Délmagyar logó

2017. 09. 25. hétfő - Eufrozina, Kende 8°C | 18°C Még több cikk.

Országgyűlés: Elfogadták az új Btk.-t

Az Országgyűlés 243 igen, 45 nem szavazattal és 43 tartózkodás mellett fogadta el a kormányzati előterjesztést.
18:42 - Új, a jelenleginél több tekintetben szigorúbb büntető törvénykönyv (Btk.) lép életbe egy év múlva. A parlament hétfőn fogadta el a kódexet, amely szélesíti a jogos védelem lehetőségét, egyes bűncselekményeknél 12 évre szállítja le a büntethetőségi korhatárt, és bevezeti az elzárást mint büntetést. Új bűncselekmény a jogellenes termőföldszerzés és a gazdasági csalás, szabadságvesztés fenyegeti a drogfogyasztókat.

Az Országgyűlés 243 igen, 45 nem szavazattal és 43 tartózkodás mellett fogadta el a kormány előterjesztését. A Fidesz-KDNP igennel voksolt, az MSZP és az LMP képviselői nemmel szavaztak, a Jobbik pedig tartózkodott.

Az új - a több mint harminc éve hatályos és nagyjából százszor módosított jelenlegi Btk.-t 2013. július 1-jén felváltó - törvénykönyv szerint a büntethetőség korhatára továbbra is 14 év, de az emberölést, életveszélyt vagy halált okozó testi sértést, rablást, illetve kifosztást elkövető, a tizenkettedik évüket betöltő gyermekek is büntethetők lesznek ezután, ha képesek belátni tettük következményeit. A 12 és 14 év közöttieknél legsúlyosabb büntetésként egytől négy évig tartó javítóintézeti nevelést rendelhet el a bíróság.

A jövőben a jelenleginél - és a kormány által eredetileg javasoltnál is - szélesebb lesz a jogos védelem lehetősége. Így jogosnak számít az önvédelem akkor, ha valakit éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan támadnak meg, hasonlóan ha valakinek a lakásába éjjel, vagy fegyveresen, vagy felfegyverkezve, vagy csoportosan törnek be, illetve ha kertjébe fegyveresen hatolnak be.

A támadás elhárításáért - fideszes képviselők módosító javaslata alapján - nem csak akkor jár majd büntetlenség, ha fennállt a személy elleni támadás veszélye. A kormánypárti politikusok ezt úgy indokolták: egy fegyveres észlelésekor nem várható el a védekezőtől, hogy meggyőződjön róla, a behatoló mi célból tart magánál fegyvert.

A törvénykönyv - bár a kabinet tervezte - végül, több frakció javaslatának megfelelően, nem írja elő a jogos védelem arányosságának követelményét, így azt rögzíti, hogy nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját vagy más személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.

Új büntetési nemek is megjelennek a Btk.-ban: a jóvátételi munka, az elzárás - amelyet fiatalkorúaknál legkevesebb három, maximum harminc napra, egyébként minimum öt, leghosszabban pedig kilencven napra lehet majd kiszabni - vagy a sportrendezvényektől való eltiltás legkevesebb egy, legfeljebb öt évre. Sportrendezvényről azt lehet eltiltani, aki a mérkőzésen, illetve oda érkezőben vagy onnan távozóban bűncselekményt követett el. Elzárással pedig a többi között a magán- és a levéltitok megsértését, a hatóság félrevezetését, a tanúvallomás jogosulatlan megtagadását és önkényuralmi jelképek használatát lehet majd büntetni.

Szigorodnak a büntetési tételek is: a halmazati vagy összbüntetés leghosszabb időtartamát, valamint a különös vagy többszörös visszaesők büntetésének lehetséges időtartamát húszról huszonöt évre emelik.

Változás, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztésnél húsz helyett legkorábban huszonöt év elteltével nyílhat lehetőség feltételes szabadlábra helyezésre, de a szabályozás azt is megengedi, hogy az elítélt csak negyven év múltán szabaduljon. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár szerint ez kellő visszatartó erőt jelent akkor is, ha az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi bíróság megsemmisíti a ténylegesen életfogytig tartó büntetéskiszabás lehetőségét.

Országgyűlés, plenáris ülés - 2012.06.25. Fotó: MTI (galéria)

Több bűncselekmény - így a határjelrongálás, a sajtórendészeti vétség, a hamis statisztikai adatszolgáltatás és az árdrágítás - kikerült a kódexből, ezeket szabálysértési vagy közigazgatási szankcióval sújthatják ezután.

Az új Btk. azonban több új bűncselekményt is meghatároz. Így például a gazdasági csalást, amelyet azok követnek el, akik jogtalan haszonszerzés céljából színlelt gazdasági tevékenységet végeznek, és ezzel vagyoni hátrányt okoznak. Ők alapesetben két évig tartó szabadságvesztéssel büntethetők, különösen jelentős vagyoni hátrány okozása esetén viszont a büntetés öt és tíz év közötti lehet.

Az új tényállások egyike a gépjármű kilométer-számlálójának meghamisítása, ez akár egy évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető lesz.

A zsebszerződések elleni fellépés érdekében a kódex része lett a termőföld jogellenes megszerzése, amely egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, és nemcsak a szerződő felek sújthatók ilyen szankcióval, hanem a szerződés megkötésében közreműködő ügyvédek és közjegyzők is.

Szerepel majd a Btk.-ban az is, hogy két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az, aki megszegi a genetikailag módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettségeket, így például az Európai Unióban engedéllyel nem rendelkező géntechnológiával módosított növényfajta szaporítóanyagát hozza be az országba. Önálló tényállás lesz továbbá az orvvadászat és -halászat.

Vétségnek számít ezentúl a családi kapcsolatok létesítésével történő visszaélés, például az, ha valaki állampolgárság megszerzése érdekében köt házasságot. Szintén új tényállás az egészségügyi termék hamisítása - ezért három évig terjedő szabadságvesztés járhat, ha viszont halált okoz, a büntetési tétel nyolc év is lehet - és a közfeladati helyzettel való visszaélés.

A kormány bűncselekménnyé tette volna az együtt élők közötti lelki bántalmazást is. Elhagyását az új Btk.-ból a fideszes Varga István és a KDNP-s Salamon László mellett az MSZP-s Bárándy Gergely is javasolta, és bár a kormány nem értett egyet velük - az igazságügyi államtitkár tartózkodott a múlt heti szavazáskor -, a parlament támogatta az előterjesztésüket, vagyis a lelki bántalmazás nem lesz önálló tényállás.

Mint az igazságügyi államtitkár korábbi expozéjában elmondta, az új kódexben az általános rész előírásainak nagy része megegyezik a hatályos Btk.-ban foglaltakkal, és az nem jelent teljes dogmatikai szakítást a mostani törvénykönyvvel. Megőrzi az elmúlt másfél két évben hozott szigorításokat is, így a három csapást, az uzsorások elleni szabályokat, a kommunista vagy nemzetiszocialista bűnök nyilvános tagadásának tilalmát, valamint az egyenruhás bűnözésre vonatkozó tilalmakat.

Szigorúbb büntetés vár jövő nyártól a hivatalos személyek vagy közfeladatot ellátók elleni erőszak elkövetőire. Míg bántalmazásuk jelenleg három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, a jövőben egytől öt évig tarthat a büntetés emiatt. Ha azonban az erőszakot csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve követik el, a szankció kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés lesz, szemben a mostani öt évvel.

Akit kiskorúként szexuálisan bántalmaznak, az - a közelmúltban elfogadott jogszabályváltozásoknak megfelelően - a nagykorúvá válása után öt évig még feljelentést tehet. A gyermekbarát igazságszolgáltatás érdekében hozott törvénycsomag mondta ki azt is, hogy öngyilkosságban való közreműködés helyett emberölésnek minősül majd, ha az elkövető 14. évét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen embert öngyilkosságra bír rá.

Átvette az új kódex azt az európai szabályt is, hogy azokat, akik kiskorúak sérelmére követnek el szexuális bűncselekményeket, el lehet tiltani minden olyan foglalkozástól, tevékenységtől, amely gyermekek, fiatalok felügyeletével, gondozásával, nevelésével függ össze.

A kábítószer-fogyasztás önállóan nevesített, a csekély mennyiségű kábítószer megszerzésével azonos büntetési tétellel - két évig terjedő szabadságvesztéssel - fenyegetett vétség lesz, a drogfüggőkre vonatkozó speciális, enyhébb szabályokat megszüntetik. Megszűnik az elterelés korlátlan számú igénybevételének lehetősége is, a jövőben két éven belül csak egyszer lehet kérni. Az új Btk. emellett kórosszenvedély-keltésnek minősíti, ha valaki 18 évnél fiatalabbat kábítószer fogyasztására akar rábírni, és ezért is két évig terjedő szabadságvesztés kiszabását teszi lehetővé.

Szigorítás, hogy az a jelenlegi 0,8 ezrelék helyett már az is ittas vezetésnek minősül majd, ha a sofőr véralkoholszintje 0,5 ezrelék feletti.

Több bűncselekménynél - emberölésnél, testi sértésnél, rablásnál, csalásnál és sikkasztásnál is - minősített esetnek számít majd, ha a sértett idős vagy fogyatékkal élő. Ehhez hasonlóan szintén fideszes képviselői kezdeményezésre két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki jogellenesen vág ki fát az erdőben, és ellopja.

Jobbikos indítványra a pénzbüntetés napi tételének felső határát 250 ezerről 500 ezer forintra emelték az új büntetőkódexben. Szintén a Jobbik javaslatára nemcsak a Himnusz, a zászló és a címer, hanem a Szent Korona gyalázása is nemzeti jelkép megsértésének számít majd, így pedig egy évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető.

Az új - az 1878-as Csemegi-kódex, az 1961-es, illetve az 1978-as büntetőkódex után a negyedik - büntető törvénykönyv 2013. július 1-jén lép hatályba.

17:42 - A feketeutaztatásról, a kórházi struktúraváltásról, a szénjárandóságról és a fiatal gazdáknak szóló rendeletről volt szó a kérdések között hétfőn a parlamentben.

MSZP: szankcionálja a kormány a feketeutaztatást?

Újra elfogadták a járástörvényt

Áder János köztársasági elnök észrevételeinek elfogadása után a parlament hétfőn ismét megszavazta a járások kialakításáról szóló törvényt és a több száz feleslegessé vált jogszabály megszüntetéséről szóló előterjesztést.

Az államfő múlt kedden azért küldte vissza megfontolásra a parlamentnek a két héttel korábban elfogadott jogszabályt, mert azzal - a fideszes Kósa Lajos kezdeményezésére - házszabálysértő módon a szerencsejáték-szervezésről szóló törvényt is módosították, noha az eredeti kormányjavaslat erre nem terjedt ki.

Szintén újra megszavazta a parlament a több száz feleslegessé vált jogszabály megszüntetéséről szóló előterjesztést, amely ellen azért is emelt kifogást Áder János, mert az nem határozta meg, hogy a Parlament előtti Kossuth Lajos téren álló szobrok mikortól kerülnek ingyenesen önkormányzatiból állami tulajdonba

Az MSZP-s Pál Béla arról beszélt, hogy hatályon kívül helyezték azt a rendeletet, amely a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörébe utalta a feketeutaztatás szankcionálását. Az új szabálysértési törvény ugyanakkor ezt nem tartalmazza - tette hozzá. Szerinte jogos a Magyar Utazási Irodák és Utazásközvetítők Szövetségének kérése, hogy ezt a helyzetet orvosolja a kormány, és a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal láthassa el a feladatot, és léphessen fel az ilyen utaztatással szemben.

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár azt mondta, hogy az ilyen típusú illegálisan végzett tevékenységet a lehető legkisebb mértékűre kell visszaszorítani, illetve teljesen meg kell szüntetni. A hivatal továbbra is kiemelt figyelmet fordít a jogszabályok betartására ellenőrzései során, és az ilyen tevékenység felderítésére, szankcionálásra - jelezte, hozzátéve: az átfogó rendezés a turizmusról és a vendéglátásról szóló törvény keretében történik majd meg.

LMP: teljes a káosz a kórházi struktúraváltás előtt

Szilágyi László (LMP) azt kérdezte, hogyan lesz struktúraváltás a kórházi rendszerben két hét múlva. Most teljes káoszt érzékelnek több megyében - mondta, hozzátéve: a funkcióváltás nemcsak az adott települést, hanem a környéken élő 50-100 ezer embert érinti. Nem világos, hogyan fogják őket gyógyítani - mondta az ellenzéki politikus.

Halász János államtitkár úgy válaszolt: a kormány soha nem támogatta a fizetős egészségügyet és a betegterhek növekedését. Alapos és körültekintő munkát végeztek az átalakítások során, sehol nem zárnak be kórházat és megvizsgálták azt is, a mentőszolgálat hogyan tud eleget tenni feladatainak - sorolta.

Kiemelte: külön hangsúlyt fektetnek a betegek tájékoztatására. Tiszta, világos lesz a rendszer - ígérte.

Országgyűlés, plenáris ülés - 2012.06.25. Fotó: MTI (galéria)

Fidesz a nyugdíjas bányászok szénjárandóságáról

A fideszes Polics József a nyugdíjas bányászok szénjárandóságról érdeklődött. Utalva az idei jogszabály-módosításra azt mondta, májusban többen nem kapták meg a juttatást azok közül, akik korábban a kiegészítő támogatásra voltak jogosultak. Azt kérte, a változtatások miatt hátrányos helyzetbe kerültek esetében tegye meg a tárca vezetője a szükséges intézkedéseket.

Fónagy János államtitkár kiemelte: a tárca a mielőbbi kifizetés érdekében a jogosultság definíciójának pontosítását kezdeményezte, a módosítás kihirdetése a következő hetekben várható. Ennek értelmében a korhatár előtti ellátásban és az átmeneti ellátásban részesülők is megkapják az idei egyszeri pénzbeli járandóságukat.

Jelezte: minden visszavonult bányásznak jár a juttatás, ezt mintegy 45 ezren májusban megkapták, és további 2400-an még a nyáron megkapják. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak az idei évtől valóban megszűntek, de a föld alatt legalább 25 évet, vagy 5 ezer műszakot dolgozók maradéktalanul megtarthatták korábbi jogosultságaikat - jelezte.

Jobbik: az érpataki modell mely elemeit tartja a belügyminiszter elfogadhatónak?

Sneider Tamás (Jobbik) idézve egy Pintér Sándorral készült német lapinterjút azt kérdezte, hogy miként vélekedik az érpataki modellről, annak mely elemeit tartja elfogadhatónak.

Kontrát Károly belügyi államtitkár azt mondta: nem veszik át a modell egyes elemeit, a kényszerrel, az erőszakkal, fenyegetéssel írható le. Elutasítják gondolatiságát, a modell hosszú távon közösségromboló, ezzel szemben a cél a közfoglalkoztatással és arra épülő rendszerrel a közösségek fejlesztése.

KDNP: mikor hirdetik ki a fiatalgazda-rendeletet?

A KDNP-s Stágel Bence azt kérdezte, mikorra várható a fiatalgazda-rendelet kihirdetése. Kiemelte: a támogatás olyan vissza nem térítendő juttatás, amelyet tetszőleges célra fel lehet használni, ha a pályázó életvitelszerűen mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozik vagy kíván foglalkozni, nincs 40 éves és legalább valamilyen agrárvégzetséggel rendelkezik. Hozzátette: az egyeztetési folyamat már május közepén lezárult, ahol megszületett a szükséges megállapodás, de a rendelet kihirdetése ismeretei szerint még nem történt meg.

V. Németh Zsolt illetékes államtitkár közölte: a vonatkozó rendelet június 21-én megjelent, a támogatási kérelmeket július 16. és augusztus 16. között lehet benyújtani postai úton.

Új elemként az állattenyésztők mellett a kertészek is előnyt élveznek majd az elbíráláskor, és azok is többletpontot kapnak, akik tanyán, vagy ezer fő alatti kistelepülésen élnek, illetve vállalják a kiköltözést - mutatott rá, kiemelve a fiatal gazdálkodók elindításának ösztönzését.

17:30 - Az ország jövőjéről is kérdezték a miniszterelnököt hétfőn a parlamentben. Az azonnali kérdések során szóba került a vízügyi előrejelzés ügye és az állami mobilszolgáltató is.

Jobbik:

Orbán Viktort a jobbikos Volner János elsősorban a kormány gazdasági intézkedéseiről faggatta. Kifejtette: pártja javaslata szerint nem a munkavállalók legjobban kereső 15 százalékát kellene kedvezményben részesíteni az adórendszerrel, hanem a termelő ágazatokba kellene ezt az összeget átcsoportosítani, így a kutatás-fejlesztésbe, az iparba, a mezőgazdaságba és a turizmusba.

Válaszában a miniszterelnök felsorolta kormánya eddigi főbb intézkedéseit: a kabinet szakított a megszorításokkal, bevezette a méltányos tehermegosztás politikáját, a bérplafont a közhivatalokban, és megfelezte a politikusok számát az önkormányzatoknál, 2014-től pedig az Országgyűlésben is. A hiány ismét három százalék alatt van, ma 80 ezerrel többen dolgoznak, mint a kormányváltáskor, 200 ezren pedig segély helyett a Start-munkából élnek - jelezte a kormányfő.

Az LMP szerint a kormány kaszárnyakapitalizmust valósított meg

Jávor Benedek (LMP) a "Milyen országban akarunk élni - kaszárnyakapitalizmus vagy tudásalapú társadalom?" című kérdése kapcsán arról beszélt, hogy míg a tudásalapú társadalmak az emberi erőforrásokba fektetnek be, a társadalmi egyenlőséget tűzik ki célul, addig a kaszárnyakapitalizmus "a munkavállalói jogokat hírből sem ismeri" és "nem törődik az oligarchakörök államot pumpáló tevékenységével". Az ellenzéki politikus szerint a kormány tevékenysége ezt a kaszárnyakapitalizmust valósította meg.

A kormányfő válaszában azt mondta: Magyarország a tudás földje, a magyar észjárás, találékonyság és tanulékonyság a legfőbb erőforrásunk. "A mi célunk az, hogy a magyarok a jó szellemi képességeiket valóban kamatoztatni tudják a kiélezett gazdasági versenyben: a romkocsmák félhomályában merengő, állástalan diplomásokkal ma Dunát lehet rekeszteni, de ez sem nekik nem jó, sem az országnak" - fogalmazott.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy olyan sikeres embereket szeretnének képezni, akik a nehéz XXI. századi kihívások közepette Kínával, Brazíliával vagy akár az Egyesült Államokkal futott versenyben is megállják a helyüket.

Országgyűlés, plenáris ülés - 2012.06.25. Fotó: MTI (galéria)

Fidesz: mikor lesz tűzoltóőrs Pannonhalmán?

Kara Ákos (Fidesz) azt akarta megtudni, hogy mikor létesül tűzoltóőrs Pannonhalmán. A képviselő hangsúlyozta, hogy a hivatásos tűzoltóságok jelenlegi elhelyezkedése nem teszi lehetővé, hogy minden települést elérjenek 25 percen belül.

Tállai András államtitkár azt mondta, hogy megkezdődött az egységes állami katasztrófavédelmi rendszer kialakítása, amelynek során 65 katasztrófavédelmi kirendeltséget hoztak létre. Ezek alárendeltségében 104 hivatásos tűzoltó-parancsnokság működik, és további 65 katasztrófavédelmi őrs fog létrejönni - tette hozzá.

Az államtitkár közölte, hogy a pannonhalmi őrs átadása augusztusra várható.

MSZP: Magyarország vízügyi előrejelzés nélkül maradhat

Szabó Imre (MSZP) arra hivatkozott, hogy a hírek szerint meg akarják szüntetni a Környezetvédelmi és Vizgazdálkodási Kutató Intézetet (Vituki). A képviselő szerint ekkor viszont Magyarország vízügyi előrejelzés nélkül fog maradni. A politikus azt kérdezte, hogy a döntés hátterében egy szakmai revans vagy egy milliárdos ingatlanpanama áll-e.

Illés Zoltán államtitkár leszögezte, hogy nincs szó ingatlanspekulációról. Hozzátette, hogy a vízügyi igazgatóságoknál a Vituki lététől függetlenül is folyamatosan gyűjtik a vízügyi adatokat.

Jobbik: politikai okból büntették a gyöngyöspatai önkormányzatot

Hegedűs Lorátné (Jobbik) arról beszélt, hogy a Heves megyei kormányhivatal munkaügyi központjának ellenőrzése után a gyöngyöspatai önkormányzatnak egymillió forint közfoglalkoztatási bértámogatást kell visszafizetnie. A képviselő azt kérdezte, hogy ki utasította egy "politikai megalapozottságú állásfoglalás" kiadására a munkaügyi központot.

Tállai András azt felelte, hogy a munkaügyi központok nem a Belügyminisztériumhoz tartoznak. Hozzátette, a település a Belügyminisztériumtól is kapott támogatást és ott több Start-munkaprogram is indult.

Az MVM működését bírálta az LMP

Jávor Benedek (LMP) azt mondta, hogy Magyarországnak az energiahatékonyság növelésére, a megújuló energiaforrások terjesztésére lenne szüksége. Szavai szerint a Magyar Villamos Művek Zrt.-nél viszont ehelyett szivattyús energiatározót és egy új állami mobilszolgáltató felállítását tervezik. Mint mondta, ezek forrásigénye elviszi a rendelkezésre álló pénzeket és egy olyan "vegyesfelvágott" céget hoz létre, amelyik nem tudja eredeti feladatát teljesíteni.

Fónagy János közölte: a negyedik magyarországi mobilszolgáltatójának célja, hogy versenyképes piaci szereplőként hatékonyan és eredményesen működjön.

MSZP: miért nem tettek a Malév-csőd elkerüléséért

Simon Gábor (MSZP) többek között arra volt kíváncsi, hogy a Malév dolgozói megkapják-e teljes járandóságukat.

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár válaszként azt felelte, hogy a cég dolgozói január-februári béreiket még a Malév forrásaiból kapták meg, a márciusiakat a bérgarancia-alapból fedezték, ahová beérkezett az áprilisi felmondásra járó keret is.

Jobbik: miért engedték csődbe menni a Soltvadkerti Takarékszövetkezetet

Szávay István (Jobbik) arra volt kíváncsi, hogy a kormány miért engedte csődbe menni a Soltvadkerti Takarékszövetkezetet, amikor azt 4-5 milliárd forintból meg lehetett volna menteni.

Cséfalvay Zoltán azt mondta, hogy a PSZÁF az elmúlt másfél évben többször is vizsgálta a takarékszövetkezet pénzügyi problémáit. Hozzátette, a betétesek kártalanítását már megkezdték az országos betétbiztosítási alapból.

16:18 - Orbán: Magyarország a tudás földje

A tudás földjének nevezte Magyarországot hétfőn a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök, aki az LMP frakcióvezetőjének azonnali kérdésére adott válaszában azt mondta: a kormány célja, hogy a magyar oktatási rendszer hasznosítható tudással rendelkező embereket bocsásson ki, ugyanis "a romkocsmák félhomályában merengő, állástalan diplomásokkal ma Dunát lehet rekeszteni, de ez sem nekik nem jó, sem az országnak".

Jávor Benedek a "Milyen országban akarunk élni - kaszárnyakapitalizmus vagy tudásalapú társadalom?" című kérdése kapcsán arról beszélt, hogy míg a tudásalapú társadalmak az emberi erőforrásokba fektetnek be, a társadalmi egyenlőséget tűzik ki célul, az oktatást és az egészségügyet pedig megerősítik, addig a kaszárnyakapitalizmus "a munkavállalói jogokat hírből sem ismeri", alacsony hozzáadott értékű összeszerelő iparágakat erőltet, és "nem törődik az oligarchakörök államot pumpáló tevékenységével". Az ellenzéki politikus szerint a kormány tevékenysége ezt a kaszárnyakapitalizmust valósította meg.

Nemcsak az a baj, hogy ez a modell mélységesen igazságtalan, hanem már rövid távon sem hozza el a várt eredményeket - vélekedett az LMP frakcióvezetője, aki szerint "ez Magyarország jövőjének elárulása".

A kormányfő válaszában azt mondta: Magyarország a tudás földje, a magyar észjárás, találékonyság és tanulékonyság a legfőbb erőforrásunk. "A mi célunk az, hogy a magyarok a jó szellemi képességeiket valóban kamatoztatni tudják a kiélezett gazdasági versenyben: a romkocsmák félhomályában merengő, állástalan diplomásokkal ma Dunát lehet rekeszteni, de ez sem nekik nem jó, sem az országnak" - fogalmazott.

Országgyűlés, plenáris ülés - 2012.06.25. Fotó: MTI (galéria)

Álláspontja szerint a régi oktatási rendszer tömegével termelte ki a piacképtelen tudással rendelkező embereket. "Amikor Széchenyi a kiművelt emberfők sokaságáról beszélt, akkor nem hasznavehetetlen okleveleket álmodott meg, hanem alkotóképes szakembereket, akik hasznosítható tudással rendelkeznek" - mondta Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy kormánya olyan sikeres embereket szeretne képezni, akik a nehéz XXI. századi kihívások közepette Kínával, Brazíliával vagy akár az Egyesült Államokkal futott versenyben is megállják a helyüket.

A kabinet ezért újította meg az oktatási rendszert, vagyis hogy az állam az adófizetők pénzéből csak olyan képzéseket támogasson, amelyekkel el is lehet helyezkedni, és sikeressé lehet válni - közölte.

Jávor Benedek viszonválaszában azt mondta, a kormány felsőoktatási átalakítása nem csupán a bölcsészdiplomák területén szűkítette a hozzáférést, hiszen a kabinet által dicsért természettudományos szakokon is kevesebb a finanszírozott férőhely.

Reagálásában a miniszterelnök arról beszélt, hogy akármerre is fejlődik a világ, nem lesz mindenkiből kutató, laboratóriumi munkatárs. "Vannak, és mindig lesznek olyan emberek, akik kétkezi, fizikai munkából fognak megélni. Alacsony lesz a képzettségük, de becsületes emberek, akik munkából akarnak megélni" - mondta.

Orbán Viktort ezt megelőzően a jobbikos Volner János is faggatta, elsősorban a kormány gazdasági intézkedéseiről. Kifejtette: pártja javaslata szerint nem a munkavállalók legjobban kereső 15 százalékát kellene kedvezményben részesíteni az adórendszerrel, hanem a termelő ágazatokba kellene ezt az összeget átcsoportosítani, így a kutatás-fejlesztésbe, az iparba, a mezőgazdaságba és a turizmusba. Azonnali kérdésében hozzátette azt is, hogy "mi nem Mol-részvényeket vettünk volna IMF-hitelből 500 milliárd forintért, hanem a munkahelyteremtésre fókuszáltunk volna".

Válaszában a miniszterelnök felsorolta kormánya eddigi főbb intézkedéseit: a kabinet szakított a megszorításokkal, bevezette a méltányos tehermegosztás politikáját, a bérplafont a közhivatalokban, és megfelezte a politikusok számát az önkormányzatoknál, 2014-től pedig az Országgyűlésben is. A hiány ismét három százalék alatt van, ma 80 ezerrel többen dolgoznak, mint a kormányváltáskor, 200 ezren pedig segély helyett a Start-munkából élnek - jelezte a kormányfő.

16:16 - Az interpellációk után az azonnali kérdésekkel folytatódott az Országgyűlés hétfői ülése, ahol a miniszterelnök is személyesen válaszolt több hozzá címzett felvetésre.

MSZP: a környezetvédelmi kormányzat elmúlt két éve

Horváth András Tibor (MSZP) a kormánynak a környezetvédelem területén végzett eddigi tevékenységéről beszélt és azt mondta, ebben a témában a szakmai és személyzeti politikát Illés Zoltán államtitkár irányítja, akinek a munkáját élesen bírálták a civil szervezetek. "Az ő rombolása alatt küldték el szép lassan az összes szakértőt és vonták el a szervezetek és hatóságok forrásainak nagy részét", ezután pedig "saját, szakmailag alkalmatlan komisszárjait nevezte ki" - fogalmazott az ellenzéki politikus. Hangsúlyozta: az államtitkár az elmúlt hetekben már olyan vezető beosztású személyeket is elbocsátott a hatóságoktól, akiket már a kormányváltás után, az ő államtitkársága alatt neveztek ki. Az MSZP szerint meglepő, hogy ilyen két év után Illés Zoltán egyáltalán a helyén maradhatott.

Illés Zoltán válaszában leszögezte: a civil szervezetek véleményük megalkotásakor több valótlanságot is állítanak, például azt, hogy idén még nem is egyeztetett velük az államtitkár. Kiemelte, hogy az elmúlt két évben sikerült elfogadni a Zöld Duna stratégiát, illetve hogy a kormány tevékenységének köszönhetően megszűnt a vörösiszapveszély Kolontáron.

Horváth András Tibor nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés 183 igen, 45 nem szavazattal és 30 tartózkodással megtette azt.

Jobbik: mennyi rendőr dolgozik a pénzbehajtáson?

Mirkóczki Ádám (Jobbik) azt kérdezte a kormánytól, hogy milyen arányban oszlik meg a "pénzbehajtásért felelős közlekedésrendészet" és a "ténylegesen bűnüldözést folytató" rendőrök között az állomány. Emlékeztetett arra, hogy a kormány állítása szerint 2010 óta 1800 új rendőrt avattak, több mint 2500 viszont távozott a testülettől. Szerinte ennek és a rendőrségnek a bűnüldözés helyett a pénzbehajtást előtérbe helyező gyakorlatának köszönhető, hogy az embereknek nem a biztonságérzetük, hanem a bírságoktól való félelmük nőtt.

Kontrát Károly belügyi államtitkár szerint ha a Jobbiknak valóban a közbiztonság a fontos, akkor hagyja abba a rendőrség támadását. Hangsúlyozta: a közlekedésrendészetnek nem a pénzbehajtás, hanem a közúti közlekedők és a közlekedés biztonsága a célja. Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy a szabályokat mindenkinek be kell tartania. Hozzátette azt is, hogy az elmúlt években a rendőrség munkájának is köszönhetően kevesebb volt a közúti balesetek száma.

Elmondta: a 2012. május 1-jei adatok szerint a rendőrség állománya 44 857 fő, ebből 7,1 százalék - 3185 ember - dolgozik a közlekedésrendészetnél, míg 76,7 százalék - , 34 392 fő - tényleges bűnüldöző munkát folytat. Hangsúlyozta azt is, 2010 óta nem 2500, hanem 1600 rendőr hagyta el a testületet.

Mirkóczki Ádám nem fogadta el a választ, de az Országgyűlés 202 igen 56 nem és 16 tartózkodó szavazattal megtette azt.

Országgyűlés, plenáris ülés - 2012.06.25. Fotó: MTI (galéria)

KDNP: civilek jogszabály-előkészítésben

Rubovszky György (KDNP) a civil szervezetek jogalkotásba való bevonásának fontosságáról beszélt. Emlékeztetett arra, hogy nemrégiben 47 civil szervezettel kötött stratégiai megállapodást a közigazgatási minisztérium, hogy hozzájáruljanak a civil szektort érintő jogszabályok előkészítésében.

Rétvári Bence közigazgatási államtitkár elmondta: közel 100 együttműködési megállapodást kötött a kormány 2010 óta civil szervezetekkel a jogalkotás segítése érdekében. Szerinte ezeknek is köszönhetően nőhet a jogszabályok legitimációja, alkalmazhatósága és érthetőbbek is lehetnek a törvények. Sőt, az államtitkár abban is bízik, hogy a közös munka a végrehajthatóságot is növeli.

Rubovszky György elfogadta a választ.

Orbán: az MSZP a nagybirtok pártján áll, a Fidesz-kormány nem

Orbán Viktor - akihez a szocialista Gőgös Zoltán fordult azonnali kérdéssel a földbérletpályázatok ügyében - azt mondta, az MSZP a nagybirtok pártján áll, az általa vezetett kormány meggyőződése ugyanakkor az: a magyar mezőgazdaság akkor lesz sikeres, ha a kisbirtok megerősödik, a középbirtok uralkodóvá válik, a nagybirtok pedig "kiegészítő elemmé szorul vissza".

Kifejtette: arra törekedtek, hogy a helyben lakók jussanak földhöz, maximum 1200 hektár terület lehet egy kézben a korábbi magánterületekkel együtt, és állattartást is előírtak a földbérletekhez. Korábban ilyen előírások nem voltak - emlékeztetett. Kitért arra is, hogy ahol korábban egy bérlő volt, most 20-35 bérlő kapott lehetőséget. "Ez a mi politikánk és ezt kívánjuk folytatni a jövőben is" - szögezte le Orbán Viktor.

Gőgös Zoltán válaszában azt mondta, hogy vagy félre tájékoztatták a kormányfőt, "vagy nem mond igazat". Ezekkel a földpályázatokkal hoztak komoly nagybirtokosokat helyzetbe - hangoztatta, jelezve: nagyon kíváncsi lesz, hogy Csornán a 35 helyi pályázó nyeri-e a bérleti jogot, és Felcsút is nagyon érdekli.

A kormányfő viszonválaszában közölte, a hamarosan benyújtandó földtörvény egyértelműen definiálni fogja, mit tekinthetnek nagy-, közép- és kisbirtoknak. Szűkebb pátriájáról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy míg korábban egy, most 36 gazdálkodó bérel földet a környékükön.

Azt kérte a vidéki emberektől, támogassák a kormány törekvéseit, segítsék munkáját, és bíztatta a mezőgazdasági minisztert, folytassa a megkezdett munkát, de haladjon gyorsabban a pályázatok kiírásával, elbírálásával is.

15:23 - A családi adókedvezményről, az ország szuverenitásáról, a nemzeti konzultáció céljairól és az egészségügy átalakításáról is kérdeztek a képviselők a parlamentben a hétfői interpellációk során.

Napirend-kiegészítések: sürgős tárgyalásba vették a jegybanktörvény módosítását

A kormány kezdeményezésére sürgős tárgyalásba vették a jegybanktörvény módosításáról szóló javaslatot, így az előterjesztés általános vitája hétfőn, a részletes vitája kedden lesz.

Főbizottsági igen a büdzsére

Az Országgyűlés Számvevőszéki és költségvetési bizottsága hétfői ülésén 18 igen és 4 nem szavazat mellett általános vitára alkalmasnak találta a jövő évi költségvetésről szóló előterjesztést.

Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára a 2013-as büdzsét a stabilitás és a szerkezetátalakítás költségvetésének nevezte. Közölte: a javaslat 1,6 százalékos növekedéssel számol, az export növekedését 8,8 százalékra tervezi a kormány, a behozatal várhatóan 8 százalékkal bővül. Kiemelte: jövőre a folyó fizetési mérleg ismét aktívumot ér majd el, a kormány azt várja, hogy a többlet 4 milliárd euró lesz.

Elmondta: az eurózónabeli bizonytalanságok, a makrogazdasági kockázatok miatt a 2013-as költségvetést jelentős tartalékokkal állították össze, így például az Országvédelmi Alap tartalékát 100 milliárd forintban határozta meg a kormány.

A helyettes államtitkár aláhúzta: az államháztartási hiány a GDP 2,2 százaléka lesz az uniós módszertan szerinti elszámolás alapján, egyúttal az államadósság GDP-hez mért szintje jövőre az idei 78 százalékról 76,8 százalékra csökken majd.

A költségvetési törvényjavaslat szerint az uniós normák szerinti elsődleges egyenleg a GDP-hez mérten 2 százalékos többletet mutat, az adósságszolgálat a GDP 4,2 százalékát teszi ki.

A helyettes államtitkár kiemelte: a kormánynak szándéka, hogy megkösse az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal a megállapodást, ennek révén várhatóan csökken majd Magyarország országkockázati felára, csökkenhet az államadósság finanszírozási költsége is, így kisebb lehet a büdzsé kamatkiadása.

Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke elmondta: a jövő évi költségvetésben előirányzott adóbevételek 58 százalékát megalapozottnak, 12 százalékát részben megalapozottnak tartja az ÁSZ, az adóbevételek 30 százaléka azonban nem alátámasztott, és a számvevőszék szerint az előirányzat összegében nem is teljesíthető. Az ÁSZ elnöke arról is szólt: az államadósság jövő évi mértéke megfelel a stabilitási törvény előírásainak, miután az adósság a 2012. végi 78 százalékról a jövő év végére 76,8 százalékra csökken.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke leginkább azt kifogásolta, hogy a tervezett költségvetési bevételek egyik legjelentősebb tételét, a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetését, az annak mértékére megszabott 283 milliárd forint beszedhetőségét nem támasztotta alá a nemzetgazdasági tárca hatástanulmánnyal. Véleménye szerint ugyanakkor jövőre az államháztartási hiány a GDP 3 százaléka alatt lesz.

Képviselői kérdésre válaszolva Banai Péter Benő elmondta: az egészségügyben a tervezett béremelések fedezetét a jövedéki adók területén várható adóemelés nyújtja majd.

Az ellenzéki képviselők élesen bírálták a jövő évi büdzsét.

Szekeres Imre (MSZP) arról szólt: a törvényjavaslat szerint drágább lesz az állam működtetése, emellett nő a lakosság adóterhelése. Indokolatlannak nevezte a törvényjavaslat korai beterjesztését is. Kiemelte: a 2011-es, 2012-es költségvetés elhibázott volt, az szja- és a társasági adóbevételek jelentős csökkenése rossz pályára vitte az országot.

Vágó Gábor (LMP) szerint tarthatatlan lesz a törvényjavaslat szerinti makrogazdasági pálya, a költségvetés elfogadhatatlan, nem mutatja meg, hogy mi vezetné ki az országot a jelenlegi nehéz helyzetből, a "kátyúból".

Nyikos László (Jobbik), a bizottság elnöke szerint a kormánynak nincs morális alapja arra, hogy újabb adóemeléseket hajtson végre. Véleménye szerint több központi intézménynél indokolatlan a költségvetési forrás megemelése is.

Puskás Imre (Fidesz), a parlamenti testület alelnöke kiemelte: a jövő évi büdzsé valóban a stabilitás költségvetése, abba az irányba mutat, hogy tovább csökkenjen az államháztartási hiány, mérséklődjék az államadósság GDP-hez mért szintje.

Szintén a kormány kezdeményezésére döntöttek arról, hogy kiegészítik a napirendet a személyi jövedelemadóról szóló törvény, és a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló jogszabály módosításáról szóló előterjesztéssel, illetve a Magyar Állatorvosi Kamaráról valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló törvényjavaslattal. Ezek általános vitáját kedden folytatják le.

A fideszes Kocsis Máté kezdeményezésére sürgős tárgyalásba vették a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló szabályozás módosításáról szóló előterjesztést, valamint a polgári hírszerzési tevékenység irányításával kapcsolatos törvénymódosító javaslatot, így ezek általános vitáját hétfőn, részletes vitáját kedden tartják meg.

A Fidesz kezdeményezésére döntöttek arról, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal kapcsolatos előterjesztés módosító javaslatairól nem hétfőn szavaznak.

A házbizottság kezdeményezése alapján a képviselők megszavazták, hogy a 2013-as költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitáját 30 órás időkeretben tárgyalják meg.

A családi adókedvezményt bírálta az MSZP

Az interpellációk sorát nyitó Göndör István (MSZP) felszólalását azzal kezdte, hogy az elmúlt években "látványosan megbukott" az a kormányzati ígéret, amely szerint senki nem jár rosszabbul az adóváltozásokkal. A képviselő úgy fogalmazott, hogy a családi adókedvezmény igazságtalanabb, mint a 16 százalékos, egykulcsos adó. Hangsúlyozta, hogy amíg a magas keresetűek akár egyedül is igénybe vehetik a teljes, 7,4 millió forintos kedvezményt, addig nettó százezres fizetéssel rendelkezők - habár nem fizetnek adót - csak 1,2 millió forint kedvezményt érvényesíthetnek.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára válaszként azt mondta, hogy 2011-ben havonta átlagosan 808 ezer ember érvényesítette a családi adókedvezményt, idén pedig ennél valamivel több, körülbelül 810 ezer ember vette igénybe ezt. Hozzátette, hogy a gyermekeket nevelő munkavállalók 2011-ben közel 15 százalékos nettó keresetnövekedést könyvelhettek el, miközben reálkeresetük tíz százalékkal emelkedett ebben az időszakban.

A politikus a választ nem fogadta el, a Ház viszont megtette 204 igennel, 69 nem ellenében.

Jobbik: meddig megy el a kormány a szuverenitás feladásában?

Gyöngyösi Márton (Jobbik) azt kérdezte, hogy a Külügyminisztérium milyen mértékű politikai és gazdasági unióban érdekelt az EU-n belül. "Meddig megy el az Orbán-kormány a nemzeti szuverenitás feladásában a közösségi célok érdekében?" - érdeklődött.

Németh Zsolt külügyi államtitkár válaszként leszögezte, a kormánynak nem az a célja, hogy csökkentse, hanem az, hogy növelje az ország befolyását. Magyarország egy erős unióban érdekelt, mert csak akkor lehet sikeres, ha az Európai Unió is sikeres és közös erővel képes legyőzni a válságot - tette hozzá.

Az erős Európai Unióhoz egy erős eurózónára van szükség, ami a magyar gazdaság számára is fontos - hangsúlyozta. Hozzátette, a kabinet azon az állásponton van, hogy mindent meg kell tenni az eurózóna megerősítésének érdekében, de ezt úgy kell végrehajtani, hogy ne csorbuljanak a tagállami érdekek, ne sérüljön a verseny és a belső piac.

A képviselő helyett az Országgyűlés fogadta el a választ 225 igennel 37 nemmel és 14 tartózkodással.

LMP: a nemzeti konzultációval a kormány saját támogatóit akarja felmérni

Scheiring Gábor (LMP), aki arra emlékeztetett, hogy május végén megkezdték a legújabb nemzeti konzultáció kérdőíveinek postázását, hangsúlyozta, hogy ez már a negyedik konzultáció, ami a korábbiakhoz hasonlóan mintegy egymilliárd forintba kerül.

A képviselő szerint a kormány a konzultáció során nem az állampolgárok véleményét szeretné megismerni, hanem a saját politikai bázisát, támogatóit akarja felmérni.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca államtitkára furcsának nevezte, hogy az önmagát bázisdemokratának nevező LMP szerint két választás között nem kell kikérni az állampolgárok véleményét. Hozzátette, lehetséges, hogy éppen az ellenzéki párt fél az emberek válaszaitól.

Felhívta a figyelmet, hogy komolyan vették az állampolgárok véleményét és a korábbi nemzeti konzultációk eredményei alapján törvényeket alkottak.

Scheiring Gábor nem fogadta el a választ, a parlament viszont megtette azt 198 igennel, 41 nem 33 tartózkodás ellenében.

Az egészségügy átalakításáról kérdezett a Fidesz

Bene Ildikó (Fidesz) azt kérdezte, hogy megfelelően halad-e az egészségügyi ellátás struktúrájának átalakítása. A politikus arra is kíváncsi volt, hogy a fekvőbetegeket ellátó intézmények, a háziorvosok, a betegszállítók és a betegek mikorra kapják meg a megfelelő információkat.

A válaszadó Halász János államtitkár közölte, az új egészségügyi struktúra kialakítása a Semmelweis-tervben megfogalmazottak szerint történik, amellyel - a bizottsági viták során elhangzottak alapján - minden parlamenti párt egyetértett.

A magyar egészségügy az egységes kockázatközösségen és a szolidaritás elvén kell, hogy alapuljon - hangsúlyozta. Célként nevezte meg a területi egyenlőségek felszámolását, a jelentős többletköltségeket jelentő párhuzamosságok megszüntetését és a nem megfelelően működő egészségügyi struktúra átalakítását.

A képviselő a választ elfogadta.

Országgyűlés, plenáris ülés - 2012.06.25. Fotó: MTI (galéria)

14:41 - A jövő évi költségvetésről, az elszámoltatásról, valamint Eger városának a Rákóczi Szövetséggel folytatott együttműködéséről volt szó napirend előtt hétfőn a parlamentben.

MSZP: a költségvetés nem fogja kibírni az elfogadását sem

Tóbiás József - utalva a költségvetés tárgyalásának nyár eleji időpontjára - azt mondta: ez a pávatánc repertoárjába tartozik, egyértelmű és világos, hogy ez a költségvetés egy kamu, és nem fogja kibírni az elfogadását sem. Jövőre a társadalom döntő többségének az elszegényedést, reményvesztettséget vetíti előre, és az összadóteher magasabb lesz, mint kormányváltáskor volt; nem munkahelyeket védenek, a foglalkoztatást ösztönzik, hanem ad hoc, improvizatív politikát képviselnek - értékelte az MSZP-s képviselő, és a büdzsé visszavonására szólította fel a kormányt.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára azt mondta: ez a költségvetés a konvergenciaprogramra és a Széll Kálmán 2.0 programra épül. Utalt az unió bizottságának véleményére, miszerint képes Magyarország tartani a 3 százalékos hiányt. Felidézve az előző kormányok által tervezett, és azt meghaladó költségvetési hiányokat, azt mondta: akkor minden büdzsé megalapozatlan volt, és majdnem kétszeresére nőtt a hiány. Az valóban kamu volt - fogalmazott, hozzátéve, egy dologban voltak megalapozottak: az IMF-hitel törlesztésének időpontját illetően, amelyet 2013-ra, illetve 2014-re időzítettek. Kétségtelenül nehéz büdzsé, és nehéz év lesz, de ez nem jelenti azt, hogy minden alap nélkül kamu és ehhez hasonló jelzőkkel illessék - mondta.

LMP: akadozik az elszámoltatás

Schiffer András (LMP) a kormányprogramot idézte, majd azt mondta: a 2010-es választások előtt attól volt hangos a sajtó, hogy az előző kormány "milyen mutyikat csinált". Két évvel a kormányváltás után nem tudunk többet ezekről az ügyekről - jegyezte meg, hozzátéve: ezért kezdeményezték többek között a Közgép-Strabag vizsgálóbizottság felállítását. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos és államtitkár szerinte szintén titkos záradékok mögé bújik. A magyar embereknek joggal támad olyan érzésük, hogy az elmúlt húsz év politikai elitjének nem érdeke az elszámoltatás, a tiszta közélet - értékelte, hozzátéve: "önöknek az elszámoltatás egy soha véget nem érő kampány, (...) de nem érdekük, hogy tiszta viszonyok legyenek ebben az országban".

Budai Gyula leszögezte: nem szokott titkos záradékok mögé bújni. Több példát említve kiemelte, az elmúlt közel két évben 53 ügyben indult nyomozás. Az elszámoltatás jó ütemben halad, és abban az irányban, amelyet a kormány meghatározott - mondta.

Hozzátette: az elmúlt két évben rengeteg lehetőség lett volna, hogy a képviselő megszólaljon több ügyben, vagy bármit tegyen.

Jobbik: a költségvetési hiányt nem lehet megenni

A jobbikos Volner János a jövő évi büdzsé tervezetét értékelve úgy fogalmazott: a költségvetési hiányt nem lehet megenni. Az embereket az érdekli, hogy képes-e a kormány az életszínvonalat növelni, vagy megakadályozni, hogy elszegényedjenek. Az emberek egyre rosszabbul élnek Magyarországon, a KSH-adatai szerint mintegy négymillióan élnek a létminimum alatt - hangoztatta, hozzátéve: kifejezetten megszorító költségvetési politikára alapozzák az elképzeléseiket. Kitérve többek között a tranzakciós illetékre azt mondta, ez azt jelenti, hogy minden egyes magyar állampolgárra 28 ezer forintos megszorítás jut.

Cséfalvay Zoltán azt mondta: pénzügyi stabilitás nélkül semmilyen fenntartható fejlődés, növekedés nem lehetséges. Ezért az első és legfontosabb feladat az államháztartási hiány mederben tartása. Nagyon jelentős eredmény, hogy ezt a nehéz konszolidációs szakaszt le tudják zárni, és sokkal több energiát lehet fordítani a munkahelyteremtésre - mondta, közölve: nem látott a KSH-tól olyan számot, hogy négymillióan élnének a létminimum alatt, de ez nem jelenti azt, hogy ne élnének sokan nehéz helyzetben, és a kormánynak ne kellene mindent megtenni.

KDNP: Eger együttműködik a Rákóczi Szövetséggel

Habis László Eger városának a Rákóczi Szövetséggel kötött együttműködéséről beszélt, és azt mondta, megkülönböztetett hangsúlyt fektetnek a kárpát-medencei összetartozás gondolatának megerősítésére. Ennek jegyében az egri mezőgazdasági szakiskola 10 magyar anyanyelvű, érettségizett felvidéki diák képzését biztosítja olyan szakmákban, amelyben magyar nyelvű oktatás nem folyik lakókörnyezetükben.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár felhívta a városok, civil szervezetek figyelmét, ahol tudják, kövessék a példát. Kiemelte: gyarapítani, gazdagítani kell mindenáron a magyar közösséget. Ennek jegyében születtek meg - mondta - az elmúlt két év jogszabályai, és példaként említette a nemzeti összetartozásról szólót törvényt, valamint a Határtalanul programot.

Országgyűlés, plenáris ülés - 2012.06.25. Fotó: MTI (galéria)

Fidesz: mindennél fontosabb a munkahelyteremtés

Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető a következő évi büdzsé kapcsán a Fidesz-frakció kéréseit sorolva rámutatott: azt szeretnék, ha bizonyos munkaerőcsoportok célzott kedvezményeket kapnának. Példaként említette a 25 év alattiak és 55 év felettiek foglalkoztatását. Kitért arra, hogy 410 ezer és 600 ezer közé teszik azok számát, akik kisadózók, esetükben egyszerűbb adózást és jelentős tehercsökkentést kérnek. Szólt még a végzettséggel nem rendelkező fizikai munkásokról, esetükben szerintük szintén célzott, jelentős kedvezményre van szükség. Segíteni kell továbbá a szülésről visszatérő nők elhelyezkedését - mondta.

Rogán Antal rögzítette: Magyarországon fontos a költségvetési hiány, de a munkahelyek védelmét és a munkahelyteremtést mindennél előbbrevalóbbnak tartják.

Korábban

Ma dönt a parlament az új büntető törvénykönyv (Btk.) elfogadásáról, az új kódex 2013. július 1-jén válthatja fel a több mint harminc éve hatályos és azóta csaknem százszor módosított jelenlegit. Megkezdődhet a jegybanktörvény módosításának vitája is.

A napirend előtti felszólalások és az interpellációs időszak után az Országgyűlés az államfő észrevételeinek figyelembevételével fogadhatja el újra a járások kialakításáról, valamint a több száz, mára feleslegessé vált jogszabály deregulációjáról szóló törvényeket, miután ezeket a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte.

Áder János ismét - a másfél hónappal ezelőtti beiktatása óta negyedik, illetve ötödik alkalommal is - formai hibákat talált a jogszabályokban, illetve házszabálysértőnek ítélte azok elfogadását.

Ma lesz a zárószavazás az új, a jelenleginél több tekintetben szigorúbb büntetőkódexről. A javaslat a kormány által korábban kezdeményezettnél szélesebbre szabja a jogos védelem lehetőségét, így a lakásba vagy a kertbe éjjel, fegyveresen vagy csoportosan történő behatolás elhárításakor nemcsak akkor jár majd büntetlenség, ha fennállt a személy elleni támadás veszélye.

Újdonság, hogy az emberölést, a halált vagy életveszélyt okozó testi sértést, a rablást, illetve a kifosztást elkövetőket már a tizenkettedik évük betöltésétől kezdődően büntethetik. További szigorítás, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztésnél az eddigi húsz helyett legkorábban huszonöt év elteltével nyílhat lehetőség feltételes szabadlábra helyezésre. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár szerint ez kellő visszatartó erőt jelent akkor is, ha az Alkotmánybíróság vagy nemzetközi bíróság megsemmisíti a ténylegesen életfogytig tartó büntetéskiszabás lehetőségét.

Várhatóan napirendre veszi a Ház a jegybanktörvény módosítását. Ennek elfogadása a feltétele annak, hogy a kormány hiteltárgyalásokat kezdhessen a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval.

Nem ez az első jegybanktörvény-módosítás a parlament előtt, a kormány az általa kezdeményezett előző változatot azonban a múlt héten visszavonta, és helyette újat nyújtott be. Eszerint változnak a jegybankelnök és a monetáris tanács tagjainak felmentésére vonatkozó szabályok; a tanácsnak nem megküldenie a napirendjét a kormánynak, a kabinet képviselője pedig nem vehet részt a testület ülésein.

Az Országgyűlésnek csütörtökön beterjesztett indítványról a Magyar Nemzeti Bank azt közölte: a kormány elfogadta a nemzetközi intézmények minden olyan javaslatát, amelyek törvénybe iktatását a hiteltárgyalások megkezdésének feltételéül szabták.

A kabinet célja, hogy már július 2-án szavazzanak az előterjesztésről, ezért a házszabálytól eltérést kezdeményezett. Ehhez négyötödös többség kell, amelynek megléte esetén a képviselők hétfőn összevont általános és a részletes vitát folytathatnak le úgy, hogy a frakciók egyenként harminc percben fejthetik ki álláspontjukat. Ha az ellenzék ezt nem szavazza meg, a részletes vitát - sürgős tárgyalással - kedd este tarthatják. A napirendi tájékoztató szerint azonban az MSZP és az LMP is támogatja a házszabálytól eltérést.

Ugyancsak hétfőn szavaznak az időszaki kiállításokra kölcsönzött kulturális javak különleges védelmét szolgáló előterjesztésről és a vízi közlekedésről szóló törvény megváltoztatásáról.

Dönt a Ház azokról a kormánypárti módosító indítványokról is, amelyek az MSZP, illetve a pártok költségvetéséből fizettetnék ki a strasbourgi vöröscsillag-perben a magyar államra kirótt 6400 euró kártérítést és perköltséget. A kártérítés Fratanolo Jánost, a Magyarországi Munkáspárt 2006 korábbi elnökét illeti meg, akit vöröscsillag-viselésért részesítettek megrovásban, a strasbourgi bíróság azonban jogsértőnek találta az ítéletet.

Szintén határoznak arról az MSZP-s módosító javaslatról, amely rögzítené, hogy a nyugdíjakat forintban kell folyósítani. Beterjesztését a szocialisták azzal indokolták, hogy sajtóhírek szerint a kormány a nyugellátások egy részét Erzsébet-utalványban akarja kifizetni. A kabinet cáfolta, hogy ilyen szándéka lenne, és támogatja az MSZP módosító javaslatának elfogadását.

Az ülésnap agrártárgyú részletes vitákkal zárul.

Olvasóink írták

  • 2. tucat 2012. június 25. 23:36
    „1. Berlusconi 2012.06.25. 21:44
    Igen, jó, mert:
    - felfegyverkezünk, és szépen elintézzük egymást (a sötét utcán, vagy a kertben, vagy éppen a diszkó bejáratánál a lökdösődésben;
    - nem kell a kölykök hatékony nevelésével bajlódnunk, hiszen tele lesz a pelenkájuk a törvény fenyegetése miatt, tehát otthon ülnek az íróasztaluknál - ha van nekik -, és tanulnak, mint a gép, nem pedig gyilkolnak és rabolnak - mint eddig, ugye (Ugye? Ugye?);
    - a fél ország biztonsága azért lesz garantálható, mert gondos őrizet alatt, sok-sok éven, évtizeden át védett börtönlakó lesz, a másik fele pedig gályázik keményen az előbbiek eltartásáért (a börtönépítési kampány munkahelyteremtő hatásáról nem is szólva);
    - közelebb jutottunk egy nagy lépéssel a közakarathoz: ha már gyilkolnunk nem lehet legálisan (halálbüntetés), akkor legalább így kitombolhatjuk magunkat egymás fájdalmában és félelmében gyönyörködve, egy életre megnyomoríthatjuk egymást ( = magunkat), s a bosszúvágyunk csillapodik - attól függően, hogy jövünk ki egy konfliktusból, persze.
    Ha a bölcs többség így akarja... Én erősen kisebbség vagyok - ebben is. Majd még jobban a lábam elé nézek, ha itt akarok járkálni. Ebben azonban egyre kevésbé vagyok biztos. Csak a provokáció kedvéért, mert most még tehetem: azé´ az a ferdült kereszt a koronán engem különös asszociációkra indít... Ez hány évet is ér majd? Egyet? Majd, még nem. Akár többet is érhetne, mert nem a koronáról, hanem annál sokkal fontosabb dologról szól: rólunk.
    De most majd jaj (de jó) lesz nekünk!”
  • 1. Berlusconi 2012. június 25. 21:44
    „Ez most jó lesz nekünk?!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Esővel, komoly lehüléssel jött a hidegfront - hétvégére ismét 35 fok lehet

A hétfőn átvonuló hidegfront után hétvégén újra 35 fokra lehet számítani - Szegedre hétfőn záporokkal és erős lehüléssel érkezett az ősz. Tovább olvasom