Délmagyar logó

2017. 04. 29. szombat - Péter 7°C | 22°C Még több cikk.

Orbán: még ha hibának is tűnik Tasnádi László kinevezése, az államtitkár marad

Még ha hibának is tűnik Tasnádi László kinevezése, vállalja ennek következményeit, és a rendészeti államtitkár a posztján marad.
Krónika 7. rész (kérdések)

A kérdések során egyebek mellett a részönkormányzatok finanszírozásáról, a pedagógusok munkáját segítő munkatársak helyzetéről, valamint a jogosítvány megszerzéséhez kötődő korrupció elleni munkáról érdeklődtek a képviselők.

MSZP: át kell gondolni a nemzetiségi önkormányzatok feladatát

Teleki László (MSZP) a helyi és a nemzetiségi önkormányzatok közötti feladatelosztás megváltoztatását szorgalmazta, álláspontja szerint növelni kell utóbbi szerepét. Hozzátette: ezen szervezeteknek az oktatás, az egészségügyi prevenció és az esélyegyenlőség területén is szerepük van. Kérdezte, hogy a kormány mikor foglalkozik a kérdéssel és hogyan változtat a finanszírozáson.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára választásban felidézte, hogy az Országgyűlés törvényben bővítette a nemzetiségi önkormányzatok jogosítványainak körét, s azok tevőlegesen is kivehetik részüket például a társadalmi felzárkózás, a szociális terület, a közfoglalkoztatás vagy a településrendezés feladataiból. Beszámolt arról is, hogy folyamatosan nő a nemzetiségi önkormányzatok intézményeinek száma és emelték a támogatási kereteket is.

A Jobbik a részönkormányzatokról kérdezett

Ander Balázs (Jobbik) a részönkormányzatok megerősítését sürgette a megszüntetés helyett. Egyúttal visszásnak nevezte, hogy bárki pénzhiányra hivatkozik a kérdésben, miközben stadionok, vasutak, elkerülő utak épülnek extra forrásokból. Azt kérdezte, hogy van-e kormányzati akarat a részönkormányzat működtetésére.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára válaszában fontosnak nevezte a településrészi önkormányzatokat, amelyek az anyatelepüléstől távolabb élőket szolgálják ki. Hozzátette: nem terveznek módosításokat, arról pedig maga a település dönthet, hogy működtet-e ilyet, azt ki vezesse, milyen feladatokkal. Kiemelte: a települések anyagi helyzete az állami adósságátvállalással stabilizálódott, átalakították a feladatokat, és biztosított a részönkormányzatok működése is.

LMP: mi lesz a pedagógusok munkáját segítők bérével?

Ikotity István (LMP) kifogásolta, hogy a nem pedagógus végzettségű, de őket segítő emberek kimaradtak a béremelésből, sokan elvesztették bérpótlékukat. Azt mondta: a nevelést, oktatást segítő munkatársak a minőségi köznevelést segítik, de nem ismerik el munkájukat. Arra volt kíváncsi: 2008 után mikor rendezik az érintettek bérét.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt felelte: míg más országokban leépítésekről, fizetéscsökkentésről megy a vita, a magyar kormány olyan anyagi alapot teremtett, amivel megindulhatott a béremelés folyamata. Kiemelte: először a tanári pálya méltóságát kell megadni, itt a béremelést több lépésben végrehajtják.

A Fidesz a dél-balatoni vasútvonal felújításáról érdeklődött

Manninger Jenő (Fidesz) azt vetette fel, hogy a Balaton déli részén húzódó vasúti pálya elavult, több szakaszon 60 km/órás korlátozás van, 50 éve nem újították fel. A rekonstrukció most megindult - tette hozzá a politikus, aki ennek műszaki paramétereiről, ütemezéséről kérdezett.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: a vasúti pálya teljesen megújul, jövő nyáron 100, 120 km/órás sebességgel is mehetnek majd a vonatok. A felújítás mintegy 30 milliárd forintból valósul meg, csökken a zajterhelés, az átjárókat biztonságossá teszik és a pályaudvarok peronjai is magasabbak lesznek a könnyebb le- és felszállás érdekében.

Jobbik: mit tesz a kormány a jogosítvány megszerzéséhez kötődő korrupció ellen?

Farkas Gergely (Jobbik) a fiatalság egyik problémájának nevezte, hogy a jogosítvány megszerzését sok esetben bizonyos pénzösszegek megfizetéséhez kötik a vizsgabiztosok. Hozzátette: ez a tisztességes oktatók hírét is rontja. Szavai szerint a korrupció nyíltan meg, s a bukás sem mindig alkalmatlanságnak köszönhető, hanem belejátszik a plusz bevételszerzési lehetőség is.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára jogosnak nevezte a felvetést, megjegyezve: az ilyen esetek nem a vizsgabiztosokhoz, inkább az oktatókhoz köthetők. Hozzátette: fokozott figyelmet fordítanak az ellenőrzésekre, a biztosokat pedig rendszeres továbbképzésre kötelezik, ahol egyebek mellett etikai követelményeknek is meg kell felelniük.

A Jobbik összeférhetetlenséget szorgalmaz a miniszteri biztosoknál is

Novák Előd (Jobbik) arról beszélt, hogy még nem érett be minden javaslat a "politikusi álláshalmozás" megszüntetésére, mert miniszteri biztosok lehetnek országgyűlési képviselők is. Álláspontja szerint ez törvényi tiltásra szorul. Arról is érdeklődött, hogy hány miniszteri biztos van jelenleg.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elmondta: jelenleg 27 miniszteri biztos van, akik legfeljebb helyettes államtitkári illetményre jogosultak. Kijelentette: ha egy miniszternek lehet képviselő például helyettes államtitkára, akkor miniszteri biztos is lehet.

Krónika 6. rész (azonnali kérdések)

Budapest, 2014. október 20., hétfő (MTI) - Az SZDSZ hiteleiről, az élsportolók tanulásának támogatásáról, a kistelepülések felzárkóztatásáról, a HPV elleni oltás tapasztalatairól, az MNB külföldi irodáiról és a tranzakciós illetékről is kérdeztek a képviselők hétfőn, az azonnali kérdések során.

A Jobbik az SZDSZ adósságáról

Szilágyi György (Jobbik) azt mondta, az Állami Számvevőszék jelentése szerint az SZDSZ nem fizette vissza korábban felvett hiteleit, amelyek akár kétmilliárd forintot is kitehetnek. Hozzátette, hogy a kérdéses hiteleket a párt az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) vette fel.

Az ügyben az MFB felelőssége is fennáll, hogy intézkedett-e már - közölte. Hangsúlyozta, hogy korábban Németh Lászlóné, majd Lázár János miniszterhez fordult, de mindketten azzal utasították el a választ, hogy az banktitkot érintene.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a képviselőnek adott válaszát egyfelől a hitelfelvételt lehetővé tévő vagyontörvény, másfelől pedig a banktitokról szóló törvény határozza meg.

Az SZDSZ 415 millió forintot vett fel az MFB-től, miután nem fizetett, 2010 decemberében a hitelt felmondták, 2011 márciusa óta pedig a pénzintézet végrehajtási joggal rendelkezik az ingatlanfedezetek felett - ismertette az előzményeket.

Hangsúlyozta, hogy a pártot törvény jogosította fel a konstrukció igénybevételére, a bankot pedig törvény kötelezte a hitel biztosítására. Az SZDSZ 408,7 milliót nem fizetett meg, ezért az MFB az állami kezességvállalást próbálta érvényesíteni, de miután a NAV szerint a kölcsön nyújtása során súlyos hibákat követtek el, az állam nem vállalt kezességet.

Az MFB most kísérletet tesz arra, hogy a biztosítékból megtérülő összeget behajtsa - mondta. Hozzátette, arra az elhatározásra jutott, hogy személyes betekintési jogot biztosít a képviselőnek a szerződésbe.

KDNP: támogatják-e az élsportoló fiatalok tanulását?

Móring József Attila (KDNP) arról érdeklődött, hogy a kormány idén is segíti-e a felsőoktatásban a kiemelkedően jól teljesítő sportolókat. Hangsúlyozta, hogy 2013-ban 107, a felsőoktatásban tanuló élsportoló részesült a Magyar sportcsillagok-ösztöndíjban.

Simicskó István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára azt felelte, hogy egy egészséges társadalomhoz hozzátartozik, hogy odafigyeljenek a fiatalok testi és lelki fejlődéséhez, amihez a sportot lehet eszközként használni.

Kijelentette, hogy a kormány a versenysportot is támogatja, és az ösztöndíjjal itthon lehet tartani a fiatal tehetségeket. Az elmúlt időszakban 119 fiatal vett részt a programban, közülük 49-en világ- vagy Európa-bajnokságon szereztek érmet - mondta.

Az LMP a kistelepülések felzárkóztatását sürgette

Sallai R. Benedek (LMP) a kistelepülések lesújtó helyzetéről beszélt. Hangsúlyosan szólt az úthálózat állapotáról, és azt mondta, hogy 1000 milliárd forintra lenne szükség az állagmegóváshoz.

Kijelentette: a vidék felzárkóztatásához nincs elegendő forrás.
Fónagy János, a fejlesztési tárca parlamenti államtitkára úgy válaszolt: a lezárult uniós költségvetési ciklusban 200 milliárd forintot meghaladó összegben indult fejlesztés a kistelepüléseken. Az infrastruktúráról szólva közölte: az elmúlt időszakban újraindítottak 11 bezárt vasútvonalat, és továbbiakat is indítanának. A közutakat 157 szakaszon, csaknem 1000 kilométer hosszan fejlesztették - ismertette.

A Fidesz a HPV védőoltás bevezetésének tapasztalataira kérdezett rá

Bene Ildikó (Fidesz) a humán papillomavírus (HPV) elleni védőoltás bevezetésének tapasztalataira kérdezett rá. Rámutatott: évente mintegy 1500 új méhnyakrákos megbetegedést regisztrálnak az országban, ezért az azt kiváltó HPV szűrésének fontosságát is hangsúlyozta.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára 83 százalékos oltási arányról számolt be az érintettek körében, vagyis idén 45 ezer 12 és 14 év közötti lány kapta meg a vakcinát. Fontosnak nevezte, hogy ebben a korban adják be a védőanyagot, mert mint mondta, később, amikor már több oltóanyagra van szükség, az nagyobb költséggel jár.

MSZP: miért Buenos Airesben vagy Hamburgban nyit irodát a jegybank?

Kiss László (MSZP) a Magyar Nemzeti Banktól várt választ arra, a többi közt miért Buenos Airesben, Bejrútban vagy Hamburgban nyit külföldi irodát a jegybank. Vitatta, hogy ezeken a helyeken érdemes lenne megvalósítani az irodanyitással kapcsolatos célokat: kapcsolattartást az adott országgal, a gazdasági folyamatok megfigyelését, elemzését.

Balog Ádám, a jegybank alelnöke válaszát úgy kezdte: "belátom, hogy a jegybank most sokkal több mindent csinál, mint az elmúlt években, ami szokatlan lehet", a kérdésfeltevést ugyanakkor "túlerőltetettnek" ítélte. Hamburg óriási kereskedelemmel bír - indokolta a döntést -, míg Frankfurtba, Londonba vagy Washingtonba rendszeresen jár a jegybank, így ott nincs szükség irodára.

A Jobbik a lakosság banki terheinek növekedését kifogásolta

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a bankhasználók költségei másfél év alatt 55 százalékkal nőttek, miközben a felügyeleti szervek is kimondták, hogy a pénzintézetek áthárították a tranzakciós illetéket rájuk. Szerinte ezzel egy újabb, áttételes adóval sújtották az embereket. A képviselő a banki elszámoltatást kérte számon a kormányon.

Tállai András azt felelte: a bankokkal kapcsolatban a kormány az elmúlt években határozott lépéseket hozott, ide sorolta a devizahitelesekkel való elszámolást, de a tranzakciós illeték kivetését is. A kormány eldöntötte, hogy a bankoknak is ki kell venniük a részüket a válságkezelésből, azzal együtt, hogy a pénzmozgás a lakosság számára ingyenes - jelentette ki.


OGY - Krónika 5. rész (azonnali kérdések)

Az azonnali kérdések órájában egyebek mellett a beutazási tilalomról, a rendészeti államtitkárról és a külföldön dolgozó magyarokról kérdezték a képviselők a kormány tagjait, köztük Orbán Viktor miniszterelnököt.


Az MSZP az amerikai beutazási tilalomról kérdezte az NGM-et

Az MSZP-s Lukács Zoltán arról beszélt: nehéz elhinni, hogy a sajtó többet tud a hat magyart érintő amerikai beutazási tilalomról, mint a kormány. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalra utalva azt kérdezte: van-e a nemzetgazdasági tárcánál, annak intézményénél érintett, továbbá hajlandók-e a tisztségviselőktől nyilatkozatot kérni a kérdésben. Álláspontja szerint ezt minden minisztérium megtehetné. Azt kérte: a tárca államtitkára "vegye fel a telefont", és hívja fel a NAV-elnökét, majd adjon számot a beszélgetésről.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára felvetette: ha a szocialista politikus többet tud, mint a kormány vagy a minisztérium, akkor miért kérdez. Kifejtette: a képviselő olyan konkrét számokat, adatokat mondott, amiről nincs tudomásuk. Az államtitkár azt hangoztatta: a kormány érdeke a mielőbbi teljes nyilvánosság, és joggal várják el, hogy egy ilyen jogi lépésről tájékoztatást kapjanak az Egyesült Államoktól.

A Jobbik Tasnádi László kinevezését firtatta

Novák Előd (Jobbik) felszólalásában bírálta a kormány személyzeti politikáját, kiemelve, hogy Martonyi János volt külügyminiszter után a III/II-es múltú Tasnádi László kapott szerepet. Az ellenzéki politikus ennek hátteréről kérdezte a miniszterelnököt.

Orbán Viktor kormányfő azt felelte: még ha hibának tűnik is Tasnádi László kinevezése, vállalja ennek következményeit, és a rendészeti államtitkár a posztján marad. Tasnádi Lászlót a képviselők jelentős része régóta ismeri, 1990 után jelentős szakmai karriert futott be, az államtitkár munkáját sem a Jobbik, sem más párt nem támadta, nem kritizálta.

Az LMP a külföldön dolgozó magyarokról kérdezte a kormányfőt

Az LMP-s Szél Bernadett arról beszélt a miniszterelnöknek, hogy sok száz ezer magyar állampolgár "menekült külföldre, mert Magyarországon nem tud egyről a kettőre jutni", majd azt kérdezte, mit akar lépni a kormány.
Válaszában Orbán Viktor azt mondta: szerinte amit Szél Bernadett mond, abba a logikába vág, amit David Cameron brit miniszterelnök képvisel, aki "haza akarja toloncolni a magyarokat Londonból". "Ön valóban azoknak a miniszterelnököknek (...) a malmára akarja hajtani a vizet, akik ma azért dolgoznak (...), hogy megvonják a közép-európaiak munkavállalási lehetőségét a saját hazájukon kívül?" - tette fel a kérdést az LMP-s politikusnak. Ezek az emberek vendégmunkások - folytatta a kormányfő -, akik a becslések szerint évi kétmilliárd eurót küldenek haza.

A Fidesz az energiahatékonysági pályázatokról

Manninger Jenő (Fidesz) arról beszélt, hogy a 2014-es lakossági energiahatékonysági barométer szerint idén a háztartások ötöde tervezett valamilyen az energiahatékonysági felújítást. Hangsúlyozta, hogy ahol az elmúlt években sikerült homlokzati hőszigetelést végezni, ott a fenntartási költségek átlagosan 24 százalékkal csökkentek. A képviselő azt kérdezte, mikor számíthatnak a háztartások a pályázatok megnyitására, mikorra várhatóak az eredmények és mikor fizetik ki a nyertes pályázókat.
Fónagy János, a nemzeti fejlesztési minisztérium államtitkára azt felelte, hogy a kormány hétéves, minden korábbinál kiterjedtebb programsorozatot indít el a lakóépületek energiahatékonyságának fejlesztése érdekében. Szeptemberben három új pályázati konstrukciót nyitottak meg, amelyek vissza nem térítendő támogatásokat nyújtanak - közölte. Egymilliárd forinttal támogatják a legfeljebb négy lakásból álló, nem iparosított technológiával épített lakóépületek fűtéskorszerűsítését, további egymilliárddal a nyílászárók cseréjét - tette hozzá. Emellett több mint 600 millió forint támogatási keret áll rendelkezésre az elavult háztartási gépek cseréjére - mondta.

A pályázatokat a felhívás megjelenése után harminc nappal lehet benyújtani, a kifizetések várhatóan 2015 januárjában kezdődnek - közölte.

MSZP: indítottak-e vizsgálatot Rogán Antal vagyonosodása ügyében?

Demeter Márta (MSZP) azt mondta, hogy Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a tavasz folyamán kétszer is javított a vagyonnyilatkozatán, később pedig adóhivatali vizsgálatot kért maga ellen. A kormánypárti politikus később azt jelentette be, hogy a NAV 30-40 napig vizsgálta ingatlanvásárlásának fedezetét, és mindent rendben talált - folytatta. A szakértők szerint viszont a vagyonosodás eredetét ténylegesen vizsgáló eljárás jóval meghaladja a 30-40 napot, mert ez alatt az idő alatt csak azt ellenőrzik, hogy az érintett eleget tett-e adóbevallási kötelezettségének és azt iratokkal alá tudja-e támasztani - közölte.

Indítottak-e hivatalból a vagyonosodása eredetét ténylegesen feltáró eljárást Rogán Antallal szemben? - tette fel a kérdést.

Tállai András államtitkár a képviselő "Ez így normális" című kérdésére adott válaszát azzal kezdte, hogy "nem, mégpedig azért nem", mert a házszabály alapján címszerűen meg kell határozni az azonnali kérdés tárgyát, amit a képviselő elmulasztott megtenni. Hozzátette, ezért a kérdés így nem felel meg a házszabálynak.

Hiller István levezető elnök ekkor közölte: az államtitkár nem bírálhatja az ülésvezetést, majd felszólította, hogy válaszoljon a kérdésre.

Az államtitkár kijelentette: a NAV törvényesen működik és minden ügyben pártatlanul, jogszerűen, a törvények szellemében járt el. Hangsúlyozta, hogy az adóhatóság vizsgálatainak eredménye nyilvános, törvénytelenség a képviselő által említett ügyben nem történt.


OGY - Krónika 4. rész - Gazdasági modellről, szegénységről, munkavállalásról is szó volt az interpellációk során, az Országgyűlés hétfői ülésén.


Fidesz: az IMF is elismeri, hogy működik a magyar modell

Bánki Erik (Fidesz) szerint az IMF is elismeri, hogy működik a magyar modell. Felelevenítette, hogy az Orbán-kormány új gazdaságpolitikai modellt épített, amelynek része volt a bankok megadóztatása.

Hangsúlyosan szólt a kis- és közepes vállalkozások terheinek csökkentéséről és a foglalkoztatás bővítéséről, valamint arról, hogy az ország visszafizette az IMF-hitelt, átalakította a nagy elosztó rendszereket. "Sereghajtókból Európa éltanulói lettünk" - jelentette ki.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkár megerősítette: a kormány szakított az ország önállóságát korlátozó politikával. Szerinte a költségvetési hiánya 7 százalék felett lett volna, ha nincs kormányváltás 2010-ben.

Hazai és külföldi ellenszéllel szemben kellett meghozni a döntéseket - fűzte hozzá. A gazdaság azonban fenntartható növekedési pályára állt, ennek eredményei a külső egyensúly fenntartásában is megmutatkozott - jelentette ki. Csökkent az országkockázati mutató, és az IMF is javított az ország növekedéséről szóló előrejelzésein.

A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: miért nem akarják növelni a köztisztviselői illetményalapot?

Gúr Nándor szocialista képviselő a munkavállalók ügyével kapcsolatban azt mondta, a szakszervezetek tiltakoznak, mert olyan munka törvénykönyvet készített a kormány, amely a kollektív szerződés (ksz) lényegét eltörli, és emlékeztetni akarják a kormányt arra, hogy be kell tartania a munkavállalói jogok érvényesülése érdekében tett ígéreteit.

A képviselő azt kérdezte, hogy a kormány miért nem akarja növelni a 38 ezer forinton befagyasztott köztisztviselői illetményalapot, miért nem akarják, hogy a ksz az emberek érdekét szolgálja.

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkára úgy válaszolt: 22 éve nem dolgoznak annyian az országban, mint most, a nyugdíjrendszer fenntartható és stabil, sikerült emelni a nyugdíjak vásárlóértékét. A közszféra több területén is jelentős illetményemelés volt és a családi kedvezmény, a rezsicsökkentés is javította a közszférában dolgozók anyagi helyzetét.

Gúr Nándor viszonválaszában azt mondta, "szembehazudott" statisztikákkal dolgozik a kormány. A képviselő nem, a parlament viszont 103 igen, 41 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta azt.

Jobbik: vizsgálják-e a népligeti sportcentrumban történt halálesetet?

Szilágyi György (Jobbik) egy népligeti teniszpályán történt halálesettel kapcsolatban azt mondta, a szomszédos lakópark lakói miatt kerítették el a sportközpontot beton elemekkel, emiatt a mentő nem tudott odajutni, a sportoló meghalt. Elmondása szerint itt van lakása Kovács Róbertnek, Kőbánya fideszes polgármesterének, és György István budapesti kormánymegbízott élettársának is, és "gyomorforgató", hogy a pihenni vágyókat okolják az elkerítésért a politikusok helyett.

A képviselő arra volt kíváncsi, hogy hány olyan útlezárás van, amely súlyos kockázatokat hordoz, és vizsgálódik-e a közlekedésrendészet az ügyben?
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta, hogy az ügyben büntetőeljárás van folyamatban és hozzátette: a katasztrófavédelem három alkalommal kérte a beton terelőelemek áthelyezését. Egy később ellenőrzés szerint a létesítmény a Vajda Péter út felől megközelíthető.

Szilágyi György azt követelte, hogy keressék meg és találják meg a felelősöket. A képviselő nem fogadta el a választ, a parlament viszont 103 igen, 37 nem és 2 tartozódás mellett elfogadta azt.

A KDNP a munkahelyvédelmi akciótervről

Földi László (KDNP) interpellációjában hangsúlyozta: a munkahelyvédelmi akcióterv intézkedései elősegítették, hogy a 25 év alattiak, 55 év felettiek, szakképzetlenek, tartós álláskeresők előnyben részesüljenek. Ennek eredményeként 890 ezer munkahelyet erősítettek meg, a gazdaság fehéredett. A képviselő azt kérdezte a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárától, hogy mennyiben járult hozzá a terv a munkanélküliség visszaszorításához és várható-e a támogatottak számának növelése.

Czomba Sándor államtitkár elmondása szerint látványos javulás következett be a foglalkoztatottságban és a munkanélküliségben, ha a tendencia folytatódik, akkor mindkét területen teljesülhetnek a kitűzött célok.
Hozzátette: mivel számos egyéb foglalkoztatáspolitikai eszközzel is éltek, nem lehet számszerűsíteni az akcióterv hatásait. Jelezte, hogy vizsgálják, szükséges-e a támogatotti kör bővítése.

Földi László elfogadta az államtitkár válaszát.

MSZP: mit akar tenni a kormány az elszegényedés megállításáért?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nem hozta nyilvánosságra a szokott időben a szegénységgel kapcsolatos adatokat, az unió viszont igen, ebből kiderült, hogy 2013-ra 100 ezerrel nőtt a szegénységben élők száma Magyarországon. A szocialista képviselő azt kérdezte, tudott-e a kormány arról, hogy a KSH nem adja ki időben az adatokat.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában cáfolta, hogy a KSH el akarja titkolni az adatokat. Kifejtette, hogy az összes adatot 2013 végén elküldték az uniónak, és ezek az adatok 2014 év elejétől mindenki számára hozzáférhető. Ha el akarták volna titkolni, akkor ki sem küldik - tette hozzá.

A miniszter elmondta azt is, hogy négy olyan, 20 ezres mintán elvégzett kutatást végez majd a KSH az európai statisztikusokkal együtt, amely a szegénység mértékét mutatja.

Bangóné Borbély Ildikó nem, a parlament viszont 110 igen, 45 nem és tartózkodás nélkül elfogadta a miniszteri választ.

Orbán: még ha hibának is tűnik Tasnádi László kinevezése, az államtitkár marad

A miniszterelnök szavai szerint még ha hibának is tűnik Tasnádi László kinevezése, vállalja ennek következményeit, és a rendészeti államtitkár a posztján marad. Orbán Viktor ezt hétfőn jelentette ki a Parlamentben, miután Novák Előd jobbikos képviselő Tasnádi László III/II-es múltjáról kérdezte őt az azonnali kérdések órájában. Az LMP a külföldön dolgozó magyarokról faggatta a kormányfőt.

A miniszterelnök a jobbikos Novák Előd kérdésére kifejtette: Tasnádi Lászlót a képviselők jelentős része régóta ismeri, 1990 után jelentős szakmai karriert futott be, kezdetben az Információs Hivatalnál, azután a rendvédelmi szervek védelmi szolgálatánál, majd az APEH bűnügyi igazgatójaként. Tasnádi László 2010 óta a belügyminiszter kabinetfőnökeként több mint 70-szer képviselte a tárcát nyilvános bizottsági üléseken, munkáját közmegelégedéssel végezte, ezért kapott lehetőséget az előrelépésre - fejtette ki.

A kormányfő megjegyezte: az államtitkár munkáját sem a Jobbik, sem más párt nem támadta, nem kritizálta.

Felvetette: ha Tasnádi László jó volt APEH-osnak, rendvédelmisnek, információs hivatalban dolgozónak, vajon nem lehet-e jó államtitkárnak. Véleménye szerint lehet, ám ezt az álláspontját sokan kritizálták - a Fideszben is -, amit elfogad. "Föltéve, de nem megengedve, hogy ez hiba volt (...), hibát nem tudok egy másik hibával kijavítani, mert ilyenkor a hibákat nem kivonják egymásból, hanem összeadják" - fogalmazott Orbán Viktor, aki azt hangoztatta: még ha hibának is tűnik ez a döntés, vállalja a következményeit, és az államtitkár marad.

Az azonnali kérdések órájában az LMP-s Szél Bernadett arról beszélt a miniszterelnöknek, hogy sok száz ezer magyar állampolgár "menekült külföldre, mert Magyarországon nem tud egyről a kettőre jutni", majd azt kérdezte, mit akar lépni a kormány.

Válaszában Orbán Viktor azt mondta: az Európai Unió egy egységes munkaerőpiac, ahol az emberek szabadon mozoghatnak. Szerinte amit Szél Bernadett mond, abba a logikába vág, amit David Cameron brit miniszterelnök képvisel, aki "haza akarja toloncolni a magyarokat Londonból". "Ön valóban azoknak a miniszterelnököknek (...) a malmára akarja hajtani a vizet, akik ma azért dolgoznak (...), hogy megvonják a közép-európaiak munkavállalási lehetőségét a saját hazájukon kívül?" - tette fel a kérdést az LMP-s politikusnak.

Ezek az emberek vendégmunkások - folytatta a kormányfő -, akik a becslések szerint évi kétmilliárd eurót küldenek haza. Ezeket az embereket nem kitoloncoltatni kell, hanem ki kell mellettük állni - mondta, hozzátéve, hogy ezek az emberek bármikor hazajöhetnek, "szívesen látjuk őket".

Krónika 3. rész (határozathozatalok, interpellációk)

Budapest, 2014. október 20., hétfő (MTI) - Az Országgyűlés hétfői plenáris ülésén a levezető elnök bejelentette, hogy Botka László, Szeged MSZP-s polgármestere lemondott parlamenti mandátumáról. A határozathozatalok között a képviselők jóváhagyták egyebek mellett a magyar-román közútfejlesztési keretmegállapodást. A Ház munkája ezt követően az interpellációkkal folytatódott.

Az MSZP-s Botka László lemondott parlamenti mandátumáról

Jakab István, a parlament alelnöke bejelentette, hogy az MSZP-s Botka László, akit október 12-én újraválasztottak Szeged polgármesterévé, az összeférhetetlenségi szabályok miatt lemondott parlamenti képviselői mandátumáról. Így az országgyűlési képviselők száma jelenleg 197, mivel az elhunyt Kiss Péter helyét még nem töltötték be.

Jóváhagyta a Ház a magyar-román közútfejlesztési keretmegállapodást

A parlament elfogadta és ezzel kihirdette a magyar és a román kormány között a két ország államhatárán átvezető közúti kapcsolatokról szóló megállapodást.

A dokumentumot július 24-én Bukarestben írta alá Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter Liviu Dragnea román regionális fejlesztési és közigazgatási miniszterrel.

A megállapodás alapján húsz, határon átnyúló közúti és kerékpáros út épül meg európai uniós forrásokból.

Az Országgyűlés emellett jóváhagyta - és így szintén kihirdette - többek között a Magyarország és Bahrein, valamint a Magyarország és Szaúd-Arábia közötti, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt.

Interpellációk

MSZP: mikor vezetik be a rendészeti életpályamodellt?

Harangozó Tamás (MSZP) az új rendészeti életpályamodell bevezetésének időpontjára kérdezett rá, emellett választ várt arra is: mekkora forrást szán erre a kormányzat és az Országgyűlés illetékes bizottsága mikor jut információkhoz a modellről.

Emlékeztetett: Orbán Viktor miniszterelnök már 2010-ben beszélt erről programjában, a tárgyalások azonban elakadtak, később az illetmények befagyasztás, a szolgálati nyugdíj megszüntetése következett.
Kontrát Károly a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt közölte: jelenlegi is zajlik egy olyan életpályamodell kidolgozása, amely nemcsak a pályára csábítja majd az embereket, de ott is tartaná őket.

Hozzátette: széleskörű társadalmi és szakmai egyeztetést folytattak az ügyben, és jelenleg is folynak a szakértői egyeztetések, készülnek a forrásigénnyel kapcsolatos hatásvizsgálatok. Hozzátette: a koncepcióról annak megszületésekor adnak tájékoztatást, céljuk, hogy az mihamarabb hatályba lépjen.

A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház azonban 96 igen szavazattal, 40 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Jobbik a parlagfű-mentesítésre felajánlott források felhasználását kérte számon

Magyar Zoltán (Jobbik) azt kifogásolta, hogy a parlagfű-mentesítésre felajánlott adó 1 százalékokból befolyt több mint 1 milliárd forintot átcsoportosította a kormányzat, végkielégítésekre, konferenciákra költötték 177 ezer ember felajánlását.

Közölte: az illetékesek törvényt sértettek az által, hogy nem számoltak be a felhasználásról. Választ várt arra: mikor kerülnek helyükre az adóforintok? Hogyan állítják helyre a felajánlók megrendült bizalmát és ki viseli a politikai felelősséget a történtekért?

Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár úgy válaszolt: 2010 óta jelentősen csökkent a pollenkoncentráció. Mintegy 3,5 millió hektárnyi területet már ellenőriztek az illetékesek, és több mint 50 millió forintnyi bírságot szabtak ki.

Hozzátette: a jelenlegi kormány tizennégyszer magasabb összeget költ a probléma kezelésére, mint szocialista elődje. Idén a három mellett egy negyedik kaszálást is elrendeltek, ebbe több mint 70 ezer embert vontak be.
A képviselő nem fogadta el a választ, mondván, hogy az adófelajánlásokról nem esett szó, az Országgyűlés azonban megszavazta azt, 100 igen szavazattal.

Az LMP a szabadkereskedelmi megállapodást bírálta

Schmuck Erzsébet (LMP) szerint nem a magyar érdekeket szolgálja a világ eddigi legátfogóbb szabadkereskedelmi megállapodása, amelynek előkészületeit azonban a kormány "lelkesen támogatja". Kifogásolta, hogy annak nem ismert a teljes tartalma, mert az Egyesült Államok és az Európai Bizottság a közvélemény kizárásával, de a legnagyobb multicégek részvételével készíti elő.

Hozzátette: annyi azonban tudható, hogy az Egyesült Államok célja a növényvédő szerekkel és a génmanipulált összetevőkkel kapcsolatos szabályok lazítása. Úgy vélte: a megállapodás leépítené az európai egészségvédelmi és munkajogi garanciákat is. Rámutatott arra is: a Corvinus Egyetem hatástanulmánya szerint legfeljebb 0,5 százaléknyi GDP-növekedés várható az egyezménytől.

Magyar Levente gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkár úgy felelt: a szabad kereskedelem magyar érdek, mert előmozdítja a gazdaságunk növekedését. Túlzottnak érezte azt az aggodalmat, hogy főleg az Egyesült Államok profitálna a tárgyalás alatt lévő megállapodásból.

A kutatók által becsült GDP-növekedésről szólva azt mondta: az nem egyszeri, hanem évenkénti növekedést jelent. Hozzátette: középtávon 15-20 százalékos exportnövekedés és 20-30 ezer új munkahely kialakítása is előre jelezhető.

Cáfolta, hogy semmit sem lehetne tudni a tárgyalásokról, és kijelentette azt is: a képviselő olyan elemeket kér számon, amelyekről még nem állapodtak meg. Hangsúlyozta: a kormány képes lesz a társadalmi érdekek hatékony képviseletére, a szabályozási mozgástér megőrzésére, és azt is kiemelte, hogy a környezetet és a fogyasztók érdekeit védő európai és hazai szabályok nem lazulhatnak.

Schmuck Erzsébet nem fogadta el a választ, azt a Ház szavazta meg 102 igen szavazattal 29 nem, 1 tartózkodás mellett.

Krónika 2. rész (napirend előtt: beutazási tilalom, költségvetés, kivándorlás, ünnepek)

 Az amerikai beutazási tilalomról, a jövő évi költségvetésről, a kivándorlókról, az ünnepekről volt szó hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.


MSZP: belső vizsgálat kellene a beutazási tilalom miatt

Harangozó Tamás (MSZP), aki egy sci-fihez hasonlítva beszélt a magyar politikai viszonyokról, azt mondta, "egy távoli galaxisban, a Föld bolygó Magyarország nevű kis büszke országában" kiderült, hogy a kormánypártokhoz közeli vállalkozókat, illetve kormányzati tisztviselőket tiltottak ki az Egyesült Államokból korrupciógyanús ügyek miatt. Szerinte a miniszterelnök-pártelnöknek belső vizsgálatot kellene lefolytatnia, meg kell kérdeznie párttársait és beosztottjait, érintettek-e az ügyben.

Amíg nem tisztázódnak a vádak az egész kormányon és a Fideszen is rajta marad a korrupció bélyege - hangsúlyozta. Harangozó Tamás a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban azt mondta, jó lenne arról néhány őszinte mondatot hallani.

Lázár János, a Miniszterelnökségét vezető miniszter válaszában kijelentette: "Magyarországon a politikai korrupció a választók szemében egyet jelent az MSZP-vel", később hozzátette: ennek pedig az lett a politikai következménye, hogy a Fidesz-KDNP-t kétszer is nagy arányban választották meg.

A beutazási tilalomról megismételte: a helyzet megértéséhez szükségük van az Egyesült Államok baráti segítségére, hogy megértse a magyar kormány miért rendeltek el több magyar állampolgárral szemben beutazási tilalmat. Hangsúlyozta, sem a személyeket, sem az ügyeket nem ismeri a magyar kormány.

A költségvetéssel összefüggésben közölte, nem lesz megszorítás, forráskivonás a 2015-ös és 2016-os költségvetésben.

A Jobbik elvándorlási vitanapot kezdeményez a parlamentben

Farkas Gergely (Jobbik) bejelentette, hogy pártja elvándorlási vitanapot kezdeményez a parlamentbe. Hiányolta az ügyben megtett érdemi kormányzati lépéseket, szerinte eddig csak kifogásokat keresett a kabinet. Emlékeztetett arra, hogy a Központi Statisztikai Hivatal KSH a múlt héten közölte, az elmúlt időszakban 350 ezer ember távozott Magyarországról külföldre. Szerinte a KSH alulbecsülte a számokat.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy nem egy magyar specifikumról van szó, a kivándorlás a térségben lévő államokat is érinti. Cáfolta, hogy csak kifogásokat kerestek volna, szerinte olyan döntéseket hoztak, amelyek azoknak is jó, akik Magyarországon élnek, és azoknak is, akik elmentek.

LMP: a kormányfő a Kehin keresztül derítse ki, kiket sújt a beutazási tilalom

Schiffer András (LMP) az amerikai beutazási tilalomról azt mondta, a döntés Magyarország számára megalázó és szégyenletes. Szerinte Magyarország elveszítette külpolitikai cselekvőképességét, magára maradt, ennek többek között az az oka, hogy ami a kétharmadon kívül van, az nem létezik a kormány számára. Az ellenzéki politikus elmondta, Orbán Viktor miniszterelnöknek a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalon (Kehi) keresztül kell megtudnia azt, kik azok a kormányzati emberek, akiket a kitiltás sújt.

Közölte, hogy a keleti kapcsolatok erősítésében túllőtt a célon az ország, követelte, hogy vizsgálják felül "az Orbán-Putyin paktumot". Jelezte, ismét benyújtják antikorrupciós javaslataikat és újraindítják a NAV-vizsgálóbizottsági kezdeményezésüket.

Lázár János miniszter szerint felül lehet vizsgálni a kapcsolatokat Oroszországgal, "ami nem szerelmi viszony a mi esetünkben", az ugyanis arról szól, hogy lesz gáz 3,6 millió magyar háztartásában 2014 novemberétől 2015 áprilisáig.

Véleménye szerint ez egy konkrét ügyön alapuló kitiltás és nincs köze a magyar-amerikai politikai viszonyhoz. Nincs hiteles információjuk arról, hogy bármely magyar kormánytisztviselő bűncselekményt követett volna el, ha lenne, már régen megtettek volna mindent a vizsgálat érdekében - jelentette ki.

A KDNP az ünnepek fontosságára hívta fel a figyelmet

Hoffmann Rózsa (KDNP) az ünnepek fontosságára hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy az ünnepekbe minél több fiatalt be kell vonni, mert azoknak nagy szerepük van a nemzeti azonosságtudat, a hazaszeretet, a magyarságtudat kialakításában. A képviselő a szülők szerepét is kiemelte, de beszélt arról is, előfordulhat, hogy az iskolai ünnepségek szürkék. Szerinte azok a jó megemlékezések, amikor a gyermekek feladatot kapnak, példaként azt említette, amikor középiskolások 56-osok sírját tették rendbe.

Rétvári Bence államtitkár is hasonló véleményen volt, a kollektív identitásképzés fontos eszközeinek nevezte az ünnepségeket.

Fidesz: a DK képviselői megtámadták saját hazájukat

Rogán Antal (Fidesz) elmondta, hogy Gyurcsány Ferenc pártjának, a Demokratikus Koalíciónak két európai parlamenti (EP-) képviselője, Molnár Csaba és Niedermüller Péter meghallgatást szervezett az EP-ben Magyarországról. Értékelése szerint ez nem más, mint saját hazájuk megtámadása, és az ország rossz hírbe hozása az új Európai Bizottság szerdai megválasztása előtt.

A kitiltási ügyről beszélve azt kérte a képviselőktől, ne legyenek pápábbak a pápánál, hiszen nem lehet tudni miről van szó, és a budapesti amerikai ügyvivő is ellentmondásosan nyilatkozott a kitiltás okairól.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára a magyar-amerikai kapcsolatok szilárdságát hangsúlyozva közölte, mindaddig megalapozatlannak kell tekinteni a kitiltásról szóló lépéseket, amíg be nem mutatják az azok meghozását megalapozó tényeket.

Az EP-meghallgatással kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban Magyarországot kívülről-belülről átvilágították Európában.

OGY - Napirend előtt a klímaváltozás

Áder János köztársasági elnök szerint a klímaváltozás okozta gondok megoldásához össze kell fognia kormánynak és ellenzéknek, nagyvárosoknak és falvaknak, nagyipari vállalatoknak és civil szervezeteknek, valamint fiatal és idősebb generációknak egyaránt. Az államfő hétfői napirend előtti felszólalására reagálva a frakciók képviselői a klímaváltozásból fakadó aktuális teendőkről beszéltek.

A képviselők napirend előtt a múlt héten elhunyt Veér Miklós egykori szocialista és Pichler Imre volt fideszes országgyűlési képviselőre emlékeztek.

Áder: a klímaváltozás okozta gondok megoldásához összefogás kell

Áder János köztársasági elnök szerint a klímaváltozás okozta gondok megoldásához össze kell fognia kormánynak és ellenzéknek, nagyvárosoknak és falvaknak, nagyipari vállalatoknak és civil szervezeteknek, valamint fiatal és idősebb generációknak egyaránt.
Az államfő erről hétfőn, napirend előtt beszélt a parlamentben, miután egy hónappal ezelőtt New Yorkban részt vett az ENSZ által szervezett klímakonferencián.

Áder János felszólalásában a környezetügy fontosságát hangsúlyozta, konkrét magyar példákat említve pedig kiemelte egyebek mellett azt, hogy a Tisza mentén élő másfél millió ember biztonsága érdekében a következő években további öt víztározót kell építeni a folyó térségében.
Hozzátette: az elmúlt évek árvizei a Dunán és más folyókon minden rekordot megdöntöttek, így elkerülhetetlennek látszik több száz kilométeren a töltések magasítása.

Fidesz: az utolsó pillanat a cselekvésre

Bánki Erik arról beszélt, hogy ők az első generáció, akik már érzik a klímaváltozás káros hatásait. Fontos, hogy ne erősödjenek, hanem tompuljanak ezek a hatások. Az elmúlt évek, évtizedek árvizei, környezeti katasztrófái megmutatták, hogy összefogás nélkül az egyes országok, kontinensek sem tudnak eredményt elérni. Felhívta a figyelmet arra, az utolsó pillanatban vannak, hogy cselekedjenek. Hiába lép hatályba az unió új szabályozása, ha más kontinensek, nem követik a jó példát. Nagyon fontos, hogy olyan konkrét döntések szülessenek, amelyeket nemcsak az európai államok, hanem a nagy szennyező országok is követnek - fejtette ki. Azt kérte, a parlamenti pártok egységesen támogassanak egy olyan javaslatot, amit aztán az államfő képviselhet Párizsban.

MSZP: Európa válaszai példaértékűek

Tóbiás József szerint furcsa volt, hogy egy olyan kérdésben, ami az elmúlt negyedszázadban megfogalmazódott a világon és Magyarországon, magasabb horizonton üzent az államfő. Az éghajlatváltozás okozta átalakulásról az elmúlt évtizedben sokan beszéltek, de írott malaszt volt. Talán még mindig nem ébredtek rá, mást és máshogyan kell tenni. Kis remény - folytatta -, hogy a New York-i konferencián kicsi, de bátor, konkrét lépéseket tettek a változások irányába. A frakcióvezető úgy látta: Európa példaértékűen válaszol a világban zajló kihívásokra, és már 2030-ra vállalja: szén-dioxid gázok mértékét az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal csökkenti.

KDNP: mindenkinek kötelessége a teremtett világ megvédése

Aradszky András kiemelte: minden ember kötelessége a teremtett világ megvédése. A frakcióvezető-helyettes szerint ez felelősséget is követel az emberiségtől, a magyaroktól, európaiaktól, a Föld polgáraitól. Büszke arra, hogy két jogalkotási aktus is történt, ami a klíma és természetvédelmet szolgálta, egyik az alaptörvény elfogadása volt, a másik pedig
az energiastratégia, amely lehetővé tette, hogy a megújuló energiákat is adaptálják az energiafelhasználásba.

Ez nem helyi, hanem globális kérdés - rögzítette, hozzátéve: egyetlen út van, globális értelemben felelősségteljesen kell gondolkodni. Rámutatott: nagy felelőssége lesz a politikának e téren, s abban, hogy a Kiotó utáni helyben járást megszüntesse.

Jobbik: ipar nélkül nem nehéz csökkenteni a kibocsátását

Kepli Lajos arra kérte az államfőt, a Fidesz programját juttassa el nekik is, mert ők ezzel még nem találkoztak.

Szerinte indokolatlanul rózsaszínűre festette az államfő New York-i beszédében a helyzetet. Árulkodó, hogy 25 év alatt lerombolták és kiárusították a teljes magyar ipart, gyarmatot, összeszerelő országot csináltak hazánkból. Ipar nélkül nem nehéz csökkenti a kibocsátást - állapított meg, és szóvá tette, hogy nem tettek semmit azért, hogy a termőföldek magyar kézben maradjanak, padlóra vitték a környezetvédelmet, nincs önálló kormányzati képviselete sem. Azt javasolta: a múlt és jelen fényezése helyett a jövő jobbá tételében legyenek érdekeltek.

LMP: az éghajlat változás ténnyé vált

Schmuck Erzsébet szerint az éghajlatváltozás ténnyé vált, és az elmúlt évek törekvései nem hoztak számottevő eredményt. A tét nagy, a világ országainak megállapodásra kell jutniuk, mekkora részt vállalnak a káros gázok kibocsátásából. Az alkalmazkodásra Magyarországnak is fel kell készülnie, javasolják, ehhez kapcsolódva a feladatokat az Országgyűlés időről-időre tekintse át. Az éghajlatváltozás mellett felhívta a figyelmet arra is, hogy a gazdasági, társadalmi, környezeti problémák egy rendszerben léteznek és együttesen oldhatók meg.

Fazekas: meghatározó kihívás a klímaváltozás elleni küzdelem

Fazekas Sándor arról beszélt, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem korunk meghatározó kihívása, s a kormány megfelelő intézményrendszerrel bír a probléma kezelésére. Kiemelte: nagy eredmény, hogy a mezőgazdaság négy év alatt 30 százalékkal növelte a termelést, eközben az öntözött területek alig változtak. A kormány a környezeti adottságokat figyelembe véve alakította ki a 2014-20 közötti vidékfejlesztési programokat, és több jogcímen, program keretében tudják a forrásokat felhasználni - jegyezte meg, s kitért a negyedik nemzeti környezetvédelmi programra.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Felgyújthatták a püspökszilágyi polgármesteri hivatalt

A tűz hajnalban két irodahelyiségben tört ki, majd átterjedt a tetőszerkezetre, melynek nyolcvan… Tovább olvasom