Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Osztrák gazdák honi földeken

A szakemberek nem tartanak attól, hogy a schengeni rendszer életbe lépését követően több földet bérelnének az osztrákok a határ menti területeken. Bár pontos kimutatás nincs, több ezer hektárt művelhetnek nálunk a szomszédos gazdák.
Magyarországon 1994 májusáig vásárolhattak termőföldet külföldi vagy vegyes tulajdonú gazdasági társaságok. Az osztrák–magyar határ mentén – érthetően – elsősorban az osztrákok érdeklődtek a jó minőségű földek után.

Az egyéni gazdálkodóknak legális lehetőségként a földbérlet volt a járható út. Azok, akik abban bíztak, hogy uniós tagságunk után megvásárolhatják az általuk bérelt földet, úgynevezett zsebszerződést kötöttek, de hogy ki és mennyit, az talán sohasem derül ki.

Az osztrák bérlők szabadon hozhatják be gépeiket és a terményt is kivihetik, sőt, amennyiben itthon regisztráltatják magukat – földhasználóként –, még területalapú támogatásban is részesülhetnek. Miután nem kötelező a regisztráció, szinte lehetetlen megmondani, hogy hány hektár földet adtak bérbe, például a megyében, de bizonyára több ezer hektárról van szó.

Mizhlits Annalése 1000 hektárt bérel Nyárligeten és környékén.
– 1993 óta gazdálkodunk Magyarországon is – válaszolta a Kisalföld érdeklődésére a pomogyi (Pamhagen) gazdálkodó. – Azért döntöttünk Magyarország mellett – Ausztriában is mezőgazdasággal foglalkozunk –, mert itt a földek még egyben voltak, nem aprózták szét a területeket. Jelenleg ezer hektáron gazdálkodunk, de állattenyésztéssel is foglalkozunk. Mi a biogazdálkodásban vagyunk érdekeltek, búzát, tönkölybúzát, rozst termelünk, szarvasmarhát tenyésztünk. A területalapú támogatást mi is igénybe vesszük. A földeken és az állattartó telepen 10–12 ember dolgozik, majdnem mindegyikük magyar.

A megyében Fertőd és Jánossomorja környékén, valamint délen, Vas megye határán jellemző leginkább, hogy a szomszédok nálunk bérelnek földet.

Sokan attól tartanak, hogy jövőre, a schengeni rendszer életbe lépését követően megszaporodik a számuk, hiszen sokkal egyszerűbb lesz az átjárás, akár a mezőgazdasági utakon is átléphetik majd a határt a munkagépekkel. Janák József azonban úgy látja, ettől nem kell tartani.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megyei földművelésügyi hivatalának vezetője szerint ugyanis sokan most is a rövidebb utat választják, s nem a hivatalos határátkelőket.

– Magyarországon van legális lehetőség arra, hogy külföldi állampolgárságú személy termőföldet vásároljon – mondta Janák József. – Ennek azonban szigorú feltételei vannak. Három évig itt kell élnie, bizonyítania kell, hogy mezőgazdasági termeléssel foglalkozik. A megyében eddig összesen négy ilyen kérelem volt, de egyetlen engedélyt sem adtunk ki, mert a kérelmezők nem feleltek meg az előírásoknak.


Horváth Ferenc
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elektronikus lesz a kiviteli eljárás

A vám- és pénzügyőrség július 1-jén bevezeti az elektronikus kiviteli vámeljárást, ami jelentősen… Tovább olvasom