Délmagyar logó

2017. 07. 23. vasárnap - Lenke 21°C | 35°C Még több cikk.

Oszkó Pétert is meghallgatták a Sukoró-ügyben

Tanúként hallgatta meg a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) szerdán az úgynevezett Sukoró-ügyben Oszkó Pétert, a Bajnai-kormány volt pénzügyminiszterét.
Oszkó Péter a csaknem három órán át tartó kihallgatás után újságíróknak elmondta: kormánytagként "meglehetősen körültekintően kezelték, és jó döntéseket hoztak ezekben ez ügyekben, és az állami érdekeket megvédték, ezzel ellentétes jelzés most sem hangzott el." A volt pénzügyminiszter megerősítette, hogy az ügyészségen a teljes sukorói ügy szóba került, beleértve a telekcserét és a koncessziós szerződést is.

Oszkó Péter hangsúlyozta: Sukoró-ügyben az államot nem érte kár. A kérdés az, hogy mennyit követelhet az állam "azoktól a beruházóktól, akik nem tudtak beruházást csinálni" - tette hozzá.

Fazekas Géza, a KNYF szóvivője a szerdai kihallgatás után elmondta: az úgynevezett Sukoró-ügyben hűtlen kezelés bűntette miatt folyó eljárásban a volt pénzügyminisztert tanúként hallgatták meg. A szóvivő megerősítette, hogy részben az ingatlancsere, részben a koncesszióval kapcsolatos eljárásban tettek fel kérdéseket.

A szóvivő a nyomozás érdekeire hivatkozva a kihallgatás részleteiről nem adott tájékoztatást, ám azt elmondta, hogy Oszkó Péter válaszolt az ügyészség kérdéseire.

Fazekas Géza hozzátette: a sukorói telekcsere ügyében az első gyanúsítástól számított két éven belül kell lezárniuk a nyomozást, vagyis 2012 augusztusában.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tavaly februárban tett feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészségen. A hivatal elnöke akkor arról beszélt, hogy a kaszinóberuházások koncessziós szerződéseinek vizsgálata során több olyan iratot találtak, amelyek szerintük megalapozzák a gyanút, hogy Veres János - a Gyurcsány-kormány pénzügyminisztere - és Oszkó Péter érintett lehet az ügyben. Mindkét volt pénzügyminiszter visszautasította a feltételezést.

Veres János szocialista országgyűlési képviselőt a Sukoró-ügyben hétfőn hallgatta meg tanúként a KNYF. Fazekas Géza szóvivő a nyomozati cselekménnyel kapcsolatban akkor annyit mondott, hogy a tanú válaszolt az ügyészség kérdéseire.

Veres János az MTI-hez aznap eljuttatott közleményében megerősítette a tanúkihallgatás tényét, és azt is közölte, hogy az ügyben a földcserével és koncessziós pályázattal kapcsolatos kérdésekre az általa ismert összes körülményről tájékoztatást adott.

A nyomozás során tanúként hallgattak meg két volt miniszterelnököt, Bajnai Gordont és Gyurcsány Ferencet, majd utóbbit hivatali visszaélés miatt meg is gyanúsították 2011 októberében. A volt miniszterelnök akkor panaszt jelentett be a gyanúsítás ellen.

Gyurcsány Ferenc a Sukoró-ügy hetedik gyanúsítottja volt, korábban ezzel kapcsolatban meggyanúsították többek között a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. egykori vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst, és egyik volt igazgatóját, valamint egy korábbi pénzügyminisztériumi szakállamtitkárt is.

Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc személyiségi jogi pert indított Budai Gyula fideszes országgyűlési képviselő, elszámoltatási kormánybiztos ellen, mert álláspontjuk szerint Budai megsértette jó hírnevüket azzal, hogy 2010 nyarán azt állította: "dokumentumok igazolják, hogy Sukoró-ügyben Bajnai is és Gyurcsány is hamisan tanúskodott az ügyészség előtt".

A magyar állam tulajdonát képező, Sukoró külterületén lévő ingatlanok Pilis, valamint Albertirsa külterületén lévő ingatlanokra való cseréjéről még a Gyurcsány-kormány időszakában, 2008. július 30-án született döntés.

A Pénzügyminisztérium 2009 februárjában koncessziós pályázatot írt ki játékkaszinó alapítására és működtetésére. Sajtóhírek szerint King,s City néven másfél milliárd eurós, azaz több mint 400 milliárd forintos turisztikai beruházásra készült Sukorón egy amerikai, izraeli, német és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport. A korábban állami tulajdonban lévő üres területhez Joav Blum izraeli-magyar üzletember úgy jutott hozzá, hogy felajánlotta cserére a magyar államnak a Pest megyében lévő - összesen 183 hektáros - gyümölcsöseit.

A főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt 2009 áprilisában rendelte el a nyomozást ismeretlen tettes ellen az ingatlanok cseréje miatt.

Bajnai Gordon az év júniusában miniszterelnökként vizsgálatot kért a pénzügyminisztertől. Az ügyben Schiffer András - a 2010-es választásokon a parlamentbe kerülő LMP frakcióvezetője - 2009 októberében jelentette fel Gyurcsány Ferencet hivatali visszaélés miatt.

A Központi Nyomozó Főügyészség 2010 nyarán nyilvánosságra hozott egy szakvéleményt, amely szerint a sukorói csereszerződésben a sukorói területek 734,3 millió forinttal alulértékeltek, míg az albertirsai és a pilisi ingatlanok 593,5 millió forinttal túlértékeltek voltak, így a csereügyletben 1 milliárd 327,8 millió forint értékkülönbség állapítható meg.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Brüsszel: Keveset tett a hiány csökkentéséért a magyar kormány

A túlzott deficit miatt Magyarország ellen folyó eljárás nem új, és nem kizárólag a jelenlegi… Tovább olvasom