Délmagyar logó

2017. 01. 19. csütörtök - Sára, Márió -7°C | 0°C

OGY: téma a harmadik rezsicsökkentés és a MMA-törvény

A köztársasági elnök kifogását figyelembe véve az MMA-törvény módosítását elfogadta a ház, így nem részesülhet a díjban az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek.
22:20 - Különböző nemzetközi szerződések kihirdetéséről, valamint az ápolók emléknapjának kijelöléséről szóló vitákkal ért véget az Országgyűlés tavaszi ülésszakának második ülésnapja kedd este. A parlamentre a tervek szerint további két ülés vár a választásig az e heti, majd a soron következő csütörtökön.


Deklarálják a Balaton kiemelt üdülőkörzeti fejlesztését

Babák Mihály (Fidesz) a Nemzeti Fejlesztés 2030-ról szóló határozati javaslat módosításának általános vitájában hangsúlyozta, hogy az indítványt azért is nyújtották be, mert néhány kérdésben egyértelművé kellett tenni a fogalmak használatát. Ezeket elemezve felhívta a figyelmet, hogy a kistérség helyébe a járás kerül.
Arra is kitért, hogy a határozati javaslatban deklarálják a Balaton kiemelt üdülőkörzeti fejlesztését. Hozzátette: Budapest agglomerációját is nevesítik fejlesztési térségként, ahogy a tokaji borvidéket is belevették az indítványba.
Az előterjesztéshez senki nem szólt hozzá, ezért annak általános vitáját lezárták. Miután a jogszabályhoz módosító javaslat sem érkezett, így ebben az esetben általános vitát sem tartanak.

Szabályozzák a hagyományos fegyverek kereskedelmét

Az ENSZ közgyűlése által tavaly áprilisban elfogadott Fegyverkereskedelmi Szerződés kihirdetésének általános vitájában Halász János államtitkár azt mondta, hogy a jogszabály a nemzetközi diplomácia kiemelkedő eredményei közé tartozik.
A történelem során első alkalommal állítanak fel normatív kereteket a hagyományos fegyverek nemzetközi kereskedelmének szabályozására - hangsúlyozta.
A szerződés tiltja a fegyverkereskedelmet az olyan országokkal, amelyekkel szemben embargó van érvényben, illetve azokkal, ahol a fegyvereket a polgári lakosság szemben esetleg súlyos nemzetközi jogsértések elkövetésére használhatják.
A szerződésben foglalt kötelezettségek betartásával hozzá lehet járulni a hagyományos fegyverek által okozott szenvedés csökkentéséhez, emberek millióinak élete menthető meg és válhat biztonságosabbá - jelentette ki az államtitkár.
Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) azt a kérdést tette fel, hogy Magyarországnak miért kell az elsők között csatlakoznia a szerződéshez. Véleménye szerint a megállapodás célja elvi jellegű kinyilatkoztatások szintjén szimpatikus, de mint mondta, ha egy nemzeti közösségnek meg kell védenie magát az agressziótól, akkor a fegyver nem tartozik a "kártékony kategóriába".
Azt is kijelentette, hogy Magyarország egy olyan régióban található, ahol "minden megtörténhet". Ehhez kapcsolódóan felhívta a figyelmet: az egyezmény komoly korlátozásokat tartalmaz.
Horváth János (Fidesz) Gaudi-Nagy Tamás szavaira reagálva azt mondta: a szerződéssel arra bátorítjuk magunkat és szomszédjainkat, hogy kevesebb fegyver használata mellett éljünk egymás mellett.

Az ápolók emléknapja lehet Kossuth Zsuzsanna születési évfordulóját

Kovács József (Fidesz) ismertette azt az általa jegyzett törvényjavaslatot, amely a magyar ápolók emléknapjává tenné Kossuth Zsuzsanna születési évfordulóját, február 19-ét. Hangsúlyozta, Kossuth Lajos testvérének élete minden magyar ápoló előtt példaként lebeghet. A kormánypárti politikus szerint az emléknap kijelölése az ápolók munkájának elismerése.
A kormány nevében Szócska Miklós egészségügyi államtitkár biztosította a tárca támogatásáról az előterjesztőt, majd a Jobbik padsoraiból Gaudi-Nagy Tamás nyilatkozott hasonlóan.

Nemzetközi szerződések

Az Országgyűlés az utolsó napirendi pontokban nemzetközi szerződések kihirdetéséről szóló törvényjavaslatokat vitatott meg: elsőként a víz alatti kulturális örökség védelméről szóló, majd a biológiai sokféleséghez kapcsolódó egyezmények változtatásait ismertette a kormány képviselője, majd a magyar és a grúz kormány között kötött közúti személyszállítási és fuvarozási megállapodás, végül pedig az Interszputnyik Nemzetközi Űrtávközlési Rendszert szabályozó megállapodás változtatása került terítékre. Az ülésteremben tartózkodó kevés képviselő között egyik esetben sem alakult ki hosszan tartó vita.

Napirend után

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás napirend utáni felszólalásában a hamarosan véget érő kormányzati ciklust értékelve úgy fogalmazott, "sokkal több lehetőség volt ebben a négy évben, mint amennyi megvalósult" a magyar önrendelkezés visszaszerzése szempontjából.
A fideszes Csóti György ennél korábbra, a XX. századi tragédiákra emlékezett vissza. Úgy fogalmazott, hogy a "magyarok az ellenséges propaganda által sugallt nemzetközi közhiedelemmel ellentétbe mindig jót akartak".
"Ugyanakkor az is igaz, hogy sokszor gyengék, ügyetlenek voltunk e szerint cselekedni" - folytatta a kormánypárti politikus, aki szerint vitathatatlan, hogy Magyarországon csak akkor történtek embertelen dolgok, amikor az ország idegen megszállás alatt állt.
"A rossz oldalon is a legjobbak voltunk" - emlékezett vissza a második világháború előtti évekre, majd kiemelte: "Horthy számtalanszor szembeszállt Hitlerrel".
Csóti György szerint "szégyen és megbocsáthatatlan, amit Szálasiék elkövettek, de ők csak egy maroknyi, külső erőszakkal hatalomba ültetett gazembert jelentettek".
"Nem voltunk és nem is vagyunk bűnös nemzet" - zárta felszólalását a fideszes képviselő.

Az ülést vezető Jakab István ezt követően csütörtökre egynapos ülésre összehívta az Országgyűlést, majd bezárta a keddi ülésnapot.

18:11 - A harmadik rezsicsökkentésről szóló fideszes törvényjavaslat összevont vitáját folytatták le a képviselők kedden az Országgyűlésben, majd áttértek a paksi erőmű bővítéséről szóló részletes vitájára.

Jobbik: már 2010-ben 30 százalékos rezsicsökkentésről beszéltünk

Szilágyi György (Jobbik) közölte, pártja támogatja az újabb rezsicsökkentésről szóló törvényjavaslatot, ahogyan minden olyan törekvést, amely megkönnyíti az emberek életét.

Emlékeztetett ugyanakkor: a Jobbik már 2010-ben 30 százalékos rezsicsökkentésről beszélt, a kormánytöbbség azonban azután még három éven át hagyta, hogy külföldi cégek extraprofitot vegyenek ki a közműszolgáltatások rendszeréből. A választás közeledtével azonban a Fidesz-KDNP megjelent a rezsicsökkentés gondolatával - tette hozzá.

Frakciótársa, Kepli Lajos azt kifogásolta, hogy a Fidesz óriási lépcsőházi hirdetményeken akarja elmagyarázni az embereknek, hogy igenis jól jártak a rezsicsökkentéssel. "Mi lesz a következő lépés: talán büntető törvénykönyvi tényállássá emelik majd a rezsicsökkentés tagadását?" - tette fel a kérdést.

A szintén jobbikos Apáti István azért kritizálta a kormányt, mert az hagyja, hogy a szolgáltatók különböző módokon a lakosságra hárítsák a rezsicsökkentés rájuk rótt terheit.

Zakó László (Jobbik) szerint a rezsicsökkentés csak a kampánynak szól, hiszen ha a kormány komolyan gondolta volna, akkor már a ciklus elején is megcsinálhatták volna ezt. Emellett az ellenzéki politikus az áfacsökkentés mellett érvelt felszólalásában.

LMP: a "rezsibűvészkedés" hosszú távon fenntarthatatlan

Az LMP-s Szél Bernadett szerint a kormánypártok által folytatott "rezsibűvészkedés" hosszabb távon fenntarthatatlan, mert a piaci áraktól nem lehet elszakadni. A valódi megoldás az energiahatékonyság növelése lenne - mondta.

A három lépcsőben hatályba lépő harmadik rezsicsökkentéssel kapcsolatban a politikus hangsúlyozta, hogy az nem a mostani kormányra rak terheket, viszont a kampányban "le tudják vadászni a pozitív hatásokat".

Szél Bernadett úgy fogalmazott, hogy az egész "rezsibűvészkedés" mögött a földgázt kell keresni, nagy valószínűséggel egy gázármegállapodást.

Az MSZP tiltakozik a kormány hazug propagandája ellen

Kovács Tibor hangsúlyozta: az MSZP támogatja a rezsicsökkentést, de az azt körülvevő hazug propaganda ellen viszont tiltakoznak. Szerinte nem igaz, hogy Magyarországon a legdrágább az energia, ahogyan az sem, hogy a Fidesz 2010-ben befagyasztotta a rezsiárakat.

A szocialista politikus "propagandisztikus" magatartásnak nevezte, hogy a kormány a mostani előterjesztéssel azt sugallja a választóknak: szavazzanak a kormánypártokra, mert akkor tovább csökken a rezsi ára, viszont ha az ellenzék nyer, akkor az ellenkezője történik. Hangsúlyozta: az MSZP kormányra kerülése esetén az eddiginél igazságosabb rezsicsökkentést valósítana meg. Ráadásul szerinte a kormány most is csökkenthetné nagyobb mértékben a rezsidíjakat, de ehelyett inkább kampányfogásként csak a választások utánra ígérik az újabb csökkentést.

Fidesz: az ellenzék sületlenségeket állít

Németh Szilárd, az egyik fideszes előterjesztő szerint a vitában elhangzott bírálatok jó része "oltári barom nagy sületlenség", a sárga irigység, az otromba rosszindulat és a gyurcsányi hazugság keveréke.

A gáz minőségét vitató felvetésre reagálva a nagyobbik kormánypárt rezsicsökkentésért felelős politikusa elmondta: ezzel kapcsolatban azért nem látható pontos kép, mert Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt privatizálták az ezt mérő céget. Hozzátette: ennek ismét állami kézbe kell kerülnie.

Az áfacsökkentési kezdeményezéssel kapcsolatban közölte: a forgalmi adó mérséklésének jó részét a szolgáltatók, eladók nyelik le, ezért az áfát akkor csökkentik, ha az olcsó energiával elérhető lesz, hogy beinduljon a gazdaság.

A politikus nagy halaknak nevezte a rezsicsökkentésben érintett cégeket, akik ellen nap mint nap harcolni kell. Az ingyenes készpénzfelvételről szólva közölte: itt sosem alakult ki tisztességes bankrendszer, tisztességes verseny a bankok között, mindig fizetni kellett, ezt a bankrendszert ezért meg kell változtatni.

Emlékeztetett a miniszterelnök szavaira, aki szerint a rezsicsökkentés stratégiai kérdés.

Az ülésen elnöklő Latorcai János (KDNP) az összevont általános és részletes vitát lezárta.

Paksi erőmű

Szili Katalin független képviselő a paksi erőmű bővítéséről szóló előterjesztés részletes vitájában azt javasolta, hogy népszavazáson döntsenek az emberek a beruházásról. Fontosnak ítélte az energiabiztonságot, ugyanakkor azt is fontosnak tartotta, hogy megalapozott döntést hozhassanak a politikusok. Szerinte semmi nem kényszeríti a parlamentet arra, hogy most hozza meg döntését.

Szél Bernadett (LMP) kifogásolta, hogy a kormány kampányban hozta a Ház elé a paktumot, kihagyva a társadalmi, szakmai és politikai vitát. Ezzel szerinte méltatlan helyzetbe kényszerítették a parlamentet, az országot pedig veszélyes kalandba. A megvalósítási megállapodásokat is látni kívánta a képviselő, ezek nélkül szerinte a Ház nem döntésképes.

Aradszki András (KDNP) kijelentette: "Moszkvában azt a dokumentumot írták alá, ami itt van önök előtt". Az atomerőműre vonatkozó "népi kezdeményezés" beszuszakolása a tervezetbe szerinte nem ide tartozik. Utalt arra, hogy a szocialisták korábban támogatták az erőmű bővítését, véleményük azonban megváltozott.

Kepli Lajos (Jobbik) úgy látta: a társadalom józan többsége támogatja az atomenergia használatát. Közölte: a veszélyekre, kockázatokra fel kell hívni a figyelmet, de az atomenergiával járó előnyökre is. Ha ezek után is a nukleáris energia kivezetése mellett döntene a társadalom, azon kellene elgondolkodni, hogyan váltható ki az.

Plenáris ülés az országházban - Február 4. Fotó: MTI (galéria)


16:26 - A magyar honvédség már az idén bekapcsolódhat Szlovénia légterének védelmébe - az ezt tartalmazó államközi szerződés kihirdetéséről szóló előterjesztés vitáját kedden kezdte el az Országgyűlés, amely a harmadik rezsicsökkentésről szóló előterjesztéssel folytatta munkáját.

Hende: Magyarország bekapcsolódhat Szlovénia légvédelmébe

A magyar és a szlovén kormány már ratifikálta, most országgyűlési jóváhagyásra vár az az előterjesztés, amely szerint a magyar honvédség 2014-től bekapcsolódik Szlovénia légterének védelmébe - mondta expozéjában Hende Csaba honvédelmi miniszter.

Mint mondta, a NATO-nak nincs hadserege, azt országai adják össze. "Biztonságunk, miként a légterünk egy és oszthatatlan" - fogalmazott a miniszter, aki elengedhetetlennek ítélte az együttműködést napjainkban, amikor a legtöbb tagállam hadseregét megszorítás sújtja.

Szlovénia nem tart fenn harci repülőket, ahogy a balti államok sem - mondta, utalva arra, hogy 2015-ben, négy hónapon át Észtország, Lettország és Litvánia légterét is a magyar honvédség védi majd, amely negyedik generációs harci repülőgépekkel rendelkezik.

Képviselői felszólalások

A független Lenhardt Balázs arra kérdezett rá, hogyan honorálja mindezt Szlovénia? Arra is választ várt, mindez nem veszélyezteti-e a magyar védelmi képességeket.

A miniszter úgy válaszolt: a Magyar Honvédség olyan képességekkel rendelkezik, hogy a honi védelem mellett egy szomszédos, baráti állam légterének felügyeletéért is felelősséget tud vállalni. A bevetések pedig növelik a légierő szakmai színvonalát - tette hozzá.

Csóti György (Fidesz) kiemelte: Szlovénia lényegesen több pénzügyi hozzájárulást fizet a NATO-ba, mint Magyarország, amiért nem tudja megvédeni légterét.

Lenhardt Balázs egy másik felszólalásában kijelentette: "mennyivel szebb lenne, ha a magyar honvédség felszabadító alakulataival vonulna be Lendvára".

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás közölte: "nehogy már azokkal az üveggyöngyökkel próbáljuk boldogítani a Szlovéniában élő, elcsatolt területeken, a Muravidéken élő magyar testvéreket, hogy végre az elcsatoltságuk ugyan nem szűnik meg, de a magyar költségvetés pénzéből magyar gépek fogják őket védeni".

A képviselő Magyarország kötelességének nevezte a nemzetegyesítés megvalósítását. Feltette a kérdést: mennyibe kerül mindez az ország számára?

Azt is kérdezte: nem kellett volna leülni a szlovénokkal tárgyalni, akik szerinte megszállva tartanak magyar területet? Kijelentette azt is: Magyarország hadseregét a trianoni békediktátum szintjére süllyesztették a 2010 előtti "hazaáruló kormányok".

Hende Csaba azt mondta, nehezen talál szavakat, hogy Lenhardt Balázs "agresszív és elfogadhatatlan, és a két ország viszonyát minden bizonnyal negatívan érintő" megjegyzéseihez ehhez csatlakozott a Jobbik szónoka is.

Gaudi-Nagy Tamás azt is tudakolta, hogy a honvédségnek vannak-e működő harci helikopterei. "Fel van készülve a honvédség arra, hogy ha Székelyföldön elkezdik a magyarokat ölni a román hadsereg tagjai?" - kérdezte.

A miniszter közölte, a szárazföldi csapatok harcának légi támogatására nem harci helikoptereket vetnek be, hanem azt a Gripenek levegő-föld képességeinek felhasználásával oldják meg.

A Székelyfölddel kapcsolatban elmondottakat a kormány nevében visszautasította, légből kapott, "hagymázas fantazmagóriának" minősítette a honvédelmi miniszter.

Németh Szilárd: az európai átlagra csökken a gáz, a villany és a távhő ára

A harmadik rezsicsökkentéssel az európai átlagra csökken a gáz, a villany és a távhő ára a magyar családok számára - mondta a fideszes Németh Szilárd a rezsicsökkentéssel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításának általános vitájában.

A politikus előterjesztői expozéjában emlékeztetett arra, hogy április 1-jétől 6,5 százalékkal a gáz ára, szeptember 1-jétől 5,7 százalékkal a villamos energia ára, október 1-jétől 3,3 százalékkal pedig a távhőszolgáltatás ára csökken.

Hozzátette: kiterjesztik a rezsicsökkentést a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekre, de emellett számos fogyasztóvédelmi problémát is megpróbálnak orvosolni a törvényjavaslatban. Közölte, az előterjesztésben meghatározzák a jegyzők társasházak felett gyakorolt törvényességi felügyeletére vonatkozó feladatköreit is.

Véleménye szerint 2013 novemberére elérték, hogy az energia ára Magyarországon megközelítette az átlagos európai árakat, most, a harmadik rezsicsökkentéssel április elsejétől európai átlagárat fizetnek a családok.

Hangsúlyozta, folyamatos támadások érik a rezsicsökkentést, egyebek között Brüsszelből, ezért kötelességük azt törvényben rögzíteni.

Ismertetése szerint a jövőben a vakok és gyengénlátók Braille-írással nyomtatott számlát, vagy pedig elektronikus számlát is kérhetnek.

Németh Szilárd közölte, a bankoknak a jövőben kötelessége lesz tájékoztatni az árfolyamgátba belépetteket arról, mennyit spóroltak meg ezzel az intézkedéssel, de azokat is tájékoztatniuk kell, akik még nem léptek be, de jogosultak arra.

A kormánypárti képviselő felidézte, hogy havonta kétszer, maximum 150 ezer forintig ingyen lehet pénzt felvenni az automatákból. Most előírják a bankoknak, hogy biztosítsák az automatából minimum hetvenötezer forint felvételét alkalmanként - mondta, megjegyezve, hogy ennek elmulasztása esetén maximum 500 millió forintos bírság is kiszabható.

A kormány nevében felszólaló Fónagy János, a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára szerint a magas európai energiaárak bizonyítják, hogy ezen a területen állami részvétel nélküli verseny nem képes elfogadható árszintet kialakítani. A soron következő lépések között említette a közműszolgáltatási törvény elfogadását, amelynek előkészítése folyamatban van.

Plenáris ülés az országházban - Február 4. Fotó: MTI (galéria)


14:53 - Több, hosszabb tárgyalási szünet után a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden kora délután.

Hosszú tárgyalási szünet a plenáris ülésen

Többször is hosszabb szünetet rendeltek el az Országgyűlés keddi plenáris ülésén, a tárgyalni tervezett javaslat vitája így a délelőtt folyamán érdemben el sem kezdődhetett.

Az első, mintegy másfél órás szünet elrendelésének oka az volt, hogy nem készült el időben a bizottsági ajánlás a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájához. Az ajánlás kiosztása után nem sokkal a Jobbik kérésére újabb, csaknem egyórás szünet következett, hogy a képviselők át tudják tanulmányozni a terjedelmes dokumentumot.

A parlamenti ülés reggel napirend előtti felszólalásokkal kezdődött, majd határozathozatalok következtek, ezután kezdték volna el az említett előterjesztés részletes vitáját.

MSZP: az ajánlásban szereplő módosítások köszönőviszonyban sincsenek az eredeti indítvánnyal

Kovács Tibor utalva a tárgyalás módjára kiemelte: a parlamenti képviselőknek joga van a házszabálynak megfelelő eljáráshoz. Szerinte az ajánlás és a benne szereplő módosítások köszönőviszonyban sincsenek az eredeti javaslattal. Abban 15-20 olyan törvény módosítása szerepel, amiről korábban szó sem volt. Szerinte a tisztességes eljárás azt követelné meg, hogy a kormány jelen lévő képviselői elmondják, mi a szándékuk ezzel a javaslattal.

A rendőrségi dolgozók kiegészítő juttatásáról azt mondta: a teljes összeget nem automatikusan fizetnék ki, csupán annak 80 százalékát. Nem derül ki, hogy milyen megfontolásból tették be ezt a kitételt, ami nem is elfogadható - mondta.

Jobbik: nem kell rendeletalkotási jogot adni a jegybanknak

Nyikos László azt mondta, egyetért az előtte szóló kritikai észrevételeivel. Bírálta azt a passzust, amely az MNB-nek rendeletalkotási jogot adna. Jó helyen van ez a miniszternél, felesleges ezzel a jegybank elnökét terhelni - fogalmazott a jobbikos képviselő.

A sportegyesületek vagyonkezelési jogára vonatkozó tételt is kritizálta, mondván nem látni, hogyan történik ezek pénzügyi ellenőrzése. Az ÁSZ feladatai között ilyen feladat nincs, kérdés, hogyan kívánja a kormány megoldani - jegyezte meg.

Párttársa, Szilágyi György szintén az ellenőrzés szabályozatlan voltát tette szóvá. Kitért a földhasználati passzusokra is, és azt mondta: nem megvédik a magyar földet, hanem elárulták az országot azzal, hogy idejöhetnek és felvásárolhatják a földeket külföldiek.

Gaudi-Nagy Tamás megjegyezte: 71 oldalas javaslatot kaptak, amit mindössze egy órán keresztül tudtak tanulmányozni. "Elnézést kérek, vegyük már kicsit komolyabban a dolgokat" - fogalmazott.

A módosítás szerinte technikai szinten végrehajtja azt a törvényt, ami a termőföldet külföldieknek juttatja. Kitért arra is: látható, hogy a komplex módosítás, amit a gazdasági bizottság benyújtott, nem más, mint önkorrekció. Hol készülnek ezek a jogszabálytervezetek? - firtatta, és megkockáztatta, hogy nem minisztériumi kodifikátorok készítették az anyagot.

A képviselő az Országgyűlési őrség kiegészítő juttatásairól is kérdezett, és mint mondta, nem érti, mit keres a javaslatban a honvédelmi törvény módosítása.

Később erre Hende Csaba honvédelmi miniszter válaszolt, aki elmondta: nem a honvédelmi törvényt módosítják ezúttal, hanem a Belügyminisztérium alá tartozó fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló jogszabályt.

Fónagy János: másfél-két éve dolgoznak a vasúti szabályozást érintő pontokon

A fejlesztési tárca parlamenti államtitkára elmondta: másfél-két éve folyik a munka, hogy a vasúti pályafelújításokkal és építéssel összefüggő kérdéseket szabályozzák. Azóta egyeztetnek Brüsszellel is a témában, és ez nem egyszerű dolog. Nincs mögötte politikai rosszindulat, most került sor a törvény tárgyalására - emelte ki Fónagy János.

Kovács Tibor úgy reagált: ez utóbbi a vasúti törvénnyel rendben van. De mi van a többi hússzal? - kérdezte.

A Jobbik számos kifogást megfogalmazott

Szilágyi György (Jobbik) hazaárulást emlegetett azzal kapcsolatban, hogy nem adhatók ki azon, Magyarországon földet szerző vállalkozások cégazonosító száma, amelyekből következtetni lehetne tulajdonosaik állampolgárságára.

Frakciótársa, Gaudi-Nagy Tamás gyanúsnak ítélte a közbeszerzési törvény vagyonvédelmi szolgáltatásokkal foglalkozó fejezetének módosítását, szerinte a honvédségi létesítmények védelme inkább átláthatóságot igényelne. Emellett bírálta azt is, hogy az előterjesztés még az adótörvényeken is változtat.

A szintén jobbikos Nyikos László szerint a nagy könyvvizsgáló cégeket hozza kedvező helyzetbe az előterjesztés a kisebbekkel szemben. A képviselő érthetetlennek tartotta a különbségtételt ezek között.
A részletes vitát az ülésen elnöklő Lezsák Sándor lezárta.

Plenáris ülés az országházban - Február 4. Fotó: MTI (galéria)


12:17 - Hosszú tárgyalási szünet a plenáris ülésen

Többször is hosszabb szünetet rendeltek el az Országgyűlés keddi plenáris ülésén, a tárgyalni tervezett javaslat vitája így a délelőtt folyamán érdemben el sem kezdődhetett.

Az első, mintegy másfél órás szünet elrendelésének oka az volt, hogy nem készült el időben a bizottsági ajánlás a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájához. Az ajánlás kiosztása után nem sokkal a Jobbik kérésére újabb, mintegy 1 órás szünet következett, hogy a képviselők át tudják tanulmányozni a terjedelmes dokumentumot.

A parlamenti ülés reggel napirend előtti felszólalásokkal kezdődött, majd határozathozatalok következtek, ezután kezdték volna el az említett előterjesztés részletes vitáját. (Általános vitája hétfőn kezdődött.)
A vita megkezdéséhez szükséges bizottsági ajánlás azonban nem készült el időre, ezért az elnöklő Balczó Zoltán közel másfél órás szünetet rendelt el; a plenáris ülés negyed 12 körül folytatódott.

A vitában elsőként felszólaló Nyikos László (Jobbik) rögtön kezdeményezte, hogy napolják el a részletes vitát, mivel most kapták kézhez a terjedelmes módosítócsomagot és még nem tudták azt tanulmányozni.

Balczó Zoltán felhívta a képviselő figyelmét arra, hogy a napirendet elfogadta a parlament, az elnöknek pedig nincs lehetősége a vita elnapolására.

A szocialista Göndör István és a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás ugyancsak nehezményezte, hogy nem volt ideje áttanulmányozni a javaslatokat. Gaudi-Nagy Tamás felvetette, hogy tárgyalási szüntetet kellene elrendelni.

A fideszes Németh Szilárd viszont azt kérte, a házszabálynak megfelelően folytassák a tárgyalást, míg Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára jelezte, a kormánynak a későbbi vitaszakaszban kell kifejtenie álláspontját.

Balczó Zoltán felhívta a figyelmet, hogy a házszabály értelmében a kormány képviselője, vagy valamelyik frakcióvezető, illetve frakcióvezető-helyettes kérésére rendelhet el szünetet.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) ezt követően a behozott témák összetettségére hivatkozva tárgyalási szünet elrendelését kérte, aminek Balczó Zoltán eleget is tett, és 12.35-ig szüntetet rendelt el.

10.26 - Két, korábban az államfő által visszaküldött törvényt is újból elfogadott az Országgyűlés kedden: a zsebszerződések elleni fellépés érdekében kiegészül a büntető törvénykönyv (Btk.), a Nemzet Művésze díjat pedig nem kaphatja meg olyan alkotó, akit bűncselekmény elkövetése miatt elítéltek. Május 6-a a jászkun önmegváltás emléknapja lett.

A jászkun önmegváltás emléknapja lett május 6-a

Az Országgyűlés - huszonöt fideszes képviselő javaslatára - elfogadta a jászkun önmegváltás emléknapjáról szóló határozatot, amely annak állít emléket, hogy Mária Terézia 1745-ben aláírta a jászkunok 1702-ben elveszített kiváltságainak visszaadásáról szóló okmányt.

A 277 szavazattal, egyhangúlag elfogadott határozat május 6-át, a jászkun hármas kerület önmegváltását, a redemptiót lehetővé tevő diploma aláírásának napját emléknappá nyilvánítja. A parlament azt is kinyilvánította, hogy támogatja olyan megemlékezések szervezését, amelyek a jászok és kunok ősi szülőföldszeretetével, szabadságszeretetével és öntudatával kapcsolatosak.

Változásokkal újra elfogadták a zsebszerződések elleni törvényt, kiegészül a Btk.

A parlament változtatásokkal ismét elfogadta a zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépés érdekében hozott törvényt.

Plenáris ülés az országházban - Február 4. Fotó: MTI/Bruzák Noémi (galéria)

Az Országgyűlés október végén a fideszes Nagy István javaslatára szavazta meg az ügyészség jogosítványait szélesítő jogszabályt, Áder János köztársasági elnök azonban nem értett vele egyet, ezért kihirdetés helyett visszaküldte.

A Ház több kifogását orvosolta. Kivette előterjesztésből azokat a többletjogokat, amelyek nem illeszkedtek az ügyészek közérdekvédelmi feladataihoz, például a helyszín átvizsgálásának jogát és az adatszolgáltatási kötelezettséget kikényszerítő bírságolást. Megszűnt a visszamenőleges hatálya annak a rendelkezésnek, amely szerint a termőföld tulajdon- és használati jogával összefüggő szerződéseknél választottbíróságként csak az agrárkamara mellett működő testület köthető ki.

A döntéssel a büntető törvénykönyv azokat is szankcionálni fogja - három évig terjedő szabadságvesztéssel -, akik földhasználat vagy haszonszerzés érdekében megállapodással leplezik az általuk korábban megkötött zsebszerződést.

Nem részesülhet a Nemzet Művésze díjban, akit korábban elítéltek

A köztársasági elnök kifogását figyelembe véve fogadta el ismét az Országgyűlés a Magyar Művészeti Akadémiáról (MMA) szóló törvény módosítását, így nem részesülhet a Nemzet Művésze díjban az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek.

Áder János államfő december 19-én küldte vissza megfontolásra a Házban tíz nappal korábban megszavazott törvényt, amely a legkiemelkedőbb - Kossuth-díjjal már kitüntetett - művészek elismerésére létrehozza a Nemzet Művésze díjat.

A köztársasági elnök sérelmezte, hogy a módosítás kivételes méltánylást érdemlő esetben lehetőséget adott volna arra, hogy a díjban bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt művészek is részesülhessenek. Az előterjesztő, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter egy zárószavazás előtti módosító javaslatban a kifogásolt rész elhagyását kezdeményezte, a Ház pedig ennek megfelelően fogadta el újra a törvényt 262 igen szavazattal, 4 nem ellenében és 16 tartózkodás mellett.

Plenáris ülés az országházban - Február 4. Fotó: MTI/Bruzák Noémi (galéria)

A határozathozatalok után Balczó Zoltán levezető elnök a kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok bizottsági ajánlásának elkészültéig egyórás szünetet rendelt el. A parlament ennek a javaslatnak a részletes vitájával folytatja a munkáját.

10.23 - Az oktatásról, a közbiztonságról, a baloldali összefogás választási programjáról, a körbetartozásokról és a családi adórendszerről volt szó kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

LMP: a közoktatás államosítása megbukott

Osztolykán Ágnes (LMP) szerint a közoktatás államosítása megbukott, eleve rossz koncepció volt, de egy nyilvánosságra került miniszteri biztosi jelentés alapján a megvalósítás sem volt jó. Hozzátette: az LMP szerint minden költségvetési 100 forintból 15-20-t az oktatásra kell fordítani. Azt mondta, pártja erősítené a helyi közösségek szerepét az oktatásban, visszaállítaná a 18 éves korig tartó tankötelezettséget, lecserélné a Nemzeti alaptantervet (Nat).

Hoffmann Rózsa, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára a képviselő felszólalásának címére reagálva közölte, nem víziókról tud beszámolni, hanem a gyakorlatban megvalósult lépésekről, amelyek a köznevelési rendszer gyökeres megújítását hozták. Ezek közé sorolta a Natot, a pedagógusok új előmeneteli rendszerét, a tanfelügyeleti rendszer visszaállítását. Szavai szerint óriási nagy rendszer jött létre, amelyben szükségképpen vannak problémák, ezek feltárásra bízták meg a miniszteri biztost és a feltárt problémák orvoslásáért sokat tesznek.

MSZP: nincs rend az országban

Nyakó István (MSZP) emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök állománygyűlésen vett részt a Belügyminisztériumban, ahol Pintér Sándor miniszter azt jelentette, rend van az országban. Az ellenzéki politikus szerint nincs rend, éppen Ózdon, ahol a kormányfő négy évvel ezelőtt bejelentette, hogy két hét alatt rendet tesznek, múlt héten két súlyos bűncselekmény is történt.

Nyakó István szerint északkeleten nincs rend és már a közszolgáltatások is kezdenek felbomlani. Hozzátette: gumibottal és bilinccsel nem lehet társadalompolitikai feszültségeket kezelni. Kifogásolta azt is, hogy Orbán Viktor azt mondta, jó, hogy volt egyenruhások állnak a közmunkaprogram élén.

Plenáris ülés az országházban - Február 4. Fotó: MTI/Bruzák Noémi (galéria)

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az ellenzéki párt nem tud leszokni arról, hogy a közmunkásokat lenézze, a 70 ezer forint feletti bér mégis több, mintha 20-30 ezer forintos segélyből tengődnének ezek az emberek.

Elmondta, míg a Fidesz-KDNP oldaláról nem igen talál neveket, akik mellé büntetés-végrehajtási őröket lehetne állítani, addig a szocialisták között bőven akad ilyen.

KDNP: az ellenzék végképp eltörölné a kormányzati vívmányokat

Tarnai Richárd (KDNP) egy amerikai cím filmét felidézve arról beszélt, hogy a baloldali ellenzék "végképp eltörölné" többek között a rezsicsökkentést, az Erzsébet-programot, a gyed extrát, az ingyenes tankönyvet. Hozzátette: korábban már elvették a 13. havi nyugdíjat, eltörölték a családi adókedvezményt, elvettek egy évnyi gyest, bevezették a vizitdíjat.

Rétvári Bence válaszában azt mondta, azok az emberek beszélnek a hétköznapi emberek gondjairól, akiknek mindegy, hogy mekkora a rezsiszámla, mert ők inkább azon gondolkoznak, hogy a luxemburgi cégükbe vagy ausztriai bankszámlájukra vigyék a vagyonnyilatkozatukból eltitkolt pénzt.

Jobbik: a kormány csak szavakkal harcol a körbetartozások ellen

Szilágyi György (Jobbik) felidézte, hogy Orbán Viktor még 2006-ban kritizálta a kormányt a körbetartozások miatt, 2010-ben pedig azt mondta, lejárt az offshore-lovagok kora. Az ellenzéki politikus szerint még mindig ezek korát éljük, a kormány csak szavakkal harcol a körbetartozások ellen. Példaként a fővárosi Bálna építését hozta fel. Elmondta, az alvállalkozók tiltakoztak azért, hogy a fővárosi önkormányzat hátuk mögött állapodott meg egy máltai, offshore hátterű céggel, a Porto Investmenttel.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy az állami egyszerűsítési program keretében hozott intézkedéseknek köszönhetően 2013-ig 200 milliárd forinttal csökkentek a vállalkozások terhei, a folyamatban lévő 13 intézkedés további 130 milliárd forinttal csökkenti a vállalkozások terheit. Utalt arra, hogy rendkívül felgyorsult az uniós források kifizetése is és a kormány számos intézkedést tett a körbetartozásokkal leginkább sújtott építőipar érdekében is.

Fidesz: meg kell védeni a családokat segítő intézkedéseket

Selmeczi Gabriella (Fidesz) elmondta, hogy idén hároméves az arányos családi adórendszer, amely elismeri a munkát és a gyermeknevelést. Emlékeztetett arra, hogy idén januárban a kiskeresetű családokra is kiterjesztették a családi adókedvezményt, ami azt jelenti, hogy a legalacsonyabb jövedelmű családoknak gyakorlatilag a zsebükben marad a bruttó jövedelmük. Kitért arra, hogy a munkahelyvédelmi akcióval eddig több mint 30 ezer kisgyermekes édesanya foglalkoztatását segítik. De megemlítette a gyed extrát, valamint a rezsicsökkentést is.

A kormánypárti politikus szerint meg kell védeni ezeket az eredményeket a Gyurcsány-koalíciótól, hiszen korábban is szünet nélkül megszorításokkal sújtották a gyermeket nevelőket, és most is rögeszmésen adót akarnak emelni és el akarják venni a támogatásokat a családoktól.

Cséfalvay Zoltán felidézte, hogy az Együtt-PM programjában az szerepel, átalakítják a gyermekvállalás adózáson belüli elismerését. Ne legyen kétségünk afelől, hogy ez több mint egymillió adófizetőnek és családnak nehezítené a helyzetét - fogalmazott. Hozzátette: 2012-ben több mint egymillióan tudták érvényesíteni az adókedvezményt, idén pedig a kis kerestű családok is igénybe tudják venni.

Véleménye szerint 2014-nek nagyon sok tétje van, az egyik a családi adókedvezmény megőrzése.

Változásokkal újra elfogadták a zsebszerződések elleni törvényt

A parlament kedden változtatásokkal ismét elfogadta a zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépés érdekében hozott törvényt, amelynek aláírását korábban megtagadta Áder János köztársasági elnök. A döntés nyomán azokat is büntetni fogják, akik - földhasználat vagy haszonszerzés - érdekében leplezik az általuk kötött zsebszerződést.

Az Országgyűlés október végén a fideszes Nagy István javaslatára fogadta el az ügyészség jogosítványait jelentősen szélesítő jogszabályt. Ez alapján az ügyész kezdeményezheti a bíróságnál, hogy a semmisnek minősített zsebszerződéssel eladott föld az állam tulajdonába kerüljön.

Az államfő azonban nem értett egyet a törvénnyel, ezért kihirdetés helyett visszaküldte. Kifogásolta, hogy a jogszabály szerint a zsebszerződések semmisségéből eredő követelések bírósági úton nem érvényesíthetők. Mivel az alaptörvény értelmében tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet, Áder János szükségesnek tartotta annak vizsgálatát, hogy a jogszabály összhangban van-e az alkotmánnyal.

Kitért arra is, hogy az ügyészek új jogköreit sarkalatos törvényben kellene rögzíteni, valamint a tisztességes eljárást garantáló szabályok megalkotását is szorgalmazta.

A Ház az alkotmányügyi bizottság zárószavazás előtti javaslatának elfogadásával kiiktatta az előterjesztésből azokat a többletjogosítványokat, amelyek nem illeszkedtek az ügyészek közérdekvédelmi feladataihoz, például a helyszín átvizsgálásának jogát és az adatszolgáltatási kötelezettséget kikényszerítő bírságolást.

A 257 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 16 tartózkodás mellett jóváhagyott módosítás a most termőföld jogellenes megszerzésének hívott büntető törvénykönyvi tényállást mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzésének nevezi át. A zsebszerződéskötés büntetési tétele továbbra is egytől öt évig terjed.

Ugyanakkor a változtatással azokat is büntetni fogják - ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, három évig terjedő szabadságvesztéssel -, akik a tavaly július óta hatályos új Btk. érvénybe lépése előtt kötött zsebszerződések leplezésére kötnek megállapodást, és ennek alapján földet használnak vagy hasznot szednek.

Ebben az esetben is korlátlanul enyhíthető a büntetése annak az elkövetőnek, aki bejelenti a bűncselekményt, mielőtt a hatóság tudomására jut, és feltárja az elkövetés körülményeit is.

A módosítás azt is kimondja, hogy a büntetőeljárásban keletkezett bizonyítékok a szerződések semmisségével összefüggő polgári perben is beszerezhetők és felhasználhatók.

A köztársasági elnök kifogást emelt amiatt is, hogy a törvény alapján a termőföld tulajdon- és használati jogával összefüggő szerződéseknél választottbíróságként csak a Magyar Agrár-, és Vidékfejlesztési Kamara mellett működő testület köthető ki, s ezt a törvény hatálybalépése előtt létrejött jogügyletekre is alkalmazni kell. A visszamenőleges hatályra vonatkozó kitételt most törölték, így a korábban jogszerűen és jóhiszeműen hozott választóbírósági kikötések érvényben maradnak.

A Btk.-módosítás május 2-án lép hatályba, a törvény többi része a kihirdetés után 30 nappal.

Nem részesülhet a Nemzet Művésze díjban, akit korábban elítéltek

A köztársasági elnök kifogását figyelembe véve fogadta el ismét az Országgyűlés kedden a Magyar Művészeti Akadémiáról (MMA) szóló törvény módosítását, így nem részesülhet a Nemzet Művésze díjban az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítéltek.

Áder János államfő december 19-én küldte vissza megfontolásra a Házban tíz nappal korábban megszavazott törvényt, amely a legkiemelkedőbb - Kossuth-díjjal már kitüntetett - művészek elismerésére létrehozza a Nemzet Művésze díjat. Az elismerés feltétele, hogy a díjazott elmúlt 65 éves (ha tánc- vagy cirkuszművész, akkor 50 éves).

A köztársasági elnök sérelmezte, hogy a módosítás kivételes méltánylást érdemlő esetben lehetőséget adott volna arra, hogy a díjban bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt művészek is részesülhessenek. Áder János közölte: ez nem felel meg annak a társadalmi elvárásnak, hogy ilyen rangos elismerést kizárólag olyanok kapjanak meg, akik a maguk művészeti területén elért kimagasló teljesítményen túl törvénytisztelő állampolgárként is méltók rá.

Az előterjesztő, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter egy zárószavazás előtti módosító javaslatban a kifogásolt rész elhagyását javasolta, a Ház pedig ennek megfelelően fogadta el újra a törvényt 262 igen szavazattal, 4 nem ellenében és 16 tartózkodás mellett.

A mindenkori minimumnyugdíj huszonháromszorosának megfelelő havi életjáradékkal jár címet egyidejűleg legfeljebb hetven, az irodalom, a színház-, a zene-, a képző-, a film-, az építő-, a tánc-, az ipar-, a fotó-, a nép- vagy a cirkuszművészet területén jelentős értéket létrehozó alkotó viselheti. A díj posztumusz nem adományozható, érdemtelenség miatt visszavonható.

A díjat a jogszabály értelmében az MMA elnöke adományozza, odaítéléséről tizenegy Kossuth-díjas művészből álló bizottság dönt. A bizottság tagjait az MMA elnöke és a kultúráért felelős miniszter kéri fel legfeljebb három évre. A bizottság elnöke az MMA elnöke, feltéve, hogy Kossuth-díjas.

Korábban

A Ház ülése reggel 8 óra 30 perckor kezdődik napirend előtti felszólalásokkal, a képviselők ezt követően az Áder János államfő által még tavaly év végén visszaküldött két törvényjavaslaton módosíthatnak.

Az egyik a zsebszerződések elleni hatékonyabb fellépést célozza. Ezzel kapcsolatban az államfő több kifogást is megfogalmazott november elején, de az őszi ülésszakban már nem módosították. A másik a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló jogszabály, amelynél a köztársasági elnök azt ellenezte, hogy a Nemzet Művésze-díjat jogerősen elítélt alkotók is megkaphatnák.

A parlament emellett kormánypárti kezdeményezésre a jászkun önmegváltás emléknapjává minősítheti május 6-át.

A szavazást követően kezdődhet vita a rezsicsökkentés folytatásáról. Az erről szóló előterjesztést Németh Szilárd, a Fidesz témáért felelős politikusa és Rogán Antal kormánypárti frakcióvezető terjesztette be. Javaslatuk alapján az Országgyűlés kivételes sürgősségi eljárásban tárgyalja azt az indítványt, hogy a gáz lakossági fogyasztói ára április 1-jétől 6,5 százalékkal, az áramé szeptember 1-jétől 5,7 százalékkal, a távhő ára pedig október 1-jétől 3,3 százalékkal csökkenjen.

A Ház az ülésnap további részében nemzetközi szerződések kihirdetéséről tárgyal, de a fideszes Kovács József kezdeményezésére terítékre kerül a magyar ápolók napjának kijelölése is, amelyet javaslata alapján február 19-én tartanának.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A KENÓ keddi nyerőszámai

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a február 4-i KENÓ-játékban a következő számokat… Tovább olvasom