Délmagyar logó

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 20°C | 34°C Még több cikk.

OGY: Az MSZP támogatja a lakosság terheinek csökkentését

A közösségi kerékpáros rendszer kialakításáról és a közbeszerzési törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáival folytatódott az Országgyűlés csütörtöki ülése.
20:00 - A közösségi kerékpáros rendszer kialakításáról és a közbeszerzési törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáival folytatódott az Országgyűlés csütörtöki ülése.


Vita a közösségi kerékpáros rendszerről

György István (Fidesz) az előterjesztői expozéjában ismertette: a javaslat a budapesti közösségi kerékpáros rendszer (BuBi - Budapest Bicikli) jogi kereteit teremti meg. Ennek első ütemében 10 kerületben 71 dokkoló állomás jönne létre 1100 biciklivel, amelyeknek a használata az első félórában ingyenes lenne.

Kovács Pál klíma- és energiaügyért felelős államtitkár a kormány támogatásáról biztosította az előterjesztőt.

Szűcs Lajos (Fidesz) hozzászólásában üdvözölte, hogy a kerékpáros közlekedés egyre népszerűbb Magyarországon, és ezért szükséges a mostani javaslat elfogadása is. Kiemelte: a javaslat megvalósulása a közlekedési kultúrában is jelentős változásokat hozhat, és várhatóan nagy népszerűségnek örvend majd. Célja a kerékpáros közlekedés részarányának növelése elsősorban a belváros közlekedésében, és így a lég- és zajszennyezettség csökkentése. Hangsúlyozta: a kerékpározás elősegítése érdekében a bicikliutak fejlesztését is tervezik.

Pál Tibor (MSZP) a kerékpáros közlekedés biztonságát emelte ki, és sürgette, hogy a dokkoló állomások között végig legyen kiépítve kerékpárút, lehetőleg a dokkolók megnyitása előtt.

Pál Béla (MSZP) aggályosnak tartotta, hogy a törvényjavaslat benyújtását az uniós források elérése indokolja, de nem teljesen látható a finanszírozás módja, és az sem világos, hogy a központi költségvetés nyújt-e forrásokat a projektre.

Szilágyi György (Jobbik) fontosnak tartotta a kerékpározás minél szélesebb körű elterjesztését. Szintén arról beszélt, hogy Budapesten a kerékpárutak telítettek, így sok helyen a közlekedés alapvető feltételei sincsenek meg. Hiányolta annak rögzítését, hogy a Budapest Bicikli éves szinten 250 millió forintos fenntartásának fedezetét mi biztosítja. Egyebek között azt kérdezte, hogy az 1100 beszerzendő kerékpár némelyikén lesz-e gyerekülés. Kifogásolta, hogy kerékpáronként 2 millió forint a fajlagos költség, ami szerinte megkérdőjelezi a projekt létjogosultságát.

Révész Máriusz (Fidesz) szorgalmazta, hogy a metrómegállóknál, agglomerációból érkező vasútállomásoknál nagy számú kerékpártároló létesüljön, és szerinte szükség van egy-két újabb kerékpárút kiépítésére is.

György István zárszavában azt mondta, az, hogy lesz-e gyerekülés a biciklin, valamint, hogy milyenek legyenek a kerékpárok, nem az Országgyűlés dolga eldönteni, erről a fővárosi közgyűlésben kell határozni - jegyezte meg. Ahol lehet, mindenhol kapcsolnak kerékpárutat is az utak fejlesztésekor, kialakításakor, 20 év lemaradását azonban két év alatt nem tudták bepótolni - jelentette ki.

Az általános vitát az elnöklő Lezsák Sándor lezárta, a részletes vitát később tartják.

Módosítaná a kormány a közbeszerzési törvényt

Módosítaná a kormány a közbeszerzési törvényt, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) nagyobb sikerrel tudjanak pályázni. Hegmanné Nemes Sára fejlesztési államtitkár az előterjesztés expozéjában azt mondta, kiemelt cél, hogy a 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési ciklus utolsó évében a rendelkezésre álló forrásokat maradéktalanul lehívják, ezért a pénzek hatékonyabb felhasználását, az eljárások gyorsítását, a nyilvánosság növelését, a kkv-k helyzetbe hozását célozzák meg a módosító javaslattal. Hozzátette: további cél, hogy a közbeszerzés a gazdaságélénkítés egyik motorja legyen.

Ennek keretében egy nyílt közbeszerzési adatbázist is elindítanának, amelyben minden információ és dokumentáció elérhető lenne. A további változásokról szólva az államtitkár kiemelte az építési beruházásoknál a kötelező minimális előleg 68 millió forintra emelését és az egybeszámítási szabályok megváltoztatását.

Ékes József (Fidesz) a tervezet pontjai közül az elektronikus adatbázis létrehozását és a nagy értékű beruházásoknál az előleg mértékének növelését emelte ki. Hozzátette: az elfogadással korszerűbb és egyszerűbb lesz a rendszer, így a kkv-kat jobban helyzetbe tudják hozni.

Apáti István (Jobbik) hangsúlyozta, hogy a közbeszerzés sok esetben inkább drágítja a beszerzéseket, és a kisvállalkozások csak akkor jutnak megrendeléshez, ha "azt a bizonyos" 10-20 százalékot visszajuttatják a pártokhoz. Közölte továbbá, hogy fajlagos költséghatárt kellene meghatározni, amely felett nem lehet tervezni. Ha ebben megfelelő mértékű hasznot hagynak, akkor a korrupciót nem szüntetik ugyan meg, de csökkenthetik.

A képviselő szerint sokszor a pályázati ügyintézéssel is problémák vannak, a hiánypótlásokat több részletben küldik, és sokszor "a kákán is csomót keresnek".

Göndör István (MSZP) hangsúlyozta, az összeghatárok emelése nem a kkv-kat, hanem a nagyobb vállalkozókat segíti, az új szabályok pedig lehetővé tennék, hogy az ajánlatkérő verseny nélkül kiválasszon egy ajánlattevőt, akivel leszerződik. Szerinte azzal tudnának segíteni a kkv-knak, ha egy közbeszerzést részekre bontanának.

Schiffer András (független) arra hívta fel a figyelmet, hogy a korrupcióellenes és átláthatósági kívánalmaknak nem felel meg a javaslat. Az LMP - mint fogalmazott - a teljes nyilvánosság pártján van, a pályázatokon csak akkor hirdetnének eredményt, ha ezzel egyidejűleg az összes pályázó ajánlatát nyilvánosságra lehetne hozni, és az alvállalkozói hálózatot is átláthatóvá tennék.

Közölte továbbá, hogy módosító javaslattal a zöld közbeszerzések törvényi feltételeit is biztosítanák. Schiffer András elmondása szerint támogatják egyebek mellett az elektronikus közbeszerzés rendszerének elindítását is.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az általános vitát.

16:20 - Az Országgyűlés csütörtökön lefolytatta annak a salátatörvénynek az általános vitáját, amely egyebek mellett módosítaná az atomenergia- és a villamosenergia-törvényt.

A kormány elősegítené a megújuló energiaforrások alkalmazását

Kovács Pál, a fejlesztési tárca klíma- és energiaügyi államtitkára expozéjában elmondta, a salátatörvény módosítja a villamos energiáról szóló és a bioüzemanyagokkal kapcsolatos törvényt, egyebek mellett azzal a céllal, hogy elősegítse a megújuló energiaforrások alkalmazását, a tájékoztatási feltételeket és a támogatások igénybevételét. Ennek jegyében az indítvány előírja a megújuló energiaforrások alkalmazására, felhasználására, annak előnyeire, a műszaki információk és a támogatások igénybevételére vonatkozó információk közzétételét egy havonta frissülő honlapon.

A javaslat elfogadása után a támogatásokból megvalósuló és működő megújuló energetikai beruházások minimális műszaki előírásait rendeletben határozzák majd meg - ismertette az államtitkár.

Az előterjesztés megteremti a származásigarancia-rendszer alapjait is - folytatta Kovács Pál, részletezve, hogy a származási garancia egy elektronikus okirat, amelynek elsődleges célja a fogyasztók tájékoztatása.
A kormány javasolja azt is, hogy a 2016-os bioüzemanyag-bekeverési célszámok meghatározása az idei évről tolódjon el 2014-re.

Módosul az atomenergia-törvény is, részben azért, hogy átültessék a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról szóló európai irányelvet - közölte az államtitkár.
Hozzátette, a javaslat alapján a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap (KNPA) kezelése az Országos Atomenergia Hivataltól (OAH) a szakminisztériumhoz kerül.

A Fidesz támogatja a javaslatot

Bencsik János (Fidesz) felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar lakosság többsége fontosnak tartja a paksi atomerőmű működését, és mindent meg kell tenni azért, hogy az üzemidő-hosszabbítás után is megmaradjon a társadalmi bizalom.

A kormánypárti politikus üdvözölte azt a javasolt módosítást, amely szerint a KNPA kezelő szerve az OAH helyett a fejlesztési minisztérium lesz.
A megújuló energiaforrások felhasználását elősegítő változtatásokat óvatos, de méltányolható lépésnek nevezte.

MSZP: a javaslat nem segíti elő a megújuló energia nagyobb arányú hasznosítását

Göndör István (MSZP) azt mondta, pártja a javaslat atomenergiát érintő részeivel egyetért, az irányelvátültetéshez szükséges változtatásokat támogatják.

Jelezte ugyanakkor, hogy a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzésével kapcsolatban vannak aggályaik, mert szerintük a javasolt szabályozás érdemben nem segíti elő az ilyen energia nagyobb arányú hasznosítását.

A szocialista képviselő hangsúlyozta: a fő probléma nem a megújuló energiáról szóló tájékoztatással van, hanem azzal, hogy a jelenlegi kabinet intézkedései miatt elbizonytalanodott a szabályozási és az üzleti környezet.

KDNP: hiánypótló indítványról van szó

Aradszki András (KDNP) - hasonlóan a fideszes Bencsik Jánoshoz - fontosnak nevezte a KNPA-t érintő változtatásokat, az európai irányelvben előírt szigorú összeférhetetlenségi követelmények teljesítését.

Hiánypótló a kormányzati előterjesztés abból a szempontból is - folytatta -, hogy a fegyveres biztonsági őrség alkalmazási kötelezettségét kiterjeszti a radioaktívhulladék-tárolókra is. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ismeretei szerint a gyakorlatban ez eddig is így volt.

Jobbik: válságban van az unió energiapolitikája

Kepli Lajos (Jobbik) elöljáróban hangsúlyozta, hogy egyetértenek a módosításokkal és támogatják a javaslatot. Az Európai Unió energiapolitikája válságban van és egy ilyen bizonytalan helyzetben egyre növekszik az ország villanyáram-importnak való kitettsége, ez pedig fokozza az ellátás bizonytalanságát - közölte. Mindenki számára kívánatos a megújuló energia részarányának növelésére - mondta a képviselő, de kérte, hogy óvatosan bánjanak az ezen a téren tett vállalásokkal.

Szél Bernadett: a megújuló energiával munkahelyeket lehet teremteni

Szél Bernadett (független) arra hívta fel a figyelmet, hogy Németországban a megújuló energia segítségével tíz év alatt 400 ezer munkahelyet teremtettek. Véleménye szerint ebből Magyarországnak tanulnia kell. Szomorúnak nevezte, hogy itthon viszont még többségében vannak azok, akik az atomenergia mellett állnak ki.

Egységes európai energiarendszerről beszélt a Fidesz

Ékes József (Fidesz) kijelentette: meg kell keresni minden olyan lehetőséget, amelyek csökkentik Magyarország függőségét. Az energia tárolásának kérdését feszegető képviselő szerint el kell gondolkodni egy egységes európai energiarendszer kialakításán Ezt úgy kell megtenni, hogy a lakosság és a cégek terheit nem növelik tovább - mondta.

Kiszámíthatatlan uniós energiapolitikát említett az államtitkár

Kovács Pál államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta, jelen pillanatban az EU politikája kiszámíthatatlan és Magyarországnak ebbe a gazdasági környezetbe kell beillesztenie saját elképzeléseit. Hangsúlyozta, hogy az unión belül elöregedett az energiapark, miközben a szövetségi rendszer nem tudott komolyabb sikereket felmutatni a kvótakereskedelem elterjesztésében.
A magyar kormány minden alkalommal kérte, hogy vegyék figyelembe a nemzeti sajátosságokat, de Európa energiatérképén sokáig nem szerepelt sem a geotermia, sem a biomassza - közölte.

Ezt követően Latorcai János levezető elnök az általános vitát lezárta.

14:45 - A 20.századik diktatúrák megismertetéséről szóló határozati javaslatok általános vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés csütörtökön.

Jobbik: le kell vonni a tanulságot a múlt bűneiből

Volner János (Jobbik) szerint a társadalom érdeke, hogy levonja a tanulságokat a múlt bűneiből és a jövőben elkerülje azokat. Úgy vélte: az értelmiség folyamatosan vitatja a társadalmi javak elosztásának kérdését, a diktatórikus rendszerek közös tulajdonsága pedig az volt, hogy ezekre a kérdésekre a bűnbakképzéssel válaszolt.

Szerinte egyes politikai erők a felvetett témákra tudatosan rátelepednek. Közölte: a baloldal pártjaiban kettős funkciót tölt be a nemzetiszocialista vészkorszak történéseihez való viszonyulás. Azt egyrészt politikai eszközként használják, ezzel igyekeznek nemzetközi politikai színtéren befeketíteni a másik oldalt, politikai ellenfeleiket a nácikkal kollaborálónak, fajüldözőnek vagy azt eltűrőnek állítva be.

A kérdés másik aktualitásának tartotta, hogy a baloldalon identitásképző a nácikhoz való viszonyulás. Szerinte egyes kisebbségek integrációjának éppen a baloldal árt ezzel a legtöbbet, hátráltatva a társadalmi fejlődést azzal, hogy elhitetik velük: problémáikról a többség tehet.

Fidesz: a diktatúrák minden formája elítélendő

Menczer Erzsébet (Fidesz) elmondta, mindhárom törvényjavaslat arra törekszik, hogy a hiányos történelemoktatást kiegészítse és az eseményeket hiteles formában mutassa be a jövő generációk számára. Ezekben a generációkban tudatosítani kell, hogy a diktatúrák minden formája elítélendő - szögezte le.

A különböző diktatúrák áldozatai egyszer már emléknapot kaptak és a Parlamentnek most ezen az úton kell továbbmennie - jelentette ki.
Hozzátette: "kárhozatosnak" lát minden olyan törekvést, amelyik fontossági sorrendet állítana fel vagy pedig kihagyná a sorból valamelyik emlékhelyet.

Az MSZP mindhárom javaslatot támogatja

Nyakó István (MSZP) közölte, vannak akik napi politikai célok miatt eltitkolnák a deportálásokat, több százezer magyar állampolgár elpusztítását, tagadják vagy bagatellizálják a rémtetteket. Szavai szerint ezek az erők csak azokkal az "ordas eszmékkel tudnak híveket szerezni, amelyek több százezer magyar állampolgár bestiális lemészárlásához vezettek". Hozzátette: számukra katasztrofális eredménnyel járna, ha fiatal magyarok ezrei saját szemükkel látnák, hol pusztult el hatszázezer honfitársuk. Az MSZP mindhárom javaslatot támogatja - közölte.

Fidesz: ne használják politikai célokra a témát

Cseresnyés Péter (Fidesz) azt mondta, úgy kell tiszta képet kapni a múltról, hogy azt nem használják pártpolitikai célokra. Egyúttal azt kérte, mindenki tartsa szem előtt, hogy hiányos a gyermekek történelemoktatása. Véleménye szerint ezért a történelemórákon kell rendbe tenni a kérdést.

Osztolykán a szülők felelősségéről

Osztolykán Ágnes (független) azt kérte, hogy ne csak a történészekben, de a történelemtanárokban is bízzanak meg. Az LMP politikusa arra is kitért, hogy nemcsak a tanárok, de a szülők felelőssége is , hogy mikor ismertetik meg gyermekeikkel ezeket a történéséket.

Két javaslatot támogatott Gaudi-Nagy Tamás

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) a Terror Házára és a recski munkatáborra vonatkozó javaslatokat támogatásáról biztosította. Az auschwitzi haláltáborról viszont azt mondta, nagyon sok kritika merült fel azzal kapcsolatban, hogy az ottani emlékhely kialakítása megfelel-e a valós történelmi tényeknek. Hozzátette: azokat az aggályokat is osztja, hogy szükséges-e ekkora kiadásokba kényszeríteni az oktatási intézményeket. Azt is megjegyezte, hogy az utóbbi helyszínt nem lehet közvetlen összefüggésbe hozni Magyarországgal, ugyanis az "elkövetői oldalon nem magyarok álltak".

A jobbikos Novák Előd - aki elmondása szerint Rácz Sándor, 1956-os elítélt, a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnökének gyászmiséjéről érkezett vissza az Országgyűlésbe - azt szorgalmazta, hogy az ország egyetlen 1956-os múzeumának adjanak végre állami támogatást. A képviselő a Jobbik antikommunista követelései közé sorolta az állambiztonsági múlt feltárását, a kommunista luxusnyugdíjak megvonását és azt is, hogy ne lehessen parlamenti képviselő, állami vezető, polgármester, aki például az MSZMP KB tagja volt.

A vitában elhangzottakra reagáltak a határozati javaslatok előterjesztői. Az MSZP-s Steiner Pál - aki azt kezdeményezte, hogy a közoktatásban tanuló fiatalok legalább egyszer a magyar állam támogatásával eljuthassanak az auschwitz-birkenau-i haláltábor helyén létrehozott emlékhelyre - csak annyit mondott: elégedett, mert egy kulturált plenáris ülésen vettek részt, ahol úgy tűnik, talán először megtörténik a demokratikus erők közötti, már régen kívánatos összefogás.

A KDNP-s Tarnai Richárd - aki az általános iskolásoknak kötelezetővé tenné a Terror Háza Múzeum meglátogatását - arról beszélt: a vita megerősítette abban, hogy minden emberi élet egyenlő. Kijelentette: nem igaz, hogy volt egy jobboldali és baloldali diktatúra, ugyanis mindkettő szocialista volt, az egyik nemzeti, a másik pedig nemzetközi szocialista diktatúra.

A jobbikos Vona Gábor - aki a recski munkatábort és az ott elkövetett borzalmakat ismertetné meg a fiatalokkal - a kettős mérce megszüntetését szorgalmazta, és azt a kérdést tette fel, hogy a javaslatok nemzeti bűntudatot vagy nemzeti öntudatot akarnek-e ébreszteni a fiatalokban. "Az MSZP javaslata mögötti valós szándék (...) az volt, hogy ők azért szeretnék elvinni Auschwitzba a magyar gyereket, hogy azt tudják mondani, ez is a te bűnöd, ezért is te vagy a felelős. Mi azért szeretnénk elvinni Recskre a magyar gyerekeket, hogy azt mondjuk nekik, ezt is túléltük, ezt is képesek voltunk kiheverni és ezért van jövője a magyar nemzetnek" - fogalmazott.

13:32 - A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint minden magyarnak meg kell ismernie az önkény természetét, míg a Jobbik vezérszónoka azt hangoztatta a 20.századik diktatúrák megismertetéséről szóló határozati javaslatok általános vitájában, hogy meg kell szüntetni a kettős mércét az önkényuralmi rendszerek megítélésekor.

KDNP: minden magyarnak meg kell ismernie az önkény természetét!

Pálffy István, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka azt mondta: általánosan és csaknem teljesen segítenek bemutatni a fasiszta és kommunista diktatúrákat az Országgyűlés előtt fekvő javaslatok. Ahány áldozat, annyi sors - fogalmazott a kormánypárti politikus, hozzátéve: van egy általános következményük a diktatúráknak, a társadalom, a családok végletesen elszegényednek. Így szegényedett el Magyarország a kommunizmus évei alatt - mutatott rá, majd hangsúlyozta: ezek a rendszerek hosszú távon bukásra vannak ítélve.

Az Országgyűlés plenáris ülése május 23-án. Fotó: MTI/Máthé Zoltán (galéria)

Az elnyomás teljes megértését nem lehet csak egy helyszínhez kötni, nem lehet csak egy helyszínre zarándokolni - mondta. Minden magyarnak meg kell ismerni az önkény természetét, az áldozatok fájdalmát, meg kell nézni a pusztítások helyszíneit, akárhol vannak Auschwitzban, vagy Recsken, vagy legyen az a Terror Háza.

Stágel Bence, a KDNP másik vezérszónoka azt mondta: "a szabadság helyes értelmezése és megőrzése" szándékával nyújtották be határozati javaslatukat.

Kiemelte: a Terror Háza Múzeum megnyitása önmagában is egy történelmi mérföldkő volt, hiszen azért jött létre, hogy örökre emlékeztessen az emberiség által azelőtt soha nem tapasztalt "intézményesített gonoszságra." Mint mondta, a 20.században két totális diktatúra is ezt az épületet szemelte ki a legbrutálisabb megtorlógépezete központjául.

Felidézve a ma a Terror Házának otthont adó Andrássy 60. történetét, leszögezte: diktatúra és diktatúra között nincs különbség. A múzeum a nyilas és a kommunista terror áldozatairól szól, arról, hogy Magyarországon a legkegyetlenebb elnyomás idején is voltak emberek, akik életük kockáztatásával szembeszegültek az idegen elnyomással és a szabadságért küzdöttek.

Jobbik: meg kell szüntetni a kettős mércét!

Mirkóczki Ádám, az ellenzéki párt vezérszónoka azt mondta: itt az ideje, hogy megtegyék az első olyan lépést, ami a helyes irányba mutat, és ami a kettős mérce megszüntetése felé kell, hogy vezessen. Szüntessük meg a kollektív bűnösség elvét! - szólított fel a jobbikos politikus, aki szerint hitelesen, őszinte módon kell a jövő nemzedékét a megismerésre, a tudatosságra nevelni. Azt mondta: elsődleges cél lehet, hogy a jövő generációi "cseppet se érezzék magukat bűnösnek".

Kiemelte: nem kell bűntudatot ébreszteni olyanokban, akik nem követtek el adott cselekményeket és nem is azonosulnak vele. Ő maga nem vállalhat felelősséget egy olyan tettért, ami akkor történt, amikor még meg sem született. Így az 1944-ben a német megszállás alatti nyilas uralom idején a zsidósággal szemben elkövetett bűnökért sem szabad megbélyegezni egy nemzetet, a magyarságot, ahogy azt az elmúlt években tették és teszik mind a mai napig egyes véleményformálók. Emlékezni és emlékeztetni fontos és helyes, vádolni azonban olyanokat, akik nem tehetnek róla, kifejezetten káros - fogalmazott a jobbikos politikus.

Egyik diktatúra áldozata sem nagyobb veszteség a másikénál, és bűnöse sem nagyobb bűnös a másikénál - tette hozzá. Szerinte biztos nem a Btk. toldozgatása hozza meg a kívánt eredményt, nem itt kell rögzíteni tragédiák áldozatainak számát, a történészekre, kutatókra kell bízni a történelmet. Támogathatónak nevezte a Terror Háza látogatásáról szóló javaslatot, a szocialisták javaslatával azonban - mint mondta - van némi problémájuk. A magyar vonatkozást nem vitatják, de nem biztos, hogy magyar diákoknak kötelezően kell előírni egy auschwitzi látogatást - jegyezte meg.

Úgy látta: ma nincs arányban a két diktatúrára, az áldozatokra való emlékezés, ugyanakkor egyetlen múzeum látogatásában sem látnak kivetni valót.

A vezérszónoki felszólalásokat kétperces hozzászólásokból álló vita követte, amelyben több kormánypárti képviselő bírálta Lendvai Ildikó kijelentéseit. Herman István (Fidesz) szerinte a szocialista politikus "szerecsenmostatást" végzett, míg Pálffy István (KDNP) azt mondta: "nem vagyunk közös nemzet", mivel abban sem tudnak megegyezni, milyen célt szolgál a nemzet főterének felújítása.

Az Országgyűlés plenáris ülése május 23-án. Fotó: MTI/Máthé Zoltán (galéria)

Mile: az LMP politikusai mindhárom javaslatot támogatják

Mile Lajos (független) szerint indokolt a három javaslat közös tárgyalása, történelmi, erkölcsi okokból is. A kollektív amnézia kierőszakolására épült a kommunizmus berendezkedése - mondta -, és hatalmas bűnnek nevezte az embertelen hallgatás kényszerítését.

Mint mondta, több mint káros az a megközelítés, amely szembeállítja egymással a szenvedéstörténeteket. Szerinte, ami a Terror Házában látható, az a zsidó honfitársaink számára sem lehet közömbös, és erkölcsileg igazolhatatlannak tartotta az antiszemitizmust. Ugyanakkor bírálta az antiszemitizmussal való vádaskodást is.

Közölte: az LMP politikusai mindhárom határozati javaslatot támogatni fogják.

Fidesz: pedagógiailag kell végiggondolni a múlt megismertetését

A fideszes Pósán László emlékeztetett arra, hogy Magyarországon nem volt ritka a történelemhamisítás.

Hangsúlyozta a szembenézést az elmúlt időszakok történésével, és kulcskérdésnek nevezte a jövő generációjának nevelését. Szerinte, elsősorban pedagógiailag kell végiggondolni a javaslatokban foglaltakat, hogy emberi alapértékeket is megélő társadalom alakuljon ki. Éppen ezért a politikus nem kötelezővé, hanem választhatóvá tenné az emlékhelyek látogatását.

Problémának, szégyenfoltnak nevezte, hogy a Gyurcsány-Bajnai kormányok alatt nem volt ilyen természetű felvetés.

12:04 - A kormány álláspontjának ismertetésével, majd a frakciók vezérszónokainak felszólalásaival folytatódott csütörtökön az Országgyűlésben a huszadik századi diktatúrák fiatalokkal való megismertetését célzó három határozati javaslat vitája. A diákok kötelező utaztatását az emlékhelyekre a Fidesz nem támogatja, az indítványok alapvető céljával egyetértettek a felszólalók.

Kormány: fontos a javaslatok szándéka

Hoffmann Rózsa a kormány nevében felszólalva "a történelem az élet tanítómestere" idézettel kezdte beszédét. Fontosnak nevezte, hogy az iskolások megismerjék a történelmet az ilyen módszereken keresztül is, szerinte ugyanezt a célt szolgálják az elmúlt időszakban bevezetett emléknapok is. A köznevelésért felelős államtitkár szerint "Recsk, Auschwitz, és a Terror Háza Múzeum mind fájdalmas, szomorú és bűnös történelmi események helyszíne", de ugyanilyen hely Trianon, a budapesti Kossuth tér, Salgótarján, vagy akár Arad is. Szerinte ezekre a helyszínekre is megérné elvinni a magyar ifjúságot.

Hangsúlyozta ugyanakkor: csak a tragikus, bűnös eseményeket bemutató helyszínek megismertetése azonban "bűntudathoz és torz személyiséghez vezethet", így a magyar történelem dicső helyszíneit is be kellene mutatni a fiataloknak. Hoffmann Rózsa ilyennek nevezte a Vereckei-hágót, a kalocsai, vagy az esztergomi püspökségeket, a kőszegi, szigetvári, egri várakat, a pákozdi emlékművet, az 1956-os forradalom helyszíneit, vagy a Hősök terét az 1989-es események miatt. Minél több lehetőséget kell biztosítani a pedagógusoknak, hogy ne csak az osztályteremben képekről szerezzenek a diákok ismereteket, hanem a helyszínen tájékozódjanak Magyarország történelméről - jelentette ki.

Szerinte az oktatásért felelős miniszternek ki kellene dolgoznia azoknak a helyeknek a listáját, amelyeket a diákoknak meg kellene látogatniuk Magyarország történeti, művészeti múltja megismerése szempontjából annak érdekében, hogy egészséges lelkületű, optimista, a bűnnel szembenézni tudó, de pozitív jövőt építeni képes nemzedékek hagyják el az iskolákat.

A Fidesz a kötelező utaztatást nem támogatja

Révész Máriusz (Fidesz) vezérszónoki felszólalásában elmondta: pártja a kötelező jelleget nem támogatja, mert álláspontjuk szerint minden gyermek eljuttatása ezekre a helyekre sem pedagógiai, sem költségvetési szempontból nem megvalósítható, illetve indokolt. A nagyobbik kormánypárt ugyanakkor a javaslatok alapvető céljával - a Magyarországon működött diktatúrák megismertetésével - egyetért.

A kormánypárti politikus szerint érthetetlen, hogy ezeknek a diktatúráknak az elmúlását követően jelenleg vannak olyan emberek, akik tetoválásokkal vagy ruhadarabokkal akár egyik, akár másik diktatúrának állítanak pozitív emléket.

Révész Máriusz úgy vélte: azért fontos ezeknek a helyszíneknek a meglátogatása, mert "amit ott megtapasztalhat az ember, azt egy iskolai tankönyvből nem lehet megszerezni". Hangsúlyozta: mind a kommunizmus, mind a nemzetiszocializmus "gyilkos ideológia volt", amely mások kifosztásával, elpusztításával szerezte hatalmát, az egyik faji alapon, addig a másik osztályalapon.

Leszögezte: a Fidesz támogatja a határozati javaslatokat, de a diákok kötelező utaztatása helyett olyan eszközöket támogatnának, amely nem "nyűggé", hanem élménnyé és értékké alakítják a látogatást. Szerinte ha ez sikerül, akkor "talán kevesebb náci, vagy kommunista jelképet viselő fiatallal lehet majd találkozni Magyarországon".

Az Országgyűlés plenáris ülése május 23-án. Fotó: MTI/Máthé Zoltán (galéria)

MSZP: nem szabad relativizálni a diktatúrák bűneit

Lendvai Ildikó (MSZP) arról beszélt: nehéz a közös emlékeket megteremteni a múltról. Szerinte a baloldalnak kell értenie, hogy a "legszélesebb értelemben vett nemzeti középosztály hány fajta frusztráción és megpróbáltatáson ment át", de azt is kell érteni, hogy sokaknak miért fáj a "Horthy-nosztalgia", vagy az, hogy épp az 1944-es történelmi idő képére alakítják vissza a Kossuth-teret.

Hangsúlyozta: nem szabad relativizálni az egyes diktatúrák bűneit. Az MSZP-s politikus hozzászólásában rámutatott, a vörös és a fehér terror áldozatainak is igazuk van és mindenkinek meg kell értenie mind a két diktatúra bűneit, de következményeit is.

A konkrét javaslatokkal kapcsolatban a szocialista politikus elmondta: nem kell, hogy kötelező legyen az eljutás minden fiatalnak, de az anyagi lehetőségét meg kell teremteni a látogatásoknak.

Úgy fogalmazott: "a nemzet és a történelem nem fegyver egymás ellen, és senkit sem lehet kirekeszteni belőle". Egyszerre kell szembenézni a jobboldal és a baloldal által elkövetett bűnökkel, mert "mindkettőből van elég, ezért van feladat is" - fogalmazott Lendvai Ildikó.

Sós Tamás, az MSZP másik vezérszónoka Heves megyei képviselőként elsősorban a recski emlékhely fontosságáról beszélt.

11:38 - A huszadik századi diktatúrák fiatalokkal való megismertetését célzó három határozati javaslatot tárgyalták csütörtökön az Országgyűlés. Az MSZP előterjesztésének célja, hogy minden fiatal eljuthasson az auschwitzi emlékhelyre, a KDNP a Terror Házát ismertetné meg a diákokkal, míg a Jobbik a recski munkatábor helyén kialakított emlékhelyet.

Az elnöklő Balczó Zoltán az vita előtt arra hívta fel a figyelmet, hogy a 20. századi diktatúrák hiteles bemutatásáról szóló határozati javaslatok parlamenti tárgyalása idején tartják Rácz Sándornak, az 1956-os forradalmi munkásmegmozdulások vezéralakjának, a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) tiszteletbeli elnökének temetését. Többen vagyunk, akik emiatt nem tudnak részt venni a gyászszertartáson, ezért ezúton fejezzük ki részvétünket a családnak és az MVSZ-nek - tette hozzá.

MSZP: minden fiatalnak meg kell adni a lehetőséget, hogy eljusson az auschwitzi emlékhelyre

Alapvetően befolyásolhatja a magyar társadalom emlékezetkultúráját annak a határozati javaslatnak az elfogadása, amelynek célja, hogy a fiatalok megismerjék a nemzetiszocialista vészkorszakot - mondta a javaslat egyik előterjesztője, a szocialista Steiner Pál.

A képviselő szerint a szülők, a pedagógusok, a közéleti szereplők és a szakemberek fontos erkölcsi kötelessége megadni a fiatalok számára az esélyt arra, hogy saját tapasztalatuk alapján ismerjék meg a múltat és alakítsák ki véleményüket arról. Szerinte épp ezért minden magyar fiatalnak meg kell adni a jogot és a lehetősége arra, hogy ha akar, ellátogasson az auschwitz-birkenau-i haláltábor helyén létrehozott emlékhelyre.

Auschwitznak szörnyű aktualitása van, aki a transzportokat mutató térképeket megnézi, láthatja, hogy állami segítséggel Magyarországról deportálták oda a legtöbb embert, a tragédiát állami pénzen szervezték meg - jelentette ki, az ellenzéki képviselő, aki szerint Auschwitz ezért tekinthető az egyik legfontosabb kegyhelynek.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az antiszemitizmus nem a zsidó identitást vállaló magyar polgárok ügye. Az identitás vállalása szerinte magánügy, az antiszemitizmus azonban a többség ügye, magyar és európai ügy. Steiner Pál arra kérte a kormányt, hogy ha elfogadják a javaslatot, vonja be a szakmai szervezeteket a programok kialításába.

Az Országgyűlés plenáris ülése május 23-án. Fotó: MTI/Máthé Zoltán (galéria)

KDNP: A Terror Házába minden fiatalnak el kell jutnia

A kereszténydemokrata Tarnai Richárd az általa és frakciótársai által benyújtott másik határozati javaslatot ismertette, amelynek célja, hogy a diktatúrák által intézményesített gonoszságot bemutassák a jövő nemzedékeknek. Beszámolt az Andrássy út 60. történetéről. A lakóháznak épült ingatlanba előbb a nemzetiszocialisták alakították ki székházukat, amelyben később, fél éven át működtettek börtönt és kínzókamrákat. Később, a nemzetközi szocialisták tizenegy éven át használták az épületet ugyanerre a célra, de ezt követően még KISZ-klubot is működtettek abban - mondta el. "Sokan, akik ma a demokráciát tőlünk, a Fidesztől és a kereszténydemokratáktól féltik, talán éppen ezekben a KISZ-klubokban harcoltak az imperializmus ellen" - jelentette ki.

A képviselő szerint az egyes diktatúrák között semmiféle különbség nincs, így a fiataloknak minden diktatúra kapcsán meg kell ismerniük, hogyan törekedtek azok az emberek fizikai vagy lelki megsemmisítésére, vagyonuk elvételére, hogyan jelent meg a gonosz a társadalomban vagy az egyes emberekben. Steiner Pál felszólalására reagálva közölte: a kommunista diktatúra esetén is az állam irányította a gépezetet, vagyis minden diktatúra ugyanolyan elven működik.

Javaslatuk a Terror Háza Múzeum megismertetésére vonatkozik, ahol - mint mondta - nemcsak az áldozatok, hanem az elkövetők személye is megismerhető. Minden élet egyenlő, sem faji alapon, sem osztályalapon nem lehet különbséget tenni - hangsúlyozta.

Jobbik: a recski munkatáborban elkövetett munkatábort is meg kell ismertetni a fiatalokkal

Vona Gábor (Jobbik) elmondta: pártja a recski munkatábort és az ott elkövetett borzalmakat ismertetné meg a fiatalokkal, mert szerintük jelenleg ezen információk megismerése akadályozott. A képviselő ezzel kapcsolatban az oktatás hiányosságairól is szólt.

A politikus kettős mércéről beszélt, szerinte a gyakorlatban nem valósul meg az elv, miszerint minden áldozat előtt fejet kell hajtani. Az önkényuralmi jelképek kérdését hozta fel, amelyeknek a tiltásáról szóló vitából szerinte kiderült, bár a nemzetiszocialista jelképek használatát mindenki elítéli, a kommunista jelképek esetében "vannak próbálkozások a vörös csillag alatti bűnök relativizálására".

A másik hiba, amelyet Magyarország és a társadalom elkövet, hogy politikailag "túlszalad" a kérdésen, így "megerőszakolja" a múlt megértését - mondta.

Külön felhívta a figyelmet arra, hogy Recsken a megsemmisítés ténye is megjelent, az ide érkezőkkel nem kellett elszámolni.

Vona Gábor beszámolt arról is, hogy javaslatukat széleskörű támogatás övezte Heves megyében, és arra kérte a kormányzatot: fejlessze az elhanyagolt emlékhelyet.

10:17 - A szennyvízszippantás és a kéményseprés díjának csökkentéséről szóló fideszes törvényjavaslat tárgyalásával kezdődött meg csütörtökön az Országgyűlés ülése. A szennyvíz szippantásának díját a 2013. január 31-én alkalmazott árakhoz képest 10 százalékkal csökkentenék, a kéményseprés rezsióradíját pedig 2000 forintban maximálhatja a parlament.

Fidesz: még több teher kerül le a magyar családok válláról

A törvényjavaslat előterjesztője, a fideszes Németh Szilárd az általános vitát megnyitó expozéjában azt mondta: a javaslat a szippantott szennyvíz és a kéményseprés díjának csökkentésével még több terhet vesz le a magyar családok válláról, emellett előírja a szolgáltatók számára, hogy megfelelő információkat adjanak a fogyasztóknak. Ezzel a javaslattal válik teljes körűvé a kormány első féléves rezsicsökkentési politikája, amelynek részeként január 1-jétől csökkent 10 százalékkal a földgáz, a villamos energia, a távhő ára, július 1-jétől pedig a víz- és a csatornadíjak, a szemétszállítás, a PB-gáz, a szippantott szennyvíz és a kéményseprés díjai csökkennek - mondta.

Az Országgyűlés plenáris ülése május 23-án. Fotó: MTI/Máthé Zoltán (galéria)

A Fidesz rezsicsökkentésért felelős képviselőjének közlése szerint a mostani javaslattal a szennyvíz szippantásának díját a 2013. január 31-én alkalmazott árakhoz képest csökkentik 10 százalékkal, míg a kéményseprés esetében 2000 forintban maximálják a rezsióradíjakat. Ez Budapesten egy félévente ellenőrizendő szilárd tüzelésű kémény esetében azt jelenti, hogy 2127 forintról 1194 forintra, 44 százalékkal csökken a kéményseprés díja, a gázkémények esetében 2263 forintról 1270 forintra, a tartalékkéményeknél 1358 forintról 762 forintra mérséklődik a díj.

Elmondta azt is, hogy a nyár folyamán a temetkezés költségeinek csökkentését is megvizsgálják, mert hihetetlen magasak a díjak - főként a fővárosban. Emellett - folytatta Németh Szilárd - újabb rezsicsökkentésre lehet számítani: október 15-étől a gáz, a távhő és a villany árát mérséklik tovább.

Közölte azt is: új elemként a javaslat bevezeti a szolgáltatók kötbérfizetési kötelezettségét mind a 9 rezsicsökkentéssel érintett területen, így ha a szolgáltatók nem hajtják végre a díjak mérséklését vagy nem tájékoztatják a fogyasztókat a számlaképen, akkor a fogyasztóvédelmi hatóság minden jogsérelmet szenvedett fogyasztó után 10 ezer forint kötbér megfizetésére kötelezheti őket.

Kovács Pál klíma- és energiaügyért felelős államtitkár a kormány nevében azt mondta: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatja a javaslatban foglaltakat.

Az MSZP támogaja a lakosság terheinek csökkentését

Göndör István az MSZP-frakció nevében jelezte, támogatják a törvényjavaslatot és minden olyan előterjesztést, ami a lakosság terheinek csökkentését szolgálja, de módosító indítványokat nyújtanak majd be.
A szocialista képviselő azt mondta, hogy a kormányváltás óta jelentősen romlott az ország lakosságának életszínvonala, egy átlagos magyar család évi 200 ezer forintos többletkiadást szenved el a személyi jövedelemadó és a különadók miatt és háromszor annyian, 140 ezren vannak azok, akiknél kikapcsolták az áram-, a gáz- vagy a távhőellátást. Önök elvették a kiskeresetű, nyugdíjas emberek pénzét - tette hozzá.

Szerinte ha a Fidesz a számlaképeken reklámcélra használja fel a rezsicsökkentést, akkor a bérpapírokon is a fel kellene tüntetni, hogy mennyivel kevesebbet keresnek az emberek.

A szocialista képviselő azt is felvetette, hogy a Magyar Villamosművek 90 milliárdos extraprofitját miért nem veszi célba a kormány, hiszen ebből lakásfelújítási programot lehetne indítani. Azt is megkérdezte, hogy a PB-gáz árának csökkentéséről miért nem volt még zárószavazás a parlamentben.
A Jobbik is üdvözli a javaslatot

Kepli Lajos (Jobbik) arról beszélt: a kormánynak meg kell akadályoznia, hogy a szolgáltatók megkerüljék a rezsicsökkentést. A javaslatot egyébként az ellenzéki párt pozitív lépésnek ítéli meg, "akár kampánycéllal történik, akár más céllal". A Jobbik szerint ugyanis ha az eredmény az, hogy akár egyetlen ember terhei is csökkennek, akkor az számukra támogatható. Kepli Lajos ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy a javaslatban foglalt intézkedések csak rövid távú lépések.

Az Országgyűlés plenáris ülése május 23-án. Fotó: MTI/Máthé Zoltán (galéria)

Frakciótársa, Gyüre Csaba azt emelte ki, hogy a túlzott rezsiterhek elsősorban a szolgáltatók külföldi kézbe kerülésének köszönhetők. Hangsúlyozta: a Jobbik a mostani javaslatot csak egy köztes lépésnek tekinti és céljuk egy legalább 30 százalékos rezsicsökkentés. Üdvözölte ugyanakkor a számlázási rendszer átláthatóbbá tételét. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy ha a kormány valóban mindenkit be akar vonni a rezsicsökkentésbe, akkor nem szabad megfeledkeznie a fával, illetve szénnel fűtő lakosságról sem.

Független képviselők: a túlzott rezsicsökkentés veszélyes is lehet
Lengyel Szilva független képviselő, LMP-s politikus felszólalásában kifejtette: ha a túlzott rezsicsökkentés hatására például a kéményseprés esetében a szolgáltatásokért fizetett ár az önköltség alá csökken, akkor az már a feladat színvonalának csökkentését eredményezi majd, ami akár a lakosság egészségére is veszélyes következményekkel járhat. Vagyis az LMP szerint ez a javaslat nem egyszerűen piaci szolgáltatások árának meghatározásáról szól, a környezethasználat, valamint az élet- és vagyonbiztonság árazásáról van szó, ami "nagyobb körültekintést és több szempint mérlegelését igényli".
Németh Szilárd zárszavában azt mondta, hogy az MSZP retteg a rezsicsökkentéstől, azt kérte, hogy ne álljanak skizofrén módon ehhez a kérdéshez, és szavazzák meg a tervezett változtatásokat.
Az elnöklő Balog Zoltán az általános vitát lezárta, a részletes vitát a következő ülésen tartják.

Az Országgyűlés plenáris ülése május 23-án. Fotó: MTI/Máthé Zoltán (galéria)

Korábban

A Ház ülése reggel 8 órakor a szippantott szennyvízre vonatkozó rezsicsökkentésről, valamint a további rezsicsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló javaslat általános vitájával kezdődik. A Fidesz rezsicsökkentésért felelős képviselője, Németh Szilárd javaslatában - a korábban végrehajtott rezsicsökkentő lépésekhez hasonlóan - tíz százalékkal csökkentené a szennyvíz szippantásának díját is.

Ezt követően a parlamenti frakciók javaslatára idézhetik fel a diktatúrák igazságtalanságait a képviselők. Határozati javaslataikban a szocialisták a nemzetiszocialista vészkorszakra, a jobbikos képviselők pedig a kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek rémtetteire hívnák fel a fiatalabb generációk figyelmét. A Fidesz előterjesztésében a diktatúrák által intézményesített gonoszságot javasolja bemutatni a jövő nemzedékeinek.

Az ülésnap további részében terítékre kerülnek az atomenergiával, a személyszállítási szolgáltatással, a közbeszerzésekkel, valamint az oktatással és az egészségüggyel összefüggő törvénymódosítások is. A képviselők utolsó napirendi pontként a halgazdálkodásról és a halak védelméről szóló törvényjavaslatot véleményezhetik.

Olvasóink írták

  • 1. lukrecia 2013. május 23. 13:50
    „Ebben az egészben csak az elcsépelt üres semmit nem mondó dumák, és a képeken is jól látszódó parlamenti üres padsorok a visszaköszönőek.
    Megy az elterelés ezerrel :)))”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Mazsihisz intézkedést vár a házelnöktől Gaudi-Nagy Tamás kijelentései miatt

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) Kövér László házelnöktől kért intézkedést… Tovább olvasom