Délmagyar logó

2017. 02. 23. csütörtök - Alfréd 5°C | 15°C Még több cikk.

OGY: a kormánypártok kedvezőnek ítélték a kabinet adópolitikáját

A napirend a jövő évi adótörvények általános vitájával kezdődik, a képviselőknek összesen hat óra áll rendelkezésükre a kormány indítványának értékelésére.
21:40 - Folytatódtak a felszólalások a 2014-es költségvetéssel kapcsolatban, a képviselők a honvédelemről, a fiatalokról, a szociális támogatásokról beszéltek kedden este a parlamentben.

MSZP: hibás a kormány értékrendje

Pál Tibor szocialista képviselő a kormányoldal hibás értékrendjének nevezte, hogy míg 16 milliárd forintból felújítják a Fradi-stadiont, addig nem foglalkoznak a környéken található több mint kétezer komfort nélküli lakás sorsával.

Erre válaszolva kereszténydemokrata politikusok, köztük Varga László és Móring József Attila vette védelmébe a kormány stadionépítési programját. Utóbbi politikus demagógiának nevezte, hogy a szocialista képviselők a költségvetés minden egyéb kiadását "stadionokba számolják át". Hangsúlyozta, a sportlétesítményeket nem más ágazatok kárára valósítják meg, hiszen például az egészségügyben és az oktatásban is fejlesztenek.

Fidesz: a honvédelem színvonalas munkát végezhet

Simon Miklós (Fidesz) a honvédelmi büdzsével kapcsolatban azt mondta, a források garantálni fogják, hogy magas színvonalon, a NATO által megbecsült módon lássák el a feladatokat.

A tárca költségvetésének legnagyobb része, 47 százaléka személyi jellegű, 37 százaléka pedig működési célú kiadás, fejlesztésekre 14,6 százalék jut. Jövőre a Gripen vadászrepülőgépek bérleti díja 22,8 milliárd forint lesz, honvédelmi fejlesztésre pedig 600 millióval több jut, mint egy évvel korábban, ennek legnagyobb részét gépjármű- és rádióbeszerzésre költik - részletezte a politikus.

Kitért arra, hogy az előző kormányok többször is rossz döntést hoztak, a Gripen-szerződést módosítani kellett, mert jelentős terhet rótt a költségvetésre, struktúraváltozások miatt pedig több intézmény megszűnt, vagy a tárcába olvadt.

MSZP: több munkához ugyanannyi forrás az igazságszolgáltatásban

Bárándy Gergely (MSZP) egyebek mellett arról beszélt, hogy a kormány úgy növelte meg az igazságszolgáltatási intézmények feladatait, hogy közben nem biztosított számukra több forrást. Hangsúlyozta, a jövő évi költségvetés nem biztosít elég fedezetet a bírósági ügyek gyorsabb lezárásához, ehhez ugyanis a bírókat segítő személyzet számának növelésére, magasabb anyagi megbecsülésére lenne szükség.

Frakciótársa, Göndör István azt mondta, a kormányoldal saját magát veregeti hátba a költségvetési javaslattal, amikor abban kétszázalékos gazdasági növekedésről írnak, de szerinte a valóság ennél sokkal kiábrándítóbb lesz, hiszen a kabinet értékelhetetlen gazdaságpolitikát folyat.

Kara Ákos (Fidesz) felszólalásában ezzel szemben úgy vélte, a gyermekeket, családokat segítő költségvetést készített a kormány, amely a gazdaság élénkítésére, valamint a foglalkoztatás növelésére is alkalmas lesz.

Jobbik: "élősködők" is kapnak szociális támogatást

A jobbikos Sneider Tamás felszólalásában arról beszélt, sok olyan család kap továbbra is szociális támogatást, akik a magyar adófizetők pénzén "élősködnek". Az ellenzéki politikus a legfeljebb három gyermeket nevelő családoknál a családi pótlék emelését szorgalmazta, az ennél több gyermekkel rendelkezőknek pedig a családi adókedvezmény alkalmazását ajánlotta. Sneider Tamás emellett vagyonosodási vizsgálatot is javasolt azok kiszűrésére, akik - mint fogalmazott - "komoly autócsodákkal" jelennek meg a szociális támogatások felvételekor.

Jobbik: ismét a fiatalok a vesztesei a költségvetésnek

Farkas Gergely (Jobbik) hangsúlyozta, hogy a fiatalok idén is a vesztesei a költségvetésnek, mivel a kormány semmilyen gesztust nem gyakorol feléjük, holott erre az elmúlt három év őket érintő változásai mellett szükség lenne. Ezek között említette az oktatási rendszerben történt változtatásokat, a fiatalkori munkanélküliség emelkedését és az elvándorlást.

Szerinte a kormánynak a fiatalokat érintő támogatásokat, a nyugdíjhoz hasonlóan, inflációval megegyező mértékben kellene növelni. Jelezte, hogy a családi pótlék 5-6 éve változatlan mértékű, és a felsőoktatási ösztöndíjak mértéket is növelni kéne.

Arra szólította fel a kormányt, hogy mutassanak a büdzsében olyan tételt, amely alkalmas arra, hogy az elvándorolt fiatalokat visszacsábítsa. Közölte, hogy ezért a célért semmit nem tesz a kormány, az oktatást még csak nem is tekinti stratégiai ágazatnak.

Fidesz: nullszaldós lesz a nyugdíjkassza

Talabér Márta (Fidesz) a nyugdíjellátásról beszélt, ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy 2014-re nullszaldósra tervezte a kormány a nyugdíjkasszát, így biztosan kifizethető lesz a nyugellátás.

Emellett szólt a nyugdíjbiztosítási alapról is, azt mondta, hogy a bevételek döntő részét a szociális hozzájárulási adó és a járulékbefizetések tetszik ki, nem változik a munkáltatók által fizetendő 27 százalékos mérték, de 2014-től ennek egy százaléka az egészségbiztosítási alapot illeti majd. Hozzátette, hogy a munkavállalóknak továbbra is tíz százalékot kell befizetnie, és minden megszerzett jövedelem után kötelező lesz a nyugdíjjárulék kifizetése.

A képviselő elmondta még, hogy a kifizetések jelentős része nyugellátás, az előirányzat nem tartalmaz szerkezetátalakításokat és figyelembe veszi a 2,4 százalékos nyugdíjemelést.

Latorcai János levezető elnök az általános vitát elnapolta, az ülésnapot pedig lezárta. A képviselők szerda délelőtt fejezik be a költségvetés általános vitáját, amelyre 4 órás időkeretük maradt még.

19:39 - A pénzügyi rezsicsökkentéssel összefüggő javaslat részletes vitájával és a jövő évi költségvetés általános vitájával folytatódott a parlament keddi ülése a délutáni órákban.

A Jobbik kevésnek tartja a kétszeri ingyenes pénzfelvételt

A pénzügyi rezsicsökkentéssel összefüggésben a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény módosításának részletes vitájában felszólaló Kiss Sándor (Jobbik) azt mondta, miután csak kétszer lehet majd ingyenesen pénzt felvenni az automatákból, ez arra ösztökéli az embereket, hogy a fizetésüket egyből kivegyék a bankszámlájukról.

Frakciótársa, Z. Kárpát Dániel szerint ügyfelenként kellene biztosítani a havi kétszeri kedvezményes pénzfelvételt. Hangsúlyozta, hogy a Ház által tárgyalt javaslat nem tisztázza azt a helyzetet, amikor többen használják ugyanazt a számlát. A politikus egyúttal kijelentette: semmi nem akadályozza a bankokat abban, hogy a rájuk rótt terhet "máshol verjék le" az állampolgárokon.

Az elhangzottakra válaszolva Ékes József (Fidesz) az előterjesztők nevében azt mondta, három módosító javaslat érkezett az indítványhoz, de ezek közül kettő bonyolítaná a tisztánlátást, ezért azokat nem tudják támogatni.

Ezt követően Lezsák Sándor lezárta a részletes vitát.

Fidesz: a költségvetési javaslat biztosítja az önkormányzati feladatellátást

Délután képviselői felszólalásokkal folytatódott a jövő évi költségvetés általános vitája, amelyet összesen 30 órás időkerettel tárgyal a Ház múlt csütörtök óta.

Székyné Sztrémi Melinda (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövő évi büdzséről szóló javaslatban a kormány kétszázalékos gazdasági növekedéssel és 2,9 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol. A hiányszám önmagában rendkívül "kifeszítettnek" tűnhet, de az országvédelmi alap 120 milliárd, illetve a rendkívüli kormányzati intézkedések százmilliárd forintja biztosítékot nyújt a hiánycél tartására - hangsúlyozta.

Kiemelt cél a családok támogatása és a gyermekvállalás erősítése - folytatta. Az alapkamat-csökkentés az eddigi gazdaságpolitika helyességét mutatja, és közvetett módon segíti az önkormányzatokat is - jelentette ki.

A javasolt források biztosítani fogják az önkormányzati feladatellátás folyamatosságát és színvonalát - mondta a politikus.

MSZP: a megváltozott munkaképességűek és a kkv-szektor is rosszabbul jár

Tóth Csaba (MSZP) a megváltozott munkaképességűekről, illetve a kis- és középvállalati (kkv) szektorról beszélt. Mint mondta, további összegeket vonnak el a rászorulóktól, de többet adnak a presztízsberuházásokra.

A rokkantsági ellátások több milliárd forinttal csökkennek, ez azt jelenti, hogy tovább csökkentik az ellátottak számát, vagy a kiadásokat mérséklik. Hozzátette: a hírek szerint nincs elég felülvizsgáló orvos, ezért csúsznak a vizsgálatok, és félmilliárd forinttal emelték az erre fordítandó keretösszeget, hogy több embert tudjanak a rendszerből "kiszórni".

A fogyatékosokat érintő költségvetési kiadások sem változnak túl pozitívan a képviselő szerint: 400 millióval csökkennek a pályázati úton finanszírozott szociális szolgáltatások.

A kkv-szektorral kapcsolatban azt mondta, semmilyen könnyebbséget nem jelentett a 10 százalékos adókulcs, mert ezek a cégek vagy nem voltak nyereségesek, vagy eddig is 10 százalékkal adóztak a nyereség nagysága miatt. Az adóváltozás szerinte megalapozatlan, ezt jól mutatja, hogy az egyszerűsített vállalkozási adó kulcsa 37 százalékra emelkedett, csökkent az azt igénybe vevő cégek száma, a bevétel pedig emiatt elmarad a várttól. A kisvállalati adót szintén kevesebben választották, az előirányzat nem teljesül 2013-ban, ezért megalapozatlan azt várni, hogy 2014-ben 150 ezerre emelkedik az ezt választók száma - mondta.

KDNP: ez egy nyugodt, békés ország költségvetése

A KDNP-s Varga László úgy fogalmazott, hogy a 2014-es büdzsé egy nyugodt, békés ország költségvetése, és azt bizonyítja, hogy sikerült elindulni egy olyan úton, amely "reménységgel tölthet el bennünket". Hozzátette: ez a realitások és a bizalom költségvetése is, nem ígér lehetetlent, csak annyit ad, amennyire lehetőség van, emellett családcentrikus.

A képviselő szerint az is látszik, hogy az országnak bizalma van a polgáraiban, azok munkájában, és Magyarország nem szorul külföldi segítségre.

LMP: a kormány a lovakra is többet költ a tanyán élőknél

Az LMP szerint a kormány még a lovak komfortjára is többet költ, mint a tanyán élők támogatására. Szél Bernadett, a párt képviselője fogalmazott így, arra hivatkozva, hogy a jövő évi költségvetésben szinte pontosan ugyanakkora forrást, 1,4 milliárd forintot szánnak az új szilvásváradi lovasközpont kialakítására, mint a tanyák fejlesztésére. Elmondása szerint ugyanerre a célra idén is "botrányosan keveset", 1,9 milliárd forintot szántak, ami 2014-ben tovább csökken.

Az ellenzéki politikus azért is bírálta a kormányt, mert korábbi ígéretével ellentétben sem indította el a zöld beruházásokat és az azt támogató új pénzintézetet.

16:28 - A kormánypárti politikusok szerint a családok számára tartalmaznak kedvező változásokat a jövő évi adótörvények, míg az ellenzéki képviselők a világos célokat hiányolták a kiadási előirányzatok mögött kedden a parlamentben a javaslat általános vitájában.

Fidesz: a fogyasztási típusú és arányos adózás vált a meghatározóvá

Balázs József (Fidesz) az adórendszer és a gazdaság állapotának összefüggéseiről azt mondta, egy ország adórendszere a gazdaság működésének csak kisebb szeletét érinti. Az adórendszer átalakításával - folytatta - az elmúlt két-három évben Magyarországon a fogyasztási típusú és arányos adózás vált a meghatározóvá.

Úgy értékelte, hogy a most tárgyalt adótörvények szinte minden adónem esetében kedvező változást tartalmaznak a családok, a vállalkozások számára. Kiemelte az illetéktörvény módosítását az első lakást szerzők részletfizetési kedvezménye érdekében. A gazdaság kifehérítésében fontosnak nevezte, hogy meghosszabbították a fordított áfa alkalmazását 2018 végéig. Szomorú, hogy ennek alkalmazását a húságazatban elutasította az EU - tette hozzá.

Fidesz: szociálpolitikai és gyermekvédelmi célokat is megvalósít az adópolitika

Babák Mihály (Fidesz) a törvényjavaslatot úgy jellemezte, hogy pontosít, kiigazít és egy-két fontos társadalompolitikai, adópolitikai célt megváltoztat, módjával, nem drasztikusan. Hozzátette: bizonyos adminisztrációs terheket csökkent és méltányosan bánik az állampolgárral, a gazdasági szereplőkkel. Mint mondta, az állam egyre több feladatot von magához, de ez nem államosítás, hanem az állami közfeladatok átvállalása.

A szociálpolitikai és a gyermekvédelmi célok adópolitikai megvalósításának nevezte, hogy a személyi jövedelemadóból a család a gyerekneveléshez visszaigényelheti az adó jelentős részét. Szerinte változtattak a közgondolkodáson, segély helyett a munkára helyezték a hangsúlyt.

Fontosnak nevezte még a kamatterhek csökkentését és a gazdaság kifehérítését. Babák Mihály szerint folytatódnia kell a nagy jövedelemtulajdonosok féken tartásának a különadókkal.

Baracskai József: adókedvezmény helyett a családi pótlékot emeljék

Baracskai József (független) azon a véleményen volt, hogy a jövő évi adótörvényekkel a második Orbán-kormány adórendszerének súlyos ártalmai lényegében változatlanul fennmaradnak. A Demokratikus Koalíció (DK) politikusa szószegőnek tartotta az adótörvényeket, mert megmaradnak az átmeneti időre ígért ágazati különadók. Olyanok ezek, mint egykor a Magyarországon ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok - fogalmazott.

Bírálta a személyi jövedelemadó rendszerét, ami szerinte azt jelenti, hogy a magas jövedelműek többet költhetnek fogyasztásra, de nincs garancia arra, hogy azt Magyarországon teszik. Szerinte adókedvezmények kiterjesztése csak azokon segít, akiknek alacsony a jövedelme. Ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyerekek 16 százaléka olyan családban él, ahol csak munkanélküli van, ezért a DK inkább a családi pótlékot emelné.

Jobbik: nincsenek világos célok a kiadásoknál

Nyikos László (Jobbik) hiányolta, hogy a nincsenek világos célok a kiadási előirányzatok mögött. Hozzátette: az egyik legnagyobb kiadási tétel a kamatkifizetés, amely 2010-ben 1146 milliárd forint volt, míg jövő év végére 1248 milliárd forint lesz. A másik nagy tétel - folytatta - , a kormányzati rendkívüli kiadásokra szánt 120 milliárd forint, ami szerinte nem más, mint a kormány zsebpénze.

Kifogásolta, a Veritas intézet létrehozását, ami 260 millió forintban kerül, mondván, hogy nem a Miniszterelnökségnek kell megmondania, kik az államférfiak.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy a nyomait sem lehet találni az adótörvényekben az ígért új otthonteremtési programnak.

Kiss Sándor (Jobbik) a szabad vállalkozási zónák áttekintését javasolta, míg Apáti István (Jobbik) arról beszélt, hogy az alapvető élelmiszerek estében meg kellett volna lépni az áfacsökkentést.

Fidesz: jó adag szakszerűség és jóakarat van a javaslatban

Horváth János (Fidesz) elmondta, az adózás egyfajta újraelosztás, ami valakinek a kedvezményezését jelenti. Úgy látta, hogy több okból is lehet kedvezményezni valakinek, vagy mert a termelést fokozhatja, vagy mert a társadalom jutalmazni kíván valakit az érdemei miatt.

A törvényjavaslatot úgy értékelte, jó adag szakszerűség és jóakarat van benne, lehet, hogy naivság és tájékozatlanság is, de azért vannak a parlamentben, hogy ezt kijavítsák.

KDNP: a stabilitás és a biztonság adótörvényei

Aradszki András (KDNP) azt mondta, hogy a javaslat a stabilitás és a biztonság adótörvényeit jelenti. Tovább folytatódik az a gazdaságpolitika, amelyik elsősorban a fogyasztást próbálja megadóztatni és minél több pénzt akar otthagyni az embereknél - hangsúlyozta.

Lezsák Sándor levezető elnök ezt követően az általános vitát lezárta.

15:23 - Képviselői hozzászólásokkal folytatódott az adótörvények általános vitája kedden az Országgyűlésben. A Fidesz a kis- és közepes vállalkozásokról, az MSZP gazdasági visszaesésről, a KDNP az új adótörvények okozta stabilitásról, a Jobbik pedig rossz változtatásokról beszélt.

A vezérszónoki felszólalások után hosszas, személyeskedésektől és bekiabálásoktól sem mentes vita alakult ki ellenzéki és kormánypárti képviselők között a korábbi kabinetek nyolcéves tevékenységéről, felelősségéről és a szegénységben érintettek számáról.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva elmondta: az uniós adatok és a magyar statisztikai hivatal adatai szerint 1,28 millió embert érinthet a létminimum alatti fogyasztás. Az Európai Unió által elfogadott statisztika szegénységi kockázatnak kitett népességet rögzít, és ez Magyarországon számítások szerint mintegy 1,43 millió embert érinthet. A jövedelmi szegénység 1,37 millió embert, az alacsony munkaintenzitás - azaz akik az előző évben a munkaidő 20 százalékánál kevesebb időben voltak foglalkoztatottak - pedig 964 ezer lakost sújthat. A három kategória ugyanakkor átfedheti egymást, s a mindegyikben súlyosan érintettek száma 481 ezer. Ez is nagyon magas, és tenni kell érte, hogy kevesebb legyen - hangsúlyozta az államtitkár.

Scheiring: az adórendszer nehezíti az átlag alatt keresők életét

Scheiring Gábor (független) azt mondta, hogy 2009-ben a felső és az alsó jövedelmi tized között 7,2 százalék volt a különbség, ez 2012-re kilencszeresre növekedett. Ugyanebben az időszakban a szegénységi küszöb alatt élők aránya 14 százalékról 17 százalékra emelkedett - tette hozzá a Párbeszéd Magyarországértban politizáló képviselő.

Az egykulcsos adó eltörlése és az adójóváírás visszavezetése mellett érvelő politikus kijelentette, hogy a kormány olyan adórendszerben gondolkozik, amelyik nem segíti, hanem megnehezíti az átlag alatt keresők életét.

A Fidesz a kis- és közepes vállalkozásokról

Herman István Ervin (Fidesz) arról beszélt, hogy a kormányzat kiemelt figyelmet fordít a kis- és középvállalkozói szférára. Közel 700 ezerre tehető az ilyen vállalkozások száma, ezek a cégek az összfoglalkoztatottak több mint 70 százalékának biztosítanak munkahelyet, és a nemzeti jövedelem több mint 50 százalékát teremtik meg - ismertette. A kabinet pedig az adó- és adminisztrációs terhek csökkentésével igyekszik megteremteni a szféra működéséhez szükséges feltételeket - közölte. Hozzátette, foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhek célzott csökkentésével, például a munkahelyvédelmi akciótervvel is erősítik a vállalkozói szférát.

Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz) elsősorban a kormány családokat segítő intézkedéseit ismertette, kiemelve a családi adókedvezmény hatályának kibővítését.

MSZP: az elmúlt években nőtt az adóterhelés

Kovács Tibor (MSZP) azt mondta, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter expozéjában áttételesen elismerte, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt az állampolgárok és a gazdasági társaságok adóterhelése.

Az utóbbi időszakot tekintve Magyarországon minden évben gazdasági visszaesés volt, a gazdaság összességében a 2005-2006-os szinten teljesít - jelentette ki.

A rezsicsökkentés következményeként több közszolgáltató is eljutott a teljesítőképességének a határára, ezért a kormánynak ezeket a cégeket majd az adófizetők pénzéből kell megsegítenie - hangsúlyozta.

KDNP: csak finomhangolás történik

Seszták Oszkár (KDNP) arról beszélt, hogy a jövő évi adótörvények a stabilitást képviselik, hiszen csak az eddigi szabályok finomhangolása történik. Emellett a jövő évi változtatások célja a családok adókedvezményeinek növelése, a gazdálkodó környezet működési feltételeinek könnyítése, a vállalkozói környezet javítása adópolitikai eszközökkel, vagy éppen a gazdaság kifehérítésének elősegítése.

A legpozitívabb változásnak a családi adókedvezmény kibővítését nevezte, amely főleg a kisebb keresetű családok tényleges anyagi helyzetén segít majd. Kiemelte még a házastársak közti vagyonmozgás illetékmentességét, illetve azt, hogy életkortól függetlenül bárki számára lehetséges pótlékmentes részletfizetés az első lakásszerzés esetén. Emellett a jövő évi szabályok tartalmaznak az adók beszedését és ellenőrzését segítő változásokat is - tette hozzá.

Jobbik: vannak pozitívumok, de a Jobbik nem támogatja a változtatásokat

Staudt Gábor (Jobbik) a pozitívumok között említette az ajándékozási illetékmentességet a házastársak között, a fordított adózás meghosszabbítását vagy a telekadó eltörlését az egy hektárnál kisebb művelési ág alól kivett belterületi ingatlanok esetén. A jobbikos politikus ugyanakkor rossz és indokolatlan tehernövekedésnek nevezte a bíróságok esetében az eddig 50 ezer forintos felügyeleti illeték duplájára emelését, ami pont a kormány által támogatni kívánt kis- és középvállalkozásokat sújtja majd. Ugyanilyen "otromba gesztusnak" nevezte, hogy a mulasztási bírságot azoknak az adósoknak is ki kell majd fizetniük, akik egyébként illetékmentes vagyonszerzés bejelentési kötelezettségüknek nem tesznek eleget.

Úgy fogalmazott: a jó gondolatok ellenére a gazdaságot nem indítják be a mostani változtatások, ezért a Jobbik nem támogatja a törvényjavaslatot.

12:19 - A kormánypártok kedvezőnek ítélték a kabinet adópolitikáját, amely - mint mondták - a kiskeresetű családokat, valamint a kis- és közepes vállalkozásokat hozza kedvező helyzetbe. Az ellenzékiek szerint azonban megbukott a kormány adópolitikája, többen élnek létminimum alatt mint 2010-ben, és sürgették a munkát és a fogyasztást terhelő adók csökkentését. A parlamentben kedden kezdődött az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosításának általános vitája.

Varga: a változások fő célja a kiskeresetűek adócsökkentése

Az első olyan év 2014, amikor nincs adóemelés, új adót sem vezetnek be, csakis kedvezően változnak az adótörvények - jelentette ki Varga Mihály kedden a parlamentben, a kiskeresetűek adójának csökkentését nevezve a kormány fő céljának.

A nemzetgazdasági miniszter a jövő évi adótörvényeket ismertető előterjesztői expozéjában azt mondta: a javaslat alapján 2014 a vállalkozások számára a stabilitás, a kiszámíthatóság és az egyszerűsítés, a kiskeresetű családoknak pedig az adócsökkentés éve lesz.

Hozzátette: a kormány célja a családok adó-, járulék- és illetékterheinek további csökkentése, pénzügyi biztonságuk növelése, a vállalkozói környezet javítása, az adminisztrációs terhek mérséklése és a gazdaság kifehérítését szolgáló intézkedések körének bővítése.

Fidesz: a családokat és a kkv-kat segíti a javaslat

A Fidesz szerint a kormány világos gazdaságpolitikai céljai a jövő évi adótörvényekben is tükröződnek: a családok, valamint a kis- és közepes vállalkozásokat kívánja kedvezőbb helyzetbe hozni, míg a jövedelmező nagyvállalatokat, a többi közt a banki és az energiaszektort terhelné jobban.
A kormánypárt vezérszónok, Dancsó József világos értékválasztásnak nevezte, hogy a kabinet inkább a fogyasztást sújtaná terhekkel, és nem a jövedelmeket. Felhívta a figyelmet a családi adókedvezmény kiterjesztésére.
MSZP: kudarcos a kormány adópolitikája

Kudarcosnak nevezete a kormány adópolitikáját az MSZP vezérszónoka. Tukacs István szerint a törvényeken nem finomhangolást, hanem "plasztikázást" végez a kormány. A szocialista politikus szerint a kabinet az áthárított adóterhek miatt inkább növelte az adókat. Kifogásolta, hogy a kormányzat nem csökkenti az alapvető élelmiszerek áfáját, mint mondta, már emiatt sem támogatják az előterjesztést.

Kritikával illette azt is, hogy a három vagy több gyermeket nevelő alacsony jövedelmű családok szerinte továbbra sem tudják maradéktalanul igénybe venni a családi adókedvezményt.

KDNP: a stabilitás az egyik fontos értéke a javaslatnak

A stabilitást nevezte a jövő évi adótörvények egyik fontos értékének a KDNP vezérszónoka.

Aradszki András azt mondta, a fő adónemek kulcsai nem változtak, új adót a javaslat nem tartalmaz, és ez azt eredményezi, hogy a gazdaság szereplői és a magánszemélyek is kiszámítható körülmények között tervezhetik a jövőt.

Hozzátette: a KDNP határozott kérése volt a törvényjavaslatban szereplő rendelkezés, amely alapján január 1-jétől kiszélesedik a gyermekek után járó adókedvezmény.

Jobbik: az egykulcsos adórendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket

A Jobbik szerint az egykulcsos adórendszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel 2010-hez képest nyolcszázezerrel többen élnek a létminimum alatt. Erről Volner János beszélt az általános vitában.

Kifejtette: míg a kormányváltás idején 3,2 millióan éltek a létminimum alatt, jelenleg négymillióan. Az Európai Unió húsz legszegényebb régiójából négy Magyarországon található - mondta. Úgy értékelte, hogy a gazdasági növekedés csak egy-két póluson érezhető.

Volner János azt mondta, 2010-ben, az egykulcsos adórendszer bevezetése előtt bruttó 94 ezer forint - ami most a minimálbér - több mint 11 ezer forinttal többet ért.

Az LMP adócsökkentést akar

A munkát és a fogyasztást terhelő adók csökkentését sürgeti az LMP.
Vágó Gábor, a párt vezérszónoka azt mondta, lenne lehetőség a munkát terhelő adók további csökkentésére, mégpedig olyan szintre, hogy ne csak a munkavállalók, hanem a munkaadók is jól járjanak.

Az LMP képviselője a fogyasztást terhelő adókról szólva a 27 százalékos áfa csökkentését szorgalmazta, mert az szerinte ma megfojtja a belső fogyasztást, és nagy lehetőséget ad a "feketézésre".

A politikus kritizálta az adórendszer állandó változékonyságát is.

09:41 - A devizahitelesekről, a székelyek vasárnapi nagy meneteléséről, a gazdaság helyzetéről és az Európai Unió (EU) maastrichti szerződéséről volt szó kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

LMP: perekkel kellene megoldani a devizahitelesek ügyét

Vágó Gábor (LMP) szerint a kormány az elmúlt három évben "félmegoldásokat félmegoldásra halmozott" a devizahitelesek ügyében, nem a gyökerénél kezelte a problémát, csak a következményeket akarta helyre tenni. Azt mondta, az LMP csomagja az alapproblémát kezeli, miszerint a devizahitel egy hibás termék. Mivel a felek között polgári jogi viszony van - folytatta - , ha perrel fenyegetik a bankokat, akkor sokkal nagyobb a nyomás, hogy peren kívül megegyezzenek az ügyfeleikkel, és nem is kell bevonni a megoldásba az ügyletben nem érintett adófizetőket.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy most is folynak perek devizahiteles szerződések ügyében, de a kormánynak általános megoldásokat kell találnia, a bíróságok egyéni döntéseket hoznak. Ilyen általános megoldás az árfolyamgát, amelyet 170 ezren vettek igénybe, ők az idén átlagosan 140 ezer forintot spóroltak ezzel - tette hozzá. Megjegyezte: az 5600 milliárd forintnyi összes devizahitel negyvenöt százalékára találtak valamilyen megoldás.

Jobbik: a kormány védhatalomként álljon ki a székelyek autonómiája mellett

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) a székelyek vasárnapi nagy menetelése kapcsán azt mondta, hogy a székelyek Trianon óta "bírják a gyűrődést", megszervezik magukat és újból bizonyították, hogy újabb nagy lépést tettek az önrendelkezés felé.

Azt kérte a kormánytól, hogy védhatalomként álljon ki a székelyek autonómiája mellett.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, az európai példákat, katalánokat, skótokat látva, Erdélyben is ki kell alakulnia egy autonóm területnek, Romániának ezt meg kell lépnie, csak az a kérdés, melyik kormány teszi meg.

Mint mondta, a magyar kormány számára alkotmányos kötelesség megszólalni ebben az ügyben: a kabinet mindig is támogatni fogja a közösségi autonómiát Erdélyben.

A Fidesz Für Lajos volt honvédelmi miniszterre emlékezett
Varga István (Fidesz) a múlt héten elhunyt Für Lajos volt honvédelmi miniszterre, az MDF alapító tagjára emlékezett. Szerinte a politikus a huszadik század egyik legnagyobb szónoka volt, credója pedig a magyarság megmaradásának szent ügye volt.

MSZP: hol a gazdasági növekedés?

Tóbiás József (MSZP) szerint a kormány 2010 óta többször ígéretet a gazdaság beindítására, az öt százalékos gazdasági növekedésre. Ezzel szemben az elmúlt három évben 3000 milliárd forintot vettek el az emberektől, hogy a kormány fenntartsa a csökkenő államháztartási hiány látszatát - közölte, hozzátéve: Magyarország gazdaságilag romokban hever, az adófizetők végképp ki vannak zsigerelve, növekedésnek és kilábalásnak nyoma sincs.

Kifogásolta és kudarcosnak nevezte a kormány adópolitikáját. Úgy fogalmazott, az Orbán-kormány az adóemeléseket vitte mesterfokra az elmúlt három évben, a magyar állampolgárok közel 1000 milliárd forinttal adóztak az unortodox gazdaságpolitikának. Tóbiás József szerint ma azoknak jövedelme növekszik, akiknek "Közgép van a cég nevében". Véleménye szerint a szomszédos országok már túl vannak a válságon.
Cséfalvay Zoltán szerint soha sem csak az a kérdés van-e növekedés, hanem hogy a növekedés milyen bázisra és egészséges alapokra épül-e. Az előző kormány eladósította az országot és a jelenlegi kormány azon dolgozik, hogy egészséges alapokat teremtsen a gazdasági növekedéshez - fejtette ki.

Az államtitkár a szomszéd államok gazdasági helyzetével összefüggésben közölte, a szomszédoknak nem volt Gyurcsány Ferenc miniszterelnökük, nem volt, aki tönkretette az országot.

KDNP: az alapító EU-s országok versenyelőnye mindig fennmarad

Pálffy István (KDNP) elmondta, hogy húsz éve lépett hatályba a maasthrichti szerződés, amelynek ratifikációja nehézségekbe ütközött. Szerinte azért nem nyerte el az uniós polgárok tetszését, mert senki nem közölte velük, milyen előnyük származik belőle. Úgy vélte, a szerződés egy "virtigli szabadkereskedelmi megállapodás" volt.

A kormánypárti képviselő azt mondta, az alapító országok versenyelőnye mindig fennmarad és ez az EU széteséséhez fog vezetni; ebben a szabad versenyben nagyon kevesen tudtak feljönni, akik pedig kinőttek belőle, azok mind protekcionalizmussal tették. Hozzátette: Magyarország három éve küzd az európai gazdasági körök versenyelőnyével, és a magyar emberek helyzetbe hozását a rezsicsökkentéssel igyekeztek elérni.

Cséfalvay Zoltán államtitkár azon véleményének adott hangot, hogy a maasthrichti szerződés töréspontot jelentet, hiszen egy gazdasági unió alapjait rakta le. Szerinte az EU most azzal próbálkozik, hogy szabályok helyett kötelező erejű intézményeket hoz létre, például a bankfelügyeletet.
Közölte, egyetlen tagállam sem zárkózott fel uniós támogatásból, csak akkor tudott felzárkózni, ha a saját lábára állt.

Korábban

A költségvetés tárgyalásának folytatása mellett a 2014-re tervezett adóváltozásokról tárgyal az Országgyűlés mai ülésén.

A napirend a jövő évi adótörvények általános vitájával kezdődik, a képviselőknek összesen hat óra áll rendelkezésükre a kormány indítványának értékelésére. A kabinet javaslata szerint 2014-től kiterjesztenék a családi adókedvezményt, tovább segítenék az első lakáshoz jutást és megtartanák a bankadót.

Második, egyben utolsó napirendi pontként a jövő évi költségvetés tárgyalása folytatódhat szintén hat órás időkeretben. A büdzsé múlt csütörtökön kezdődött, összesen 30 órás időkeretű általános vitája szerdán érhet véget egy újabb, négy órás vitával.

A kormány költségvetési javaslata 2 százalék körüli GDP-növekedéssel, GDP-arányosan 2,9 százalékos államháztartási hiánnyal és 2,4 százalékos inflációval számol. A kabinet várakozása szerint a fogyasztás 1,9 százalékkal, a reálkereset 2 százalékkal nőhet jövőre, míg az államadósság a GDP 76,9 százalékra csökken az idén év végén várható 77,4 százalékról.

Olvasóink írták

  • 1. pachakuti 2013. október 29. 16:37
    „" A kormánypártok kedvezőnek ítélték a kabinet adópolitikáját"
    Váratlan és meglepő kijelentés! Akár fantasztikusnak is lehetne nevezni. Szinte már hihetetlen... Valószínűleg egyhangúan, vita nélkül...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gránátot találtak Oroszlány és Pusztavám között

A megsemmisítés idejére 200 méteres szakaszon lezárják az utat. Tovább olvasom