Délmagyar logó

2017. 12. 15. péntek - Valér 6°C | 13°C Még több cikk.

Orbán: Magyarország eltökélt a lengyel-magyar barátság mellett

A magyar kormányfő Varsóban sürgette a két ország közötti mindennapi gazdasági együttműködés megerősítését.
Magyarország továbbra is eltökélt a lengyel-magyar barátság mellett - jelentette ki Orbán Viktor csütörtökön Varsóban, a lengyel miniszterelnökkel folytatott megbeszélését követő közös sajtótájékoztatón.

A magyar miniszterelnök egynapos varsói látogatása során Ewa Kopacz lengyel kormányfővel tárgyalt, és előadást tartott a Lengyel Gazdasági Kamara rendezvényén, ahol átvette az Arany Ernyő-díjat, amelyet olyan személyiségeknek ítélnek meg, akik jelentősen hozzájárultak az európai és a lengyel gazdaság fejlődéséhez. Korábban Bronislaw Komorowski jelenlegi és Lech Walesa volt köztársasági elnök, XVI. Benedek pápa, Leszek Balcerowicz volt jegybankelnök és Jerzy Buzek volt miniszterelnök, az Európai Parlament korábbi elnöke vehette át az elismerést.

Ukrajnáról szólva Orbán Viktor elmondta, hogy Magyarország üdvözli a második minszki megállapodást, és támogatja azt az európai egységet, amely erre épül.

A lengyel kollégájával folytatott megbeszélésen Orbán Viktor szerint "gyakorlati kérdésekről" is szót ejtettek, köztük a visegrádi négyek együttműködéséről, az energiaunió kérdéséről és az EU-n belüli közös fellépésről a közös érdekek alapján.

A magyar kormányfő kijelentette, hogy "Lengyelország mindig is egy speciális helyet foglal majd el a szívünkben". Ez még olyan nehéz pillanatokban is lehetséges volt - idézte fel -, amikor a magyarok a lengyelek ellenségeivel voltak szövetségben, "mégis megtaláltuk a módját annak, hogy a lengyel-magyar barátságot fenntarthassuk".

Ewa Kopacz kijelentette: "Őszinte és nehéz beszélgetést folytattunk az Európai Unió és a visegrádi országok Oroszországhoz és Ukrajnához fűződő viszonyáról, ahogyan az a barátok között szokás. Ebben az őszinte és nehéz beszélgetésben tudattam Orbán miniszterelnök úrral, hogy az EU-tagországok és a visegrádi országok egysége az ukrajnai helyzettel szemben alapvető fontosságú".

A lengyel miniszterelnök emlékeztetett az 1848-as szabadságharc és az 1956-os magyar forradalom idején megnyilvánuló lengyel-magyar szolidaritásra.

A lengyel kormányfő rámutatott, hogy a rendszerváltás során a két országnak jogában állt önnállóan dönteni sorsáról, és ugyanez a jog illeti most meg Ukrajnát. Elmondta, hogy a két nemzet „külső segítségnek köszönhetően" nyerte el a függetlenségét a rendszerváltás idején, ezért Lengyelországnak és Magyarországnak „becsületbeli kötelessége van" a most függetlenségükért harcoló nemzetekkel szemben.

Kopacz Lengyelország szempontjából alapvetőnek minősítette „Oroszország Ukrajna elleni agressziójának" elítélését, és hangsúlyozta: ugyanolyan fontos a visegrádi együttműködés is. Kijelentette: „Magyarország és Lengyelország mindig veszített, amikor a nemzetközi politikában a jogot az erőszak váltotta fel".

Orbán varsói látogatása alatt Mariusz Blaszczak, a fő ellenzéki párt, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) parlamenti frakcióvezetője közölte, hogy Jaroslaw Kaczynski pártelnök elutasította az Orbán Viktorral való találkozóra szóló meghívást, amely szerdán érkezett a magyar miniszterelnök környezetéből. A frakcióvezető szerint Kaczynski arra hivatkozva hárította el a találkozást Orbánnal, hogy a magyar miniszterelnök "rombolja az európai szolidaritást". A frakcióvezető hozzátette, hogy nemcsak a magyar miniszterelnök, hanem a német kancellár és a francia elnök is rombolta az európai szolidaritást az elmúlt néhány évben.

A gazdasági kamara tagjai előtt tartott csaknem félórás előadásában Orbán Viktor hangsúlyozta a nemzeti tőke megerősítésének, versenyképessé tételének fontosságát, ami szerinte nemcsak üzleti ügy, hanem szabadság kérdése is. Szavai szerint mindig elismerte az Európai Unió versenysemlegességi szabályait, de mindig azt gondolta, hogy a közép-európai államoknak kötelességük - a szabályok adta kereteken belül - a lehető legtöbbet tenni a nemzeti tőke megerősítéséért.

Magyarországot Orbán Viktor úgy jellemezte a mintegy 200-250 fős hallgatósága előtt mint egy politikai fekete bárányt és mint gazdasági sikertörténetet. A magyar stratégia lényegének nevezte, hogy "úgy akarunk változtatni a rólunk kialakult kedvezőtlen megítélésen, hogy olyan gazdasági sikereket akarunk elérni, amelyek nyertesekké, győztesekké tesznek bennünket".

Sürgette a Lengyelország és Magyarország közötti "mindennapi gazdasági együttműködés" megerősítését, hiszen - mint fogalmazott - "Európa jövője itt van, Közép-Európában".

Az Európai Unióval kapcsolatban úgy fogalmazott: "az a projekt, amit EU-nak nevezünk, az momentán elakadt". A monetáris uniót nem követte költségvetési unió, az Európai Központi Bank szerepével kapcsolatban széttartanak a vélemények, és a globális versenyben a kontinens vesztésre áll. Úgy vélte, hogy amíg a bajban lévő országok nem teszik rendbe otthon a saját gazdaságukat, addig nem lesz európai fellendülés sem.

Az európai versenyképtelenség legfőbb okának a magas energiaárat nevezte, az alternatív energiát pedig a szegényebb országok számára "szinte finanszírozhatatlannak" minősítette. Úgy vélte, hogy a nukleáris energia nem nélkülözhető Európában. Hozzátette, hogy nem lehet versenyképes energiaárat létrehozni az oroszok európai energiapiacon való részvétele nélkül.

Európa helyzetével kapcsolatban jelezte ugyanakkor, hogy nagy reményeket fűz az unió új vezetéséhez, és megtisztelőnek nevezte, hogy Donald Tusk korábbi lengyel miniszterelnök áll az Európai Tanács élén.

Marek Kloczko, a Lengyel Gazdasági Kamara elnökhelyettese az Arany Ernyő-díj átadása előtt indoklásul arról beszélt: amikor az Orbán-kormány 2010-ben hatalomra került, Magyarország katasztrofális gazdasági helyzetben volt, az Orbán Viktor vezette kabinet erről a mélypontról hozta fel az országot.

Korábban írtuk:

A nemzeti tőke megerősítése, versenyképessé tétele nemcsak üzleti ügy, hanem szabadság kérdése is - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Varsóban, a lengyel gazdasági kamara rendezvényén, ahol gazdaságpolitikája elismeréséül Arany Ernyő-díjjal tüntették ki.

A kormányfő úgy fogalmazott: nem tud elképzelni olyan szabad Magyarországot vagy szabad Lengyelországot, ahol a nemzeti tőke háttérbe szorul, és nem kapja meg azt a segítséget, amellyel leküzdheti a negyven év kommunizmus alatt a Nyugattal szemben összegyűjtött hátrányt, hiszen "nekünk most azokkal kell versenyeznünk, akiknél nem volt kommunizmus".

Mint mondta, mindig elismerte az Európai Unió versenysemlegességi szabályait, de mindig azt gondolta, hogy a közép-európai államoknak kötelességük - a szabályok adta kereteken belül - a lehető legtöbbet tenni a nemzeti tőke megerősítéséért.

Magyarországot Orbán Viktor úgy jellemezte a mintegy 200-250 fős hallgatósága előtt mint egy politikai fekete bárányt és mint gazdasági sikertörténet. A magyar stratégia lényegének nevezte, hogy "úgy akarunk változtatni a rólunk kialakult kedvezőtlen megítélésen, hogy olyan gazdasági sikereket akarunk elérni, amelyek nyertesekké, győztesekké tesznek bennünket".

A magyar gazdaság, a sajátos magyar válságkezelési modell eredményei között említette az évek óta 3 százalék alatti költségvetési hiányt, az államadósság-csökkentést, az arányaiban a némettel versenyképes külkereskedelmi mérleget, a gazdasági növekedést és a csökkenő munkanélküliséget. Megerősítette azt a kormányzati célt is, hogy 2018-ra gyakorlatilag egyetlen munkanélküli se legyen az országban.

Összegzése szerint "Magyarország szép jövő előtt áll", és bár az út nehéz, de szerinte csak ez vezet el a sikerhez.

 A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök átveszi az Arany Ernyő-díjat a lengyel gazdasági kamara rendezvényén Varsóban 2015. február 19-én. MTI Fotó: Minisztere
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök átveszi az Arany Ernyő-díjat a lengyel gazdasági kamara rendezvényén Varsóban február 19-én.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Burger Barna

Orbán Viktor csaknem félórás beszédében sürgette a Lengyelország és Magyarország közötti "mindennapi gazdasági együttműködés" megerősítését, hiszen - mint fogalmazott - "Európa jövője itt van, Közép-Európában". Jelezte, hogy Magyarországon ma 341 lengyel cég dolgozik, a lengyel-magyar kereskedelmi forgalom pedig tavaly több mint hét százalékkal nőtt.

A miniszterelnök az Európai Unióval kapcsolatos véleményét ismertetve úgy fogalmazott: "az a projekt, amit EU-nak nevezünk, az momentán elakadt". A monetáris uniót nem követte költségvetési unió, az Európai Központi Bank szerepével kapcsolatban széttartanak a vélemények, és a globális versenyben a kontinens vesztésre áll - sorolta.

Mindebből szerinte "kényelmetlen igazságok" fakadnak, így például az, hogy senki sem oldja meg a másik helyett a házi feladatát, azaz amíg a bajban lévő országok nem teszik rendbe otthon a saját gazdaságukat, addig nem lesz európai fellendülés sem. Megjegyezte, kevesen merik kimondani Európában, hogy ugyanazért a pénzért egyre többet kell dolgozni.

Európa helyzetének megváltoztatásához politikai vezetésre lenne szükség - mondta Orbán Viktor, aki a "kényelmetlen kérdések" között beszélt az európai energiahelyzetről is. Az európai versenyképtelenség legfőbb okának a magas energiaárat nevezte, majd kijelentette: valakinek lassan ki kellene mondania, hogy "a magunkfajta országok számára", amelyek nem elég gazdagok, "az alternatív energia szinte finanszírozhatatlan". Hozzátette ugyanakkor, hogy a nukleáris energia szerinte nem nélkülözhető Európában.

A kormányfő úgy vélte, azt a "különösen kényelmetlen igazságot" is ki kellene mondania valakinek, hogy "nem tudunk versenyképes energiaárat létrehozni az oroszok európai energiapiacon való részvétele nélkül".

Úgy összegzett: "ma Európában az energia ügyében az ár a legfontosabb, a klíma csak a második".

Európa helyzetével kapcsolatban jelezte ugyanakkor, hogy nagy reményeket fűz az unió új vezetéséhez, és megtisztelőnek nevezte, hogy Donald Tusk korábbi lengyel miniszterelnök áll az Európai Tanács élén.

Orbán Viktor kitért az ukrán válságra is, amellyel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy jól láthatóak az országok közti különbségek, miközben mindenki az európai egység fenntartását hangsúlyozza. "Mi, magyarok is így vagyunk ezzel, hiszen Európának erőt kell mutatnia, és ha nincs egység, akkor nincs erő sem" - mondta.

Varsói programjáról szólva úgy fogalmazott, erős és izgalmas tárgyalása volt Ewa Kopacz lengyel miniszterelnökkel, akivel végül közösen megerősítették a lengyel-magyar barátságot.

"Magyarország mindig számíthatott Lengyelországra, és ezért mi mindig is hálásak voltunk, és hálásak is maradunk" - jelentette ki Orbán Viktor.

Marek Kloczko, a lengyel gazdasági kamara elnökhelyettese az Arany Ernyő nevű kitüntetés átadása előtt indoklásul arról beszélt: amikor az Orbán-kormány 2010-ben hatalomra került, Magyarország katasztrofális gazdasági helyzetben volt, az Orbán Viktor vezette kabinet e mélypontról hozta fel az országot.

Korábban írtuk:

Alapvető fontosságúnak nevezte az Európai Unió és a visegrádi országcsoport egységét az ukrajnai helyzet ügyében Ewa Kopacz lengyel miniszterelnök Orbán Viktor kormányfővel tartott csütörtöki varsói tárgyalásán.

"Őszinte és nehéz beszélgetést folytattunk az Európai Unió és a visegrádi országok Oroszországhoz és Ukrajnához fűződő viszonyáról, ahogyan az a barátok között szokás. Ebben az őszinte és nehéz beszélgetésben tudattam Orbán miniszterelnök úrral, hogy az EU-tagországok és a visegrádi országok egysége az ukrajnai helyzettel szemben alapvető fontosságú" - jelentette ki Kopacz a két kormányfőnek a megbeszélést követő közös sajtóértekezletén.

A lengyel miniszterelnök emlékeztetett az 1848-as szabadságharc és az 1956-os magyar forradalom idején megnyilvánuló lengyel-magyar szolidaritásra.

"Lengyelországot és Magyarországot mindig igazi, nemcsak a közmondásból ismert barátság kötötte össze. Kiváló példája ennek Bem József tábornok alakja, aki Lengyelország és Magyarország közös hőse, az ő személyében összefonódik a történelem és az értékek közössége. Büszke vagyok arra, hogy országaink az elnyomatás évei után ma a Nyugat közösségének tagjai" - mondta Kopacz.

Ewa Kopacz lengyel kormányfő (j) és Orbán Viktor magyar miniszterelnök kezet fog sajtótájékoztatójuk végén Varsóban 2015. február 19-én. (MTI/PAP/Rafael Guz)
Ewa Kopacz lengyel kormányfő (j) és Orbán Viktor magyar miniszterelnök kezet fog sajtótájékoztatójuk végén Varsóban február 19-én.
Fotó: MTI/PAP/Rafael Guz

A lengyel kormányfő rámutatott, hogy a rendszerváltás során a két országnak joga volt önnállóan dönteni sorsáról, és nyomatékosította: ugyanolyan jog illeti most meg Ukrajnát. Elmondta, hogy a két nemzet „külső segítségnek köszönhetően" nyerte el a függetlenségét a rendszerváltás idején, ezért Lengyelországnak és Magyarországnak „becsületbeli kötelessége van" a most függetlenségükért harcoló nemzetekkel szemben.

Kopacz Lengyelország szempontjából alapvetőnek minősítette „Oroszország Ukrajna elleni agressziójának" elítélését, és hangsúlyozta: ugyanolyan fontos a visegrádi együttműködés is. Kijelentette: „Magyarország és Lengyelország mindig veszített, amikor a nemzetközi politikában a jogot az erőszak váltotta fel".

Korábban írtuk:

Varsóba látogat ma Orbán Viktor kormányfő, aki délelőtt tárgyalást folytat Ewa Kopacz lengyel miniszterelnökkel, délután pedig átveszi a lengyel gazdasági kamara Arany Ernyő-díját.

Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke korábban azt közölte az MTI-vel, hogy a két kormányfő megbeszélésén várhatóan az Európai Uniót és a visegrádi országok együttműködését érintő kérdésekről lesz szó, különös tekintettel a gazdasági és az energetikai ügyekre, de várhatóan tárgyalnak az aktuális külpolitikai témákról, így Ukrajna helyzetéről is.

A lengyel gazdasági kamara Arany Ernyő nevű kitüntetését 2010-ben alapították, és olyanoknak ítélik oda, akik jelentősen hozzájárultak az európai és a lengyel gazdaság, a vállalkozások fejlődéséhez. Korábban Bronislaw Komorowski jelenlegi és Lech Walesa volt köztársasági elnök, XVI. Benedek pápa, Leszek Balcerowicz volt jegybankelnök és Jerzy Buzek volt miniszterelnök, az Európai Parlament korábbi elnöke is átvette az elismerést.

Az ünnepségen Orbán Viktor előadást tart majd a kamara tagjai előtt.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Övvel fojtogatta, késsel szurkálta feleségét

A zalai férfit emberölés kísérlete miatt 17 év szabadságvesztésre ítélték első fokon. Tovább olvasom