Délmagyar logó

2017. 08. 20. vasárnap - István 19°C | 34°C Még több cikk.

OGY: Nemzetközi szerződések vitái a napirenden

Nemzetközi egyezmények kihirdetéséről szóló törvényjavaslatok vitáját folytatta le csütörtökön az Országgyűlés.

Nemzetközi egyezmények, napirend után


Kétoldalú nemzetközi egyezmények tárgyalásával folytatódott parlament ülése csütörtökön.


A Magyarország Kormánya és a Koreai Köztársaság Kormánya között a vezetői engedélyek kölcsönös elismeréséről és cseréjéről szóló megállapodás kihirdetéséről


A vezetői engedélyek honosításának egyszerűsítésével és szélesebb körű elismerésével indokolta Tasó László a megállapodást, amelynek kihirdetéséhez támogatást kért.

Bartos Mónika, a Fidesz vezérszónoka a megállapodást méltatva kijelentette: nemcsak a bürokrácia csökken, hanem a turisztikai és gazdasági kapcsolatok fellendülését is szolgálja. Felidézte a két ország közötti több évtizedes jó viszonyt, a több milliárdos munkahelyteremtő beruházásokat is. A kormánypárti politikus szerint a megállapodás megkönnyíti a szabad mozgást.

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP vezérszónoka kijelentette, hogy a megállapodás kezeli a vezetői engedélyek honosításával kapcsolatban felmerült problémákat. Pozitívumnak tartotta azt is, hogy az elismerésnek nem lesz feltétele a hiteles fordítás, elég az eredeti dokumentumot bemutatni.

A jobbikos Bana Tibor arról beszélt, hogy a korábbi megállapodás nem vette figyelembe az eltérő engedélyek közötti különbségeket, a mostani viszont tisztázza azt, s ez megkönnyíti a munkavállalók életét.

Az infrastruktúráért felelős államtitkár szerint a vita visszaigazolta, hogy a kormány helyes úton jár.

Ezt követően az elnöklő Jakab István a vitát lezárta.

A Magyar Köztársaság és az Üzbég Köztársaság Kormánya között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról és a jövedelem- és a vagyonadók területén Taskentben, 2008. április 17. napján aláírt Egyezmény módosításáról szóló Jegyzőkönyv kihirdetéséről

A nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára szerint az egyezmény jól szolgálja a kétoldalú kapcsolatok fejlődését és javítja az adóügyi átláthatóságot. Az információcserére vonatkozó dokumentum kizárja a belföldi érdek hiányára való hivatkozást és kötelezővé teszi egyes adatok kiadását. Tállai András szerint a megállapodás megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, támogatást kért a képviselőktől.

Bartos Mónika, a Fidesz vezérszónoka szerint az egyezmény megnyugtatóan rendezi a teljes körű információcserét. A diplomáciai kapcsolatok méltatva kitért arra is, hogy a gazdasági területen lehetne bővíteni az együttműködést, a jelenlegi árucsere-forgalom alacsony, az olcsó munkaerő, a fejlett infrastruktúra és a külföldieknek adott adó- és vámkedvezmény miatt érdemes lenne nagyobb számban jelen lenni a magyar cégeknek, vegyesvállalatoknak.

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP vezérszónoka is alacsonynak tartotta az árucsere-forgalmat, szavai szerint a magyar cégeknek ki kellene használni a szabadkereskedelmi zónák nyújtotta lehetőséget. Egyebek mellett az egészségipar, a gépgyártás, a turisztika, a vízgazdálkodás és a mezőgazdasági termékek feldolgozása területén látott beruházási lehetőségeket és pártja támogatásáról biztosította a megállapodást.

Az LMP-s Ikotity István arról beszélt, hogy pártja támogatja az egyezményt, ugyanakkor az adócsalások elleni hatékonyabb fellépést sürgetett.
Ugyancsak támogatólag szólalt fel a jobbikos Bana Tibor.

Tasó László megköszönte az észrevételeket, az elnöklő Jakab István pedig lezárt a vitát.

Napirend után

Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó a közelgő nőnappal összefüggésben bírálta, hogy az Országgyűlés kedden leszavazta a családon belüli erőszakra vonatkozó isztambuli egyezmény megvitatását.

Az elnöklő Jakab István - boldog nőnapot kívánva - lezárta a csütörtöki ülésnapot, az Országgyűlés hétfőn 11 órakor folytatja munkáját.

Nemzetközi egyezmények


Kétoldalú nemzetközi egyezmények tárgyalásával folytatódott parlament ülése csütörtökön.


Kontrát: az egyezmény az emberek biztonságát szolgálja

A Belügyminisztérium államtitkára zárszavában arról beszélt, hogy a magyar-szlovák megállapodás megfelel a magyar nemzeti érdekeknek, az emberek biztonságát szolgálja. A Jobbik felvetéseire reagálva jelezte: másik országban csak előzetes hozzájárulással lehet nyomozást folytatni, s az feltételhez köthető. Szólt arról is, hogy az egyezmény megfelel a hazai és nemzetközi jogszabályoknak.

Az elnöklő Jakab István a vitát lezárta.

A Magyarország és az Albán Köztársaság között a szociális biztonságról szóló egyezmény kihirdetéséről

Zombor Gábor egészségügyi államtitkár kiemelt jelentőségűnek nevezte az egyezményt, amely kölcsönös előnyöket nyújt a két ország területén a munkavállalóknak és a nyugdíjra jogosultaknak. Kifejtette: a jogosultságokat kölcsönösen elismerik, ami elősegíti a gazdasági kapcsolatok kiteljesedését.

Az MSZP vezérszónoka, Korózs Lajos frakciója támogatásáról biztosította a javaslatot és méltatta, hogy az kiterjed az egészségbiztosítás, a megváltozott munkaképességűek és a munkahelyi balesetek területére is.
Az LMP-s Ikotity István azt mondta: az egyezmény erősíti a dolgozók jogát azzal, hogy a másik országban végzett munka után is kapnak ellátást. Bírálta ugyanakkor, hogy miközben a kormány ilyen megállapodást köt, a hazai szociális szférában egyre kevesebb kötelezettséget vállal.
Zombor Gábor megköszönte a támogatást, az elnöklő Jakab István pedig lezárta a vitát.

A Magyarország és a Macedón Köztársaság között a társadalombiztosításról és a szociális biztonságról szóló egyezmény kihirdetéséről

Az egészségügyi államtitkár szerint az egyezmény elősegíti a két ország közötti munkaerő-mozgást. Zombor Gábor kitért arra, hogy korábban Jugoszláviával volt ilyen egyezménye Magyarországnak, a jogfejlődés miatt azonban időszerűvé vált az abban foglaltak felülvizsgálata. Elmondta, hogy az egyezmény meghatározza az alkalmazandó jogszabályokat, a nyugdíjjogosultságra vonatkozó összeszámítás szabályait, az ellátásokhoz való hozzáférés feltételeit.

Az MSZP-s Korózs Lajos jelezte: támogatják a megállapodást, ugyanakkor sürgetik, hogy a kormány mielőbb írjon alá ilyet Ukrajnával is.
Zombor Gábor zárszavában azt felelte neki, hogy a kormány külön eljárást dolgozott ki az egészségügy területén is a kárpátaljai magyarságra, erről később tájékoztatást ad.

A Magyarország Kormánya és az Azerbajdzsáni Köztársaság Kormánya közötti Légiközlekedési Megállapodás kihirdetéséről

Az infrastruktúráért felelős államtitkár szavai szerint a két ország közötti korábbi ideiglenes nyilatkozat nem volt elegendő a légitársaságoknak. Az Európai Bizottság jóváhagyásával aláírt egyezmény kitér mások mellett a forgalmi adatok átadásának szabályozására, a légitársaságok üzemeltetésére, a viteldíjak alapelveinek meghatározására és megfelel a nemzetközi jogi rendelkezéseknek - ismertette Tasó lászló.

Velez Árpád, az MSZP vezérszónoka jelezte, hogy támogatják az egyezményt, s azt a gazdasági, kereskedelmi, idegenforgalmi piacszerzés miatt is új lehetőségként értékelik.

Frakciótársa, Kiss László ugyanakkor aggodalmának adott hangot amitt, hogy Azerbajdzsán mennyire tartja majd be a megállapodásban foglaltakat. Azt kérte: a kormány álljon ki az európai értékek mellett és ne szolgálja az azeri belpolitikai célokat.

A jobbikos Bana Tibor is üdvözölte az egyezményt, álláspontja szerint élni kell a külkereskedelmi eséllyel, mert a térség remek felvevőpiac. Az ellenzéki politikus egyúttal a kereskedőházak hatékonyságáról szóló beszámolót szorgalmazott.

Tasó László zárszavában visszautasította Kiss László Azerbajdzsánt bíráló szavait, majd ezt követően az elnöklő Jakab István lezárta a vitát.

A Magyarország Kormánya és a Koreai Köztársaság Kormánya közötti légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről

Tasó László a megállapodás kihirdetésének támogatását kérte, jelezve, hogy az szilárd jogi kereteket ad a légitársaságok működéséhez.
Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP vezérszónoka felidézte, hogy a megállapodás egy korábbit vált fel és minden fontos kérdésről rendelkezik, így támogatják azt.

Bana Tibor, a Jobbik vezérszónoka üdvözölte a megállapodást, Dél-Koreát pedig a legdinamikusabban fejlődő államnak nevezte, amellyel célszerű további kulturális és gazdasági kapcsolatokat építeni. A dokumentumtól a kereskedelem és a turizmus növekedését várta.

Az infrastruktúráért felelős államtitkár megköszönte a hozzászólásokat és ígéretet tett arra, hogy a kereskedőházakra vonatkozó beszámoló igényét továbbítja.

Jakab István ezt a vitát is lezárta.

Nemzetközi egyezmények


Belügyi tárgyú kétoldalú nemzetközi egyezmények tárgyalásával folytatódott parlament ülése csütörtökön.


A Magyarország és a Szlovákia közötti, személyeknek a közös államhatáron történő visszafogadásáról szóló, Budapesten, 2002. szeptember 12. napján aláírt egyezmény módosításáról és kiegészítéséről szóló egyezmény kihirdetése

Belügyminisztérium: egyre hangsúlyosabbá válnak a visszafogadási megállapodások

Kontrát Károly államtitkár expozéjában közölte, az egyre súlyosbodó illegális migrációs helyzetben Magyarországon és az EU-ban is egyre hangsúlyosabbá válnak a visszafogadási megállapodások. Ezek célja az, hogy megkönnyítse a szerződő államok területén jogellenesen tartózkodó személyek hazatérését, -szállítását - közölte.
A Szlovákiával kötött egyezmény módosítását azzal indokolta, hogy 2002 óta több esemény is történt, így mind a két állam csatlakozott az EU-hoz, illetve a schengeni övezethez. A módosított egyezményt 2014. december 5-én Brüsszelben írták alá - jegyezte meg.

Az MSZP támogatja a Szlovákiával kötött egyezményeket

Kiss László (MSZP) nem csupán a visszafogadási egyezményről, hanem az azt követő, szintén Szlovákiával kötött, a határokat átlépő bűnözésről szóló egyezményről is ismertette a szocialisták álláspontját. Közölte, az MSZP minden olyan javaslatot támogat, amely növeli a magyar külpolitika mozgásterét, az ország biztonságát, a két egyezmény pedig ilyen.

Ugyanakkor a külügyi tárcának olyan ügyeket is felrótt, amelyek "mételyezik" a két ország kapcsolatát. Ezek közé sorolta a magyar állampolgárság után szlovák állampolgárságuktól megfosztott több tucat felvidéki magyar ügyét, illetve azt, hogy Szlovákiában nincs kinevezve kisebbségi kormánybiztos. Felidézte a nyelvtörvény kérdését, illetve Malina Hedvig kálváriáját.

A Jobbik is támogatásáról biztosított

Bana Tibor (Jobbik) technikai jellegű változtatásként értékelte az egyezmény módosítását. Szerinte pozitív, hogy rendezik a visszafogadási kérelem körüli anomáliákat, azt, hogy indokolni kell a visszautasítást.

Mint mondta, az is támogatható, hogy ha a határidő meghosszabbítása után sem érkezik válasz, a visszafogadást elfogadottnak kell tekinteni. Jelezte, a megállapodást alapvetően támogatják.

LMP: európai szintű változtatás kell menekültügyben

Ikotity István (LMP) közölte, támogatják a javaslatot, amely még egy régi, schengeni megállapodás előttit pontosít. Szerinte az egyezmény kapcsán ismét kiderült, a kormánynak több lehetősége is lenne, hogy érdemi lépéseket tegyen egy ügyben, és nem arra fordítaná az energiáit, hogy riogasson.

Azt mondta, ha nem a rövid távú politikai haszonszerzés határozná meg a kormány politikáját, akkor a bevándorlókkal kapcsolatos problémák érdemben kezelhetők lennének. Hozzátette: a kormánynak ebben az ügyben egy szélesebb, uniós szintű változtatás lehetőségét kellene keresnie.

Jobbik: szigorú uniós szabályok kellenek a menekültügyben

Staudt Gábor (Jobbik) azt tudakolta, miért húzódott el annyira az egyezmény módosítása, hiszen 2004 óta tagja a két ország az EU-nak.
Egyetértve az LMP képviselőjével a menekültek kérdésében összeurópai rendezést sürgetett, amely a szigor felé megy el. Mi lesz akkor, ha Németország, Ausztria is elkezdi alkalmazni azokat a szabályokat, hogy a menekültkérelmet Magyarországon beadó embereket visszaküldi ide? - kérdezte.

Zárszó

Kontrát Károly államtitkár Kiss Lászlónak válaszolva azt mondta, sokkal könnyebb helyzetben lennének, ha a szocialisták 2004-ben a kettős állampolgárságról szóló népszavazáskor nem elutasító álláspontot foglaltak volna el.

Az illegális bevándorlással kapcsolatban közölte, pont a Staudt Gábor által felvetett kérdésről szól a parlamenti vitanap, és erről szól a nemzeti konzultáció, hogy felkészültek legyenek arra az estre, ha a német vagy az osztrák politikában jelentős változás lesz.
Az elnöklő Jakab István a vitát lezárta.

A Magyarország és a Szlovák Köztársaság közötti, a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a határokat átlépő bűnözés megelőzésében és a szervezett bűnözés elleni harcban folytatott együttműködésről szóló, Pozsonyban, 2006. október 2-án aláírt Egyezmény módosításáról és kiegészítéséről szóló Egyezmény kihirdetéséről

Belügyminisztérium: az egyezmény hozzájárul a szervezett bűnözés elleni hatékony fellépéshez

Kontrát Károly a szervezett bűnözés elleni hatékony fellépéssel indokolta a Szlovákiával kötött korábbi egyezmény módosításának szükségességét. Kifejtette: a kiegészítésekre, változtatásokra a gyakorlati tapasztalatok alapján van szükség, s a két ország teljes jogú schengeni tagsága is indokolja. Az államtitkár szólt arról, hogy bővülnek a határon átnyúló figyelés és üldözés, valamint a közös járőrszolgálat lehetőségei.

Jobbik: vannak támogatható elemek

Bana Tibor, a Jobbik vezérszónoka pozitívnak nevezte a kiszabható bűncselekmények alsó korlátjának eltörlését, a határon átnyúló üldözés kiterjesztését és a közös járőrszolgálat bővítését, utóbbit a határmenti falvak biztonságának megerősítése szempontjából tartotta fontosnak.

Párttársa, Staudt Gábor ugyanakkor kifogásolta az állam "végtelen adatigényét" és szóvá tette azt is, hogy ha a másik ország területén is lehet nyomozást folytatni, akkor Magyarország készségesen teljesíti a megkereséseket, Szlovákia pedig nemet mond. Az ellenzéki politikus több garanciát kért.

Az LMP elvárja az eredményesebb fellépést

Az LMP-s Ikotity István arról beszélt, hogy támogatják a megállapodást, de eredményesebb fellépést várnak a bűnözéssel szemben. Külön kitért az áfacsalások ügyére, amelyekben a politikai akaratot hiányolta.

Nemzetközi egyezmények


Nemzetközi egyezmények kihirdetéséről szóló törvényjavaslatok vitáját folytatta le csütörtökön az Országgyűlés.


A Magyarország és Albánia között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetése


Belügyminisztérium: a bűnügyi együttműködés során szükség lehet minősített adatok cseréjére

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az Albániával kötött egyezmény általános vitájában azt mondta, az országok közötti bűnügyi együttműködés során szükség lehet minősített adatok cseréjére, ezért kívánatos, hogy az országok azonos szintű védelmet biztosítsanak az adatoknak. Közölte, az egyezményt 2014. szeptember 8-án írták alá a felek.

Az államtitkár közölte, az egyezmény célja, hogy védelmet biztosítson a két ország közötti együttműködés során keletkezett vagy kicserélt adatoknak. Hozzátette: az egyezmény szabályozza a felek közötti biztonsági együttműködést, kijelöli a hatáskörrel rendelkező hatóságokat és rendelkezik az egyes nemzeti minősítési szintek egységesítéséről.
Az egyezmény azt az eljárást is tartalmazza, amelyet a minősített adat biztonságának megsértése esetén alkalmazható - jegyezte meg.

Az MSZP támogatja a két titokvédelmi egyezményt

Tóth Bertalan (MSZP) nem csupán az Albániával megkötött egyezményről, hanem a következő napirendként szereplő, Macedóniával megkötött azonos tartalmú megállapodásról is ismertette pártja álláspontját. Jelezte, az MSZP támogatja az egyezmények kihirdetését.

Felhívta arra a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) idén februárban mulasztásos alkotmánysértést állapított meg, mert az Országgyűlés a közérdekű, illetve a közérdekből nyilvános adat minősítése esetén nem biztosította az adatminősítés tartalmi felülvizsgálatát lehetővé tevő eljárást. Hozzátette: a szabályozást május 31-ig módosítani kell, az MSZP pedig megfelelő szakmai előkészítés után, kész támogatni a módosítást.


Az LMP is támogatja az egyezmények kihirdetését

Az LMP-s Ikotity István (LMP) is mind a két egyezményről ismertette pártja álláspontját. Mint mondta, a megállapodásokat az LMP szükségesnek tartja és támogatja azokat, hiszen a polgárok biztonságát szolgálja. Véleménye szerint egy olyan méretű ország, mint Magyarország érdekeit egyedül nem, csak szövetségesekkel tudja megvédeni. Hozzátette: jó lenne, ha összhang lenne a magyar külpolitika és a hivatalos egyezményben vállaltak között.

Ikotity István közölte, nem szeretnék, hogy ezekben az egyezményekben a kormányoldal csak annak lehetőségét lássa, hogy alátámassza a bevándorlókkal való "nyilvánvalóan megtervezett riogatást". Az LMP-s képviselő is felhívta a figyelmet az Ab februári határozatára, illetve azt kérte a kormánytól, hogy ne csak a tikosításban jeleskedjen, hanem tegyen eleget az információkhoz való hozzáférés követelményei megteremtésének is.

Fidesz: Magyarország biztonságát kell erősíteni

Turi-Kovács Béla (Fidesz) támogatandónak, sőt kiterjesztendőnek nevezte a Balkán irányába történő minden olyan lépést, amely Magyarország biztonságát erősíti. Közölte, a kisgazda álláspont szerint Magyarországnak nem az az érdeke, hogy egy szövetségen belül katonai jelleggel vegyen részt, hanem az az elsőrendű feladat, hogy saját biztonságát szavatolja.
A menekültügyet érintő LMP-s megszólalásra elmondta, a kormánynak az a dolga, hogy hozzájusson azokhoz az információkhoz, amelyek az ország védelmét segítik.

Jobbik: Magyarország érdekeit kell figyelembe venni

Staudt Gábor (Jobbik) egyetértve a fideszes felszólalóval azt mondta, a legfőbb cél Magyarország biztonságát garantálni. Ezért NATO-tagként sem lehet az országra erőltetni bizonyos küldetésekben való részvételt - hangoztatta.

Az egyezménnyel összefüggésben azt kérte, olyan adatok ne kerüljenek ki, amelyek harmadik félnél landolhatnak. Magyarország biztonságát kell figyelembe venni az adatok kiadásánál vagy begyűjtésénél is - hangoztatta.

Zárszó

Kontrát Károly zárszavában hangsúlyozta, ez a törvényjavaslat megfelel Magyarország nemzeti és biztonsági érdekeinek is.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke az általános vitát lezárta.

A Magyarország és Macedónia között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetése

Belügyminisztérium: kormány elkötelezett a sikeres bűnmegelőzés és bűnüldözés mellett

Kontrát Károly közölte, a kormány elkötelezett abban, hogy a sikeres bűnmegelőzés és bűnüldözés érdekében minél több kétoldalú egyezményt kössön. Macedóniával 2014. július 4-én írták alá a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezményt - ismertette az államtitkár, jelezve, ennek az Albániával kötötthöz hasonlóan az a célja, hogy védelmet biztosítson a két ország közötti együttműködés során keletkezett vagy kicserélt adatoknak.

Hozzátette: a megállapodás szabályozza a felek közötti biztonsági együttműködést, kijelöli a hatáskörrel rendelkező hatóságokat és rendelkezik az egyes nemzeti minősítési szintek egységesítéséről.
Az általános vitát felszólaló hiányában Jakab István lezárta.

Korábban írtuk:

Az Országgyűlés mai ülésén összesen tíz nemzetközi szerződés kihirdetéséről tart általános vitát.

A Ház ülése reggel 9 órakor kezdődik, elsőként a magyar, valamint az albán és macedón kormány között kötött, a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmények kerülnek sorra.

A képviselők ezután két, Szlovákiával kötött kormányközi egyezményről mondhatják el véleményüket, ezek egyike a két ország határait átlépő bűnözés hatékonyabb visszaszorítását tűzte ki célul.

Az ülésnap további részében napirendre kerülnek még az azerbajdzsáni, a koreai és az üzbég kormánnyal kötött megállapodások is.

A parlament március elejétől ülésezik új munkarendje szerint, amelyben előterjesztések vitájára, valamint szavazásokra kéthetente kerül sor. Az Országgyűlés így a jövő héten kizárólag hétfőn tart ülést, amelyen csak kérdések és azonnali kérdések hangzanak majd el.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megkezdődött a Déli pályaudvar támfalának helyreállítása

A kivitelezés legkésőbb április közepéig tarthat. Tovább olvasom