Délmagyar logó

2016. 06. 30. csütörtök - Pál 18°C | 29°C

OGY: a kormány benyújtotta a jegybanktörvény és az Alaptörvény módosítását

Benyújtotta a kormány a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény néhány pontját és az Alaptörvényt módosító javaslatait kedden az Országgyűlésnek.

Ezek szerint nem kell megküldeni a kormánynak a monetáris tanács napirendjét, a kormány képviselője nem vesz részt a testület ülésein, kikerülnek a törvényből a tanácstagok felmentését és a testület megszűnését szabályzó egyes passzusok, és nem vonják össze az MNB-t a PSZÁF-fal.

A Nemzetgazdasági Minisztérium kedden késő este közleményben tudatta az MTI-vel, hogy a kormány a nap folyamán benyújtotta az Országgyűlésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2011. évi CCVIII. törvény módosítását tartalmazó törvényjavaslatot.

"A magyar kormány által benyújtott törvénymódosítás az Európai Unió Bizottságának Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárásában kifogásolt egyes pontjait érinti" - áll a tárca közleményében, amely szerint "e pontok tekintetében a magyar kormány által javasolt módosításokat az Európai Bizottság is tudomásul vette, amiről a kormányt írásban tájékoztatta".

Az Országgyűlés honlapján olvasható törvényjavaslatok szerint az indítványok célja az európai uniós előírásokkal való összhang megteremtése.

A javaslat hatályon kívül helyezi a jegybanktörvénynek azt a paragrafusát, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank megküldi a monetáris tanács napirendjét a kormánynak, és a kormány képviselője szavazati jog nélkül részt vesz a monetáris tanács ülésein.

Ugyancsak kikerül a törvényből az a bekezdés, amely a monetáris tanács tagjainak súlyos kötelezettségszegés esetén történő felmentését szabályozza, valamint az, amely a monetáris tanács megszűnéséről rendelkezik az euró magyarországi bevezetése esetén.

A törvényjavaslat az uniós jogi normáknak való mielőbbi megfelelés érdekében a kihirdetését követő napon hatályba lép.

A törvényjavaslat egy paragrafusa a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény sarkalatosként elfogadott rendelkezéseit helyezi hatályon kívül, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges - áll az indoklásban.

Hatályát veszti az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek az a cikke is, amely a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének esetleges összevonására teremtett volna alapot.

Az Európai Bizottság három ügyben kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Ezek egyike volt a jegybanktörvény. A testület szerint ugyanis a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény és az új magyar alkotmány egyes rendelkezései illetve egyes sarkalatos törvények sérthetik az európai uniós alapszerződést. Az Európai Bizottság kifogásolta többek között, hogy a miniszter közvetlenül részt vehet a monetáris tanács ülésein, azt, hogy előre meg kell küldeni a kormánynak az ülések napirendjét, bírálta az MNB-elnök díjazásának azonnali hatályú módosítását, továbbá aggályosnak tartja, hogy a jegybankelnöknek és a monetáris tanács tagjainak esküt kell tenniük az új alaptörvényre.

A módosítás tervét már március elején bejelentette Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, és erről levélben tájékoztatta Mario Draghit, az Európai Központi Bank (EKB) elnökét is. Az EKB április 12-én nyilvánosságra hozott véleményében bár nyugtázta hogy a magyar hatóságok egyes kérdésekben - például az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonásának lehetőségével kapcsolatban - az EKB korábbi észrevételei alapján jártak el, ugyanakkor továbbra is aggályosnak nevezte a monetáris tanács bővítését és az MNB döntéshozó testületeinek fizetésére vonatkozó változásokat. Ezeket a pontokat a most beterjesztett törvényjavaslat nem változtatta meg.

Hétfőn az Európai Központi Bank (EKB), az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a magyar kormány képviselőinek részvételével tartottak informális egyeztetés Frankfurtban az MNB-törvényről. Az NGM az egyeztetést követően csak annyit közölt: az eseti munkacsoport megbeszélést folytatott annak érdekében, hogy a jegybanktörvénnyel kapcsolatban felmerült kérdéseket tisztázza. Az egyeztetésről a résztvevő felek sem adtak további tájékoztatást.

Olvasóink írták

  • 7. mazsolaszolo 2012. április 18. 14:52
    „Remélem, hogy a kormány körül vannak még ésszel is bíró emberek, és Matolcsi legújabb elmebaját - miszerint az MSZMP jogutóda csakis és kizárólag az MSZP (ezt egyébként csakis az MSZP jelenthetné ki, mert ő rendekezik magáról, nem más róla), és mindenért csakis az MSZP felel. MInta bűnbak-szaga volna ennek, nemdebár? És már megint visszamenőleges hatályú törvény...ejnye...ejnye. A zsarnokok kedvence.

    Ezt a kanalast nem fogja bevenni egyetlen normális nyugati gondolkodú politikus sem. Nem az diktál, aki függ. Aki függ, az alázatos, az meghajol és hallgat, bólogat. De főként azt teszi, amit elvárnak tőle, nem pedig igyekszik itt-ott kijátszani a másikat. Az nem vezet semmi jóra. Nem szabad a másik felet hülyének nézni és alábecsülni, kivált a nagypolitikában sem.

    Hányadika is van ma? Január 18? Igazán? Amikor "legkésőbbre" el van minden sikálva és dől az IMF-pénz?
    Hát, jósnak ne menjenek, és lottót se vegyenek.”
  • 6. Mignon 2012. április 18. 14:28
    „Most akkor, akinek mar van,

    megrendelte a peldanyszamozott, diszes selyembe kötött, dedikalt, nevreszolo
    Alaptörvenye, az

    mit csinaljon vele, ha most meg megvaltoztatjak...?

    Rendeljen ujat?”
  • 5. klj-54 2012. április 18. 13:30
    „"Brüsszel nekünk nem diktál!"
    "Brüsszel nem Moszkva, hogy bele szólhasson a ami dolgunkba!"
    Tehát Orbán már megint hazudott, mint amúgy mindíg:(”
  • 4. Együgyű 2012. április 18. 11:48
    „,,OGY: a kormány benyújtotta a jegybanktörvény és az Alaptörvény módosítását"
    Az egyesek ne aggódjanak! Bármi is történik az Ő privilégiumuk, gyarapodásuk így is úgy is megmarad. Történjen bármi is.
    Az EU csak a saját pénzét akarja biztosítottnak látni bármi áron.
    A kettesek (modern 21. századi rabszolgák, kizsákmányoltak) pedig retteghetnek még jobban, hogy még mi vár ezek után rájuk. Senkinek nincs oka a felzúdulásra. Mindenki viszonylag egységesen, örömmámorba úszva szavazta meg az EU-hoz csatlakozást.
    Ha ez így volt, akkor a vállalt kötelezettséget is el kell a magyar honban maradó pórnépnek viselni. Senkit nem érdekkel, hogy a jelenlegi kormány hogyan biztosítja a forintok pengetését! Vélelmezem: A kizsákmányolás és a szolidalítás csökkenése még jobban fokozódni fog a tömegek irányába.
    Talán ha nem csatlakozunk, az EU-hoz ugyanígy járunk? Vegyük már észre nem a szocializmusban, puha diktatúrában (vidám barakkban) vagyunk.
    Mindenkinek én a vélemény szabadságot megadom a demokrácia jegyében! Bírálni senkit nem fogok!!!
    Aki nem érti, azt sajnálom! Félremagyarázni az írásomat szabad, mint mindent a kormány tagjainak és követőiknek!
    OFF.”
  • 3. igazságkereső 2012. április 18. 09:19
    „#2. maci53! Azért ehhez Simor András jegybankelnök is hozzájárul rendesen! Mintha nem Magyarországon venné fel a havi jövedelmét! Szóval azért Ő is alátesz országunknak rendesen! De ez már lelkiismeret kérdése, na meg a rinocérosz bőre vastagságának ismerethiánya!”
  • 2. maci53 2012. április 18. 08:00
    „Független saját magyar bankot akar az EU?Idáig a ruszkik diktáltak,a felszabadulásunk után meg az EU.A remgeteg IFM kamatból meg eltartjuk a nyugati munkanélkülieket,akik danolva megélnek a segélyből.Így kell ezt csinálni.”
  • 1. saturnus 2012. április 18. 07:34
    „Ezek--NEM--fognak pénzt kapni,mert hiteltelenné váltak kettős beszédük miatt. Mást mondtak és mást csináltak. Új választások új kormány /nem a mostani/ és lesz pénz jönnek a befektetők új munka helyek épülnek és keletkeznek,beindul a gazdaság emelkedik az életszínvonal.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új növényfajták kerülnek a Nemzeti Fajtajegyzékbe

Újonnan nemesített szántóföldi és szőlő-, valamint gyümölcsfajtákat ismert el a Fajtaminősítő Bizottság. Tovább olvasom