Szeged - delmagyar.hu

Vagyonadó és ingatlanadó sem lesz Magyarországon, és a kormány nem változtat a tranzakciós illetéken sem - jelentette ki Orbán Viktor a Hír TV-nek adott interjúban, amelynek előzetesét az mno.hu tette közzé. Az interjút este sugározza a csatorna.

A miniszterelnök hangsúlyozta: ebben a kérdésben biztosan nem engednek a Nemzetközi Valutaalapnak és az Európai Uniónak.

Orbán Viktor szerint a kérdést úgy kell feltenni, hogy az ingatlanadó szolgálná-e Magyarország érdekét, hozzásegítené-e ahhoz, hogy kihozza magából azt, ami egyébként tehetségben és képességben benne van. "Nem segítene hozzá" - adta meg a választ a kormányfő.

Logikusnak és elkerülhetetlennek nevezte Orbán Viktor miniszterelnök a tranzakciós illeték nemzeti bankra való kiterjesztését a Hír TV Rájátszás című műsorában kedden. A jegybank megadóztatásának esetleges nemzetközi vétóját érintő kérdésre kijelentette: a magyar parlament döntéseit senki sem tudja megvétózni. A kormányfő arra számít, hogy az IMF-tárgyalások a nyár végén kezdődnek meg.

"Az IMF most jön, körülnéz, és valamikor majd inkább a nyár végén, mint a közepén lesznek tárgyalások is" - mondta a Nemzetközi Valutaalappal (IFM) folytatandó tárgyalások menetrendjéről a miniszterelnök, majd úgy fogalmazott: a kormány az IMF feltételeinek azt a részét tudja elfogadni, amelyről "hisszük mi, magyarok, hogy ha azt megtesszük, akkor az jobbá teszi Magyarországot".

A kormányfő beszélt arról is: Európa néha egy múzeumra emlékezteti, ugyanis a mostani válsághelyzetet azokkal az eszközökkel próbálja kezelni, amelyeket a múltban használt, ám ezek már nem működnek. Magyarország viszont "nem szerénykedett" olyan megoldásokat kitalálni, amelyek nem a múlthoz tartoznak, hanem a jövőt építik: ilyen volt a bankadó, a multiadó, most pedig bevezeti a kormány a pénzügyi tranzakciós illetéket - sorolta, hozzátéve: utóbbi szerinte sokkal jelentősebb, mint azt gondolják. A következő egy-két év érdekes kérdésének tartja, hogy ez az új teherforma mennyire képes válságkezelő eszközként, illetve a jövő egyik legfontosabb államháztartási bevételeként szolgálni.

A tranzakciós illetéknek a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) való kiterjesztése a kabinet szerint logikus, szükséges és elkerülhetetlen - jelentette ki Orbán Viktor. Arra a kérdésre, van-e vészforgatókönyv arra az esetre, ha mégsem terjeszthetik ki az illetéket a jegybankra, azt válaszolta: Magyarországot a magyarok kormányozzák, "ha egyszer a magyar Országgyűlés úgy döntött, hogy tranzakciós illeték lesz, meghatározta annak a körét, akkor az úgy lesz".

"A magyar parlament döntéseit senki sem tudja megvétózni" - felelte arra a kérdésre, mi történik akkor, ha az Európai Központi Bank (EKB) vagy az IMF megvétózza az MNB megadóztatását, és így nem folyik be a várt pénz, a munkahelyvédelmi terv fedezete. Hozzátette, az EKB-nak véleménynyilvánítási joga van, az álláspontját meg kell hallgatni, de a döntésben való részvételre semmilyen lehetősége nincs. A kormányfő kizártnak nevezte, hogy a pénzintézetek teljesen áthárítsák az illetéket az emberekre.

Kitért az államadósság szintjére is, bűnténynek, Magyarország elleni merényletnek nevezve, hogy 2002 és 2010 között jelentősen nőtt annak mértéke. Jelenleg - árfolyamtól függően - a GDP 76-78 százaléka közötti sávban van az államadósság - jelezte, hozzáfűzve: folyamatosan meg kell újítani az adósságot, aminek négy lehetséges forrása van. Ide sorolta a belső megtakarítást - megjegyezve, hogy néhány hónap alatt több mint százmilliárd forint értékben vettek magyar állampolgárok magyar állampapírt -, a nyugati pénzpiacokhoz, valamint a nemzetközi pénzügyi szervezetekhez fordulást és a keleti pénzpiacokra való visszatérést. "Mi mind a négy hangszeren játszunk" - fogalmazott.

Arra a kérdésre, az IMF-tárgyalások közeljövőbeli elkezdése értékelhető-e úgy, hogy az ellene szervezett nemzetközi puccskísérlet megbukott, a kormányfő azt felelte: "nekem nem személyes ellenségeim vannak", de például a bankadó "fáj valahol", s azoknak a nagyrészt külföldi nagytőkéscsoportoknak, amelyeknek ez fáj, minden pénzt megér, hogy a magyarországi kurzust megváltoztassák, hasonlóan nagy telekommunikációs vállalatoknak, energiacégeknek.

"Erre vezetem vissza leginkább azokat a kísérleteket, amelyek rendszeresen a kormány politikájának befolyásolására irányulnak" - mondta, kijelentve ugyanakkor, hogy azokat a csatákat, amelyeket "mi magunk robbantottunk ki a saját, szokásostól eltérő, innovatív intézkedéseinkkel, (...) megnyertük". Megjegyezte, a januári békemenet jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a kormány most is stabilan áll a lábán.

Azzal kapcsolatban, hogy míg az Európai Parlament (EP) a mostani romániai helyzetet nem vette napirendjére, addig Magyarországot "pellengérre állították", Orbán Viktor úgy vélekedett: ennek az az oka, hogy az EP-ben az európai baloldal van többségben, vagyis ha akarnak, kikiálthatnak valakit bűnbaknak, de a legnyilvánvalóbb nemzetközi botrány esetén is eltakarhatják az ügyeket.

Elmondta azt is, hogy eddig több mint 500 ezer kérdőív érkezett vissza a nemzeti konzultáció keretében, amely elsősorban a munkahelyteremtésre és -megőrzésre fókuszál.

Megerősítette, hogy a napokban egyeztet választási szövetségeseivel, ugyanis a kormányzati ciklusból eltelt két év, ezért meg kell nézni, mi teljesült eddig, és érdemes a megállapodásokat megújítani.

A kormányfőt kérdezték a rendőri korrupciógyanús ügyekről is, és arról, miért volt szükség két évre az előrelépéshez, amire azt felelte: a bonyolult ügyek feltárására idő kell, mert olyan bizonyítékokat kell összegyűjteni, amelyek alapján reális esély van az elkövetők elítélésére.

Végül Orbán Viktor elmondta azt is, hogy két hét szabadságot tervez, mert "lemerültek az akkumulátorai", s ezt az időt a családjával szeretné tölteni. Az olimpiára nem megy a kormányfő; mint mondta, Áder János államfővel abban maradtak, hogy az elnök utazik Londonba.