Délmagyar logó

2017. 01. 22. vasárnap - Vince, Artúr -9°C | 0°C Még több cikk.

Ókori elegancia

Arany-zöld antik kreácival nyert meg egy országos divattervező-versenyt a győri Varga Lívia.

Szombathelyen a Savaria Történelmi Karnevál keretein belül országos divattervező-versenyt rendeztek, ahol „újraálmodott" régi római kori viseleteket mutattak be a  zsűri előtt a manökenek. A győri Varga Lívia arany-zöld „antik" kreációival első helyezést ért el.

A győztes ruhaköltemény
A harmincas éveinek elejét járó hölgy bevallása szerint, már tinédzserként azért jelentkezett varrónői iskolába, mert pontosan tudta, hogy a későbbiekben ruhatervezéssel szeretne foglalkozni. Gyermeke születése előtt éveket töltött Hollandiában és Spanyolországban, munkája mellett az adott ország divattrendjeire is fókuszált, ez nem volt nehéz, hiszen Madrid a divat egyik fellegvára. Keresetkiegészítés gyanánt egyedi készítésű ruhái nagy népszerűségnek örvendtek a megrendelők körében. Miután hazatért, szomorúan tapasztalta, hogy a varrást nem igazán honorálják, ezért időlegesen profilt váltott, számítástechnikai grafikával foglalkozott öt évig. Persze ez is tudatos lépésnek tekinthető, hiszen ezirányú ismereteket szerette volna összefűzni a ruhatervezéssel. Szakismeretei bővítésének érdekében tavaly elvégzett egy ruhatervező tanfolyamot. Jelenleg egy országos hírű divatcégnek tervez alkalmi viseleteket. A szombathelyi megmérettetésen is azért indult, hogy nevét megismertethesse a divatszakmában.

A római kor ruháira jellemző volt, hogy nagy, terebélyes anyagokkal dolgoztak, sokszor tekerték körbe a textíliát a test körül. Természetesen a versenyre a mai kor ízlése szerint kissé szűkebbre szabta Lívia a fazonokat, hogy jobban érvényesülhessen az emberi test formája. Anyagában korhűen a nehézselymet és selyemzsorzsettet használta.
A ruha alsó részét, a tunikát elsősorban, szalagokkal, zsínórral díszítették anno. A viselet alján a bordürt – széles selyemcsíkot – szőlőlevél és -fürt minták uralták, ezeket kombinálta a tervező kagylóval. Természetsen azért, mert a római korban a szőlő és a kagyló voltak a fő díszítési motívumok. A ruha felső részét, a stólát fibulával rögzítették, amely egyébként összefogta az egész viseletet is. A fibulát jelen esetben egy méretes kagyló álcázta.

Varga Lívia
A modellek bemutatását kora estére, szabadtéri színpadra tervezték, hogy minél többen láthassák a ruhakölteményeket, de sajnos a bemutató előtt szakadni kezdett az eső, így egy óra csúszással beltéri színpadon vonultak fel a modellek. A többi tervezőhöz hasonlóan Líviát is rendkívül bosszantotta ez a kényszerű változtatás, hiszen természetes fényben jóval látványosabbak lettek volna a ruhaköltemények. De a zsűri döntése kárpótolta a bosszúságért.

Bár rengeteg gyönyörű és díszes ruhát mutattak be a tervezők, nem minden pontban tettek eleget a versenykiírásnak. Éppen ezért Lívia örömmel nyugtázta, hogy a zsűri a döntés során figyelembe vette ezeket a momentumokat. Nem is tehetett másképp, hiszen a győztes modellek a Római Akadémia szervezésében nagyszabású nemzetközi versenyen képviselik hazánkat Olaszországban, ahol a ókori antik ruhákat mutathatják be a kreátorok.

Varga Lívia úgy látja, két modelljének sikerében nem kis szerepe volt Sarkady Líviának, hiszen az általa készített korhű frizurák is erősítették a római stílusú összhatást. (A mesterfodrász egyébként a számukra kiírt megmérettetetésen lett az első.) Varga Lívia örömét fokozta, hogy nemcsak a versenyen történő indulás jogát kapta meg, hanem egy családi utazást is nyert a Garda-tóhoz. Ráadásul a a versenyt követően a ruhakölteményeit egy nagyszabású kiállításon is bemutatják Olaszországban.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A termelők eladták a gabonájukat

Az idei gabonatermés mennyisége megfelelő volt, de a minősége – főként a sok csapadék miatt – hagyott kívánnivalót maga után. A gazdák nagyobb része nem tudja tárolni terményét, ezért már a kombájn alól értékesítette, nyomott áron. A közraktárak sem népszerűek a termelők körében, már ahol vannak. Tovább olvasom