Délmagyar logó

2017. 04. 24. hétfő - György 3°C | 15°C Még több cikk.

OGY: Módosítják az idei költségvetést, majd a jövő évi büdzsét kezdik tárgyalni

Az Országgyűlés mai ülésén több ponton módosíthatja az idei költségvetést, majd megkezdi a jövő évi büdzsé péntek estig tartó általános vitáját.

Reklámadó

Az MSZP szerint a reklámadó ötlete korábban a kormány "bosszúhadjáratának" eszköze volt, míg a Jobbik a reklámadóhoz kapcsolódó törvények módosításának szerdán kezdődött parlamenti vitájának második felében azt kritizálta, hogy a kis- és közepes vállalkozásokra nagyobb teher jut. Az LMP az állami tulajdonú cégek reklámköltéseire kérdezett rá, míg a Fidesz azt hangsúlyozta, a javaslat kíméli a vidéki médiát.

MSZP: a reklámadó a kormány bosszúhadjáratának eszköze volt

Bárándy Gergely (MSZP) a javaslat előzményének azt nevezte, hogy az RTL Klub olyan műsorokat és híradót kezdett sugározni, amelyek a kormánynak nem voltak ínyére. A kormány az adóval nem tudta megtenni azt, amit megtesz a közmédiával, hogy a híreket "torzíttatja, hogy úgy tűnik, az MTI vagy utasításra vagy saját maga kialakította lojalitásból egyes ellenzéki közleményeket nem hajlandó leközölni" - folytatta a képviselő.

Szerinte a reklámadó mértékét úgy alakították, hogy az egyedül az RTL Klubot érintse negyven százalékos mértékben. Később a kormány utasította a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, hogy egy 2011-es tranzakciót vizsgáljon meg; amikor ez sem használt, tovább emelték az adót - mondta Bárándy Gergely.

Emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság komoly aggályokat fogalmazott meg a reklámadóval kapcsolatban, majd a Velencei Bizottság is vizsgálatot indított a magyar médiahelyzet és a reklámadó miatt. "Záróakkordként" Angela Merkel német kancellár látogatást tett Magyarországon, nem sokkal ezt követően pedig a kormány bejelentette, hogy eltörlik a legmagasabb kulcsot - tette hozzá Bárándy Gergely, aki szerint egy olyan szabályozásnak sikerült elejét venni, ami a magyar kormány bosszúhadjáratának egyik eszköze volt.

Jobbik: a kormány is vegyen részt a vitában

Novák Előd (Jobbik) arról beszélt, hogy pártja szeretné, ha a kormány részt venne a vitában és kiderülne, mire kellene költeni a reklámadóból származó bevételt, illetve ha elmondanák a véleményüket arról, hogy a reklámadóból lehet-e finanszírozni az ingyenes internetet.

A kormánynak az ügyben végrehajtott "pálfordulásairól" beszélő képviselő azt mondta, a Jobbik egyik jelenlegi fő kritikája, hogy ismét a kis- és a közepes vállalkozások kapják a nagyobb terhet a multinacionális cégek által működtetett médiumokkal szemben.

Novák Előd azt is kijelentette, hogy nem szabad elfogadni az RTL Klub és az Európai Unió nyomásgyakorlását.

LMP: a kormány célja a médiapiac befolyásolása

Sallai R. Benedek (LMP) az állami tulajdonú cégek reklámköltségeire kérdezett rá és arra, ez hogyan befolyásolja a hazai média működését. Szerinte a tárgyalt jogszabályt is hatalomtechnikai eszközként használja a kormányoldal a médiapiac befolyásolására, amely elfogadhatatlan.

Úgy fogalmazott: egy "pofátlan, méltatlan" jogszabályt most máshogyan tesznek "pofátlanná". Úgy ítélte meg: a javaslat a kis, helyi reklámszolgáltatókat teszi tönkre, de azokat is, akik náluk reklámoztak.
Frakciótársa, Schiffer András azt mondta: nem büszke arra, hogy külső elvárásra kell módosítani egy jogszabályt. Tökéletesen megalapozatlannak, a céljai elérésére alkalmatlannak minősítette a javaslatot, olyannak, amely megfojtja a helyi vállalkozásokat.

Fidesz: a javaslat kíméli a vidéki médiát

Turi-Kovács Béla (Fidesz) szerint az RTL Klub "egyik napról a másikra" való kormánykritikussá válása az érdekérvényesítésükről szól.

Szerinte a magyar médiaviszonyokon belül meghatározó a vidéki média, amelyet a javaslat kímélni igyekszik. Feltette a kérdést: hogyan érinti a javaslat ezen, sokszor csak a létért küzdő médiumokat?

NGM: "minden frakció támogatja a reklámadót"

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium szavai szerint "minden frakció támogatja a reklámadót", ugyanis nem azt, hanem a kormányt bírálták. Megjegyezte, a Jobbik még erről szóló törvényjavaslatot is benyújtott a parlamentnek.

Szólt az adó nemzetközi gyakorlatáról, mint mondta, Ausztria szinte azonos kulccsal vetik ki azt. A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy 100 millió forintos árbevétel alatt ne kelljen az adót megfizetniük, ez szerinte meg fogja védeni a kisebb médiumokat.

Az ülésen elnöklő Sneider Tamás (Jobbik) az összevont a vitát lezárta.

Napirend előtt: végrehajtók, költségvetés, szociális dolgozók, korrupció, gazdaság

A bírósági végrehajtásról, a jövő évi költségvetésről, a szociális ágazat alacsony béreiről, a korrupciós ügyekről és a gazdaság állapotáról beszéltek a képviselők szerdán napirend előtt az Országgyűlésben.


A KDNP támogatja, hogy tisztességes és emberséges végrehajtás jöhessen létre

Szászfalvi László (KDNP) az elmúlt évtizedekben rengeteg panasz volt a végrehajtás miatt Magyarországon és egyedül az Orbán-kormány hallotta meg azokat. Probléma volt a magas jutalékkal, azzal, hogy kamatterhek elviselhetetlenül magasak, illetve hogy a végrehajtók visszaélnek hatalmukkal - tette hozzá. Értékelése szerint a kormány által benyújtott törvényjavaslat azt a célt szolgálja, hogy tisztességes és emberséges végrehajtás jöhessen létre.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a kormány célja, hogy helyreálljon a megingott közbizalom a végrehajtók iránt. Ismertetése szerint a javaslat alapján a végrehajtással kapcsolatos közfeladatokat a végrehajtói kar látja el, de a közfeladatok ellátása közvetlen állami felügyelet alá kerül. Hozzátette: előírják a végrehajtóknak és helyetteseiknek a jogi diploma megszerzését.

MSZP: a cserbenhagyás költségvetése a jövő évi

Tóbiás József (MSZP) bírálta a 2016-os büdzsét, amelyet a cserbenhagyás költségvetésének nevezett. Szóvá tette, hogy az egészségügy területéről az elmúlt években 300 milliárd forintot vontak ki, és minden kormányzati ígérgetés csak tűzoltás, csak az adósságrendezést szolgálja.

Az ellenzéki politikus elmondta, a szociális ellátórendszerből is 300 milliárd forintot vontak ki, az önkormányzatokat megfosztották annak lehetőségétől, hogy a szociális krízist kezeljék. Tóbiás József ezért az önkormányzatok támogatásának növelését szorgalmazta.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára úgy értékelt, hogy a jövő évi büdzsé nyugodt, mert nem kell azon idegeskedni, hogy teljesíthető a bevételi cél, illetve a hiány. A költségvetés kiszámítható - folytatta - , mert reálisak a bevételek, egyértelműek a célok, például az adócsökkentés. Szerinte az egészségügy területén sincs ok szégyenkezni, mert jövő évi támogatás meghaladja az ideit.

Hangsúlyozta, az önkormányzatok működőképessége biztosított, pont az MSZP kormányzása idején adósodtak el az önkormányzatok.

LMP: béremelést a szociális dolgozóknak!

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint a szociális dolgozók is megértették, hogy a kormány addig nem foglalkozik velük, amíg utcára nem vonulnak. Értékelése szerint a szociális ágazat bérviszonyai katasztrofálisak, van, hogy harminc év munkaviszony után nettó százezer forintot visz haza egy dolgozó.

A kormány többször ígérte a béremelést, az életpályamodell bevezetését, de csak ágazati bérpótlékkal szúrták ki a szociális dolgozók szemét - hangoztatta. Azt kérte, terjesszék ki az egészségügyi bértáblát a szociális szférára is. Jelezte, a költségvetéshez benyújtott módosító indítványokkal tesznek javaslatot a béremelésre.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte, a szociális dolgozóknak mind erkölcsileg, mind anyagilag nagy fokú megbecsülés jár, és a kormány nyilvánvalóvá tette, amint a gazdaság teljesítménye lehetővé teszi, lép is. Felidézte az eddig meghozott intézkedéseket, a 2014-től bevezetett bérpótlékot.

Közölte, júliustól újabb bérkiegészítést kapnak a dolgozók, erre 7,6 milliárd forint van.

Jobbik: a korrupció a közös nevezője a Fidesznek és az MSZP-nek

Novák Előd (Jobbik) szerint a brókerbotrányba belesüppedt Fidesz lemondott a korrupt szocialista politikusok, köztük Simon Gábor elszámoltatásáról. Kéz kezet mos, a korrupció a közös nevező, ami összeköti a 20. század két pártját, az MSZP-t és a Fideszt - fogalmazott, hozzátéve, hogy a Fidesz is folytatta a politikusbűnözést, hiszen "Simicska talicskával és Nyerges vontatóval hordta szét a közpénzt".

A jobbikos politikus pártja korábban lesöpört javaslatait ajánlotta a Ház figyelmébe, a többi között azt, hogy a politikusbűnözés esetén legyen vagyonelkobzás, dupla büntetés járjon, ha politikus az elkövető.

Nyilatkozni kelljen a más állampolgárságról a képviselőknek, hozzák nyilvánosságra a hozzátartózok vagyonnyilatkozatát! - sorolta javaslataikat Novák Előd. Szerinte a tenyérszkennert a stadionokból le, a bankokba pedig fel kellene szerelni, hogy a több millió forintos befizetéseket utólagosan is azonosítani lehessen.

Kontrát Károly, Belügyminiszter parlamenti államtitkára ismertette: Simon Gábor ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség költségvetési csalás miatt nyomoz, jelenleg felelőtlenség lenne találgatásokba bocsátkozni arról, a bíróság milyen ítéletet hoz. A nyomozást június 14-ig hosszabbították meg - jelezte.

Kijelentette, Magyarország jogállam, a kormány zéró toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben.

Fidesz: a gazdaság adatai egyre jobbak

Tuzson Bence (Fidesz) arról beszélt, hogy a gazdaság adatai egyre jobbak, tavaly a várakozásokon felüli, 3,6 százalékos volt a növekedés, idén is 3,1 százalékra számítanak, míg jövőre 2,5 százalékos növekedést prognosztizálnak. Rendkívül fontosnak nevezte, hogy tartósan több mint 4 millió ember dolgozik az országban.

Hozzátette: 2010-ben a legfontosabb elveket fektették le, mert elvek nélkül nem lehet kormányozni. Ezen elvek közé sorolta, hogy az emberek ne segélyből, hanem munkából éljenek, a családokat kell előtérbe helyezni, az adórendszert meg kell változtatni, a termelő beruházásokat kell ösztönözni.

Tállai András szerint a magyar gazdaság most már nemzetközileg is elismeréseket kap. Kiemelte a 2015. első negyedévi ipari termelési adatokat, amelyek jelentős meghaladták az előző évit.

Korábban írtuk:

A Ház ülése reggel 9 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amit a reklámadó módosításáról szóló javaslat összevont vitája követ. A kormány ma elfogadni tervezett javaslata szerint a 100 millió forintot meg nem haladó adóalaprész után továbbra is nulla százalék marad a reklámadó mértéke, az adóalap 100 millió forintot meghaladó része után pedig 5,3 százalék lesz valamennyi adóalany esetén.

Az összevont vita után szavazások következnek, a fenti indítvány mellett ekkor módosíthatják például az idei költségvetést is. Varga Mihály javaslata a költségvetési hiányt 15 milliárd forinttal emeli. Az előterjesztésben foglalt változtatások teremthetnek fedezetet Magyarország kurdisztáni katonai szerepvállalásához, továbbá kísérletet tesznek a fővárosi közösségi közlekedés pénzügyi helyzetének hosszú távú stabilizálására is, a BKV Zrt. korábbi időszakokról felhalmozódott 52 milliárd forint összegű adósságának állami átvállalásával.

A szavazásokat követően kezdődhet meg a 2016-os költségvetés általános vitája, amelyre összesen 30 órás időkeret áll rendelkezésre.

A vita 40 perces kormányzati nyitóbeszéddel kezdődik, amelyet az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács elnökeinek félórás felszólalásai követnek. Az időkeretbe tartozó képviselői felszólalások a frakciók szintén 30-30 perces vezérszónoki beszédeivel kezdődnek, majd szerdán a kormánypárti és ellenzéki frakcióknak további 2-2 óra áll rendelkezésükre véleményük kifejtésére.

A költségvetés vitája csütörtökön 14 órás, pénteken pedig 10 órás vitával folytatódik, a jövő évi büdzsét megalapozó törvénymódosítások, valamint adóváltoztatási javaslatok tárgyalására pedig szombaton kerül sor.

Varga Mihály a 2016-os büdzsét az adócsökkentés költségvetésének nevezte és kiemelte, az szja-kulcs 16-ról 15 százalékra mérséklésével 120 milliárd forintot hagynak a családoknál, a sertés tőkehús áfájának csökkentése körülbelül 25 milliárd forintot, a két gyermeket nevelő családok adókedvezményének növelése pedig 15 milliárd forintot jelent, az állami közszolgáltatások díjának, illetékeinek csökkentése pedig 10 milliárd forintos nagyságrendű lesz. A javaslatban a hiány 761,6 milliárd forint lesz, míg az államadósság a GDP 73,3 százalékra csökkenhet jövő év végére.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ügyfélbarát, rugalmas megoldások a gyors tankönyvkiszállítás érdekében

Az előző évekhez képest jóval hamarabb leadták a tankönyvrendeléseket a kiadóknak, azok pedig… Tovább olvasom