Délmagyar logó

2017. 12. 18. hétfő - Auguszta -4°C | 3°C Még több cikk.

Orvos és nyelvész az idei Lőrincze-díj kitüntetettje

Bősze Péter onkológus, nőgyógyász és Kiss Jenő nyelvész, akadémikus kapta idén a Lőrincze-díjat a magyar nyelv napján, a szerdai tudományos ülés nyitányaként a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Az 1989-ben alakult Anyanyelvápolók Szövetsége évente ítéli oda a Lőrincze Lajos nyelvészről, tanárról, híres nyelvművelőről elnevezett díjat.

Grétsy László nyelvész, az Álljunk meg egy szóra! című legendás tévéműsor egykori vezetője, a civil szervezet tiszteletbeli elnöke emlékeztetett arra, hogy jubileumi díjátadás az idei, mert 20 éve halt meg Lőrincze Lajos. A róla elnevezett, szintén húszéves díjat eddig 41-en kapták meg.

Grétsy László kiemelte, hogy Bősze Péter onkológus, nőgyógyász, a Magyar Orvosi Nyelv című folyóirat alapító-főszerkesztője múlhatatlan érdemeket szerzett az orvosi nyelv érthetővé tétele területén. A nyelvész megjegyezte: Bősze Péter tizenkét éve szerkeszti a lapot, amelyet az érdeklődőknek ingyen elküld. Konok következetességgel elérte, hogy a Semmelweis Egyetemen éves szemeszter legyen a magyar orvosi nyelvről. Eddig több mint ezer fiatal tett eredményes vizsgát ezen a stúdiumon - hangsúlyozta.
Balázs Géza tanszékvezető egyetemi tanár, a szövetség ügyvezető elnöke méltatta Kiss Jenő nyelvész, egyetemi tanár, akadémikus, a Magyar Nyelvtudományi Társaság elnöke munkáját, amelyet az anyanyelv ápolásáért itthon és a határokon túl végzett. A professzornak jelentős szerepe volt a magyar nyelvjáráskutatás módszertanának megújításában - emelte ki.

Hammerstein Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkára az eseményen arra emlékeztetett, hogy a magyar nyelv a kulturális nemzet egységének és fennmaradásának záloga. A kormányzat ezért karolta fel az Anyanyelvápolók Szövetsége kezdeményezését, hogy a nemzeti kultúránk legfontosabb alapját adó magyar nyelvnek évente egyszer államilag támogatott ünnepe legyen.

Felidézte, hogy félévszázados politikai küzdelem után az V. Ferdinánd által 1844. november 13-án szentesített törvény emelte a magyar nyelvet hivatalos rangra Magyarországon. Az Országgyűlés 2011. szeptember 29-i, példás egységben hozott határozatával döntött arról, hogy ez a dátum minden évben a magyar nyelv napja legyen.

A helyettes államtitkár kiemelte, hogy "a 2011-ben elfogadott alaptörvény nemcsak arról rendelkezik, hogy hazánk hivatalos nyelve a magyar, hanem arról is hogy Magyarország védi a magyar nyelvet".

Juhász Judit, a szövetség elnöke Nagy Gáspár költőt idézve azt mondta, hogy a nyelvet nem félteni, hanem szeretni kell és folyamatosan tenni kell érte.

Grétsy László elmondta az MTI-nek, hogy az Anyanyelvápolók Szövetsége több mint kétezer tagot számlál országszerte és a határon túl. Évente pedig több száz szövegmondó-, szónok- és helyesírási versenyt rendeznek.
A szerdai eseményt a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Együtt-PM: Orbán kormányzása jobban fáj a magyaroknak, mint a válságkezelő kormányé

Zsigó Róbert előzőleg azt mondta: Bajnai Gordon elszólta magát, és le akarja tagadni, amit egy… Tovább olvasom