Délmagyar logó

2017. 11. 21. kedd - Olivér 1°C | 8°C Még több cikk.

OGY: Ombudsmanná választották Székely Lászlót

Megválasztását a titkos szavazáson 266 képviselő támogatta, 40-en ellene szavaztak, egy szavazat érvénytelen volt.
20:53 - Határozathozatalok

Ombudsmanná választotta Székely Lászlót hétfőn a parlament. A képviselők ezután határozathozatalokkal folytatták munkájukat: elfogadták az ötödik alkotmánymódosítást, valamint összevonták a jegybankot és a pénzügyi szervezetek felügyeletét.

Ombudsmanná választotta Székely Lászlót a parlament

Hat évre az alapvető jogok biztosává választotta Székely Lászlót az Országgyűlés. Megválasztását a titkos szavazáson 266 képviselő támogatta, 40-en ellene szavaztak, egy szavazat érvénytelen volt.

A kormánypártok már korábban támogatásukról biztosították Székely Lászlót. Az MSZP képviselői nem vették fel a szavazólapot, mondván, nem utasítják el a jelöltet, de bizalmukat sem adják oda előre. A Jobbik és az LMP bejelentette, hogy nemmel szavaz.

Székely László szeptember 25-étől tölti be a tisztséget, miután Szabó Máté jelenlegi ombdusman mandátuma előző nap lejár.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatóját az államfő augusztus 8-án jelölte ombudsmannak. Áder János azt nyilatkozta: jó lelkiismerettel, kellő körültekintéssel és megfelelő politikai egyeztetés után ajánlja a parlamenti pártok figyelmébe és megválasztásra a jelöltet, aki minden szükséges kritériumnak megfelel.

Elfogadta a parlament az ötödik alkotmánymódosítást

Elfogadta a parlament a 2012. január 1-je óta hatályos alaptörvény ötödik módosítását, amely a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) bízza meg a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével, és törli a bírósági ügyáthelyezések lehetőségét. A képviselők határoztak arról is, hogy a kereskedelmi médiumok ingyen közölhetnek kampányhirdetéseket.

Az Országgyűlés hétfőn 260 igennel, 41 ellenszavazat és 35 tartózkodás mellett fogadta el az alkotmánymódosítást, amelyet a kormánypártiak mellett három független képviselő is támogatott. Az MSZP és az LMP nemmel szavazott, a Jobbik-frakció tartózkodott.

A kormány indoklása szerint az alaptörvény körüli magyarországi viták lezárultak, és ideje, hogy az alkotmányos viták a nemzetközi színtéren is nyugvópontra jussanak, alkotmányos kérdések ne szolgálhassanak a Magyarország elleni támadások ürügyéül. Ennek érdekében a kormány figyelembe vette az Ab, az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság észrevételeit.

Az ötödik alaptörvény-módosítás október 1-jén lép hatályba.

Plenáris ülés az Országházban - szeptember 16. Fotó: MTI (galéria)


Összevonta a jegybankot és a pénzügyi szervezetek felügyeletét az Országgyűlés

Elfogadták a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvényt, amely összevonja a jegybankot és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF), az utóbbi megszüntetésével.

A Ház 249 igen szavazattal, 59 ellenében, 8 tartózkodás mellett fogadta el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztését. Az indítvány elfogadásához szükség volt az alkotmány módosítására is, amit a parlament szintén hétfőn szavazott meg.

A döntés értelmében október 1-jétől a jegybank látja el a pénz-, tőke- és biztosítási piac felügyeletét, továbbá a PSZÁF eddigi fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti funkcióit.

Az összevonás következményeként a nemzeti bankon belül létrejön a Pénzügyi Stabilitási Tanács, amely legalább három-, legfeljebb tíztagú testület, vezetője pedig az MNB elnöke lesz.

A tanács feladata egyebek mellett az, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érdekében figyelemmel kísérje a rendszer egészének és a pénzügyi piacoknak a stabilitását, számba vegye és elemezze a pénzügyi közvetítőrendszert veszélyeztető kockázati tényezőket, és nyomon kövesse a nemzetközi és az európai piacokon zajló fejleményeket.

Szigorodnak a fémkereskedelem szabályai

A jövőben csak hatósági engedéllyel rendelkező telepek foglalkozhatnak fémkereskedelemmel, és a szigorúbb szabályok megsértése esetén ötmillió forintos bírság is kiszabható lesz.

Az ezt rögzítő, a fémkereskedelemről szóló törvényt 261 igen igennel, 35 ellenszavazattal, 5 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

A Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által javasolt új szabályozás szerint csak a saját tulajdonú engedélyköteles fémek értékesítése fémkereskedőnek, a jegybanki érmevásárlás, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás, valamint építésből vagy bontásból származó engedélyköteles fémek felvásárlása végezhető majd engedély nélkül.

Újdonság, hogy ezentúl magánszemélyek ingatlanán legfeljebb három köbméter "egyértelműen az ingatlanon termelt" engedélyköteles fém tárolható.

Felfüggesztette a parlament Balogh József és Zagyva György Gyula mentelmi jogát

Felfüggesztette a parlament Balogh József korábban fideszes, jelenleg független képviselő mentelmi jogát, amit a legfőbb ügyész azért kért, mert a politikus a megalapozott gyanú szerint áprilisban ittasan bántalmazta élettársát. Egy magánvádas ügyben felfüggesztették a jobbikos Zagyva György Gyula mentelmi jogát is.

Jövő júliusra halasztották a nemzeti mobilfizetési rendszer indulását

Jövő év július 1-jére halasztotta a nemzeti mobilfizetési rendszer ez év szeptember 30-ára tervezett indulását a parlament a fideszes Láng Zsolt és Vas Imre javaslatára.

A pénteken benyújtott, majd hétfőn a házszabálytól eltérve megtárgyalt és 241 igennel, 18 nem ellenében, 1 tartózkodással elfogadott indítvány a nemzeti mobilfizetési rendszer 2014. július 1-jei bevezetéséig engedi működni a piaci mobilfizetési szolgáltatásokat. A módosítás ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a nemzeti mobilfizetési rendszer a már létező piaci megoldásokkal párhuzamosan, jövő július előtt is működhessen.

20:07 - Jövő júliusra halasztották a nemzeti mobilfizetési rendszer indulását

Jövő év július 1-jére halasztotta a nemzeti mobilfizetési rendszer ez év szeptember 30-ára tervezett indulását a parlament hétfőn a fideszes Láng Zsolt javaslatára.

A pénteken benyújtott, majd hétfőn a házszabálytól eltérve megtárgyalt és 241 igen, 18 nem és 1 tartózkodó szavazattal elfogadott indítvány a nemzeti mobilfizetési rendszer 2014. július 1-jei bevezetéséig engedi működni a piaci mobilfizetési szolgáltatásokat. A módosítás ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a nemzeti mobilfizetési rendszer a már létező piaci megoldásokkal párhuzamosan, jövő július előtt is működhessen.

20:02 - Felfüggesztették a jobbikos Zagyva György Gyula mentelmi jogát

Felfüggesztette Zagyva György Gyula jobbikos képviselő mentelmi jogát az Országgyűlés hétfőn 291 igen szavazattal, egy nem ellenében, két tartózkodás mellett.

A politikust korábbi frakciótársa, a Jobbik képviselőcsoportjából 2010 decemberében kizárt Pősze Lajos jelentette fel, mert állítása szerint a Képviselői Irodaház folyosóján előzetes szóváltás nélkül arcon köpte.

Zagyva György Gyula ezt tagadta, de kérte mentelmi jogának felfüggesztését, amit a parlament a magánvádas ügyekben megszokott gyakorlattól eltérően meg is szavazott.

19:49 - Felfüggesztette a parlament Balogh József mentelmi jogát

Felfüggesztette a parlament Balogh József korábban fideszes, jelenleg független képviselő mentelmi jogát, amit a legfőbb ügyész azért kért, mert a politikus a megalapozott gyanú szerint áprilisban ittasan bántalmazta élettársát.

Országgyűlés hétfőn 290 igen szavazattal, két nem ellenében, egy tartózkodás mellett döntött így.

A képviselő - aki a történtek után néhány nappal kilépett a Fidesz-frakcióból - már korábban bejelentette, hogy kéri mentelmi jogának felfüggesztését.

Plenáris ülés az Országházban - szeptember 16. Fotó: MTI (galéria)


19:31 - Összevonta a jegybankot és a pénzügyi szervezetek felügyeletét az Országgyűlés

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvényt, amely összevonja a jegybankot és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF), az utóbbi megszüntetésével.

A Ház 249 igen szavazattal, 59 ellenében, 8 tartózkodás mellett fogadta el Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztését. A kormánypártiak igennel szavaztak, az MSZP és a Jobbik képviselői nemmel voksoltak, az LMP jelen lévő politikusai pedig tartózkodtak. Az indítvány elfogadásához szükség volt az alkotmány módosítására is, amit a parlament szintén hétfőn szavazott meg.

A döntés értelmében október 1-jétől a jegybank látja el a pénz-, tőke- és biztosítási piac felügyeletét, továbbá a PSZÁF eddigi fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti funkcióit.

Az összevonás következményeként a nemzeti bankon belül létrejön a Pénzügyi Stabilitási Tanács, amely legalább három-, legfeljebb tíztagú testület, vezetője pedig az MNB elnöke lesz.

A tanács feladata egyebek mellett az, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása érdekében figyelemmel kísérje a rendszer egészének, illetve a pénzügyi piacoknak a stabilitását, számba vegye és elemezze a pénzügyi közvetítőrendszert veszélyeztető kockázati tényezőket, és nyomon kövesse a nemzetközi és az európai piacokon zajló fejleményeket.

A jegybank igazgatósága a jövőben felelős lesz a Pénzügyi Stabilitási Tanács által meghozott döntések végrehajtásának irányításáért is.

A pénzügyi szervezeteknek októbertől, változatlan feltételek mellett, a PSZÁF helyett a jegybanknak kell fizetniük a felügyeleti díjat.

Varga Mihály zárószavazás előtti javaslatának elfogadásával a képviselők arról is döntöttek, hogy a PSZÁF elnökének, alelnökének és a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) elnökének a felmentési időre és a végkielégítésre járó - összesen egyévnyi - jövedelmük után csak egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot kell fizetniük. Ugyanakkor féléves munkavállalási moratórium vonatkozik rájuk.

A PSZÁF elnökét szeptember 30-ával - a miniszterelnök előterjesztésére - a köztársasági elnök menti fel. Az alelnök és a PBT-elnök megbízatásának megszűnését a PSZÁF elnöke állapítja meg.

A módosítás alapján az MNB-hez átkerülő PSZÁF-alkalmazottaknak egész évre jár a pénzügyi felügyeletnél meghatározott béren kívüli juttatás, ha viszont a jegybank ennél többet ad alkalmazottainak, megkapják a különbözetet. Egy másik szabály szerint ki kell fizetni a PSZÁF alkalmazottainak szeptember 30-áig időarányosan járó, ki nem vett szabadságot.

Október 1-jétől fél évig lehet felmondani azoknak a PSZÁF-alkalmazottaknak, akiknek a munkájára nincs szükség az összevonás után.

A döntés előtt a parlament módosította az alkotmányt, és az MNB-t bízta meg a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével, lehetőséget adva ezzel a jegybank és a PSZÁF összevonására.

A parlament 2011 végén egyszer már megteremtette az alkotmányos lehetőségét annak, hogy később összevonják az MNB és a PSZÁF feladat- és hatásköreit, s ellátásukra egy új szervezet jöjjön létre. Ám ezt a fél évvel később jóváhagyott első alkotmánymódosítással - uniós kritikák hatására - törölték az alaptörvény átmeneti rendelkezései közül. Idén nyáron azonban - miután márciusban Simor Andrást Matolcsy György váltotta a jegybank élén - a kormány ismét javaslatot tett az MNB és a PSZÁF integrációjára.

Varga Mihály indoklása szerint az integráció alapvető feltétele annak, hogy biztosított legyen a pénzügyi rendszer stabilitását veszélyeztető rendszerkockázati tényezők nyomon követése és ellenőrzése. A PSZÁF feladatainak MNB-be integrálásával szélesebb eszköztár áll a jegybank rendelkezésére az egyedi vagy rendszerszintű pénzügyi válsághelyzetek megelőzése, továbbá a már bekövetkezett válsághelyzetek gyors és eredményes megoldása érdekében - hangsúlyozta Varga Mihály.

A tárcavezető a javaslat hétfői záróvitájában gazdaságpolitikai bűnnek nevezte, hogy nem történt meg korábban az összevonás, holott az a devizahitelezéssel kapcsolatos problémák elkerülése érdekében szükséges lett volna.

A képviselők a Jobbik által kért név szerinti szavazáson elutasították azt a módosító javaslatot, amelyben a jobbikos Nyikos László azt kezdeményezte, hogy az MNB az Európai Központi Banktól se fogadhasson el utasításokat.

Plenáris ülés az Országházban - szeptember 16. Fotó: MTI (galéria)


18:29 - Elfogadta az ötödik alkotmánymódosítást a Ház

Elfogadta a parlament a 2012. január 1-je óta hatályos alaptörvény ötödik módosítását, amely a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) bízza meg a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével, és törli a bírósági ügyáthelyezések lehetőségét. A képviselők határoztak arról is, hogy a kereskedelmi médiumok ingyen közölhetnek kampányhirdetéseket.

Az Országgyűlés hétfőn 260 igennel, 41 ellenszavazat és 35 tartózkodás mellett fogadta el az alkotmánymódosítást, amelyet a kormánypártiak mellett három független képviselő is támogatott. Az MSZP és az LMP nemmel szavazott, a Jobbik-frakció tartózkodott.

A javaslat első változatát júniusban nyújtotta be Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a parlamentnek arra válaszul, hogy a negyedik alkotmánymódosítás után az Európai Bizottság aggályokat fogalmazott meg a rendkívüli adók kivetésével, a bírósági ügyáthelyezéssel és a politikai reklámra vonatkozó korlátozással kapcsolatban.

A Ház a nyári szünet előtt nem kezdte meg az indítvány tárgyalását, a kabinet pedig úgy döntött, hogy új elemekkel egészíti ki. Az előterjesztésnek így a vallási közösségekről és az Országos Bírói Tanácsról szóló rendelkezések is részei lettek.

Az alkotmánymódosítás az MNB-t bízza meg a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével, lehetőséget adva ezzel a jegybank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonására.

A parlament 2011 végén egyszer már megteremtette az alkotmányos lehetőségét annak, hogy később összevonják az MNB és a PSZÁF feladat- és hatásköreit, s ellátásukra egy új szervezet jöjjön létre. Ám ezt a fél évvel később jóváhagyott első alkotmánymódosítással - uniós kritikák hatására - törölték az alaptörvény átmeneti rendelkezései közül.

Idén nyáron azonban - miután márciusban Simor Andrást Matolcsy György váltotta a jegybank élén - a kormány ismét javaslatot tett az MNB és a PSZÁF integrációjára.

A most megszavazott módosítással - szintén az Európai Bizottság jelzései alapján - kikerült az alkotmányból, hogy ha az államnak váratlan fizetési kötelezettsége támad az Alkotmánybíróság (Ab) vagy nemzetközi bíróság döntése miatt, adót vethet ki ennek finanszírozására. Belefoglalják viszont ezt a rendelkezést a gazdasági stabilitási törvénybe, amelynek módosítása már a Ház előtt van.

Törölték az alaptörvényből a bírósági ügyáthelyezések lehetőségét is. A változtatás alapján az Országos Bírósági Hivatal elnökének a jövőben nem lesz módja arra, hogy bizonyos ügyek tárgyalására az általános illetékességűtől eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelöljön ki.

A bíróságokról szóló és a büntetőeljárási törvényből, valamint a polgári perrendtartásból már júniusban törölték ezt a lehetőséget. A kormány akkor jelezte: az Európai Bizottság észrevételei nyomán ősszel az alkotmányból is kiveszik az ügyáthelyezés lehetőségét.

Bekerült ugyanakkor az alkotmányba a bíróságok központi igazgatásának felügyeletét ellátó Országos Bírói Tanács intézménye, amelynek eddigi hatásköre nem változik.

Újdonság, hogy az Ab-nak a jövőben 30 helyett 90 napja lesz határozni a bírói kezdeményezésre indított eljárásokban.

Az alaptörvény-módosítással határoztak arról is, hogy kampányhirdetéseket nem csak a közmédia sugározhat majd, a kereskedelmi televíziók és rádiók azonos feltételekkel, ingyen közölhetik a pártreklámokat. A kereskedelmi médiumok dönthetnek úgy, hogy nem sugároznak politikai hirdetéseket a választási kampányban, ha viszont engedélyezik őket, nem válogathatnak a pártok között.

Az Országgyűlés kormánypárti többsége márciusban, a negyedik módosítással foglalta az alaptörvénybe, hogy kampányidőszakban kizárólag a közmédia sugározhat párthirdetéseket, most ezen változtattak.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár az alkotmánymódosítás beterjesztésekor azt mondta: az Európai Bizottság az egyeztetések során nem emelt kifogást az ellen, hogy a médiumok ingyen közöljék a pártok kampányhirdetéseit, csak azt sérelmezte, hogy eltérő szabályok vonatkoznának az országgyűlési és az európai parlamenti választásokra. Ez azonban megszűnik, egységes lesz a szabályozás.

A nyomtatott sajtóban és az internetes újságokban, hírportálokon továbbra is korlátozás nélkül hirdethetnek a pártok.

Szintén átírták az egyházakat érintő alkotmányos passzusokat, igazodva ahhoz, hogy a parlament nyáron megváltoztatta az egyházkénti elismerés rendjét. Rögzítették, hogy az azonos hitelveket követők vallásuk gyakorlására sarkalatos törvényben meghatározott szervezeti formában működő vallási közösségeket hozhatnak létre, továbbá hogy a vallási közösségek önállóak, az államtól különváltan működnek, de a közösségi célok érdekében együttműködhetnek vele. Az együttműködésről a vallási közösség kérelmére az Országgyűlés dönt, az együttműködő közösségek bevett egyháznak minősülnek, és sajátos jogosultságokkal rendelkeznek.

A kormány indoklása szerint az alaptörvény körüli magyarországi viták lezárultak, és ideje, hogy az alkotmányos viták a nemzetközi színtéren is nyugvópontra jussanak, alkotmányos kérdések ne szolgálhassanak a Magyarország elleni támadások ürügyéül. Ennek érdekében a kormány figyelembe vette az Ab, az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság észrevételeit.

Az ötödik alaptörvény-módosítás október 1-jén lép hatályba.

Plenáris ülés az Országházban - szeptember 16. Fotó: MTI (galéria)


18:10 - Hat évre az alapvető jogok biztosává választotta Székely Lászlót az Országgyűlés hétfőn.

Megválasztását a titkos szavazáson 266 képviselő támogatta, 40-en ellene szavaztak, egy szavazat érvénytelen volt.

A kormánypártok már korábban támogatásukról biztosították Székely Lászlót. Az MSZP képviselői nem vették fel a szavazólapot, mondván, nem utasítják el a jelöltet, de bizalmukat sem adják oda előre. A Jobbik és az LMP bejelentette: nemmel szavaznak.

Székely László szeptember 25-étől tölti be a tisztséget, miután Szabó Máté jelenlegi ombdusman mandátuma előző nap lejár.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatóját az államfő augusztus 8-án jelölte ombudsmannak. Áder János azt nyilatkozta: jó lelkiismerettel, kellő körültekintéssel és megfelelő politikai egyeztetés után ajánlja a parlamenti pártok figyelmébe és megválasztásra a jelöltet, aki minden szükséges kritériumnak megfelel.

Az 55 éves Székely László az elmúlt években miniszteri biztosként koordinálta az új polgári törvénykönyv előkészítését, korábban dunai kormánybiztos volt, évek óta ő irányítja a Jogi Továbbképző Intézetet. 2013. január 20. óta a határokkal osztott természeti erőforrások fenntartható használatáért felelős miniszteri biztos a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban, és ő vezeti a magyar küldöttséget a dunai vízlépcsőről szóló magyar-szlovák tárgyalásokon.

Székely László bizottsági meghallgatásán azt mondta, javítani szeretné az ombudsman alkotmánybírósági indítványainak "találati pontosságát". Minden alkalommal az Alkotmánybírósághoz fordul, amikor indokoltnak látja, de az indítványok eredményességét fokozni szeretné.

Elhárította azokat az ellenzéki felvetéseket, amelyek szerint fideszes pártkötődésű, mondván, a bős-nagymarosi vízlépcsővel, illetve a polgári törvénykönyv kodifikációjával kapcsolatos kormányzati megbízatásai során is össznemzeti ügyekben járt el.

Elmondta továbbá, hogy megpróbál többletforrásokat szerezni a közeljövőben megszaporodó feladatokhoz. Ilyen például, hogy 2015-től az ombudsman fogadja teljes körű anonimitás mellett a korrupciós ügyekkel kapcsolatos bejelentéseket, amire szerinte egy fedhetetlen személyekből álló, önálló szervezeti egységet kell felállítani a hivatalban.

Szabó Mátét a parlament 2007. szeptember 24-én választotta meg hat évre ombudsmannak Sólyom László akkori köztársasági elnök jelölése nyomán. Hivatalát 2012 eleje, az ombudsmani rendszer egységesítése óta az alapvető jogok biztosaként tölti be.

Plenáris ülés az Országházban - szeptember 16. Fotó: MTI (galéria)


18:04 - A iskolafelújítás, az élelmiszerek áfája, a Pető Intézet jövője valamint az asztmás gyermekeknek nyújtandó támogatások ügye is előkerült a kérdések során, az Országgyűlés hétfői ülésén.

Az MSZP az iskolafelújításokra kérdezett rá

Tóth József (MSZP) az új köznevelési törvénnyel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy a fenntartó kötelezettsége az iskolák felújítása. Az önkormányzatok már nem fordítanak erre forrásokat, az állam pedig megfeledkezett erről - mondta. Azt kérdezte: mikor jelennek meg a pályázatok és mekkora forrás lesz erre a célra.

Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár azt mondta, hogy a már folyamatban lévő felújítások 2014-re és 2015-re is áthúzódnak. Szerinte a korábbi felújítási programok között nem volt meg az a kapcsolat, ami biztosította volna, hogy a legrászorulóbb iskolákat újítsák fel, ezért ezt új alapokra kívánják helyezni. Ehhez egyszerűsített pályázati kiírást terveznek - mondta.

Az államtitkár bízik abban, hogy 2014 őszén ki tudják írni a pályázatokat.

A Jobbik csökkentené az alapélelmiszerek áfáját

Magyar Zoltán (Jobbik) elfogadhatatlannak tartotta, hogy a luxuscikkeket ugyanakkora áfa terheli, mint az alapélelmiszereket. Szerinte, ha az utóbbiak forgalmi adóját 5 százalékra csökkentenék, az évekre meggátolná azok drágulását.

Czerván György, a vidékfejlesztési tárca államtitkára emlékeztetett, hogy a kormány szociális és agrárgazdasági szempontból is kiemelten kezeli az élelmiszerek áfáját. Hozzátette: a döntéshez további elemzések, vizsgálatok kellenek, ezek jelenleg is zajlanak.

Az LMP a Pető Intézet jövőjéről érdeklődött

Szél Bernadett (LMP) azt kérdezte: van-e terve a kormányzatnak a Pető Intézetnek otthont adó épület más célú hasznosítására? Kifogásolta, hogy az intézet ingatlanjainak helyzete jelenleg rendezetlen.

Klinghammer István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára megerősítette, hogy a kormánynak nem áll szándékában az épületet más célokra fordítani. Emlékeztetett az intézet válságos anyagi helyzetére, amelynek ügyében a tárca egyeztet az intézettel.

A MSZP az asztmás gyermekek segítéséről beszélt

Pál Béla (MSZP) arra emlékeztetett, hogy egyes asztmás gyermekektől megvonták a kiemelt összegű családi pótlékot. Arra várt választ: miért csak egy év után elemzik a hatásokat, és miben reménykedhetnek azok, akiktől megvonták a támogatást.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár elmondta, hogy a magasabb összegű családi pótlékra a komoly terhelést okozó súlyos betegség jogosít. Megismételte, hogy a vonatkozó rendelet módosítása a tüdőgyógyász szakmával konzultálva történt, azoknál, akiknek életminősége optimális gyógyszereléssel nem romlik.

A kérdések elhangzását követően szünet következett, amely alatt a képviselők titkos szavazással voksoltak az alapvető jogok biztosára, Székely Lászlóra.

Plenáris ülés az Országházban - szeptember 16. Fotó: MTI (galéria)


Ombudsmanválasztás

Az MSZP nem veszi fel a szavazólapot

Az MSZP képviselői nem veszik fel a szavazólapot az alapvető jogok új országgyűlési biztosának hétfői megválasztásakor.

A szocialista párt közleményében azt írta: nem utasítják el a jelöltet, Székely Lászlót, de az új ombudsmannak szóló bizalmat sem adják oda előre.

A jelölt elképzeléseiről "nem volt módunk közvetlenül meggyőződni, de elvárjuk és reméljük, hogy megszolgálja az intézményének szóló bizalmat" - közölték.

Az MSZP bízik abban Székely László elődjéhez, Szabó Mátéhoz hasonlóan kiemelt feladatának tekinti a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak védelmét. Az alapvető jogok védelme küldetés, a funkcióra nem a jelölés ténye, hanem a tevékenység maga tesz méltóvá - olvasható a szocialista párt közleményében.

Székely László az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatója, az elmúlt években miniszteri biztosként koordinálta az új polgári törvénykönyv előkészítését, korábban dunai kormánybiztos volt.

Szabó Máté jelenlegi ombudsmant a parlament 2007. szeptember 24-én választotta meg hat évre Sólyom László akkori köztársasági elnök jelölése nyomán. Szabó Máté hivatalát 2012 eleje, az ombudsmani rendszer egységesítése óta az alapvető jogok biztosaként tölti be, mandátuma szeptember 24-én jár le.

Az LMP nemmel szavaz az alapvető jogok biztosának választásakor

Az LMP nemmel szavaz hétfőn az Országgyűlésben Székely László alapvető jogok országgyűlési biztosi választásakor - jelentette be sajtótájékoztatóján Schiffer András.

Az ellenzéki párt frakcióvezetője azt mondta, a jelölttel három problémájuk is van. Az életrajza alapján nem tartják biztosnak, hogy rendelkezik a szükséges alapjogi gyakorlattal - kezdte. Hozzátette: aggasztónak tartják, hogy egy olyan személyt választhatnak ombudsmanná, aki mindkét Orbán-kormánynak "lojális köztisztviselője volt", kormány- és miniszteri biztosi feladatokat is ellátott. Végül azt is sérelmezte, hogy Székely László személyében olyan ember lesz felelős a jövő nemzedékek jogainak érvényesítéséért, aki ellenezte az LMP témába vágó javaslatait a polgári törvénykönyv vitája során.

Az LMP társelnöke egyúttal köszönetet mondott Szabó Máténak a hatéves ombudsmani tevékenységéért és azért, hogy az "elmúlt két évben gyakorlatilag az alkotmányosság utolsó bástyájaként állt" az állampolgárok rendelkezésére.

Székely László az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karának oktatója, államigazgatási tapasztalatokat szerzett "dunai kormánybiztosként", az új polgári törvénykönyv előkészítésében részt vevő kormányzati megbízottként, valamint évek óta irányítja a Jogi Továbbképző Intézetet.

Szabó Máté jelenlegi ombudsmant a parlament 2007. szeptember 24-én választotta meg hat évre ombudsmannak Sólyom László, akkori köztársasági elnök jelölése nyomán. Szabó Máté hivatalát 2012 eleje, az ombudsmani rendszer egységesítése óta az alapvető jogok biztosaként tölti be, mandátuma szeptember 24-én jár le.

A Jobbik nem támogatja Székely László megválasztását

A Jobbik nemmel fog szavazni hétfőn az Országgyűlésben Székely László alapvető jogok országgyűlési biztosi választásakor - jelentette be sajtótájékoztatóján az ellenzéki párt szóvivője.

Dúró Dóra ismertette: Székely László nem felel meg a Jobbik által felállított kritériumnak, miszerint az új ombudsmannak egyik párthoz sem szabadna kötődnie. Emlékeztetett rá, hogy a jelölt 1992-ben a Fidesz környezetvédelmi kabinetének volt a jogi szakértője. Úgy fogalmazott: "mivel akkor még a Fidesz liberális beállítottságú párt volt, ezért Székely László lehetne a baloldal jelöltje is".

Székely László az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karának oktatója, államigazgatási tapasztalatokat szerzett "dunai kormánybiztosként", az új polgári törvénykönyv előkészítésében részt vevő kormányzati megbízottként, valamint évek óta irányítja a Jogi Továbbképző Intézetet.

Szabó Máté jelenlegi ombudsmant a parlament 2007. szeptember 24-én választotta meg hat évre ombudsmannak Sólyom László, akkori köztársasági elnök jelölése nyomán. Szabó Máté hivatalát 2012 eleje, az ombudsmani rendszer egységesítése óta az alapvető jogok biztosaként tölti be, mandátuma szeptember 24-én jár le.

Plenáris ülés az Országházban - szeptember 16. Fotó: MTI (galéria)


17:52 - A Marslakók című televíziós sorozat, a letelepedési kötvények, a rezsicsökkentés, a devizahitelek, a közbiztonság, a mindennapos testnevelés, a szociális bérek rendezése, valamint az ózdi kórház jövője is téma volt az azonnali kérdések között hétfőn, az Országgyűlésben.

Jobbik: a Marslakók "bűzlik a mutyitól"

Pörzse Sándor (Jobbik) a Marslakók című sorozattal kapcsolatban kérdezte a kormányt, mert szerinte a produkció "bűzlik a mutyitól". Úgy fogalmazott: a sorozat alkalmatlan volt a feladata betöltésére, hiszen egy minimális nézettséget sem tudott hozni, mégis miután levették a képernyőről, azután 85 millió forint kárpótlást kapott a készítő Jáksó László cége. A jobbikos politikus hozzátette: Jáksó László személye Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadóhoz köthető.

Halász János kultúráért felelős államtitkár válaszában leszögezte: nem a kulturális kormányzat hatásköre a köztévében futó sorozatok gyártása és finanszírozása, így nincs információja az érintett produkcióról.

Az LMP a letelepedési kötvényekről

Vágó Gábor (LMP) a letelepedési kötvényekkel kapcsolatban tett fel kérdést. Ismertette: a kötvényeket értékesítő egyik cég bevallottan is offshore-vállalat, amelynek egyik vezetője ráadásul a Hajdú-Bétben is vezető beosztásban volt. Az ellenzéki politikus azt kérdezte a kormánytól: hogyan köthet szerződést a Hajdú-Bét korábbi vezetőjéhez köthető offshore-céggel, miközben folyamatosan az ilyen vállalatok ellen érvel nyilvánosan?

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes válaszában elmondta: a gazdasági bizottság meghatározott kritériumok alapján dönt a kötvények értékesítésére jelentkező gazdasági társaságokról. Szerinte az tekinthető offshore-cégnek, amelynek a tulajdonosi háttere nem ismert. Hangsúlyozta: az említett cég nem kiviszi az országból a pénzt, hanem behozza azt, és ez pedig nemzeti érdek.

A Fidesz a rezsicsökkentésről

Borbély Lénárd (Fidesz) a rezsicsökkentés kapcsán a szolgáltatók által elkövetett sorozatos félreszámlázásokról hozott példákat, és azt kérdezte a kormánytól, mit kívánnak tenni annak érdekében, hogy véget vessenek "a nagy multi cégek folyamatos megtévesztő és a magyar háztartásokat kizsákmányoló politikájának"?

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában a törvényi garanciákat emelte ki. Ismertette azt is, hogy 2012-ben 4731 beadvány érkezett hasonló ügyekben a hatóságokhoz, 2013 első félévében pedig több mint 3400. Hozzátette: 2012-ben összesen 163 millió forint, idén pedig eddig 224 millió forint bírságot szabtak ki a hatóságok a közműszolgáltatásokkal kapcsolatban.

Az MSZP a devizahitelesek megsegítéséről

Simon Gábor (MSZP) a devizahitelek újabb mentőcsomagja kapcsán a bankoknak adott kormányzati ultimátumot bírálta. Szerinte ez a politika nem segíti a megoldást, hanem inkább hátráltatja azt és csak pótcselekvésnek tekinthető a valódi megoldások elmaradása miatt.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára válaszában hangsúlyozta: a kormányzati lépéseknek köszönhetően eddig 170 ezren végtörlesztettek - átlagosan 5,5 millió forintot - , másik 170 ezer család pedig belépett az árfolyamgátba, amivel eddig 16,5 milliárd forintot takarítottak meg.

Jobbik: nincs közbiztonság

Mirkóczki Ádám (Jobbik) arról beszélt, hogy egyre több a durva bűntény Magyarországon és a kormány hiába érvel a büntető törvénykönyv szigorításával, ha az emberek úgy érzik, hogy egyre romlik a közbiztonság. A jobbikos politikus szerint a kormánynak is ki kellene mondani, hogy ígéretükkel ellentétben nem tettek rendet az országban.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára leszögezte: nem ígérték azt, hogy nem követnek el egyetlen bűncselekményt sem az országban, de ha elkövetnek, akkor a rendőrség mindent megtesz annak felderítése érdekében. Kiemelte: a rendőrség a legtöbb bűncselekmény esetében felderíti az elkövetőket. Kijelentette, hogy 2010 májusa óta jelentős mértékben javult a közbiztonság Magyarországon.

A KDNP a sport népszerűsítésére kérdezett rá

Gaal Gergely (KDNP) arra kérdezett rá: valóban része-e a gyermekek hétköznapjainak a mindennapos testnevelés, és választ várt arra is: hogyan népszerűsíti a kormányzat a gyermekek körében a sportot?

Simicskó István, sportért felelős államtitkár a programról szólva azt mondta: pozitív visszajelzések vannak, hiszen a gyermekek 75 százaléka eddig csak a testnevelésórák keretében sportolt.

Az LMP a szociális szféra bérrendezésére kérdezett rá

Ertsey Katalin (LMP) azt kérdezte: emelkedik-e a szociális szférában, köztük a bölcsődékben dolgozó és nettó 70 ezer forintot kereső alkalmazottak bére. Hozzátette: nemcsak az alkalmazottakat tartják szegénysorban, hanem az egész bölcsődei intézményrendszert, valamint az idősgondozásban dolgozókat is.

Klinghammer István felsőoktatási államtitkár azt mondta: megértik, hogy az évtizedek óta rendezetlen bérek miatt elégedetlenek a szociális területen dolgozók, ezért a nemzetgazdasági tárcával egyeztetnek a bérrendezés lehetőségeiről. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kormány akkor hajtja ezt végre, ha erre rendelkezésre áll a megfelelő fedezet.

Az MSZP az ózdi kórház jövőjére kérdezett rá

Nyakó István (MSZP) arra mutatott rá, hogy az állam köteles megszervezni az egészségügyi ellátást, Ózdon ez mégsem valósul meg, az orvosok ugyanis elhagyták a települést. Azt kérdezte: mi várható a kelet-magyarországi kis kórházakban?

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár az Ózdon történtekről szólva azt mondta: költségvetési intézménnyé alakították a kórházat, a dolgozók pedig megkapták a béremelésüket. Úgy vélte: régi problémák halmozódtak a városban, a menedzsment azonban ezeket meg fogja oldani.

Plenáris ülés az Országházban - szeptember 16. Fotó: MTI (galéria)


17:05 - Az iskolai erőszakról, a hétvégi Te Szedd akcióról és a gyermek egészségügyi ellátásról volt szó az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben. Az azonnali kérdések során az óvodapedagógusok képzését érintették.

Jobbik: egyre nagyobb méreteket ölt az iskolai erőszak

A jobbikos Apáti István arról beszélt, hogy egyre nagyobb méreteket ölt az iskolai erőszak, s a rendőrség és az oktatási rendszer egyelőre tehetetlen. Az elkövetők nagy része a cigány kisebbséghez tartozik, és nyugodtan nevezhető a mértékét tekintve terrornak - fejtette ki. Egy konkrét esetet említve az erőszak legsúlyosabb formájának a szexuális erőszakot nevezte. Ezekben az intézményekben az oktatás gyakorlatilag ellehetetlenül - mondta, hozzátéve: általános jellegűvé kellett volna tenni a 12 éves büntethetőségi korhatárt. Azt kérdezte: hajlandóak-e módosítani a büntető törvénykönyvön (Btk.), és mikor terjesztik ki az iskolarendőri programot valamennyi intézményre, mert jelenlegi formájában nem elég hatékony.

Kontrát Károly államtitkár felidézte a Btk. eddigi módosításait és kiemelte: a gyermekek nevelése elsősorban nem rendőri feladat. Számos program indult az iskolák rendjének megőrzése érdekében, új program az iskolai bűnmegelőzési tanácsadó hálózat, amelyben százan vesznek részt. Az új Btk. a kiemelten súlyos esetekben szállította le a büntethetőségi korhatárt 12 évre, a rendőrség a nemzetiséget, származást soha nem vizsgálja, tartja nyilván - jegyezte meg.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 213 igen, 34 nem és 8 tartózkodó szavazattal viszont jóváhagyta.

KDNP: sikeres Te Szedd! akció

Tarnai Richárd (KDNP) a hétvégi Te Szedd! akcióról beszélt, amelyen a rossz idő ellenére sokan vettek részt. Kiemelte: az akcióra 30 százalékkal többen jelentkeztek, mint tavaly. Szólt az új hulladékgazdálkodási törvényről is, amely szavai szerint az árak stabilizálódását, csökkenését hozza majd magával. 2014. január 1-e után nem kell attól tartani, hogy a külföldi cégek extra profitot akarnak az emberek nyakába varrni - jelezte. Arra volt kíváncsi: mekkora bevétel várható a végrehajtási rendeletek nyomán, és a többségében önkormányzati tulajdonú cégeket pályázati úton mekkora összeggel támogatják majd?

Illés Zoltán, a VM környezetügyért felelős államtitkára kiemelte: a lakossági és a nemzetgazdasági célokat az új törvény egyszerre kívánja szolgálni. A felmérések szerint leginkább a szelektív hulladékgyűjtésben vesznek részt szívesen az emberek - jegyezte meg. Hozzátette: a Te Szedd! akció a környezettudatosság ünnepe is egyben, és óriási sikere volt. Törekednek a jövőben arra, hogy a kommunális hulladékon túl a bontási törmelék összegyűjtését is megszervezzék 5-6 helyszínen. A lerakási járadék 3-3,5 milliárdot jelent, ebből az önkormányzatoknak és közműszolgáltató cégeknek juttatnak támogatást pályázati úton októbertől - jelezte.

A képviselő a választ elfogadta.

Független képviselők a gyerekek egészségügyi ellátásáról

Szilágyi László az alapvető jogok biztosának vizsgálatát idézte, miszerint jelentős területi egyenlőtlenségek vannak az egészségügyi ellátásban, ami alapvetően sérti a gyermekek egészséghez való jogát. Ez különösen a hátrányos helyzetű régiókban igaz, sok helyen ellátatlanok a gyerekek, akadozik a védőnők és házi gyermekorvosok együttműködése is, utóbbiak egyre idősebbek - fejtette ki a PM politikusa, és kitért arra: néhány megyében a kötelező védőoltások beadásával is gondok vannak. Milyen intézkedéseket hozott a kormány az egyenlőtlenségek csökkentésére, hány betöltetlen gyermekorvosi és védőnői praxis van még az országban? - kérdezte.

Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár válaszában szólt az első népegészségügyi programról, amit uniós forrásból indítottak el, és amin keresztül próbálják a korai észlelést minél hatékonyabbá tenni. Hozzátette: olyan egészségügyet örököltek, amelyben nagyon elöregedtek a házi gyermekorvosok. Mint mondta, ezért indítottak el a Méhes Károly ösztöndíjprogramot, s az első 20 ösztöndíj után már egynegyedét betöltötték az üres praxisoknak. A programot folytatni kívánják - jelezte.

A képviselő és az interpellációt vele együtt jegyző Szabó Tímea a választ nem fogadta el, a parlament 203 igen, 66 nem és 3 tartózkodó szavazattal elfogadta azt.

Az MSZP az óvodapedagógusokról

Az azonnali kérdésekre áttérve Hiller István a felsőoktatási államtitkár egy korábbi interjúját idézve arról beszélt, hogy Klinghammer István szavai szakmailag tévesek, emberileg sértők. Ismertetése szerint az volt kiolvasható belőle, hogy aki óvónőnek jelentkezik eleve gyengébb képességű, mint aki például földrajz szakra megy vagy mérnöknek. Mint mondta: az nem úgy van, hogy aki nagy emberekkel foglalkozik, az nagyon okos, aki pedig kisemberekkel, gyermekekkel, az kevésbé okos. Az államtitkárhoz fordulva azt kérdezte: megköveti az óvodapedagógusokat a szerencsétlen kijelentés miatt?

Klinghammer István azt mondta: egy hosszabb beszélgetésből készült interjú volt, s meglepte amikor elolvasta, ami megjelent. Ő is rengeteg levelet kapott és válaszolt meg ezzel kapcsolatban - jelezte, és úgy fogalmazott: önkritikát kell gyakorolnia, s ha bárkit megbántott, igen, megköveti. A közösségi főiskolák megőrzik majd a bachelor-képzéseket, és ezek közé tartozik az óvónőképzés is. Az intézmények fognak felsőfokú szakképzést is indítani, és ezek kétévesek lesznek - jelezte.

Hiller István úgy reagált: az, hogy ezt belátta és sok ezer óvodapedagógustól elnézést kért az ország nyilvánossága előtt, helyes és tiszteletre méltó. Az óvópedagógusok oktatása a képzés legjobban működő része, s ahhoz nem kellene hozzányúlni - mondta.

Klighammer István hozzátette: nem a képzés minőségével lesz változás, hanem a meglévő főiskolák felvehetik a programjukba.

Plenáris ülés az Országházban - szeptember 16. Fotó: MTI (galéria)


16:42 - A rendőrség bírságolási gyakorlatáról, a pápai húsipari vállalatról, a földpályázatokról és a hulladékgazdálkodási törvényről esett szó egyebek mellett hétfőn az interpellációk között az Országgyűlésben.

Kövér László megkeresésére az alkotmányügyi bizottság általános érvényű állásfoglalást hozott a házelnök felmentésének kezdeményezésére irányuló eljárással összefüggésben, ezt a plenáris ülésen ismertették. A bizottság szerint a házelnök felmentésére irányuló házbizottsági javaslat megtételét a képviselőcsoportok közös indítványának hiányában csak a legnagyobb létszámú frakció kezdeményezheti.

MSZP: a kormány a pénzbehajtást is a rendőrség feladatává tette

Harangozó Gábor (MSZP) arról beszélt, hogy Kontrát Károly államtitkár még 2010-ben kifogásolta az előző kormány bírságolási gyakorlatát, mondván a rendőrség feladatává tették az emberek megsarcolását. Elmondta, 2009-ben 11 milliárd forint folyt be az objektív felelősség alapján kiszabott bírságokból, 2012-ben 16 milliárd forintot szedtek be ezen a jogcímen. Valójában önök kényszerítették a rendőrségét pénzbehajtó szerepre - fogalmazott.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta, 2010 óta a hatóságok nem a pénzbehajtásért felelősek, hanem az emberek biztonságát szolgálják. Szerinte 2009-ben 16 milliárd forint saját bevételt írtak elő a költségvetésben a bírságok révén, ami 2010 végig a rendőrség bevételét gyarapította. 2011-től a központi költségvetésbe kerülnek ezek a bevételek annak érdekében, hogy még a látszatát is elkerüljék annak, hogy a rendőrség érdekelt a magasabb bírságbevételekben - ismertette.

A képviselő nem fogadta el a választ, az Országgyűlés 205 igen és 77 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett elfogadta.

A Jobbik a Pápai Hús Kft. sorsáról érdeklődött

Ferenczi Gábor (Jobbik) azt tudakolta, mi az igazság a pápai húsgyár tönkretételével kapcsolatban. Mire számíthatnak az ott dolgozók és mi lesz a beszállítókkal? - kérdezte. Elmondta, hogy a néhány évvel ezelőtt több mint ötmilliárd forintos, kormánygarantált hitelt kapott cég mára teljesen eladósodott, a Nemzeti Nyomozó Iroda pedig számviteli rend megsértése miatt folytat nyomozást.

Budai Gyula, Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára közölte, a kormány és a minisztérium nem fogja magára hagyni a termelőket, a VM a saját költségvetéséből ki fogja fizetni az élőállat-beszállítókat. Mindent megtesznek azért, hogy a 920 munkahely megmaradjon - hangsúlyozta.

Az államtitkár a társaságnak 2008-ban nyújtott 5,7 milliárd forintos hitelről azt mondta, hogy a képviselőnek arról inkább Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt és Gőgös Zoltán volt államtitkárt kellene megkérdeznie. Ennek a pénznek a jelentős része - folytatta - nem jutott el a gyárhoz, mert azt a bankoknak fizette ki a felszámoló.

Az ellenzéki képviselő a választ nem fogadta el, a Ház 193 igen, 41 nem és 2 tartózkodással viszont megtette ezt.

LMP: az afrikaihoz hasonló nyílt földrablás zajlik Magyarországon

Lengyel Szilvia (LMP) szerint az afrikaihoz hasonló nyílt földrablás zajlik Magyarországon: az állami földvagyon egy jelentős része a politikához szorosan kötődő emberek kezébe kerül. A Nemzeti Földalap pályázati rendszerének visszáságai arra utalnak, hogy a cél nem más, mint a földek új, a hatalom által preferált bérlőkhöz juttatása. Szerinte erre példa a borsodi Mezőség, de a Hortobágyon is szemet vetettek hat-nyolcezer hektárra, amely miatt egy uniós projektet is felmondanának.

Bitay Márton, VM állami földprogramért felelős államtitkára közölte: a Földet a gazdáknak program keretében 250 ezer termőföldre írtak ki pályázatot, a nyertesek több mint 80 százaléka természetes személy. 1990 óta folyamatosan csökkent a gazdák száma, idén első alkalommal nőtt. Mint mondta, a helyben lakó gazdáknak próbálnak kedvezni.

Lengyel Szilvia a választ nem fogadta el, a parlament 201 igen és 70 nem szavazattal igen.

Fidesz: javítani kell a edzők helyzetén

Bohács Zsolt (Fidesz) szerint sok szakedző külföldön dolgozik, és ezen tarthatatlan helyzeten javítani kellene.

Simicskó István, Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért és ifjúságért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy 2010-től új fejezetet nyitottak a sporttámogatásban, a költségvetési támogatást 2,5 szeresére növelték, és sportcélú adókedvezményt hoztak létre. Példaként említette, hogy mintegy nettó egymillió forintot kereshet egy olyan edző, aki az olimpián első, második vagy harmadik helyezést elért sportolót nevel.

A kormánypárti politikus a választ elfogadta.

MSZP: hibás a hulladékgazdálkodás átalakítása

Szabó Imre (MSZP) arról beszélt, hogy nyáron két hétig nem volt hulladékszállítás a Szolnok megyei Martfűn, a pár évvel ezelőtti nápolyi esethez hasonlóan. Csak ott a maffia, itt a kormány intézkedései miatt omlott össze a közszolgáltatás - tette hozzá. A képviselő szerint a hazai hulladékgazdálkodás rendszerének átalakítása hibás volt és drága lett, a hatósági eljárási díjak emelkedése költségesebbé tette a szolgáltatást, a rezsicsökkentés ellenére a lakosság sokkal többet fizet, mint 2012-ben.

Illés Zoltán, VM környezetügyért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy nem az új jogszabályi környezet miatt nem volt hulladékszállítás Martfűn, hanem azért, mert a polgármester nem törődött a törvényekkel. Hogyhogy működött a rendszer 3199 településnél, míg egynél nem? - kérdezte. Az igazgatásszolgáltatási díj pedig annak a munkának értéke, amit a hatóságnak el kell végeznie - közölte.

A választ a képviselő nem fogadta el, az Országgyűlés 205 igen és 64 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett elfogadta.

Plenáris ülés az Országházban - szeptember 16. Fotó: MTI (galéria)


15:15 - A belügyminiszter az árvízi védekezésről számolt be napirend előtt az Országgyűlés hétfői ülésén, majd a jogalkotásról, a rezsicsökkentésről, az elszámoltatásról, a keresztény értékekről és a felsőoktatásról szóltak a felszólalások.

A hétfői ülést megelőzően tartotta ülését az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportjának közgyűlése.

Belügyminiszter: sikeres volt a védekezés

Pintér Sándor belügyminiszter a nyári, dunai árvizek alatti intézkedésekről és az azt követő helyreállítási munkáról szólva sikeresnek értékelte a mindenkori legmagasabb vízszint melletti védekezést. Mint mondta, bár több mint 200 ezer embert veszélyeztetett a Duna, emberi életben nem esett kár.

A miniszterelnök a helyszínről irányította a védekezést - emlékeztetett.

Harangozó Tamás (MSZP) a védekezésre fordított civil támogatással való elszámolást kérte számon.

Mirkóczki Ádám (Jobbik) bízott abban, hogy a jövőben is hasonló összefogásra számíthatnak az érintettek.

Schiffer András LMP-s képviselő a megfelelő vízgazdálkodás szükségességét hangsúlyozta.

Harrach Péter (KDNP) úgy fogalmazott: szervezettség, hatékonyság, eredményesség és összefogás volt jellemző a védekezésre.

Rogán Antal (Fidesz) szerint a kormány felkészültsége és szervezettsége nélkül nem valósulhatott volna meg ilyen védekezés. A szocialista felszólalóknak válaszolva azt mondta: "ha önök lettek volna kormányon és éppen szabad lábon lett volna, Zuschlag Jánosra bízták volna a forrást, de mi nem ezt tettük" - idézte a Házba a visszaélései miatt jogerős börtönbüntetéstét töltő politikust.

Az MSZP a házelnököt bírálta

Bárándy Gergely (MSZP) Kövér László házelnököt bírálta a rendeleti kormányzással kapcsolatos kijelentéseiért, és visszautasította, hogy aszerint erősíthető lenne az Országgyűlés szerepe.

"Nem állítjuk, hogy a házelnököt a náci Németország jogrendszere ihletett meg, de azt igen, hogy kijelentése szervesen illeszkedik abba a folyamatba, amelynek eredményeképp a kormányzati fékek és ellensúlyok rendszere erodálódott, és egy megengedhetetlen mértékű hatalomkoncentráció jött létre" - jelentette ki.

Úgy vélte: a jelenlegi gyakorlat kiüresíti a legfőbb népképviseleti szerv alkotmányos lehetőségeit.

Rétvári Bence, az igazságügyi tárca államtitkára visszautasította az elmondottakat, amely szerint "izzadságszagú kísérlet, hogy régi, lejárt lemezeket újra elő lehessen venni" - jelentette ki.

Emlékeztetett arra: az alaptörvény értelmében alapjogok tekintetében, a legfontosabb kérdésekben csak a parlament hozhat döntéseket, ezek kontrollját pedig az Alkotmánybíróság végzi. Fontosnak tartotta a túlszabályozottság csökkentését.

Fidesz: a "rezsiharcban" szükség van az emberek támogatására

Németh Szilárd (Fidesz) a "rezsiharcról" szólva azt mondta: szükség van a magyar emberek támogatására, mivel az intézkedéssorozat sok ellenállással fog járni, a bukott baloldal politikusai mindent meg fognak tenni, hogy visszaállítsák a rezsiárakat.

A baloldal korábban a válság terheit kizárólag a lakosságra hárította, minden döntésük a szolgáltatók hasznára volt - mondta. Hogy tud elszámolni akkori döntéseikkel Gyurcsány és Bajnai, "és mivel magyarázza Mesterházy elvtárs, hogy a Gyurcsány-kormány államtitkáraként tizenötször szavazta meg a lakossági energia árának emelését?" - kérdezte.

Fónagy János fejlesztési államtitkár hangsúlyozta: az eredmények megtartása végett olyan jogszabályra van szükség, amely a magyar közműszolgáltatás szabályait generálisan állapítja meg, és amelynek az ellátásbiztonságot, valamint a cégek nonprofit működését célozza - mondta.

A Jobbik az elszámoltatást bírálja

Staudt Gábor (Jobbik) arra emlékeztetett, hogy a kormány tavaly lezárta az elszámoltatást, holott mindössze hét ügyben jutottak el a vádemelésig. Több volt az elszámoltató, mint az elszámoltatott - fogalmazott, blöffnek nevezve a munkát. Ezek ellen jogorvoslattal sem élhet a pártja - mondta, kifogásolva, hogy már csak a közvetlen sértettek élhetnek ezzel.

Budai Gyula korábbi elszámoltatási biztos, aki jelenleg a vidékfejlesztési tárca államtitkára azt mondta: negyvenegy embert vádoltak meg az általuk lefolytatott vizsgálatok alapján. Azzal nem ért véget az elszámoltatást, hogy az erről szóló mandátuma lejárt - tette hozzá.

A KDNP a keresztény értékekről szólt

Pálffy István (KDNP) emlékeztetett arra, hogy Robert Schumann hívő emberként azt vallotta: a keresztény értékrend a védelem minden gyűlölködés ellen. Szerinte, bár az unió kigondolója a kontinensen elöregedő, fáradt, lemaradó Európát látna,
Magyarországon azonban olyan politikát, amely elsősorban a családara épít.

Cséfalvay Zoltán, a verseny fontosságát hangsúlyozta, és a monopol törekvések elleni fellépést, hozzátette: a rezsicsökkentést ennek szellemében hajtja végre a kormányzat.

Az LMP a felsőoktatás irányítását bírálta

Osztolykán Ágnes (LMP) arról beszélt, hogy egyre többen hagyják el az országot, ebben pedig szerinte oroszlánrésze van a felsőoktatás leépülésének.

Bírálta a forráselvonást, amely Bajnai Gordon idején kezdődött, de szerinte a jelenlegi kabinet a végletekig fokozta.

Felszólalása alatt a "Ha te nem lépsz, a gyereked fog!" feliratú táblát mutatták fel képviselőtársai. Kövér László házelnök a beszédét megzavarókat csendre intette, ugyanakkor azt mondta: nem helyénvaló az ilyen eszközök használata a Házban.

Klinghammer István felsőoktatási államtitkár úgy válaszolt: az elmúlt hónapokban "fontolva haladt", együttműködve a felsőoktatás minden szereplőjével. Közölte: akkor lesz tudásalapú társadalom, ha a minőség felé halad a felsőoktatás. Szerinte ezt célozza a hallgatók állami ösztöndíja, valamint a profiltisztítás.

Plenáris ülés az Országházban - szeptember 16. Fotó: MTI (galéria)


Korábban írtuk:

A Ház ülése 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amelyeket a szokásoknak megfelelően az interpellációk, majd az azonnali kérdések és válaszok követnek.

A parlament titkos szavazással dönt a következő ombudsman személyéről. Áder János korábban Székely Lászlót nevezte az alapvető jogok biztosának. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatója az elmúlt években miniszteri biztosként koordinálta az új polgári törvénykönyv (Ptk.) előkészítését. Az Országgyűlés a képviselők kétharmadának támogatása esetén hat évre választhatja meg Székely Lászlót, aki a 2007-ben Sólyom László jelöltjeként ombudsmanná választott Szabó Mátét követheti a tisztségben.

A határozathozatalok sorában elsők között fogadhatják el az alaptörvény ötödik módosítását, amelynek új szövegét augusztus végén nyújtotta be a kormány azt követően, hogy a parlament a nyári ülésszakban nem vette napirendre Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter júniusban előterjesztett eredeti indítványát. A módosítás új változata a vallási közösségekre és a kampányhirdetésekre vonatkozó szabályokkal egészült ki.

Ugyancsak ma dönthetnek a kormány azon indítványáról, amely megvalósítja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Magyar Nemzeti Bank egységesítését.

A szavazások végén két képviselő mentelmi jogát is felfüggesztheti az Országgyűlés. A Ház mentelmi bizottsága ugyanis a korábban fideszes, jelenleg független Balogh József és a jobbikos Zagyva György Gyula esetében is ezt ajánlotta. Balogh József mentelmi jogának felfüggesztését a legfőbb ügyész súlyos testi sértés bűntettének megalapozott gyanúja miatt indítványozta, abban a nagy sajtófigyelmet kiváltó ügyben, amelyben a vád szerint az akkor még kormánypárti politikus áprilisban ittasan bántalmazta élettársát, aki nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Zagyva György Gyula mentelmi jogának felfüggesztését a bíróság kérte, miután korábbi frakciótársa, a jelenleg szintén független Pősze Lajos azzal vádolja, hogy egy vita során arcon köpte őt. A vádakat korábban mindkét képviselő tagadta.

Olvasóink írták

  • 6. queenmargareth1 2013. szeptember 17. 08:47
    „oké, ezt is megtudtam.csak mert mindenki odamegy minden problémával és gondoltam már hátha többen vannak, mint pl a szóvivők:)azok nagyon meggyarapodtak.”
  • 5. rózsakert 2013. szeptember 17. 08:31
    „szegény komondor meg majd börtönbe vonul....”
  • 4. Qllancs 2013. szeptember 16. 21:33
    „fidesz alkotmánya..nem a népé ! Csak saját maguk szájjaíze szerint variálják. Gránitba vésett ..3 év alatt 5 X átírták !
    Az USA alptörvénye többszáz éves..és a mai napig jó. Nem variálnak félévente.

    3.Margitka --csak 1 független volt ..a Szabó Máté...ő minden párton felül állt- Na a mostani ..hű pátrtag, ov 6 évre meghálálta a hűségét ! ez az utolsó kontroll ami volt..minden akadály oda. Mehet a szabadségharc! a resziharc !”
  • 3. queenmargareth1 2013. szeptember 16. 20:16
    „jó poénokat nyomhattak...hány ombudsman van?”
  • 2. Léni 2013. szeptember 16. 11:33
    „Véleményem szerint ez az alaptörvény egy olyan kúthoz hasonlít, ahova régen minden olyasmit beledobtak
    ami fertőzésveszéllyel járt, vagy szabadulni akartak tőle.
    Azt látjuk, hogy ha valamivel baj van, valami valaminek az útjában áll, egyszerűen beemelik az alaptörvénybe.
    Ott már minden van, ami egy normális alaptörvényben nem létezhetne, hogy benne legyen.”
  • 1. pachakuti 2013. szeptember 16. 10:08
    „Ez az az alaptörvény, amelyik "kőbe van vésve"?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vádat emeltek egy baranyai polgármester ellen

Mali Zoltán egy interjúban élesen bírálta a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság állományába tartozó… Tovább olvasom