Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Orbán: szabadságharcos nép vagyunk

Amiben jól teljesítettünk, azt meg kell őrizni, amiben rosszul, azt meg kell változtatni - mondta a kormányfő Sopronpusztán.
Ez egy szabadságharcos nép, csak a szabadság rendjében érzi magát jól - hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Sopronpusztán, a páneurópai piknik huszonötödik évfordulóján, az esemény helyszínén rendezett beszélgetésen.

Az elmúlt negyedszázadban egyértelműen jobb lett a szabadság helyzete, "ebben a rendszerváltás teljesítménye ötös", ha nem is teljes a siker, hiszen a fizikai félelemtől és a nyomorral fenyegetettségtől való szabadság terén nem állunk jól; ugyanakkor, tette hozzá, megmaradt az infláció és a magas államadósság, rosszabb lett a helyzet a munkanélküliség, a közvagyon és a rend terén - vont mérleget Orbán Viktor.

Mint mondta, amiben jól teljesítettünk, azt meg kell őrizni, amiben rosszul, azt meg kell változtatni. Emlékeztetett: a nyolcvanas évek második felében magától adódott a gondolat, hogy "a lerongyolódott Keletnek" a jól működő nyugati modellt kell átvennie, és csak mostanra derült ki, hogy a nyugat-európai gazdaság is rendkívüli mértékben sebezhető.

"Ma már az tűnik helyes gondolkodásnak, ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy nekünk, itt és most, (...) magyaroknak, mi a jó, nem pedig úgy, hogy hol csinálják jobban, mint mi, és vegyük át azokat a megoldásokat, és azokat hozzuk ide" - jelentette ki a miniszterelnök.

Megjegyezte, a kulturális különbségek miatt nem vehető át a kínai, orosz, japán vagy dél-koreai modell, "mert mi magyarok vagyunk, alapvetően keresztény kultúrkörből, szabadság által motiváltan, hát nekünk egy más rendszert kell a gazdaságban is, meg a politikában is építenünk".

Megemlítette ugyanakkor: "nem tudunk csatlakozni egy olyan nyugat-európai boldogulási irányzathoz, amely jól láthatóan folyamatosan veszíti el a tartalékait, talán már fel is élte".

"Egész Nyugat-Európa valami megújulás után kiált, mindenki azt nézi, hogy honnan jön már egy gondolat, ami valami energiát, frissességet, iránymutatást hoz ebbe a mostani, világgazdasági értelemben zsugorodó nyugati kultúrkörbe" - fogalmazott Orbán Viktor, szembeállítva a jelenlegi helyzetet a kilencvenes évek elejével, amikor - mint mondta - annyi volt a feladat, hogy "csináljuk Ausztriát Magyarországon".

A kormányfő kitért arra, hogy a kilencvenes évek elején kétharmados többség hiányában nem lehetett megtenni bizonyos lépéseket. Emlékeztetett Antall József néhai miniszterelnök egy megjegyzésére, miszerint "tetszettek volna forradalmat csinálni!"; mint mondta, "2010-ben tetszettünk forradalmat csinálni" a kétharmados győzelemmel, amit az idén sikerült megismételni.

Megjegyezte, az 1994-es választás után az MSZP-SZDSZ-koalíció a soron következő önkormányzati választásokat teljesen megváltoztatta, Budapestet "teljesen újraszerkesztették". "Ami nekik fontos volt, azt megcsinálták, ők a maguk kétharmados forradalmát végrehajtották 1994-ben" - tette hozzá.

Kérdésre válaszolva arról beszélt, az uniós átlagbéreket a magyar "belátható időn belül el fogja érni, hogy ha a mostani gazdaságpolitika folytatódhat", amihez az kell, hogy 2-4-ről a 4-6 százalékos sávba emelkedjen a gazdasági növekedés.

Orbán Viktor legalább félezer fős hallgatósága előtt hangsúlyozta: a Kádár-rendszer az 1956-os forradalom eltiprásából nőtt ki, azaz "erkölcstelen politikai akció eredményeként jött létre, ezért a kommunista rendszer mindvégig ingatag maradt Magyarországon", ezért féltek attól, hogy ne ellenforradalomnak nevezzék az akkor történteket.

Szerinte a kommunisták oldalán a félelem, nem pedig a belátás magyarázta a "legvidámabb barakk" megteremtését, aminek kapcsán a miniszterelnök úgy fogalmazott, "azt senki nem róhatja fel nekünk, hogy a józan eszünket követve inkább jobban akartunk élni, mint rosszabbul", de amikor látszott, hogy lehet tenni a szabadságért, megindultak az ellenzéki mozgalmak.

Emlékeztetett: a nyolcvanas évek végén négy olyan nagy, más-más csoportokat megmozgató tömegrendezvényt tartottak, amelyek megmutatták, hogy "megvan az a politikai ellenállás, nem elméletileg, emberekben, akik hajlandóak kockázatot vállalni azért, hogy a szovjet hadsereg innen elmenjen és a kommunisták rendszerét meg lehessen dönteni".

A miniszterelnök hozzátette, ugyanakkor kérdéses volt, hogy a nemzetközi viszonyok - amelyeknek kulcsaként a német egységet nevezte - meg fognak-e változni, hiszen "ha nincsenek határok, akkor nem lehet többé elválasztani egymástól a közép-európai népeket".

Az Ellenzéki Kerekasztalra visszaemlékezve Orbán Viktor azt mondta: a Fideszben mint radikális, antikommunista függetlenségi mozgalomban rengeteget beszélgettek arról, hogy meddig érdemes a mély változások mellett lándzsát törni, és végül azt a megoldást választották, hogy "olyan radikálisnak kell lenni, amennyire csak lehetséges, mert ha esetleg visszarendeződés is lesz, ez a közép-európai történelem, a visszarendeződés is arról a pontról indul, ameddig sikerül eljutni".

"Azt a következtetést vontuk le, hogy most, amikor lehet előremenni, nem kell okoskodni, nem kell nagyon nagy teóriákat fölépíteni, hanem csinálni kell a dolgot, mindent csinálni kell, ami a szabadság irányába viszi az országot" - fogalmazott.

Orbán Viktor arról is beszélt: gyerekeinek a kommunizmusról az alapvető kiszolgáltatottságot volt a legnehezebb elmagyarázni, azt, hogy az ember úgy élt, hogy bármit meg lehetett vele tenni.

Az 1989 - a csodák éve című eseményen Rákay Philip, az MTV Nonprofit Zrt. vezérigazgató-helyettese beszélgetett a kormányfővel.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Pintér Sándor elismeréseket adott át

2010-ben reménnyel, erővel és cselekedetekkel teli korszak kezdődött Magyarországon - mondta Kontrát Károly. Tovább olvasom