Délmagyar logó

2017. 08. 19. szombat - Huba 20°C | 35°C Még több cikk.

OGY: Újraszabályozták a plázák építésének lehetőségét

Véglegesítette a parlament kedden a határozathozatalok között a jövő évi költségvetési törvényjavaslat főszámait, újraszabályozta a plázák építésének lehetőségét. Ülésnap a Parlamentben.

Krónika 5. rész (nemzetközi együttműködés, dohányipari különadó, napirend után)



A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a dohányipari vállalkozások 2015-ös egészségügyi hozzájárulásáról szóló törvényjavaslatok bizottsági jelentéseinek és összegző módosító javaslatainak vitájával zárult az Országgyűlés keddi ülése.


A nemzetközi fejlesztési együttműködés és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtás

Jobbik: legyen prioritás a határon túli magyarok támogatása

Lukács László György (Jobbik) is módosító javaslataikra hívta fel a figyelmet, amelyeket a kormánypártiak leszavaztak. Mint mondta, ők a bevett egyházakkal bővítették volna a humanitárius segítségnyújtásban résztvevők körét, valamint a segélyezés esetében prioritásként a határon túli magyarokat jelölték volna meg. Mint mondta, ez utóbbival kapcsolatban azt válaszolták a kormánypártiak, hogy nemzetközi egyezményekbe ütközik.

Fidesz: a javaslat elősegíti az ország külkapcsolatainak fejlesztését

Kucsák László (Fidesz) úgy értékelte, hogy a javaslat elősegíti az ország külkapcsolatainak fejlesztését, a megalkotását magyar és nemzetközi szereplők régóta szorgalmazzák. Mint mondta, az előterjesztés meghatározza az alapelveket, a tervezés, a finanszírozás alapvető szabályait, a részletes szabályokat kormány- és miniszteri rendeletek tartalmazzák majd.

Az ellenzéki módosító javaslatok kapcsán elmondta, az egyházak civil szervezeteik útján végzik karitatív tevékenységüket, a külhoni magyarságról pedig alkotmányos kötelesség gondoskodni.

A vitát az elnöklő Hiller István lezárta.

Kormány: nem provinciális a magyar külpolitika

Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára azt mondta, nem ért egyet azzal, hogy provinciális lenne a külpolitika. Kifejtette: a keleti nyitás politikája nemcsak keletre, hanem délre is vonatkozik, a cél az, hogy minél több partnere legyen Magyarországnak és kevésbé diszkrimináljanak a partnerek között.

Beszélt arról is, tudomásul kell venni, hogy a nemzetközi együttműködésről van szó, és az nem állhat a diszkrimináció talaján, így nem etikus nevesíteni, milyen népcsoportokat támogat az ország.
A határozathozatal a jövő héten lesz.

A dohányipari vállalkozások 2015-ös egészségügyi hozzájárulása

Fidesz: a cél az igazságos közteherviselés és plusz forrás az egészségügy átalakítására

Gelencsér Attila fideszes képviselő azt mondta, hogy a dohányipari vállalkozások jövő évi egészségügyi hozzájárulásáról szóló javaslat célja kettős: érvényt akarnak szerezni vele az igazságos közteherviselésnek, és segíteni kívánják az egészségügyi rendszer átalakítására vonatkozó kormányzati terveket.

A különadóból befolyó bevétel ugyanis kizárólag egészségügy-finanszírozásra lenne fordítható - magyarázta.

MSZP: alkotmányos jogot sért a törvényjavaslat

Józsa István MSZP-s képviselő szerint a javaslat alkotmányos alapjogot sért, mert visszamenőleges hatályú adókivetést tartalmaz, a 2014-es realizált év alapján vet ki különadót.

Szavai szerint a javaslat és a benyújtott módosítás újra "elég egyértelműen behatárolhatóan a Fidesz-holdudvar, konkrétan a Lázár János baráti körébe tartozó" Sánta Jánosnak és az ő Continental dohányipari cégének kedvez.

Jobbik: erősödni fog a feketekereskedelem

Szilágyi György, a Jobbik politikusa arra hívta fel a figyelmet, hogy a javaslattal erősödni fog a feketekereskedelem, ráadásul a fogyasztók az olcsóbb, rosszabb minőségű dohánytermékek felé fordulnak majd, ami növeli az egészségügyi kockázatot.

Ő is azt mondta, hogy az előterjesztésben az látszik, "összeér" a kormány és a Continental.

LMP: nem voltak hatástanulmányok

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője arról beszélt, hogy szerinte a dohányipari különadóról szóló javaslat nem egészségvédelmi célokról szól, sőt nem is az igazságos adóztatásról. Ha valóban egészségvédelmi célok motiválnák az előterjesztést, miért nem hosszú távra tervezik? - kérdezte.
A legnagyobb aggály szerinte az, hogy semmilyen hatástanulmányt nem mutatott be a szaktárca az indítványról.

Felszólalásában Schiffer András, majd őt követően a jobbikos Szilágyi György is nehezményezte, hogy az MTI nem tudósított az LMP és a Jobbik keddi korrupcióellenes sajtótájékoztatójáról.

Sneider Tamás levezető elnök ezt követően lezárta a vitát.

Az előterjesztő nem támogatja az adókedvezményre vonatkozó módosító javaslatot

A fideszes Szatmáry Kristóf, a különadó-javaslat előterjesztője reagálásában jelezte: nem támogatja az összegző módosító javaslat azon pontját, amely szerint az olyan dohányipari vállalkozásoknak, amelyek idén termelő beruházást valósítottak meg, lehetővé tennék, hogy az általuk fizetendő adót a megvalósított beruházás összegének egy részével csökkentsék.
Azzal indokolt, hogy nem támogat olyan módosítást, amely csökkentené a tervezett költségvetési bevételt.

A képviselő azt is mondta, azért egyszeri a dohányipari különadó, mert vannak olyan egyszeri egészségügyi kiadások jövőre - például a kórházi adósságrendezés -, amelyek remélhetőleg később nem jelentkeznek.
Szatmáry Kristóf hozzátette, nem tartja valószínűnek, hogy a különadó miatt a dohánygyárak drasztikusan emelnék áraikat.

Napirend után

Demeter Márta (MSZP) a honvédelmi kiadásokat kevesellte napirend után. Ander Balázs (Jobbik) a Dél-Dunántúl lemaradására és úthálózatának rossz állapotára hívta fel a figyelmet, míg Ikotity István (LMP) példákon érzékeltette az energiatakarékosság fontosságát.

Az elnöklő Sneider Tamás lezárta az ülésnapot. A képviselők szerda reggel folytatják a munkát.

Krónika 4. rész (harmadik országbeli polgárok, építésügyi törvények, örökségvédelem, nemzetközi együttműködés)



Bizottsági jelentések és összegző módosító javaslatok vitájával folytatta keddi ülését az Országgyűlés. A harmadik országbeli állampolgárok beutazása mellett tárgyalták az egyes építésügyi és területrendezési tárgyú törvények módosítását, valamint a kulturális örökség védelméről szóló jogszabály módosítását és a nemzetközi fejlesztési együttműködésről szóló javaslatot.


Vita a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról

Jobbik: hol vannak a hatástanulmányok?

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, hogy akkor lehetne érdemben tárgyalni a javaslatról, ha tudnák, kik jöttek és milyen célból Magyarországra, tevékenységük nyomán milyen ágazatban hány munkahely jött létre vagy szűnt meg. A hatástanulmányoknak legalább a minimuma meglenne - jegyezte meg.
A kormányt azonban ez nem érdekli, bevételi feltupírozási folyamatot látnak - mondta, és elképesztőnek nevezte az indoklást, miszerint az államadósság elleni harcot szolgálja a kezdeményezés.

LMP: munkahelyteremtést kellett volna előírni

Schiffer András (LMP) szerint a probléma nem a módosítással van, hanem azzal, ami nincs benne. Ha valamiért értelme van ilyen kötvényt kibocsátani, az az, ha valóban munkahelyeket tudnak teremteni. A módosítás azonban ilyen előírásokat nem tartalmaz - bírált. Hozzátette, azt is meg kell nézni, milyen hatása lesz a hazai kis- és középvállalkozásokra a döntésnek. Az LMP-s politikus kitért arra is, hogy semmilyen szabályozás nincs benne az offshore-lovagok távoltartására.

Fidesz: nem biztos, hogy ez a legalkalmasabb eszköz a munkahelyteremtésre

Tuzson Bence (Fidesz) rámutatott: ha valaki átmenetileg szeretne Magyarországon tartózkodni 250 ezer helyett 300 ezer eurót kell fizetnie. Ez a fő pontja a módosításnak a technikai változtatások mellett - hangsúlyozta.
Nem biztos, hogy ez a legalkalmasabb eszköz a munkahelyteremtésre - reagált az elhangzottakra. Utalt arra is, hogy az átláthatóságot a közpénzekre vonatkozóan az alkotmány előírja, és ezt mindenkinek szem előtt kell tartani.

Építésügyi törvények

MSZP: nem a javaslatra

Hiszékeny Dezső (MSZP) szerint az előterjesztéssel az önkormányzatoknak kívánják lehetővé lenni egy másfél évvel ezelőtt elfogadott törvény alkalmazását. Ezzel nincs baj - mondta a szocialista képviselő, aki ugyanakkor kifogásolta, hogy semmilyen jogosultság nem köti az igazságügyi szakértőt és az illetékes hatóság sem tilthatja meg kirívó szabálytalanságokat, ha veszélyhelyzetet érzékel az építkezések során.

Megjegyezte: Budapestnek és az agglomerációnak kellene összhangot teremteni a települési rendezési tervek között, a kerületek azonban kikerültek ebből. Így a főváros fog ezzel küzdeni - jegyezte meg. Közölte, mivel felvetéseiket nem fogadták meg, nem tudják támogatni a javaslatot.

LMP: a kormány sem tartja be a határidőket

Sallai R. Benedek (LMP) azt mondta, alapvetően tudják támogatni a javaslatot, bár osztja az előtte szóló aggályait is. Miért várnák el az önkormányzatoktól a határidők betartását, miközben azt a kormány sem teszi meg? - tette fel a kérdést.

Kormány: nem merült fel új szempont a vitában

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint új szempont nem merült fel a mostani vitában. Az államtitkár annyit jegyzett meg, számos pontot éppen az önkormányzatok kérésére nyújtottak be. Kérte a javaslat támogatását.

A kulturális örökség védelméről szóló törvény és az azzal összefüggő törvények módosítása

LMP: az akkreditáció "a mutyik lehetőségét vetíti előre"


Ikotity István (LMP) úgy értékelte, hogy jelentős változtatások nincsenek a törvényjavaslatban, az eredetileg beterjesztett előterjesztést akarja a kormány elfogadtatni. Megismételte az LMP korábbi észrevételeit, miszerint problémás, hogy nem állhat valamennyi régészeti lelőhely védelem alatt. Kifogásolta a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárás esetében megjelenő akkreditációt, amely szerinte "a mutyik lehetőségét vetíti előre".
A vitát az elnöklő Hiller István lezárta.

Kormány: nagyszabású a törvényjavaslat

L. Simon László szerint nagyszabású, a területet teljes egészében újrapozionáló törvényjavaslatról van szó, amelyhez a pártok szavazatát kérte.
A határozathozatal a jövő héten lesz.

A nemzetközi fejlesztési együttműködés és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtás

LMP: a külpolitikának értékvezéreltnek kell lennie

Schiffer András (LMP) azt mondta, olyan javaslatról van szó, amit támogatni tudnak, de szerinte ezen a területen leginkább a külpolitikai koncepció számít. Bírálta a kormány külpolitikai stratégiáját, mert az szerinte ellentmond mindenféle nemzetközi együttműködésnek, ugyanis a miniszterelnök a külpolitikát a gazdasági érdekek érvényesítésének tekinti. A külpolitikának értékvezéreltnek kell lennie - hangsúlyozta, hozzátéve, a kormánynak maga mögött kell hagynia a provincionalizmust.

MSZP: a külpolitika Orbán Viktor illúzióinak rabja

Demeter Márta (MSZP) üdvözölte a javaslatot, de ő is bírálta a kormány külpolitikai stratégiáját, mert szerinte az Orbán Viktor illúzióinak rabja. Mint mondta, nem tudnak egy olyan külpolitikával egyetérteni, amely teljes elszigetelődésbe viszi az országot.

A javaslat kapcsán egyetértett azzal, hogy az együttműködésbe bevonják a társadalmi partnereket. Elmondta, javasolta, hogy az egyházakat is vonják be az egyeztetésbe, de ezt arra hivatkozva utasították el, hogy az egyházak az alapítványaikon keresztül vesznek részt az akciókban.


Krónika 3. rész (honvédek jogállása, nemzetbiztonsági ellenőrzés)



A honvédek jogállásáról, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzésről szóló módosítások összegző módosító javaslatainak vitájával folytatódott a parlament munkája kedden a határozathozatalokat követően. A napirenden a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról szóló javaslat következett.


Az MSZP több módosítást sürget

Demeter Márta, az MSZP képviselője helyénvalónak nevezte, hogy a hadiözvegyek havi rendszeres járadéka emelkedik, ugyanakkor jelezte: szeretnék már látni a honvédségi életpályamodell részleteit és a területen dolgozó közalkalmazottak bérének emelését. Kifogásolta azt is, hogy az önkéntes tartalékosoknak hatvan napot díjazás nélkül kell szolgálniuk. Kitért arra: több módosítást megfogalmaztak a válságkezelésre vonatkozóan, s megköszönte, hogy azok támogatást kaptak.

A Jobbik támogatja a törvénymódosítást

Kulcsár Gergely, a Jobbik képviselője felszólalásában ugyancsak kiállt a hadiözvegyek illemtényének emelése mellett, ugyanakkor ezt sürgette a hadiárvákra vonatkozóan is. Mindent mérlegre téve a Jobbik támogatja a javaslatot - tette hozzá.

Hende: csak kisebb nézetkülönbségek vannak

Hende Csaba honvédelmi miniszter a konszenzus fontosságát hangsúlyozta a honvédelmet érintő kérdésekben. A válságkezelésre vonatkozó szabályozásról szólva kifejtette: célja a prevenció, hogy úgy lehessen felkészülni politikai, katonai, humanitárius válságra, fegyveres, ipari, természeti katasztrófára, hogy az ne befolyásolja az állampolgárok mindennapi életét. A tárcavezető szakmai egyeztetést ajánlott a pártoknak, hogy alkalmas időben visszatérhessenek a kérdésre.
Azt is hangoztatta: a honvédség jövőre esedékes 30 százalékos illetményemelését tartalmazza a jövő évi költségvetési javaslat.

Ezt követően az elnöklő Jakab István lezárta a vitát.

Nemzetbiztonsági ellenőrzés

Fidesz: szakmailag jó a módosítás

Nyitrai Zsolt, a Fidesz képviselője üdvözölte a vitát megelőző ötpárti egyeztetést és jelezte, hogy számos ellenzéki módosítót befogadtak, például a jogorvoslat kérdéskörében. A kormánypárti politikus célként jelölte meg a nemzetbiztonsági ellenőrzés hatékonyabbá tételét és üdvözölte, hogy azt a parlament külügyi bizottságának tagjaira is kiterjesztik.

LMP: fontos a bírói út megnyitása

Szél Bernadett, az LMP képviselője szerint más témákban is ki kellene kérnie a kormánynak az ellenzék véleményét. Fontosnak nevezte a bírói út megnyitását az ellenőrzéssel kapcsolatos jogorvoslat során, és úgy vélte: elfogadhatóan korrigálták a személyes adatok és a magánszféra védelmét. Az ellenzéki képviselő ugyanakkor hiányolta, hogy kimaradt az állami tisztségviselők közreműködési kötelezettsége a nemzetbiztonsági bizottság előtt, amit a beutazási tilalom miatt javasolt pártja.

MSZP: jelentős előrelépés a javaslat

Az MSZP-s Molnár Zsolt jelentős előrelépésnek nevezte a javaslatot a másfél évvel korábbihoz képest, és támogatását fejezte ki. Megjegyezte, hogy az ötpárti egyeztetést ők kezdeményezték és üdvözölte, hogy a kormánypártok elfogadták a felülvizsgálat szabályaira, valamint a jogorvoslatra vonatkozó indítványaikat.

Kontrát: a jogszabály Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit szolgálja

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a jogszabály Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit szolgálja. Köszönetet mondott a módosító javaslatokért. Szólt arról, hogy a javaslat nevesíti a kockázatokat, betekintési lehetőséget ad a nemzetbiztonsági bizottság tagjainak az ellenőrzések irataiba és a külügyi bizottság tagjaira is kiterjeszti az ellenőrzést. Jelezte: az LMP kitiltási üggyel kapcsolatos javaslata nem tartozik e törvény hatálya alá.

Ezt követően az elnöklő Hiller István lezárta a vitát.

Vita a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról

Fidesz: folyamatosan nő az érdeklődés a program iránt

Völner Pál arról beszélt a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvénymódosítás összegző módosító javaslatainak vitájában, hogy folyamatosan nő az érdeklődés a magyar befektetői letelepedési program iránt, és a hazai program az egyik legversenyképesebb Európában.

Jelentős élénkülés tapasztalható ezen a piacon, ami nemcsak nagy tőkebeáramlást eredményez, hanem a külföldi üzletemberek a remények szerint további befektetéseket is eszközölnek majd - mutatott rá.

MSZP: a legfontosabb kérdést nem rendezik

Tóth Csaba szerint a legfontosabb kérdést nem rendezik a javaslatban. A kötvényt az Államadósságkezelő Központ bocsátja ki, a probléma a közvetítőcégekkel van, akiken keresztül ez történi - jegyezte meg az ellenzéki képviselő, hozzátéve: ezen cégek, kivétel nélkül off-shore cégek. A cégek diszkontáron kapják meg a kötvényeket, majd a letelepedni szándékozók jutalékával együtt értékesítik, 60-75 ezer eurós díjra szert téve.

A módosítást jelen formában nem tudják támogatni - jelezte.

Krónika 2. rész (határozathozatalok)



Véglegesítette a parlament kedden a határozathozatalok között a jövő évi költségvetési törvényjavaslat főszámait, újraszabályozta a plázák építésének lehetőségét, szankcionálhatóvá tette a nem nyereséges szuper- és hipermarketeket, továbbá elfogadta az új biztosítási törvényt.


A Ház elfogadta az NMHH Médiatanácsának tavalyi beszámolóját

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa tavaly negyvenötször ülésezett, és csaknem ezernyolcszáz döntést hozott - a többi közt ezt is tartalmazza a testület 2013-as tevékenységéről szóló beszámoló, amelyet 114 igen, 59 nem szavazattal fogadott el a Ház.

A testület tavaly ötvennégy rádiós pályázati eljárást zárt le. A médiatanács a digitális átálláshoz kapcsolódóan a helyi televíziók technológiai váltását összesen 312 millió forinttal támogatta, ennek eredményeként a harmincnyolc helyi analóg terjesztésű tévé közül hét élt az átállás lehetőségével.

Újraszabályozták a plázák építésének lehetőségét

Elfogadta az Országgyűlés a plázák építésének lehetőségét szabályozó módosítást.

Az épített környezet védelméről szóló jogszabályt 116 igen szavazattal, 39 nem ellenében, 21 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.

A módosítást egyebek mellett az indokolta, hogy a 2012 januárjában életbe lépett hároméves moratórium lejár a 300 négyzetméternél nagyobb üzletek építésére. Az új szabályozásban a 300 négyzetméteres határ 400-ra emelkedik. Az ennél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építményekre, illetve az építmények bővítésére az országos illetékességgel eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalását kell beszerezni.

Szankcionálhatók a nem nyereséges szuper- és hipermarketek

Az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére elfogadta azt a javaslatot, amely 2018-tól megtiltja a napi fogyasztási cikkek árusítását azoknak a nagyobb üzleteknek, amelyek nem képesek nyereséget termelni két egymást követő évben.

A képviselők 116 igen szavazattal, 34 nem ellenében és 25 tartózkodás mellett fogadták el a kereskedelemről szóló törvény módosítását.

Az Országgyűlés döntésével ugyancsak 2018-tól betiltotta a bruttó 400 négyzetméteresnél nagyobb, napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek működését a világörökségi területeken, az ottani értékek, valamint a városkép és a környezet védelmére hivatkozva. A fővárosban jelenleg a Duna-part látképe és a budai várnegyed, valamint az Andrássy út és történelmi környezete élvez világörökségi védelmet.

Véglegesítette a parlament a költségvetési főszámokat

Elfogadta a parlament a jövő évi költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító indítványt, véglegesítve ezzel a büdzsé bevételi és kiadási főösszegét.

A képviselők 116 kormánypárti igen, 40 nem szavazattal, 20 jobbikos tartózkodás mellett fogadták el a költségvetési bizottság által benyújtott összegző módosító javaslatot. A büdzsé zárószavazása - miután a Költségvetési Tanács véleményezte a módosításokkal egybeszerkesztett egységes költségvetési törvényjavaslatot - a jövő héten várható.

Az Országgyűlés a 2015-ös költségvetés teljes bevételét 16 312 milliárd 873 millió forintban, kiadását 17 190 milliárd 277 millió forintban, hiányát pedig 877 milliárd 404 millió forintban állapította meg.

A bevételi főösszeg 67,7 milliárd forinttal, a kiadási főösszeg 67,9 milliárd forinttal, a hiány pedig mintegy 198 millió forinttal lett kisebb az eredetileg javasoltnál.

Új biztosítási törvényt fogadtak el

A hat hónapnál hosszabb időre kötött életbiztosításokat 30 napon belül, indoklás nélkül felmondhatja az ügyfél - egyebek mellett ezt tartalmazza az új biztosítási törvény.

Az Országgyűlés 147 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 24 tartózkodás mellett hagyta jóvá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztését.
A kormány indoklása szerint a jogszabály megújítására azért volt szükség, hogy a törvényben is megjelenjenek a pénzügyi válság óta felhalmozódott piaci és felügyeleti tapasztalatok. A korszerűsítés magában foglalja a hazai jogszabályi környezetben bekövetkezett változásokat, egyúttal átülteti az európai uniós irányelvet is a hazai jogrendbe. Utóbbi újításai két alapelvre épülnek: a mennyiségi mutatók helyett a gazdasági kockázatok figyelembe vétele, illetve a piaci alapú értékelés alkalmazása.

Krónika 1. rész (napirend előtt: költségvetés, honvédelem, pápa, szegénység, gazdaság)



A jövő évi költségvetésről, a honvédelmi kiadásokról, Ferenc pápa Európai Parlamentben (EP) tett látogatásáról, a szegénységről és a gazdasági növekedésről volt szó kedden napirend előtt az Országgyűlésben.


MSZP: a kormány senkit sem hagy az út szélén, belök az árokba

Tóth Bertalan (MSZP) szerint Orbán Viktor azt mondja, "ezt akarta a nép!", amikor a demokrácia minden alapelvét megtagadva "dönti romokba" demokratikus a vívmányokat, és az országra erőlteti az illiberális Magyarországot.

Valóban senkit sem hagynak az út szélén, belökik az árokba - fogalmazott, majd ismertette azt, hogy az MSZP 400 milliárd forint értékben nyújtott be módosító indítványokat a büdzséhez, hogy több jusson gyermekétkeztetésre, az önkormányzatoknak, a gimnáziumoknak.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szerint valótlan állítások hangzottak el a költségvetésről. Arra kérte az ellenzéki képviselőt, mondjon egy olyan szocialista miniszterelnököt, aki nem milliárdos. Mint mondta, már öt éve nem a szocialisták kormányoznak, de még mindig az ő politikusaik ülnek a vádlottak padján.

Közölte, jövőre a középfokú oktatásra 13 milliárd forinttal többet fordítanak, mint idén. Az önkormányzatoknak van forrása a méltányosságból osztott támogatásokhoz - tette hozzá.

Jobbik: Magyarország deklarálja semlegességét

Kulcsár Gergely (Jobbik) elmondta, nem szeretne rémhíreket terjeszteni, de számolni kell az ukrán válság eszkalálódásával, és Magyarországnak nem lehet érdeke abban részt venni, deklarálnia kell a semlegességét. Kevesellte a honvédelmi kiadásokat, és úgy értékelte, a magyar honvédség addig sem tudná megvédeni az országot, amíg a NATO katonai gépezete beindul.

Hende Csaba honvédelmi miniszter azt kérte, hogy ha a képviselő nem akar rémhíreket terjeszteni, akkor ne is tegye ezt. Elmondta, a főösszeget nézve jövőre, az ideihez képest, 20 milliárd forinttal nő a minisztérium költségvetése, ez közel 10 százalékos emelkedést jelent. Emlékeztetett arra, hogy jövőre emelkedik a honvédek illetménye is.

Azt mondta, nem javasolja, hogy a képviselő a honvédség harcképességét alaptalanul lejárassa.

LMP: keresztény szemszögből kritika illeti a kormányt

Ikotity István (LMP) Ferenc pápa EP-ben tett látogatása kapcsán arról beszélt, a kormánynak mély önvizsgálatot kellene tartania, mert politikáját keresztény szemszögből alapos kritika illeti főleg a jogállamiság, a gazdaságpolitika, a szociálpolitika, az oktatás területén.

Soltész Miklós, az Emmi egyháziügyi államtitkára örömét fejezte ki, hogy az EP-ben a liberálisok és a zöldpártiak végre nem az egyházat támadták, hanem felismerték, hogy hatalmas baj van az EU-ban. Kiemelte, az egyházak szerepét az oktatásban, a szociális területen, szerinte így fel lehet venni a küzdelmet az izmusokkal szemben.

KDNP: a kormányzati intézkedésekkel lehet csökkenteni a szegénységet

Harrach Péter (KDNP) arról beszélt, hogy a szegénység elleni küzdelem területén igazi eredményt csak a kormányzati intézkedést hoznak. Mint mondta, a kirekesztettség egyik eleme a munkanélküliség, ennek csökkentésében vannak eredményeik.

A gyermekszegénység kérdéséről azt mondta, hogy míg 2009-ben 26 milliárd forint volt gyermekétkeztetésre, 2015-ben már 58 milliárd forint lesz.

Rétvári Bence szerint az adatok cáfolják, hogy egyre több ember él Magyarországon szegénységben. 2012-ről 2013-ra 241 ezer fővel csökkent a kirekesztettségben élők száma - ismertette.

Az összképet az rontotta - közölte - , hogy a hirtelen kiadásokat sokan nem tudták fedezni, de erre az egyik megoldást a devizahitelesek megsegítése jelenti.

Fidesz: három év átlagában 7,5 százalék lehet a gazdasági növekedés

Tuzson Bence (Fidesz) közölte, idén 3,2 százalék körül várható a gazdasági növekedés, és ha az előző, illetve a jövő évet is számítják, akkor a növekedés 7,5 százalék lehet. Kiemelte, az autóipar szerepét a gazdaság teljesítményében, valamint felkarolandónak tartotta a magyar buszgyártás, illetve a kötöttpályásjármű-gyártás újjáélesztését.

Beszélt arról is, hogy "csontvázak esnek ki a szekrényből": egy szlovákiai vállalkozó vallomása alapján fény derült egy határon átnyúló áfacsalásra, amely a Gyurcsány-Bajnai-kormány, "minden idők legkorruptabb kormányzati időszakára" tehető. Közölte, ebben az időszakban 18-20 milliárd forint volt az az összeg, amelyet "egy sorozattal elvittek az államkasszából", sőt a vallomás szerint a pénzekből juthatott az MSZP pártkasszájába. Tuzson Bence arra szólított fel, hogy nyúljanak a zsebükbe a szocialisták, és fizessék vissza a 20 milliárd forintot, mert ez hiányzik mindenkinek, hiányzik a magyar gyerekeknek.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára szerint nem az áfa- és adócsalás az első olyan dolog, amelyről kiderült, a szocialista kormányok csinálták és a Fidesz-kormány teszi rendbe. Példaként említette, az ország eladósodását, a devizahitelesek kérdését. Szerinte a gazdaság fehérítésének irányába hat az online pénztárgépek bevezetése, a fordított áfa, illetve a januártól indul közúti árukvöetési rendszer.

Mint mondta, a magyar gazdaság teljesítménye az EU-ban is kiemelkedő, a 3,2 százalék a harmadik legnagyobb növekedés.

A felszólalás közben két MSZP-s képviselőnő sárga rózsát osztott ki frakciótársainak. Tóbiás József, az MSZP képviselőcsoportjának vezetője azt MTI érdeklődésére közölte, ezzel az Illés együttes ismert számának arra a sorára kívántak utalni: "Azt hiszed, hogy hallgatunk a hazug szóra".

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

NAV: Vida Ildikó megteszi a szükséges intézkedéseket

Orbán Viktor az Országgyűlésben azt mondta, "ha nem indít haladéktalanul pert az amerikai… Tovább olvasom