Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 3°C

Országgyűlés: általános vitára alkalmas a közfoglalkoztatási javaslat

Budapest – Általános vitára alkalmasnak találta Pintér Sándor belügyminiszter közfoglalkoztatási javaslatát hétfői ülésén az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága.
Pintér Sándor javaslata több ponton módosítja a szociális ellátások igénybe vételét, ezenkívül 180 napban maximálná az álláskeresési járadék folyósítási idejét a jelenlegi 270 nap helyett.

A javaslat szerint részben megszűnik az álláskeresési segély is, így a jövőben csak azok lesznek jogosultak ilyen ellátásra, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt évben váltak álláskeresővé.
A foglalkoztatási és munkaügyi bizottság délelőtti ülésén a kormánypárti képviselők 12 igen szavazatával bocsátotta általános vitára a javaslatot. Az LMP-s, MSZP-s és Jobbikos képviselők nemmel voksoltak a vitára való alkalmasságról.

Eiselt György, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára a bizottsági ülésen elmondta: 2010-ben csaknem 600 ezer nyilvántartott álláskereső volt Magyarországon, ebből 124 ezren kaptak álláskeresési járadékot, álláskeresési segélyre több mint 60 ezren, bérpótló juttatásra pedig 186 ezren voltak jogosultak. A költségvetésből tavaly összesen 70 milliárd forintot költöttek támogatásra, illetve segélyekre – ismertette.
Az új közfoglalkoztatási rendszerben kiszélesítik a foglalkoztatói kört, valamint különválasztják a segélyt és a támogatást – mondta a helyettes államtitkár, hangsúlyozva, hogy így 300 ezer embert vonnak be a közfoglalkoztatásba.

Bertha Szilvia (Jobbik) hangsúlyozta: az álláskeresési járadék csökkentésének akkor lenne értelme, ha egyébként a bérből, fizetésből meg lehetne élni, és ha a segélyek csak a létminimumot biztosítanák. Ekkor a munkavállalók ösztönözve lennének arra, hogy bérből és fizetésből éljenek, ne pedig segélyből – vélekedett. A képviselő szerint ezzel szemben az átlagbérből „szinte nem lehet kijönni", ha pedig valaki elveszíti a munkáját, pár hónap alatt „teljes nyomorba süllyed". Bertha Szilvia szerint a törvényjavaslat azt a funkciót sem látja el, hogy legalább pár hónapos haladékot adjon azoknak, akik egyébként rendesen dolgoztak. „A logikát értjük, csak Magyarországon ez nem valósítható meg" – mondta a képviselő.

Spaller Endre (KDNP) szerint az eddigi segélyezési rendszer nem ösztönözte a munkavégzést, a mostani javaslat pedig bár lecsökkenti a segélyeket, de ezzel párhuzamosan ad közmunkát. „Mindenkinek lesz közmunka lehetősége" – hangsúlyozta.

Gúr Nándor (MSZP) úgy vélekedett: a javaslat nehézzé teszi az ellátásban való részvételt, mivel négy évről öt évre nő a számbavételi időszak és egy nap folyósítási időhöz 5 nap jogosultsági idő helyett 10 nap jogosultsági időre lesz szükség.

A bizottság megvitatta a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról (NGTT) szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokat.
Az NGTT-vel kapcsolatban a bizottság támogatta Román István (Fidesz) azon módosítóját, amely a társadalmi szervezetek elnökeivel bővítené ki az NGTT résztvevőit. A módosító szerint a tanács munkájában olyan társadalmi szervezetek elnökei is részt vehetnének, amelyek „létesítő okiratában foglalt célja a gazdasággal összefüggő érdekek képviselete, és amelyek tagjai tevékenységük területén jelentős piaci részesedéssel vagy gazdasági súllyal bírnak".

A fideszes képviselő másik – a bizottság által ugyancsak támogatott – javaslata szerint a tanácsnak nem lenne tagja a Főiskolai Főigazgatói Konferencia delegáltja.

Olvasóink írták

  • 1. csakegyalampolgar 2011. június 20. 15:04
    „szép gondolat a közfoglalkoztatás, csak épp nem tudni hol és mit is kéne csináltatni, és legfőképpen miből fizetjük ki???????????????????, nem beszélve a diplomások és mindenki más személyes megaláztásáról!!!mert ugye ezzel már nem tud T. kormányunk foglalkozni!!!!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kolontáron átadják az elkészült házakat a károsultaknak

Kolontáron birtokba vehetik a tavaly októberi vörösiszap-katasztrófa károsultjai az új házaikat. Tovább olvasom