tartózkodás mellett hagyta jóvá a Ház.
A törvénymódosítás alapján az alkoholtermékek, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermékek jövedéki biztosítéka az idén 20 millió forint lesz. Ez a tavaly hatályos 22 millió forintos jövedéki biztosíték "nagymértékű, közel 10 százalékos csökkentése" - írta indoklásában Lázár János és L. Simon László.

Tárgyalási szünetet tart a Ház a Kossuth-emlékmű avatásának idejére

Tárgyalási szünetet tart a parlament kedd délután, hogy a képviselők részt vehessenek Horvay János Kossuth Lajos-emlékművének ünnepélyes újraavatásán.

A szünetet a jobbikos Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke kezdeményezte, és azt a frakciók nevében felszólalók támogatták.
A parlament végül 181 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett döntött a tárgyalási szünetről.
A Ház az emlékműavatás után folytatja munkáját.
A Kossuth Lajos-emlékmű 14 órakor tartandó ünnepélyes újraavatásán a Kossuth téren Áder János köztársasági elnök mond avatóbeszédet. A szoborcsoportot az államfő és Kövér László házelnök leplezi le.

Korábban írtuk:

Az Országgyűlés mai ülésén harminc évre titkosíthatja a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatok egy részét.

A Ház ülése reggel 9 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd szavazásokat tartanak.

Ekkor fogadhatják el a kormány azon javaslatát, amely harminc évig nem kezelné megismerhető közérdekű adatként a paksi erőmű bővítésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatok egy részét.

Döntés várható továbbá az alkoholok jövedéki biztosítéka mértékének újbóli módosításáról, valamint elfogadhatnak földgázellátást érintő változtatásokat is.

Az ülésnap további részében vitát tarthatnak a Miniszterelnökséget vezető Lázár János 2016-os "kis népszámlálásra" vonatkozó javaslatáról, továbbá a Városliget fejlesztéséről is.

Az Országgyűlés új munkarendje szerint a héten csütörtökig ülésezik, majd a következő hétfőn egy alig néhány órás ülést tart, a napirenden ugyanis csak kérdések és azonnali kérdések szerepelnek.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A KENÓ keddi nyerőszámai

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a március 3-i KENÓ-játékban a következő számokat… Tovább olvasom