Délmagyar logó

2017. 09. 25. hétfő - Eufrozina, Kende 8°C | 19°C Még több cikk.

OGY: Elfogadta a devizahitelek jövő évi forintosítását az Országgyűlés

A honvédséget érintő törvényekről, valamint a köznevelési törvény módosításáról is tárgyalt az Országgyűlés kedden.
19:31 - Az expozé után a vezérszónoki és további felszólalásokkal folytatták a képviselők kedden a köznevelési törvény módosításának általános vitáját.

Fidesz: bevezetik a lemorzsolódás által veszélyeztetett tanuló fogalmát

Kucsák László, a Fidesz vezérszónoka elmondta: a javaslat legfontosabb újítása, hogy bevezeti a lemorzsolódás által veszélyeztetett tanuló fogalmát, jelző és helyi pedagógiai támogató rendszert hoz létre az érintettek feltérképezésére és a probléma kezelésére. Mód nyílik a felzárkózás nyomon követésére is, szükség esetén lehetővé téve a célzott beavatkozást is - hangsúlyozta.

Megfontolandónak tartják, hogy ezt a kört terjesszék ki a óvodás korúakra is, ezzel csökkenthető lenne a későbbi leszakadás veszélye is - jelezte. Hozzátette: a törvényjavaslat fontos lépést tesz a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekekre vonatkozó szabályozásra.

Kiemelte, hogy a javaslat kiegészíti az óvodai elhelyezés megszűnésének eseteit, pontosítja és szigorítja a magántanulóvá válás feltételeit, utóbbi erősebb garanciát jelent a tankötelezettség teljesítésére.

Szólt arról, hogy az első osztály kivételével megszűnik annak lehetősége, hogy szülői kérésre a sikeres tanév megismételhető legyen, pontosítja a közösségi szolgálat igazolásának határidejét.

Kitért arra, hogy a pedagógusok és az intézményvezetők esetében egyszerűsíti a képesítési előírásokat, ami több területen biztosíthatja a szakemberellátást. Szólt arról is, hogy megszűnik a fenntartói jog átadásának kategorikus tilalma, pontosítja a működtető fogalmát, feladatait, és korrekciót végez a helyi önkormányzat működtetés alóli mentesülésének szabályain.

MSZP: nem kellene ez a módosító javaslat, ha nem lett volna az oktatási reform

A szocialista Kiss László szerint nem lenne szükség a most benyújtott módosító javaslatra, ha az előző ciklusban az Orbán-kormány nem reformálja meg az oktatási rendszert. Emellett több olyan terület problémáját nem oldja meg, amely viszont azonnali beavatkozást igényelne, például a nem pedagógus közalkalmazottak bérezését, a "tankönyvkáoszt". A Nemzeti alaptanterv módosításai is "katasztrófákat" okoztak, zagyva fogalmak jöttek létre, és látni kell, hogy nagy az elégedetlenség a szektorban.

A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy reagálni kell a szakképző iskolákat képesítés nélkül elhagyók számának jelentős emelkedésére. Bármilyen intézkedés, ami ezzel ellentétesen hat, támogatható - fűzte hozzá.

Kiss László felszólalása végén azt mondta, mivel az egész rendszer rossz, és most csak részeiben javítják, nem tudják támogatni annak ellenére, hogy vannak benne támogatható javaslatok.

Jobbik: pozitívum, hogy érzékelik a lemorzsolódó tanulókat

Dúró Dóra (Jobbik) először azt hangsúlyozta vezérszónoki felszólalásában, jó, hogy érzékelik a lemorzsolódó tanulókat és azt, hogy sürgős beavatkozásra van szükség, de a megvalósítást rossznak tartják, egyebek mellett azért, mert gumiszabályként lehet alkalmazni a pedagógiai intézkedéseket ilyen esetekben.

A tankötelezettség módosítását sem tudja támogatni a képviselő, szerinte 17 évben kellene megállapítani a kötelezettséget. Az óvodai és bölcsődei helyek esetében Dúró Dóra szerint az hozná "áttörést", ha a tízezernél kevesebb lakosú településeken is kötelezővé tennék ezen intézmények meglétét.

A képviselő kitért arra is, hogy a módosítás túl sok mindent akar rendeleti szinten szabályozni, holott legalább a pedagógusi kar jogait és feladatait törvényi szinten kellene rögzíteni.

Hozzátette: sok kisebb módosítást üdvözölnek, de az oktatási rendszerben jelentkező problémákat nem oldják meg, ezért nem tudják támogatni a javaslatot.

LMP: tovább "farigcsálják" a rendszert

Ikotity István kijelentette: a kormányzati szereplők által is elismerten rosszul működő rendszert "farigcsálják" tovább, de a túlközpontosított oktatás nem működhet jól, az ország egyik legnagyobb intézményrendszerét nem lehet kézi vezérléssel működtetni. A rendszer túl merevvé vált - tette hozzá.

Az alapvetően elhibázott koncepcióra épülő rendszer gondjait próbálják enyhíteni ahelyett, hogy új alapokra tennék - mondta.

A képviselő hiányolta a szegregációellenes intézkedéseket az oktatási rendszerben.

Szabó Szabolcs: az ökoiskolák nem kapnak plusz finanszírozási lehetőséget

A függetlenként felszólaló Szabó Szabolcs azt sérelmezte, hogy az ökoiskolák nem jutnak plusz finanszírozási formákhoz, a fogalmi pontosításokkal pedig a működtetőkre hárítanak át többletköltségeket, de ehhez a forrást is biztosítani kellene.

A képviselő pozitívumként értékelte, hogy a speciális nevelési igényű gyerekek ellátásának biztosítják a szakmai alapjait, és azt is üdvözölte, hogy a pedagógiai, szakmai szolgáltatások az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettől átkerülnek az Oktatási Hivatalba.

A vitában elhangzottakra Czunyiné Bertalan Judit államtitkár úgy válaszolt, hogy több olyan javaslat érkezett az általános vitában, amelyek megfontolandók.

A vitát Jakab István levezető elnök lezárta.

Plenáris ülés a Parlamentben november 25-én. Fotó: MTI (galéria)

18:32 - A honvédséget érintő törvényekről, valamint a köznevelési törvény módosításáról is tárgyalt az Országgyűlés kedden.

Jobbik: több forrás kellene a honvédelemre

A honvédek jogállásával, valamint a hadigondozással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés vitájában Kulcsár Gergely, a Jobbik vezérszónoka kevesellte a honvédelemre jutó forrásokat. Azt mondta: a béren kívüli juttatások növelése jó, de ha kevesebbet költenének lényegtelen dolgokra - példaként az afganisztáni szerepvállalást hozta -, akkor több pénz maradna a megélhetési körülmények javítására. Szólt arról is, hogy a hadiözvegyek járandóságának emelésével egyetértenek. Az ellenzéki politikus az egyenruha-viselés szabályainak újragondolásáét javasolta, szerinte az embereknek többet kellene találkozniuk a mindennapi életben katonákkal. A külföldi hallgatók képzését illetően pedig felvetette annak kockázatosságát.

LMP: méltánytalan az önkéntes tartalékosok helyzete

Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka szerint sok ezer ember életét érinti, hogy a szolgálati járandóság csak az önkéntes tartalékosoknak adómentes, így gyakorlatilag kikényszerítik azt. Annak megszüntetését javasolta, hogy 60 napon túl korlátlanul "ingyenes tartalékos rabszolgaként" dolgoztassák az érintetteket, velük pótolva a hivatásos állományt.

Staudt Gábor (Jobbik) arról beszélt, hogy a második világháború után gyalázatos helyzetbe kerültek a hadirokkantak és családtagjaik, s mivel Magyarországnak "kommunistákból is a legpiszkosabb jutott", megvontak tőlük minden juttatást. Az ellenzéki politikus kártérítést szorgalmazott, amely az örökösökre is kiterjedne. Párttársa, Mirkóczki Ádám a honvédség eszközeinek modernizációját sürgette.

A kormány a javaslat támogatását kérte

Hende Csaba honvédelmi miniszter zárszavában kijelentette: nincs az a támogatási mérték, aminél az ellenzék ne tudna eggyel nagyobbat mondani, miközben 2002 óta egy forinttal sem emelkedtek a hadiözvegyek juttatásai. A közalkalmazottak béréről szólva azt mondta: most a katonáké van soron, de majd mindenkiét megfelelően rendezik. Visszautasította a tartalékosokat érintő kritikákat, jelezve: a szocialista kormány 2004-ben "kidobta az ablakon" a rendszert, és 2010-ig nem volt ilyen. Senkit nem kényszerítettek önkéntes tartalékosságra, az érintettek egy lehetőséget választottak - szögezte le.

Szólt arról is, hogy 2016 helyett már jövőre nőnek a honvédelem forrásai, 9 milliárd forint plusz már most benne van a javaslatban, év közepén pedig 11 milliárdos pótelőirányzattal számolnak. Hende Csaba azt is hangoztatta: Magyarország biztonságának sarokkköve a NATO-tagság, a külföldi missziók pedig keresettek a katonák körében.

A miniszter válaszolt a szocialista Kiss Lászlónak is, aki a menesztését firtatta. Elmondta: nyugodt e tekintetben, "valamennyien Isten kezében vagyunk".

Czunyiné: szülői kérésre nem lehet majd évismétlést engedélyezni

Szülői kérésre nem lehetne évismétlést engedélyezni a diákoknak az első osztálynál magasabb évfolyamokon, a pedagógiai-szakmai szolgáltatások átkerülnek az Oktatási Hivatalhoz (OH) és változhat a közösségi szolgálat szabályozása is - emelt ki változtatásokat a köznevelési törvény módosítását ismertetve Czunyiné Bertalan Judit kedden az Országgyűlésben.

A köznevelésért felelős államtitkár expozéjában közölte: az új köznevelési rendszer működése során szerzett tapasztalatok alapján a hatékonyság fokozása és a működőképesség erősítése érdekében szükséges módosítani és pontosítani a törvény rendelkezéseit.

A törvényjavaslat elsődleges célja a 2012/13-as tanévtől bevezetett szabályozás tökélesítése, kiegészítése, és a törvény keretjellegéhez igazodva a terjedelmi egyszerűsítés, ezért több rendelkezés deregulációja is megtörténik - tette hozzá.

A javaslatból kiemelte az iskolai lemorzsolódás megelőzését támogató intézkedéseket és ennek részeként az iskolai jelző- és pedagógiai támogató rendszert. Szólt arról is, hogy ehhez kapcsolódik a tankötelezettség megszűnésére vonatkozó szabályozás módosítása. Rögzítenék, hogy a hatályos 16. életév betöltésének napja helyett a tanév végéig tartana a tankötelezettség.

A köznevelési intézmények által ellátható feladatok körének bővítését, a többcélú intézményekre vonatkozó szabályozás kiegészítését is indokoltnak tartották - jelezte, és kitért arra, hogy a gyógytestnevelés, a konduktív pedagógiai ellátás és a kiemelten tehetséges gyermekek és tanulók ellátása mint pedagógiai szakszolgálati feladat, ne csak a pedagógiai szakszolgálati intézményben, hanem a nevelési-oktatási intézményben is ellátható lenne a jövőben.

Az államtitkár jelezte: a törvényjavaslat lényeges pontja, hogy a pedagógiai-szakmai szolgáltatások és egyes jelenlegi kormányhivatali hatáskörök az Oktatási Hivatalhoz kerülnek át. A hivatal jelenleg is szervez több uniós projekt gazdájaként pedagógus-továbbképzéseket, és foglalkozik a pedagógusok minősítésével. A szaktanácsadási feladatokat szintén indokolt az OH-hoz telepíteni - közölte.

Igazítanak az intézményvezetőknél a kötelező órák számának meghatározásán is, és kitérnek az óvoda-iskolapszichológus képesítési követelmények módosítására a jobb foglalkoztathatóság érdekében. Érinti a javaslat a köznevelési intézmények vezetőinek megbízását, ami nyáron járna le, de lemondás vagy egyéb okok miatt ez nem mindig van így, és pontosítják a közösségi szolgálat elvégzésének végső határidejét.

Az első évfolyamnál magasabb, eredményesen végzett évfolyamok ismétlését nem tennék lehetővé. Nem is élnek általában ezzel a szülők, de egyes esetekben visszaélésekre adhat okot, mert alkalmas lehet lefékezni a tanuló előrehaladását, de ehhez egyes fenntartók többlettámogatást szereznek - mondta.

Plenáris ülés a Parlamentben november 25-én. Fotó: MTI (galéria)

17:51 - Átláthatóságot hoz a nemzetközi humanitárius tevékenységekbe és a nemzetközi fejlesztési együttműködésekbe az azokat szabályozó törvényjavaslat - mondta az Országgyűlés keddi ülésén a külgazdasági miniszter az előterjesztést ismertetve. A honvédelmi miniszter a hadiözvegyek járandóságának növeléséről számolt be az ágazati törvények vitájában.

Szijjártó: átláthatóvá válik a források felhasználása

A fenntartható, hatékony segélyezés elvét is megfogalmazza a nemzetközi humanitárius tevékenységről és a nemzetközi fejlesztési együttműködésről szóló előterjesztés - mondta expozéjában a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter hangsúlyozta azt is: átláthatóvá válik a források felhasználása.

Mint mondta, a külgazdasági miniszternek legalább négyéves időtartamra kell megalkotnia az ezzel kapcsolatos szakpolitikai stratégiát, amelyben meghatározza az ágazat prioritásait és a kedvezményezett országok körét. A stratégiát éves cselekvési tervekre kell bontani.

Közölte azt is: feláll egy tárcaközi bizottság a nemzetközi fejlesztési együttműködések koordinálására, valamint egy ügynökség a projektalapú tevékenység segítésére.

Szijjártó Péter jelezte: Magyarország több évtizede vesz részt a fejlődő világ felzárkóztatásában, helyi mezőgazdasági, egészségügyi és szociális rendszerek kialakításában.

MSZP: üdvözlendő a jogszabály

Demeter Márta (MSZP) szerint nemzetközi szereplők is szorgalmazták már a jogszabály megalkotását. Üdvözlendőnek tartotta, hogy az ország közreműködik a többi közt a szegénység elleni küzdelemben és a stratégiaalkotást is támogatandónak nevezte. Ugyanakkor az erről szóló konzultációba a parlamenti pártokat is bevonná, valamint az egyeztetések menetét és rendszerességét is pontosítaná a javaslat végrehajtási rendeleteiben.

A képviselő a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásban résztvevők közül hiányolta az egyházakat, és a tárcaközi bizottságban résztvevők tagjait is bővítené - mondta. Azt is kezdeményezte, hogy a miniszter a tevékenységről szóló jelentését az Országgyűlésnek is nyújtsa be.

LMP: a fenntartható fejlődés szempontjainak kell érvényesülnie

Schmuck Erzsébet (LMP) arról beszélt, hogy minden év augusztusára elfogynak a bolygó adott évre tervezett természeti erőforrásai. Kifogásolta, hogy a gazdagok jelentős ökológiai terhelést okoznak a szegényekhez képest. Az ellenzéki politikus szerint Magyarország nemzeti érdeke, hogy kimondja: a közjó oltalma előrébbvaló a különböző érdekcsoportok önző gazdasági érdekeinél. Hozzátette: a fenntartható fejlődés akkor valósulhat meg a hazai politikában, ha a négy évre szóló szakpolitikai stratégiákat is ezen szempontoknak megfelelően tervezik.

Államtitkár: sok támogatható szempont jelent meg

Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államtitkára zárszavában jelezte: sok támogatható szempont hangzott el a vitában, amelyeket a részletes vita során befogadhatónak tart.

A parlament ezután lezárta az előterjesztés általános vitáját.

Honvédségre vonatkozó törvények

Hende: emelik a hadiözvegyek járadékát

Hende Csaba honvédelmi miniszter a honvédek jogállásával, valamint a hadigondozással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés expozéjában kifejtette, hogy a javaslat célja a törvények nemzetközi kihívásokhoz és a mindennapi élet kívánalmaihoz igazítása. Kiemelte: a hadiözvegyek járandóságát 21 ezer 375 forintról 32 ezer 62 forintra növelik, ami másfélszeres emelés, évi 128 ezer forinttal többet kapnak az érintettek. Szólt arról, hogy a honvédek jogállását érintő fejezetek több ezer közalkalmazott foglalkoztatásában jelentenek könnyítéseket, emellett a honvédség napja, május 21. az ágazatban munkaszüneti nap lesz. A javaslat részletszabályokat fogalmaz meg a külföldi hallgatók képzését illetően, összehangolja a közszolgálati életpályákat - megkönnyítve az átjárhatóságot - és egyszerűsíti például a rendőrök átvételét a honvédség állományába.

MSZP: vannak pozitív elemek, de alapvető elvárások hiányoznak

Demeter Márta, az MSZP vezérszónoka üdvözölte a hadiözvegyek járandóságának emelését, de még mindig alacsonynak tartotta azt. Úgy vélte: a kormány "maradékelven" kezeli a honvédségi kiadásokat és óriási forrásokat von ki a területről. Az illetményfejlesztésről szólva kifogásolta, hogy a honvédségen belüli közalkalmazottak helyzete nem javul, szerinte ezzel is foglalkozni kell. Elfogadhatatlannak nevezte az önkéntes tartalékosok 60 napot meghaladó díjazás nélküli foglalkoztatását, véleménye szerint "belekényszerítették" ebbe a rendszerbe a szolgálati nyugdíjba vonulókat. Az ellenzéki politikus jelezte: több korábbi probléma megoldását is várta volna a javaslattól, például a kiegyensúlyozott előmeneteli rendszerre vonatkozóan.

Fidesz: a javaslat megoldást nyújt a gyakorlati élet problémáira

Ágh Péter, a Fidesz vezérszónoka komoly változásnak nevezte, hogy a hadiözvegyek havonta több mint 10 ezer forinttal többet kapnak majd. Méltatta azt is, hogy a javaslat lehetővé teszi a határozatlan idejű vezénylést, továbbá pontosítja a felmentési időre járó távolléti díj szabályait. A kormánypárti politikus egyúttal köszönetet mondott Hende Csabának amiatt, hogy a magyar honvédség itthon és külföldön is megbecsültté vált, szavai szerint erre a munkára szükség volt a szocialista kormányzás után.

Plenáris ülés a Parlamentben november 25-én. Fotó: MTI (galéria)

15:21 - Az egyes törvényeknek a nemzeti pénzügyi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló javaslat általános vitájával folytatódott kedd délután a parlament ülése.

L. Simon: javulhat a pénzügyi és gazdaságfejlesztési intézményrendszer

A pénzügyi és gazdaságfejlesztési célú intézményrendszer hatékonyságának javítása az egyik legfontosabb célja a kormány által beadott, több törvényt is érintő módosító javaslatcsomagnak - mondta L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára kedden a parlamentben. Törvényismertetője szerint az előterjesztés olyan intézkedéseket is tartalmaz, amelyeknek köszönhetően az uniós források hatékonyabban juthatnak el a címzettekhez, a nagyobb léptékű stratégiai beruházásokhoz pedig bővítik a pénzügyi mozgásteret.

A javaslat egyik kiemelt része a Nemzeti Közműszolgáltató létrehozása, ennek első lépéseként a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) érdekeltséget szerez a Főgáz Zrt-ben.

A takarékszövetkezeti hitelintézetek működését is javítják a módosítások, miután azok helyzetét prudenciális szempontból is javítani akarják.

L. Simon László elmondása szerint a passzusok a hazai és uniós szabályozással is összhangban vannak.

Fidesz: a Nemzeti Közműszolgáltató a biztonságos és olcsó szolgáltatást célozza meg

Cseresnyés Péter, a Fidesz vezérszónoka felszólalásában a Nemzeti Közműszolgáltató felállítására tért ki. Mint mondta, a kormánykiemelt célja a pénzügyi terhek csökkentése, szemben a Gyurcsány- és Bajnai-kormány gyakorlatával, amikor növelték a rezsidíjakat.

A rezsicsökkentés után viszont újabb lépésekre van szükség: a kormány ősszel döntött a közműszolgáltató létrehozásáról, amely 2015-től piaci alapon szolgáltat majd, de célja nem a profit elérése, hanem biztonságos és olcsó szolgáltatás nyújtása lesz - jelentette ki.

Hozzátette, elsőként a földgázszolgáltató piacon jelennek meg a Főgáz Zrt. bázisán, majd az áramszolgáltató, később pedig a távhőszektorban jelenhet meg az állami társaság, amely együttműködik a postával, a Díjbeszedő Holdinggal és a kormányablakokkal is.

MSZP: nincs összhang a javaslat címe és tartalma között

Az MSZP-s Józsa István azt hangsúlyozta, hogy a javaslat címe és tartalma között nincs összhang, nem derül ki, hogy a módosítások miatt mennyiben lenne hatékonyabb a pénzügyi szolgáltatások nyújtása.

A képviselő szerint a szabályozás legfőbb célja, hogy a Magyar Villamos Művekből kiszorítsák a kistulajdonosokat, a javaslatok pedig csökkentik a jogbiztonságot.

Kifejtette, nem tudja, mi keresnivalója van egy állami banknak egy gázszolgáltatóban, és nem lehet megfejteni, hogy miért lehet 35 helyett 45 százalék az MFB kitettsége.

A takarékszövetkezeti törvény módosításával kapcsolatban azt mondta, nincs lefektetve, hogy mi a prudens és mi nem, ezt jobban körül kellene írni.

Jobbik: hiányzik az elszámoltatás rezsiügyben

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka egyebek közt azt emelte ki, hogy rezsiügyben hiányzik az elszámoltatás, a szektorális különadókkal pedig az a baj, hogy ha a kormány nem tesz semmit, akkor áthárítják a lakosokra a többletterheket.

Elmondta még, hogy a javaslat felhatalmazást ad az MFB-nek a támogatott pályázatok kezelésére, lehetőséget adnak az államnak, hogy bevásárolja magát cégekbe, majd egyes feltételek megléte esetén kivásárolják a kisebbségi tulajdonosokat.

A közműszolgáltatóval kapcsolatban jelezte, pozitívum, hogy nem lesz profitorientált, de egy ilyen céget is lehet rossz hatékonysággal működtetni.

Z. Kárpát Dániel kitért arra is, hogy hiányzik a nemzeti vagyonleltár, mert így nincs kit felelősségre vonni, ha az ide tartozó értékek elvesznek.

LMP: nagyvonalúan bánnak az adófizetők pénzével

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint a kormány nagyvonalúan bánik az adófizetők pénzével, amikor olyan állami pénzintézetekbe "önti", amelyek működéséről nagyon keveset tudni, és az MFB is ilyen. Az intézet a befektetők körében a bóvli kategóriában van, nem teljesíthető kintlévősége magas.

Ehhez képest a javaslat többlet jogköröket biztosít a banknak és bevonná az uniós pénzek elosztásába, valamit lehetőséget adna arra, hogy az ügyfelek szembeni kitettsége a szavatoló tőke 45 százaléka legyen, miközben az unióban ez 25 százalék - tette szóvá.

A képviselő hangsúlyozta: sürgetik, hogy az MFB működése legyen átlátható és világos.

MSZP: a szabályozás az MVM-ről szól

Józsa István (MSZP) szerint bár a javaslat nem nevesíti az MVM Zrt.-t, valójában arról szól, azt kívánja elfedni, hogy a társaság közgyűlése szabálytalanul és a kistulajdonosokat kizárva döntött az E.ON gáz üzletágának megvételéről. Hozzátette: az előterjesztés pozitív diszriminációt jelent az állami cégeknek.

A takarékszövetkezeti törvényt érintő módosításokról a képviselő azt mondta: azok könnyítik a szektor új tulajdonosainak joggyakorlását.

L. Simon: érdek a gazdaságfejlesztés

L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára az LMP-nek válaszul közölte: az ország érdeke is, hogy az MFB is segítse a gazdaság fejlesztését. Szerinte árulkodó, hogy Józsa István az MVM-ről beszélt, holott az nem is szerepel a javaslatban, valamint annak kisebbségi tulajdonosait védte, köztük Mártha Imre korábbi vezérigazgató érdekében szólt.

Az ülésen elnöklő Latorcai János az általános vitát lezárta.

Plenáris ülés a Parlamentben november 25-én. Fotó: MTI (galéria)


Krónika 6. rész (építésügyi törvények)


Az egyszerűsítéssel és az adminisztrációs terhek csökkentésével indokolta a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az egyes építésügyi és területrendezési tárgyú törvények módosítását kedden az Országgyűlésben.


L. Simon: az államreformhoz igazodó javaslatról van szó

L. Simon László szavai szerint az államreformhoz igazodó javaslatról van szó, amely öt jogszabályt módosít, javarészt olyan pontosításokat tartalmaz, amely a településfejlesztési tervezést szolgálják. Célként jelölte meg azt is, hogy alkalmazhatóbbak legyenek a törvények egyes, önkormányzatokra feladatot telepítő szabályai.

Ismertetése szerint az új szabályozás nem köti bejelentéshez, engedélyhez a beruházás-lebonyolítói és az építésügyi igazgatási szakértői tevékenységek gyakorlását. Jelezte, az építtető felelősségi köréből kikerül az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének és az ezzel kapcsolatos változásoknak az építésfelügyeleti hatósághoz történő bejelentésének megtétele. Felelősségi köre azonban kiegészül az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételének megszerzésével - mondta az államtitkár.

Hozzátette: az építésfelügyeleti hatósági eljárások esetében is lehetőség lesz az elektronikus ügyindításra.

L. Simon László közölte, az államigazgatási szerv nem számíthat fel díjat a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök elkészítéséhez szükséges állami adatszolgáltatásért, valamint a véleményezésért. Felesleges dolog, ha az állam az egyik zsebéből a másikba teszi a pénzt - indokolt. A balatoni területrendezési törvény módosítását határidők változtatásával magyarázta.

Mint mondta, a kiemelt üdülőkörzethez 2008-ban csatlakozott 14 településből 4 - pénzügyi okokból - nem tudta elkészíteni településrendezési eszközeiket. (Más felszólalók, például a fideszes Vas Imre három településről beszélt.)
Az államtitkár közölte, módosul néhány tájképvédelemmel összefüggő rendelkezés, így a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetének szabálya. L. Simon László elmondta, hogy a budapesti agglomeráció területrendezéséről szóló törvényt is határidők változtatása miatt módosítják, mert a főváros június 30-áig nem tudta összhangba hozni településrendezési eszközeit a törvénnyel.

Fidesz: csökkenek az adminisztrációs terhek

Vas Imre (Fidesz) is főként az adminisztrációs terhek csökkentésével indokolta a törvényjavaslatot. Elmondta, hogy a főváros mulasztásos alkotmánysértést követett el, mert határidőre nem hozta összhangba a településrendezési eszközeit a törvénnyel. Ezért a határidőt 2018. december 31-ig meghosszabbítják - jelezte.

Legfőbb célként azt jelölte meg, hogy a törvénymódosítással segítsék a települések fejlesztését.

Nyitrai Zsolt (Fidesz) értékelése szerint jó, hogy komplex, átfogó módosítás keretei között kezelik ezt a kérdést, hiszen öt törvényt érint az előterjesztés.
A javaslat céljai közül kiemelte azt, hogy önkormányzatokhoz feladatot telepítő szabályok alkalmazhatóak lesznek, valamint a vállalkozások adminisztratív terhei az építésügy területén csökkennek. Üdvözölte, hogy bővülnek a kérelmek elektronikus úton történő benyújtásának lehetőségei.

MSZP: miért nem volt társadalmi egyeztetés?

Szabó Sándor (MSZP) elismerte, hogy valóban főként technikai jellegű pontosításokat tartalmaz az előterjesztés, hiányolta azonban a társadalmi egyeztetést.

A Balaton-törvény kapcsán támogatandónak nevezte a határidő módosítását, de a képviselő szerint erről már hamarabb is lehetett volna gondoskodni. A fővárosi önkormányzattal kapcsolatban azt tudakolta, miért nem jelezte a főváros időben, hogy nem tud törvényi kötelezettségének megfelelni.
Azt is kifogásolta, hogy ahelyett, hogy kikényszerítenék a Budapesttől a törvényeknek való megfelelést, kitolják a határidőt.

Jobbik: támogatható a javaslat

Kepli Lajos (Jobbik) támogathatónak nevezte a törvényjavaslatot, mert nagyrészt adminisztratív pontosításokat, könnyítéseket tartalmaz.
Ugyanakkor azon a véleményen volt, a törvények komolyságába vetett hitet ássa alá, hogy pár Balaton-parti település érdekében módosítanak egy törvényi szabályozást.

Az ellenzéki politikus felvetett néhány témát, amit szerinte szintén rendezni kellene. Ide sorolta azt, hogy a part menti településeknek parti sétányt kellene kialakítaniuk, de nem állnak rendelkezésükre ehhez eszközök, ugyanis ez több milliárd forintba kerülne. Problémaként jelölte meg a rengeteg illegális építményt is a tó körül.

LMP: a tájképvédelmi szempontokat igyekeznek gyengíteni

Sallai R. Benedek (LMP) elmondta, hogy támogatják a törvényjavaslat egyszerűsítés irányába tett lépéseit, illetve a határidők meghosszabbítását. Az LMP-s politikus is úgy értékelte, hogy sérti a jogbiztonságot, ha néhány település miatt módosítanak egy jogszabályt.

A jobbikos képviselőhöz hasonlóan Sallai R. Benedek is beszélt arról, hogy más kérdéseket is rendezni kellene, példaként említette azt, hogy a településeknek nincs forrásuk arra, hogy rendszeresen felülvizsgálják az általános rendezési terveket.

Aggályosnak nevezte a tájképvédelemmel kapcsolatos szabályok módosítását, mondván, az a tájképvédelmi szempontokat igyekszik gyengíteni, lényegében egy megyei területrendezési terv felülírhatná az országos jelentőségű tájk

Plenáris ülés a Parlamentben november 25-én. Fotó: MTI (galéria)


Krónika 5. rész (örökségvédelem)


A képviselői hozzászólásokkal folytatódott az örökségvédelemről szóló törvény módosításának általános vitája kedden az Országgyűlésben.


Fidesz: kevésbé bürokratikusak és gyorsabbak lesznek az eljárások

Dunai Mónika (Fidesz) kiemelte, a módosítás célja, hogy a jelenleginél átláthatóbb és kiszámíthatóbb jogszabályi környezetben, gyorsabban és könnyített eljárási szabályok alapján működjenek a törvény hatálya alá tartozó jogintézmények.

A javaslat összhangot kíván teremteni a gazdaság, a tulajdonosok és az örökségvédelem szempontjai között - mondta, és kitért arra, hogy felveszik a nemzeti emlékhelyek sorába az egri várat és a rákoskeresztúri Új köztemető melletti Kisfogházat is. A műemlékvédelmi előírások módosítása a megalapozottabb és differenciáltabb védelmet szolgálja, s dinamikus és költséghatékony műemlék-gazdálkodás jöhet létre - közölte.

Képviselőtársa, Pósán László szerint meglepő volt látni, hogy az LMP-nek egyetlen dolog jut eszébe a javaslat kapcsán, a mutyi. Szerinte számos kiskaput éppen most próbálnak bezárni. Jelezte: a földmunkákat korábban is magáncégek végezték, most szigorítanak azzal, hogy akkreditációt vezetnek be. A törvény kifejezetten jó irányokat jelöl ki, és a szakma széles körű egyetértését bírja - hangsúlyozta.

L. Simon: nincs a javaslatban a múzeumok gazdasági társaságok általi fenntartása

L. Simon László államtitkár az elhangzottak kapcsán annyit jegyzett meg: nem találja, hol van az a pont a javaslatban, amely szerint a múzeumokat gazdasági társaságok is fenntarthatják.

MSZP: szakmai a törvény

Hiller István azt mondta, hogy szakmai a törvény, vannak előremutató pontjai. Közös érdek, hogy elősegítse a szabályozás azt, hogy minél több, az örökségvédelem hatálya alá eső emléket feltárjanak - mondta az ellenzéki politikus. Kitért arra is, hogy a Déli Áramlat az országot erőteljesen befolyásoló projekt, ami a déli megyék mindegyikét keresztülszeli majd. Nem kell ahhoz túl sok történelmi tanulmány, hogy a folyómedreknél és olyan területeknél, amelyek évszázadokon keresztül lakottak voltak, számos, részben ismert vagy feltáratlan objektum kerülhet elő - jegyezte meg, és felvetette: a törvény kellően garantálja-e, hogy ezen régészeti lelőhelyeket megfelelő módon tárják fel.

Kormány: a javaslat nem a Déli Áramlatról szól

L. Simon László a szocialista képviselők felszólalásaira reagálva azt mondta, az ellenzéki politikusok többször is a Déli Áramlatról beszéltek, pedig a törvényjavaslat nem erről szól.

Kiemelte, a múzeumi szakma is azt követelte, hogy a feltárási jog a területileg illetékes múzeumoknál legyen. Hangsúlyozta, nem csorbítják a jogokat, de úgy teszik egyablakossá a rendszert, hogy figyelembe veszik a múzeumok között meglévő különbségeket.

Kitért arra is, hogy mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy megindulhasson a Hajógyári-szigeten található Hadrianus-palota felújítása.

Fidesz: az egri vár is legyen nemzeti emlékhely

Nyitrai Zsolt (Fidesz) hangsúlyozta, a javaslat életszerűvé teszi a szabályozást, mert együttesen veszi figyelembe a régészet és a fejlesztéspolitika szempontjait.

A javaslat külön szól a nemzeti emlékhelyekről is - folytatta, jelezve, ebben az évben kezdeményezték, hogy a listát bővítsék az egri várral is, mert az a kiállás, küzdőszellem, hazafiság és a magyar siker szimbóluma, és az ország leglátogatottabb vidéki múzeuma.

Jobbik: komoly sérelmeket szenved majd a nyilvántartás

A jobbikos Hegedűs Lorántné azt mondta, hogy a műemlékek nyilvántartása és kategorizálása komoly sérelmet szenved majd a javaslat miatt. Amiatt, hogy egy kategóriát kiemelnek a meglévő háromból vagy négyből, azt okozza majd, hogy számtalan ingatlan veszíti majd el műemléki védelmét - közölte.

Volner János kevesellte, hogy a javaslat tíz napot biztosít a gépi földmunkákra a feltárás során.

L. Simon László: kedvezőnek értékelte a vitát

L. Simon László zárszavában kedvezőnek értékelte a vitát. Az államtitkár az elhangzott "félelmekre" tételesen reagálva kifejtette: a Forster-központ már létezik, nem most jön létre, hanem a korábbi hivatal jogutódja. A központ napi gyakorlata, hogy együttműködik a különböző szakmai intézményekkel - jelezte.

Kitért arra, hogy a régészeti bizottság is működik, ez a területért felelős miniszter szakértői testülete.

Azt kérte, ne kössék meg a kezüket oly módon, hogy minden részelemet törvénymódosítással kelljen korrigálni. Az akkreditáció egy új rendszer lesz, ennek részelemeit nem szabad a legmagasabb szintű jogszabályba helyezni - mondta.

A kulturális javak kölcsönzésről kiemelte: nagyon fontos a módosítás és a jogbiztonságot szolgálja.

Jakab István levezető elnök ezt követően lezárta a kulturális örökség védelméről szóló törvény és az azzal összefüggő törvények módosításáról szóló előterjesztés általános vitáját.

Plenáris ülés a Parlamentben november 25-én. Fotó: MTI (galéria)


Krónika 4. rész (örökségvédelem)


Az MSZP előremutatónak ítélte az örökségvédelmi törvény módosításának egyes elemeit, ugyanakkor aggályait is megfogalmazta az előterjesztés keddi, parlamenti vitájában. A Jobbik és az LMP vezérszónoka szintén több üdvözlendő pontot talált, de kritikai észrevételeit is sorolta.


MSZP: támogatható a javaslat, de aggályok is felmerülnek

Kiss László (MSZP) szerint vannak előremutató, támogatható irányok az előterjesztésben, kifogásolta ugyanakkor, hogy az örökségvédelem rendszerének többszöri átszervezése urán most visszatérnek egy olyan rendszerre, amely szerinte akár a 2010-es kiindulópont is lehetett volna.
A műemlékvédelem és az üzleti érdekek összehangolását fontos feladatnak ítélte, és azzal is egyetértett, hogy a műemlékvédelem turisztikai vagy más fejlesztési irányokba is illeszkedjen.

Támogathatónak tartja a műemlékvédelmi beruházások kapcsán új ösztönzők kialakítását is, mivel a műemléki épületek felújítása igen költséges.

Félelmei közé sorolta, hogy a Forster Gyula központ központi hivatalként működne. A hivatal hogyan működne együtt a Magyar Tudományos Akadémia kutatóival? - vetette fel. A szocialista képviselő helyesnek nevezte a szakmai tanácsadó testület létrehozását, kíváncsi volt ugyanakkor arra, milyen körből kerülnének ki ennek tagjai.

Jobbik: pozitívumok és aggályok a javaslatban

A jobbikos Hegedűs Lorántné üdvözlendőnek minősítette a kölcsönzött kulturális javakra vonatkozó pontosítási passzust, amellyel pénzügyi biztosítékot kellene kikötni, ha nem muzeális intézmény számára történik a kölcsönzés. Kérdésesnek nevezte annak helyességét, hogy - bár eddig területi múzeumot állam és önkormányzat tarthatott fenn -, a jövőben az általuk alapított gazdasági társaságnak is módja lenne erre. Egy kft. hogyan láthat el hatósági feladatokat? - tette fel a kérdést az ellenzéki képviselő.
A kulturális örökségek védelme kapcsán kiemelte, hogy üdvözlendő: örökségvédelmi hatósági kötelezést is be lehet vezetni a nyilvántartásba, azaz az ingatlan terhei között ezt külön fel lehet majd tüntetni.

Nem értik - folytatta -, hogy miért kerül ki a szabályozásból az a pont, amely szerint a védett régészeti lelőhelyeket be kell vezetni az ingatlan-nyilvántartásba. Azt kérte, ha ez technikai hiba, javítsák ki.

Hegedűs Lorántné pozitívumként említette, hogy a Forster központ az egykoron megszüntetett Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) gyakorlatilag összes jogosítványát visszakapja. Jelezte ugyanakkor, hogy a feladatellátás módja számukra meglehetősen kérdéses.

Üdvözlendőnek nevezte, hogy felsorolják, melyek lesznek a régészeti feltárásra jogosult szervek, és az is, hogy ezen feladatokat hatósági árakhoz kötik. Azonban hogy ezen feladatok mindegyike alvállalkozásba adható akkreditált szervezeteknek, akikről semmit nem tudni, már nem jó irány - állapította meg a Jobbik szónoka.

Kritikával illette a műemléki kategóriák átszabását és szólt arról is: szerinte a bírságolási kategóriákat fel lehetne emelni.

LMP: az akkreditáció jelen formájában a mutyi lehetőségét vetíti előre

Ikotity István (LMP) azt mondta, a kormány gyakorlatilag teljesen szétzilálta az örökségvédelmet, először meggyengítette, majd megszüntette a KÖH-t, kirúgták a szakembereket, a gazdasági érdekeket egyértelműen a kulturális értékek védelme elé helyezték. Megindultak a kulturális emlékhelyeket leromboló beruházások, és nem volt, aki megakadályozza, hogy a Fidesz-közeli cégek hatalmas megrendelésekhez jussanak és akadálytalanul feltúrják és beépítsék ezen területeket - jelentette ki.

Az ellenzéki politikus szerint pozitív fejlemény, hogy legalábbis nem rontottak tovább a helyzeten, és a fogalommeghatározások valamivel pontosabbá váltak a korábbinál.

Kitért arra, hogy a jövőben a régészeti feladatellátás hatósági ár alapján lesz végezhető, ami fontos lépés a szakemberek véleménye szerint is. Üdvözölte, hogy a nem nagy beruházásoknál is lehetővé válik az előzetes régészeti dokumentáció elkészítése, aminek során a jogszabályban meghatározott kivételekkel próbafeltárást kell végezni, ami nem a megelőző feltárás része. Pozitívnak nevezte a régészeti előkészítés összköltségére vonatkozó értékhatár megállapítását is.

A törvényi szigorítással párhuzamosan szükség lenne az ismeretlen lelőhelyek régészeti, topográfiai felkutatására valamennyi intézmény közreműködésével -folytatta Ikotity István.

Úgy látja: az alvállalkozói rendszer rontja a hatékonyságot és növeli a bürokráciát, az akkreditáció intézménye a jelen formában számtalan mutyi lehetőséget vetít előre, a kompetencia megkérdőjelezéséről szólhat. Nagy kérdésnek nevezte, hogy a miniszternek milyen szerepe lesz az akkreditáció során.

Az LMP-s politikus olyan garanciákat szorgalmazott, hogy a nagyberuházók érdekeivel szemben a természeti, kulturális örökségvédelmi szempontok érvényesüljenek.

Plenáris ülés a Parlamentben november 25-én. Fotó: MTI (galéria)


Krónika 3. rész (határozathozatalok, örökségvédelem)


Az Országgyűlés kedden döntött arról is, hogy a továbbiakban egy hivatal koordinálja a kutatási, fejlesztési tevékenységet. Emellett az európai területi társulásokat érintő változtatásokról is határoztak. Ezt követően az örökségvédelemről szóló törvény módosításának általános vitájával folytatódott az ülés.


Egy hivatal koordinálja a kutatási, fejlesztési tevékenységet

A magyarországi kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység felügyeletének egységesítésére, prioritásainak meghatározására, valamit az erre szánt hazai és uniós források koordinált elosztására létrejön a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal).

Az erről szóló törvényt 133 igen szavazattal, 30 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

A jogszabály szerint a kormány kutatásfejlesztéssel és innovációval kapcsolatos feladatait az NKFI Hivatalon keresztül látja el, amely önálló költségvetési fejezetet kap, és a Nemzeti Innovációs Hivatal kormányhivatallá alakításával jön létre.

A jogszabály megszünteti Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA) Irodát, ennek jogutódja is az NKFI lesz.

Az európai területi társulásokat érintő változtatásokról döntött a parlament

A európai területi társulások (ETT) tevékenységét tisztázó törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés. A képviselők 136 igen szavazattal, 1 nem és 28 tartózkodás mellett hagyták jóvá a külgazdasági és külügyminiszter erre vonatkozó javaslatát.

A szabályozás célja annak nyomatékosítása, hogy az ETT-k nonprofit szervezetek, amelyek elsősorban gazdasági tevékenység végzésére nem alapíthatók.

A nyilvántartásba vételi eljárást a Külgazdasági és Külügyminisztérium, mint hatóság az eddig kizárólagos illetékességgel rendelkező Fővárosi Törvényszéktől a saját hatáskörébe helyezi át. Az eddigi kétlépcsős eljárás egységesítésének célja az ETT-k alapításának egyszerűbbé és hatékonyabbá tétele, működésük könnyebb nyomon követése.

Az ETT-k gazdálkodásának törvényességét a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzi.

A társulások csak jogutód nélkül szűnhetnek meg.

A kulturális örökség védelméről - L. Simon: szakmai egyetértés övezi a széleskörű módosítást

A régészet és a műemlékvédelem szempontjából is átfogó változtatásokat vezet be a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítása - mondta expozéjában a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.

L. Simon László közölte: a változtatások, amelyek beterjesztését széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetés előzte meg, korrigálják a korábban elfogadott szabályozás hibáit is.

Kijelentette: megerősödik a területiség elve. A feltárások koordinálása a jövőben az illetékes városi múzeumok feladata lesz, a megyeiek részvétele csak akkor indokolt, ha a városiak nem tudják ellátni ezt a feladatot. Megmarad a Magyar Nemzeti Múzeum központi leletbefogadási kötelezettsége, de cél, hogy a leletek a helyi múzeumokat gazdagítsák.

A módosítás bevezeti a differenciált hatósági ár fogalmát, ezzel elkerülhető lesz, hogy az egyes intézmények eltérő árakat alkalmazzanak. Gyorsítja a nagyberuházásokhoz kapcsolódó feltárásokat az, hogy egyablakossá válik az ahhoz kapcsolódó ügyintézés a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központban.

A változtatás eltörli a feltárásokra fordítható 200 millió forintos felső határt, meghagyja ugyanakkor korlátként a beruházás értékének 1 százalékát.
A törvényjavaslat új eleme a feltárásra jogosultak akkreditációja is, amely biztosítja, hogy a Forster központ által minősített intézmények végezhessék el a munkát. Változik a lelőhely fogalma, és szigorodik a fémdetektorok használata annak érdekében, hogy az amatőr régészek ne okozhassanak kárt a magyar régészetnek. Közölte: eddig komoly leletanyag kerül illegálisan külföldre miattuk.

A műemlékvédelemmel kapcsolatos módosításról szólva közölte: a műemléki épületek tulajdonosait is érdekeltté kívánják tenni a felújításban, ugyanakkor fontos, hogy ha ezen épületek veszélybe kerülnek, az állam is rendelkezzen a szükséges eszközökkel.

Kétlépcsőssé válik a műemléki nyilvánítás - folytatta az államtitkár -, jelezve: előbb nyilvántartott műemléki értékké válnak az épületek, ezt követően nyilváníthatják azokat műemlékké.

L. Simon László fontosnak ítélte, hogy a műemlékké nyilvánításkor és a helyreállításkor is rendelkezésre álljon hasznosítási koncepció, amelyben a többi közt idegenforgalmi szempontokat is figyelembe vesznek.

Szerinte a szakképzési programok során erősíteni kell a hagyományos szakipari munkákat, és szükséges a műemlékek folyamatos monitorozása is. Ennek érdekében meg kell erősíteni az elsőfokú hatóságot, de a másodfokút is át kell alakítani - közölte.

Beszámolt arról is, hogy jövőre újabb, az adócsomagba is beépülő ösztönzőket szeretnének bevezetni annak érdekében, hogy a tulajdonosok érdekeltek legyenek az ingatlanok szakszerű felújításában.

Fidesz: differenciált műemlékvédelem jön létre

Halász János (Fidesz) a régészeti örökség védelmével és a műemlékvédelmi előírások módosításáról szólt. Üdvözölte, hogy az örökségvédelmi, nyilvántartási, tudományos és szakértői feladatok is a Forster központhoz kerülnek, de azt is, hogy a nagyberuházások feltárásait végzőik is ezzel az intézettel állnak majd kapcsolatban.

A műemlékvédelmi előírások módosításáról szólva azt mondta: megalapozottabb és differenciáltabb védelem jöhet létre. Célnak nevezte a dinamikus és költséghatékony műemlék-gazdálkodást, amely a helyi közösség és a tulajdonos véleményét is figyelembe veszi.

Krónika 2. rész (határozathozatalok)


Egyebek mellett a fair bankokról szóló törvényről és a devizahitelek forintosításáról határozott kedden az Országgyűlés.


Döntés megállapodások kihirdetéséről

Az Országgyűlés elfogadta az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, valamint Grúzia közötti társulási megállapodás kihirdetéséről szóló törvényt, erről a képviselők 127 igen és 6 nem szavazattal döntöttek. Ugyanezen szereplőknek a Moldovai köztársasággal kötött társulási megállapodását 133 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett fogadták el. Határoztak az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna közötti társulási megállapodás kihirdetéséről szóló törvényről is, ezt 139 igen és 5 nem szavazattal támogatta a parlament.

A szavazás alatt a független Szabó Tímea - későbbi elmondása szerint - egy-egy mécsest vitt oda a teremben tartózkodó miniszterekhez, államtitkárokhoz és frakcióvezetőkhöz, arra kérve őket, hogy gyújtsák meg azt az erőszak áldozatául esett nők emlékére.

Elfogadták a fair bankokról szóló törvényt

Elfogadta a fair bankokról szóló törvényt az Országgyűlés, a képviselők 115 igen, 13 nem szavazattal, 25 tartózkodás mellett támogatták a kormány javaslatát. A kormánypártok támogatása mellett a Jobbik képviselői nemmel szavaztak, míg MSZP és az LMP frakciója tartózkodott.

A törvény szigorúbb feltételekhez köti az egyoldalú kamat-, költség- és díjemeléseket, valamint egyebek mellett szabályozza a hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatást. A jogszabály érinti a hitelszerződés módosítására vonatkozó rendelkezéseket, a hitelszerződés fogyasztó általi ingyenes felmondására irányadó szabályokat, a devizaalapú hitelekre vonatkozó speciális rendelkezéseket, valamint az új szerződéses feltételekre vonatkozó átállási szabályokat.

A törvény az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatban rögzíti, hogy a fogyasztó számára hátrányosan kizárólag a hitelkamat, a kamatfelár, a költség és a díj módosítható egyoldalúan.

Külön is rögzíteni kell a szerződésben a hitelező egyoldalú szerződésmódosítási jogát, és semmis az a szerződés, amely az egyoldalú módosítására vonatkozóan meghatározott követelményeknek nem felel meg.

Az előterjesztő Trócsányi László igazságügyi miniszter korábban arról beszélt: a cél, hogy szélesítsék az átlagos magyar fogyasztók védelmét.

Elfogadta a devizahitelek jövő évi forintosítását az Országgyűlés

Az Országgyűlés a kormány javaslatára elfogadta azt a törvénymódosítást, amely a jövő év elejétől automatikusan forintosítja a deviza, vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződéseket.

A képviselők 116 kormánypárti igen szavazattal, 38 ellenzéki nem ellenében és a független Fodor Gábor tartózkodása mellett hagyták jóvá Trócsányi László igazságügyi miniszternek az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló javaslatát.

A forintra átváltott hitelek referenciakamathoz, a három hónapos budapesti bankközi kamatlábhoz (BUBOR) kötött hitelek lesznek, vagyis nem fix kamatozásúak.

Az átváltási árfolyamot a június 16. és november 7. közötti jegybanki devizaárfolyam átlaga, vagy az MNB november 7-én jegyzett hivatalos devizaárfolyama közül választják ki az adósoknak kedvezőbbet választva. Ez alapján a svájci frank esetében 256,47 forintos, az eurónál 308,97 forintos, a japán jennél pedig 2,163 forintos árfolyammal számolhatnak az érintettek.

Nem banktitok a korábban pártirodára felvett MFB-kölcsön

A jövőben nem minősülnek banktitoknak a korábban pártirodára felvett MFB-kölcsönök adatai - döntött a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-ről szóló törvény módosításával a parlament. A fideszes javaslatot 134 igen szavazattal, 20 szocialista és LMP-s, valamint függetlenektől származó nem ellenében, 2 tartózkodás mellett hagyták jóvá.

Az előterjesztők - köztük Lázár János, a fejlesztési bank felügyeletért is felelős Miniszterelnökség vezetője - a közügyek átláthatóságának biztosításával indokolták javaslatukat.

A törvény a kihirdetést követő napon lép hatályba, és rendelkezéseit a már megkötött ügyletekre is alkalmazni kell.

15 milliárd forinttal nőhetnek az idei költségvetés kiadásai

Az Országgyűlés támogatta a költségvetési bizottság összegző javaslatát, amely több ponton is módosítja az idei költségvetést. A változtatások eredményeként a büdzsé kiadásai és így hiánya is mintegy 15 milliárd forinttal növekedhet, ám a kormány várakozása alapján a 2,9 százalékos hiánycél nem kerül veszélybe.

A képviselők 119 kormánypárti igen szavazattal, 32 ellenzéki nem ellenében és 9 jobbikos tartózkodás mellett hagyták jóvá a költségvetés átírására vonatkozó bizottsági előterjesztést. A büdzsé mostani módosítását a héten a Költségvetési Tanács véleményezheti, a parlamenti zárószavazására pedig várhatóan jövő héten kerül sor.

Plenáris ülés a Parlamentben november 25-én. Fotó: MTI (galéria)


Krónika 1. rész (napirend előtt: emléknapok, sport, magánnyugdíj, szegénység, Simon-ügy)


A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabokról és kényszermunkásokról emlékeztek meg kedden napirend előtt az Országgyűlésben. Emellett szó volt a sport szerepéről, nők elleni erőszakról, a magánnyugdíj-pénztárakról, a szegénységről és a Simon Gábor volt MSZP-elnökhelyettes által megfizetett adóhátralékról.


Megemlékezés a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjáról

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke elmondta, hogy 1953-ban ezen a napon 1500 politikai elítélt érkezett haza a Szovjetunióból. Mintegy 800 ezer magyart 1944 őszétől hadifogolyként vagy internáltként több éves kényszermunkára a Szovjetunióba hurcoltak, illetve a második világháborút követően a gulág rabtelepeire, valamint málenkij robotra száműztek.

Az alelnök szavai szerint ez a nap emléket állít mindazoknak, akik életüket adták a hazáért, magyarságukért, politikai, vallási meggyőződésükért vagy származásukért.

KDNP: cél, hogy minden gyerek sportoljon

Simicskó István (KDNP) véleménye szerint a család megerősítését nemcsak anyagi támogatással lehet megtenni, hanem a sport eszközrendszerével is. Hangsúlyozta, hogy a sport fejleszti a gyerekek önismereti képességét, képes erősíteni a nemzeti identitást, és összehoz különböző identitású embereket.

A célok között jelölte meg, hogy minden gyermek sportoljon, hogy minél több sportversenyt hozzanak Magyarországra. Hozzátette: ehhez a kormánynak a feltételeket kell biztosítani, azaz sportlétesítményeket kell építeni.

LMP: az áldozatokra nem, de a kormányra érvényes az a szlogen, hogy tehet róla, tehet ellene

Szél Bernadett (LMP) megemlékezett arról, hogy ez a nap a nők elleni erőszak felszámolásának nemzetközi napja is. A Baranya megyei rendőrség által készített prevenciós videókat kifogásolva tragikusnak nevezte, hogy még mindig a nőket tartják felelősnek azért, ha bűncselekmény áldozataivá válnak, a videókban szó sincs az elkövetők felelősségéről.

Hangsúlyozta, az áldozatokra nem, de a kormányra annál inkább érvényes a szlogen: a kormány tehet erről a helyzetről, és tehet ezen helyzet ellen. Szóvá tette, hogy a kormány még nem ratifikálta a nők elleni erőszak felszámolásáról szóló isztambuli egyezményt.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kijelentette: ratifikálni fogják az isztambuli egyezményt. Visszautasította azt, hogy akár a rendőrség, akár bármely más hatóság az erőszak áldozatává vált nőket hibáztatná a velük történt tragédia miatt.

Az államtitkár szerint a kérdéses filmek a fiatal és szórakozni járó korosztály számára készültek nevelési, oktatási, bűnmegelőzési céllal, nem az áldozatokat szólítják meg. Hozzátette: a "Selfie" kisfilm elsősorban az iskolai oktatásban vitaindító céllal készült, annak célja egyértelmű: a nők elleni erőszak elleni fellépés.

Közölte, a filmek kritizált szlogenje, "Tehetsz róla, tehetsz ellene" azt kívánta hangsúlyozni, hogy ne felelőtlenül vágjanak neki a fiatalok az éjszakai szórakozásnak.

Jobbik: hol vannak az egyéni számlák?

Volner János (Jobbik) arról beszélt, hogy a Fidesz 2010-es választási kampányban azt ígérte, megvédi a nyugdíjakat, de az kimaradt, hogy a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosítására készülnek. Mint mondta, a kormányhoz 3000 milliárd forint, a GDP 10 százaléka folyt be, de ezt az összeget felélték az elmúlt négy évben.

Miért verték át az embereket? Miért nem hozták létre az egyéni számlavezetési rendszert, ami garantálta volna, hogy megmaradnak az egyéni befizetések? - kérdezte.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a kormány senkit nem vert át, az történt, hogy visszaadta az embereknek a biztonságot, nem kell attól tartaniuk, hogy a magánnyugdíj-pénztárba befektetett pénzük elveszik. Elmondta, 2011 óta 61 ezerre csökkent a pénztárak tagjainak száma, a tagok többsége nem fizet tagdíjat, ezért a pénztárak stabil működése nem biztosítható.

MSZP: 3 millió koldus országa Magyarország

Teleki László (MSZP) szerint a kormány a jövő évi költségvetésben újabb háborút indít a szegények és a tanulni vágyók ellen. Az analfalbéták országát építi a kormány, mert a tanulatlanokat könnyebb kizsákmányolni - értékelte.

Hozzátette: a Fidesznek köszönhetően több mint 3 millió koldusa országa lett Magyarország, 4 millió dolgozóból 1 millió létminimum alatti összeget visz haza 8 órás, teljes állású munkával.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint ha volt olyan párt, amely arra törekedett, hogy segélyezéssel tartsa függőségben az embereket és ebből a választások előtt előnyt szerezzen, az az MSZP volt. A Fidesz-KDNP célkitűzése ezzel szemben áll: mindenki aki képes, dolgozzon - tette hozzá, kiemelve a kormány embereket segítő intézkedéseit: a rezsicsökkentést, a családi adókedvezményt, az ingyenes tankönyveket, a devizahitelesek megsegítését.

Fidesz: honnan vannak Simon Gábor újabb 100 milliói?

Németh Szilárd István (Fidesz) Simon Gáborról, az MSZP volt elnökhelyetteséről elmondta, mintegy 240 millió forintot helyezett el ausztriai bankszámlákon, ezt vagyonnyilatkozataiban nem tüntette fel, ezért okirat-hamisítást követett el. Mint mondta, 100 millió forintos nagyságrendű adó meg nem fizetése miatt remény volt arra, hogy "be lehet kaszlizni". De október végén adóhátralékként 128 millió forintot fizetett meg, biztosan nem a külföldi számlákon zárolt összegből - tette hozzá.

A kormánypárti politikus szerint Simon Gábor ezzel elismerte, az eltitkolt vagyon az övé, és az is bebizonyosodott, az egész baloldal hazudott, ezért az embereknek válaszokkal tartoznak.

Elfogadta a devizahitelek jövő évi forintosítását az Országgyűlés


Az Országgyűlés kedden a kormány javaslatára elfogadta azt a törvénymódosítást, amely a jövő év elejétől automatikusan forintosítja a deviza, vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződéseket.

A képviselők 116 igen szavazattal, 38 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett hagyták jóvá Trócsányi László igazságügyi miniszternek az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló javaslatát.

A forintra átváltott hitelek referenciakamathoz, a három hónapos budapesti bankközi kamatlábhoz (BUBOR) kötött hitelek lesznek, vagyis nem fix kamatozásúak.

Az átváltási árfolyamot a június 16. és november 7. közötti jegybanki devizaárfolyam átlaga, vagy az MNB november 7-én jegyzett hivatalos devizaárfolyama közül választják ki az adósoknak kedvezőbbet választva. Ez alapján a svájci frank esetében 256,47 forintos, az eurónál 308,97 forintos, a japán jennél pedig 2,163 forintos árfolyammal számolhatnak az érintettek.

Elfogadták a fair bankokról szóló törvényt


Elfogadta a fair bankokról szóló törvényt az Országgyűlés kedden.

A képviselők 115 igen, 13 nem szavazattal, 25 tartózkodás mellett támogatták a kormány javaslatát.

A törvény szigorúbb feltételekhez köti az egyoldalú kamat-, költség- és díjemeléseket, valamint egyebek mellett szabályozza a hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatást. Érinti a hitelszerződés módosítására vonatkozó rendelkezéseket, a hitelszerződés fogyasztó általi ingyenes felmondására irányadó szabályokat, a deviza alapú hitelekre vonatkozó speciális rendelkezéseket, valamint az új szerződéses feltételekre vonatkozó átállási szabályokat.

Az előterjesztő Trócsányi László igazságügyi miniszter korábban arról beszélt: a cél, hogy szélesítsék az átlagos magyar fogyasztók védelmét.

Korábban írtuk:

Az Országgyűlés mai ülésén dönthet a devizahitelek forintosításáról és a kormány fair bankokról szóló előterjesztéséről, valamint képviselői kezdeményezésekre változtathat a jövő évi költségvetési törvényjavaslaton is.

A Ház ülése reggel 8 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, ezt követik a szavazások. A parlament ekkor dönthet a devizahitelek forintosításáról, valamint a fair bankokról szóló javaslatokról. Trócsányi László igazságügyi miniszter pénteken tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, a kormány betartja, amit ígért, a törlesztőrészletek 25-30 százalékkal csökkennek majd. A tárcavezető emellett azt is megjegyezte, hogy széles körű választási lehetőséget hagynak az ügyfeleknek: azok, akik devizában kapják fizetésüket, vagy 2020 december végéig lejár a szerződésük, illetve a jen- vagy VIP-hitelesek, dönthetnek úgy, hogy megtartják devizahitelüket, és nem élnek a forintosítással.

A miniszter a forintosítási törvényjavaslattal kapcsolatban elmondta: figyelembe kellett venni, hogy milyen induló kamatfelár volt a devizahitel felvételekor, és alapvetően azzal számoltak, hogy az eredeti kamatfelár álljon vissza. Ugyanakkor meghatároztak egy minimum kamatfelárat, amely egy százalék, és egy maximumot is: ez a lakáshiteleknél 4,5, a szabad felhasználású hiteleknél pedig 6,5 százalék. A kormány álláspontja szerint ezzel is javul a devizahitelesek pozíciója - hangsúlyozta Trócsányi László.
Szavazás várható a jövő évi költségvetéshez benyújtott több mint félezer képviselői módosító indítványról is, így az azok között szereplő 60-70 kormánypárti változtatási javaslatról is. Ezek között szerepel például az a javaslat, amelyben összesen öt fideszes és kereszténydemokrata politikus százmillió forintot biztosítana a közérdekű kéményseprő-ipari közszolgáltatók meg nem térülő költségeire.

A képviselők a fentieken túl új törvényt fogadhatnak el a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról, továbbá az európai társulásokról.
Az ülésnap további részében egyebek mellett tárgyalni kezdhetik Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere köznevelési törvényt érintő módosításait, amelyek elfogadása esetén szülői kérésre nem lehetne évfolyamismétlést engedélyezni a diákoknak az első osztálynál magasabb évfolyamokon, a pedagógiai-szakmai szolgáltatások pedig átkerülhetnének az Oktatási Hivatalhoz.

Napirenden szerepel Balog Zoltán szociális területet érintő változtatási kezdeményezése is, amely - több gyermekvédelmi intézkedés mellett - megtiltaná a 14 évesnél fiatalabbak részvételével zajló ketrecharcokat.
Általános vita kezdődhet arról az indítványról is, amelynek révén az Országgyűlés a hűség falvai címet adományozhatja az I. világháborút követően Magyarországhoz visszatért nyugat-magyarországi településeknek.

Az Országgyűlés szerdán is ülésezik, amikor a képviselők több, a trafikokat és a dohányipar más szereplőit is érintő előterjesztésről is vitát kezdhetnek.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A magánnyugdíjpénztárak védelmében tüntettek - galéria

A kormány hatvanezer ember magántulajdonára vetett szemet - mondta a szervező, Büki Zoltán. Tovább olvasom