Szeged - delmagyar.hu

17:40 - Támogatta a költségvetési bizottság több törvényjavaslat általános vitáját

Általános vitára alkalmasnak ítélte az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága hétfői ülésén valamennyi általa tárgyalt törvényjavaslatot, köztük az egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében szükséges törvénymódosításokra vonatkozót, valamint a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szólót.

A bizottság támogatta az egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében szükséges törvénymódosítások, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára bocsátását.

Patai Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) osztályvezetője a bizottsági ülésen ismertette: a kormány az egészségügyi dolgozók bérének fejlesztése és az ellátás színvonalának növelése érdekében egyes termékekre vonatkozóan a jövedéki adó és a népegészségügyi termékadó módosítását javasolja, az adóemelés nyomán 55 milliárd forint bevételre számítanak, ebből 40 milliárd forint a dohánytermékek adójának növeléséből származik.

Olyan termékek adómértékét emelik, amelyeknek a fogyasztása fokozott egészségügyi kockázatot jelent - például dohánytermékek, alkoholok, energiaital -, így a javaslat nemcsak többletforrást jelent az egészségügy számára, hanem a növekvő árak révén enyhülhet az egészségügyi ellátórendszer leterheltsége is. A törvényjavaslat indítványozza emellett az LPG (autógáz)adómértékének emelését is. A népegészségügyi termékadó is módosul, a gyártók ugyanis az energiaitalok definícióját kijátszották azzal, hogy egyes összetevőket kihagytak, így már nem volt adóköteles a termék.

A törvényjavaslat emellett a 98 százalékos és 90 százalékos társadalombiztosítási támogatást élvező gyógyászati segédeszközök áfáját 27-ről 5 százalékra kívánja csökkenteni. A készpénzfizetések korlátozására pedig alacsonyabb összeghatárt határoz meg, 5 millió helyett 1,5 millió forintot, ami kellőképpen magas ahhoz, hogy a feketegazdaság visszaszorítását szolgálja - ismertette az osztályvezető.

Általános vitára alkalmasnak tartotta a bizottság az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot is. Zsarnóci Csaba, az NGM helyettes államtitkára a pénzügyi törvénycsomagból kiemelte: a prospektus, illetve a transzparencia - a nyilvános forgalomba hozatalkor közzéteendő tájékoztató, illetve a tőzsdén forgó értékpapírok kibocsátóinak az átláthatóságáról szóló - irányelv magyar jogba való átültetéséről van szó.

A kötelező felelősségbiztosítások (kgfb) esetében változik a díjhirdetés módja. Átültetik továbbá a magyar jogba az Európai Unió Bíróságának az úgynevezett Gender irányelvvel kapcsolatos ítélete kapcsán kiadott bizottsági iránymutatást, amely tiltja a biztosítóknak, hogy a különbséget tegyenek a férfiak és nők tarifái között.

Jóváhagyta a bizottság a 2012. évi költségvetési törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitára bocsátását is. A javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a tulajdonos az Eximbanknak nyújtandó tulajdonosi kölcsönt állampapírok átadásával is teljesíthesse 2012-ben, legfeljebb 150 milliárd forint összegben.

Pleschinger Gyula, az NGM államtitkára elmondta: a kormány kiemelt célja a gazdasági növekedés ösztönzése, ennek egyik eszköze a befektetések és az életképes, a növekedés egyik húzóágazatát jelentő exportcégek támogatása. A hitelezési aktivitás csökkenése hátráltathatja a magyar gazdaság növekedését, ezért fontos, hogy az államháztartás lehetőségeihez mérten forrásokat biztosítson a magyar cégek, elsősorban a magyar gazdaság gerincét jelentő kkv-k támogatásához - fejtette ki.

A törvényjavaslatban foglaltaknak az államtitkár szerint nincs közvetlen költségvetési hatása, ugyanakkor a tulajdonosi kölcsön nyújtásának vannak elszámolási vonatkozásai, illetve hatást gyakorol az államadósságra. A megalapozott kölcsönnyújtás finanszírozási célú pénzügyi műveletnek minősül, így nem képez költségvetési kiadási tételt, ezért nem növeli a hiányt sem.

Amennyiben állampapírban történik a folyósítás, akkor közvetlenül nő az államadósság, de mivel a kölcsönt 2012. december 31-i lejárattal folyósítják, az év végi államadósságot nem fogja érinteni. Amennyiben a negyedik negyedév elején megszületik az Európai Unióval és az IMF-fel tervezett megállapodás, az Eximbank reálisan piaci források bevonásával még az idén vissza tudja fizetni a hitelt. Ha a tárgyalások elhúzódnának, elméletileg akkor is van lehetőség arra, hogy akár a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), akár az Eximbank a piacról szerezzen forrást, de a feltételek akkor nyilván sokkal kedvezőtlenebbek lennének. Az államtitkár szerint nincs olyan forgatókönyv, amely szerint nem tudja visszafizetni a hitelt az Eximbank.

Elmondta továbbá, hogy a mostani tőkejuttatás nagyjából felét arra használja az Eximbank, hogy az MFB-nek visszafizesse a tartozását, tehát mintegy 80 milliárd forintnyi összeget használhat fel az üzleti tevékenység bővítésére.

A költségvetési bizottság megszavazta a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényjavaslat általános vitára bocsátását is.

15:45 - Orbán: az IMF ugyanazt követeli, mint 2008-ban

A  miniszterelnök hétfőn azt mondta a parlamentben, hogy a Nemzetközi  Valutaalap (IMF) követelései megegyeznek a négy évvel ezelőttivel.  

"Biztosak lehetnek benne, hogy az IMF ma pontosan azt  követeli tőlünk, mint amit önöktől követelt" - mondta a szocialisták  padsora felé fordulva Orbán Viktor a napirend előtti felszólalására  érkező reakciókra válaszul.  
Hozzátette: a valutaalap ugyanúgy a költségvetési kiadások  visszafogását várja el, mint négy évvel ezelőtt, és "követeli azt a  hatszázmilliárdos - most a számok mások ugyan - nagy pénzügyi  csomagot, amit önök az IMF-hitelből a bankoknak átadtak".  

A kormányfő ugyanakkor azt mondta, ne várják tőle, hogy olyan  dokumentumot hoz nyilvánosságra, amit nem ő vagy a kormánya írt.  

Megerősítette: Magyarországnak biztonságihitel-megállapodásra  van szüksége a valutaalappal, "és ha azt elfogadható feltételekkel  nyújtják nekünk, akkor érdemes megfontolnunk, hogy milyen áron  vesszük ezt igénybe ahelyett, hogy mezítelenül ott állnánk a  várható, nagy tavaszi világgazdasági viharokban".  

Szintén a baloldalnak címezve úgy fogalmazott: látszik, hogy  remegve várják a megszorításokat, ezzel azonban összekeverik saját  politikai érdekeiket az ország érdekeivel. Az ország érdeke, hogy a  kormány bebizonyítsa: "jobban tudjuk csinálni, mint önök" -  jelentette ki.  

Orbán Viktor beszélt arról is, illúzió azt hinni, hogy a  fogyasztás nőni fog a közeljövőben, a magyarok ugyanis, okulva az  elmúlt tíz évből, óvatosak, nem akarnak hitelből fogyasztani, inkább  szabadulnának az adósságtól. Szerinte az országnak is az a jó, ha az  adósságban fuldokló családok ki tudnak menekülni a hiteleikből.  Pozitívumként említette, hogy minden korábbinál több, 770 milliárd  forint értékű állampapír van magyarok kezében, és véleménye szerint  ez az összeg el fogja érni az ezermilliárdot is.  

"Ne tekintsék evidenciának, hogy ilyen körülmények között a  fogyasztás mesterséges felpörgetése jó. Az viszont fontos dolog,  hogy a középosztály - miután rendezte az adósságát - ismét el tudjon  kezdeni fogyasztani. (...) Ezért azt a Matolcsy-féle  gazdaságpolitikát, ami egyszerre próbálja kimenekíteni az embereket  az adósságból, és próbál második lépésként vásárlóerőt létrehozni,  helyesnek tartjuk és követni szeretnénk" - jelentette ki.  

Jávor Benedeknek, az LMP frakcióvezetőjének válaszolva a  miniszterelnök azt mondta: az ellenzéki párt "nem játszik tiszta  lapokkal", amikor arról beszél, hogy korrupció van egyes  közbeszerzéseknél. Szerinte az LMP ahelyett, hogy az  igazságszolgáltatáshoz fordulna, politikai hecckampányt folytat,  "aminek egyetlen haszonélvezője van: a külföldiek". "Mondhatnak amit  akarnak, mindannyian tudjuk: önök mögött a külföldiek vannak, ki  akarják szorítani a magyarokat, hogy a külföldiek elvihessék a  közbeszerzéseket. (...) Ezért mi csak labancpártnak tartjuk önöket"  - mondta.  

A kormányfő kitért arra is, hogy elutasítják a Jobbiknak a  műveltségi cenzus bevezetésére vonatkozó javaslatát.

14:51 - A Fidesz frakcióvezetője a munkahelyvédelmet nevezte az ország előtt álló legfontosabb feladatnak.

Rogán Antal hétfőn a parlamentben, a miniszterelnök napirend előtti felszólalására adott válaszában azt mondta: az elmúlt két évben az Európai Unióban csökkent a foglalkoztatás, de el kell érni az, hogy a kedvezőtlen európai tendencia ne szivárogjon be Magyarországra.
Mint mondta, ennek érdekében nemcsak a munkahelyteremtést kell célnak tekinteni, hanem a meglévő állások védelmét is, ezért a Fidesz frakció támogatja a kormány munkahelyvédelmi akciójának végrehajtását.

A nagyobbik kormánypárt képviselőcsoportjának vezetője egyetértett a miniszterelnökkel abban: nem mindegy, milyen megállapodást köt a kormány az IMF-fel, és abban is, hogy a 2008-as megállapodás jelenleg nem elfogadható az ország számára.

Rogán Antal az ezen politikát bíráló MSZP-t és LMP-t IMF-pártoknak nevezte, és azt mondta: a 2008-ban kötött egyezséget 2009-ben a legnagyobb mértékű, csaknem 7 százalékos gazdasági visszaesés követte, nem jöttek létre új munkahelyek, nem lett stabil a költségvetés és olyan törvények születtek, amelyek következtében csökkentek a nyugdíjak vagy a közfoglalkoztatottak bérei.

A Fidesz politikusa az elmúlt két év fontos, ám az IMF által nem támogatott intézkedései között sorolta fel a családi adókedvezményt vagy a devizahitelesek megsegítését. Arra kérte a kormányt, ez után is határozottan álljon ki a magyar emberek, a magyar családok és a magyar cégek védelme érdekében.

Rogán Antal közölte azt is: megdöbbentették Jávor Benedek (LMP) szavai, miszerint 2010-ben ért volna véget Magyarországon a demokrácia. Mint fogalmazott, eddig azt hitte, hogy az LMP politikusai számára elfogadhatatlan volt az, ami 2006 őszén történt.

14:44 - Mesterházy: Nem csak erő, hanem ész is kell az IMF/EU megállapodáshoz

Nem csak erő, hanem ész is kell az IMF/EU megállapodáshoz, ezért jó lenne, ha a miniszterelnök nem csak az erő nyelvén politizálna - mondta Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője Orbán Viktor kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva hétfőn a parlamentben.

Az MSZP elnök-frakcióvezetője azt kérte a miniszterelnöktől, hogy hozza nyilvánosságra azokat követeléseket, amelyeket a valutaalap és az EU támasztott, hogy kiderüljön, egyáltalán léteznek-e ezek a feltételek. "Ha valósak ezek a követelések (...) akkor szeretném mondani, ilyen feltétekkel a magyar kormánynak nem szabad az IMF-fel megállapodást kötnie.(...) De ha nincsenek ilyen követelések, akkor miniszterelnök úr, ön egyszerűen szemérmetlenül hazudott a magyar embereknek, hazudott Magyarországnak" nemcsak az elmúlt hetekben, hanem ma is - jelentette ki Mesterházy Attila.

A szocialista politikus az Orbán Viktor által rossznak nevezett 2008-as IMF-megállapodásról azt mondta: ez egy 20 milliárdos hitelkeret volt, amiből 7 milliárdot arra használt a kormány, hogy az országot olcsóbban finanszírozhassa a piacoknál, a másik 7 milliárdot a devizatartalékba helyezte a Magyar Nemzeti Bankba, a maradék hat milliárdot pedig nem hívta le, ehhez Orbán Viktor nyúlt hozzá először, amikor Mol-részvényeket vásárolt belőle.

Az MSZP elnöke a romló gazdasági adatokat sorolva úgy vélte: a miniszterelnök alternatív valóságban él, a magyar emberek és a külföld sem látja ezt a "sikersztorit". Nő az infláció és a munkanélküliség, csökken a foglalkoztatottság, ezért látható módon a kormány megszorításokra kényszerül idén és jövőre is - tette hozzá a politikus, aki szerint idén 140, jövőre 600 milliárd hiányzik a költségvetésből.

Mesterházy Attila ezért arra szólította fel a miniszterelnököt, hogy egyszer őszintén és a bátran vállalja a felelősséget, álljon ki az emberek elé és kérjen bocsánatot.

Az ellenzéki frakcióvezető bírálta a választási regisztráció bevezetését, az új birtokrendszert és a rendőrség átszervezését is. A pénzügyi ombudsmani hivatal felállításával kapcsolatban megjegyezte: reméli, hogy a miniszterelnök ennek kapcsán nem Simicska Lajosra gondolt.

14:32 - KDNP: működőképes és válságtűrő államot kell kiépíteni a túlköltekező állam helyett

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint egy működőképes és válságtűrő államot kell kiépíteni a túlköltekező állam helyett.

Harrach Péter frakcióvezető Orbán Viktor kormányfő hétfői országgyűlési felszólalására reagálva kiemelte: az elmúlt két évben megkezdték az adósság csökkentését, a hiánycél megvalósítását, a nagy rendszerek saját lábra állítását, biztosították a nyugdíjrendszer működőképességét.

Megteremtették továbbá a lehetőségét, hogy az oktatás színvonala nőjjön, és az iskola ne csak oktatási, hanem nevelési feladatát is betöltse, átformálták, ügyfélbaráttá teszik a közigazgatást, segítséget nyújtanak a devizahiteleseknek - sorolta. Utóbbi kapcsán kitért arra, hogy a KDNP javaslatot tett a családi adókedvezmény kiterjesztésére, a járulékokból történő levonásra, és reményei szerint a változtatások 2014. január 1-jén életbe lépnek. Mint mondta, bíznak benne, hogy a családi csődvédelemről szóló javaslatuk is megvalósulhat.

Megemlítette még az otthonteremtés támogatását, és úgy fogalmazott: "fontosak az emberek, fontosak a családok".

Harrach Péter szólt arról, hogy idén ezermilliárd felett van, amit az adósság törlesztésére kell fordítani. Ez az éves nyugdíjkifizetés 50 százaléka, és az egészségügyre fordított összeg kétharmada - mondta a kereszténydemokrata politikus.

Megjegyezte: az eladósítást a baloldali, szocialista kormány "követte el", amelyik hagyta azt is, hogy a bankok devizacsapdába csalogassák az embereket. Felidézte, hogy 2008-ban az új szabályok nyolc százalékkal csökkentették a nyugdíjakat, ami egybe esett az IMF-megállapodással. Megjegyezte: a Horn- és a Bajnai-kormány volt az, amely emelte a nyugdíjkorhatárt.

A frakcióvezető Mesterházy Attila MSZP-frakcióvezető azon kijelentésére reagálva, hogy a magyar miniszterelnök hazudott, azt mondta, aki miniszterelnökként hazudott, az Gyurcsány Ferenc volt.

14:28 - LMP: Mesedélután Obán felszólalása

A valóságészlelés teljes hiányáról tanúskodó "mesedélutánnak" minősítette a kormányfő napirend előtti felszólalását az LMP frakcióvezetője a parlament hétfői ülésén.

Jávor Benedek szerint Orbán Viktor miniszterelnök "egy picit el van tévedve", mert úgy beszélt a fajok vagy osztályok harcára épülő rendszerek meghaladásáról, mintha 1989-ben kezdett volna kormányozni.

Magyarországon 2010-ig az európai normák szerinti parlamentáris demokrácia működött - értékelte az ellenzéki politikus, hozzátéve, a jelenlegi kabinet viszont "egészen bámulatos eredményeket ért el" a demokratikus intézményrendszerek leépítésében.

A gazdaságpolitikai kérdésekre áttérve azt mondta, a kormányfő felszólalásában Magyarország gazdasági helyzetének egy "érdekes" olvasatát kapták. Szavai szerint a miniszterelnök által vázoltakkal ellentétben Magyarország olyan mély gazdasági válságban van, amilyen az elmúlt két évtizedben alig sújtotta az országot. A frakcióvezető úgy fogalmazott, hogy a kialakult helyzetet megpróbálhatják az IMF-re fogni, de a valóság az, hogy a kormány gazdasági "ámokfutásának" eredményeképpen a gazdaság jóval nagyobb bajban van, mint a kormányváltás előtt.

A gazdasági visszaesés meghaladja az egy százalékot, a beruházások gyakorlatilag nullára estek vissza, a reálbérek csökkennek, a szociális ellátórendszer romokban hever, a gyógyszerkasszát lefelezték, aki tud, menekül az országból - sorolta.

A frakcióvezető azt is kijelentette: nem látja annak jeleit, hogy a kabinet elszakadt volna az utóbbi húsz évre jellemző megszorító politikától.
Saját elképzeléseiket ismertetve azt mondta, vissza kell állítani a progresszív jövedelemadót, ki kell vezetni a gazdaságot megdermesztő "sarcokat", meg kell adóztatni a spekulatív tőkemozgásokat, véget kell vetni az "ezermilliárd forintos nagyságrendet elért korrupciós rendszernek", az állandó rögtönzés helyett kiszámíthatóságot kell hozni a gazdaságpolitikába, be kell vezetni a környezetszennyezésekkel arányos adóterheket és vissza kell szerezni az ország nemzetközi hitelességét.

14:15 - Vona: A Fidesz saját gazdaságpolitikai csődjét rákeni az IMF-re

Jobbik parlamenti frakcióvezetője szerint a Fidesznek kapóra jön a Nemzetközi Valutalappal (IMF) folytatott tárgyalás, hiszen ez "jó ürügyet teremt arra, hogy az örökölt és a saját gazdaságpolitikai csődjét rákenje az IMF-re".

Vona Gábor erről Orbán Viktor miniszterelnök hétfői, napirend előtti felszólalására reagálva beszélt az Országgyűlésben.

Orbán Viktor beszédével kezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka

Az ellenzéki pártelnök-frakcióvezető azt firtatta, hogy ha a kormányfő bevallása szerint sincs szükség megegyezésre az IMF-el, akkor mégis miért akar a kormány megegyezni a valutalappal. Ha a Fidesz a KDNP-vel közösen ezután fog saját tárgyalási javaslatot kidolgozni, akkor "mit csinált eddig Fellegi Tamás és Varga Mihály; eddig nem volt a kormánynak saját tárgyalási koncepciója?" - kérdezte Vona Gábor.

A munkahelyvédelmi akcióterv kapcsán a jobbikos politikus hiányolta, hogy Orbán Viktor beszédében nem esett szó a munkahelyteremtésről. Emlékeztette a kormányfőt arra, hogy soha nem volt ilyen magas a fiatalok külföldre vándorlása.

A választási rendszerrel kapcsolatban a Jobbik szerint nem a regisztráció a megoldás, hanem a műveltségi cenzus, az ellenzéki párt elemi iskolai végzettséghez kötné a szavazáson való részvételt - ismertette Vona Gábor.

Hangsúlyozta azt is: a felszólalásból szerinte hiányzott Orbán Viktor véleménye a magyar gazdaság második negyedévének adatairól, az állami földalap körüli botrányokról, a "Simicska, Nyerges és társai körüli botrányról", a Belügyminisztérium "nyári ámokfutásáról", illetve a keleti fordulat kudarcáról.

Részben Orbán Viktor szavait idézve Vona Gábor azzal zárta felszólalását: "hatalmas, aki másokat legyőz, erős, aki önmagát; a Jobbik meg az, aki önöket fogja legyőzni".

13:54 - A miniszterelnök szerint az ország ma erősebb, mint 2008-ban volt

A miniszterelnök szerint az ország ma erősebb, mint 2008-ban volt, nagyobb a mozgástere, ezért nem szorul rá arra, hogy a négy évvel ezelőttihez hasonló, "rossz megállapodást" kössön a Nemzetközi Valutalappal (IMF).

Orbán Viktor a parlamentben hétfőn napirend előtt azt mondta: a magyar államkötvényeket "túljegyzik", a pénzpiac működik, ezért Magyarországnak nem kell elfogadnia egy a 2008-ashoz hasonló megállapodást.

"Magyarországnak nincs szüksége egy MSZP-típusú megszorításokhoz vezető" megállapodásra az IMF-fel és az Európai Unióval - jelentette ki a kormányfő, megjegyezve: az országnak egy jó egyezségre van szüksége a nemzetközi szervezetekkel.

13:47 -  Magyarországnak saját problémái miatt nincs szüksége az IMF-megállapodásra 

Magyarországnak saját problémái miatt nincs szüksége az IMF-megállapodásra, egy biztonságihitel-megállapodásra az uniós problémák miatt van szüksége - mondta Orbán Viktor hétfőn a parlamentben.

Az unió jelenleg inkább a probléma forrása, és nem a megoldás, az ország azért nem tud kilábalni a problémáiból, mert "visszahúz minket az unió válsága" - értékelte napirend előtti felszólalásában a miniszterelnök.

A kormányfő emlékeztetett arra, hogy az ország Európában elsőként indított munkahelyvédelmi akciót. "Bárki bármit mond, azt végig is fogjuk vinni" - szögezte le.

13:43 - Pénzügyi ombudsmani intézmény felállítását javasolja Orbán Viktor Magyarországon angol mintára.

A miniszterelnök hétfőn a parlamentben napirend előtt bejelentette: a kormány eddigi intézkedései ellenére is még mindig sok "dokumentálható állampolgári sérelem" van, ezért azt javasolja, hogy angol mintára Magyarország is állítsa fel a pénzügyi ombudsman, vagyis pénzügyi szószóló intézményét az emberek védelmében.

13:40 - Magyarországnak is fel kell készülnie az élelmiszer-árrobbanásra

Magyarországnak is fel kell készülnie az élelmiszer-árrobbanásra, ezért az ősz során a gazdasági és vidékfejlesztési tárca külön munkacsoportja készíti fel a nemzetgazdaságot a jövő év tavaszán várható nehéz világhelyzetre - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn napirend előtt az Országgyűlésben.

A világ mezőgazdaságában kialakult helyzet súlyos és fenyegető - fogalmazott a kormányfő.

Kiemelte: élelmiszer-árrobbanás fenyeget, nyomában társadalmi nyugtalanság, feszültség, sőt konfliktusok alakulhatnak ki a világ különböző pontjain.

13:33 - Ez várható az őszi ülésszakon

Az őszi ülésszakon a parlament megalkotja az új választási eljárási törvényt, polgári törvénykönyvet (Ptk.) és földtörvényt, valamint a jövő évi költségvetést, továbbá befejezi a rendőrség átszervezését, és folytatja az új magyar államrendszer kiépítését is - sorolta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, napirend előtt a parlamentben.

Az őszi ülésszak első napján a kormányfő úgy fogalmazott: az ülésszak végére közel leszünk ahhoz, hogy olyan államunk legyen, amely teljes egészében megfelel a magyar életigényeknek.

Megemlékezés Zwack Péterről  

Az augusztusban elhunyt Zwack Péter, egykori független, majd  SZDSZ-es képviselőről néma felállással emlékezett meg az  Országgyűlés hétfőn, az őszi ülésszak első napján.  

Kövér László házelnök felidézte, hogy Zwack Péter, 1956-ban a  forradalom menekültjeit segélyező jótékonysági szervezetet alapított  és az emigrációt segítő tevékenységéért George Washington-díjat  kapott. Az Országgyűlés elnöke kiemelte azt is, hogy Zwack Péter  1990-ben kinevezték Magyarország washingtoni nagykövetévé, majd  1994-ben négy párt közös jelöltjeként független országgyűlési  képviselőként folytatta munkáját, a 2002-es országgyűlési képviselő  választásokon pedig az SZDSZ képviselőjeként került ismét a  parlamentbe.   

A házelnök az Országgyűlés és a maga nevében részvétét fejezte  ki Zwack Péter családja valamennyi tagjának.


Korábban:

Orbán Viktor miniszterelnök felszólalásával kezdődik hétfőn az Országgyűlés őszi ülésszaka. A parlament folytatja a vitát a 2013-as költségvetést megalapozó törvényekről, és várhatóan elfogadja a hulladékgazdálkodás új szabályait. Késő este népi kezdeményezésre arról tárgyalnak a képviselők, hogy önálló büntetőjogi tényállás legyen-e a családon belüli erőszak.

A két hónapos szünet után újra tanácskozó parlament az ülés kezdetén megemlékezik az augusztusban elhunyt Zwack Péter egykori független, majd SZDSZ-es képviselőről.

Ezután elsőként Orbán Viktor napirend előtti felszólalása következik, a miniszterelnök - mint pénteki rádióinterjújában elmondta - a válságkezelés eddigi eredményeiről és az őszi feladatokról, így a munkahelyvédelmi terv végrehajtásáról, valamint az IMF/EU-tárgyalásokról fog beszélni.

A további napirend előtti felszólalások és a szokásos interpellációs időszak után, a határozathozatalok sorában a parlament várhatóan elfogadja a hulladékról szóló jogszabályt. A hulladékgazdálkodás tervezett államosítása miatt az Európai Bizottság jogi eljárást indított Magyarország ellen, a szaktárca szerint azonban a javaslat semmilyen uniós előírást nem sért.

Este részletes vita lesz a gazdasági stabilitási törvény módosításáról - ez a Költségvetési Tanács hatáskörén pontosítana -, illetve a jövő évi büdzsét megalapozó jogszabályokról, végül kivételes sürgős tárgyalással ismét napirendre kerülhet az új agrárkamarai törvény, amelyet a nyári rendkívüli ülésszak utolsó napján fogadtak el, most viszont számos ponton átírhatják.

Szintén késő este tárgyalják azt a népi kezdeményezést, hogy önálló büntetőjogi tényállás legyen a családon belüli erőszak. Ennek érdekében a kezdeményező Élet-Érték Alapítvány csaknem százezer aláírást gyűjtött össze.

A szocialisták - Tóbiás József frakcióvezető-helyettes korábbi tájékoztatása szerint - azt szeretnék elérni, hogy a Ház vegye napirendre azt az MSZP-s határozati javaslatot, amely elítéli az azeri baltás gyilkos átadását Azerbajdzsánnak, valamint megbízza a házelnököt, hogy tolmácsolja a magyar nemzet együttérzését és sajnálatát a Ramil Safarov által meggyilkolt örmény katonatiszt hozzátartozóinak és az örmény népnek.