Délmagyar logó

2017. 09. 20. szerda - Friderika 10°C | 19°C Még több cikk.

OGY : Megszavazták a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvényt

Ennek értelmében az ügyfeleknek május 6. és június 5. között kell kérelmezniük a kártalanítást.

Megyei könyvtárak, iskolaszövetkezetek, napirend


21:36 - A megyei könyvtárak vagyontárgyainak önkormányzati tulajdonba adásáról, illetve az iskolaszövetkezetekről szóló törvényjavaslat általános vitája után napirend utáni felszólalásokkal zárták a képviselők az Országgyűlés keddi ülésnapját.

Önkormányzati tulajdonba kerülhetek egyes múzeumok, könyvtárak ingatlanai

Állami tulajdonból önkormányzatiba kerülhetnek egyes megyei hatáskörű múzeumok és könyvtárak ingó és ingatlan vagyontárgyai, ha a parlament elfogadja az erről szóló fideszes önállói képviselő indítványt.

Simon Róbert Balázs (Fidesz) expozéjában kifejtette: 2014 januárjában a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke kezdeményezte a lépést, amelyet az is indokol, hogy a mostani tulajdonosi konstrukció megnehezíti a pályázati lehetőségeket, a fejlesztések, beruházások pénzügyi nehézséget okozhatnak. Jelezte: vannak intézmények, amelyek állami és vannak, amelyek önkormányzati tulajdonban vannak.

Az előterjesztés célja, hogy a megyei hatáskörű városi múzeumok és megyei könyvtárak állami tulajdonú ingó és ingatlan vagyona a fenntartó önkormányzathoz kerüljön. Ez a lépés összesen 154 ingatlant érint, az átadott vagyon elidegeníthetetlen és kulturális közfeladat ellátáshoz kötött.

Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkára jelezte, a kormány támogatja az előterjesztést.

Halász János (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy egyebek mellett a kecskeméti Cifrapalota, a Pannon-tenger Múzeum, vagy az egri Vármúzeum is önkormányzati tulajdonba kerül.

Hiller István (MSZP) azt mondta, a kormányzat korábban meggondolatlanul centralizálta a területet, szakmai egyeztetés nélkül került állami fennhatóság alá az, ami sokáig az önkormányzatoké volt és előállt az a helyzet, hogy a fenntartó, a vagyonkezelő és a tulajdonos három különböző szervezet lehetett.

Közölte továbbá, ebben a formájában az MSZP nem tudja támogatni a kétharmados részeket is tartalmazó javaslatot, és azt kérte, hogy a megfelelő egyeztetések után a kormány nyújtsa be ezt a javaslatot.

Apáti István (Jobbik) azt nehezményezte, hogy nem látni, az önkormányzatok milyen forrást kapnak az államtól az épületek felújítására, mert jelen helyzetükben még az állagmegóvásra sem elegendő a pénzük.

Azt kérdezte a beterjesztőktől, hogy volt-e bármilyen vizsgálat a zökkenőmentes lebonyolítás érdekében, ennek hiányában ugyanis a Jobbik nem támogatja az előterjesztést.

Simon Róbert Balázs a vitában elhangzottakra úgy reagált: plusz forrást nem igényelnek az önkormányzatok, mert bizonyos esetekben csak a tulajdoni lapon szerepel helyettük az állam, a bérek fizetése, az épület fenntartása az önkormányzat feladata.

A passzív hallgatók is vállalhatnak diákszövetkezeti munkát

A fideszes Szatmáry Kristóf előterjesztőként ismertette azt a törvénymódosító javaslatot, amelynek eredményeként a nappali tagozatos jogviszonyukat szüneteltető diákok is vállalhatnának diákszövetkezeteken keresztül munkát.

Tájékoztatása szerint évente 180-200 ezer diák vállal munkát, akik közül 130 ezren iskolaszövetkezetek közvetítésével dolgoznak. A passzív hallgatók állománya pedig a teljes nappali jogviszonyban tanulók mintegy tíz százalékára tehető, vagyis körülbelül 25 ezer diákról van szó - fejtette ki a kormánypárti képviselő.

Szatmáry Kristóf kiemelte, a kormány nagy hangsúlyt fektet a fiatalok, alaptörvénybe foglalt minél szélesebb körű foglalkoztatásának elősegítésére.

A Fidesz nevében Pócs János érvelt a módosítás mellett és kérte a javaslat elfogadását.

Gúr Nándor, az MSZP vezérszónoka szerint fiatalok a károsultjai az Orbán-kormány tevékenységének, hiszen munkalehetőség hiányában jellemzően külföldön próbálnak elhelyezkedni.

Az ellenzéki politikus egyetértett azzal, hogy a tanulmányokat szüneteltetők is vállalhassanak munkát diákszövetkezeten keresztül.

Farkas Gergely, a Jobbik frakció nevében támogathatónak nevezte az előterjesztést, és felidézte, hogy hogy a kormányoldal 2013-ban pártja kezdeményezésére még nem vette a parlament napirendjére ugyanezt a kezdeményezést.

Az ülést vezető Jakab István lezárta az általános vitát.

Napirend után

Napirend utáni felszólalásra három képviselő jelentkezett. Magyar Zoltán (Jobbik) a méhészet gondjairól, Kiss László (MSZP) aktuális nemzetpolitikai ügyekről, köztük az Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) következő kongresszusáról beszélt, Kepli Lajos (Jobbik) pedig a két Veszprém megyei időközi választásról, így a hétvégi tapolcai választási eredményről osztotta meg gondolatait hallgatóságával.

Ezt követően Jakab István levezető elnök lezárta a keddi ülésnapot, a képviselők jövő hétfőn folytatják a munkát.

Energiahatékonyság, energetika


20:11 - A szocialista képviselők a kormányzatot bírálták az energiahatékonyságról szóló uniós irányelv átültetésével összefüggő jogszabály általános vitájában kedden este a parlamentben. Ezt követően áttértek az energetikai tárgyú törvények módosításának általános vitájára.

MSZP: a javaslat kidolgozatlan és pontatlan

Heringes Anita (MSZP) kidolgozatlannak és pontatlannak nevezte az energiahatékonysággal kapcsolatos javaslatot, egyúttal nonszensznek tartotta, hogy az utolsó pillanatban készítették el a törvényt. A képviselő emellett javasolta, hogy vegyék elő újra a szocialista kormányok panelprogramját.

A politikus bírálta azt is, hogy a kabinet nem tett érdemi lépéseket a zöldbank megvalósításáért.

Józsa István (MSZP) arról beszélt, hogy az energiahatékonyság javítása legalább tíz éve kiemelt téma az Európai Unióban. Az Orbán-kormány elmúlt öt éve viszont nem az energiahatékonyság "forszírozásáról" szólt - mondta.

A szocialisták azért nem tudják támogatni a javaslatot, mert nem értenek egyet annak minőségével és az abban foglalt garanciákkal - közölte.

Fidesz: az ellenzék által követelt irányba tett a kormány lépéseket

Turi-Kovács Béla (Fidesz) azt emelte ki, hogy a kormány olyan irányba tett lépést, amelyet az ellenzék korábban követelt.

A rezsicsökkentéssel szemben az volt a vád, hogy nem eredményez energiacsökkentést - közölte, egyúttal hangsúlyozta, hogy a rezsicsökkentést nem lehetett azonnal kiváltani egy hatékony energiaspórolást jelentő programmal.

A kormánynak vannak a tervei a panelprogram olyan folytatására, amelyik nagy léptékű és nagy segítséget ad - fogalmazott a képviselő, aki szerint egy hasonló programot kell megvalósítani a családi házakkal is.

Ezt követően a levezető elnök lezárta az indítvány általános vitáját.

Nyolc energetikai tárgyú törvényt módosítanának fideszes képviselők

Egyebek mellett a palagáz-kitermelés elősegítése, valamint az üzemanyag-jelölő rendszer eltörlése is szerepel abban az energetikai törvényjavaslat-csomagban, amelyet Németh Szilárd és Mengyi Roland fideszes országgyűlési képviselők nyújtottak be önálló képviselői indítványként.

Németh Szilárd törvényismertetője szerint három nagy területet érint a javaslatcsomag: a nem hagyományos gázkitermeléssel, a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos módosító javaslatok, valamint az üzemanyagellenőrző-jelölő rendszer visszavonását.

Kifejtette, hogy Magyarországon sok olyan terület van, ahol palagáz bányászható, ennek elősegítésére 2 százalékra csökkentették az ilyen gáz kitermelésénél a bányajáradék mértékét.

Elmondása szerint egyértelműbbek lesznek egyebek mellett a villamos energiáról szóló törvényben a kikapcsolási szabályok és az energetikai állandó választott bírósággal kapcsolatos passzusok is.

Elmondta azt is, hogy július elsejével indult volna az üzemanyagellenőrző-jelölő rendszer, amely "szakmai szempontokkal nem volt védhető" és a visszaélésekkel szemben nem eredményezett volna valós megoldást.

Aradszky András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért felelős államtitkára azt mondta, a kormány támogatja az előterjesztést.

Latorcai János, a KDNP vezérszónoka felszólalásában a törvényjavaslatot ismertette és hangsúlyozta, hogy az egyik legfontosabb rész az egyetemes szolgáltatók forrásellátást szolgáló új felajánlási rendszer bevezetése, a palagáz bányászásával kapcsolatos javaslat nyomán pedig álláspontja szerint csökkenhet az ország importfüggősége is.

Tóth Bertalan (MSZP) azt mondta, a csomagban több támogatható javaslat is van, de az MSZP nemmel fog szavazni, mert több pont is ellentétes az uniós szabályokkal.

Kifejtette, hogy a támogatják az üzemanyagellenőrző-jelölő rendszer visszavonását, amely szerinte egy "fideszes mutyi" lett volna és az unió sem nézte volna jó szemmel. Szintén támogatják a palagáz-kitermelés ösztönzését a bányajáradék csökkentésével, de kérdés, hogy ez meggyőzi-e majd a befektetőket.

Kritikaiként említette, hogy a földgáz egyetemes szolgáltatóknak való biztosítása nem egyeztethető össze az uniós joggal, és nem indokolható nehezítést jelenthet a fogyasztóknak, hogy a szolgáltatók egyes esetekben mentesülhetnek a járásonkénti ügyfélszolgálat fenntartása alól.

Kepli Lajos, a Jobbik vezérszónoka felszólalása elején kétségbe vonta, hogy az előterjesztést Németh Szilárd egymaga készítette és egyeztette le az érintett szervezetekkel, minisztériumokkal.

Szólt arról is, hogy a palagáz-kitermelés éppen visszaesésben van a világban, ráadásul drágaság mellett potenciális környezeti veszélyforrást jelent, amiért a Jobbik nem támogatja az alkalmazását, ahogy a törvényjavaslatot sem.

A jobbikos képviselő szerint Magyarországnak például az oroszlányi szénbányászat újraindításával, vagy a megújuló energiaforrások jelenleginél nagyobb arányú felhasználásával kellene változatosabbá tennie energiaforrásait.

Szél Bernadett (LMP) szerint a kormányoldal azért kívánja 12 százalékról 2 százalékra csökkenteni a palagáz bányajáradékát, mert erre az energiaforrásra is "rá akarja tenni a kezét".

Az ellenzéki politikus szerint a Fidesz ismét a trendekkel szembe halad, ráadásul a palagáz kitermelése rendkívüli természeti, társadalmi és gazdasági károkkal fenyeget. Szél Bernadett szerint kizárólag a megújuló energiaforrásokat előtérbe helyező LMP képes több évre előre gondolkodni a parlamentben.

A vita végén Németh Szilárd azt mondta, szakértők segítségével készítette az indítványt, amellyel a piaci szereplők és a kormányzati szervek is egyetértenek.

Az ülést vezető Jakab István lezárta az általános vitát.

Energiahatékonyság


17:08 - Az energiahatékonyságról szóló uniós irányelv átültetésével összefüggő jogszabály általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden.

Az energiahatékonyságról szóló törvény

Államtitkár: a törvényjavaslat hozzájárul az uniós és hazai célok teljesüléséhez

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára expozéjában ismertette, hogy a törvényjavaslat megalkotására az energiahatékonyságról szóló uniós irányelv átültetése miatt van szükség. Célként jelölte meg az energiaimport csökkentését és az energiabiztonság növelését is.

Szabó Zsolt kifejtette, hogy az Európai Unió energiapolitikája 20 százalékban rögzíti a 2020-ig elérendő energiahatékonysági célt, Magyarország pedig 18 százalékot ír elő.

Az államtitkár ismertetése szerint a nagyvállalatoknak idén december 5-ig kell megtenni az energetikai auditálást, de 2016. december 31-ig nem jár retorziókkal annak elmulasztása. Kitért arra is, hogy a jogszabály tájékoztatási és tanácsadási kötelességet is előír a kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalatok számára.

Értékelése szerint a javaslat hozzájárul az uniós és nemzeti célértékek eléréséhez, az energetikai felújításokhoz pedig nagyrészt külső forrásokból megvan a fedezet.

Fidesz: csökkenthetik számláikat a családok és vállalkozások

Németh Szilárd, a Fidesz vezérszónoka szerint a jogszabály elfogadása kivédheti, illetve csökkentheti a rezsicsökkentést ért brüsszeli támadásokat, másrészt olcsóbban juttatja energiához a magyar családokat és a hazai vállalkozásokat.

A kormánypárti politikus kifejtette azt is, hogy az irányelvet 2014 nyaráig kellett volna átültetni, s ennek elmaradása miatt kötelezettségszegési eljárás is indult Magyarország ellen, ugyanakkor az Uniós az egyeztetések eredményeként eltekintett a napi 15 ezer eurós pénzbüntetéstől és úgy döntött, bevárja a módosított ütemtervet.

Szintén azon az állásponton volt, hogy a jogszabály biztosítja a nemzeti célérték teljesülését és hozzájárul az uniós célkitűzés teljesítéséhez, ezért a Fidesz nevében támogatásáról biztosította a javaslatot.

MSZP: a javaslat szavakban jól hangzik, tettekben kevésbé

Az MSZP vezérszónoka úgy értékelte a törvényjavaslatot, hogy az szavakban jól hangzik, tettekben kevésbé. Tóth Bertalan bírálta, hogy a kormány elkésett az irányelv átültetésével, és noha a stratégiai dokumentumok helyesen fogalmazzák meg a célokat, szerinte a kormány nem tartja fontosnak a hatékony energiafelhasználást.

Az ellenzéki politikus szerint a rezsicsökkentés nem ösztönözte takarékosságra az embereket, a Zöldbank ígérete nem jutott sehová, a panelprogramok leálltak. Hozzátette, hogy a 308 milliárd forint kevés volt érdemi hatékonyságjavuláshoz, és értékelése szerint nem energetikai cégek vásárlására kellett volna költeni, hanem a hazai épületállomány szigetelésére, felújítására.

A javaslatot kidolgozatlannak minősítette és jelezte, hogy nem támogatják azt.

KDNP: hatékonyan kell felhasználni a meglévő energiaforrásokat

Latorcai János, a KDNP vezérszónoka arról beszélt, hogy a technikai fejlődés ellenére egyre kevesebb energiaforrás van, és napi szinten megy a politikai és gazdasági vetélkedés az energiahordozókért. Szavai szerint Magyarországon különös hangsúlyt kap a kérdés az uniós tagság és a hosszú távú földgáz-vásárlási szerződés miatt.

Kitért arra, hogy Magyarország nem bővelkedik energiaforrásokban, ezért a meglévőt hatékonyan kell felhasználni.

A kormánypárti politikus értékelése szerint a hazai jogszabály minden téren a legkedvezőbb megoldásokat vette át, ahol létezett alternatíva.

Jobbik: alapvetően pozitívak a célkitűzések

Kepli Lajos, a Jobbik vezérszónoka alapvetően pozitívnak nevezte az irányelvben megfogalmazott célkitűzéseket és jelezte, hogy támogatják a jogszabály elfogadását. Szavai szerint ösztönözni kell a lakosságot és más végfelhasználókat, hogy energiahatékonysági beruházásokat hajtsanak végre. Üdvözölte a rossz energiahatékonyságú ingatlanok állapotának felmérését, hozzátéve, hogy a későbbi beruházásoknak gazdaságélénkítő szerepe lesz, meglódítják az építőipart.

Az ellenzéki politikus szerint ezen beruházások alkalmasak az energiafüggőség csökkentésére, s a klímaváltozás elleni harc egyik leghatékonyabb eszközei lehetnek.

LMP: a javaslat egy fügefalevél

Szél Bernadett (LMP) azt mondta, a javaslat a Fidesz "fügefalavelének sikerült", mert nem teljesíti azokat a követelményeket, amelyek előremozdítnák az energiahatékonyság ügyét.

A politikus, aki követelte, hogy a kormány segítse a magyar családokat a házaik leszigetelésében, arról beszélt, hogy a törvény legnagyobb problémájának nem az, ami benne van, hanem ami kimaradt belőle. A szemléletváltást sürgető képviselő a javaslatot tákolmánynak nevezte, miközben fogalmazott: a kormány egyáltalán nem akarja segíteni a magyar családokat abban, hogy leszigeteljék a házaikat.

A törvény helyes célok elérésére haszontalan vagy kifejezetten káros módszereket ajánl - jelentette ki.

Az Országgyűlés plenáris ülése 2015. április 14-én. Fotó: MTI (galéria)

Devizahitelek


16:35 - A Jobbik támogathatónak nevezte a devizahitelek elszámolásával kapcsolatos törvény módosítását a keddi parlamenti vitában. Az LMP szerint a javaslat csak néhány problémát kezel.

Jobbik: a devizahitelek teljes körű rendezésére lenne szükség

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint őszintébb lenne a vita, ha a kormánypártok beismernék, hogy az eredeti javaslat kozmetikázásról van szó, mivel azt kapkodva állították össze. Tárgyalhatónak, támogathatónak nevezte az előterjesztést, amely szerinte segít a károsultakon, ezért a Jobbiknak is meg kell azt szavaznia.

Bírálta azt, ahogy a kormány kezelte a devizahitelesek problémáját. Egyebek között azzal vádolta a kabinetet, hogy lepaktált a bankokkal, nem tett semmit annak érdekében, hogy a pénzintézetek ne hárítsák át a banki különadót és a tranzakciós illetéket az ügyfelekre.

Mint mondta, a Jobbik szerint az összes elvett pénzforrást vissza kellene juttatni az érintetteknek, és a devizahitelek teljes körű rendezése sem döntené be a bankrendszert. Felvetette azt is, hogy ki kellene mondani ezen szerződések semmiségét.

Bírálta a piaci árfolyamon történt forintosítást is, szerinte felvételkori árfolyamon kellett volna forintosítani. Elmondta, hogy a kormány rendezési csomagjából kifelejtette azokat, akiknek már bedőlt a hitele, akiket kilakoltattak, vagy akiken látszólag segített a Nemzeti Eszközkezelő, de valójában már nem tudják visszabérelni a lakásukat.

Z. Kárpát Dániel is komoly problémának tartotta, hogy nincs felügyelőbizottsága a jegybanknak.

LMP: a javaslat csak néhány problémát kezel

Schmuck Erzsébet (LMP) is szóvá tette azt, hogy a kormány csak halogatta a devizahiteles probléma megoldását, miközben az LMP-nek már 2010-ben világos és egyértelmű javaslatai voltak.

Mint mondta, toldozgatásnak-foldozgatásnak látják az előterjesztést, amely egy újabb próbálkozás a banki elszámoltatás teljes körű szabályozására, ugyanis a selejtes jogszabály alapján szinte lehetetlen megcsinálni az elszámolást.

Az LMP-s politikus úgy értékelte, hogy a javaslat csak néhány problémát kezel, a legfontosabbat nem, olyan mintha egy lakásban csőtörés esetén a villanyt kezdenék el szerelni.

A problémák közé sorolta a kiszámolhatatlan tartozásokat, a teljesíthetetlen határidőket, a köztes idő alatti törlesztést, illetve a masszív környezetszennyezést tájékoztatás címszóval. Ez utóbbival kapcsolatban azt mondta, a bankoknak olyan mennyiségű papírt kell kiküldeni az ügyfeleknek, amely miatt egész erdőket kell kipusztítani, nem beszélve a postások egészségkárosodásáról.

Fidesz: soha nem volt példa még a bankok elszámoltatására

Witzmann Mihály (Fidesz) szerint nem lehet nagy a baj, amikor már nem tudnak másba belekötni, mint a kiküldendő papírmennyiségbe.

A törvény javításával kapcsolatos ellenzéki kritikákra azt mondta, soha nem volt példa még a bankok elszámoltatására, nincsen semmiféle tapasztalat ezzel kapcsolatban. A bankok ügyeskedésére számítottak - folytatta -, de azt előre nem látták, milyen trükkökkel próbálkoznak majd.

A kormánypárti politikus úgy értékelte, hogy ha figyelembe veszik a bankok elszámoltatását is, akkor olyan, mintha 190 forintos árfolyamon forintosították volna a frankhiteleket.

Répássy: igazságtalan lenne a devizahitelek felvételkori árfolyamon való forintosítása

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára igazságtalannak tartotta azt a jobbikos javaslatot, hogy a felvételkori árfolyamon forintosítsák a devizahiteleket. Ha ez így teljesülne és ugyanazok a feltételek maradnának, mint amivel felvették a devizahitelt, akkor a devizahitelesek jobban járnának, mint a forinthitelesek - fejtette ki.

Jobbik: elhibázott a módosítás

Szilágyi György (Jobbik) közölte: elhibázottnak tartja a módosítást, mert olyan aprólékos részletszabályokat akar törvényi szintre emelni, amelyek a már hatályos jogszabályokból egyértelműen levezethetőek, illetve a meglévő jogintézmények által kezelhetőek.

Úgy látta, hogy a korábbi visszaélések azért történhettek meg, mert a pénzügyi felügyelet nem látta el megfelelően feladatait.

Zárszó

Az általános vitát az elnöklő Hiller István lezárta, majd az egyik előterjesztő, Gulyás Gergely (Fidesz) zárszavában úgy értékelte, hogy valamennyi frakció támogatja a javaslatot.

Azt a kérdést tette fel, a Jobbiknak van-e erkölcsi alapja arra, hogy a bankokkal kötött paktummal vádolja a kormányt. Kijelentette: a kormány nem vádolható bankbarátsággal, hiszen a banki különadóból 800 milliárd forint, a tranzakciós illetékből további 100 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, a végtörlesztéssel kapcsolatos veszteségeket is a bankok állták, míg az elszámoltatási törvény további 1000 milliárdos terhet jelent a bankoknak.

Gulyás Gergely szerit az elszámoltatási törvény 20-40 százalék közötti törlesztőrészlet-csökkenést jelent, és ez olyan, mintha ezt a csökkenést az árfolyamban érvényesítették volna, vagyis olyan hatása lesz, mintha 190 forinton történt volna a frankhitelek forintosítása.

A kormánypárti képviselő vitatta, hogy ki lehetne mondani a devizahitel-szerződések semmiségét, mivel egyelőre még Magyarországon a római jogi elvek érvényesülnek, így a semmiség kimondása után az eredeti állapotot kellene helyreállítani, ez pedig káros lenne a hitelfelvevőknek.

Devizahitelek


16:00 - A devizahitelekkel kapcsolatos elszámolás gyakorlati tapasztalatai alapján módosítják a banki elszámolás során tapasztalt visszaélések elleni fellépéshez szükséges törvényeket, a javaslatot kedden vitatták meg az Országgyűlésben.

Gulyás: egyes visszaélések kezelése törvénymódosítást igényel

Gulyás Gergely, fideszes országgyűlési képviselő előterjesztői expozéjában kiemelte: az egyes pénzügyi intézeteknél akadtak és akadnak olyan visszaélések, amelyek kezelése egyértelműen törvénymódosítást igényel. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az Országos Bírósági Hivatal észrevételei alapján olyan javaslatot terjesztettek be, amely egyszerűbb és gyorsabb megoldási lehetőségeket teremt az elszámolás kötelezettje és a jogosultja számára egyaránt - mutatott rá a kormánypárti politikus.

Kitért arra is: a jegybank április 1-i közleménye szerint van olyan pénzintézet, amely levélben tájékoztatta egyes ügyfeleit, hogy szerződéseit nem tekinti fogyasztói kölcsönnek, ezért nem kíván elszámolni. A tisztességtelen gyakorlatot követő újabb csalárd gyakorlatról értesülve a módosítás külön is nevesít néhány olyan magatartási formát, amely az MNB által lefolytatható ellenőrzési eljárás alapjául szolgálhat. Ezek között említette a pénzügyi intézmény által a fogyasztók nagy számát érintően folytatott olyan gyakorlatot, amely a kölcsönszerződés, vagy pénzügyi lízingszerződés fogyasztói jellegének el nem ismerésével, azok eltérő minősítésével az elszámolási kötelezettség teljesítésének elhárítására, illetve az igények benyújtásának megakadályozására irányulnak.

Hozzátette: a törvény elfogadásával lehetőség nyílik arra, hogy rendezzék azt a helyzetet is, amikor a bankok számára a szükséges információk nem állnak teljes körűen rendelkezésre. Ezekben az esetekben az adott bank becslési módszertan alkalmazásával készítheti el az elszámolást - jelezte Gulyás Gergely, aki elmondta: javasolják, a polgári nem peres eljárás során a beadványokat kizárólag űrlapon lehet majd benyújtani. A pénzügyi békéltető testületnél akkor kerülne sor meghallgatásra, ha azt a grémium indokoltnak tartja. Ennek oka, hogy az elszámolás helyessége, a fogyasztói és pénzügyi intézet adatai írásban rendelkezésre állnak. A bíróság azt vizsgálhatná, hogy pénzügyi intézmény elszámolása, illetve a békéltető testület határozata a jogszabályoknak megfelelő-e. A javaslat alkalmas arra, hogy az intézmények elszámolással kapcsolatos visszaéléseit még határozottabban korlátozzák, reményeik szerint megszüntessék, az elszámolás pedig egyszerűbbé, átláthatóbbá váljon.

A képviselő a javaslat támogatását kérte. Répássy Róbert államtitkár a kormány nevében jelezte: támogatják az előterjesztést.

Fidesz: a tapasztalatok alapján módosul a törvény

Witzmann Mihály, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, 2010 óta számos intézkedés történt a bajba jutott devizahitelesek megsegítése érdekében. Felidézte az eddigi kormányzati lépéseket, majd rámutatott: a javaslat előzménye a szeptemberi elszámolási törvény, amely a forinthiteleseknek is biztosította a tisztességes elszámolás lehetőségét.

A mostani javaslat célja, hogy az elmúlt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján külön nevesítse azon magatartási formákat, amelyek megalapozzák a jegybank ellenőrzési eljárást. Erre azért is van szükség, mert azok az elszámolási törvény rendelkezéseinek nem felelnek meg, és a fogyasztókat is nagy számban érinthetik. Cél az is, hogy az elszámolás vitatására megfelelő részletszabályok rendelkezésre álljanak, illetve hatékonyabbá teszi a békéltető testület eljárását és bíróság eljárását azzal, hogy az eljárási szabályokat pontosítja, kiegészíti. Ezzel elkerülhetők a gyakorlatban kialakuló értelmezési nehézségek.

A Fidesz támogatja a javaslatot, hogy az elszámolások zökkenőmentesen tudjanak lezajlani - jelezte a politikus.

Az MSZP támogatja a javaslatot

Tóth Bertalan (MSZP) szerint ez a törvényjavaslat tipikus példája az előkészítetlen kormányzati előterjesztéseknek. Alapvetően technikai jellegű módosításként értékelte a javaslatot, amely a gyakorlati tapasztalatok alapján kezdeményez változtatásokat, és ezért az MSZP támogatja.

Szóvá tette, hogy a kormány 2010 után négy évig semmit sem tett a devizahiteles probléma rendezésére, a családi csődvédelem bevezetésére pedig az MSZP az elmúlt években többször is javaslatot tett.

Ismertette a javaslat fontosabb elemeit, majd azt mondta, joggal merül fel a kérdés, hogy az MNB felügyeleti jogosítványainak további ellenőrzése miért most történik, ha arra valós igény van. Helytelen ítéletek születtek akkor, amikor a bíróságok jogosultak voltak az elszámolások megváltoztatására? Miért veszik el ezt a jogot a bíróságoktól? - firtatta.

A szocialista politikus az MNB jogkörbővítését helyesnek nevezte, de felhívta arra a figyelmet, hogy a jegybank felügyeleti tevékenysége az elmúlt években botrányos volt; szükség lenne a felügyelőbizottságra.

A KDNP támogatja az előterjesztést

Vejkey Imre (KDNP) elmondta, pártja támogatja a törvényjavaslatot, amelynek indoklásából is idézett. Úgy értékelte, az előterjesztés célja, hogy az elszámolás vitatására megfelelő szabályok álljanak rendelkezésre, illetve segíti a fogyasztókat abban, hogy az elszámolással kapcsolatos jogaikat hatékonyabban tudják érvényesíteni.

Mint mondta, nevesítenek olyan magatartásokat, amelyeket ellenőrizni lehet. Ezek között említette azt, amikor pénzügyi intézmény a kölcsönszerződés fogyasztói jellegét nem ismeri el, így elhárítja az elszámolási kötelezettséget. Hozzátette: a javaslat hatékonyabbá teszi a pénzügyi békéltető testület eljárását.

Az Országgyűlés plenáris ülése 2015. április 14-én. Fotó: MTI (galéria)

Polgárőrség

Támogathatónak tartották a parlamenti pártok az Országgyűlésben kedden a polgárőrség módosításáról szóló törvényjavaslatot. Több ellenzéki párt ugyanakkor még erősebb jogosítványokat és további kedvezményeket is adna a polgárőröknek.


Polgárőrség

Hörcsik Richárd fideszes képviselő, előterjesztői expozéjában kiemelte: a polgárőrségről szóló törvény módosítása nem változtat az eredeti törvény koncepcióján, azt megerősítenék, és technikai módosításokat hajtanának végre. Szükséges és a jövő nemzedék nevelése miatt fontos, hogy a polgárőr törvényben lehetőséget biztosítsanak a fiataloknak, már 14-18 év között az önkéntes szerepvállalás folytatására. Ennek törvényi szabályait rögzítenék, nevesítenék az ifjú polgárőröket, meghatározva feladataikat - jelezte. Hozzátette: a területi polgárőr szövetségek koordináló szerepét kiszélesítenék. Szeretnék megújítani a szolgálati és etikai szabályszegéskor alkalmazható intézkedéseket - mutatott rá.

Kitért arra, hogy az elmúlt három év tapasztalatai alapján a polgárőrségről szóló törvény kiállta a társadalmi próbát, sikeres volt a köztestületté alakítás, s rendet teremtettek a civil bűnmegelőzés területén azzal, hogy csakis polgárőr-egyesületek végezhetnek közterületi bűnmegelőzést. A törvényi szabályozás alapján a polgárőrség napjainkban is meghatározó közösségszervező erő, a közbiztonság érdekében működő legnagyobb hálózat, olyan cselekvési lehetőséget nyújt aminek haszna nap mint nap tapasztalható. Jelezte: 2000 ezer egyesület több mint 50 ezer tagja teljesít szolgálatot, s az állampolgárok nem csak tisztelik őket, megbíznak bennük, hanem sokan csatlakoztak a bűnmegelőzési tevékenységhez is. Európában egyedülálló, igazi hungariukumról van szó - összegzett. A javaslatot egyeztették az Országos Polgárőr Szövetséggel is.

Kontrát Károly államtitkár a kormány nevében jelezte: támogatják az előterjesztést.

Fidesz és KDNP: igen a javaslatra

Firtl Mátyás a két kormánypárt közös vezérszónoka azt mondta: a polgárőrség fejlődése és pozitív megítélése mutatja, igény van a polgárőrök tevékenységére, akik a rendőrséggel szorosan együttműködve látják el feladataikat. Társadalmi és szervezeti jellegét fenntartaná a javaslat, de mivel az elmúlt évben a országos szövetségre nagy mértékű koordináló tevékenység hárult, indokolt, hogy a területi polgár szövetségek is kivegyék részüket ezen feladatokból. Kitért az ifjú polgárőr fogalmára is, majd arról beszélt: a javaslat egyszerűbb, gyorsabb döntési mechanizmust hozna létre.
A kormánypártok támogatják a javaslatot - közölte.

MSZP: támogatható a javaslat

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka először nagyrabecsülését fejezte ki pártja nevében a mozgalomnak, majd felidézte az előző törvény elfogadását, s kitért arra: a mostani javaslattal a köztestületi típusú működést megyei szintre is kiterjesztenék, megyénként és a fővárosban egy polgárőr szövetség működhet.

Jelezte: a területi polgárőrszövetségek komoly döntési jogosultságot is kapnak majd. Kérdéses, hány megyében működik egynél több szövetség és hol vannak működési zavarok, amiért a javaslatot benyújtották. Valódi oknak azt nevezte, hogy vannak működési zavarok a területi szerveknél, ennek megoldására alkalmas a javaslat. Fontosnak tartotta azt is, hogy az országos polgárőr szövetség támogatja a javaslatot.

Adnak be ugyanakkor módosítókat, nem tartják jónak, hogy ötéves mandátummal legyenek bebetonozva a küldöttek és a tisztségviselők, szerinte három év elegendő lenne. Felvetette a hatósági erkölcsi bizonyítvány ingyenessé tételét is , különösen a fiatalok tekintetében, és a gépjárműadó-kérdését is megoldanák - jelezte.

Jobbik: alapvetően jó javaslat

Mirkóczki Ádám, a Jobbik vezérszónoka szerint alapvetően támogatható a javaslat, de megjegyezte: a hozzájuk befutott észrevételek alapján szélesebb körű egyeztetésre lett volna szükség. Fontosabb lenne, hogy anyagilag és jogilag még erősebb törvényi szabályozást fogadjanak el - mutatott rá.

A fiatalok bevonásáról azt mondta: nagyon fontos és üdvözlendő lépés, van egyfajta nevelő célzata is, és a fiatalok körében elkövetett bűncselekmények visszaszorítását segítheti elő. Ők ugyanakkor korlátozottan cselekvőképesek - jegyezte meg, majd hozzátette: el kell gondolkodni azon, a polgárőrök jogosítványait hogyan lehetne erősíteni, kiterjeszteni.

LMP: támogatják a javaslatot

Schiffer András, az LMP vezérszónoka azt mondta, hogy az előterjesztést támogatni tudják, ahogy az elhangzott ellenzéki felvetéseket is. Egyetértett azzal, hogy a hatósági erkölcsi bizonyítvány legyen ingyenes a polgárőröknek.

Kifejtette: a javaslat átrendezi a viszonyrendszert az országos és a területi szervek között, megújítja a szankciós rendszert. Ezen irányokat is támogatni tudják, de jelezte: önálló javaslatot terjesztenek be a közeljövőben.
Célszerű lenne, ha a parlament megfontolná, hogy az aktív polgárőrszolgálatot teljesítőknek a közösségi közlekedésben kedvezményt biztosítsanak. Erre példaként Pécsett hozta fel, ahol az LMP javaslatára ez már megvalósult.

Azt is tartalmazza majd a javaslatuk, hogy az exrendvédelmisek számára az szja-mentességet biztosítsák - közölte.

Hörcsik Richárd az elhangzottakra reagálva azt mondta: a polgárőrség jó példája, hogyan lehet pártpolitika-mentesen a közjóért dolgozni. A javaslat a közjót szolgálja, és azt, hogy a törvényt jobbá tegyék. Jelezte: a jövő heti bizottsági ülésen a módosítókat át tudják beszélni, de a maga részéről támogatni tudja a felvetéseket. Hozzátette: évente 1,3 milliárdos támogatást kap a szervezet, ebbe beleférhet néhány tízmilliós pluszkiadás.

Az általános vitát az elnöklő Hiller István lezárta.

Az Országgyűlés plenáris ülése 2015. április 14-én. Fotó: MTI (galéria)

Határozathozatalok

Módosította az erdőtörvényt és elfogadta az egyes ingatlan-nyilvántartással és földméréssel összefüggő törvények módosítását kedden a parlament.


Elfogadták az erdőtörvény módosítását

Az Országgyűlés elfogadta az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény módosítását, a képviselők 170 igen, 4 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett döntöttek így.

A jogszabály azon uniós irányelv átvételét tartalmazza, amely megköveteli a piacra kerülő faanyag eredetigazolási rendszerének kidolgozását. Ennek célja az illegális fakitermelés hatékony visszaszorítása. Az általános vitában elhangzott: eljárás indult Magyarország ellen, mert a 2013-tól hatályos uniós szabályozást nem ültette át a magyar jogba.

A törvény szerint fát és faanyagot a belső piacon forgalomba hozó, vagy azzal kereskedő magánszemélyek és gazdálkodó szervezetek kötelesek a faanyag származásának igazolására. Ezt az erdészeti hatóság ellenőrzi, amely a többi között elkobozhatja az illegális faterméket, illetve az azt szállító eszközt, felfüggesztheti az illegális terméket forgalmazó vállalkozás működési engedélyét, továbbá erdővédelmi bírságot szabhat ki.
A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

Ingatlan-nyilvántartás, földmérés

A képviselők 139 igen, 11 nem szavazattal, 32 tartózkodás mellett elfogadták az egyes ingatlan-nyilvántartással és földméréssel összefüggő törvények módosítását.

Az illetéktörvény módosításával díjmentes lesz az adatváltozás bejelentése a természetvédelmi területek, valamint a borszőlő termőhelyi kataszter és az állandó legelő vagy állandó gyep feljegyzésekor, valamint a zártkerti ingatlanok kivonásakor.

Az ingatlan-nyilvántartási törvényt a központi címregiszterrel kapcsolatban technikai pontosítások miatt módosították. Ugyancsak ennek a törvénynek a módosításával válik lehetővé, hogy 2016. december 31-ig a tulajdonosok a zártkertként nyilvántartott ingatlanuk átminősítését kérjék művelés alól kivett területté.

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény módosítása az ingatlan-nyilvántartás térképes adatbázisából kérhető másolatok szabályait pontosítja. Meghatározták, hogy igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni az ingatlanrendező földmérő, a geodéziai tervezői, valamint a geodéziai szakértői minősítés megadásáért.

A hegyközségekről szóló törvény módosításával a jövőben fel kell tüntetni az ingatlan tulajdoni lapján, hogy a borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt területről van szó.

A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

Határozathozatalok

Elfogadta a parlament kedden a katonai életpályamodell bevezetéséhez szükséges javaslatot, valamint jóváhagyta azt is, hogy Magyarország katonai kontingenst küldjön az Iszlám Állam ellen.


Elfogadta a Ház a katonai életpályamodell bevezetéséhez szükséges javaslatot

Új katonai életpálya bevezetéséről és ahhoz kapcsolódó illetményfejlesztésről döntött a parlament. Az elfogadott jogszabály módosítja az előmenetel, az illetmény-megállapítás, a rendszeres illetménypótlék és a távolléti díj meghatározását, valamint bevezeti a honvédelmi illetményalap és a rendszeresített rendfokozat fogalmát. A jogszabály minősített többséget igénylő részeit a képviselők 162 igen, 2 nem szavazattal, 30 tartózkodás mellett fogadták el, míg az egyszerű többséget igénylő fejezetekről 166 igen, 2 nem szavazattal, 29 tartózkodás mellett döntöttek.

A jogszabály értelmében a katonák 2015 júliusától átlagosan 30, majd 2019 januárjáig évenként 5-5, összességében átlagosan 50 százalékos illetményfejlesztést kapnak. Átalakul és egyszerűsödik a honvédelmi dolgozók pótlékrendszere. Az új illetményrendszerben öt pótlék lesz: többfelé tevékenység elismerésére jár a jövőben az átlagosnál nagyobb veszélyt elismerő pótlék, valamint a fokozott igénybevétel utáni juttatás. A harmadik pótlékfajta az idegennyelvtudást ismeri el, a negyedik a munkaerő-piaci pótlék, az ötödik pedig a területi pótlék a kockázatvállalás, illetve a titkosszolgálati tevékenység elismerésére.

Magyarország katonai kontingenst küld az Iszlám Állam ellen

Az Országgyűlés határozatot hozott arról, hogy Magyarország legfeljebb 150 katonát küld az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni fellépéshez az iraki Erbílben található kiképző központba.

A képviselők 137 igen szavazattal 57 nem ellenében hagyták jóvá Hende Csaba honvédelmi miniszter kétharmados többséget igénylő előterjesztését.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban azt mondta, az iraki helyszínen 110 katona teljesíthet majd szolgálatot, hat magyar tiszt a vezetési pontokon lenne jelen, míg a további katonák Magyarországon állnak rendelkezésre. A tárcavezető szerint a misszió költségvetése 20 milliárd forint alatt marad.

A határozati javaslat értelmében a magyar katonák 2017. december 31-ig látják el feladatukat az erbíli támaszponton.

Megfellebbezhetővé vált a bioélelmiszerek minősítése

A parlament kedden megfellebbezhetővé tette a bioélelmiszerek minősítését az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény módosításával.

A képviselők 151 igen szavazattal, 7 nem ellenében és 29 tartózkodás mellett fogadták el az élelmiszertörvény, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter által kezdeményezett változtatásait.

Az új előírások értelmében kifogást emelhet az, akinek jogát vagy jogos érdekét sérti a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsítását végző szervezet döntése. A kifogást az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv 15 napon belül bírálja el, de a kifogásról hozott döntéssel szemben is bírósághoz lehet fordulni.

Új jogosítványokat kapott a hatóság a vendéglátás területén, így az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a vendéglátó-ipari létesítményeket vizsgálja és értékeli a higiéniai, élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi szempontok szerint. A vendéglátó létesítmények körébe sorolja a javaslat a közétkeztetést végző létesítményeket is. A vizsgálatról a hatóság bizonyítványt ad ki a vendéglátó-ipari létesítményeknek.

Egyszerűbbé vált a halastavak létesítése

Az Országgyűlés kedden több helyen is átírta a földtörvényt, amivel egyszerűbb lett halastavat létesíteni, a rekultiváció utáni földminősítés ingyenessé vált, a telepítési engedély hatálya pedig két évről három évre emelkedett.

A képviselők 145 igen szavazattal, 7 nem ellenében és 34 tartózkodás mellett fogadták az agrártárca vezetőjének javaslatait.

Az új szabályok értelmében a halastavakat földvédelmi eljárás nélkül lehet majd létesíteni, továbbá kiveszik a díjfizetés alól a rekultivált területek minősítését. Szintén díjmentes lesz a művelési ág változása akkor, ha az újratelepítés miatt következik be.

A törvénymódosítások a jelenlegi ezerről háromezer négyzetméterre növelték a bogyósgyümölcs-ültetvények telepítéséhez kapcsolódó engedélymentességet.

Enyhítették a hivatásos vadász szakképesítési követelményeket

A parlament a vadászati törvény módosításával enyhítette a hivatásos vadász szakképesítési követelményeket.

A képviselők 146 igen szavazattal, 4 nem ellenében és 39 tartózkodás mellett hagyták jóvá a változtatásokat.

Az új szabályok értelmében már nem kötelező felsőfokú végzettséggel rendelkezniük a hivatásos vadászoknak.

A Ház kimondta továbbá, hogy a régi Polgári törvénykönyv (Ptk.) előírásait kell alkalmazni a vadgázolások esetében, az új szabály ugyanis jogilag jelenleg jogi bizonytalansággal jár. Ez alapján vadgázolás esetén ismét a veszélyes üzemek találkozására vonatkozó polgári jogi szabályokat kell alkalmazni.

Határozathozatalok

Az Országgyűlés kedden a határozathozatalok között több ponton átírta a végrehajtói kamarára vonatkozó szabályokat, megszavazta a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvényt és a rendvédelmi dolgozók életpályamodelljét. Az állami földvagyon kezeléséről szóló javaslat zárószavazását ugyanakkor elhalasztották.


Több ponton átírták a végrehajtói kamarára vonatkozó szabályokat

Az Országgyűlés az igazságügyi bizottság kezdeményezésére több ponton módosította a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara működésére vonatkozó szabályokat a köztestület működésképtelenségének kockázatára hivatkozva.

A képviselők 156 igen szavazattal, 36 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett fogadták el a változtatásokat.

A parlament kimondta, hogy a kamara mellé kirendelt miniszteri biztos rendkívüli közgyűlést hívhat össze, továbbá azt is, hogy a közgyűlésnek joga van a kamarai szervekbe megválasztott tisztségviselőket akár egyenként, akár kollektíven visszahívni.

A törvénymódosítás korlátozta az elnökség tagjainak újraválaszthatóságát a kamara vezető testületének időről időre történő megújulásának céljával, emellett egyszerűsödtek a határozatképességi szabályok azzal, hogy a jövőben nem kell figyelemmel lenni a jelenlévő elnökségi tagok számára. A kormányoldal szándéka szerint utóbbi lépéssel megszűnhet a kamara működésképtelenségének kockázata.

Módosult a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény

Módosította az Országgyűlés a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvényt. Ennek lényege, hogy az önkormányzatok az agglomerációs törvénnyel összhangba hozandó településrendezési eszközeiket a korábban elfogadott településszerkezet, illetve szabályozási tervükben kijelölt beépítésre szánt területek figyelembe vételével készíthessék el a területrendezési eljárás lefolytatása nélkül. A 129 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 63 tartózkodás mellett jogszabályváltozás összehangolási problémákra ad megoldást, 2011-ben ugyanis volt egy 3-4 hónapos intervallum, amikor a jogalkotó nem tudta figyelembe venni az önkormányzatok igényeit, de a települések ezen időszak alatt is jelöltek ki beépítésre szánt területeket.

Brókerbotrány - Megszavazták a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvényt

Elfogadta az Országgyűlés a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvényt, amelynek értelmében az ügyfeleknek május 6. és június 5. között kell kérelmezniük a kártalanítást.

A Fidesz múlt pénteken beterjesztett indítványára - amelyet házszabálytól eltéréssel tárgyalt a Ház - 185 képviselő szavazott igennel, 5-en nemmel. A törvény hatálya a Quaestor Financial Hrurira által kibocsátott, a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. vagy annak kapcsolt vállalkozása által értékesített kötvények ügyleteire terjed ki.

A jogszabály kimondja a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjának létrejöttét, amely - a Befektetővédelmi Alap (Beva) kártalanításával együtt - 30 millió forintig kárpótolja az ügyfeleket. Az indoklás szerint ez feltételezhetően lényegesen nagyobb arány, mint amihez az ügyfelek egyedi perben, illetve a felszámolási eljárásban reálisan juthatnának.

Megszűnik a kereskedelmi célú halászat a természetes vizeken

Megszűnik a jövőben a kereskedelmi célú, nagyüzemi halászat a természetes vizeken: 2016-ra és az azt követő évekre már nem adható ki kereskedelmi célú halászati engedély - döntött az Országgyűlés kedden.

A képviselők a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter által kezdeményezett módosítását 159 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 33 tartózkodás mellett fogadták el.

A törvény kibővíti a horgászat és halastó definícióját.

Elhalasztották az állami földvagyon kezeléséről szóló javaslat zárószavazását

Elhalasztotta a parlament az állami földvagyon kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló kormányzati előterjesztés zárószavazását.

Az Országgyűlés azután döntött így, hogy a törvényjavaslat minősített többséget igénylő passzusai nem kapták meg a szükséges kétharmados többséget.

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter törvényjavaslata alapján a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) tulajdonába kerülne az összes állami tulajdonú föld, függetlenül attól, hogy védett természeti területnek minősül-e.

Megszavazták a rendvédelmi dolgozók életpályamodelljét

Elfogadta a rendvédelmi dolgozók életpályamodelljéről szóló törvényt kedden az Országgyűlés.

Az elfogadott határozat értelmében új előmeneteli és illetményrendszer jön létre az ágazatban. A módosítás értelmében megszűnik az automatikus előmeneteli rendszer, a vezetői beosztások meghatározott időre szólnak majd, a hivatásos állomány volt tagjaiból pedig létrejön a tartalékos állomány.

A képviselők a jogszabály kétharmados többséget igénylő részeit 188 igen, 3 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett fogadták el, míg az egyszerű többséget igénylő részek 188 igen, 2 nem szavazattal, 7 tartózkodás mellett mentek át.

Az Országgyűlés plenáris ülése 2015. április 14-én. Fotó: MTI (galéria)

Brókerbotrány - Megszavazták a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvényt


Elfogadta az Országgyűlés kedden a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvényt, amelynek értelmében az ügyfeleknek május 6. és június 5. között kell kérelmezniük a kártalanítást.

A Fidesz múlt pénteken beterjesztett indítványára - amelyet házszabálytól eltéréssel tárgyalt a Ház - 185 képviselő szavazott igennel, 5-en nemmel.

A törvény hatálya a Quaestor Financial Hrurira által kibocsátott, a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. vagy annak kapcsolt vállalkozása által értékesített kötvények ügyleteire terjed ki.

A jogszabály kimondja a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjának létrejöttét, amely - a Befektetővédelmi Alap (Beva) kártalanításával együtt - 30 millió forintig kárpótolja az ügyfeleket. Az indoklás szerint ez feltételezhetően lényegesen nagyobb arány, mint amihez az ügyfelek egyedi perben, illetve a felszámolási eljárásban reálisan juthatnának.

Honvédek jogállása, határozathozatalok

A honvédek jogállásáról szóló törvény vitája után határozathozatalokkal folytatta munkáját a Ház kedden.


A honvédek jogállásáról szóló törvény bizottsági jelentésének és az összegző módosító javaslatának vitája

A fideszes Kósa Lajos szerint a törvény olyan életpályamodellt tesz lehetővé, amellyel a fiatalon belépő szerződéses katonák életük végéig láthatják az előmeneteli lehetőségeiket, s ez régóta hiányzott. Hozzátette: azzal, hogy a magyar gazdaság jobban teljesít, ezt a törvényt el kell fogadni. Értékelése szerint a jogszabály megteremti egy modern, jól működő hadsereg alapjait.

Az MSZP-s Demeter Márta üdvözölte a béremelést, ugyanakkor jelezte, hogy a kétharmados törvény megszavazása kizárólag ennek szól. Azt kérte, hogy a kormány fordítson figyelmet a munkakörülmények javítására, a megfelelő nyugdíjrendszerre és a szakszervezeti jogosítványok erősítésére is.

Az LMP-s Schmuck Erzsébet is támogatásáról biztosította a javaslatot, amely álláspontja szerint egy régóta elmulasztott intézkedést rendez. Hozzátette ugyanakkor, hogy azt sürgetik, a túlszolgálat a jövőben is legyen pénzben megváltható.

A jobbikos Staudt Gábor is támogatandónak nevezte a béremelést, de aggályának adott hangot amiatt, hogy az állomány vezető tagjait az magasabb mértékben érinti. Bírálta azt is, hogy a szerződéses veteránok megbecsülése elmarad.

Hende Csaba honvédelmi miniszter zárszavában pártok felett álló nemzeti ügynek nevezte a magyar katonák megbecsülését és a jogszabály nagy arányú elfogadását kérte. Kitért arra, hogy az idei évre az illetménynöveléshez szükséges 10 milliárd forint rendelkezésre áll. A jobbikos képviselőnek címezve kifejtette, hogy az átlagosan 30 százalékos emelést világosan részletezi a jogszabály, a tábornoki kar 5, a tiszti kar egésze 15, az altisztek 38, a szerződéses katonák 25 százalékos emelésben részesül.

Határozathozatalok

Nyilvántartják a tengerészek egészségi alkalmasságát vizsgáló orvosokat


Jogharmonizációs céllal módosította az Országgyűlés a vízi közlekedésről szóló törvény. A 161 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 31 tartózkodás mellett elfogadott változtatás lényege, hogy megfelelő jogszabályi keretek között működjön a tengerészek és a hajósok egészségi alkalmasságát vizsgáló orvosok hajózási hatóság által vezetett nyilvántartása. Nemzetközi kötelezettségek miatt Magyarországnak meg kell állapítania ezen orvosok elismerésére vonatkozó szabályokat, és nyilvántartást kell vezetnie róluk; ezen adatok kezeléséhez kellett megteremteni a törvényi feltételeket.

Magyarország a több száz magyar tengerész miatt érintett a szabályozásban, mivel a vonatkozó nemzetközi egyezmény szerint bármely hajón dolgozó ember tengerésznek számít, például a pincérek, zenészek, szakácsok is.

Magyarország ismét tagja lesz a Nemzetközi Beruházási Banknak

Magyarország ismét tagja lesz a Nemzetközi Beruházási Banknak - erről döntött 134 igen szavazattal, 39 nem ellenében, 23 tartózkodás mellett döntött a parlament. A bank irányítási rendszerét, döntési mechanizmusát immár teljes egészében a nemzetközi pénzügyi intézmények mai legjobb gyakorlatához igazították és a gazdasági-társadalmi fejlődéséhez történő hozzájárulást tekinti fő küldetésének - jelezte korábban Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára. A tagság lehetőséget nyújt a nemzetközi pénzpiacoknál kedvezőbb feltételek mellett megvalósuló forrásbevonásra, ezáltal elősegíti a hazai beruházások finanszírozását és javítja az exportpiacra jutás feltételeit is.

Elfogadta a GVH beszámolóját a Ház

Elfogadta - 129 igen szavazattal, 61 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett - a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2013-as tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámolóját az Országgyűlés. A dokumentum egyebek mellett a kartellek elleni küzdelmet, a sérülékeny fogyasztók védelmét, illetve a hivatal ügyfélbarát jellegének erősítését emeli ki. A GVH-hoz 2013-ban 1725 jelzés érkezett, amelyek 90 százaléka panasz, 10 százaléka bejelentés volt. Ez összességében kevesebb az elmúlt évekhez viszonyítva, de a bejelentések száma nőtt. A hivatal 109 ügyet indított, 120 zárt le; ezek száma is a korábbi évekhez hasonlóan alakult.

A szervezet vizsgálta a gyermekeket megcélzó reklámokat is, és arra a következtetésre jutott, hogy ezek a reklámok önmagukban - közvetlen felszólítás hiányában is - tisztességtelenek, mert visszaélnek azzal, hogy a legtöbb gyerek 8-10 éves korára lesz képes értelmezni a reklám célját.

Jóváhagyták az ombudsmani beszámolót

Jóváhagyta a parlament az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2013-as tevékenységéről szóló beszámolót. A képviselők 166 igen szavazattal, 24 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett döntöttek így. A beszámoló szerint csaknem hétezer beadvány érkezett a hivatalhoz, s a 2012-ben megkezdett informatikai, szervezeti reformnak köszönhetően 2013-ban 2500-zal több ügyet sikerült befejezniük, mint azt megelőzően. Összesen 855 olyan ügy maradt 2014-re, amely még 2013-ban kezdődött el. A biztos tevékenységének kiemelt eleme volt az egészséges ivóvízhez való jog deklarálása, továbbá a nemzetiségi oktatáshoz való jog érvényesülésének elősegítése.

Napirend előtt: ENSZ, szegénység, brókerbotrány, IÁ


Az ENSZ fenntartható fejlődési céljairól, a szegénység mértékéről, a brókerbotrányról és az Iszlám Államról (IÁ) volt szó napirend előtt az Országgyűlésben.


LMP: a fenntartható fejlődés szempontjai Magyarországon lekerültek a napirendről

Schmuck Erzsébet (LMP) arról beszélt, hogy a kitűzött határidőre, 2015-re nem teljesültek az ENSZ milleniumi fejlesztési céljai, a többi között nem csökkent a szegények száma a világban. Emlékeztetett arra, hogy új agenda kidolgozását kezdte el a világszervezet. Értékelése szerint a magyar kormány a gazdasági növekedés és szegénység kezelése érdekében tett lépéseket, a környezet fenntarthatósága teljesen lekerült a napirendről.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, a magyar kormány számára a multilaterális diplomácia, az ország ENSZ-ben való szerepvállalásának aktivizálása fontos a nemzeti érdekérvényesítés szempontjából. Hozzátette: a multilaterális diplomácia 2015-ben a fenntartható fejlődésre fókuszál, ezért így ez már megjelenik a magyar kormány politikájában. Jelezte, a kormány részt vesz az új globális agenda előkészítéséről szóló tárgyalásokban.

MSZP: Magyarországon cudar állapotok vannak

Gúr Nándor (MSZP) szerint Magyarországon cudar állapotok vannak, az elmúlt öt évben tovább mélyült a szegénység. Hozzátette: ma minden második gyermek nélkülöz, a kormány állításával ellentétben a 2010-hez képest csak 15 ezerrel dolgoznak többen a versenyszférában, a minimálbér vásárlóértéke csökkent, a közszférában évek óta változatlan az illetményalap. Szóvá tette a munka törvénykönyvének a munkavállalókat hátrányosan érintő módosításait.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a képviselő számos téves állítást. Felhívta arra a figyelmet, hogy jövőre 92 ezer helyett 320 ezer gyerek kap naponta háromszor ingyen étkezést. Mint mondta, a minimálbért a szocialista kormányok csigatempójához képest a mostani kormány sokkal nagyobb mértékben emelte. Hozzátette: béremelés volt a pedagógusoknál, az egészségügy területén, a szociális szférában, illetve 4 év alatt 29 milliárdról 58 milliárd forintra növelték a gyermekek étkeztetésére fordított összeget.

A Jobbik a brókerbotrányról

Volner János (Jobbik) a brókerügyben pártja által javasolt vizsgálóbizottságról azt mondta, 15 éve tartó lopássorozatról van szó, az érintett brókercéggel a Fidesz és az MSZP is rendkívül jó kapcsolatot ápolt. A szocialista kormányok nyakig sárosak voltak a botrányban, a Fidesz pedig 2010 után feljelentést tusolt el és nem ellenőrizte a céget - mutatott rá. Azt is firtatta, mikor fogja a kormány nyilvánosságra hozni azoknak az adatait, akik az utolsó időben pénzt vettek ki a Quaestorból.
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára egyetértett azzal, hogy a szocialista kormányok nyakig sárosak az ügyben, majd felolvasta azon MSZP-s képviselők nevét, akik támogatták a Jobbik vizsgálóbizottsági kezdeményezését. Szerinte ilyen kezdeményezőkkel nem folyhat valódi vizsgálat, a kezdeményezés pedig egyébként is házszabályellenes, mert nem lehet folyamatban lévő büntetőügyben vizsgálóbizottságot létrehozni.

Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés költségvetési bizottsága albizottságot hozott létre a brókerbotrányok kivizsgálására.

A KDNP szót emelt a keresztényüldözések ellen

Vejkey Imre (KDNP) elmondta, a KDNP kiáll az üldözöttekért, és felszólítja a szélsőségeseket, hagyják abba a keresztények üldözését. Mint mondta, az IÁ agressziójának kiemelt célpontjai a keresztényközösségek. Szerinte most több a hitéért meghaló keresztény mártír, mint amennyit a keresztényüldözések első évszázadaiban meggyilkoltak.

Hende Csaba honvédelmi miniszter azt mondta, nem az iszlám és a kereszténység összecsapásáról van szó, az emberiség alapvető értékei kerültek veszélybe. Ebből elég! - jelentette ki. Emlékeztetett arra, hogy az IÁ ellen több mint 60 országból szerveződött koalíció, amelyhez ha az Országgyűlés kedden jóváhagyja, Magyarország is katonákkal csatlakozik.

Fidesz: a védelmi rendszer módosításra szorul

Rogán Antal (Fidesz) is a szocialisták felelősségét firtatta a brókerbotrányban. Szerinte a szocialisták alatt az ügyek felderítése elmaradt, hasonlóan nem kártalanították a Hajdú-Bét, a Baumag és a Globex károsultjai.

Jelezte, alig másfél-két hónap után a Buda-Cash ügyfeleinek 97 százalékát kártalanították, és alig egy hónappal a Quaestor-ügy kirobbanása után itt van egy törvényjavaslat, amelyet ha elfogadnak, 73 ember kivételével kártalanítják a Quaestor-ügyfeleket. Véleménye szerint ez a javaslat abszolút igazságos.

Ugyanakkor a politikus szerint a védelmi rendszer is módosításra szorul, a kormány erre is hamarosan javaslatot tesz.
Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azon a véleményen volt, hogy az igazságszolgáltatás lépései gyorsak voltak, a jegybank is elvégezte munkáját: lényegében a teljes szektor leellenőrizte.

Szerinte nagyon felelősen végzi a munkáját a kormánypárti frakció és végzi a dolgát a kormány is, már megtárgyalta a pénzügyi rendszer fejlesztéséről szóló javaslatot, és a kártalanítás tekintetében is végzi a dolgát.

Az Országgyűlés plenáris ülése 2015. április 14-én. Fotó: MTI (galéria)


Korábban írtuk:

Az Országgyűlés ma a házszabálytól eltérő gyorsasággal fogadhatja el azt a kormánypárti előterjesztést, amely 30 millió forintig kártalanítana minden Quaestor-károsultat. A képviselők emellett határozatot hozhatnak egy Iszlám Állam elleni magyar katonai szerepvállalásáról, továbbá dönthetnek a rendőrök és katonák bérének emeléséről is.

A Ház ülése reggel 9 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amit szavazások követnek.

A parlament ekkor dönthet arról a kormánypárti képviselők által benyújtott javaslatról amely egy követeléskezelő alap felállításával a Quaestor minden károsultját kártalanítaná 30 millió forint erejéig. A javaslat értelmében a károsultak július végéig juthatnának hozzá pénzükhöz.

Szavaznak a kormány azon kétharmados többséget igénylő előterjesztéséről is, amely lehetővé tenné a magyar részvételt az Iszlám Állam elleni koalícióban, az iraki Erbílben. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban azt mondta, az összesen 150 katonában 110 teljesítene szolgálatot a helyszínen, hat magyar tiszt pedig a vezetési pontokon lenne jelen. Az indítványt várhatóan a szocialista frakció támogatásával fogadhatja el a kormányoldal.

Szintén ellenzéki támogatásra lesz szükség azokhoz a kétharmados törvénymódosításokhoz, amelyek lehetővé teszik a rendőrök és a katonák bérének emelését. A kormány szándékai szerint az idén 30 százalékkal, majd azt követően évente 5-5 százalékkal, így 2019-ig bezárólag összesen 50 százalékkal nőnének a bérek az ágazatban.

Szavazhatnak a képviselők az állami földvagyon kezelésével összefüggő törvénymódosításról is. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője korábban elképzelhetőnek nevezte, hogy néhány fideszes képviselő nemmel szavaz majd a nemzeti parkok vagyonkezelésében lévő földek nemzeti földalapkezelőhöz kerülését célzó javaslatra, de szerinte a kormánypárti képviselőcsoport túlnyomó többsége indokoltnak tartja, hogy a föld kezelését egységesen bonyolítsa le a kormány, az ne legyen szétdarabolt, mert abból visszaélések származnak.

A szavazásokat követően hat előterjesztés vitája kezdődhet meg. A képviselők így egyebek mellett elmondhatják a véleményüket a banki elszámolás során tapasztalt visszaélések elleni fellépést segítő fideszes törvényjavaslatról, valamint a kabinet energiahatékonyságról szóló előterjesztéséről is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A KENÓ keddi nyerőszámai

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint az április 14-i KENÓ-játékban a következő számokat… Tovább olvasom